(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyar Minerva"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at jhttp : //books . qooqle . com/ 






Nei 



/<-& 



m 







m 



I 



.fCfl^llWrs 





•«; «K^Épiicl:I:#D 

M *3£% *ffi* iff- *?£» «*• •*» a ««*• «™» 
»*7- * ^SU' m, aa c*j aa Ba . oa . Ba aa . 




ig» «^» 






4^*»*j3v- -Tf» **«> "í*!;* •'w* «^a,**» 
pá vS^^Cw db • S^^SSr - ~(35~ 

- «^» ««£» «A£» *^» c "™- 



tauié^áffi 




W w *V w: f^SS^''" s "'W ar W s ^ 



■ lvH * 



* 



m 



m 



mi 



n 


1S1 




CG) 


iei 






• 


#*» 


• *m 


• 
» 





3 I 

l;l 



6 I 



II 



MAGYAR MINERVA 

A MAGYARORSZÁGI 

MÚZEUMOK ÉS KÖNYVTÁRAK 

CZÍMKÖNYVE 

KÖZREBOCSÁTJÁK 

A MÍJZEUMOK ÉS KÖNYVTARAK ORSZÁGOS TANÁCSA 
ÉS ORSZÁGOS FŐFELÜGYELŐSÉGE 

III. ÉVFOLYAM 
1903—1904 



^#^ 



BUDAPEST 

AZ ATHENAECM IRODALMI ES NYOMDAI R.-TÁRSULAT NYOMÁSA 

1904. 



\ 




(rm) 






Budapest, az AtLenaeum r.-t. könyvnyomdája. 




ELŐSZÓ. 

A Magyar Miserva IIL évfolyama a hazai 
múzeumok és könyvtárak 1902—1903. évi állapotát 
feltüntető adatokat foglalja magában s a múzeumok 
és könyvtárak országos tanácsának, valamint az orszá- 
gos főfelügyelőségnek együttes kiadásában lát nap- 
világot. 

Míg az 1902. évben megjelent II. évfolyam 871 
gyűjtemény ismertetését foglalja magában, a jelen új 
kötet a fővárosnak és a vidék 687 városának és köz- 
ségének 1509 gyűjteményét ismerteti; ezek között 12 
országos közgyűjteményen kívül 56 fővárosi és 474 
vidéki oly gyűjtemény van, a melyek iskolákkal kap- 
csolatosan vannak szervezve, a kizárólag egyházi jellegű 
gyűjtemények száma a fővárosban 3, a vidéken 120, 
a hatóságok és közintézetek által fen tartott gyűjte- 
ményeké a fővárosban 28, a vidéken 176, a társulati 
gyűjteményeké a fővárosban 46, a vidéken 591, s végül 
van két gyűjtemény a vidéken, a melyek családi hit- 
bizományként szolgálják a nyilvánosságot. 

Szakok szerint csoportosítva, az 1509 közgyűj- 
temény osztályai között a könyvtárak 1498, a régiség- 
tárak és iparművészeti gyűjtemények 227, a szépmű- 
vészeti gyűjtemények 33, a néprajzi gyűjtemények 33, 
a természetrajzi gyűjtemények 286 számmal, az árú- 
ismei és éhez hasonló mintagyüjtemények, melyek a 
fentebbi csoportok egyikébe sem oszthatók be, 17 



VI MAGYAR MINERVA 

számmal vannak képviselve ; a gyűjtemények közül a 
fővárosban van 43 könyvtár, 14 régiségtár és ipar- 
művészeti gyűjtemény, 3 szépművészeti gyűjtemény, 
1 néprajzi gyűjtemény, 25 természetrajzi és 8 egyéb 
gyűjtemény. A mi a könyvtárakat illeti, a tudományos 
jellegű, önálló és iskolákkal vagy egyéb intézetekkel 
kapcsolatos könyvtárakon és a kaszinók és olvasókörök 
könyvtárain kívül a népnevelés fontos tényezőinek, a 
szoros értelemben vett népkönyvtáraknak ez alkalommal 
először juttattunk jelentőségűkhez méltó helyet e kiad- 
ványban, nem kevesebb mint 497 népkönyvtárról adva 
számot állapotuk ismertetésével. 

Az itt felsorolt közgyűjtemények közül 61 azok- 
nak a tudományos jellegű intézeteknek a száma, a 
melyek az állami segélyezés révén a múzeumok és 
könyvtárak országos főfelügyelőségének hatáskörébe 
tartoznak; és 138 olyan könyvtár van, mely részint a 
múzeumok és könyvtárak országos tanácsának köszön- 
heti létesülését, részint annak anyagi támogatása mel- 
lett áll fenn, s mint ilyen, a tanács közvetlen felügye- 
lete alatt áll. 

E két csoportba tartozó gyűjtemények, valamint 
a budapesti állami nagy gyűjtemények adatai az 1903. 
évvel vannak lezárva ; a többiekéi az 1 902. évi álla- 
potot tüntetik fel. 

Az anyag összegyűjtésének és feldolgozásának 
munkáját a múzeumok és könyvtárak országos főfel- 
ügyelősége útján beszerzett adatok alapján Dr. Sciiun- 
herr Gyula, a főfelügyelőség előadó titkára vezetése 
alatt, Dr. Gárdonyi Albert, Budapest székes-főváros 
könyvtárnoka, végezte. 



AB A. (Fejér vármegye.) 
/. Az olvasókör könyvtára. 

1868-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 521 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap nyitva áll. 

Könyvtárnok : fíauser Lipót alelnök. 

ABONY. (Pest vármegye.) 
2. A kaszinó könyvtára. 

1838-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1000 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Az egyesület tagjai használják. 
Könyvtárnok : Bogyó Sándor. 



3. A katholikus olvasó-egylet könyvtára. 

1873-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Rudnyánszky László szolgabíró, Lukács Gyula gyógy- 
szerész és Viz Zoltán plébános gyarapították. 

Állománya 200 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap d. u. 2-tŐI 
10 óráig nyitva áll. 1902-ben az olvasóteremben 120 kötetet 
használtak, kikölcsönöztetett 192 kötet. 

Magyar Minerva. III. éví. 1 



a ABONY — AB08FALYA — ADA 

Az 1902. évben 60 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 30 kor. 

Veverán István, Az ábonyi kdth. olvasóegylet 25 éves 
múltja. (1898.) __ . , 

4. A polgári kör könyvtára. 

Az egyesület 1868-ban, könyvtára 1860-ban keletkezett, s 
ez idő óta az egyesület jövedelméből gyarapittatott. 

Állománya 600 kó'tet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Betűrendes katalógusa van. 

Az olvasóterem egész nap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából a könyvtár minden szerdán és csütörtökön 
délután 5-től 6 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 
azontúl minden hétre 10 fillér büntetéspénz fizetendő. Az 1902. 
évben 25 egyén 308 kötetet kölcsönzött ki. 

1902. évi kiadásai 65 korona 96 fillért tettek ki. 

Könyvtárnok: Tantossy Kálmán. 



ABOSFALVA. (Kis-Küküllő vármegye.) 

5. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

Az erdélyi magyar közművelődési egyesület alapította. 

Állománya 278 mü 380 kötetben, a róm. kath. iskolában- 
elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap nyitva áll; de 
mivel a nép nagyobb része nem tud olvasni, a könyvtárkezelő 
lelkész olvas fel nekik belőle. 

ADA. (Bács-Bodrog vármegye.) 
6. Magyar népkönyvtár. 

1872-ben alapította Ada közönsége. 

Állománya 1184 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap délután 1-től 3 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1902. 
évben 30 egyén 100 kötetet kölcsönzött ki. 

Évi költségvetése átlag 100 korona. 

Könyvtárnok : Nagy Lajos tanitó. 



ADA — ADÁC8 — ADA8Z-TEVEL 3 

7. A magyar polgári kereskedelmi oluaső-egylet 
könyvtára. 

1867-ben keletkezett. 

Állománya 1000 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Az egyesület tagjai számára mindennap nyitva áll. 
Könyvtárnok : Kovács Ferenc z. 



ADACS. (Heves vármegye.) 
8. Iskola-könyvtár. 

1874-ben alapította a község, 8 alapitása óta népkönyv- 
tárul , szolgál. 

Állománya 350 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasár- és ünnepnapon d. e. 
8-tól 10-ig és d. u. 1-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 7 nap. Az 1902. évben 175 egyén 235 kötetet kölcsön- 
zött ki. 

1902-ben 14 kor. 60 fillér fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 10 korona. 

Könyvtárnok : Wunsch Ferencz tanító. 



ADÁSZ-TEVEL. (Veszprém vármegye.) 
9. Az olvasókör könyvtára. 

1889-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 150 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Az olvasóterem minden este 8-tól 10 óráig használható. 
Kikölcsönzés czóljából a könyvtár hetenként háromszor dél- 
után 4-től 6 óráig nyitva áll. Az 1902. évben az olvasóteremben 
27 egyén 54 kötetet használt, 31 egyén 82 kötetet kölcsön- 
zött la. 

Az egyesület 1903. évi költségvetése : 190 kor. bevétel, 
170 kor. kiadás. 

Könyvtárnok : K i s L a j o s. 



4 AOÁRD — AGOSTYÁN — AJAK — AKJS'ASUOATAÜ 

AGÁRD. (Nógrád vármegye.) 
10. Népkönyvtár. 

1894-ben alapította a nógrádmegyei nemzeti intézet. 

Állománya 260 munka, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltara és könyvtári naplója van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton dél- 
után 6-tól 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 
Az 1902. évben 22 egyén 35 művet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok: Pittner Pál ág. ev. tanító. 

AG OSTYÁN (Komárom vármegye.) 

11. Községi népkönyvtár. 

1901. deczember 1-én alapította a vármegyei közművelő- 
dési egyesület. 

Állománya 100 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden délelőtt 8-tól délután 6 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Az 1902. évben 286 
egyén használta a könyvtárt. 

KÖnyutárnok : Horváth Ignáez kántor-tanító. 

AJAK. (Szabolcs vármegye.) 

12. Községi népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. kir. földművelésügyi minisztérium. 

Állománya 186 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából naponként d. e. 8-tól 12-ig és d. u. 
2-tol 5-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Az 1902. 
évben 130 kötet kölcsönöztetett ki. 

KÖnyutárnok: Legeza Árpád jegyző. 

AKNASUGATAG. (Máramaros vármegye.) 
13. Az olvasó-egylet könyvtára. 

Az egyesület 1864-ben. könyvtára 1889-ben keletkezett. 
Állománya 2B4 kötet, epy szekrényben elhelyezve. 



AKNA8UOATAO — ALBERTI — ALBERTHR8A — ALPEBRŐ * 5 



Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden délután 5-től 6 óráig nyitva 
áll. Az 1902. évben 174 kötet kölosonöztetett ki. 



ALBERTI (Csanád vármegye.) 
ik. Iskolai könyvtár. 

1875-ben alapította Dianovszky József s kezdettől fogva 
népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 40 kötet 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából állandóan nyitva áll.- A kikölcsönzés 
tartama 14 nap. Az 1902. évben 30 egyén használta a könyvtárt. 

Könyvtár no k : Brusznyiczky Pál tanitó. 

ALBETIIRSA. (Pest vármegye.) 
15. Népkönyvtár. 

A múzeumok és könyvtárak orez. tanácsa alapította. 

Állománya 277 mű 835 kötetben, Magócsy Gusztáv takarék- 
pénztári igazgatónál elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden kedden és pénteken délután 
nyitva áll. Az 1903. évben 8277 kötetet használtak belőle. 



ALDEBRŐ. (Heves vármegye.) 
16. Rőm. kath. iskolai könyvtár. 

Csekó Gábor egri kanonok alapította s 1880. óta használ- 
ják népkönyvtárul. . 

Állománya 135 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden Bzombaton délután 1-től 
2 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 

Az 1902. évben, szünetelt. 

Könyvtárnok: Beké András tanitó. 



6 AL8Ó-BE88SYŐ — ALSÓ -DETREHEH ALSÓ" GALL A ALSÓ" J ÁRA 

ALSÓ-BESSNYŐ. (Fejér vármegye.) 
17. Népkönyvtár. 

1896-ban alapította gróf Wimpffen Siegfridné. 

Állománya 250 füzet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljaból minden délután az iskolai előadás 
után egy fél óráig nyitva áll. Az 1902. évben 195 füzet köl- 
csönözhetett ki belőle. 

Könyvtárnok ; Ballá János tanitó. 



ALSÓ-DETREHEM. (Torda vármegye.) 
18. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította az erdélyi magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 92 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljaból minden kedden és csütörtökön dél- 
után 4-től 6 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
Használati dij fejében hetenként 2 fillér fizetendő. Az 1902. év- 
ben 49 egyén 65 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Komáromy Elek állami isk. tanitó. 



ALSÓ-GALLA. (Komárom vármegye.) 
19. A D. K. E. vándorkönyvtára. 

A dunántúli közművelődési egyesület alapította. 
Állománya a bányatelepi iskola igazgatóságánál van el- 
helyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Az 1903. évben 394 olvasó használta. 

ALSÓ-JÁRA. (Torda vármegye.) 
20. Ifjúsági és népkönyvtár. 

1880-ban alapította az állami elemi népiskola. 
Állománya 155 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 



ALSÓ-JÁRA AL8Ó-KÖRÖ8KÉNY — AL8Ó-KUB1X 7 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton délután 4-tol 
5 óráig nyitva áll. Az 1902. évben 130 egyén 155 kötetet köl- 
csönzött ki. 

1902. évi kiadásai 27 kor. 58 fillért tettek ki. 1903. évi 
költségvetése 39 kor. 80 fillér. 

Könyvtárnok: Tulogdi Pál állami isk. igazgató. 



21. Az olvasó-egylet könyvtára. 

1884-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Lukács László g. k. lelkész és Szőcs Péter fő- 
szolgabíró gyarapították. 

Állománya 328 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem egész napon keresztül állandóan használ* 
ható. Kikölcsönzés czéljából a könyvtár minden szerdán és 
pénteken délután 4-től 5 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tar- 
tama egy hét, azontúl kötetenként 2 fillér büntetés fizetendő. 
Az 1902. évben 38 egyén 634 kötetet kölcsönzött ki. 



ALSÓ-KÖBÖSKENY. (Nyitra vármegye.) 
22. A E M. K. E. ifjúsági könyvtára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 85 kötet, az állami iskolában elhelyezve. 
Könyvtárnok : Massányi Béla állami isk. tanító. 



ALSÓ-KUBIN. (Árva vármegye.) 
23. Az árva-vármegyei Csapiovi ts- könyvtár. 

Jaazenovai Gsaplovits Lőrinci, Bihar és (tömör vármegyék 
táblabírája, Zichy István gróf örököseinek levéltárnoka 1839. 
évi április 15-én kelt adomány-levelével szülőmegyéje, Árva 
vármegye közönségének ajándékozta harminoz esztendő alatt 
gyűjtött s haláláig gyűjtendő könyvtárát. (Fejlődésének váz- 
latos történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

A könyvtárt első időben az alapító levél rendelkezései 
szerint a vármegye által kinevezett könyvtárnok kezelte, később 
a könyvtárnoki állás öaszekapcsoltatván a vármegyei levéltár- 



8 AL8Ó-KUB1N 

noki állással, ez idő szerint a könyvtárt a vármegyei könyv- 
es levéltárnok kezeli. A vármegye 1900-ban a muzeumok és 
könyvtárak országos főfelügyelőségének ellenőrzése alá helyezte, 
s ennek javaslatára a könyvtárrendezés költségeinek fedezése 
czóljából a közoktatásügyi kormány az 1899.. 1900. és 1901. 
évekre állami segélyül 800 — 800 koronát adott. 

A becses gyűjtemény czélszerü elhelyezésének kérdése már 
évtizedek óta vajúdik. Könyvtár-épület emelésére a Thurzó 
György nádor örökösei tulajdonát képező árvái uradalom 12.000 
koronát adományozott, mely összeghez a főfelügyelőség által 
javaslatba hozott 30.632 korona állami segély járulván, az 
építkezés előmunkálatai a legrövidebb idő alatt megkezdődnek. 

A könyvtár állománya 39.000 kötet, ezek között 20 ősnyom- 
tatvány, 18 régi magyar nyomtatvány, 58 idegen nyelvű régi 
hazai nyomtatvány, 35 magyar szerzőtől külföldön megjelent 
1711 előtti nyomtatvány, 137 kézirat (ezek között egy XIV. és 
három XV. századbeli), számos térkép és metszet. A mintegy 
26.000 kötetből álló. még fel nem dolgozott anyagból is előre, 
láthatólag több becses darab fog előkerülni. 

Gyarapodása az 1902. évben 155 kötet. 

Szerzeményi naplója 1798. november 1-től 1852. április 
26-ig Gsaplovits Lőrincz kézírásában és 1898. január 20-tól 
kezdve máig a könyvtárnok vezetése alatt. Czédula katalógusa 
most készül s mintegy 10.000 czédula már készen áll. 

A könyvtár egy része a vármegyeház I. emeletén három 
szobában és a közgyűlési teremben van elhelyezve. A nagyobb 
rész, mely mostanig feldolgozatlanul a városház két szobájában 
őriztetett, az épület nagymérvű megrongálódása következtében az 
1903. év végén a vármegyeházába vitetett át, 8 ott raktársze- 
rüleg elhelyezve várja az építkezési kérdés mielőbbi megoldását. 

Anyaga ezidő szerint csak kikölcsönzés utján használható. 
Az 1902-ik évben kikölcsönöz tetett 87 kötet és 53 füzet. 

A könyvtár állagához tartozik egy kis gyűjtemény, melyet 
régiségek és iparművészeti tárgyak s ásványok, kövületek 
képeznek. Ennek régiségeit s iparművészeti tárgyait most ala- 
kítja egy kis igényű múzeummá a könyvtárnok. 

A felügyeleti és intézkedési jogot a vármegyei aliapán és 
a törvényhatósági bizottság kebeléből választott könyvtári bizott- 
ság gyakorolja, melynek elnöke : Kubinyi Miklós. 
tagjai ; Abaffy Ágost. Balgha Győző. Divéky 
Ágost, Nóvák Pál. 

Könyvtárnok : Rexa Dezső, díjnok : H o j o István. 

Szontagh Dániel a könyvtárra vonatkozó czikkei : Pesti 
Napló: 1858. évi 55., 56., 163., 164., 166. és 1859. éri 63., 64. 



ALSÓ-KüBiy 9 

számok. Szontagh Dániel : Az iglói és zabari Szontagh nemzet- 
ség származási története. (Pest, 1864.) -r- Magyar Könyv- 
szemle, VII. kötet' 319. I. — Pázmány Lajos. Az árvamegyei 
Csaplovits könyvtár szabályzata 1840-ból. (Magyar Könyvszemlej 
X. kötet 103. ÍJ _. 

24. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 171 kötet, az iparos tanoncziskolában elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétfőn és csütörtökön este 
6 órakor nyitva áll. 1903. január elejétől augusztus végéig 35 
egyén 145 kötetet használt. 

Könyv tárnok : Jurek István igazgató. 



25. A m. k. állami felső kereskedelmi iskola 
gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1888-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Ma még 
közös a polgári fiu- és leányiskola könyvtárával. Külön tanárt 
könyvtár alapítása most van folyamatban. Fejlesztéséhez a m. 
k. vallás- és közokt. minisztérium és Szabó Ferencz plébános 
járultak adományokkal. 

Állománya a tanári szobában négy szekrényben van el- 
helyezve. 

Szakkatalógusa van. 

A tanárokon kívül a tanulók is használják, kik hetenként 
szombaton d. e. 11-től 12-ig vehetnek belőle kölcsön könyveket. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1888-ban keletkezett s közös a polgári fiu- és leányisko- 
lával. Nagyobb adományokkal a m. k. vallás- és közokt. minisz- 
térium és dr. Holub Emil gyarapították. 

Állománya 16 állat s 32 állati preparátum, továbbá 40 
növény. 11 növényi preparátum, 262 ásvány. 34 kőzet és 
14 kövület. 

Szakkatalógusa van. 

A gyűjtemények Őre: Hrabusay István. 



10 ALSÓ-PALOJTA AL8Ó-SZELI — ALVINCZ 

ALSÓ-PALOJTA. (Hont vármegye.) 
26. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állomanya 150 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Könyvtárnok : G-alló Gusztáv községi biró. 



ALSŐ-SZELL (Pozsony vármegye.) 
27. Népkönyvtár. 

1882-ben alapította Mendöl János ág. ev. tanító. 

Állománya 402 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából októbertől márcziusig minden szom- 
bat este nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Az 1902/3. 
évben 41 egyén használta a könyvtárt. 

1902. évi kiadásai 2 kor. 50 fillért tettek ki. 

Könyvlárnok : M e n d ö 1 János ág. ev. tanitó. 



ALVINCZ. (Alsó-Fehér vármegye.) 
28. Ifjúsági és népkönyvtár. 

1879-ben alapította az állami iskola tantestülete. 

Állománya 176 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton dél- 
után 1-től 2 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 
Használati dij hetenként 4 fillér. Az 1902. évben 36 egyén 75 
kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Molnár Béla állami isk. tanitó. 



ALVI3CZ — AÜBRÓZFALVA — ANDOC8 — APÁTFALVA 1 1 

29. A SzenUFerencz-rend kolostorának könyvtára. 

1700 körül keletkezett. 

Állománya 1200 kötet, ezek között 2 db ősnyomtatvány 
és 41 db kézirat, egy teremben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 
Köngulárnok : Grand Konré d házfőnök. 



AMBROZFALVA. (Csanád vármegye.) 
30. Népiskolai könyvtár. 

1887-ben alapította az evangélikus egyház s kezdettol fogva 
népkönyvtárul is szolgált. 

Állománya 45 kötet és 225 fűzet. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton dél- 
előtt 11 -tol 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 
Az 1902. évben 118 egyén 324 kötetet kölcsönzött ki. 

1902. évi kiadásai 4 kor. 14 fillért tettek ki. 

Könyvtárnok: Trnovszky Sámuel tanító. 



ANDOCS. (Somogy vármegye.) 

31. A Szent Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1721-ben keletkezett 

Állománya 2162 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Katalógusa van. 

A rend tagjai használják, de kivételes esetekben mások is 
kapnak kölcsön belőle. 

1902. évi gyarapodása 10 kötet és 26 levél. 

Könyvtárnok : Suppauer Gáspár házfőnök. 



APÁTFALVA. (Csanád vármegye.) 
32. Községi népkönyvtár. 

1899 márczius 26-án alapította a m. k. földmivelésügyi 
minisztérium. 

Állománya 221 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 



1 2 APÁTFALVA — APÁTMARÓT — APCZ — ARAD 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden vasárnap délelőtt 8-tól 11 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Az 1902. 
évben 920 egyén használta a könyvtárt. 

1902. évi kiadásai 20 koronát tettek ki, a mit a község 
pénztára fedezett. 

Könyv tárnok : Zabojszky Mihály községi tanító. 



APÁTMAROT. (Hont varmegye.) 

33. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1900. június 1-én alapította a felvidéki magyar köz- 
művelődési egyesület. 

Állománya 149 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden délután 4-töl6óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Heti használati díj 4 fillér. 

Az 1902. évben 311 egyén 392 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Bankó János állami isk. tanító. 



APCZ. (Heves vármegye.) 
34. Népiskolai könyvtár. 

1893-ban keletkezett s alapítása óta népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 392 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden kedden és szombaton d. u. 
4-től 5-ig nyitva áll. Az 1902. évben 295 egyén 390 kötetet 
kölcsönzött ki. 

1902-ben 10 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Révfy János tanitó. 



AKAD. (Arad vármegye.)' 
35. Az aradi kereskedők körének könyvtára. 

1868-ban. az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1161 kötet, három szekrényben elhelyezve, 
külön olvasóteremmel. 
Katalógusa van. 



18 

Az olvasóterem minden este 9-től 10 óráig használható. 
Kikölcsönzés czéljából a könyvtár minden csütörtökön este 
9-tol 10 óráig nyitva áll. Az 1902. évben 190 egyén 1042 köte- 
get kölcsönzött ki. 

1902. évi kiadásai 65 kor. 75 fillért tettek ki, 

Könyutárnokok : Pichler Sándor és W essél 
Károly. 

Az aradi kereskedők köre könyvtárának czimj egy zeke. 



36. Az aradvidéki tanitő-egylet könyvtára. 

1870-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 621 kötet, három szekrényben elhelyezve. 
Nyomtatott katalógusa van. 
Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. 
Az 1903. évben 100—120 korona fordittatott gyarapítá- 
sára, mely összegen szaklapok szereztettek be. 
Könyvtárnok: Czobor Ottó. 
Az aradvidéki tanítóegyesület évkönyve. (Arad, 1873.) 



37. A gör. kei román szeminárium könyvtára. 

1840-ben keletkezett. Adományokkal Popescu Patriczius, 
Papp András, Gavra Sándor és Goldis József megboldogult 
püspök gyarapították. 

Állománya 5862 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A szeminárium tanárai és növendékei használják. 1902-ben 
78 kötet kölcsönözte tett ki. 

1902. évi összes gyarapodása 2432 kötet. Javadalmazása 
112 kor. 26 fillér volt. ebből beszereztetett 167 kötet. 

Könyvtárnok : dr. B o t i s Tivadar tanár. 

Inventarul bibliotecii institutului pedagogic-teologic gr. or. 
rom. du Arad. 

38. A kir. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Két részből áll. 

a) A tanári könyvtár a m. kir. vallás- és közokt. minisz- 
térium 1873. évi 15,832. sz. a. rendeletével keletkezett, midőn 
az intézet a minorita rend tol átvétetett. 



14 ARAD 

Állománya 8844 kötet, a tanári szobában 8 szekrényben 
elhelyezve. 

Ssaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Idegenek intézeti tanárok jótállása mellett téritvény ellenében 
naponként d» e. 8 és 12 óra között kaphatnak kölcsön könyveket. 

Évi javadalmazását a Bibics-alapból nyeri. 1902. évi gyara- 
podása 126 kötet. 

Könyvtárnok : dr. Hunyady József tanár. 

P) Az Orczy- Vásárhelyi könyvtár a báró Orczy család 
könyvtárát (Orczy László és a két Lörincz gyűjtése) és a 
Vásárhelyi család által a városnak ajándékozott könyvgyűj- 
teményt foglalja magában, melyet Arad város 1878-ban adott 
az intézetnek. Hosszú időn át rendezetlenül állt. végre a m. kir. 
vallás- és közokt. minisztérium 1899. évi 8489. sz. a. rendeletével 
Kara Győzőt bizta meg a rendezéssel és egyszersmind a könyv- 
tár őrévé nevezte ki. 

Állománya 25.000 kötet, köztűk lő ősnyomtatvány, több 
régi magyar nyomtatvány és kézirat, egy teremben elhelyezve. 

Eddig a czédula-katalogusa készült el. további rendezése 
must van folyamatban. 

Könyvtárnok : Kara Győző tanár. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

1880-ban keletkezett. Fejlesztéséhez Török Béla, Vagács M. ? 
dr. Schwester J.. Náder József. Dömötör L. és dr. Márki Sán- 
dor járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 680 régiség, ezek között 186 őskori. 67 középkori 
tárgy, 97 fegyver és 169 ujabbkori emlék, a főgimnázium dísz- 
termében két szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A közönség számára mindig nyitva áll. 

A gyűjtemény őre : Kara Győző tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1873-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal br. Bohus 
László és István gyarapították. 

Állománya 3790 állat, ezek között 41 emlős, 216 madár. 
31 hüllő. 22 kétéltű. 42 hal. 2311 rovar és 1127 egyéb alsóbb- 
rendű állat, továbbá 3472 növény. 807 ásvány. 411 kőzet és 
kövület, egy teremben a reáliskolával közösen elhelyezve. Kivá- 
lóbb nevezetességei egy ázsiai talpas tyúk és egy tuskés 
farkú gyik. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 



ARAD 15 

A közönség a gyűjtemény őrének kalauzolása mellett min- 
den délelőtt 8 és 12, délután 2 és 4 óra között megtekintheti. 

Évi javadalmazása átlag 200 korona a Bibics-alapból. 

A gyűjtemény őre: Lejtényi Sándor tanár. 

Himpfner Bda, Az aradi főgimnázium története. (Arad, 
1896.) — Rieger Imre, Az aradi kir s főgimnázium tanári 
könyvtárának 1897. dccz, 31-én lezárt alapleUára. (Arad, 1898.) 



39. A Kölcsey-egyesület gyűjteményei. 

Az egyesület 1881-ben Lukácsy Miklós kezdeményezésére 
keletkezett. 1881. ápr. 24-ikén tartott alakuló értekezletén már 
2 alapító, 167 rendes és 38 pártoló tagja volt. Jelenleg tag- 
jainak száma 600. 1902. évi költségvetése : 4860 kor. bevétel 
8 4860 kor. kiadás. Gyűjteményeit 1898-ban a múzeumok és 
könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alá helyezte, 
melynek javaslatára ez évtől kezdve rendes állami segélyben 
részesül. 

Az egyesület elnöke: Varjassy Árpád kir. tan.; 
alelnök: Edvi Illés László; pénztárnok: Zádor 
Bertalan; titkár : Jancsovics Ferenc z. 

a) Könyvtár. 

1881-ben. az egyesülettel egyidejűleg jelentkezett. Birto- 
kába jutott később Pálfy Sándor aradi ügyvéd körülbelül 400 
kötetnyi könyvtára s az aradi irók és hírlapírók feloszlott köré* 
nek vagy 150 db könyve. 1897-ben vette meg az egyesület 
az Atzél Péter-féle 15.000 kötetre becsült könyvtárt, melynek 
rendezésére és vételárának törlesztésére a m. kir. vallás- és 
közoktatásügyi minisztérium 1899-tol kezdve évenként 1000 
korona segélyt engedélyezett. 

Állománya 7602 kötet, továbbá a még feldolgozatlan s 
15.000 kötetre becsült Atzél Péter könyvtár, úgyszintén az 
özv. Bodroghy Istvánná és az aradi kaszinó által ajándékozott 
könyvgyűjtemény, az ereklye-múzeummal kapcsolatban álló helyi- 
ségekben elhelyezve. 

A könyvtár katalógusa a könyvtár rendezésével együtt 
munkába van véve. 

Használók számára minden hétfőn, csütörtökön és pénteken 
nyitva áll. 

1902. évi javadalmazása 1400 korona. 

Könyvtárnok: Takácsy Ferenc z. 



J.6 ARAD 

b) Régiségtár és ereklyemúzeum. 

A régiségtár 1881-ben keletkezett, az 1848/49-iki szabad-' 
ságbarcz ereklyéit azonban csak 1891 óta gyűjtik. A m. kir. 
vallás- és kőcokt. minisztérium a pécskai ásatásokra és a régi- 
ségtár gyarapítására 1898-től kezelve évenként 600 korona 
segélyben részesítette. Az ásatások vezetésével az egyesület 
Dömötör László főgimn. tanárt bízta meg, ki 1899-ben az orsz» 
főfelügyelőség által rendezett régészeti tanfolyamban is részt vett 
és 1903-ban bekövetkezett haláláig szép eredménynyel buzgól- 
kodott a gyűjtemény fejlesztésén. 

Állományuk 1000 db régiség és egy 695 darabból álló 
éremgyüjtemóny, továbbá mintegy 12000 db kézirat és 2000 db 
emléktárgy, kilencz teremben elhelyezve. 

Leltáruk van. 

A közönség a gyűjteményeket mindennap megtekintheti. 

1903. évi javadalmazása az államsegélyből 600 korona. 

A gyűjtemények őre : V a r j a s s y Árpád. 

A Kölcsey-egyesiüet évkönyve. I.— VI. évfolyam. (Arad, 
1884—1889.) — Az aradi Köícsey-egyesület alapszabályai. (Arad. 
1894.) — Somogyi Gyula, Az aradi KÖlcsey-egyesület története. 
(Az évkönyv VII. kötete. Arad, 1896.) — Az aradi Kölcsey- 
egyesület könyvtárának czimjegyzéke. (Arad, 1898.) — Pókász 
Imre, Az aradi KÖlcsey-egyesület 1900. évi működése. (Arad. 
1901.) — Pókász Imre, Az aradi Kölcsey-egyestilet 1901. évi 
működése. (Arad, 1902.) 

W. A m. kir. állami főreáliskola gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1874-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2200 kötet és 63 térkép, két teremben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Szakleltára és czédula-katalogusa van. 

Az intézet tanárai használják. 1902-ben 213 kötet kölcsö- 
nözte tett ki belőle. 

Az 1902. évben 759 kor. 82 fillér fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 151 kötet. 1903. évi költségvetése 800* 
korona. 

Könyvlárnok : Jancaovics Ferencz tanár. 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

1874-ben keletkezett. Sztojka József városi tisztviselő 1 6,000 
darabból álló rovargyüjteménynyel gyarapította. 



AHAD 17 

Állománya 418 csoport állat, 391 növény és 664 ásvány, 
a kir. főgimnázium gyűjteményével egy helyiségben elhelyezve. 

Leltára van. 

1902-ben 120 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 3 állat 
szereztetett be. 1903. évi költségvetése 100 korona. 

A gyűjtemény őre : S z t r o j i n y Lajos tanár. 

ti. A m. kir. állami tanitőképző-intézet 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1873-ban, az intézet megnyitásakor keletkezett. Nagyobb 
adományokkal a m. kir. vallás- és kózokt. minisztérium és 
Csepreghy Endre igazgató gyarapították. 

Állománya 3196 kötet, a tanári szobában 11 szekrényben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szakkatalógusa van. 

A tanárokon kívül hetenként egyszer a tanuló ifjúság is 
vehet belőle kölcsön könyveket. 

Évi javadalmazása 600 korona. 1902. évi gyarapodása 111 köt. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1873-ban keletkezett. 

Állománya 544 állat, ebből 6 emlős, 150 madár, 5 hüllő, 
8 hal és 376 rovar, továbbá 800 növény, 161 ásvány, 105 kőzet 
és 8 csontváz, egy kis szertárban öt szekrényben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

1902. évi gyarapítására 96 koronát fordítottak, mely ösz- 
szegen 2 borszeszkészitmény szereztetett be. 

A gyűjtemények őre : Wagner János tanár. 

42. A minorita rendház könyvtára. 

1714-ben keletkezett. 

Állománya mintegy 6000 kötet, a rendház újjáépítése folya- 
mán ideiglenesen elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Osak a rendház tagjai használhatják. 
1902. évi gyarapodása 60 kötet. 
Könyvtárnok : Szikra Lénárd hitoktató. 
Lakatos Ottó, Arad város története. (Arad, 1881.) 



Magyar Minerva. III. évf. 



I«8 ARAD — ARANYOS-MARÓT 

í3. A városi felső kereskedelmi iskola gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1885-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Árad sz. kir. város és Réthy Viktor gyara- 
pították . 

Állománya 1313 kötet és 50 térkép, egy szobában 7 szek- 
rényben elhelyezve, a mely szoba egyszersmind ölvasótermül 
is szolgál. 

Leltára, szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

Áz 1902. évben 331 kor. 84 fillért fordítottak gyarapítá- 
sára, mely összegen 49 kötet szereztetett be. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1885-ben keletkezett. Ábrái Lajos igazgató nagyobb érem- 
gyüjteménnyel gyarapította, mely főleg magyar királyok (II. 
Ulászlótól II. Mátyásig) pénzeiből áll. 

Állománya 1083 db. érem. a könyvtári szekrények alsó 
részében elhelyezve. 

A gyűjtemények őre : Varga Imre tanár. 



AKANYOS-MARÓT. (Bars vármegye.) 
H. Bars vármegye múzeuma. 

A vármegye törvényhatósági bizottsága 1891. decz. 17-ikéu 
kelt elhatározásával a területén találkozó történeti és régészeti 
emlékeket a vármegye közönségének oltalma alá helyezte és 
állandó múzeum szervezését kimondva, annak alapjára 2000 
koronát szavazott meg. Ez összeg 1902. év végéig 3326 korona 
88 fillérre emelkedett. Az eddig összegyűjtött múzeumi anyag 
ideiglenesen a vármegye székházában van elhelyezve; végleges 
elhelyezése és nyilvánossá tétele a folyamatban levő rendezés- 
sel áll kapcsolatban. Az állam 1896-ban 600 koronával segé- 
lyezte. 1898. óta a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelő- 
ségének ellenőrzése alatt áll, melynek javaslatára 1898-ban 
400 korona ujabb segélyben részesült. 

Állománya mintegy 1927 db. régiség és. 1469 kötet könyv. 

A gyűjtemény őre: S e f c s i-k Béla megyei levéltárnok. 



ARANYOS-MEDOYES — ARAXYOS-RÁKOS — ÁRKOS 1 9 

ÁRANYOS-MEDGYES. (Szamár vármegye.) 
45. Ifjúsági egyesületi könyvtár. 

1901-ben alapította az állami iskola tanítói kara s kezdet- 
től fogva népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 43 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljáből minden hétfőn d. u. 3-tól 4 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. .Az 1902. évben 65 
egyén használta a könyvtárt. 

Könyvlárnok : Pozder Mária állami isk. tanítónő. 



ARANYOS-RAKOS. (Torda vármegye.) 
46\ Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1898-ban alapította az erdélyi magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 142 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap délután l-t öl 
5 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Használati 
dija évi 40 fillér. A törvényes határidőn tul minden könyvért 
napi 2 fillér büntetés fizetendő. Az 1902. évben 22 egyén 
72 kötetet kölcsönzött ki. 

1902. évi kiadásai 12 korona 90 fillért tettek ki. 

Könyvtárnok : Csegery Elek állami isk. tanitó. 



ÁRKOS. (Háromszék vármegye.) 
47. Olvasóegylet és népkönyvtár. 

1874-ben alakult. 

Állománya 348 kötet, 248 darab, két szekrényben elhelyezve.' * 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ozéljából minden vasárnap délelőtt 8-tól 10 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Felnőttek évi 



20 ÁBKOS — ASZÓD 

1 korona használati dijat űzetnek, az ifjúság ingyen használja. 
Az 1902. évben 50 egyén 112 kötetet kölcsönzött ki. 

1902. évi kiadásai 33 korona 80 fillért tettek ki. 1903. évi 
költségvetése 200 korona dologi kiadásokra. 

Könyvtárnok .-Cserei Gyula. 



ASZÓD. (Pest vármegye.) 

t8. Az ág. h. ev. gimnázium gyujteméngei. 

a) Könyvtár. 

Az aszódi ev. alesperesség tanítói könyvtárának és a czin- 
kotai kerület könyvtárának egyesítéséből keletkezett s magá- 
nosok adományaiból gyarapodott. 

Állománya, az iskolai értesítőket nem számi tv a, 1915 kötet, 
*ét teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kívül mások is használhatják biztosíték letevése 
mellett, , más helyekre azonban nem kölcsönöznek ki könyveket. 

Évi javadalmazása 200 korona. 1902. évi gyarapodása 
111 kötet. 

Könyv tárnok .Dévény József tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Egyesek ajándékaiból keletkezett. 

Állománya 893 régiség, ebből 9 őskori, 56 kozépkorbeli 
tárgy, 2 fegyver és 826 érem, a természetrajzi szertár egyik 
szekrényében elhelyezve. 

Az 1902. évben 48 db éremmel gyarapodott. 

A gyűjtemény őre : B o 1 1 a Lajos tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

Állománya 109 állat, ebből 19 emlős és 90 madár, két 
szobában öt szekrényben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 300 korona. 1902. évi gyarapodása 
27 állat. 

A gyűjtemény őre ; Zuberecz Pál tanár. 



Í.TÁNY — ATKÁK — BÁC8-BRE8ZTOVÁCZ — BÁGYOX 2 1 

ATANY. (Heves vármegye.) 
49. Népkönyvtár. 

1878-ban alapították Csengery József ref. lelkész és 
szathmári Király László egyházi főgondnok. 

Állománya 1000 kötet, négy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap délután nyitva áll. 

1902. évi kiadásai 96 koronát tettek ki, miből 66 koronát 
a ref. egyház, 80 koronát pedig a község adott. 

Könyvtárnok : Illyés János er. ref. lelkész. 



ATKÁÉ. (Heves vármegye.) 

50. Iskolai népkönyvtár. 

1890-ben alapította a hitközség. 

Állománya 117 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából a tanév folyamán minden szombaton 
délután 4-től 5-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap. 
Az 1902. év folyamán 224 egyén használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok : Bourdeaux László tanító. 



BÁCS-BRESZTOVÁCZ. (Bács-Bodrog várm.) 

51. Az első bács-bresztováczi kaszinó könyvtára. 

1874-ben, a kaszinóval egyidejűleg keletkezett. Mintegy 
15 éve már egyetlen kötettel sem gyarapodott. 

Állománya 40 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Használati dij kötetenként egy hétre 6 fillér. 
Könyvtárnok: Steib Mihály. 

BÁGYOK (Torda vármegye.) 

52. Ifjúsági és népkönyvtár. 

1889-ben keletkezett. 

Állománya 214 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 



22 BÍ.GYON — BAJA 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden csütörtökön d. e. 11-től 
12 óráig nyitva áll. Használati dij hetenként 2 fillér. 1902-ben 
24 egyén 36 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 95 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Kovács László állami isk, tanító. 

BAJA. (BácB-Bodrog vármegye.) 

53. A cziszterczi-rendi kath. főgimnázium 
gyűjteményei 

a) Könyvtár. 

1879-ben keletkezett, midőn a cziszterczi-rend a főgimná- 
ziumot az államtól átvette. Akkor a tanári és ifjúsági könyv- 
tár nem volt szétválasztva és összesen 1007 műből állott. 

Állománya 5422 kötet, a czisztercziek rendházában két 
teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czéduía-katalogusa van. 

Az 1902. évben 15 egyén 152 kötetet használt belőle. 

1902. évi javadalmazása 400 korona a zirczi apátságtól, 
mely összegen 64 kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése 
400 korona dologi, 100 korona személyi kiadásokra, 

A felügyeleti jogot a magyarországi cziszterczi-rend zirczi 
apátja gyakorolja. 

Könyvtárnok : Székely Károly tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1879-ben keletkezett. A földtani társulat kőzetgyüjtemény- 
nyel. Májer Móricz tanár csigaház- és kagylóhéj-gyüjtemény- 
nyel gyarapították. 

Állománya 1508 állat, köztük 37 emlős, 131 madár, 21 hüllő, 
39 hal, 180 rovar és 10 alsóbbrendű állat, továbbá egy növény- 
gyűjtemény, 204 csigaház és kagylóhéj, 165 kőzet, egy nagy 
teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 220 korona fordíttatott gyarapítására, mely 
összegen 24 állat, 14 növény és 23 fali tábla szereztetett be. 
1903. évi költségvetése 300 korona. 

A gyűjtemény Őre : dr. Horváth Jeromos tanár. 

A tanári könyvtár szakok szerint rendezve. (Az 1880181. 
évi értesítőben.) 



BÁJA 23 

54. .4 kaszinó könyvtára. . . 

1892-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett 

Állománya 1336 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából minden kedden és 
pénteken d. u, 5-től 6-ig nyitva áll. 

Évi javadalmazása 400 kor. 

Könyvtárnok : Bellosics Bálint tanítóképző- intézeti 
tanár. 

A casino alapszabályai, (Baja, 1894.) — A bajai casino 
könyvtárának czimjegyzéke. (Baja, 1897.) — A bajai casino 
könyvtárának czimjegyzéke. (Baja, 1902.) 



55. A kereskedelmi kaszinó könyvtára. 

1851-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 3500 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Katalógusa van. 
Az egyesület tagjai számára mindennap nyitva áll. 

Könyvtárnok: Scheer Bernát. 

A bajai kereskedelmi kaszinó története. (Baja, 1896.) 



56. A kereskedő ifjak egyletének könyvtára. 

1881-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Reich Vilmos és Gyula, Schön Antal stb. 
gyarapították. 

Állománya 931 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem állandóan egész nap használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer áll a tagok rendelkezésére. 
Az 1902. évben 900 kötetet használtak az olvasóteremben, 
kikölcsönöztetett 800 kötet. 

1902. évi kiadásai 400 koronát tettek ki. 

Könyvtárnok: Roth F. Pál. 

A bajai kereskedő ifjak egylete könyvtárának jegyzéke. 
(Baja, 1901.) 



24 BAJA— BAKABÁNYA 

57. A m. k. állami tanitőképzö-intézet gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1870-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2800 kötet és 80 térkép, egy szobában 7 szék- 
rényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A könyvtár olvasóhelyiségét minden délután 5 és 7 óra 
között a tanárokon kivül a tanuló ifjúság is használhatja. 

Évi javadalmazása 500 korona, mely összegen az 1902. év- 
ben 120 kötet szereztetett be. 

Köngvtárnok : MacskásySándor tanár. 

b] Természetrajzi gyűjtemény. 
1870-ben keletkezett. 

Állománya 435 állat, ebből 13 emlős, 60 madár, 20 hüllő, 
10 hal. 312 rovar és 20 egyéb alsóbbrendű állat, egy teremben 
elhelyezve. 

Leltára és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 200 korona. 

1902. évi gyarapodása 70 állat. 

A gyűjtemény őre : Desics József tanár. 

58. A rőm. kath. legényegylet könyvtára. 

1888-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 613 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

• Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden kedden és pénteken este 8-tól 9 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama két hét, azontúl napi 2 fillér 
büntetéspénz fizetendő. 1902-ben 1163 kötet kölcsönöztetett ki. 

Az 1902. évben 200 korona fordíttatott gyarapítására. 

A bajai kath. legényegylet könyvtárának czimjegyzéke. 
(Baja, 1902.) 

BAKABÁNYA. (Hont vármegye.) 
59. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1900-ban alapította a felsőmagyarországi kulturegylet. 
Állománya 235 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 



BAKABÁNYA BAKONYBÉL — BALA88A-OYAEMAT 25 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön délelőtt 11 -tol 
12 óráig" nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Az 1902. 
évben 120 egyén 350 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok: Weigel Samu állami isk. igazgató. 



BAKONYBÉL. (Veszprém vármegye.) 

60. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend apát- 
ságának könyvtára. 

A rend tanári pályára készülő tagjai számára alapíttatott, 
rendszeres gyarapítása azonban a tanárképzésnek Pannonhal- 
mán való központosítása óta szünetel. 

Állománya mintegy 5000 kötet, két teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

Csak a rendtagok használhatják. 

A felügyeleti és intézkedési jogot a pannonhalmi főapát 
gyakorolja. 

Könyvtárnok: Bálint Vénán t. 



BALASSA-GYARMAT. (Nógrád vármegye.) 

61. A nógrád-vármegyei kaszinó-egyesület 
könyvtára. 

1830-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 3000 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnokok: Köröm László és Tokai Lajos. 



62. Nógrád vármegye múzeuma. 

Az 1891-ben megalakult nógrád vármegyei múzeum-társulat 
alapította a vármegyére vonatkozó történelmi, régészeti, termé- 
szet- ós néprajzi tárgyak összegyüjtéoére. A múzeum első igaz- 
gatója Nagy Iván volt, kinek a társulat czéljainak megvalósítása 
körül nagy érdemei vannak. A társulat a vármegyeház szomszéd- 



26 BALASSA -GYARMAT — BALATONGYÖRÖK 

ságiban nagy telket szerzett meg a múzeum számára és e tel- 
ken levő haza első emeletén helyezte el gyűjteményeit. A vár- 
megye 1896-ban 20,000 koronát szavazott meg'uj múzeumi épület 
emelésére. 

A társulat elnöke ; S z o n t a g Pál v. b t. t. ; alel- 
nök : Török Zoltán főispán ; titkár : dr. K o s e c z k y 
Arnold. 

aj Könyvtár. 

1891-ben keletkezett. Szontagh Pál szépirodalmi és törté- 
nelmi munkákból álló gyüjteménynyel ajándékozta meg. Ide 
került a Ghyczy-könyvtár egy része, végül az 1888-ban elhunyt 
Nagy Iván mintegy 5000 kötet könyvből, 100-nál több kézirat- 
ból, 500 rézmetszetből és apró nyomtatványokból álló könyvtára. 

Állománya meghaladja a 10.000 darabot, eddig azonban 
még nincs átadva a közhasználatnak. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1891-ben keletkezett s nagyobbrészt egyesek adományából 
gyarapodott. 

Állománya meghaladja az 5000 darabot. 

A közönség minden vasárnap d. u. 2- tol 4-ig díjtalanul 
megtekintheti. 

A gyűjtemények őre : Wagner István. 

A nógrádvármegyei múzeum-társulat alapszabályai. (Ba* 
Ia8sa-Gyarmat, 1896. ) 



BALATONGYÖRÖK. (Zala vármegye.) 
63. Népkönyvtár. 

Fügh Dénes nyűg. honvédőrnagy kezdeményezésére alakult 
s 1902-ben 500 kor. államsegélyt kapott. 

Állománya 424 kötet, a községi iskolában elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap d. u. 1-től 2 óráig 
nyitva áll. 1902. november 1-től 1903. augusztus 31-ig 1448 
kötetet használtak belőle. 

Könyvtárnok : Bucsi József községi tani tó. 

A Balatongyörökön nyaralók könyvtárának jegyzéke. (Buda- 
pest, é. n.) 



BALÁZSFALVA 27 

BALÁZSFALVA. (Alsó-Fehér vérmegye.) 

64. Az E. M. K. E. vidéki körének könyvtára. 

1886-ban keletkezeit. 

Állomány* 862 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Bet'úrendes katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap dél- 
előtt 10-től 12 óráig nyitva áll. Használati dij évi 4 és 6 korona. 
A kikölcsönzés tartama 80 nap, azontúl heti 4 fillér büntetés- 
pénz fizetendő. Az 1902. évben 24 egyén 562 kötetet kölcsön- 
zött ki. 

Könyvtárnok : Sylvester Irén óvónő. 

Az E. M. K. E. balázsfalvi vidéki köre könyvtárának rend- 
szabályai és könyvjegyzéke. ( Balázs falva^ 1903.) 

65. A görög kath. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1754-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 5730 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és betűrendes katalógusa van. 
A könyvtárnok engedelmével mások is használhatják. 
Évi javadalmazása a tandijból 540 korona, mely összegen 
az 1902. évben 72 kötetet szereztek be. 

Könyvtárnok : Nesztor Szilveszter tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 
1850-ben keletkezett. 

Állománya 479 régiség és 2448 érem, két szobában el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedelmével meg- 
tekintheti. 

A gyűjtemény őre : Bonfiniu Octavian tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 
1850-ben keletkezett. 

Állománya 1721 állat, köztük 43 emlős, 162 madár, 38 
hüllő, 29 hal, 1456 rovar és 980 egyéb állat; továbbá 4800 
növény, 2660 ásvány, 624 kőzet és 1980 kövület, három szobá- 
ban elhelyezve. 



28 BALAZSFALVA — BALMAZ-U JVÁR08 

Szerzeményi naplója ée szakkatalógusa van. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedelmével meg- 
tekintheti. 

Évi javadalmazása a tandíjból 300 korona, miből az 1902. 
évben 22 állat, 350 növény és 180 ásvány szereztetett be. 

A gyűjtemény őre: dr. Ohetian Ambrus tanár. 



66. A gyulafehérvári és fogarasi gör. kath. 
érsekség könyvtára. 

A XVIII. század közepén keletkezett, mint a balázsfalvi 
bazilita szerzetesek könyvtára. Az 1848/49. évi események alatt 
tekintélyes része elpusztult. 1851-ben lett a gör. kath. érsekség 
könyvtára. Azóta Siulutiu (f 1867.) és Vancea (f 1892.) érsekek 
könyvtáraival, továbbá Papfalvi (f 1892.) és dr. Grama balázs- 
falvi kanonokok, végül Horváth M. ügyész, dr. Siciniu és 
Ratiu theol. tanárok könyvadományaival gyarapodott. 

Állománya 6210 kötet, 6 térkép és 106 kézirat, három 
szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A gyulafehérvári és fogarasi érsekség papsága használja. 
1902-ben 46 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 120 kor., melyet a Siulutiu érsek ala- 
pítványából kap. 1902. évi gyarapodása 53 kötet. 

Könyvtárnok : dr. S u c i u Vazul. 



BALMAZ-UJVÁKOS. (Hajdú vármegye.) 
67. A polgári olvasókör könyvtára. 

Az egyesület 1867-ben, könyvtára 1868-ban keletkezett. 
Nagyobb adományokkal Kaszás József községi főjegyző és 
Bessenyei József segéd jegyző gyarapították. 

Állománya 600 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer nyitva áll. Az 1902. évben 
2240 egyén 3456 kötetet kölcsönzött ki. 

1902. évi kiadásai 177 koronára rúgtak. 

Könyvtárnok : Posta János. 



BÍNFFY-HÜNTAD — BÁNKE8ZI BARANYA-SELLYE 29 

BÁNFFY-HUNYAD. (Kolozs vármegye.) 
6*. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1892-ben alapította az erdélyi közművelődési egyesület s 
együtt kezeltetik az állami iskola ifjúsági könyvtárával, mely 
utóbbi 1875-ben keletkezett s 1885 óta szolgál népkönyvtárul. 

Állományuk 394 'kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap délelőtt 
11-től 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 80 nap. Az 
1902. évben 26 egyén 76 kötetet kölcsönzött ki. 

1902-ben 66 kor. 10 fillér fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 85 kor. 55 fillér. 

Könyvtárnok (az 1902/3. tanévben): Bács György 
állami isk. tanitó. 

BÁNKESZI. (Nyitra vármegye.) 
69. A F. M. K. £. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület és 1902. szeptember 1. óta van használatban. 

Állománya 823 munka 348 kötetben, a róm. kath. iskola* 
ban elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Az 1902. évben 160 egyén 190 kötetet használt. 

Könyvtárnok : HéliaJózsef tanitó. 



BARANYA-SELLYE. (Baranya vármegye.) 

70. Az olvasókör könyvtára. 

1892-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 565 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden héten kétszer d. e. 11-től 2-ig nyitva 
álL Az 1902. évben 120 kötet kölcsoröstetett ki belőle. 

1902.be* 100 kor. fordíttatott gyarapitására. 



30 BAKÁTOS — BÍRTFA 

BARATOS. (Háromszék vármegye.) 

71. Községi népkönyvtár. 

1902 novemberben alapította a m. kir. földroiveléstigyi 
minisztérium. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap délután 3-tól 5 Aráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, ezentúl heti 1 kor. 
büntetéspénz fizetendő. Az 1902. évben 120 egyén 215 kötetet 
kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Bagoly Béla állami isk. tani tó. 

BÁRTFA. (Sáros vármegye.) 

72. A kaszinó könyvtára. 

1838-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1800 kötet, hat szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap délelőtt 11-től 12 óráig 
nyitva áll. Áz 1902. évben 800 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902. évi kiadásai 200 koronára rúgtak. 1908. évi költség- 
vetése 200 korona. 

Könyutárnok :. Gerlach Jakab állami isk. tanító. 

73. A m. k. állami gimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1896-ban keletkezett, midőn az intézet a Szent-Ferencz- 
rendi szerzetesektől átvétetett. A tanári könyvtár az átvételkor 
398 munkát tartalmazott 500 darabban. Adományokkal a m. k. 
vallás- és közoktatásügyi minisztérium gyarapította. 

Állománya 1228 kötet, az olvasóteremben 8 szekrényben 
elhelyezve. 

Szakok szerinti leltára és czédula-katalogusa van. 

Intézeti tanárok jótállása mellett mások is vehetnek belőle 
kölcsön könyveket. Az 1902. évben az olvasóteremben 7 egyén 
40 kötet könyvet használt, 3 téritvényen 5 kötet könyv kölcsö- 
nöztetett ki. - — 



BÁ.RTFA PÁTH 31 

1902. évi kiadásai 959 korona 18 fillért tettek ki, mely 
Összegen 183 kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése 
360 kor. a rendes és 800 kor. a rendkívüli átalányból könyv- 
vásárlásra, 50 kor. könyvkötésre. 

Könyvtárnok: dr. Vas Antal igazgató. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az 1900. évben vetették meg alapját. 
Állománya 5 db fegyver, a természettudományok szertárá- 
ban elhelyezve. 
Leltára van. 
A gyűjtemény őre : dr. Gyöngyösi László tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 
1896-ban keletkezett. 

Állománya 190 állat, ebből 14 emlős, 49 madár, 15 hüllő, 
14 hal, 90 rovar 6 preparátummal és 3 alsóbbrendű állat, 86 
állattani segédeszköz, 201 növénytani segédeszköz, 1 növény- 
gyűjtemény 300 növénynyel, 1 maggyüjtemény 100 fajjal, 311 
ásvány és 31 ásványtani segédeszköz, a természettudományok 
szertárában egy nagy és három kisebb szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Iskolai ünnepek és záróvizsgálatok alkalmával a közönség 
megtekintheti. 

Az 1902. évben 400 kor. 60 fillér fordíttatott gyarapítására, 
mely összegen 8 állat s egyéb segédeszközök szereztettek be. 
1903. évi költségvetése 80 kor. dologi szükségletekre. 

Az intézet gyűjteményeit 1902-ben körülbelül 100 fürdő- 
vendég tekintette meg. 

A gyűjtemény őre: Orosz József tanár. 



. BÁTH. (Hont vármegye.) 
74. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 321 kötet, a községházán elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Az 1902. évben 52 egyén 362 kötetet használt belőle. 
1902. évi gyarapodása 171 kötet. 

Könyutárnok: Hrabovszky Mihály közgyám. 



32 BÁTH-MOXOSTOR BÁTOR — BÁTORKESZ1 

BATH-MONOSTOR (Bács-Bodrog vármegye.) 
75. A rőm. kath. iskola népkönyvtára. 

1898-ban keletkezett. Egyesítve Tan vele azon népkönyvtár, 
melyet a m. kir. földmivelésügyi minisztérium ajándékozott a 
községnek. 

Állományuk 338 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden kedden és csütörtökön dél- 
előtt 10-től 12 óráig, továbbá vasárnap délután 2-tol 3 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1902. évben 106 
család 298 kötetet használt. 

Könyvtárnok : Ruzsicska Alajos tanító. 



BÁTOR. (Heves vármegye.) 
76. Népkönyvtár. 

1900-ban alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 130 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap állandóan nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1902. évben 39 egyén 56 
kötetet kölcsönzött ki. 

A könyvtárt a segédjegyző kezeli. 

BÁTORKESZL (Esztergom vármegye.) 
77. A polgári olvasókör könyvtára. 

1878-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1600 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Az egyesület tagjai használják. 

Köngvtárnok : Feledi Mór. 



BATTONYA — BECZKÓ 33 

BATTONYA. (Csanád vármegye.) 
78. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

1892-ben, az egyesület megalakulásakor keletkezett. 

Állománya 950 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. A tagok 
részére kikölcsönzés czéljából minden hétfőn és csütörtökön d. u. 
5-től 6 óráig Dyitva áll. Használati dij két héten tul minden 
napra kötetenként 1 fillér. 

Az 1902. évben 200 kor. fordíttatott gyarapítására. 

A battonyai kaszinó-egyesület könyvtárának jegyzéke. (Bot- 
tanya, 1901.) 

79. A polgári olvasó-egyesület könyvtára. 

1892-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 815 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden héten kétszer nyitva áll. A könyvtárt 
1902-ben 36 egyén használta. 

Az 1902. évben 36 kor. fordíttatott gyarapítására. 

BECZKÓ. (Trencsón vármegye.) 
80. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1696-ban, a kolostorral egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2981 kötet, köztük 3 ősnyomtatvány, 10 régi 
magyar nyomtatvány, 6 térkép, 12 metszet és 50 db kézirat, 
egy teremben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : héber betűk- 
kel irott »Das Neue Testament« czimü kézirata 1437-bol, továbbá 
régi magyar nyomtatványok az 1574., 1616., 1626., 1643., 1659., 
1685., 1689., 1691. és 1710. évekből. 

Szerzeményi naplója van. 

A rend tagjai használják. 

1902-ben 26 kor. fordíttatott' gyarapítására, miből 6 kötet 
szereztetett be. 

Könyvtárnok : Hunka Emmanuel házfőnök. 

Magyar Minerva. III. évf. 3 



34 BBDE BEGA9ZEPÍTGYŐKGY — BÉKÉS 

BEDÉ. (Maros-Torda vármegye.) 
81. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

Az erdélyi magyar közművelődési egyesület alapította. 
Állomanya 151 mű 114 kötetben. 

1902 szeptember 1-től 1903 augusztus 3 l-ig 123 kötetet 
használtak belőle. 

BEGASZENTGYÖRGY. (Torontál vármegye.) 
82. Községi iskolai könyvtár. 

1880-ban keletkezett. Hosszú időn át csak iskolai czélokra 
szolgált, de az 1903/4-iki tanévtől népkönyvtárrá lett. 
Állománya 130 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

BÉKÉS. (Békés vármegye.) 

83. Az ev. ref. főgimnázium gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1861-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal özv. Hajnal 
Ábelné és özv. Asztalos Istvánné gyarapították. 

Állománya 7840 kötet, köztük 2 régi magyar, 2 idegen 
nyelvű régi hazai nyomtatvány, 52 térkép. 12 kézirat és 2 
oklevél, két szobában elhelyezve, külön olvasóteremmel. 

Leltára és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül kivételesen mások is használhatják. 

Évi javadalmazása 600 korona. 1902. évi gyarapodása 301 
kötet, ebből vásárlás utján 162 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Séllei Péter tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 
1861-ben keletkezett. 

Állománya 592 érem, egy teremben elhelyezve. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 
1861-ben keletkezett. 

Állománya 374 állat, és pedig 12 emlős, 36 madár, 7 hüllő. 
1 hal, 279 rovar és 59 egyéb állat, továbbá 1401 növény és 
931 ásvány. 



BÉKÉS — BÉKÉSCSABA 35 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma vao. 

Az 1902. évben 56 korona fordíttatott gyarapítására. 

A gyűjtemény őre : K i s a Imre tanár. 



8í. A kaszinó könyvtára. 

1858-ban, a kaszinóval egyidejűleg keletkezett. Alapját az 
1832-ben megalakult és 1849-ig fennállott »Békési olvasótársa- 
ság* könyvtára képezte. 

Állománya 2300 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czáljából minden szerdán és 
szombaton d. u. 5-től 7-ig nyitva áll. 

Évi javadalmazása 200 kor. j 

Könyvtárnok : Bányai Imre. 

Dr. Sajnál István, A békési kaszinó története. (Békés, 1900.) 

85. A polgári kör könyvtára. 

1883-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett, 

Állománya 1100 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából minden szerdán és 
szombaton d. u. 6-tól 7-ig nyitva áll. 

As 1902. évben 100 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnak: Nagy Lajos. 

A békési polgári kör könyvtárának jegyzéke. (Békés, 1899.) 



BÉKÉSCSABA. (Békés vármegye.) 

86. Az ág. hitv. tv. Rudolf-főgimnázium 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1865-ben keletkezett. (Alapításának körülményeit s fejlődé- 
sének főbb mozzanatait lásd a Magyar Minerva első évfolya- 
mában.) 

Állománya 3168 kötet, két szobában 1 szekrényben és 5 
állványon elhelyezve. 

3* 



36 BÉKÉS-CSABA 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül mások csak kivételes esetekben hasz- 
nálhatják. 

Évi javadalmazása 1000 korona, mely összegen az 1902. 
évben 133 kötet szereztetett be. 

Könyvtár nok ; B a b i c h Pál tanár. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

Haan Lajos özvegye értékes érem-, pénz- és pecsótlenyo- 
mat-gyüjteménynyel, dr. Reisz Miksa orvos néhány érdekes 
őskori lelettel gyarapította. Legújabban ő cs. és apostoli 
királyi Felsége az udvari muzeumokban őrzött tárgyakból 
> örökös letét c-képen 14 őskori eredeti 8 65 kitűnően utánzott 
darabbal, továbbá 50 db bronzéremmel, 50 db gipszemlékérem- 
utánzattal, egy gipszmellszoborral és 3 db gipszdomborművel 
gyarapította. 

Állománya 2369 db régiség és érem, egy szobában 4 szek- 
rényben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : több kőkorszaki 
eszköz, egy rézkorszaki fokos, számos bronzkorbeli tárgy, egy 
kelta koponya és több régi kőedény. 

A gyűjtemény rendezés alatt áll. 

Csupán a közönség és a tanuló ifjúság adományaiból gya- 
rapodik. 

A gyűjtemény őre : Kabós Bálint tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1863-ban keletkezett. Breznyik János igazgató ásván ygyüjte- 
ménynyel. Koron Pál ág. hitv. ev. lelkész herbáriummal, dr. 
Zsilinszky Mihály államtitkár fametszet-gyüjteménynyel és dr. 
Bothár Samu orvos nagyértékü ásvány-gyűjtemény nyel gyara- 
pították, ö Felsége az állattani gyűjteményt 6 db. emlőssel, 
13 db madárral 20 db hüllővel, 31 db hallal, 13 db rákkal, 
7 db pókkai, 3 db százlábúval. 9 db korállal, 10 db tüske- 
bőrüvel. 110 db puhatestüvel, 1102 db rovarral, az ásványtani 
gyűjteményt 74 db ásványnyal s 280 db kőzettel gyarapította. 
Matisz János fiumei tanár 44 darabból álló gyűjteményt aján- 
dékozott az intézetnek. 

Állománya 904 állat, ezek között 39 emlős, 84 madár, 35 
hüllő. 47 hal, 566 rovar és 133 egvéb alsóbbrendű állat ; továbbá 
1600 növény, 1050 ásvány, 346 kőzet és 181 kövület, a két 
szobából álló szertárban 12 szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a szertárnok engedélyével és jelenlétében meg- 
tekintheti. 



BÉKÉS-CSABA 37 

Az 1902. évben 800 korona fordíttatott gyarapítására, mely 
összegen 11 db preparátum és 4 db szekrény szereztetett be. 
1903. évi költségvetése 600 korona dologi kiadásokra. 

A gyűjtemény őre : J ó g e r József tanár. 

d) Néprajzi gyűjtemény. 

Állománya 81 db néprajzi tárgy, mely a legújabban került 
ő Felsége ajándékából a főgimnázium birtokába. 

Bukovszky János. A békéscsabai ág. hitv. ev. algimnázium 
története. (Az 1895/96. évi értesítőben.) 



87. A békésvármegyei gazdasági egyesület 
könyvtára. 

Az egyesület 1860-ban, könyvtára 1861-ben keletkezett. 

Állománya 1230 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden szombaton délután 4-től ö óráig 
nyitva áll. Az 1902. évben 50 kötetet használtak az olvasó- 
teremben. 

1902. évi kiadásai 36 koronát tettek ki. 

Könyvtárnok: Pfeiffer István egyesületi titkár. 



H8. Az iparos- ifjak művelődési egyletének 
könyvtára. 

1872-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 604 kötet, hét szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden héten kétszer d. u. 2-től 3 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 267 kötet kölcsönözte tett ki. 

Az 1902. évben 50 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 200 korona. 

89. Az iparos olvasókör könyvtára. 

1896-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezet. Adomá- 
nyokkal dr. Bende Albert, Verner László. Subasitz Antal és 
Hinterleitner Pál gyarapították. 



38 BÉKÉS-CSABA 

Állománya 1200 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden héten kétszer este 7-től 9 óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama egy hónap, azontúl heti 2 fillér 
büntetéspénz fizetendő. 1902-ben 1000 kötet kölcsönöz te tett ki. 

Az 1902. évben 200 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 350 korona. 

Könyvtárnokok: Facsinay Dezső ésCzabarka 
János. 

90. A kaszinó-egylet könyvtára. 

1845-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 3700 kötet, nyolcz szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként^ kétszer délután 6-tól 
7 óráig nyitva áll. Az 1902. évben 1200 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle, 

1902. évi kiadásai 300 koronára rúgtak. 1903. évi költ- 
ségvetése 800 korona. 

Könyvtárnok : Donner Lajos. 

91. A kereskedő-ifjak egyesületének könyvtára. 

1885-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 890 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer este 8-tól 10 óráig nyitva 
áll. Az 1902. évben 1200 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 



92. A múzeum-egyesület gyűjteményei. 

1899-ben alapította az akkor megalakult békéscsabai 
múzeum-egyesület. A gyűjtemények az ág. ev. Rudolf -gimnázium 
ideiglenesen átengedett négy helyiségében vannak elhelyezve. 
Az 1902. évben 2976 kor. 09 fillér fordíttatott gyarapításukra, 
és pedig 311 kor. 86 fillér nyomtatványokra, 250 kor. 12 fillér 
bútorzatra, 510 kor. 80 fillér a könyvtárra, 410 kor. 67 fillér 



BÉKÉS-CSABA 39 

vásárlásokra, 636 kor. 22 fillér ásatásokra, 133 kor. 33 fillér 
tiszteletdíjakra, 157 kor. 78 fillér szállításra 8 szolgálatokra, 
265 kor. 31 fillér vegyesekre. 1903. évi bevételei: 1500 kor. 
államsegély, 500 kor. községi segély, 450 kor. tagdijakból, s 
800 kor. múlt évi maradvány; összesen 3250 korona. 

1900. január 21-ikétől a múzeumok és könyvtárak országos 
főfelügyelőségének ellenőrzése alatt állanak s rendes évi állam- 
segélyben részesülnek. 

A gyűjtemények igazgatója : Krammer Nándor dr. 

A gyűjteményekkel kapcsolatos egyesület 1899-ben kelet- 
kezett 8 alapszabályait ugyanazon év deczember 23-ikán erősí- 
tette meg a m. k. belügyminisztérium. Tagjainak száma: 
1 tiszteletbeli, 6 alapító. 114 rendes és 23 pártoló tag. 

Tiszteletbeli elnöke : Zsilinszky Mihály dr., val- 
lás- és közoktatásügyi államtitkár ; elnök : Varságh Béla; 
alelnök : R e i s s Miksa dr. ; főtitkár : Maros György; 
másodtitkár : R e 1 1 Lajos dr. ; pénztárnok : F á b r y 
(r é z a ; ellenőr: Haraszti Sándor; ügyész : U r s z i n y 
János dr. 

a) Könyvtár. 

1899-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal a m. k. val- 
lás- és közoktatásügyi minisztérium, a múzeumok és könyvtárak 
orsz. tanácsa, Zsilinszky Mihály államtitkár, Bérezik Árpád 
min. tanácsos, Varságh Béla és özv. Ring Oszkárné gyarapí- 
tották. 

Állománya 1369 kötet, egy teremben két szekrényben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, czédula-katalogusa és nyomtatott 
lajstroma van. 

1902-ben a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősé- 
gének előterjesztésére 500 kor. állami segélyt kapott, mely 
összegen 83 kötet szereztetett be, a többi könyvkötésre for- 
díttatott. 

Könyvtárnok: Eabós Bálint 

b] Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1899-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal a m. k. val- 
lás* és közoktatásügyi minisztérium, Zsilinszky Mihály állam- 
titkár, a m. k. kereskedelmi minisztérium, özv. Erkel Sándomé, 
Özv. Damjanich Jánosné, a békéscsabai ipartestület és a békés- 
csabai földmives- iskola gyarapították. 



40 BÉKÉS-CSABA 

Állománya 443 őskori, 64 középkori tárgy, 11 fegyver, 
769 művészeti és ipari emlék, 17 kegyeleti tárgy és 915 érem ; 
összesen 2219 db, három szobában tíz szekrényben elhelyezve. 
Kiválóbb nevezetességei : a gyulavarsándi neolith és bronzkori 
lelet, továbbá a magyar és erdélyi pénzekből álló gyűjtemény. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség számára minden vasárnap d. e. 11-től 12 óráig 
nyitva áll. 

Az 1902. évben 640 kor. 78 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára, ebből 600 kor. az államsegélyből fedeztetett. 1902. évi gyara- 
podása 689 db, ebből 75 db érem ; 365 db ásatásokból, 12 db 
vétel utján szereztetett be. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

1899-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal a m. k. 
vallás- és közoktatásügyi minisztérium, gróf Batthiány Ferenczné 
és Zsilinszky Mihály államtitkár gyarapították. 

Állománya 33 db eredeti festmény, 12 másolat, 87 kézirajz, 
59 reprodukczió, 65 eredeti szobormű, 28 J gipszmásolat és 109 
ötvösmü, három szobában elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : 
Tóth Kálmán szobra, Bruck és Tornay Gyula festményei, 
továbbá Munkácsi inaskori czeruzarajza. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség minden vasárnap d. e. 11-tol 12 óráig meg- 
tekintheti. 

Az 1902. évben 200 korona államsegélyt kapott. 1902. évi 
gyarapodása 42 db, ebből vétel utján 17 db szereztetett be. 

dl Néprajzi gyűjtemény. 

1899-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Zsilinszky 
Mihály államtitkár gyarapította. 

Állománya 26 magyar, 19 a hazai nemzetiségekre vonat- 
kozó és 19 külföldi etnográfiai tárgy, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség vasárnaponként d. e. 11-tol 12 óráig meg- 
tekintheti. 

1902. évi gyarapodása 16 db, ebből vétel utján 14 db 
szereztetett be. 

e) Természetrajzi gyűjtemény. 

1899-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Zsilinszky 
Mihály és Tarján Tibor gyarapították. 

Állománya 316 db, három szobában elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 



BÉKÉS -CSABA. — BÉKÉS-GYULA 4 1 

A közönség vasárnaponként d. e. 11-től 12 óráig meg- 
tekintheti. 

1902. évi gyarapodása 287 db emberi 6 állati csontok, 
továbbá két neolithkori egész emberi csontváz. E gyarapodás- 
ból 25 db szereztetett be az ásatásokból, 8 db vétel utján. 

A b) — e) alatti gyűjtemények őre: dr. Krammer 
Nándor. 

A békéscsabai múzeum-egyesület alapszabályai. (Békés- 
Csaba, 1900.) — A békéscsabai múzeum- egyesület évkönyvei, 
(Békés-Csaba, 1901. és 1902.) 



BÉKÉS-GYULA. (Békés vármegye.) 

93. A békésvármegyei közművelődési egyesület 
múzeuma. 

A múzeumot id. Mogyoróssy János alapította. 1865-ben 
a városnak ajándékozva sok éven át gyűjtött könyvtárát, érem-, 
régiség- és ásványgyüjteményét, melyek egyelőre az elemi iskola 
tornáczán záros szekrényekben helyeztettek el. E gyűjtemények 
1874-ben a békésvármegyei régészeti és művelődéstörténelmi 
társulat tulajdonába jutottak , melytől 1895-ben Békés vármegye 
közművelődési egyesülete vette át. A gyűjtemények ma az egye- 
sület palotájában vannak elhelyezve s 1900 óta a múzeumok és 
könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alatt állanak. 

Békés vármegye közművelődési egyesülete 1896-ben alakult 
meg. Tagjainak száma 112. Évi javadalmazása 1048 kor. a tagsági 
dijakból 8 a megyei segélyből. Az ópitósre felvett kölcsönből 
évi 500 koronát törleszt. 

Az egyesület elnöke : dr. Lukács György főispán ; 
alelnök : dr. B o d o k y Zoltán megyei főjegyző ; titkár : 
Kohn Dávid. 

a) Könyvtár. 

1865-ben keletkezett. A Mogyoróssy János ajándékából a 
város tulajdonába jutott könyvgyűjteményt később, a múzeumot 
fentartó egyesületek működése alatt, Janó Sándor és Göndöcs 
Benedek sryarapitották nagyobb adományokkal. Oláh Györgv 
főügyész 1200 kötetből álló könyvtárát az állam 1900-ban 4000 
koronán megvásárolta számára. 

Állománya 3522 kötet, köztük 5 ősnyomtatvány, 2 magyar 
nyelvű és 42 idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány: továbbá 



42 BÉKÉS-GYULA 

3 térkép. 7 kézirat és 57 oklevél, egy szobában elhelyezve. Az 
Oláh-féle könyvtár ideiglenesen egy bérelt szobába került. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalo- 
gusa van. 

Téritvény ellenében Gyula város és Békés vármegye min- 
den megbízható lakosa kaphat belőle kölcsön könyveket. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap d. u. 3-tól 5 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 20 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902 évben 32 kor. fordíttatott gyarapítására. 1902-ben 
270 kötettel gyarapodott. 

Könyvtárnokok : Domonkos János h. múzeumi igaz- 
gató és K o h n Dávid titkár. 

b) Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1865-ben keletkezett. MogyorÓssy János gyűjteményeihez 
kiegészítésül 1873-ban a megye közönsége közadakozásból szer- 
zett 1400 koronával és 6(X> kor. megyei segélylyel megvásárolta 
Haan Antal festőművész régiség-gyűjteményét. Adományaikkal 
(röndöc3 Benedek apát, Endrőd és Öcsöd községek, továbbá 
1902-ben Marjai Szabó István gyulai földmives gyarapították. 

Állománya 637 db őskori. 750 antik és középkori tárgy. 
233 fegyver, 33 ujabbkori emlék. 21 kegyeleti tárgy és mint- 
egy 1120 db érem. két teremben elhelyezve. Kiválóbb neveze- 
tességei Endrőd és Öcsöd községek népvándorláskorabeli tárgyai, 
továbbá az aradmegyei (ryula-Varsánd határában a Lopós 
halom területén kiásott őskori tárgyak. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség májustól — októberig ünnep- és vasárnapokon 
délután ingyen megtekintheti. 

1902-ben a gyula- varsándi leletből 645 darabbal, adomá- 
nyokból pedig 12 darabbal gyarapodott. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

Állománya 11 hazai a 17 külföldi eredeti festmény, 1 má- 
solat, 3 kézi rajz, 48 metszet stb., 3 eredeti szobormű és 10 
gipszmásolat, a múzeum három szobájában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a régiségtárral egyidoben megtekintheti. 

d) Néprajzi gyűjtemény. 

Állománya 28 fénykép békésmegyei magyar típusokról, 
a könyvtárszobában albumszerüleg elhelyezve. 



BÉKÉS-GYULA — BÉKÉS- öZEKT- ANDRÁS 43 

Szerzeményi naplója és «zaklajstroma van. 
A közönség nyáron ünnep- és vasárnap délután ingyen meg- 
tekintheti. 

e) Természetrajzi gyűjtemény. 

1865-ben keletkezett. Alapját id. Mogyoróssy János gyűj- 
teménye vetette meg. Titius Pius minorita gazdag herbá- 
riummá;, Göndocs Benedek apát ásvány- és kagylogyüj temen vei- 
vel gyarapitotta. 

Állománya 6 emlős, 25 madár, egy kagylógyüjtemény, e#y 
herbárium és 152 ásvány, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a többi gyüjteménynyel egyidőben megtekintheti. 

A b)—e) alatti gyűjtemények őre : Domonkos Já- 
nos, h. múzeumigazgató. 

A békésvármegyei régészeti és művelődéstört énelmi társu- 
lat évkönyvei I—XVII. k. (Gyula, 1875—98.) — Id. Mogyoróssy 
János, Képes kalauz a békésmegyei múzeum emlék- és régiség- 
tárában elhelyezett tárgyak ismertetéséhez. (Békés-Gyula, 1885.) 
— A békésvármegyei közművelődési egyesület alapszabályai. 
(Gyula, 1895.) — A békésvármegyei közművelődési egyesület 
népkönyvtárának szabályai. (Gyula, 1899.) 

9k. A kereskedők és kereskedő-ifjak társulatának 
könyvtára. 

1888-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal DobayFerencz, továbbá Braun és Czinczár gyarapitották. 

Állománya 884 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-től 4 óráig nyitva áll. 



BÉKÉS-SZENT-ANDRÁS. (Békés vármegye.) 

95. Az olvasó-egylet könyvtára. 

1876-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Lehoczky József r. k. plébános, dr. Simkovics 
György orvos stb. gyarapitották. 



44 BÉKÉS-SZENT-ANDRÁS BELÉNYES 

Állománya 220 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából naponként este 8-tól 10 óráig nyitva áll. 



BELENYES. (Bihar vármegye.) 

96. A gör. kath. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1829-ben keletkezett, midőn Vulcán Sámuel nagyváradi 
g. kath. püspök az általa alapított gimnáziumot kisebb könyv- 
tárral is ellátta. Nagyobb adománynyal Vulcán József szer- 
kesztő és Horváth Mihály belényesi r. k. plébános járultak 
fejlesztéséhez. 

Állománya 8900 kötet, ezek között két régi magyar nyom- 
tatvány, továbbá 93 db térkép, egy szobában 7 szekrényben 
és 5 állványon elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

1902. évi kiadásai 475 koronát tettek ki. mely összegen 
36 kötet. 16 folyóirat és 5 térkép szereztetett be. 1903. évi 
költségvetése 400 korona. 

Könyvtárnok : Kéri János tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Állománya 12 db gipszmásolat és 705 db érem, a termé- 
szetrajzi szertár egyik szekrényében és a rajzteremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 90 korona fordittatott gyarapítására, mely 
összegen 12 db gipszmásolat szereztetett be. 

A gyűjtemény őrei : Borián Viktor és Busitia 
János. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Br. Erdélyi Vazul püspök alapította 1853-ban. Nagyobb 
adományokkal Vela Pál. Abt A., Kis Gábor, Sarkady Tihamér, 
Richter, Porcius Flórián éti Bulc Tivadar járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 585 állat, köztük 12 emlős, 134 madár, 21 hüllő. 
19 hal. 270 rovar és 129 egyéb alsóbbrendű állat; továbbá 
1500 növény és 771 ásvány, két teremben 4 szekrényben 
elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 



BELÉNYES — BEODRA — BEREGSZÁSZ 45 

A közönség a szaktanár vezetése és felügyelete mellett 
megtekintheti. 

Az 1902. évben 39 korona fordíttatott gyarapításira. 

A gyűjtemény őrei : Dumbrova Vazul és Borián 
Viktor. 

htoria gymnasiului gr. cath. de Beius. (Belényes. 1896.) 



97. Népkönyvtár. 

1902. február 19-én alapította a múzeumok és könyvtárak 
orsz. tanácsa. 

Állománya 330 kötet, a polgári kör helyiségében két szek- 
rényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden csütörtökön és vasárnap 
d. u. 6-tól 8 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 
Használati dij fejében a belényesi polgári kör évi 30 koronát 
fizet. Az 1902. évben 168 egyén 189 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok .Jancsik Géza. 



BEODRA. (Torontál vármegye.) 
98. A népkönyvtár-egyesület könyvtára. 

1890-ben alapították Liska Ferencz kántor-tanitó és Forgách 
Miklós községi írnok. 

Állománya 1150 kötet, hét szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 14 nap. Használati dij kötetenként 10 fillér. Az 
1902. évben 53 egyén 72 kötetet használt. 

1902. évi kiadásai 100 koronát tettek ki. 1903. évi költség- 
vetése 50 kor. 

Könyvtárnok : Kerezsi Mihály tanító. 



BEREGSZÁSZ. (Bereg vármegye.) 

99. A beregvármegyei magyar közművelődési 
egyesület könyvtára. 

Az egyesület 1883-ban, könyvtára 1896-ban keletkezett. 
Állománya 115 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 



46 BEREGSZÁSZ 

Kikölcsönzés czéljából mindennap reggel 8- tói délután 
1 óráig nyitva áll. 

Az 1902. évben 50 kötet kölcsönöztetett ki. 

Könyvtárnok: Rhédei János egyesületi titkár. 

Bhédei János, A beregvármegyei magyar közművelődési 
egyesület 12 évi mükiJdése 1883—1895. (Beregszász 1896.) 



100. A m. k. állami főgimnázium gyűjteményei. 

aj Könyytár. 

1864-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 1890-ben 
vette át az állam az ev. ref. egyháztól s 1899-ben alakították 
át főgimnáziummá. Nagyobb adományokkal a beregszászi ev. 
ref. egyház járult fejlesztéséhez. 

Állománya 5716 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Évi javadalmazása 830 korona a tanszerátalányból, mely 
összegen az 1902. évben 312 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Rodt Lajos tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1890-ben keletkezett s a tanulóktól és másoktól szerzett 
ajándékokkal gyarapodott. 

Állománya 567 db érem. egy szekrényben elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és lajstroma van. 

A gyűjtemény őre ; Nyers Károly tanár. 

cl Természetrajzi gyűjtemény. 

1880-ban alapíttatott. 

Állománya 2097 állat. 77 növény és 930 ásvány, a szertári 
szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A közönség az igazgató külön engedélyével megtekintheti. 

Évi javadalmazása mintegy 500 korona a tanszerátalány- 
ból, mely összegen az 1902. évben 42 db különféle tárgy sze- 
reztetett be. 

A gyűjtemény őre : Kársai Emil tanár. 



BEREKERESZTÚR — BERETT YÓ-8ZT.-MÁRT. — BERETTYÓ-ÚJFALU 47 

BEREKERESZTŰR. (Maros-Torda vármegye.) 
101. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

Az erdélyi magyar közművelődési egyesület alapította. 
Állománya 97 mii 110 kötetben, a református iskola helyi- 
ségében elhelyezve. 

BERETTYÓ-SZENTMÁRTON. (Bihar várm.) 

102. Községi népkönyvtár. 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 313 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön délután 8-tól 
4 óráig és vasárnap délelőtt 11-től 12 óráig nyitva áll. A ki- 
kölcsönzés tartama 10 nap. Az 1902. évben 83 egyén 250 köte- 
tet kölcsönzött ki. 

1902-ben 32 korona fordíttatott gyarapítására. 1903. évi 
költségvetése 30 korona. 

Könyvtárnok : Dancsházy Ferenc z. 

BERETTYÓ-ÚJFALU. (Bihar vármegye.) 

103. A kaszinó könyvtára. 

1893-ban, az egyesület megalakulásakor keletkezett. 

Állománya 1437 kötet, öt szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 6-ig nyitva áll. 
Az 1902. évben 80 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902. évi kiadásai 16 koronára rúgtak. 

Könyvtárnok .'Steiner Gyula tanitó. 

A berettyó-vj falui casino könyvtárának betüsorozatos czim- 
jegyzéke 1893., 1897., 1899. és 1900. évekről. — A berettyó- 
tófalui casino alapszabályai. 



48 BESXYÖ — BESZTERCZE 

BESNYŐ. (Pest vármegye.) 
ÍOí. A kapaczinusok kolostorának könyvtára. 

1768 után, az eltörölt hatvani, pécsi stb. kolostorok könyv- 
táraiból keletkezett. 

Állománya 2742 kötet, köztük 1 ősnyomtatvány 7 több régi 
magyar nyomtatvány, továbbá 7 kézirat és 3 metszet, egy 
teremben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : Telegdi Miklós, 
Evang. magyarázata (Nagyszombat, 1580.) ; Kopchanyi, Mária 
predikácziók (Bécs, 1&81.) ; Káldi György, Szent Biblia (Nagy- 
szombat, 1626.) ; Káldi György, Vasárnapi ünnepi predikácziók 
(Pozsony, 1631.); Káldi György, Isten szent akarata (Nagy- 
szombat. 1681.) ; Illyés András, Vasárnapi predikácziók (Bécs. 
1696.); Illyés István, Keresztény élet tükre. (Nagyszombat, 1683.) 

Czédula-katalogusa van. 

Könyvtárnok ; Reiner Hugó. 



BESZTERCZE. (Besztercze-Naszód vármegye.) 

105. Az ág. ev. főgimnázium gyűjteményéi. 

a) Könyvtár. 

lőöO körül, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 1749-ben 
306 mű volt benne. Nagyobb méretű gyarapodása 1850-ben 
vette kezdetét. 

Két részből áll, u. m. tanári könyvtárból (19.555 kötet) 
és nyilvános könyvtárból (3113 kötet). 

Állománya 22.668 kötet, ezek között 6 ősnyomtatvány, 
három teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Használók számára hetenként kétszer d. e. 11 és 12 óra 
között nyitva áll. A tanárokon kivül a Beszterczén és környé- 
kén lakók évi 4 korona dij lefizetése mellett használhatják. 

Évi javadalmazása 760 kor. a gimnáziumi alapból és a 
használati dijakból 1902. évi gyarapodása 403 kötet. 

Könyvtárnok : Gassner János tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 
1850 körül keletkezett. 

Eddig csak kisebb gyűjtemény van együtt, a természet- 
tudományi szertárban külön szekrényben elhelyezve. 



BE8ZTERCZE 49 

Szerzeményi naplója van. 
A közönség minden időben megtekintheti. 
Nagyobbrészt adományozás utján gyarapodik. 1902. évi 
gyarapodása 2 érem. 

A gyűjtemény őre: F i s c h e r Oy ö r g y igazgató. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 
1850 körül keletkezett. 

Állománya 3985 állat, 6920 növény és 2679 ásvány, három 
szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
A közönség minden időben megtekintheti. 
Az 1902. évben ajándék utján 10 db állattal gyarapodott. 

A gyűjtemény őre : Alberti Károly tanár. 

Budaker Gottlieb, Über die Entwickelung des BiMiothek- 
wesens an der Bristritzer LehranstaU in den letzten 6 Jahren 
1856—1861. (Az 1860161. évi értesítőben.) — Katalogder Schüler- 
und allgetn. Lesebibliothek am Gymnasium zu Bistritz. (Nagy- 
szeben, 1864.) — Katalog der Leiek- und Lesebibliothek des 
Bistritzer Gymnasiums. (Besztercze f 1872.) — Ergánzungs- 
Kataloge. (Besztercze f 1875., 1882. és 1886.) — U. annak 2. 
kiadása. (Besztercze, 1889.) — Fischer G., Oeschichte des 
Bistritzer ev. Gymnasiums A. B. bis zum Jahre 1762. (Az 
1895/96. évi értesitöben.) 



106. A beszterczei kör könyvtára. 

Az egyesület 1878-ban, könyvtára 1879-ben keletkezett. 
Nagyobb adománynyal gróf Bethlen Pál járult gyarapításához. 

Állománya 1976 kötet, hat szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden pénteken este 6-tól 7 óráig nyitva 
áll. Használati dij évenként 2 korona. Az 1902. évben 3002 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902. évi kiadásai 68 kor. 54 fillérre rúgtak. 

Könyvtárnok : Sebestyén József. 

Sebestyén József, A beszterczei kör könyvtárának könyv- 
jegyzéke. 



Magyar Minerva III. évf. 



5 BESZTERCZEBÁN Y A 

BESZTERCZEBÁNYA. (Zólyom vármegye.) 

107. Az ág. eo. algimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Valószínűen egykorú az intézettel, mely már 1587-ben fennál- 
lott. Legalább erre mntat azon körülmény, hogy egyes könyvek a 
XVII., sőt már a XVI. században élt s itt működött egyének, 
Jacobey J., Glitz Miklós, Bél Mátyás stb., ajándékából kerül- 
tek a könyvtárba. Ujabban Csapiovi ts János, az alsó-kubini 
könyvtár alapitója. Rarus Mihály (1862.) és a Dillnberger 
család (1882.) gyarapították nagyobb adományokkal. 

Állománya 6855 kötet, ezek között 1 ősnyomtatvány, egy 
teremben elhelyezve. 

Czédula-katalogusa most készül. 

Nagyobbrészt a gimnáziumi tanárok használják, de kivéte- 
lesen mások is kaphatnak belőle kölcsön könyveket. 

Évi javadalmazása 300 kor. a fen tartó ág. ev. egyház- 
község pénztárából. 

Könyutárnok : Varga Mihály tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Állománya néhány darab régiség, mely alig jöhet gyüj- 
teményszámba. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

Keletkezési éve nem állapitható meg. Nagyobb adomá- 
nyokkal Márkus Sándor, dr. Bothár Sámuel és a magy. kir. 
földtani intézet járultak gyarapításához. 

Állománya 21 emlős, 112 madár, 5 hüllő, 12 hal és 366 
rovar; továbbá 506 növény. 1485 ásvány. 186 kagyló, 180 
madártojás és 133 magfaj. szekrényekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 300 kor. az egyházközség pénztárából. 

A gyűjtemény őre : Junker Ágoston tanár. 

Rosenauer K., A beszterczebányai ág. h. ev. gimnázium 
története. (Beszterczebánya, 1876.) 



BE8ZTERCZEBÁKYA 5J. 

108. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

1838-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1500 kötet, hat szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 7 óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama 8 hét. Használati dij kötetenként 
4 fillér. Az 1902. évben 2950 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902. évi kiadásai 500 koronára rúgtak. 1903. évi költség- 
vetése 500 korona. 

Könyvtárnok: dr. Dienes Emil kamarai titkár. 

A be8zterczebányai kaszinó könyvtári jegyzéke. (Besztercze- 
bánya, 1901.) — Pótlás a beszterczebányai kaszinó-egyesület 
könyvjegyzékékez. (Beszterczebánya, 1903.) 



109. A kath. legényegyesiilet könyvtára. 

1888-ban r az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal dr. Sztanyák Ferencz, Droppa József, Lazarovich 
Imre,stb. gyarapították. 

Állománya 900 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként háromszor este 8-tól 10 óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama egy hét, azontúl heti 4 fillér bün- 
tetéspénz fizetendő. 

Az 1902. évben 200 kor. fordíttatott gyarapítására. 

A beszterczebányai kath. legényegyesület évkönyve 1888 — 
1898. _ 

110. A kir. kath. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1773 után, a feloszlatott jezsuita rendház könyvtárának 
maradványaiból keletkezett. (Történetét lásd a Magyar Minerva 
első évfolyamában.) Legújabban a magyar tud. akadémia, a 
magy. kir. földtani intézet, Szabó Ferencz nagyeleméri plébános 
és a beszterczebányai ker. és iparkamara járultak nagyobb 
adományokkal fejlesztéséhez. 

4* 



52 BESZTERCZEBÁNYA 

Állománya 7107 kötet, ezek között egy ősnyomtatvány, 
54 régi hazai nyomtatvány, továbbá 102 térkép és 4 kézirat, 
egy szobában 7 szekrényben elhelyezve. 

Czédula-katalogusa és szaklajstroma van. 

Az igazgató vagy az intézeti tanárok jótállása mellett 
mások is kaphatnak belőle kölcsön könyveket. Az 1902. évben 
26 egyén 198 kötetet használt 12 téritvényen 76 kötet kölcsö- 
nöztetett ki. 

Évi javadalmazása 800 korona, miből az 1902. évben 159 
kötet szereztetett be. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Fejlesztéséhez Füredi Róbert dr. és Szilárd Károly fő- 
erdész járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 2 db régiség és 749 db érem. egy teremben 
elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei Philippus Arabs ezüst 
érme, Nagy Lajos arany pénze és Zápolyai János ezüst érme. 

Leltára van. 

A közönség bármikor megtekintheti. 

Adományokból gyarapodik. 

A gyűjtemény őre .Bakó István tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Állománya 8125 állat, ebből 87 emlős, 609 madár, 60 hüllő, 
80 hal, 4949 rovar és 2340 egyéb állat; továbbá 1989 növény, 
2327 ásvány, kőzet és kövület, 266 falikép és 1262 segédesz- 
köz, egy teremben elhelyezve. 

Leltára és szaklajstroma van. 

A közönség a gyűjtemény őrének vezetése mellett bármikor 
megtekintheti. 

Évi javadalmazása 160 korona a tanszerátalányból. 

A gyűjtemény őre .Petricskó Jenő tanár. 

Loos József és Pu8chmann József, A beszterczebányai kath. 
kir. fögymnasium könyvtárának sorjegyzéke. (Beszterczebánya^ 
1868.) — Jurkovich Emil, A beszterczebányai kir. kath. főgym- 
nasium története. (Beszterczebánya, 1895.) — Rössler J. f Adalék 
a kassai kir. jogakadémia könyvtárához. (Félsömagyarországi 
Múzeum-Egylet IV. évkönyve.) — Jurkovich E., A besztercze- 
bányai fögymnasium könyvtárai. (Beszterczebánya és Vidéke, 
VII. évf. 1:1. sz.) 



BE8ZTEBCZEBÁNYA 53 

111. A m. k. állami felsőbb leányiskola 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Í 883-ban. az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Lllománya 2195 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

1902. évi javadalmazása 488 korona, mely Összegen 71 
kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése 500 kor. dologi 
kiadásokra. 

Könyvtárnok ; D u n a y né V r a n y e z á n y (t a b r i e 1 1 a 
tanítónő. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1883-ban keletkezett. 

Állománya 90 állat, ebből 11 emlős, 41 madár, 5 hüllő, 
2 kétéltű. 5 hal. 100 rovar és 28 alsóbbrendű állat ; továbbá 
60 növény és 100 ásvány, egy teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

1903. évi költségvetése 400 korona. 

A gyűjtemény őre : Petricskó Jenő óraadó fógimn. 
tanár. 



112. A püspöki papnevelő-intézet könyvtára. 

1803 körül keletkezett. A könyvek legnagyobb része a 
jezsuiták beszterczebányai kollégiumának 1773 után lefoglalt 
könyvtárából került a szemináriumba. (Történetét lásd a Magyar 
Minerva első évfolyamában.) Nagyobb adományokkal Berlioza 
Ferencz, Majovszky Antal és Zeisl Vincze gyarapították. 

Állománya körülbelől 8000 kötet, köztük több régi magyar 
nyomtatvány, egy szobában elhelyezve. 

Gzédala-katalogusa most készül. 

Használók számára szükség szerint nyitva áll. A kikölcsön- 
zés téritvény ellenében történik. 1902-ben 200 kötet kölesönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 800 korona fordíttatott gyarapítására, ebből 
130 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Bobok Arnold. 



54 BBSZTERCZEBÁNYA 

113. A székesegyházi káptalan könyvtára. 

A Jézus-társaság 1773-ban feloszlatott beszterczebányai 
kollégiuma könyvtárának theologiai részéből keletkezett. Azóta 
egyes, kanonokok hagyatékaiból gyarapodott. 

Állománya 2236 kötet, köztük 3 Ősnyomtatvány és 14 régi 
magyar nyomtatvány, továbbá 17 kézirat és 18 térkép, egy 
teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A káptalan külön engedélye mellett mindenki használhatja. 

A felügyeleti jogot a káptalan gyakorolja. 

1902. évi gyarapodása 5 kötet. 



lik. Városi múzeum. 

A múzeum létesítését a városi képviselőtestület, dr. Holesch 
István volt városi főjegyző indítványára, 1889. július 12-ikén 
61. szám alatti határozatával mondotta ki. Czélja a város törté- 
netére vonatkozó emlékek összegyűjtése és megőrzése. A mú- 
zeum anyaga a Mátyás-téren levő vár négy szobájában van 
elhelyezve. 

A város a tulajdonát képező gyűjteményeket 1900-ban a 
múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése 
alá helyezte, melynek javaslatára ez időtől kezdve rendes évi 
segélyben részesül. 

A múzeummal kapcsolatban alakult meg 1896-ban a besz- 
terczebányai történelmi ós régészeti társulat, melynek egyik 
főczélja a múzeum gyarapítása és ügyeinek vezetése. Alap- 
szabályait a m. k. belügyminiszter 1897 márczius l-jén erő- 
sítette meg. Tagjainak száma 107. 

A társulat elnöke : Csesznák Gyula városi polgár- 
mester ; titkár : Schweng József vár. tanácsos. 

aj Könyvtár. 

A múzeummal egyidejűleg keletkezett. 

Adományokkal a m. k. vallás- és közokt. minisztérium, a 
múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősége, Tomcsányi 
Gyula, az iparművészeti múzeum, Stádler F., Göllner Frigyes, 
özv. Mockovcsákné. Groó Géza és Szumrák Pál járultak gyara- 
pításához. A vallás- és közoktatásügyi m. k. minisztérium 
1900-ban 500, 1901-ben 600, 1902-ben és 1903-ban évenkint 
500 kor. állami segélyt engedélyezett gyarapítására. 



BESZTERCZEBÁKYA 55 

Állománya 500 kötet, köztük 1 régi magyar nyomtatvány ; 
továbbá 4 térkép, 1 kézirat. 4 oklevél s Kossuth Lajos 1 levele, 
egy szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. Szerzeményi nap- 
lóját 1900 július 1-tol vezetik. 

Bármely kifogástalan egyén használhatja s díjtalanul köl- 
csön is kaphat belőle. 

Könyvlárnok : Schweng József városi tanácsos. 

b) Régiségtár és Iparművészeti gyűjtemény. 

1889-ben keletkezett. Gyarapításához Szumrák Pál min. 
osztálytanácsos, Bothár S. városi orvos és Bodorovszky S. járul- 
tak adományokkal. 

Állománya 315 érem s több más emlék, három szekrényben 
elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : a beszterczebányai ötvösök 
czéhládája és pecsétje, egy sodronyzománczos feszület és egy 
ezüst serleg. 

A közönség bármikor szabadon megtekintheti. 

A vallás- ós közoktatásügyi m. k. minisztériumtól 1901-ben 
300 kor. állami segélyben részesült. 

ej Szépművészeti gyűjtemény. 

1889- ben keletkezett. Fejlesztéséhez Szumrák Pál, Göllner 
F., Halassy Gy., Stollmann Andor és Dillnberger Gusztáv járul- 
tak adományokkal. 

Állománya 33 eredeti festmény, köztük 30 hazai és 3 kül- 
földi; továbbá 20 kézirajz, 8 metszet, 6 üvegre festett kép és 
1 gipszmásolat, egy szobában elhelzezve. Kiválóbb nevezetességei : 
Morgenthaler Fülöp várkapitány képeésLibay Károly aquarelljei. 

A közönség bármikor szabadon megtekintheti. 

d) Néprajzi gyűjtemény. 

A néprajzi gyűjtemény dr. Holub Emil afrikai utazd által 
adományozott tárgyakból áll, melyek a többi gyűjteményekkel 
együtt vannak elhelyezve s azokkal egy időben tekinthetők meg. 

e) Természetrajzi gyűjtemény. 

Dr. Bothár Samu városi orvos alapította 1889-ben, midőn 
ásvány- és földtani gyűjteményét a múzeumnak ajándékozta. 
Adományaikkal Bende Imre püspök és dr. Holub Emil gyara- 
pították. 

Állománya 4 emlős, 30 madár, 2 hüllő és 20 egyéb állat. 
továbbá 354 ásvány és 318 kőzet, egy szobában elhelyezve. 



56 BESZTERCZE BÁNYA BETHLEN — BICGKE 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
A közönség bármikor szabadon megtekintheti. 

A b)— ej alatti gyűjtemények őre : dr. B o t h á r Samu. 

A beszterczebányai történelmi és régészeti társulat alap* 
szabályai (Beszterczebánya, 1897.) 



BETHLEN. (Szolnok-Doboka vármegye.) 
115. Az olvasó- és társalgó-egylet könyvtára. 

1887-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal gr. Bethlen 
Károly és a bethleni takarékpénztár gyarapitották. 

Állománya 852 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából mindennap d. u. 4-től 5 óráig nyitva áll. Hasz- 
nálati dij évi 4 korona. Az 1902. évben 80 egyén kölcsönzött 
ki belőle könyveket. 

1902. évi kiadásai 188 kor. 34 fillérre rúgtak. 

A bethleni magyar olvasó- és társalgó-egylet alapszabályai 
és könyvtári lajstroma. 



BICSKE. (Fejér vármegye.) 

116. Községi népkönytár. 

1902. deczemberben alapította a muzeumok és könyvtárak 
országos tanácsa. 

Állománya 335 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton délután 4-től 
7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl napi 
1 fillér büntetéspénz fizetendő. 1903. április 7-ikéig 150 egyén 
210 kötetet kölcsönzött ki. 

1903. évi költségvetése 50 korona kezelési dij a község 
pénztárából. 

Könyvtárnok : Holló sy Mihály segédjegyző. 



BICSKE — HIHAR-DIÓSZEG 57 

117. Az olvasókör könyvtára. 

1869-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adományokkal a bicskei takarékpénztár gyarapította. 

Állománya 1700 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem minden délután 4-től 7 óráig használható. 
Kikölcsönzés czéljából hetenként kétezer délután V«5-töl »/s7-ig 
nyitva áll. Használati dij egy héten tul kötetenként 2 fillér. 
Az 1902. évben 2B66 kötet kölcaönöztetett ki belőle. 

1902-ben 180 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. évi költ- 
ségvetése 270 kor. hírlapokra s 300 kor. könyvekre. 

A bicskei függetlenségi olvasókör könyvtárának alapszabályai. 
(Gyoma, 189S.) 

BIHAB-DIÓSZEG. (Bihar vármegye.) 
118. Községi népkönyvtár. 

1890-ben keletkezett. 

Állománya 100 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap délelőtt 
9-től 12 óráig nyitva áll. 

A kikölcsönzés tartama 8 nap. Az 1902. évben 50 egyén 
használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok: Bartha Imre. 



119. A kaszinó könyvtára. 

1848-bau, a kaszinóval egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyaikkal Ritoók Zsigmond táblai tanácselnök és Olasz Gyula 
törvényszéki biró gyarapították. 

Állománya 470 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer 
d. u. 5-től 6-ig nyitva áll. 

Könyvlárnok : Kiss Lajos tanitó. 



58 BIHAR-DIÓ8ZEG B1KAL — BILLÉD 

120. A 4S-as népkör könyvtára. 

Az egyesület 1886-ban, könyvtára 1888-ban keletkezett. 

Állománya 540 kötet, három szekrényben elhelyezve külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. e. 8-tól 12 óráig nyitva 
áll. Használati dij hetenként 10 fillér. Az 1902. évben 310 
kötet kölcsönőztetett ki belőle. 

1902-ben 345 kor. 92 fillér fordíttatott gyarapítására, 
1903. évi költségvetése 515 korona. 



BIKAL. (Baranya vármegye.) 

121. A D. K. E. népkönyvtára. 

1902. május 1-én alapította a dunántúli közművelődési 
egyesület. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap állandóan nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 8 nap. Az 1902. évben 162 egyén hasz- 
nálta a könyvtárt. 

Könyu tárnok .Magda Elek körjegyző. 

BILLED. (Torontál vármegye.) 

122. A polgári kör könyvtára. 

Az egyesület 1897-ben, könyvtára 1900-ban keletkezett. 

Állománya 200 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
« >1 vasóteremmel. 

Leltára és irott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer 
d. u. 4-től 8-ig nyitva áll. Használati dij négy héten tul köte- 
tenként napi 1 fillér. 

Főkönyvtárnok: Leeb Szigfrid állatorvos; könyv- 
tárnokok: Mann és Thöre. 



BIRI — BISZTRICSKA — BODOLA 59 



BIRI. (Szabolcs vármegye.) 
123. Községi népkönyvtár. 

1899-ben ajándékozta a m. kir. földmivelésügyi minisz- 
térium. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap és csütörtökön 
délután Vt 1-től V»2-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 
Az 1902. évben 63 egyén 207 kötetet kölcsönzött ki belőle. 

Könyvtárnok: Sztároszta Elek g. k. tanitó. 

BISZTRICSKA. (Nógrád vármegye.) 
12t. Ág. ev. iskolai könyvtár. 

1893-ban alapította a nógrádmegyei nemzeti intézet, és 
alapítása óta népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 65 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Az 1902. évben 12 egyén 20 kötetet használt belőle. 

Könyvtárnok : Szeverényi Lajos ág. h. ev. tanitó. 

BODOLA. (Háromszék vármegye.) 
125. Népkönyvtár. 

1901. márczius 25-én alapi totta a m. kir. földmivelésügyi 
minisztérium. 

Állománya 148 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton délután 4-től 
6-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl heti 
2 fillér büntetéspénz fizetendő. Az 1902. évben 360 egyén 500 
kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok: Vén Árpád állami isk. tanitó. 



60 BOLDOO ASSZONY — BQLÖN — BONOZHIDA 

BOLDOGASSZONY. (Mosón vármegye.) 
126. A Szent- Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1672-ben. a kolostorral egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 3834 kötet, köztük 14 ősnyomtatvány, egy 
teremben elhelyezve. 
Leltára van. 
A rendtagok használják. 
Könyvtár nok : Miczélyi Valér zárdafőnök, plébános. 

BÖLÖK (Háromszék vármegye.) 
127. Az unitárius iskola könyvtára. 

1876-ban alapította az unitárius egyház s alapítása óta 
népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 323 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap délelőtt 8-tól 10-ig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. Az 1902. évben 
95 egyén 110 kötetet kölcsönzött ki. 

1902-ben 36 korona fordíttatott gyarapítására, 1903. évi 
költségvetése 15 korona. 

Könyv tárnok : Kisgyörgy Tamás tanító. 

BONCZHIDA. (Kolozs vármegye.) 
128. Ifjúsági és népkönyvtár. 

1900-ban alapította az állami iskola tanító-testülete. 

Állománya 217 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton délután 1-től 
2 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap, azontúl napi 
2 fillér büntetéspénz fizetendő. Az 1902. évben 480 egyén hasz- 
nálta a könyvtárt. 

1903. évi költségvetése 40 korona dologi kiadásokra. 

Könyvtárnok .Outkovszky Adél tanítónő. 



BONYHÁD Hl 

BONYHÁD. (Tolna vármegye.) 

129. Az áll. segélyezett ág. hitv. ev. algimnázium 
gyűjteményei 
aj Könyvtár. 

1874-ben keletkezett. Alapjelt az esperesség tanítóinak 205 
kötetet számláló könyvtara képezte, melyet később an intézet 
egyes barátjai gyarapították. Újlaki Kálmán tanár 1891-ben 
600 kötetből álló könyvtárát hagyományozta az intézetnek. 

Állománya 2565 kötet, köztük két régi magyar nyomtat- 
vány, t. i. Káldi György Magyar bibliája [1626?] és Pázmány 
Péter Hodoegusa [1637], egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Á tanárokon kivül az intézet fen tartói és kivételes esetek- 
ben mások is kaphatnak belőle téritvény ellenében könyveket 
kölcsön. Az 1902. évben 11 egyén 237 kötetet használt, 5 térit- 
vényen 13 kötet kölcsönöztetett ki. 

1902-ben 325 korona fordíttatott gyarapítására, mely össze- 
gen 42 kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése 400 korona. 

Könyvtárnok : Forberger László tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1871-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal gróf Apponyi 
Sándor és Lengyel Zsigmond járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 76 régiség és 1735 érem, egy szobában elhe- 
lyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma most készül. 

A közönség a gyűjtemény őrének vezetése mellett meg- 
tekintheti. 

Ajándékozás utján gyarapodik. 

A gyűjtemény őre : R ó t h Aladár tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1871-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Kramoliny 
József, dr. Annay, dr. Kiss, Valentiny Jenő és Perczel György 
gyarapították. 

Állománya 172 állat, köztük 12 emlős, 99 madár, 23 hüllő. 
3 hal és 35 alsóbbrendű állat; továbbá 398 növény és 1786 
ásvány, két szobában 6 szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma most készül. 

A közönség a gyűjtemény őrének vezetése mellett meg- 
tekintheti. 



J 



62 BONYHÁD — BORBÁTVIZ — BORGÓ-BE8ZTERCZE 

Az 1902. évben 502 kor. 56 fillér fordíttatott gyarapítására, 
mely összegen 2 szekrény, 40 növénypreparatum stb. szerez- 
tetett be. 

A gyűjtemény őre .Róth Aladár tanár. 

130. A polgári kaszinó könyvtára. 

1837-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 600 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából minden szerdán és 
szombaton d. u. 1-től 2-ig nyitva áll. 

Könyvtárnok : Lenmann János. 

A bonyhádi polgári casino könyveinek jegyzéke. (Bonyhád, 
1891.) 

BORBÁTVIZ. (Hunyad vármegye.) 

131. Áll. iskolai ifjúsági könyvtár. 

1902. deczember 1-én alapította a tanító-testület s alapítása 
óta népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 35 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton délután 12-től 
2 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 

Könyvtárnok : Grósz Vilma állami isk. tanítónő. 



BORGÓ-BESZTERCZE. (Besztercze-Naszód 
vármegye.) 

132. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1901-ben alapította az erdélyi magyar közművelődési egye- 
sület. 

Állománya 102 mű, 113 kötetben. 

1901. szeptember 1-tŐl 1903. szeptember l-ig 44 kötetet 
használtak belőle. 



BOROSJENŐ — BOROSSEBES BRÁD 68 

BOROSJENŐ. (Arad vármegye.) 
133. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

Az egyesület 1872-ben, könyvtára 1878-ban keletkezett. 
Nagyobb adományokkal Tersényi Károly ügyvéd gyarapította. 

Állománya 1240 kötet, öt szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltara és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden pénteken és vasárnap d. e. 11-től 
12 óráig nyitva áll. Az 1902. évben 1000 kötet kölcsönöztetett 
ki belőle. 

1902-ben 16 kor. fordíttatott gyarapítására. 



BOROSSEBES. (Arad vármegye.) 

13í. Ev. ref. népiskolai könyvtár. 

1896-ban alapította Szabó József ev. ref. lelkész s kez- 
dettől fogva népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 62 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden iskolai napon délelőtt 8-tól 
délután 4-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Az 1902. 
évben 50 egyén használta a könyvtárt. 

1903. évi költségvetése 65 korona könyvek beszerzésére. 

Könyo tárnok .Füzes József tanító. 



, BRÁD. (Hunyad vármegye.) 

135. A görög kel. gimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1880-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal a bukaresti 
román s a budapesti magyar tud. akadémiák, továbbá Bechnitz 
A. gyarapították. 

Állománya 2012 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 



64 BRÁD — BRASSÓ 

bj Régiség-gyűjtemény. 

1890-ben keletkezett. 
Szaklajstroma van. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1872-ben keletkezett. 

Szaklajstroma van. 

1903. évi költségvetése 500 korona. 

A gyűjtemények őre : dr. Radu Jánof 



BEASSÓ. (Brassó vármegye.) 

136. Az ág, ev. főgimnázium és azzal összekötött 
tanintézetek gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1544-ben a régi dominikánus kolostor és az egyházi könyv- 
tár anyagának felhasználásával alapította Honterus János 
(1498—1549.). 1689-ben nagyrésze elégett s majdnem kizá- 
rólag ajándékokból állíttatott újból helyre. 1855/58-ban helyezték 
el a múzeumi épület e czélból épített második emeletén három 
szobában. Fejlesztéséhez Dück G., Brennenberg Lajos és Huttern 
Lajos, járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 26.588 kötet, ezek között 3 db ősnyomtatvány ; 
továbbá körülbelül 100 térkép, 600 kézirat és 30 oklevél. 

Szerzeményi naplója, czédula-katalogusa és szaklajstroma van. 

Két személyre berendezett olvasótermét szerdán és szom- 
baton délután 2 és 3 között bárki igénybe veheti, sőt kölcsön is 
ad a könyvtár könyveket. 

1902. évi javadalmazása 1312 korona az egyházközségtől 
és a könyvtári alapítványok kamataiból, mely Összegen 120 kötet t 
és 1 kézirat szereztetett be. 

Könyvtárnok : dr. Netoliczka Oszkár tanár ; 
könyviári asszisztens : Kamner Gusztáv tanár. 

b] Régiség-gyűjtemény. 

1807-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Czell Henrik 
és Ridely Frigyes járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 421 db régiség és 2483 db érem, két szobában 
elhelyezve. 



BRASSÓ 65 

Kiválóbb nevezetességei 2 db eredeti faducz Honterustól, 
a Kosmographiájához szükséges térképek nyomására; Luther 
1644. évi eredeti levele Honteruahoz ; Melanchton eredeti levele 
egy ismeretlenhez ; a brassói gimnázium deák-királyainak (reges 
adolescentium) 3 koronája. 

A közönség minden szombaton d. u. 3 órától megtekintheti. 

Az 1902. évben 16 db régiséggel gyarapodott. 

A gyűjtemény őre : ár. Netoliczka Oszkár tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1858-ban keletkezett. Fejlesztéséhez v. Seulen, a nagysze- 
beni természettudományi társulat, Hornung, Holub Emü, dr. 
Fischer, Jekelius, Untchy és Meschendörfer járultak nagyobb 
adományokkal. 

Állománya 14,439 állat, ezek között 102 emlős, 377 madár, 
69 hüllő, 54 hal, 13,880 rovar és 457 egyéb állat ; továbbá 
3551 növény, 2807 ásvány, 756 kőzet és 709 kövület, három 
szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szakkatalógusa van. 

A könyvtárnok vagy helyettese engedélyével bármikor 
megtekinthető. 

A gyűjtemény őre ; Lexen Frigyes tanár. 

Dück Joseph, Geschichte des Kronstadter Gymnasiums. 
(Brassó, 1846.) — Katalog der belletristischen und pqpulár- 
tcissenschaftlichen Abtheilung. (Brassó, 1880.) — Gross, Kata- 
log der von der Kronstadter Gymnasialbibliothek bei der 400-jáh- 
rigen Lutherfeier in Kronstadt ausgesteüten Druckwerke aus 
dem Reformation8zeitalter. (Brassó, 1883.) — Gross, Zur altes- 
ten Geschichte der Kronstadter Gymnasiaibibliothek. (Archiv 
des Vereins für Siebenb. Landeskunde, XXL k.) — Nussbacher 
K. A brassói evangélikus iskola könyvtára (Magyar Könyv- 
szemle, 1888. évf.) — Gross Jul., Geschichte des ev. Gymna- 
siums in Kronstadt. (Brassó, 1898.) — Netoliczka, J. F. 
Trausch's Handschriftenkatalog, bearbeitet, ergdnzt u. fortge- 
setzt. I. Theil (Brassó, 1898.) — II. Theil. (Brassó, 1900.) — 
III. Theil mit Begister. (Brassó, 1903.) 



137. A brassói kereskedelmi és iparkamara 
könyvtára. 

1852-ben keletkezett. 

Állománya 3000 kötet, két teremben elhelyezve. 

Használók számára mindennap nyitva áll. 

Magyar Minerva III. évf. 5 



66 BBASSÓ 

Könyvtárnok: Tliomas Móricz titkár. 
Catalog der Bücher- und Kartensatnmlungen d. Handels- 
und Oewerbekammer in Kronstadt. (Brassó, 1870.) 

138. Az E. M. K. E. könyvtára. 

1895-ben alapította az erdélyi magyar közművelődési 
egyesület. 

Állomanya 88 kötet, az állami iparos tanoncziskolában 
egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden második vasárnap délután 
2-től 3 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
Az 1902. évben 156 egyén 584 kötetet használt belőle. 

A könyvtárnok : J á n ó Lajos. 



139. A gör. kel. román főgimnázium és alreáliskola 
gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1851-ben. az intézet alapítása után keletkezett. Nagyobb 
adományokkal dr. Mesota igazgató, dr. Fopescu tanár és Baritiu 
J. G., járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 8575 kötet és 5213 füzet, ezek között 3 ősnyom- 
tatvány s egy régi magyar nyomtatvány, továbbá 20 térkép és 
3 kézirat, egy teremben elhelyezve. 

Intézeti tanárok kezessége mellett a tanárokon kivül mások 
is kaphatnak belőle kölcsön könyveket. 

Evi javadalmazása körülbelül 1000 korona az iskolai eforiától. 
Az 1901/902. év folyamán 121 kötet könyvet és 30 füzetet sze- 
reztek be. 

Könyvtárnok ; Ciortea Aurél tanár. 

b) Rcgiség-gyüjtemény. 

Az 1894/5. iskolai évben keletkezett. Fejlesztéséhez Badila 
J. és Zamíirescu T. járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 162 db történeti tárgyú fali kép, P99 érem és 
több rómaikori emlék, három üvegszekrényben elhelyezve. 

Kiválóbb nevezetességei Justinianus, Gálba, Lysimachus, 
II. Leo, Mátyás és I. Lipót korabeli arany pénzek, továbbá 
egy XVII. századi nürnbergi arany emlékérem. 



BRASSÓ 67 

Szerzeményi naplója Tan. 
Ajándékozás utján gyarapodik. 

A gyűjtemény őre : dr. Blaga József tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1851-ben keletkezett. Fejlesztéséhez dr. Oircu, dr. Hol ab, 
Zanescu, Moldovánné és J. Badila járultak nagyobb adomá- 
nyokkal. 

Állománya (1900-ban) 7420 állat, ezek között 54 emlős, 
292 madár, 59 hüllő, 38 hal, 6324 royar és 652 egyéb állat; 
továbbá 1544 növény, 346 ásvány, 36 kőzet és 22 kövület, tizen- 
egy szekrényben elhelyezve. 

1901/902. évi javadalmazása az iskolai eforiától körülbelül 
80 korona. Az 1901/902. iskolai évben 4 db állattal gyarapodott. 

A gyűjtemény őre : Chelariu György tanár. 

íkO. A magyar kaszinó könyvtára. 

1860-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1741 kötet, öt szekrényben helyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5- tol 6-ig 
nyitva áll. Biztosíték fejében minden tag 4 koronát tartozik 
befizetni. Az 1902. évben 990 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 376 kor. 68 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségvetése 200 korona. 

Könyvtárnokok : Taschek Gyula polgári isk. tanár 
éeKubányi János állami isk. tanító. 

A brassói magyar kaszinó könyvtárának jegyzéke. — Könyv- 
tárhasználati füzet. — A brassói magyar kaszinó házszabályai 
és ügyrendje. 

ÍM. A m. kir. állami felső kereskedelmi iskola 
gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1855-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett, midőn a 
m. kir. vallás- és közokt. minisztérium a megszüntetett polgári 
iskola helyett a felső kereskedelmi iskolát felállította. 



68 BRASSÓ 

Állománya 2215 kötet és 43 térkép, egy teremben 4 szek- 
rényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 600 korona a tandijakból, mely összegen 
az 1902. évben 62 kötet és 5 térkép szereztetett be. 

Könyvtárnok .Szabó Nándor tanár. 

b) Áruismereti gyűjtemény. 

1885-ben keletkezett. Hazai és külföldi gyárak gyarapították. 

Állománya 11,528 db., szekrényekben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 22 darabbal gyarapodott. 

A gyűjtemény őre : Györké Lajos tanár. 



Í42. A m. kir. állami főreáliskola gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1885-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Fejlesztésé- 
hez Kombauer Emil kir. főigazgató s a m. kir. vallás- és 
közokt. minisztérium járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 6686 kötet, a főreáliskola egyik szobájában 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A közönség csak kivételesen használhatja. 

Évi javadalmazása 1000 korona, miből 1902-ben 386 kötet 
szereztetett be. 

Könyvtárnok :Binder Jenő tanár. 

b) Éremgyűjtemény. 

1898-ban keletkezett, illetve azóta 100 dbról 815 dbra sza- 
]>orodott. Úgyszólván az egészet a tanulók ajándékozták. 

Állománya 259 db. ezüst. 513 db. réz és bronz, 43 db. 
egyéb fém ; Összesen 815 db., egy szekrényben elhelyezve. 

Czédula-kataloguBa van. 

A gyűjtemény őre ; dr. Gombos Albin tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1885-ben keletkezett. Fejlesztéséhez Rombauer Emil 
főigazgató és Méhely Lajos tanár járultak nagyobb adomá- 
nyokkal. 



BRASSÓ 69 

Állománya 3341 állat, ezek között 57 emlős, 365 madár, 
44 hüllő, 46 hal, 2383 rovar és 446 egyéb állat ; továbbá 302 
növény, 530 ásvány, 255 kőzet és 218 kövület, az ásvány gyűj- 
teményen kívül, mely a természettani tanteremben van, a 
főreáliskola egyik szobájában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A közönség az intézet igazgatójának engedelmével meg- 
tekintheti. 

1902-ben 130 állattal, 4 növénynyel és 58 ásványnyal 
gyarapodott. # 

A gyűjtemény őre : Moesz Gusztáv tanár. 

Rombauer Emü, A brassói magy. kir. áll. főreáliskola ala- 
pításának és eddigi működésének története. (Az 1893194. évi 
értesítőben.) — A brassói foreáliskolai intézeti könyvtárak. 
(Az 190011901. évi értesitóbenj 



Íí3. Népkönyvtár. 

1903. február 10-ikén alapította a múzeumok és könyvtárak 
országos tanácsa. 

Állománya 670 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé íjából minden kedden délután 2-től 5 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzött könyv 30 napon keresztül használ- 
ható. Használati dij évi 1 korona. 

Könyotárnok ; Moór Gyula, 



1H. A r. k. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1837-ben, az intézettel egyidejűleg alapította Kovács 
Antal apátplébános. Nagyobb adományokkal Möller Ede apát- 
plébános, Mayer József ügyvéd és Langer Tamás gyarapították. 

Állománya 9029 kötet, 1 régi magyar nyomtatvány, 101 
térkép és 17 metszet, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Az intézet tanárain kívül mások is használhatják téritvény 
mellett. 1902-ben 22 kötet kölcsonöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 974 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
642 kötet szereztetett be. 

Könyotárnok : H a j k ó László tanár. 



70 



BRASSÓ BREKIN8ZKA 



b) Régiséggyüjtemény. 

Rendezés alatt áll. 

A gyűjtemény őre: Barácsy Sándor tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1837-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Möller Ede 
apátplébános, dr. Otrobán Nándor orvos, Titius Pius minorita, 
Horváth Pál stb. jryarapitották. 

Állománya 88§ állat, ebből 31 emlős, 152 madár, 49 hüllő, 
37 hal, 252 rovar s 387 egyéb állat; továbbá 658 db. növény, 
620 db. ásvány, kőzet és kövület, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A közönség a szertár őrének vezetése mellett bármikor 
megtekintheti. 1902-ben 11 egyén tekintette meg a gyűjteményt. 

Az 1902. évben 230 kor. fordittatott gyarapítására, miből 
49 db. szereztetett be. 1903. évi előirányzata 186 korona. 

A gyűjtemény őre ; Reithoffer Rezső tanár. 
Vargyasi Ferencz, A brassói r. kath. főgimnázium törté- 
nete 1837—1896. (Az 1895196. évi értesítőben.) 

lbo. A városi levéltár könyvtára. 

1884-ben rendeztetett be. 1886-ban a Trauschenfels Frigyes 
könytára jutott ajándékképen birtokába. 

Állománya 1398 munka és 35 kézirat, két teremben 
elhelyezve. Az oklevelek, térképek stb. a levéltár önálló osz- 
tályait képezik. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

Használók számára a hivatalos órák alatt d. e. 8-tól 12-ig 
és (1. u. 2-től 5-ig nyitva áll. 

Kikölcsönzés nincs. 

Könyvtárnok : Stenner Frigyes városi levéltárnok. 



BREKINSZKA. (Pozsega vármegye.) 
Ií6. Brekinszka és vidéke népkönyvtára. 

1902. június 13-án alapította a dunántúli közművelődési 
egyesület. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 



BREKTNSZKA — BREZ2ÍÓBÁ5YA 71 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap és szerdán d. u. 
2-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama három hét. 
1902-ben 198 egyén 298 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok .Klippel L a j o s ev. ref . lelkész. 



BREZNÓBÁNYA. (Zólyom vármegye.) 
U7. A F. M. K. E. közkönyvtára. 

1900-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési egye- 
sület.. 

Állománya 330 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az 1902. évben 43 egyén 525 kötetet használt belőle. 

Könytárnok: Brecska János városi kiadó. 



Íí8. A kaszinó-egylet könyvtára. 

Az egyesület 1876-ban, könyvtára 1890-ben keletkezett. 
Greiner Manó 200 koronával járult gyarapításához. 

Állománya 592 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden kedden és pénteken d. u. 1-től 2 óráig 
nyitva áll. Használati díj heti 4 fillér. A kikölcsönzés tartama 
egy hét, azontúl 20 fillér büntetéspénz fizetendő. 1902-ben 
385 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 132 kor. 43 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségvetése 100 korona. 



72 BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények/ 

BUDAPEST. 

(Nyilvános gyűjtemények.) 
H9. A budapesti könyvtár-egyesület gyűjteményei. 

Az 1891. szept. 17-ikén megalakult II. ker. népkönyvtár- 
egyesület alapította, mely 1894. szept. 27-ikén budai könyvtár- 
egyesületté alakulván, könyvtárát szak- és népkönyvtárra osztotta. 
Az egyesület 1900. jun. 4-ike óta mint budapesti könyv tár- 
egyesület működik, s szakkönyvtárából a székesfővárosi II. ker. 
Corvin-téri vigadóban nyilv. központi könyvtárt szervezett, mig 
népkönyvtára, mint II. kerületi fiókkönyvtár, továbbra is a Toldy 
Ferencz-utczai népiskola épületében maradt. Az egyesület gyűj- 
teményeit 1898 végén állami felügyelet alá helyezte, melyet a 
m. k. vallás- és közoktatásügyi miniszter a központi könyvtár 
felett a muzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősége utján, 
a népkönyvtár felett a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa 
utján gyakorol. 

Az egyesületnek 2 tiszteletbeli, 41 alapi tó, 245 rendes és 
2 pártoló tagja van. 

1902. évi kiadásai 6579 kor. 51 fillért tettek ki, ebből 
2592 kor. 92 fillér könyvbeszerzésre, 826 kor. 19 fillér beszer- 
zési költségekre, 2121 kor. 92 fillér személyi járandóságokra. 
1038 kor. 48 fillér felszerelésre fordíttatott. 1903. évi költség- 
vetése 2640 kor. könyvbeszerzésre, 1595 kor. fentartásra, 2365 
kor. személyi járandóság és 2400 kor. felszerelésre. 

Az egyesület elnöke : dr. R á c z Károly; alelnökök : 
Duma György és Hochholtzer Károly; könyvtár- 
igazgató : Hangi József; főtitkár : P. Juhász Ödön; 
titkár : dr. Barta József; pénztárnok : Szálai Győző; 
ellenőr .Tóth Márton; jogtanácsos : dr. Eriszhaber 
Adolf. 

aj Központi köny tár. (II. Fazekas-tőr 5. sz. a Corvin-téri Vigadó 
II. emeletén.) 

1892-ben keletkezett. Fejlesztéséhez Tóth Ferencz és dr. 
Barsi József hagyatékaikkal, dr. Csorba Ferencz, dr. Falk 
Miksa, az egyetemi nyomda, Gerlóczy Károly, Lőw György, 
dr. Hegedűs János, Jurányi Győző, Szabó Ferencz, dr. Klasz 
Pál, dr. Buday József, özv. Brajmann Vilmosné Márkus Adél. 
Kovarcz Auguszta, dr. Thirring Gusztáv, a múzeumok és 
könyvtárak országos főfelügyelősége, a földmivelésügyi m. kir. 
minisztérium adományaikkal járultak fejlesztéséhez. A műzeu- 



BUDAPEST (Syilváno* gyűjtemények/ 73 

mok és könyvtárak orsz. főfelügyelősége utján 1900-ban 600, 
1901-ben, 1902-ben és 1903-ban évenként 800 kor. állami segély- 
ben, ezenkívül az állami javadalomból a berendezés költségei- 
nek törlesztésére rendkívüli segélyként 5000 kor. részesült, az 
utóbbi összegből 1902 és 1903-ban évi 1000 kor folyósittatott. 

Állománya 14,525 kötet, három teremben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula- katalógusa van. 

Nyilvános olvasóterme minden hétköznapon d. u. 3-tól 
8-ig nyitva áll. A használat ingyenes. Házi használatra csupán 
egyesületi tagok kaphatnak belőle könyveket. 1902-ben az olvasó- 
teremben 4132 kötet könyvet használtak, kikölcsönöztetett 
117 kötet. 

1902. évi gyarapodása 535 kötet, ebből vétel utján 117 
kötet szereztetett be. 1903-ban ajándék utján 64, vétel utján 
155 kötettel gyarapodott. 

Könyulárnok : Jatzkó Károly; segédlisztek : Nagy 
László és Forró Imre. 

b) II. ker. népkönyvtár. (Toldy Ferencz-utcza 64. az.) 

1891. szept. 17-ikén keletkezett. 

Állománya 6493 kötet, egy teremben elhelyezve, A múzeu- 
mok és könyvtárak orsz. tanácsa utján 1901-ben 1000. 1902-ben 
és 1903-ban 1500 kor. állami segélyben részesült. 1200 kor. 
berendezési költsége első 600 koronáját 1903-ban kapta meg 
az államtól. 

Szerzeményi naplója, czédula-katalogusa és szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából minden kedden, csütörtökön és 
szombaton d. u. 4-től 6-ig nyitva áll. 

Az egyesület tagjai díjtalanul használhatják, nem tagok 
negyedévi 1 kor. lefizetése mellett. A kikölcsönzött könyv 4 hétig 
használható, azontúl 20 és 40 fillér büntetéspénz fizetendő. 
1902-ben 9206 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárőr: Jatzkó Károly. 

Jurányi Győző. A budai könyvtár czimj egy zeke. I. A nép- 
könyvtár czimjegyzéke. (Budapest, 1894., 1895. és 1897.) — 
A budai könyvtár-egyesület alapszabályai és könyvtári szabály- 
zata. (Budapest, 1895.) — A budai könyvtár- egyesület evköny- 
vei I—IY. (Budapest, 1895—1898.) — A budai könyvtár 
közlönye I—IL évf. (Budapest, 1897—1898.) — A budai könyv- 
tár szakszerinti czimjegyzéke. Központi szakkönyvtár. I. kötet. 
(Budapest, 1898.) — A budapesti könyvtár-egyesület alapsza- 
bályai. (Budapest, 1900.) — A budapesti II. ker. népkönyvtár 



/ 4 BUDAPEST {Nyilvános gyűjtemények} 

czimj egy zeke. IV. f. (Budapest, 1900.) — A budapesti könyvtár- 
egyesület nyilvános közp. könyvtárának szakszerinti czimjegy* 
zeke. I. (Budapest, 1900.) — A budapesti könyvtár-egyesiüet 
népkönyvtárának czimj egyzéke. V. f. (Budapest, 1902.) — 
.4 budapesti könyt ár- egyesület népkönyvtárának czimj egyzéke. 
VI. f. (Budapest, 1903.) 

150. Budapest székes- fő város múzeuma. 

Budapest tanácsa 1887. okt. 20-ikán 11,358. szám alatt 
elhatározta egy fővárosi múzeum felállítását és megbízta Vidéky 
János iparrajziskolai igazgatót, hogy a megőrzésre méltó 
tárgyakat írja össze. Jegyzéküket Vidéky 1888. decz. 10-ikén 
mutatta be. 1892 óta a főváros évenként 3000 irtot szavazott 
meg a múzeum gyarapítására, 1896-ban külön 4000 frtot, hogy 
ebből a kiállításon található városi vonatkozású tárgyak meg- 
szereztessenek. 1899. májusig Toldy Lászlő főlevéltárnok intézte 
a múzeum ügyeit, midőn a közgyűlés 637. sz. határozatával 
újra kimondta, hogy egy városi múzeumot állit fel, melynek 
egyik részét az aquincumi múzeum képezi, a másik czéljaira 
pedig a városligeti 1885. évi kiállít ás i műcsarnok szolgál ; 
egyúttal a múzeum szervezésével és berendezésével dr. Kuzsinszky 
Bálintot bízta meg. 

1903. évi költségvetése 15,800 kor., ebből 2115 kor. ása- 
tásokra, 5347 kor. a gyűjtemények gyarapítására, 2400 kor. 
kiadványokra. 

a) Városi múzeum. (Városliget, Stefánia-út és központi városház.) 

1899-ben keletkezett. 

Állománya 4872 db Budapest múltjára, intézményeire vonat- 
kozó tárgy (régiségek, érmek, képek, minták stb.), melyek a 
városligeti épület tizennégy helyiségében és a központi város- 
háza egy óriási termében vannak elhelyezve. Kiválóbb neveze- 
tessége a Lanfranconi gyűjtemény, mely Budapestet ábrázoló 
332 db képből áll. 

Leltára van. 

A gyűjtemény még rendezés alatt áll, ezért a közönség- 
számára nincs megnyitva. 

Évi javadalmazása 6800 kor. a székes-fővárostól. 1902. évi 
gyarapodása 189 db. 

b) Aquincumi múzeum. (ó-Buda, Külső Szent-Endrei-út.) 

1888-ban keletkezett. Először a Krempel- malom egyik szo- 
bájában gyűjtetett össze, a mi az 1888. és 1889. évi papföldi 



BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények} 75- 

ásatásokból előkerült. 1894-ben külön épületet emeltetett a 
főváros az ásatások területén, melyet 1896-ban kibővittetett. 

Állománya 5012 db régiség, mely a pesti gyűjtőcsatorna- 
telep telkén 1894-ben felásott őskori urnákon kivül, a fővárosi 
ásatások leleteit s mindazon római emlékeket foglalja magában, 
melyek Budapest területéről megszerezhetők voltak. Külön 
muzeális épületben van elhelyezve, mely öt zárt helyiségből és 
három nyitott tornáczból áll. 

Leltára van. 

A közönség mindennap díjtalanul megtekintheti. 

Évi javadalmazása 8760 korona a székes-fővárostól. 1902. 
évi gyarapodása 131 db. 

A gyűjtemények őre: fa. Kuzsinszky Bálint egyet. 
ny. rk. tanár. 

Torma Károly. Az aquincumi amphitheatrum északi fele. 
(Budapest, 1884.) — Hampel József, Jelentés az ó-budai pap- 
földi ásatásról. (Budapest, 1881.) — Budapest régiségei I—V1IL 
k. (Budapest, 1889—1903.) — Dr. Kuzsinszky Bálint, Aquin- 
cum és romjai. (Budapest, 1890.) — U. az, Aquincum romjai. 
(Budapest, 1894.) — U. az, Ein Führcr von Aquincum. (Buda- 
pest, 1894.) — ÍJ. az, Aquincum, Guide. (Budapest, 1894) — 
U. az, Aquincum és az ó-budai ásatások. (Budapest, 1900.) — 
U. az, Fuhrer durch die Ausgrabungen und das Museum in 
Aquincum. (Budapest, 1903.) 



151. A kereskedelmi és iparkamara könyvtára. 

(V., Szemere-utcza 6. sz.) 

1851-ben keletkezett. Nagyobb adománynyal dr. Szvetenay 
Miklós kamarai titkár gyarapította. 

Állománya 18,000 kötet, 11 térkép és 1 kézirat, két terem- 
ben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula- katalógusa van. 

Az olvasóterem hétköznapokon d. e. fél 10-től 2-ig hasz- 
nálható. Kamarai tisztviselők és fővárosi nyilvános könyvtárak 
teritvény ellenében kölcsönözhetnek ki belőle. 

Évi javadalmazása 2800 kor. dologi és 3800 kor. személyi 
kiadásokra. 1902. évi gyarapodása 736 kötet és 3 térkép. 

A kamara könyvtárában van ideiglenesen elhelyezve a társa- 
dalom-tudományi társaság Fulszky Ágost könyvtára, mely szin- 
tén rendelkezésére áll a közönségnek s 1500 kötetet számlál. 



76 BUDAPEST (Syilváno* gyűjtemények/ 

Szabó Ervin, A budapesti kereskedelmi és iparkamara könyv- 
tárának katalógusa. (Budapest, 1902.) — A társadalom tudo- 
mányi társaság Pulszky Ágost könyvtárának betűrendes kata- 
lógusa. (Budapest, 1903.) 



Í52. A kir. magyar természettudományi társulat 
könyvtára. 

(VIII., Eszterhazy-utcza 14—16. se.) 

1841-ben, a társulattal egyidejűleg, Bugát Pál, Tognio, 
Kovács S. Endre, Petényi, Flór Ferencz és Nagy Károly ado- 
mányaiból keletkezett. (Részletes történetét lásd a Magyar 
Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 24,872 kötet, 2 kézirat és természettudományi 
hungarikumok, hét teremben elhelyezve, külön olvasóhelyi- 
séggel. 

Leltára és két czéduia- katalógusa van. 

Az olvasóterem hétköznapokon d. e. 9-től 12-ig és d. u. 
3-tól 8-ig használható. Társulati tagok téritvény ellenében, nem 
tagok biztosíték vagy egy tag jótállása mellett kaphatnak 
belőle kölcsön könyveket. Az 1902. évben 2432 egyén használt 
3169 kötetet, 3278 egyén kikölcsönzött 3979 kötetet. 

Évi javadalmazása 5600 korona a társulat pénztárából. 
1902-ben 5554 kor. 16 fillér forditta tott gyarapítására. 

Könyv tárnok : Ráth Arnold. 

Kátai Gábor, A kir. magyar természettudományi társulat 
története alapittatásától fogva máig. (Pest, 1868.) — A kir. 
magyar természettudományi társulat múltja és jelene. (Buda- 
pest, 1885.) — Die Vergangenheit und Gegenwart der kön. ung. 
Naturwissenschaftlichen-GesélUchaft. (Budapest, 1885.) — Le 
passé et le présent de la Societé royale Hongroise des scienees 
naturelles. (Budapest, 1885.) — A kir. magyar természettudo- 
mányi társulat emlékkönyve. (Budapest. 1892.) — Somogyi 
Rudolf, A kir. magyar természettudományi társulat könyveinek 
czimjegyzéke. (Pest, 1866.) — ü. az. (Pest, 1871.) — Bene 
Rudolf és Somogyi Rudolf V. az. (Budapest, 1873.) — Heller 
Ágost, U. az. (Budapest, 1877.) — U. az. (Budapest, 1886.) — 
Ráth Arnold, U. az. (Budapest 1901.) 



BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények/ 77 

Í53. A kir. orvos-egyesület könyvtára. 

(TOL, Szentkirályi-utoza 21. az.) 

1840-ben, dr. Stessel Lajos 2500 kötetnyi könyvtárából kelet- 
kezett. Nagyobb adományokkal Flór Ferencz, Jankó vich Antal, 
Würtler József, Tóth Nep. János, Grosz Xav. Ferencz, Hirsch- 
ler Ignácz (1882-ben) és Pollák Henrik (1894-ben) gyarapitot- 
ták. Évi gyarapodásáról az egyesület évkönyvei adnak felvilá- 
gosítást. 

Állománya 13,995 kötet és füzet, nyolcz teremben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Az olvasóterem hétköznapokon d. e. 9-től 2-ig és d. u. 
4-től 8-ig nyitva áll. Egyesületi tagok és időhöz kötött elnöki 
engedély lyel nem tagok is használhatják. Az 1902. évben 1150 
kötet kölc8Önoztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 7300 kor. 1902-ben 7146 kor. 65 fillér 
fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : dr. Temesváry Rezső; másod- 
könyulárnok : dr. Gr y ő r y Tibor. 

Török Lajos és Temesváry Rezső, A budapesti kir. orvos- 
egyesület könyvtárának betűrendes katalógusa. (Budapest, 1896.) 
— Jörök Lajos és Temesváry Rezső, A budapesti kir. orvos- 
egyesület könyvtárának szakkatalógusa. (Budapest, 1898.) — 
A budapesti kir. orvosegyesület könyvtárkatalogusa. (Budapest, 
1900.) — A budapesti kir. orvosegyesület könyvtárkatalogusának 
folytatása. (Budapest, 1901.) — Ugyanaz. (Budapest, 1902.) — 
Ugyanaz. (Budapest, 1903.) 



15í. A m. kir. földtani intézet gyűjteményét. 

(VII., Stefánia-ut 14. sz.) 

aj Könyvtár és térképtár. 

1868-ban alapíttatott. 1876-ban a magyarhoni földtani tár* 
snlat könyvtárával gyarapodott. Nagyobb adománynyal dr. Semsey 
Andor tisztb. igazgató gyarapította. 

Állománya 18,179 kötet és 7156 db térkép, egy teremben 
elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Czédala-katalogusa van. 

Az intézet tagjai használják. Idegenek igazgatói engedély- 
ivel hétköznapokon délelőtt 12-től l-ig használhatják. Kölcsön 



78 BUDAPEST /Xyilvdiios gyűjtemények; 

csak a magyarhoni földtani társulat tagjai kaphatnak belőle 
igazgatói engedélylyel. 

Évi javadalmazása 2400 kor. a m. kir. foldmivelésügyi minisz- 
tériumtól. 

Könyvtál' kezelő : Bruck József. 

b) Földtani gyűjtemény. 

1868-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal dr. Semsey 
Andor gyarapította. 

Főképen az országOB részletes geológiai felvételek anyagá- 
ból, geolog.-technologiai és összehasonlító -gyűjteményekből áll, 
üveges szekrényekben és fiókokban kiállítva. 

Katalógusa van. 

A közönség minden vasárnap és csütörtökön d. e. 10-től 
l-ig díjtalanul megtekintheti, más napokon, hétfő és péntek 
kivételével, d. e. 10-től l-ig egy korona belépődíj lefizetése mellett. 

Gyarapodását első sorban az intézeti alkalmazottak orszá- 
gos felvételeiből nyeri. Az intézet 1902. évi összes kiadása 
192,130 korona. 1903. évi összes költségvetése 196.000 korona. 

Az intézet igazgatója : BÖckh János min. tanácsos. 

Matyasovszky J„ A m. k. földtani intézet könyvtárának 
czimjegyzéke. (Budapest, 1875.) — Farkaas Róbert, A m. kir. 
földtani intézet könyv- és térképtárának czimjegyzéke. (Buda- 
pest, 1884.) — Bruck József, A m. k. földtani intézet könyv- 
es térképtárának L. II, III., IV. és V. pótezimj egy zeke. (Buda- 
pest. 1886—1903) — A m. földtani intézet és múzeuma. (Ter- 
mészeti nd. Közlöny, 1900. évf.) — Böckh János és Szontagh 
Tamás. A magyar kir. földtani intézet. (Budapest, 1900.) 

155. A m. kir. József-műegyetem gyűjteményei. 

(VIII., Muzeum-körut ti— H. se.) 
a) Könyvtár. 

1846-ban keletkezett, mint az 1844-ben alapított ipar- 
tanoda könyvtára. Nagyobb gyarapodást Horváth Ignácz és 
br. Eötvös József hagyatékaiból, továbbá a budapesti és bécsi 
akadémiák adományaiból nyert. (Részletes történetét lásd a 
Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 66.425 kötet és 148 térkép, három teremben 
elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula - kataló- 
gusa van. 



BUDAPEST /Nyilvános gyííjteményekj 79 

Az olvasóterem minden hétköznap d. u. 4-től 8 óráig nyitva 
áll. A műegyetemi tanárokon kivül belópŐ-jegygyel a hallgatók 
és műszaki férfiak is használhatják. A műegyetem tanárain 
kivül 20 korona betét lefizetése mellett műegyetemi hallgatók 
is kaphatnak belőle kölcsön könyveket. 1902-ben 20.689 egyén 
használta a könyvtárt. 

Az 1902. évben 24.443 kor. 03 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására, ebből 3043 kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése : 
10.720 kor. személyi kiadásokra, 25.000 kor. dologi kiadásokra. 
6600 kor. kiegészítés; összesen 31.600 korona. 

Könyvtárnok : Rados Gusztáv műegyetemi tanár ; 
köngvtárör: Nagy Sándor. 

b) Növénytani gyűjtemény. 

1872. október 1-én keletkezett. 

A gyűjtemény állománya szekrényekben és ládákban van 
elhelyezve. 

Leltára van. 

Évi javadalmazása változó. 

c) Zoológiai gyűjtemény. 

1857-ben keletkezett. 

Állománya 15.326 állat, köztük 17 emlős, 142 madár, 
213 hüllő és kétéltű, 489 hal, 10.468 rovar és 3997 egyéb 
alsóbbrendű állat; 377 db paleontológiái tárgy, 691 db bonez- 
tani preparátum, 237 db mikroskopiai preparátum, 44 db 
utánzat, 6 db biológiai preparátum és 49 db ipari állattani 
tárgy. 

Leltára van. 

Az 1902. évben 1600 kor. fordíttatott gyarapítására. 

A gyűjtemény őre: dr. Daday Jenő műegyetemi 
ny. r. tanár ; tanársegéd : Bernáth János. 

d) Ásvány- és földtani gyűjtemény. 

Ez idő szerint még a kezdetleges fejlődés állapotában van. 

A m. kir. József műegyetem könyvtárának czímjegyzéke. 
(Budapest, J874.) — U. annak II. kiadása. (Budapest, 1893.) — 
Függelék u. ahhoz. (Budapest, 1900.) 



80 BUDAPEST /Nytloános gyűjtemények/ 

156. Magyar királyi kereskedelmi múzeum. 

(V., Váczi-körut 32. se. és városligeti iparcsarnok.) 
aj Könyvtár. 

1890-ben keletkezett. 

Állománya 1903. január hó 1-én 3205 kötet, 9271 füzet, 
öt teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. Kiválóbb neve- 
zetességei : keleti hivatalos és közgazdasági lapok, külföldi kon- 
zuli jelentések és külföldi kereskedelmi, ipari és vámtörvények 
gyűjteményei, bel- és külföldi kereskedelmi és ipari czimtárak, 
terjedelmes csoporttal a bel- és külföldi kiállítások programm- 
jaiból, szabályzataiból, katalógusaiból stb. 

Czédula-katalogusa, nyomtatott szaklajstroma és betüsoros 
mutatója van. 

Használatáról a kereskedelemügyi m. k. miniszter 1900. 
április 11-ikén 22,659/IX. szám alatt jóváhagyott szabályzata 
intézkedik. 

Az olvasótermet mindenki szabadon használhatja. Egyesek 
pénzbeli biztosíték letevése mellett, testületek és hatóságok e 
nélkül is kaphatnak belőle kölcsön könyveket. 

Évi javadalmazása 3600 kor. a m. k. kereskedelemügyi 
minisztériumtól. 

Kö nyv tárnok : Sarkadi Antal. 

b) Ipari és kereskedelmi gyűjtemények. 

1887-ben a kiállítási iparcsarnokban állandó kiállítás nyilt 
meg, hogy a hazai ipar fejlődését állandóan bemutassa. A millen- 
náris kiállítás után ujabb lendületet vett az eszme, s 1897-ben 
megnyílt a kereskedelmi múzeum állandó tárlata. 

Állománya több ezer tárgy, melyek a következő csopor- 
tokba vannak osztva : bányatermékek, kő- és czementipar, vas- 
és fémipar, gépek és gépfelszerelősek, jármüvek, faipar, bőripar, 
agyag- és üvegipar, vegyészeti ipar, papir- és sokszorosító ipar, 
élelmi iparczikkek, fonó- szövőipar, ruházati ipar, bútoripar és 
lakberendezés, háziipar, malommodellek és keleti mintatár. 

A kereskedelem történetére vonatkozó oklevelek, czéhira- 
tok. pecsétek stb a múzeum történeti osztályában vannak 
kiállítva. 

A közönség mindennap díjtalanul megtekintheti. 

A hazai termékek állandó kiállítására vonatkozó szabály- 
zatok. (Budapest, 1886. és 1893.) — A hazai termékek állandó 
kiállításának katalógusa. (Budapest, 1888.) — A magyar keres- 



BUDAPEST /Xyilvánoa gyűjtemények/ 81 

keddmi múzeum könyvtárának katalógusa. (Budapest, 1892. 
és 1897.) — Le musée commercial hongrois. (Budapest, 1895.) 
— Magyar kereskedelmi múzeum. (Budapest, 1896.) — Az 
állandó kiállítás katalógusa. (Budapest, 1897.) — A m. k. 
kereskedelmi múzeum nyüv. könyvtárának ügykezelésére és 
használatára vonatkozó szabályzat. (Budapest, 1900.) — A m. 
kir. kereskedelmi múzeum nyilv. könyvtárának czimj egy zeke. 
(Budapest, 1901.) 

157. A m. kir. központi statisztikai hivatal nyilvános 
könyvtára. 

(II., Oselop-utcza 3/a.) 

Alapját dr. Keleti Károly igazgató a külföldi statisztikai 
hivatalokkal megkezdett csereviszony által vetette meg 1867-ben. 
Sokat tett e részben az 1876-ban Budapesten tartott IX. nemzet- 
közi statisztikai kongresszus, mely könyvészeti kiállítással volt 
egybekötve. A könyvtár ügykezelését és használatát ujabban a 
kereskedelemügyi m. k. miniszter 1898. évi január 2-ikán 
8339/1897. eln. szám alatt kiadott szabályzata irja körül. 

Állománya 86,402 kötet, 28 kézirat s 345 térkép és grafikai 
rajz, három teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel és 
dol gozószobákkal . 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Használók számára, vasárnap és ünnepnapok kivételével, 
d. e. 10-től d. u. 1 óráig nyitva áll. Az olvasóterem látogatói, 
ha csak a könyvtár tisztviselői előtt nem ismert személyek, 
foglalkozásukat és társadalmi állásukat igazolni tartoznak. A sta- 
tisztikai hivatal és más országos intézetek tisztviselőin kivül 
azok kölcsönözhetnek ki könyveket, kik a statisztikai hivatal 
igazgatójától erre engedélyt nyernek. 1902-ben az olvasóterem- 
ben 1245 egyén 5569 kötetet használt. 

Évi javadalmazása 4000 kor. a m. kir. kereskedelemügyi 
minisztériumtól. Az 1902. évben 4892 kor. 90 fillér fordíttatott 
gyarapítására. 1902. évi gyarapodása 2838 kötet és 209 térkép. 
A hazai müveket a könyvtár az 1897. évi XXXV. t.-czikk alap- 
ján mint kötelespéldányokat kapja a nyomtatóktól. 

Könyutárnokok : Farkasfalvi Imre stat. hivatali 
főtiszt és Tettey Emil stat. hivatali tiszt. 

A statisztikai osztály könyv- és térkép-gyűjteményének 
lajstroma 1867168-ról. (Hivatalos Statisztikai Közlemények, I. 
évf. 3. f. és VI. évf. 4, f.) — Az orsz. magy. kir. statisztikai 
hivatal könyv- és térkép-gyűjteményének jegyzéke 1869. és 

Magyar Minerva III. évf. 6 



H2 BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények} 

1870-röl (U. ott, IV. évf. 4. f.) — V. az az 1871. és 1872-ik 
évekről. (U. ott.) — Findura Imre, Az orsz. m. kir. statisz- 
tikai hivatal könyvtárának és térkép-gyűjteményének czimjegy- 
zéke 1867—1884. (Budapest, 1885.) — A magy. kir. központi 
statisztikai hivatal nyilv. könyvtárának és térkép-gyűjteményé- 
nek czinijegyzéke. (Budapest, 1898.) — A m. k. központi sta- 
tisztikai hivatal nyilv. könyvtárának és térkép-gyűjteményének 
ügykezelésére és használatára vonatkozó szabályzat. (Budapest, 
1898.) 

158. M. kir. mezőgazdasági múzeum. 

(VIT M Városliget, Széchenyi-sziget.) 

a) Mezőgazdasági gyűjtemények. 

A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1896-ban az orsz. 
magyar gazdasági egyesület kezdeményezésére alapította azon 
czéíból. hogy az ország mezőgazdaságára vonatkozó tárgyakat 
és emlékeket összegyűjtse s nyilvánosan kiállítva bemutassa. 
Anyagának zömét az 1896-iki ezredéves országos kiállításból 
nyerte. Ujabban az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításból 
visszakerült tárgyakkal tetemesen gyarapodott. 

A kiállított tárgyak a következő osztályokban vannak cso- 
portosítva : talaj- és trágyaismeret 1098 db ; gazdasági növény- 
termelés, erdészet ós gyümölcsészet 5091 db: szőlőmivelés és 
borászat 633 db : gazdasági állattenyéstés 2433 db ; baromfi- 
tenyésztés 497 db ; méhészet 337 db ; selyemtermelés 951 db ; 
halászat 207 db ; gazdasági gépek ós eszközök 931 db ; gazda- 
sági épületek 179 db; gazdasági ipar 598 db; vizépitészet 
891 db : háziipar 609 db ; mezőgazdasági statisztika 264 db : 
állam- és magánbirtokok 948 db ; gazdasági, történeti és emlék- 
tárgyak 432 db ; gazdasági szakoktatás 460 db ; mezőgazdasági 
munkásügy 398 db; erdészet 2416 db; vadászat 469 db; társ- 
országok 707 db : különfélék 20 db ; összesen 20.569 db. 

Az oklevelek, metszetek, énnek stb. a múzeum történelmi 
osztályában vannak kiállítva. 

A gyűjtemények hétfőn és az ünnepeket követő napok 
kivételével naponként d. e. 9-től d. u. l-ig, vasár- és ünnep- 
napokon d. e. 9-től d. u. 2-ig - megtekinthetők. Az 1902. év 
folyamán 191,302 látogató tekintette mog. 

1902. évi javadalmazása 35.182 kor. a m. kir. földmivelés- 
ügyi minisztériumtól. 

A múzeum uj épületei közül a renaissance-épület 1903-ban, 
a Vajda-Hun vad vári épület 1904-ben készült el. 



BUDAPEST (Kyilüános gyűjtemények; 83 

b) Könyvtár. 

1896-ban, a múzeummal egyidejűleg keletkezett. Gyara- 
pításánál a kitűzött főczél : 1. a magyar nyelvű mezőgazdasági 
müvek és folyóiratok összegyűjtése, 2. a Magyarország területén 
bármely nyelven megjelent ilynemű nyomtatványok és 3. a 
hazai mezőgazdaságra vonatkozó külföldi müvek megszerzése, 
hogy e könyvtár a hazai mezőgazdasági és a mezőgazdaságra 
vonatkozó idegen nyelvű irodalomra nézve forrásul szolgálhasson. 

Állománya 9407 kötet és füzet. 

Leltára és czédula-katalogusa van ; szaklajstroma most 
készül. 

Az érdeklődők a múzeum igazgatóságától nyert külön enge- 
délyivel tekinthetik meg. 

Igazgató : Bálás Árpád kir. tanácsos. 

159. A m. k. orsz. meteorológiai és földmágnességi 
intézet gyűjteményei. 

(II., F5-utcza 6. sz.) 

a) Könyvtár. 

1870-ben keletkezett. 

Állománya 5468 kötet, 2526 füzet és 26,541 térkép, három 
teremben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Csak az intézeti tisztviselők használják. 
1902. évi javadalmazása 1600 koronát tett ki. 
KÖmjvtárőr : Szalay László asszisztens. 

bj Múzeum. (Ó-Gyalla.) 

Az 1896-ban dr. Konkoly Thege Miklós intézeti igazgató 
buzgólkodásával létrehozott gyűjtemény vetette meg alapját. 
Gr. Széchényi Béla a keletázsiai utazásánál használt műszerek- 
kel, gr. Károlyi Sándor, Steinheil müncheni és Merz Zsigmond 
braunschweigi optikusok, a Calderoni és társa budapesti czég 
és Lambrecht Vilmos göttingai gyáros régibb és ujabb fizikai 
és optikai műszerekkel gyarapították. A múzeum az 1900. év 
folyamán Budapestről az ujonan épült ó-gyallai m. k. orsz. 
meteorológiai és földmágnességi obszervatórium nagy fizikai 
termébe helyeztetett át. 

Állománya körülbelül 460 db múzeumi tárgy, melyek 8 
csoportba vannak beosztva, u. m. I. csillagászati, II meteoro- 
lógiai, III. physikai és chémiai. IV. optikai, V. mérnöki- 



84 BUDAPEST /Sgituános gyUjteméngekJ 

műszerek, továbbá VI. fényképek, képek és tervrajzok, VII. 
könyvek és VIII. ereklyék és különfélék. 

Kiválóbb nevezetessége a Reichenbach-Liebherr-féle magas- 
sági kör, melyet Merz Zsigmond ajándékozott. 

Szerzeményi naplója van. 

Az obszervatórium látogatói bármikor megtekinthetik. 

Csupán adományokból gyarapodik. 

c} Az ó-gyallai m. kir. meteorológiai és földmágnesség! 
obszervatórium könyvtára. 

1900-ban keletkezett. 

Adományokkal dr. Konkoly Thege Miklós gyarapította. 

Állománya 1343 kötet, 982 füzet és 332 térkép, két szo- 
bában elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Az intézeti tisztviselők használják. 

1902-ben 500 korona fordíttatott gyarapítására. 1902. évi 
gyarapodása 2068 db. 

A b) és c) alatti gyűjtemények őre : Réthly Antal 
asszisztens. 

Raum Oszkár, Egy uj múzeumról. (Időjárás, I. évf. 1888.) 
— Raum Oszkár, Vázlatok egy múzeum történetéből. (Az 
ó-gyallai obszervatórium ünnepi emlékkönyvében. Budapest- 
Ú-Gyalla, 1900.) — Kováin Károly, A meteorológiai intézet 
könyvtárának fejlődése 1870-től napjainkig. (Budapest, 1900.) — 
Réthly Antal, A meteorológiai és csillagászati múzeum tárgy- 
mutatója. (A meteorológiai intézet 1902. évi III, működési jelen- 
tésében és mint különlenyomat.) — A m. k. orsz. meteorológiai 
és földmágnességi intézet könyvtárába 1902. évben ajándék és 
vétel utján szerzett könyvek. (Budapest, 1902.) — Szalay László, 
A m. k. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet könyvtárá- 
nak név- és tárgymutatója. (Budapest, 1902.) — Réthly Antal, 
Az ógyallai m. k. orsz. meteorológiai és földmágnességi observa- 
torium könyvtárának név- és tárgymutatója. (Budapest, 1903.} 



160. M. kir. technológiai iparmúzeum. 

(Vili., József-körut 6. sz.) 

Alapját az országos magyar iparegyesület vetette meg r 
midőn 1879-ben a m. k. vallás- és közokt. minisztériumnál egy 
technológiai iparmúzeum felállítása iránt lépéseket tett. 

(Részletes történetét lásd a Magyar Minerva első évfolya- 
mában.) 



BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények/ 85 

aj Szakkönyvtár és rajzgyűjtemény. 

1881-ben keletkezett. 

Állománya 9815 kötet, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, leltára, czédula-katalogusa és szak- 
lajstroma van. 

Használók számára az olvasóterem naponként d. e. 9-től 
1 óráig, továbbá szerdán este 6 és 8 óra közt nyitva áll. Köl- 
csön biztosíték mellett 3 heti használatra adnak ki könyveket. 
1902-ben 4663 egyén 7077 kötetet használt, 534 egyén 607 
kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 5000 kor. fordíttatott gyarapítására. Gya- 
rapodása 652 kötet, ebből 415 kötet vásárlás utján szereztetett 
be. 1903. évi költségvetése 2050 kor. személyi kiadás, 8000 kor. 
beszerzésekre. 

Könyutárnok : Orünwald István. 

b) Ipari gyűjtemények. 

Állományuk 24,002 db, melyek szerszám- és gép tárra. 
továbbá minta-gyűjteményre oszlanak, hét teremben elhelyezve. 

Megtekinthetők naponként d. e. 9-től l-ig és szerdán este 
6-tól 8-ig. Az 1902. év folyamán 28,704 látogató tekintette meg. 

A múzeum 1902. évi javadalmazása személyi kiadásokra 
37,680 kor., dologi kiadásokra 46,800 kor. 

Főigazgató: Hegedűs Károly; tanárok: Straub 
Sándor és Mezey Bertalan; titkár : Gruzelnigg 
Ernő. 

A magy. kir. technológiai iparmúzeum közleményei I—XY. 
évf, (Budapest, 1888—1902.) — Grünwald István, A magy. 
kir, technológiai iparmúzeum és a budapesti magy, kir. áll ipar- 
iskola egyesitett szakkönyvtárának czimjegyzéke. (Budapest, 
1898.) — Tábor szky Ottó és Hegedűs Károly, Jelentés a magy. 
kir. technológiai iparmúzeum 1898199. évi működéséről. (Buda- 
pest, 1899.) 

161. A magy. kir, tudomány-egyetem könyvtára, 

(IV M Ferencziek-tere 5. sz.) 

Keletkezésének ideje összeesik a nagyszombati érseki egye- 
temnek 1635 május 13-ikán történt alapításával. Kezdetben a 
nagyszombati jezsuita rend tulajdona volt. A nagyszombati 
érseki egyetem 1770-ben királyivá lett. a jezsuita rend pedig 



86 BUDAPEST fS'yiludiws gyttjteményekj 

1773-ban feloszlathatván, könyvtára 1774. aug. 19-ikén az 
országos jellegűvé lett egyetemnek adomán yoztatott . 

(Részletes történetét lásd a Magyar Minerva első évfolya- 
mában.) 

Állománya circa 300,000 kötet mű, 40,186 apró nyomtat- 
vány, továbbá 1607 db és 441 kötet kézirat ; ezek között 723 
ősnyomtatvány, 475 magyar nyelvű és 620 latin nyelvű régi 
hazai nyomtatvány, 410 db 1711. előtti magyar vonatkozású 
idegen nyomtatvány ; továbbá oklevél-, térkép- és metszet- 
gyűjteménye is van. Mindezek nyolcz teremben, hét szobában 
és két olvasóteremben vannak elhelyezve. 

A könyvtár kiválóbb nevezetességei : 12 db Korvin-kódex : 
a régi magyar nyelvemlékek közül a Nádor-kódex, AVinkler- 
kódex, Cornides-kódex. Sándor-kódex, Bod- és Weszprémi-kódex ; 
Kaprinai, Hevenessy, Pray kézirat-gyűjteményei ; ezenkívül Káldy 
bibliájának eredeti kézirata, Pázmány Péter és Cornides eredeti 
kéziratai ; továbbá két tészta-nyomás (empreintes en pate), két 
serét-nyomás (maniere criblee), Erasmus mester rézmetszete a 
XV. századból; az ősnyomtatványok közül Vespucci Americo 
levele 1504-ből ; az első német újság 1505-ből; Speculum Paasionis. 
Theuerdank, (mindkettő Haus Schöfleintől illusztrálva); a legelső 
magyarországi nyomtatvány : az 1473. évi Cronicon Budense és 
a legelső magyar nyomtatvány : Komjáthi Szent Pál fordítása stb. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Látogatók számára, hétfő és ünnepnapok kivételével, d. e. 
9-től 2 óráig és d. u. 3-tól 8 óráig nyitva áll. Minden 16 évet 
-betöltött és tisztességesen öltözött egyén az igazgatóság által 
egy tanévre kiállított látogatási jegy felmutatása mellett hasz- 
nálhatja, de első sorban az egyetem hallgatói. 

Kölcsön biztosíték letétele nélkül egyetemi tanárok és azok 
kapnak belőle könyveket, kiknek erre az egyetemi tanács enge- 
délyt ad, minden más személy biztosíték letétele mellett. 

Évi javadalmazása: személyi járandóságok 46,187 kor., 
könyvtári évi átalány 39,000 kor., épületfentartási költségek 
circa 15,000 kor. 

A könyvtár az egyetemi tanács felügyelete alatt áll. 

Könyvtárigazgató: dr. Ferenczi Zoltán, egyet. ny. 
rendkiv. tanár ; /. őr : dr. M á t é Sándor; //. őr : K u d o r a 
Károly; /. tiszt és ez. őr : Dedek Crescens Lajos; 
//. tiszt : dr. D é z s i Lajos; Hl. tiszt .Tetzel Lőrincz; 
kisegítő tisztek : dr. Barbul Jenő és Fiáth Károly 
István; gyakornok : Grósz Géza. 

Pray Georgius. Index variorum librorum bibliothecae uni- 
versitat is regiae Buclensis. 2. k. (Bnda, 1780 — 81.) — Márki 



BUDAPTST fSyilodiws gyűjtemények/ 87 

József, Czim mutató a magy. kir. egyetem s Pest város könyv- 
tárainak magyar, német, latin s franczia nyelven irott jogi és 
államtani összes müveihez. (I. füzet. Pest, 1865 ; II. füzet. 
Buda, 1869.) — Toldy Ferencz, Egy országos intézet vesze- 
delmének története. (Pest, 1870.) — A budapesti magy. kir. 
egyetemi könyvtár értesítője. A könyvtár gyarapodásai 1874-ben. 
(Budapest, 1874 — 75.) — Márki József, Könyvtári nef elejts, 
vagy a budapesti magy. kir. tudomány-egyetem könyvtárának 
rövid ismertetése. 1778—1874, (Budapest, 1874.) — Ügyviteli 
utasítás a budapesti k. m. tud. egyetemi könyvtár számára. 
(Budapest, 1875.) — A könyvtár gyarapodásai 1875-ben. (Buda- 
pest, 1876.) — Id. Szinnyei József, Az egyetemi könyvtár 
rendezéséről. (Magyar Könyvszemle, 1876. évf.) — Jelentés a 
budapesti tud. egyetem könyvtárának gyarapodásáról és for- 
galmáról 1876-ban. (U. ott.) — A budapesti m. kir. tudomány- 
eyyetem könyvtárának czimj egy zeke. I. Kézikönyvtár. (Buda- 
pest, 1876.) — II—XXVI1I. kötet, 1877—1903. évi gyarapodás. 
(Budapest. 1878—1904.) — Szilágyi Sándor, Régi hazai könyv- 
feljegyzések a budapesti egyetem könyvtárában. (Magyar Könyv- 
szemle, 1879—80. évf.) — Jelentés a budapesti egyetemi könyvtár 
állapotáról 1879-ben. (F. ott, 1879. évf.) — A budapesti magy. 
kir. egyetemi könyvtár codexeinek czimj egy zeke. (Budapest, 
1881.) — Catalogus codicum bibliothecae universitatis Buda- 
pestiensis. (Budapest. 1881.) — Kudora Károly, A budapesti m. 
kir. tudomány-egyetem segédkönyvtárának czimj egy zeke. (Buda- 
pest, 1884.) — A hirlapok és folyóiratok czimjegyzékc a buda- 
pesti egyetemi könyvtárban. (Budapest. 1886.) — Folyóiratok, 
hirlapok 1902. dcezember 31-ig. (Budapest, 1902.) — Id. Szinnyei 
József, Könyvtári emlékek. (Budapest, 1887.) — A budapesti 
magyar kir. egyetemi könyvtár kéziratainak czimjegyzékc. 
L Rész. (Budapest 1889.) — II. Rész. (Budapest, 1894.) — 
II. kot. (III— IV. rész) sajtó alatt. — Szilágyi Sándor, Jelen- 
tés a budapesti m. k. tud. egyetem könyvtárának rendezéséről, 
gyarapodásáról és forgalmáról 1891-ben. (Magyar Könyvszemle, 
1892193. évf.) — Szilágyi Sándor, Jelentés a bitdapesti egyet. 
könyvtár állapotáról 1893-ban. (U. ott, 1894. évf.) — U. az 
1894-ben. (ü. ott, 1895. évf.) — Máté Sándor, A budapesti 
m. kir. tudomány-egyetem könyvtára. 1774 — 1895. (Budapest, 
1896.) — A budapesti m. tud. egyetem könyvtára 1895-ben, 
1896-ban, 1897-ben, 1898-ban, 1899-ben, 1900-ban, 1901-ben, 
1902-ben és 1903-ban. (Magyar Könyvszemle, 1896., 1897., 1898., 
1899., 1900., 1901, 1902., 1903. és 1904 évf.) — Dr. Rlésy 
János, Az egyetemi könyvtár megvizsgálása 1780-ban. (Magyar 
Könyvszemle, 1897. évf.) — Szabályzat a budapesti tud. egyetemi 
könyvtár részére. (Budapest, 1898.) — Jelentés a budapesti 



88 BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények/ 

m. k. tudomány-egyetem 1901. évi állapotáról. (Budapest, 1902.) — 
Kivonat a budapesti egyetemi könyvtár ügyviteli szabályzatából. 
(Budapest, 1902.) — Ügyviteli szabályzat a budapesti egyetemi 
könyvtár részére. (Budapest, 1902.) 



162. Magyar nemzeti múzeum. 

(VIII., Múzeum-körut 14—16. sz.) 

Gróf Széchényi Ferencz, m. k. főkamarásmester, 1802 novem- 
ber 25-ikén kelt alapító-levelével könyvtárát és ezzel kapcsolatos 
térkép- és éremgyüjteményét egy magyar nemzeti múzeum léte- 
sítésére nemzetének felajánlva, megvetette alapját az első hazai 
nyilvános múzeumnak, melyre az a feladat várt, hogy a nemzet 
kultúrájának emlékeit összegyűjtse és a jövő számára megőrizze. 
L Ferencz király ez alapítást ugyanazon év november 26-ikán 
jóváhagyta, az országgyűlés az 1807. évi XXIV. törvény czikkbe 
iktatta, József nádor pedig az uj intézetet szervezeti szabálylyal 
látta el, melynek értelmében a közvetlen vezetés a nádort illette 
meg. Grassalkovich Antal berezeg Hatvani-utczai telkét az épí- 
tendő múzeumnak adományozta, s a nemzet minden társadalmi 
rétegében megindult a gyűjtés egy nemzeti múzeumi alap léte- 
sítésére, melynek e czélra 1.107,046 koronát sikerült összehozni. 
(Történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

A magyar nemzeti múzeum mai szervezete szerint a követ- 
kező, egymástól belső ügykezelés tekintetében elkülönített osz- 
tályokból áll : Széchényi-országos-könyvtár, 2. érem- és régi- 
ségtár, 3. képtár, 4. néprajzi osztály, 5. állattár, 6. növénytár. 
7. ásvány- és őslény tár. 

Az egyes osztályok, a könyvtár kivételével, melynek hasz- 
nálatát külön szabályzat állapítja meg, hetenként két napon 
díjtalanul tekinthetők meg, és pedig a természetrajzi gyűjte- 
mények hétfőn és csütörtökön, a régisógtár kedden és pénteken. 
a képtár szerdán és szombaton. Más napokon 1 korona belépő- 
díjért látogathatók. Vasárnap és ünnepnapokon ismét az osz- 
tályok egyike sorrend szerint felváltva ingyen tekinthető meg. 

Az 1903. esztendőben a Nemzeti Múzeumnak 521,420 ingye- 
nes és 1752 fizető látogatója volt. 

Az intézet 1903. évi rendes javadalmazása 463,419 koro- 
nára rúgott, rendkívüli javadalmazása 48,000 koronát tett ki. 
A rendes javadalomból 227,189 korona esett a személyi, 236,230 
korona a dologi kiadásokra. 

A magyar nemzeti múzeumi tanács elnöke: a m. kir. 
vallás- és közoktatásügyi miniszter ; másodelnöke : Bubics 



BUDAPEST /Xyilodnos gyűjtemények/ 89 

Zsigmond v. b. t. t., kassai püspök; tagjai: gróf 
Andrássy Tivadar v. b. t. t. ; gróf Apponyi Sán- 
dor v. b. t. t. ; Forster Gyula miniszt. tanácsos ; 
Fraknói Vilmos arbei vál. püspök, a múzeumok és könyv- 
tárak orez. főfelügyelője; gróf Kuun Géza, v. b. t. t. : 
Semsey Andor m. nemzeti múzeumi tiszteletb. őr; gróf 
Széchényi Bélav. b. t. t. ; gróf Teleki Sándor orsz. 
képviselő ; Thaly Kálmán orsz. képviselő ; gróf Zichy 
Jenő v. b. t. t. j jegyzője ;dr. Esztegár László nemz. 
múzeumi őr. 

Igazgató : Szála y Imre min. tanácsos ; titkár : Tóth 
Árpád. (A többi tisztviselőket lásd az illető osztályoknál.) 

Museum hungaricum. (Buda, 1807.) — Dos ungarische 
National- Museum zu Pesth. (Bécs, 1814.) — Museum nationale 
Hungaricum. (Buda, 1815.) — MUler Jac. Férd., Acta litteraria 
Musei Nationalis Hungarici. (Buda, 1816. és 1818.) — Hiva- 
talos tudósítás a magyar nemzeti múzeum állapot járói. (Pest, 
1835.) — Kubinyi Ágoston, A magy. nemzeti múzeum. (Pest, 
1848. és 1861.) — Dux Adolf, A magyar nemzeti múzeum. 
(Pest, 1857.) — Dux Adolf, Das ung. Nationalmuseum in Pest. 
(Pest. 1858.) — Mátray Gábor, A magyar nemzeti múzeum 
korszakai. (Pest, 1868.) — Báró Badvánszky Béla, A nemzeti 
múzeum ügyeinek megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. 
(Magyar Könyvszemle, 1881. évf.) — A magyar nemzeti múzeum. 
(Magyar Szalon, 1888. évf.) — A magyar nemzeti múzeum 
szervezete és szolgálati szabályzata. (Budapest, 1889. és 1898.) 

— A magyar nemzeti múzeum 1802 — 1895. (Budapest, 1896.) 

— A magyar nemzeti múzeum. (Magyar Szalon, 1898. évf.) 

— Jelentés a magyar nemzeti múzeum 1898. évi állapotáról. 
(Budapest, 1899.) — Jelentés a magyar nemzeti múzeum 1899. 
évi állapotáról. (Budapest, 1900.) — Jelentés a magyar nem- 
zeti múzeum 1900. évi állapotáról. (Budapest, 1901.) — Jelentén 
a magyar nemzeti múzeum 1901. évi állapotáról. (Budapest, 
1902.) — A magyar nemzeti múzeum múltja és jelene. (Buda- 
pest, 1902.) — Jelentés a magyar nemzeti múzeum 1902. évi 
állapotáról. (Budapest, 1903.) 

1. Széchényi-országos-könyvtár. 

A nagyczenki könyvtár, melyet gróf Széchényi Ferencz 
1802-ben nemzetének ajándékozott, mintegy 15,000 nyomtat- 
ványból, mintegy 2000 kéziratból, jelentékeny térkép- és metszet- 
gyűjteményből és sok oklevélből állott, melyek darabszáma 
összesen meghaladta a húszezret. Ez anyagot, mint a magyar 



1}0 BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények/ 

nemzeti múzeum alapját és első osztályát, 1803-ban vette át a 
József nádor által Széchényi ajánlatára könyvtárorré kinevezett 
Miller Jakab Ferdinánd, nagyváradi liczeumi tanár. A könyvtár 
a Ferencz-rendiek kolostorában 1803 decz. 10-ikén nyilt meg 
a közönség számára, s naponként délelőtt és délután hat órán 
át állott az olvasók rendelkezésére. (További történetét lásd a 
Magyar Minerva első évfolyamában.) 

A könyvtár négy osztályra oszlik, u. m. : nyomtatványok, 
kéziratok, hírlapok osztályára és levéltárra. 

a) Nyoratatványi osztály. 

Állománya az 1900. évi júliusban tartott revízió szerint 
357,687 kötet, köztük 179,109 db apró nyomtatvány, tiz terem- 
ben és egy zárt folyosón elhelyezve. E helyiségeket a föld- 
szinten a köteles példányok átvételére szolgáló két terem és 
a kiselejtezett duplumok elhelyezésére használt raktárak egé- 
szítik ki. Kiválóbb nevezetességei a régi magyar nyomtatványok, 
melyek száma immár 2244, köztük 1187 magyar nyelvű és 
1057 idegen nyelvű. A legelső magyar nyelvű nyomtatvány 
Heyden Seebald, Puerilium colloquiorum formuláé (Krakkó, 
1533.) czhnü munkája, ezt követi a Szent Pál levelei fordítá- 
sának első kiadásából meglevő egyetlen levél s harmadikul 
ugyanezen munka második kiadásának egy példánya. Az 1711 
'előtti hazai idegen nyelvű nyomtatványok között legnevezete- 
sebbek az 1473. évi budai krónika és az 1494. évi zenggi 
glagol misekönyv. Ősnyomtatvány összesen 1100 db van, ezek 
között legrégibb : Cicero, De Oratore ad Quintum fratrem. 
(Subiaco, 1465.) 

A nyomtatványi osztály anyagáról van 1058 tokban elhe- 
lyezett czédula-katalogus mintegy 500,000 czimlappal, továbbá 
szaklajstrom 120 kötetben és külön katalógusok az 1711 előtti 
hazai magyar és idegen nyelvű nyomtatványokról, végűi az 
ősnyomtatványokról, összesen 4 kötetben. 

Van nyilvános olvasóterme és külön helyisége szakemberek 
részére, mintegy 100 személyre berendezve. Az olvasóterem 
szeptember 1-től június 30-ig, az ünnep- és vasárnapokat s a 
nagyhét három utolsó napját kivéve, naponként d. e. 9-től 
l-ig nyitva áll. Használatra feljogosító látogatási jegyet, meg- 
felelő igazolásra, minden 16 évet betöltött, tisztességesen öltö- 
zött egyén kaphat. Az épület földszintjén délutáni dolgozó- 
szoba áll a tudományos búvárkodást végző szakemberek ren- 
delkezésére, ez azonban csak kivételes és sürgős szükség esetén 
vehető igénybe a könyvtár-igazgató engedélyével, melyet esetről- 
esetre egy nappal előbb kell kikérni. Az olvasóteremben az 



BüDAPKST /Nyilvános gyűjtemények] 9 1 

1903. év folyamán 22,568 egyén 53,866 kötetet használt, 2272 
téritvényen 4742 kötet kölcsőnöztetett ki. 

A kikölcsönzés csak szakembereknek és kiváló társadalmi 
állást betöltő egyéneknek van megengedve, s tartama két hó- 
napot nem haladhat meg. Kéziratok, oklevelek, unikumok s- 
beesesebb müvek csupán közintézeteknek adatnak ki tudomá- 
nyos használatra. Vidéki közintézetek hivatalos megkeresésére, 
hivatalos helyiségben leendő használatra kaphatnak kölcsön 
könyveket. Külföldi intézetekre nézve a viszonosság elve szolgál 
irányadóul. 

1903-ban 18,198 kor. 36 fillér, 935 márka, 226 frank és 90 
líra fordíttatott gyarapítására. 1903. évi összes gyarapodása 
45465 db, ebből 28,823 db apró nyomtatvány. 

b) Kézirattár. 

Állománya mintegy 15,000 kötet kézirat és több ezerre 
menő irodalmi levél. A középkori latin kódexeks zárna 349, 
és pedig 1 db a VIII. századból, 1 db a IX., 2 db 
a X., 4 db a XI., 27 db a XII.. 45 db a XIII., 
65 db a XIV., 206 db a XV. és XVI. századokból. Neve- 
zetesebbek : Sancti Fauli epistolae ad Komanos et Corin- 
thios (IX. 8z.), a deákii misekönyv (Pray-kódex), a Hartvik- 
legenda (XII. sz.), Szent Erzsébet- élete XIV. sz.). Budai Mihály 
agendái (XIV. sz.), Zsámboki bibliája (XIV. sz.), Janus Panno- 
nius, Opera metrica et prosaiea (XV. sz.), Nagylaki István 
breviáriuma (XV. sz.), Michael de Hungária beszédei (XV. sz.). 
R&nzanus Ánnalesei (XV. századi diszes hártya-kézirat II. 
Ulászló és Bakócz Tamás bíboros czimereivel), a dubniczi kró- 
nika (1479.) és számos magyarországi misekönyv a XIV — XV. 
századból stb. Német kódex van 30 db, olasz 2 db (XV. sz.). 
hollandi 5 db, cseh 1 db, ó-szláv 2 db, görög 1 db. A kéz- 
irattár kiválóbb nevezetességei : 19 db magyar nyelvemlék, és 
pedig: a halotti beszéd és könyörgés a XIII. század elejéről 
a Pray-kódexben, Szabács viadala (1476.), a Batthyány-misekönyv 
magyar naptárbejegyzései (1489.), a Margit-legenda (1515), a 
Jordánszky-kódex töredéke (1516 — 19.), a Gömöry-kódex (1516). 
Szent Domonkos élete (1517.), a Horvát-kódex (1522.), a Vit- 
kovics-kódex (1525.), Geszthy László deák éneke (1525.). a 
Kazinczy-kódex (1526.), az Érdy-kódex (1526—27.). a Peer- 
kódex. a Csizió és imakönyv, a Simor-kódex. Szent Krisztina 
élete, a Kulcsár-kódex (1539.), a Nagyheti énekkönyv és a 
Nevezetes évek Magyarország történetére. Becses ereklyéi továbbá 
11 db Korvin-kódex, köztük Joannes Damascenus : Sententiae 
(Attavantestől miniált hártyakézirat egykorú bőrkötésben) 



D2 BUDAPEST (Kyilvdnos gyűjtemények/ 

.Toannnes Chrysostomus : Omeliae in epistolas ad Thimotaeum 
(szintén Attavantes miniatűrjeivel) ; további S. Hieronymus : 
Commentaria in epistolas S. Fauli ad Galathas (Francesco 
del Cherico kezétől kifestve). E két utóbbi kéziratot a modenai 
berezeg ajándékozta a magyar nemzetnek, s ö Felsége 1891. évi 
elhatározása juttatta a nemzeti múzeum könyvtárának tulaj- 
donába. 

A kézirattárnak czédula-katalogusa 42 tokban van elhelyezve 
mintegy 17,000 czimlappal, van továbbá 11 kötet nyelvek sze- 
rint vezetett repertóriuma. Az irodalmi levelek csoportjáról, 
mely most rendezés alatt áll, 8178 levélnek 2503 czédulája 10 
tokban van elhelyezve. 

Az 1903. évben 1735 kor. 414 lira és 80 márka fordíttatott 
kéziratok vásárlására. 1902. évi gyarapodása 235 kézirat, 367 
irodalmi levél, 21 analekta és 110 fénykép másolat. 

1903-ban a kézirattárban 293 kutató 1466 kéziratot használt. 

cl Hirlapkönyvtár. 

Állománya 3910 hazai hirlap 20,540 évfolyama, köztük 
3045 magyar, 666 német és 199 más idegen nyelvű hirlap, 
egy teremben és egy zárt folyosón elhelyezve. Kiválóbb neve- 
zetességei : a legelső magyar hirlap, a » Magyar Hírmondó* 
(1780—1788.). továbbá a »Pressburger Zeitung* teljes példánya 
1765-től a mai napig, s az 1848,'49-iki hírlapok csaknem teljes 
gyűjteménye. 

Czédula-katalogusa 21 tokban mintegy 4000 ez im lapot fog- 
lal magában. 

A használók számára külön olvasóterem van berendezve. 

Az 1903. év folyamán az olvasóteremben 2990 olvasó 6980 
hirlapkötetet használt, 899 téritvényen 421 hirlapkötet köl- 
csönöztetett ki. 

1903-ban 763 kor. fordíttatott gyarapítására. Az 1903. évben 
88,755 hirlapszámmal gyarapodott, ebből 85,452 kötelespéldány, 
584 ajándék és 2719 vétel. 

dl Levéltár. 

Állománya mintegy 500,000 db oklevél, egy teremben, négy 
szobában és egy zárt folyosón elhelyezve. 

A törz8gyüjteményen kivül 67 család örök letéteményül 
elhelyezett levéltárait őrzi. 

A törzsgyüjteményben és a családi levéltárakban levő 
középkori oklevelek száma körülbelol 83,000 db. Legrégibbek 
Kálmán király 1109. évi oklevele a veszprémvölgyi apáczák 



BUDAFEST (Syiluáiios gyűjtemények/ 93 

részére éa Imre király 1198. évi oklevele. Czimeres levél vau 
366 db, ezek között 25 db középkori. A legrégibbek Donch 
mester 1327. évi, Kolos mester 1332. évi, a Csentevölgyiek 
1398. évi czimeres levelei ; a Tétényiek 1405. évi armálisa pedig 
legelső azon magyarországi czimeres levelek között, melyekben 
a czimer le van festve. A törzsgyüjtemény jelentékeny csoport- 
jait alkotják a czéhiratok, a városi iratok és kamarai szám- 
adások, továbbá az 1848/49-iki szabadságharczra és az emigrá- 
czióra vonatkozó irat* és proklamáczió-gyüjtemény, mely utóbbiba 
Vörös Antal gyűjteménye, Kossuth Lajos iratai és az olaszországi 
magyar légió levéltára zárt csoportokként vannak beillesztve. 

A törz8gyüjteményből évszám és betűrend szerint össze- 
állított czódula-katalogusok vannak a czimeres levelekről, a 
czéhiratokról, a városi és kamarai iratokról, továbbá a régibb 
szerzemények közül a Jankovich-, Horvát-, Iilésházy- atb.-féle 
anyagról. Az oklevél keltét és kiállítóját feltüntető czédula- 
katalogus van az egész Árpád- és Anjon-kori oklevél-anyagról, 
melynek további folytatása is munkába van már véve. 

Külön jegyzéke van a Vörös Antal-féle gyűjteménynek. 
A családi levéltárakról az illető családok által készíttetett 
lajstromokon kivül ujabban évszám szerinti leltárak felvétele 
van folyamatban. 

Az 1903. évben 10,819 korona és 106 márka fordíttatott 
gyarapítására. 1903. évi gyarapodása 4953 db és 12 családi 
levéltár. 

Az 1902. év folyamán a levéltár állományából 245 egyén 
29,143 darabot használt. 

Osztály-igazgató :dr. Fejérpataky László egyet. 
ny. r. tanár, múzeumi és könyvtári orsz. felügyelő : igazgató- 
örök: Szinnyei József kir. tanácsos (a hirlaptár veze- 
tője), Kollányi F erén ez jaáki apát (a nyomt. osztály 
vezetője), dr. Sohönherr Gyula egyet, magántanár, a 
múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének előadó titkára 
(a levéltári oszt. vezetője; ; örök : Horváth I g n á c z. 
Kereszty István, dr. Sebestyén Gyula, dr. Áldás y 
Antal egyet, magántanár, dr. Esztegár László: segéd- 
Örök : dr. M e 1 i c h János egyet, magántanár, H a v r á n 
Dániel. Kováts László, dr. Hubert Emil. Varjú 
Elemér és dr. V é r t e s y Jenő. 

Catalogus bibliothecae Hungaricae Francisci Com. Széchényi, 
Tomus I. Pars 1. (Sopron, 1799.) — Index altér libros biblio- 
thecae Hungaricae Francisci Com. Széchényi duobus tomis 
comprehensos, in scientiarum ordines distributos exhibens. (Pest, 
1800.) — Catalogus bibliothecae Hungaricae natúrnál is Széchényi- 



94 BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények/ 

anae. Supplementum I (Pozsony, 1803.) — Index altér libros 
bibliothecae Hungaricae Széchényiano-regnicolaris supplemento 

I. comprehenso8, in scientiarum ordines distríbutos exhibens. 
(Pozsony, 1808.) — Catalogus bibliothecae Hungaricae Széchényi- 
ano-regnicolaris. Supplementum II. (Sopron, 1807.) — Index 
altér libros bibliothecae Hungaricae Széchényiano-regnicolaris 
supplemento II. comprehensos, in scientiarum ordines distri- 
butos exhibens. (Pest, 1807.) — Catalogus manuseriptorum 
bibliothecae Hungaricae Széchényiano-regnicolaris. Vol. J— JJJ. 
(Sopron, 1814116.) — Horváth István könyvtára. (Jelenkor. 
1846. 79. sz.) — Vasvári Pál, Szóemelés a Horváth-gyüjtemény 
ügyében. (Társalkodó. 1846. 97. sz.) — Mátray Gábor, Kimu- 
tatás Horváth István könyvtára felől. — Kubinyi Ágoston, 
A magyar nemzeti múzeum, mint intézet és tulajdon örökítése a 
gróf Ráday-könyvtár megvétele érdekében. (Pesti Napló, 1859.) 

— ^4 nemzeti múzeum és könyvtár diszterme. (Vasárnapi Újság. 
1864.) — Szász Károly. Közkönyvtáraink és az országos 
könyvtár. (Pesti Napló. 1871.) — Barna Ferdinánd, A magyar 
nemzeti múzeum Széchényi országos könyvtárának rendezéséről. 
(Magyar Könyvszemle, 1876. évf.) — Csontosi János, A Farkas 
Lajos-féle gyűjtemény codexei a magyar nemzeti múzeum könyv- 
tárában. (U. ott.) — Fraknói Vilmos, Jelentés a magyar nemzeti 
múzeum könyvtárának állapotáról és gyarapodásáról 1874 — 76. 
(U. ott.) — Jelentés a magyar nemzeti múzeum könyvtárának 
gyarapodásáról és használatáról az 1876. év második felében. 
(U. ott.) — Kohn Sámuel, A magyar nemzeti múzeum héber 
kéziratai. (U. ott, 1877. évf.) — Csontosi János, Adalék az 
1848:49. hirlap irodalom bibliographiájához. (U. ott.) — Csontosi 
Já?ws, A magyar nemzeti múzeum könyvtárának oklevél-gyűjte- 
ménye. (U. ott.) — Bubics Zsigmond, A magyar nemzeti múzeum 
fa- és rézmetszetei. (U. ott.) — Fraknói Vilmos, A magyar 
nemzeti múzeum könyvtárának magy. tört. és irodalom-történeti 
kiállitása. (U. ott. és különlenyomatban : Budapest, 1877.) — 

II. Szinnyei J., II rlapirodal műnk 1818149-ben. (ÍJ. ott.) — Jelen- 
tés a magyar nemzeti múzeum könyvtárának állapotáról. (U.ott) 

— K. K.. A Széchényi-könyvtár gyarapodása. (Fővárosi Lapok, 
1877. évf.) — Fraknói Vilmos, Jelentés a magyar nemzeti 
múzeum könyvtárának gyarapodásáról 1^78 79-ben. (Magyar 
Könyvszemle. 1879. évf.) — A múzeumi könyvtár. (Pesti Napló. 
1879. évf.) -- Goldzieher Ignácz, A magyar nemzeti múzeumi 
könyvtár keleti kéziratai. (Magyar Könyvszemle, 1880. évf.) — 
Majláth Béla és Thallóczy Lajos. Petőfi Sándor hátrahagyott 
kéziratai és könyvtára. (XI. ott.) — Majláth Béla. A gróf 
Forgách család levitára. (U.ott.) — Bubics Zsigmond, Magyar- 
országi várak és városoknak a magyar nemzeti múzeum könyv- 



BUDAPEST fSytlvdnos gyűjtemények/ 95 

tárában létező fa- és rézmetszetei. (Budapest, 1880.) — Majláth 
Béla, Jelentés a magyar nemzeti múzeum könyvtárának álla- 
potáról 1880— 188 l-ben. (Magyar Könyvszemle, 1881. évf.) — 
Komáromy András, Gróf Eszterházy Dániel levéltára a 
nemzeti múzeum könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1882. 
évf.) — Majláth Béla, Adalékok Szabó Károly régi magyar 
könyvtárához. (U. ott.) — U. az, Jelentés a magyar nemzeti 
múzeum könyvtárának állapotáról 1881— 82-ben. (U. ott,) •— Nagy 
Sándor, Horváth István kéziratai a magyar nemzeti múzeum 
könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1883. évf.) — Komáromy 
András. A kis-rhédei gróf Rhédey család levéltára a magyar 
nemzeti múzeum könyvtárában. (U. ott.) — Majláth Béla, Ada- 
lékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárához. (U. ott.) — 
ü. az, Jelentés a magyar nemzeti múzeum könyvtárának álla- 
potáról 1882 — 83-ban. (U. ott.) — Nagy Sándor. Hazai tanodái 
drámák a nemzeti múzeum könyvtárában. (U. ott és külön- 
lenyomatban : Budapest} 1884.) — U. az, Szombatos kódexek a 
nemzeti múzeumban. (Értek, a nyelv- és széptud. oszt. köréből 
XII. k., Budapest, 1884.) — Nagy Alexander. Schulcomoadien 
in der Bibliothek des Lng. National- Museums. (Ung. Revue, 
1885. évf.) — Majláth Béla, Jelentés a nemzeti múzeum könyv- 
tárának állapotáról 1883— 1884-ben. (Magyar Könyvszemle, 1884. 
évf.) — Csontosi János, Adatok a nemzeti múzeum könyvtárá- 
nak történetéhez. (U. ott, 1885. évf.) — Majláth Béla, jelentés 
a nemzeti múzeum könyvtárának állapotáról 1884— 1885-ben. 
(TJ. ott.) — Csontosi Jánox. Jelentés a magyar nemzeti múzeum 
könyvtárának állapotáról 1885-86-ban. (Ü. ott, 1886. évf) — 
Tóth Ferencz analectái a nemzeti múzeum könyvtárában. (U. ott.) 

— Horváth István 184S. évi emlékirata a magyar nemzeti 
múzeum könyvtáráról. (U. ott, 1887. évf.) — Majláth Béla. 
Jelentés a magyar nemzeti múzeum könyvtárának állapotáról 
1886— 87-ben. (ü. ott, 1887. évf.) — U. az, Jelentés a nemzeti 
múzeum könyvtárának állapotáról 1887— -88-ban. (U. ott, 1888. 
év.f) — Csontosi János. Emlékirat a müncheni Hunyadi- 
levéltár visszaszerzése tárgyában. (U. ott, 1889. évf.) — U. az. 
Barna Ferdinánd nyugdíjba menetele és a múzeumi könyvtár- 
rendezés. (U. ott.) — Dr. Daday Jenő, A budapesti könyv- 
tárakban található természetrajzi folyóiratok jegyzéke. (U. ott.) 

— Erdélyi Fái, Révay Miklós kéziratai a magyar nemzeti 
múzeum könyvtárában. (TJ. ott.) — Majláth Béla, Jelentés a 
magyar nemzeti múzeum állapotáról 1888— 89-ben. (U. ott.) — 
Horváth Ignác z. Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyv- 
tárának IL kötetéhez. (TJ. ott, 1890. évf.) — Láng Jágó, Magyar 
orvostudományi száklapok a magyar nemzeti múzeum könyv- 
tárában. (TJ. ott.) — Majláth Béla, Jelentés a magyar nemzeti 



96 BUDAPEST fXyiludnos gyűjtemények/ 

múzeum könyvtáráról 1889— 90-ben. (U. ott.) — Majláth Béla, 
Régi egyleveles nyomtatványok a magyar nemzeti múzeum 
könyvtárában. (U. ott, 1891. évf.) — U. az, Jelentés a magyar 
nemzeti múzeum könyvtáráról 1890 — 91-ben. (Magyar Könyv- 
szemle, 1891. évf.) — Dr. Sebestyén Gyula, Gróf Széchényi 
Ferencz levelezése könyvtári ügyekben. (U. ott.) — A magyar 
nemz. múzeum könyvtárában .... a koronázási feliratokból . . . 
rendezett kiállítás kalauza. (Budapest, 1892.) — Horváth Ignácz, 
A magyar nemz. múzeumi könyvtár ősnyomtatványainak jegy- 
zéke. (Magyar Könyvszemle, 1892 j 93., 94. és 95. évf.) — A 
magyar nemz. múzeum könyvtára az 1891/92. munkaévben. 
(V. ott, 18921 93. évf.) — Szinnyei József, Jelentés a 
magyar nemzeti múzeum könyvtáráról 1891193-ban. (U. ott.) 

— Émxegyedes jelentések a nemzeti múzeum könyvtárának álla- 
potáról. (U. ott 1894—903. évf.) -~ Horváth Ignácz, A magyar 
nemzeti múzeum könyvtárának ősnyomtatványai. (Budapest, 
1895.) — U. az, Erdélyi országgyűlési törvényczikkek a magya* 
nemzeti múzeum könyvtárában. (Magyar Könyvszemle. 1895. évf) 

— Kereszty István, A magyar nemzeti múzeum könyvtárának 
hirlaposztálya. (U. ott.) — Jankovich Béla. Magyar nemzeti 
könyvtár. (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle 1895. évf, 
Budapest, 1895.) — A magyar nemzeti múzeum könyvtára 
1802 — 1895. (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle 1896. évf, 
Budapest. 1896.) — A Hunyadi-levéltár megszerzése. (U. ott, 
1H96. évf.) — A magyar nemzeti múzeum könyvtára az 1893194. 
évben. (V. ott.) — Horváth Ignácz, Magyar országgyűlési tör- 
vényczikkek a magyar nemzeti múzeum könyvtáriban. (U. ott.) 

— A magyar nemzeti múzeum könyvtára az ezredéves orsz. 
kiállításon. (U. ott.) — A kötelespéldányokról szóló törvény 
és végrehajtása. (U. ott, 1898. évf.) — A magyar nemzeti 
múzeum könyvtára az 1897. évben. (U. ott.) — A magyar nem- 
zeti múzeum könyvtárának szervezete és szolgálati szabályzata. 
(U. ott.) — A magyar nemzeti múzeum könyvtára az 1898. 
évben. (U. ott, 1899. évf.) — A magyar nemzeti múzeum 
könyvtára az 1899. évben. (U. ott, 1900. évf) — Bleier J., 
Magyar vonatkozású német uj ságlapok a nemzeti múzeum bir- 
tokában 1600— 1711-ig. (U. ott.) — Horváth Ignácz. Pótlék a 
magyar nemzeti múzeumi könyvtár ősnyomtatványainak jegy- 
zékéhez. (Budapest, 1900.) — A magyar nemzeti múzeum könyv- 
tára az 1900. évben. (Magyar Könyvszemle. 1901. évf.) — A 
magyar nemz. múzeum könyvtára az 1901. évben. (Magyar 
Könyvszemle, 1902. évf.) — Havran Dániel, Eibay könyvtára 
a magyar nemz. múzeumban. (U. ott.) — Kereszty István, 
Könyvtárunk zenei gyűjteménye. (T. ott.) — Kollányi Ferencz, 
A Széchényi orsz. könyvtár megalapítása. (U. ott.) — Mahler Ede, 



BUDAPEST /Nyilvános gyt{jtemémjek/ 9 7 

Egyptomi papirmok a magyar nemz. múzeumban. (U. ott.) — 
Id. Szinnyei József, A magyar nemz. múzeum hirlapkönyvtára. 
(U. ott.) — - Varjú Elemér, A Túróczi krónika kiadásai és a 
magyar nemz. múzeumban őrzött példányai. (U. ott.) — Vértesy 
Jenó, Amadé László kéziratai a magyar nemz. múzeumban. 
(U. ott.) — A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi országos 
könyvtára. (KÖlÖnnyomat >A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és 
jelene* ez. kiadványból. Budapest, 1902.) — SchÖnherr Gyula dr. 
A Magyar Nemzeti Múzeum levéltára. (Különnyomat ugyané 
kiadványból. Budapest, 1902.) 

A könyvtár hivatalos közlönye a Magyar Könyvszemle. 
Közrebocsátja a magyar nemz. múzeum könyvtára I—XVL évf. 
(Budapest, 1876—92.) — Uj folyam, A m. k. vallás- és köz- 
oktatásügyi minisztérium megbízásából szerkeszti Schönherr 
Gyula. I—IX. kötet. (Budapest, 1893—1901.) — X. és XI. 
kötet, szerkeszti Kollányi Ferencz. (Budapest, 1902. és 1903.) 

2. Érem- és régiségtár. 

Alapja a gróf Széchényi Ferencz 2675 darabból álló 
érem-gyüjteménye volt, mely a nádor és magánosok ado- 
mányaival megbővitve csakhamar tekintélyes római és magyar 
éremtárrá nőtte ki magát, önálló osztályt 1844 óta alkot, midőn 
Halitzky Antal személyében külön vezetőt kapott. (Történetét 
lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

A gyűjtemény a következő csoportokra oszlik : I. Régiség- 
tár : a) őskori emlékek, b) antik és régibb középkorbeli csoport. 
c) hadtörténelmi csoport, d) közép- és újkori művészeti és ipari 
emlékek, e) kegyeleti tárgyak, f) antik, közép- és ujabbkori 
szobrászati emlékek gipszmásolatai. II. Éremtár : a) ókori. 
b) középkori és újkori érmek, c) emlékérmek, d) papírpénzek 
és kegyérmek, c) bárczák. 

Állománya 300,577 db., kilencz teremben, három folyosón. 
az előcsarnokban, a földszinti kőtárban, két udvaron és a föld- 
szinti folyosókon elhelyezve. 

Szakkönyvtára mintegy 8000 műből és 2000 fényképből áll. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Megtekinthető minden kedden és pénteken, továbbá minden 
harmadik vasárnap d. e. 9-től 1-ij? díjtalanul, más napokon d. e. 
10-től l-ig egy korona belépő díj lefizetése mellett. Az 1903. 
érben 125,611 látogató tekintette meg. 

A gyarapodásról az évnegyedes jelentének az Archaeologiai 
Értesítőben, az összefoglaló évi jelentések a magyar nemzeti 
múzeum értesítőiben jelennek meg. Az 1903. évben 30,160 
kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. évi gyarapodása 7,372 db. 
A szakkönyvtár gyarapodása 2029 kötet. 

Magyar Minerva III. évf. 7 



98 BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények/ 

Igazgató : dr. Hampel József udvari tanácsos, egyet, 
ny. r. tanár; igazgató-örök: dr. Réthy László és Nagy 
Géza; őr: Gohl Ödön; segéd-őrök: dr. Éber László, 
dr. Mahler Ede egyet, magántanár és dr. Márton 
Lajos. 

Catalogus nummorum Hungáriáé et Transüvaniae instiiuti 
nationalis Széchényvani. I—III. k. (Pest, 1807.) — Appendix 
ad catalogum nummorum etc. (Pest, 1810.) — Miller Jac. 
Férd., Cimeliotheca Musei Nationalis Hungária. (Buda, 1825.) 

— A magyar nemzeti múzeum. (Arch. Ertesitő, II. k.) — 
Rómer Flóris, Képes kalauz a magyar nemzeti múzeum érem- 
és régiségtárában. (Pest, 1870.) — U. annak második bov. kiadása. 
(Budapest, 187S.) — lllustrirter Führer in der Münz- und 
Alterthumsabtheilung des Ungarischen National- Museums. (Pest, 
1870.) — TJ. annak más. kiadása. (Budapest, 1873.) — Weszerle 
érmészeti táblái, kiadta a magyar nemzeti múzeum érem- és régi- 
ség-osztálya. (Budapest, 1873.) — Desjardins E. és Rómer F, 
A magyar nemzeti múzeum római feliratos emlékei. (Budapest, 
1873) — E. Desjardins, F. Rómer, Monuments epigraphiques 
du Musée National Hongrois. (Budapest, 1873.) — Ortvay 
Tivadar, A magyar nemzeti múzeum érem- és régiséggyújte- 
ménye 1874-ben. (Budapest, 1875.) — Hampel József, Kalauz 
a magyar nemzeti múzeum érem* és régiségtárában. (Budapest, 
1881.) — TJ. annak 4—11. kiadásai. (Budapest, 1883—1899.) 

— Dr. J. Hampel, Münz- und Alterthumsabtheilung des üng. 
National- Museums. Verwaltungsnormen und Statistik. (Buda- 
pest, 1888.) — Mahler Ede, Egyptomi emlékek a magyar nem- 
zeti múzeumban. (Arch. Értesítő, 1901. évf.) — Gohl Ödön. 
A magyar nemzeti múzeum bizanczi súlyai. (TJ. ott.) — 
A Nemzeti Múzeum érem- és régiségosztálya. (Budapest, 1902.) — 
Arehaeologiai értesitö I—XIV. kötet. (Budapest, 1869—1880.) — 
TJj folyam I— XXIII. kötet. (Budapest, 1881-1903.) 

3. Képtár. 

Gróf Széchényi Ferencz könyvtárával 1802-ben néhány olaj- 
festményt is átengedett a nemzetnek, azonban képgyűjtemény 
alapítása eleinte nem volt tervbe véve. Á képtár alapját volta- 
képen Pyrker János egri érsek vetette meg azzal, hogy 18c-6-ban 
192 darabból álló s nagyobbára régi olasz mesterek müveit 
tartalmazó gyűjteményét a nemzetnek ajándékozta. (Részletes 
történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 688 darab, tiz teremben elhelyezve. 

Másolásra és fényképezésre engedélyt az igazgatóság ad. 



BUDAPEST (Syüvános gyűjtemények/ 99 

Megtekinthető minden szerdán és szombaton, továbbá minden 
harmadik vasárnap d. e. 9-től l-ig dijtalanul ; más napokon 
ugyancsak 9-től l-ig egy korona belépő dij lefizetése mellett. 
Az 1903. évben 202,576 látogató tekintette meg. 

1903. évi gyarapodása 4 db. 

Az osztály ideiglenesen Mocsáry Sándor múzeumi 
igazgató-Őr gondozása alatt áll. 

Mátrai G., Pyrker J. L. érsek képtára a nemzeti múzeum 
képcsarnokában. (Pest, 1846.) — Mátrai G., Pyrker J. L. kép- 
tára. (Pest, 1851.) — U. az, Bildersammlung des Joh. Lad. 
Pyrker. (Pest, 1851.) — Kubinyi Ág., A magyar nemzeti 
múzeum képtárának lajstroma. (Pest, 1868.) — Ugyanaz néme- 
tül. (Pest, 1868.) — Ligeti Antal, A magyar nemzeti múzeum 
képcsarnokának ismertető lajstroma. (Buda, 1870.) — A magyar 
nemzeti múzeum képcsarnokának lajstroma. (Budapest^ 1873.) 

— Ligeti A., A magyar nemzeti múzeum képcsarnokának 
lajstroma. (Budapest, 1876.) — ü. az, Catalog der Bilder- 
gatterie des Nationalmuseums. (Budapest, 1877.) — A magyar 
nemzeti múzeum képcsarnokának lajstroma. (Budapest, 1880.) 

— U. ennek ujabb kiadásai. (Budapest, 1882., 1883., 1886., 
1890., 1892., 1893., 1896., 1897. és 1898.) — Catalog der Bilder- 
gallerie des National- Museums. (Budapest, 1880.) — U. ennek 
ujabb kiadásai. (Budapest, 1883., 1892., 1893., 1896., 1897. és 
1898.) — Mocsáry Sándor, Vezető a magyar nemzeti múzeum 
képtárában. (Budapest, 1900.) — U. az, Catalog der Bilder- 
gaÜerie des National- Museums. (Budapest, 1900.) — Peregriny 
J., A magyar nemzeti múzeum képtárának leiró katalógusa. 
(Budapest, 1900.) — Éber László, A Magyar Nemzeti Múzeum 
képtára. 1802—1902. (Budapest, 1902.) 

4. Néprajzi osztály. 
(IX., Csillag-utcza 3. sz.) 

A múzeum néprajzi anyaga a XIX. század hatvanas éveiig 
igen csekély s a Reguly-gyüjteményen kivül jelentéktelen volt. 
Hogy a hatvanas években az európai múzeumok néprajzi gyűj- 
teményeit szélesebb alapokra fektették, 1871-ben a nemz. múzeum 
kebelében is külön néprajzi osztályt szerveztek. (Történetét lásd 
a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Kapcsolatban áll a magyar néprajzi társasággal, melynek 
folyóiratához, az »Ethnographiá«-hoz, a »M. N. Múzeum Nép- 
rajzi Osztályának Értesitője* czimen 1900. jan. 1-töl kezdve 
külön mellékletet ad ki. 



1 00 BUDAPEST {Nyilvános gyűjtemények/ 

Állománya az 1903. év elején 37.783 db, 118 helyiségben 
elhelyezve. Szakkönyvtárának állománya kb. 5000 kötet és 
300 térkép. 

A gyűjtemény a következő csoportokra oszlik: 1. nemzet- 
közi gyűjtemény, 2. rokonsági gyűjtemény, 3. szomszédos népek 
gyűjteménye, 4. hazai gyűjtemény. 

Megtekinthető áprilistól novemberig minden szerdán és 
szombaton d. e. 9-től 1 óráig, továbbá vasárnap d. e. 9-tol 
12 óráig dijtalannl. más hétköznapokon ugyancsak 9-tol l-ig 
egy korona belépődíj lefizetése mellett. 

Évi javadalmazása körülbelül 60.000 korona. 

A szakkönyvtár évi javadalmazása 580 korona. 

1903. évi gyarapodása 11.070 db, ebből vétel 5511 db. aján- 
dék 5508 db, csere 51 db. A szakkönyvtár gyarapodása 1884 db, 
a felszerelési leltáré 140 db. 

Osztályvezető Őr : dr. Semayer V i 1 i b á 1 d múz. és 
küny vt. orsz. felügyelői megbízott ; segédőrök : dr. B á t k y 
Zsigmond és Beluleszkó Sándor. Szolgálattételre be- 
osztva : undi Springholz Mariska áll. képezd, rajztanár. 

A közokt. miniszter megbízásából 186970-ben Kelet-Ázsiá- 
ban országos költségen gyűjtött s a magyar nemzeti múzeum, 
bán ideiglenesen kiállított nép isméi tárgyak leiró sorozata- 
( Budapest, 1871.) — Xantus János, Vezető a magyar nemzeti 
múzeum népismei gyűjteményében. (Budapest, 1874.) — í 7 . az. 
A magyar nemzeti múzeum néprajzi osztályának története és 
egy indítvány jövőjét illetőleg. (Ethnographia, 1892. évf.) — 
Dr. Jankó János. Közlemények a magyar nemzeti múzeum 
néprajzi tárából. (11. ott, 1892. és 1893. évf.) — Yikár Béla, 
Néprajzi tárgyak gyűjtése a milleniumr a. (U. ott, 1893. évf.) — 
Dr. Jankó János, A magyar nemzeti múzeum néprajzi osztálya 
tárgyainak statisztikája. (U. ott, 1S94. évf.) — Zichy Jenő gróf 
kaukázusi és középázsiai utazásai. I. rész : A néprajzi gyűjte- 
mény leírása dr. Jankó Jánostól. II. rész: Az archaeologiai 
gyűjtemény leirása dr. Posta Bélától. (Budapest, 1897.) — 
Vikár Béla, A magyar nemzeti múzeum néprajzi tára. (Ethno- 
graphia, 1898. évf.) — Bíró Lajos német-vj -guineai (berlin- 
hafeni) néprajzi gyűjtéseinek leiró jegyzéke. Kiadja a magyar 
nemzeti múzeum néprajzi osztálya. (Budapest, 1899.) — 
Dr. Sebestyén Gyula, A magy. nemzeti múzeum néprajzi gyűj- 
teményei. (Ethnographia, 1899. évf.) — Dr. Jankó János, 
A magyar nemzeti múzeum néprajzi osztályának gyűjteményei 
1870-től 1899-ig. (Ethnographia, 1900. évf. Értesítő.) — Szakáts 
Péter, A magyar nemzeti múzeum néprajzi osztályának kézi 
szakkönyvtára. (Ethnographia, 1900. évf. Értesítő.) — U. az, 



BUDAPEST fXyilodiws gytljteményckj 101 

1. és II. pótlék. (Budapest, 1901. és 1902.) — Dr. Jankó János, 
Magyar typusok ; I. sorozat : A Balaton mellékéről. Kiadja a 
magyar nemzeti múzeum néprajzi osztálya. (Budapest t 1900.) 
— Biró Lajos német uj-guineai (Astrolabe-ÖbÖl) néprajzi gyűj- 
téseinek leiró jegyzéke. Kiadja a magyar nemzeti múzeum 
néprajzi osztálya. (Budapest ', 1901.) — Dr. Jankó János, 
A néprajzi osztály története ; Dr. Bátky Zsigmond, A magyar- 
országi gyűjtemény ; Dr. Jankó János, A rokon-népek gyűjte- 
ménye; Dr. Semayer Vilibáld, A nemzetközi gyűjtemény; 
Dr. Semayer Vilibáld, Az embertani gyűjtemény. (A Magyar 
Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Budapest, 1902.) — Ernyey 
József, A magy. nemz. múz. néprajzi osztályának kézi szak- 
könyvtára. III. péti. (Budapest, 1903.) 

5. Állattár. 

1870-ig a növény- és ásványtári osztályokkal együtt az 
1810-ben felállított > termesze ttár« részét képezte. (Részletes 
történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

A gyűjtemény a következő csoportokra oszlik: 1. emlősök, 

2. madarak, 3. csuszó-mászók és kétéltűek, 4. halak, 5. puha- 
testűek, 6. rovarok, 7. százlábúak és pókfélék, 8. rákfélék és 
alsóbbrendű állatok. 

Állománya 1.285,865 db, 12 teremben elhelyezve. Szakkönyv- 
tára mintegy 8000 kötetből áll. 

Megtekinthető minden hétfőn ós csütörtökön, továbbá 
minden harmadik vasárnap d. e. 9-től l-ig díjtalanul, más 
napokon ugyancsak 9-től l-ig egy korona belépő díj lefizetése 
mellett. 

Az 1903. évben 172.591 látogató tekintette meg. 

1903 folyamán 25,027 kor. fordíttatott gyarapítására, 
1903. évi gyarapodása 62,977 db, ebből 12,639 db ajándék. 
20,048 vétel. 188 csere és 29,602 db gyűjtés utján szereztetett. 

Osztály -igazgató : dr. Horváth Géza, múzeumi és 
könyvtári orsz. felügyelő; igazgató-Őrök : Mocsár y Sándor 
kir. tanácsos, dr. Madarász Gyula és Méhely Lajos; 
őr : Kuthy Dezső; segédőrök : dr. Kertész Kálmán 
és dr. Csiki Ernő. 

Dr. Károli János, Kalauz a magy. nemzeti múzeum hal- 
gyűjteményében. (Budapest, 1879.) — Frivaldszky János, Az 
állattár története. (Természetrajzi Fűzetek^ 1880. évfolyam.) — 
Dr. Daday Jenő, Vezető az állattárban. (Budapest, 1891.) — 
ü. az, II. kiadás. (Budapest, 1895.) — A Magyar Nemzeti 
Múzeum állattára. (Budapest, 1902.) 



102 BUDAPEST / Nyilvános gyűjtemények/ 

6. Növénytár. 

(Y., Széchényi-utcza 1. gz.) 

Alapját József nádor vetette meg 1817-ben, megvásárolva 
7000 forinton Kitaibelnek herbáriumát a múzeum részére. 
1826-ban a gr. Lamberg által ajándékozott Lumniczer-féle 
pozsonymegyei herbárium vivummal, 1839-ben a 6484 forinton 
megvásárolt Sadler-féle herbáriummal gazdagodott a gyűj- 
temény, mely önálló osztálylyá csak 1870-ben fejlesztetett. 
A növénytár első őre, Janka Viktor, Endlicher rendszere alap- 
ján állította fel a növénygyűjteményt. Haynald Lajos az 
osztály részére 12,000 forintos alapítványt tett 8 végrende- 
lete szerint 1892-ben növénygyűjteménye és botanikai könyv- 
tára is az osztály birtokába jutott. Az igy meggyarapodott 
osztály 1892-ben kénytelen volt a múzeumi épületből a Széchényi- 
utczai házba költözni. 1892-ben a Wagner Lajos-féle, 1893-ban 
a Résely-f éle herbáriumok szereztettek meg. Megvétetett továbbá 
a Yandas-féle bosnyák és herczegovinai gyűjtemény s megsze- 
reztettek Simonkai és Borbás kritikus növényei és Márton József 
herbáriuma. 1894-ben megkapta az osztály Kossuth Lajos her- 
báriumát és Holub délafrikai gyűjteményét. 1898-ban 800 forin- 
ton a Hazslinszky-féle gombagy üjtemény szereztetett meg. Staub 
Móricz pedig egész herbáriumát az osztálynak adományozta. 

Állománya 425,700 darab, 34 teremben elhelyezve. 

A szakkönyvtár állománya 7050 mű. Czédula- katalógusa van. 

Az 1902. évben 25,856 kor. és 105 márka fordíttatott 
gyarapítására. 1903. évi gyarapodása 16,531 darab. A szakkönyv- 
tár gyarapodása 762 kötet. 

Az 1903. év folyamán 124 látogató tekintette meg a gyűj- 
teményt. 

Osztályigazgató : dr. F i 1 á r s z k y N á n d o r ; segédőrök : 
dr. Bernátflky Jenő és dr. Kümmerle Jenő Béla. 

Janka Viktor, A magy. nemzeti múzeum füvészeti osztá- 
lyának történetéhez. (Természetrajzi Füzetek, 1880. évf.) — 
A Magyar Nemzeti Múzeum növénytára. (Budapest, 1902.) 

7. Ásvány-óslénytár. 

Alapját 1808-ban gr. Széchenyi Ferenczné, Festetich Juli- 
anna vetette meg, nagyobb számmal válogatott ásványokat 
ajándékozva a múzeumnak. 1810-ben Tehel Lajos, a természet- 
rajzi osztály első őre rendezte a gyűjteményt. (Történetét lásd 
a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 89,610 db, 14 teremben elhelyezve. 



BUDAPEST /Nyilvános gyűjtemények/ 103 

Megtekinthető minden hétfőn és csütörtökön, továbbá min- 
den harmadik vasárnap d. e. 9-től 1 óráig díjtalanul, más 
napokon ugyancsak 9-tol l-ig egy korona belépő dij lefizetése 
mellett. 

1903. évi gyarapodása 1520 darab. 

Tiszteletbeli főőr :dr. Semsey Andor; igazgató : dr. 
Krenner József udvari tanácsos, egyet. ny. r. tanár, 
múzeumi és könyvtári orsz. felügyelő ; igazgató-őrök : dr. 
Franzenau Ágoston és Loczka József (vegyész) ; 
őr: dr. Zimányi Károly. 

A Magyar Nemzeti Múzeum ásványtára* (Budapest, 1902.) 
163. A magyar tudományos akadémia könyvtára. 

(V. Akadémia-utcza 2. sz., a magyar tudományos akadémia palotájában.) 

Alapját a gróf Teleki család vetette meg. Gr. Teleki József 
ugyanis 1826. márczius 17-ikén kelt nyilatkozatában kijelen- 
tette, hogy a maga és testvérei Ádám és Sámuel, továbbá 
mostoha anyjuk gr. Teleki Lászlóné, valamint ennek emiitett 
férjétől származott fia, László beleegyezésével, atyjuk, néhai 
gróf Teleki László mintegy 30,000 kötetből álló könyvtárát a 
felállítandó tudós társaságnak szentelik 8 a könyvtárőr fizeté- 
sére 5000 pengő forint alapítvány kamatját a társaság pénz- 
tárába teszik le. (Részletes történetét lásd a Magyar Minerva 
II. évfolyamában.) 

Állománya körülbelül 160,000 kötet, köztük 357 ősnyom- 
tatvány, miből eddig 66,112 mű van katalogizálva; továbbá 
20,000 kézirat, köztük 431 keleti, mintegy 10,000 db oklevél 
és a gr. Waldstein által ajándékozott 242 darabból álló Ender 
Tamás-féle aquarell-gyüjtemóny, négy teremben elhelyezve, 7t> 
személyre berendezett külön olvasóhelyiséggel. Kiválóbb neveze- 
tességei : 11 magyar nyelvemlék; Ludovicus Carbo, Dialógus 
de Mathiae regis laudibus (Korvin-kódex) ; több unikum a régi 
magyar irodalomból, köztük a Statuta seu jus scriptum regni 
Ungariae (Mátyás király törvénykönyvének 1488. évi lipcsei 
kiadása) ; az irodalmi levelek gazdag gyűjteménye stb. Az 
Elischer-féle Goethe-gyűjteményben van 2500 nyomtatvány, 
178 kézirat, köztük 34 Goethe-kézirat, 1063 kép, 22 emlékérem 
és 366 zenemű. 

Szak lajstroma, czédula-katalogusa és helyi katalógusa van. 

Az olvasóterem, a nagy szünidőt kivéve, hétköznapokon 
d. u. 3-tól 7 óráig, szakemberek, különösen akadémikusok szá- 
mára d. e. 10-től l-ig és d. u. 3-tól 7 óráig nyitva áll. 



104 BUDAPEST {Nyilvános gyűjtemények/ 

Az olvasóterembe csak olvasójegygyei lehet belépni. Közép- 
iskolai VII — VIII. oszt. tanulók intézetük igazgatósága utján 
kapják a jegyeket. Kölcsön csupán akadémiai tagok, a két fő- 
iskola tanárai és ismert tudósok kaphatnak könyveket. 

1902-ben a könyvtár dologi kiadásaira 12,986 kor. fordít- 
tatott. 1903. évi javadalmazása 10,000 kor. az állami segélyből 
és 3000 kor. az akadémia pénztárából. Diplomatariumokra 2000 
korona irányoztatott elő. 

Főkönyvtárnok : ; alkönyvtárnok : Hellebrant 

Árpád; könyvtártiszt : Pápay József. 

Schedel Ferencz, Az akadémiai könyvtár rövid története és 
mibenléte. (Akadémiai évkönyv, YII. kötet.) — Toldy Ferencz, 
Utasítás a magyar akadémiai könyvtár tisztviselői számára. 
(Buda, 1848. Itfra lenyomatva : Magyar Könyvszemle, 1887. 
évf.) — A magyar tud. társaság könyvtára többszörös pél- 
dányainak jegyzéke. (Pest, 1854.) — Jelentés a magyar tud. 
akadémia könyvtárának gyarapodásáról és használatáról 
l*76-ban. (Magyar Könyvszemle, 1876. évf.) — Hellebrant 
Árpád, Magyarországi vonatkozású ősnyomtatványok a magyar 
tud. akadémia könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1880. évf. 
és különlenyomatban : Budapest, 1880.) — Hellebrant Árpád. 
A magyar tud. akadémia könyvtárában lévő ősnyomtatványok 
jegyzéke. (Budapest, 1886.) — Mócs Sz., Kézirati pálos iskola- 
drámák az akadémia könyvtárában. (Budapest, 1891.) — Jakab 
Elek, A magyar tud. akadémia kéziratainak rendezéséről. 
(Magyar Könyvszemle, 1891. évf.) — Jakab Elek, A magyar 
tud. akadémia kézirattárának ismertetése. (Budapest, 1892.) — 
A magyar tud. akadémia könyvtárának állapotáról az 1892. év- 
hm. (Magyar Könyvszemle, 1892; 93. évf) — Hellebrant Árpád, 
A magyar tud. akadémia könyvtára 1893-ban, 1894-ben. (Magyar 
"Könyvszemle, 1894. és 1895. évf.) — Heller Ágost A magyar 
tud. akadémia könyvtára. (Magyar Könyvszemle, 1895. évf.) — 
A magyar tud. akadémia könyvtára 1895196-ban. (U. ott, 1896. 
évf) — U. az l*96-ban, ls97-ben. Ls98-ban, l*99-ben, 1900-ban, 
1901-ben és 1902-ben. (V. ott. 1*97., 189*.. 1899., 1900., 1901.. 
1902. és 1903. évf.) — Heller Ágost, Az Elischer-féle Goethe- 
gyűjtemény katalógusa. (Budapest. 1896.) — Heller Aug., Katalog 
der Elischerschen Qoethe-Sammlung. (Budapest, 1896.) — 
Heller Ágost, A magyar tud. akadémia könyvtára. (Budapest 
1901.) — A m. tud. akadémia Széchényi múzeuma 190* május 
hó 1-én. (Budapest 1902.) 



BUDAPEST /Xytlvdiios gyűjtemények] 105 

Í6í. Országos képtár és történelmi képcsarnok. 

(V., Ferencz- József-tér 9. sz., a magy. tud. akadémia palotájában.) 

a) Országos Képtár. 

A magyar tud. akadémia elnökének, gróf Dessewffy Emil- 
nek 1861-ben tett indítványára herczeg Esterházy Pál 1865-ben 
az Esterházy-családnak Bécsben őrzött világhírű képtárát, kéz- 
rajz- és rézmetszet-gyűjteményét Pestre hozta, azt az akadémia 
épülő palotájában helyezte el és közszemlére tette ki. E kép- 
tárból, melyet herczeg Esterházy Miklós (szül. 1765., megh. 
1833.) alapított és a mely 1779-ben Kismartonból Esterházára, 
innen később Pottendorfba, majd Laxenbargba és 1813-ban 
Bécsbe vitetett, egyesitve Pyrker J. L. egri érseknek 190 darab- 
ból álló, nagyobbrészt régi olasz mesterek műveit tartalmazó 
gyűjteményével. Ipolyi Arnoldnak 60 drbot tevő prerafaölita- 
korbeli festményeivel, valamint a nemzeti múzeumból származó 
régi festményeivel: alakult ki az országos képtár. (További 
történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 2382 festmény, szobor stb., 6302 kézirajz és 
72.642 grafikai mű. 

b) Történelmi Képcsarnok. 

A magyar nemzeti múzeum Széchényi (általános) és József 
(magyar) képtárából különválasztott festett arczképekből. 
továbbá a nemzeti múzeumi és egyetemi könyvtárakban őrzött 
magyar történelmi vonatkozású metszetekből és az ilyen ter- 
mészetű múzeumi gipszöntvényekből keletkezett a történelmi 
képcsarnok, melynek előmunkálataira az 1884. évi költség- 
vetésben 2000 kor. irányoztatott elo. (Történetét lásd a Magyar 
Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 930 festmény, szobor- és dombormű, továbbá 
10,774 személyt és 8430 látképet, térrajzot stb. ábrázoló grafikai 
lap, köztük számos vizfestmény és sok kézirajz. 

Leltára és czédula-lajstroma van. 

A szakkönyvtár 2300 műből áll. 

Az országos képtárt a közönség minden vasárnap, szerdán 
és pénteken d. e. 9- tol l-ig ingyen tekintheti meg, más napo- 
kon egy korona belépődij fizetendő. Az 1902. év folyamán 
35,535 látogató tekintette meg. 

1902. évi kiadásai 916,400 koronára rúgtak ; ebből rendé* 
kiadások czimén személyi járandóságokra esett 34,520 korona, 
dologi kiadásokra 84,160 korona, rendkívüli kiadások czimén 
pedig 797,720 korona. 



106 BUDAPEST /Sgilodnos gyűjtemények/ 

Igazgató ; dr. KaxnmererEmŐ min. tanácsos, múzeumi 
és könyvtári orsz. felügyelő ; igazgató-őr: dr. Téreyöábor; 
titkár : dr. Peregriny János, kir. tanácsos ; őr : dr. 
Nyári Sándor; segédőr :dr. Wollanka József; szol- 
gálatra beosztva: dr. Meller Simon; képkonzeruator : 
Beér J. K. ; metszettisztitó : Jellen Géza. 

Fischer J, Catalog der Gemálde-Galerie des Fürsten 
flicolaus Esterházy zu Wien. (Eisenstadt, 1812. és 1815.) — 
Catalog der Gemálde-Galerie des Fürsten Paul Esterházy in 
Wien. (Bécs, 1835.) — U. annak II kiadása. (Bécs, 18U.) — 
Ormós Zsigmond, A herczeg Esterházy-képtár mütörténelmi 
leírása. (Pest, 1864) — Müsorozata a magyar tud. akadémia 
palotájában elhelyezett Esterházy herczegi képtárnak. (Pest. 
1865. és 1868.) — Catalog der Gemálde-Galerie des F. Paul 
Esterházy in Pest. (Pest, 1866.) — Kalauz az Esterházy-kép- 
tárban. (Pest, 1867.) — Catalog der Ge maid e- Galerié des 
Fürsten Nic. Esterházy von Galantha. (Pest, 1869.) — Keleti 
G.j Az Esterházy-képtár eredeti fényképekben. (Bécs, 1871.) — 
A magyar akadémia épületében lévő orsz. képtár müsorozata. 
(Pest, 1871.) — Az orsz. képtár képeinek jegyzéke az akadémia 
épületében. (Budapest, 1873. és 1876.) — Pxdszky Károly, Az orsz. 
képtár kiválóbb müvei. (Budapest, 1878.) — Az orsz. képtár képei- 
nek jegyzéke az akadémia épületében. (Budapest, 1869., 1878. és 
1879.) — Pulszky Károly, Raphael Santi az orsz. képtárban. 
(Archaeologiai Ertesitö, 1881.) — Pulszky Károly, A magyar 
orsz. képtár ideiglenes lajstroma. (Budapest, 1881.) — Pulszky 
Károly, Raphael Santi in der ungarischen Éeichsgalerie. 
(Budapest, 1882.) — Tschudi- Pulszky, Landes-Gemalde-Galerie 
in Budapest, vormals Esterházy-Galerie. (Bécs, 1883.) — 
Pxdszky Károly, A képgyűjtemény leiró lajstroma. (Budapest, 
1888.) — P&regriny János, A magyar történelmi képcsarnok 
lajstroma. (Budapest, 1894.) — Erimmel Th., Kleine Galerie- 
studien, I. Folge. (Bamberg, 1897.) — Peregriny János, Az 
orsz. képtár összes műtárgyainak leiró lajstroma. (Budapest, 
1896.) — Az orsz. képtár műtárgyainak leiró lajstroma hivat- 
kozással a korábbi katalógusokra. (Budapest, 1897.) — Az orsz. 
képtár műtárgyainak leiró lajstroma. (Budapest. 1897. és 1901.) 
— Régi metszetek kiállitása. (Budapest, 1897.) — Az orsz. 
képtár metszetkiallitásának lajstroma. (Budapest, 1897.) — 
Böcklin kiállitás. (Budapest, 1898.) — Modern metszetek ki- 
állítása. (Budapest, 1898.) — Catalogue des peintures de la 
galerié nationale de Budapest. (Budapest, 1898.) — Van-Dyck- 
kiáüitás. (Budapest, 1899.) — Velasquez-kiállitás. (Budapest, 
1899.) — Az orsz. képtár fényképgyüjteményének lajstroma. 
(Budapest, 1899.) — Az orsz. képtár metszetgyújteméwyének 



BUDAPEST {Nyilvános gyűjtemények/ 107 

katalógusa. (Budapest, 1900. és 1901.) — Az Eremitage é& 
Prado. (Budapest, 1900.) — Dürer. Grafikai kiállítás. (Buda- 
pest, 1900.) — Az orsz. képtár mezzo-tinto metszet kiállítása 
az angol mesterek müveiből. (Budapest, 1901.) — Színes modern 
metszetek (Budapest, 1901.) — Nemzetközi modern metszet- 
hiállitás. (Budapest, 1903.) 

165. Orsz. magyar iparművészeti múzeum. 

(IX M Üllői-ut 3S-37. sz.) 

Rómer Flóris sürgette először 1864-ben az iparművészeti 
tárgyak összegyűjtését. A képzőművészeti társulat és az országos 
iparegyesület néhány év múlva százas bizottságot küldött ki, 
hogy a múzeum tervezetét kidolgozza és megvalósításának esz- 
közeiről gondoskodjék. (Részletes történetét lásd a Magyar 
Minerva első évfolyamában.) 

a) Iparművészeti gyűjtemény. 

Állománya 13,115 db iparművészeti tárgy, a múzeum helyi- 
ségeiben elhelyezve. 

A közönség számára minden vasárnap, kedd, szerda, csü- 
törtök és szombat d. e. 9-től l-ig nyitva áll. Az 1902. év folya- 
mán 194,848 látogató tekintette meg. 

1902. évi javadalmazása 116,420 korona. Az 1902. évben 
203 darabbal gyarapodott. 

Igazgató : R a d i s i c s Jenő min. tanácsos, múzeumi és 
könyvtári orsz. felügyelő ; múzeumi őr ; M i h a 1 i k J ó z's e f ; 
titkár ;Lipcsey József. 

b) Könyvtár. 

1874-ben a múzeumi tisztviselők kézikönyvtárából kelet- 
kezett. Rendszeres gyarapítása 1878-tól kezdődik. 1882-ben nyilt 
meg a közönség számára. Időközben hozzácsatol tátott az ipar- 
művészeti iskola könyvtára, amely 1200 kötetből és 35,000 mü- 
lapból állott. 

Állománya 7642 kötet és 57,502 mülap. 4223 ducz és mint- 
egy 3000 negativa, két teremben elhelyezve, külön olvasó- 
teremmel. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Az olvasóterem hétköznapokon, hétfő kivételével, d. e. 9-től 
12-ig és este J /s7-től */«9-ig, vasár- és ünnepnapokon pedig: 
cl. e. 10-től 12-ig nyitva áll. 



108 BUDAPEST /SgiludJios gyűjteményei- ) 

Könyvtárnok .Czakó Elemér; segédkönyv tárnok : 
Szőnyi Ign&cz László; miiszaki tanácsadó : "W i e- 
gand Ede. 

A magy. orsz. iparművészeti múzeum ideiglenes alapszabá- 
lyai. — Kalauz az iparművészeti múzeum gyűjteményeihez (Buda- 
pest, 1874.) — Schikedanz A. és Pulszky Károly, Kalauz az ipar- 
művészeti múzeum gyűjteményeihez. (Budapest, 1877.) — XYIII. 
századbeli karton-mintalapok. Könyvkiállitási emlék. (Budapest, 
lb82.) -- Kalauz az országos magyar iparművészeti múzeum 
részéről rendezett kÖnyvktáUitáshoz. (Budapest, 1882.) — A. de 
Szemere, Visite á V exposition des livres au pálais de V Académic. 
(Budapest. 1882.) — Országos könyvkiállitási kivonatos kalauz. 
(Budapest, 1882.) -- A magyar történelmi ötvösmű kiáüitás 
lajstroma. (Budapest, 1884.) — Radisics Jenő, Az orsz. magy. 
iparművészeti múzeum galvanoplasztikái másolatatainak képes 
lajstroma. (Budapest, 1885.) — Catalogue des reproductions 
galvanoplastiques du Musée des arts-décoratifs hongrois. (Bu- 
dapest, 1885.) — Radisics Jenő, Kr'pes kalauz a gyűjtemé- 
nyekben. (Budapest, 1885.) — E. Radisics von Kutas, Illu- 
strirter Fiihrer durch die Sammlungen. (Budapest, 1885.) — 
Radisics Jenő, Képes kalauz néh. Ipolyi Arnold gyűjtemé- 
nyéhez. (Budapest.) — Ideiglenes kalauz az orsz. magyar ipar- 
művészeti múzeum gyűjteményeiben. (Budapest, 1897.) — 
Ugyanaz, II. és III. kiadás. (Budapest, 1898.) — A modern 
művészet ; az iparművészeti múzeum kiállítása. I. és II. ki- 
adás. (Budapest. 1898.) — Kalauz az 1898. évi angol 7iemzeti 
verseny pályanycrtes műveihez; az iparművészeti múzeum 
kiállítása. (Budapest, 1898.) — Az orsz. magy. iparművészeti 
múzeum és iskola könyvtárának ideiglenes szabályzata. (Buda- 
pest. 1899.) — Walter Crane műveinek jegyzéke. I. és II. 
kiadás. (Budapest. 19<X).) — Czakó Elemér, Az orsz. magy. 
iparművészeti múzeum és iskola könyvtárának czimjegyzéke. 
(Budapest, 1900.) — Az 1900. évi nemzetközi párisi világkiállí- 
táson vásárolt iparművészeti gyűjtemény leiró jegyzéke. (Buda- 
pest, 1901.) — Britt iparművészeti kiállítás az orsz. magy. 
iparművészeti múzeumban. (Budapest, 1902.) — Czakó Elemér, 
Az orsz. magyar iparművészeti múzeum ex-libris kiállításának 
katalógusa. (Budapest, 1903.) 



BUDAPEST /Hatósági könyotárakj 109 

(Hatósági könyvtárak.) 

166. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó- 
törvényszék könyvtára. 

(V., Alkotmany-utcza 14. sz., a törvénykezési palotában.) 

1872-ben keletkezett. 

Állománya 990 kötet, három teremben elhelyezve. 

Leltára, szaklajstroma és betűrendes mutatója van. 

A törvényszék személyzete használja. 1902-ben 164 kötetet 
használtak belőle. 

Évi javadalmazása 400 kor. 1902-ben 387 kor. 27 fillér 
fordíttatott javadalmazására, ebből beszereztetett 58 kötet. 

Könyvtárnok : dr. L a d á n y i Béla elnöki jegyző. 
167. Budapest székes-főváros könyvtára. 

(1V M Központi városhaza.) 

1870-ben keletkezett, mint Budapest székes-főváros statisz- 
tikai hivatalának könyvtára. A székes-főváros közgyűlése 1893. 
évi 1327. számú határozatával egy székes-fővárosi könyvtárt 
állított fel, mely a székes-fővárosi törvényhatósági bizottság 
1903. évi határozata alapján a fővárosi statisztikai hivatal 
könyvtárával egyesi ttetett s dr. Kőrösy József igazgatása alá 
helyeztetett. 

A statisztikai hivatal könyvtárának állománya 31,486 kötet, 
a régi székes-fővárosi könyvtáré 21,829 darab, egy teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Egyelőre csak a székes-főváros hivatalnokai és a bizottsági 
tagok használják. 

Évi javadalmazása 6000 kor. a székes-fővárostól. 1903. évi 
gyarapodása 1496 db. 

A fővárosi statisztikai hivatal könyvtárának gyarapodásáról 
1877. óta a Statisztikai Havi Füzetek számolnak be. 

Igazgató: dr. Kőrösy József; könyvtárnok: dr. 
Siabó Ervin; könyvtártiszt : dr. Gárdonyi Albert. 

Thirring Gusztáv, Geschichte des statistischen Bureaus 
der Hauptstadt Budapest 1869—1894. (Budapest, 1894.) 



110 BV D APEST /Hatósági könyvtárak/ 

168. A budapesti ügyvédi kamara könyvtára. 

(V., Szemere-utcza 10. sz.) 

1875-ben, az ügyvédi kamarák szervezésekor keletkezett. 
Eredetileg a budapesti ügyvédi egyleté volt. 1902-ben dr. Kern 
Tivadar könyvtárával gyarapodott, melyet özvegye adott át a 
kamarának. 

Állománya 6245 kötet, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Az olvasótermet a kamara tagjai minden csütörtökön és 
szombaton d. u. 6-tól 8 óráig használhatják s ugyancsak a 
kamara tagjai kölcsön is vehetnek könyveket. 1902-ben az olvasó- 
teremben 594 kötetet használtak, kikölcsönöztetett 488 kötet. 

Az 1902. évben 1300 korona fordíttatott gyarapítására, 
miből 187 kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése 600 
korona személyi, 1600 korona dologi kiadásokra. 

Könyvtárnok : dr. T ó t h Kálmán ügyvéd. 

169. A kegyesrendiek társházának könyvtárai. 

(IV., Városház- tér 4. sz.) 

a) Házi könyvtár. 

1741 körül keletkezett. Első jelentékenyebb gyarapítói a 
XVIII. század folyamán Bajtay Antal, br. Cörver Elek és 
JánoB voltak. (Fejlődésének részletes történetét lásd a Magyar 
Minerva első évfolyamában.) 

Betűrendes katalógusa 1840 körül készült. 

b) Központi könyvtár. 

A házi könyvtár kiegészítéséül állíttatott fel 1870-ben, a 
tanárképző-intézetnek Budapesten való felállítása előtt. Készben 
az elhunyt rendfőnőkök »Bibliotheca Provinciáé* név alatt kezelt 
könyvtárából, részben az elhalt rendtagok könyveiből szervez te tett. 
E könyvtár a rendi tanárjelöltek és a vidéki tanárok szakkönyv- 
tára s e czélnak megfelelően van berendezve. (Fejlődésének 
részletes történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Szaklajstroma van. 

A két könyvtár állománya 20,591 kötet, 160 kézirat, 267 
térkép és 80 rajz, három teremben elhelyezve. 

Használói csaknem kizárólag kegyesrendi tagok. A vidéken 
működő rendi tanároknak téritvény mellett küld a rendfőnök- 
ség könyveket. 



BUDAPEST /Hatósági könyvtárakj 111 

c) A Kalazantinum könyvtára. 

A központi könyvtár szakkönyvei egy részének átengedé- 
sével keletkezett 1902-ben azon czélból, hogy a tanárjelöltek 
a szükséges szakkönyveket a tanúim, prefektus felügyelete 
mellett használhassák. 

Szaklajstroma van. 

A házi könyvtár évi javadalmazása 144 kor., mint a Potton 
János-féle 3000 kor. alapítvány évi kamatja ; a központi és a 
kalazantinumi könyvtárnak sem tőkéje sem javadalmazása nincs; 
a szükség szerint beszerzett könyvek költségét a rend pénz- 
tára fedezi. 

A házikönyvtár könyv tárnoka : Csaplár Benedek; 
a központi könyvtár felügyelője : Farkas József; a 
Kalazantinum könyvtárának felügyelője: dr. Schweig- 
hoffer János. 



170. A kir. főügyészség könyvtára. 

(VI., Nador-utcza 25. sz., az igazságügyi palotában.) 

1872-ben, a kir. ügyészségek szervezésével egyidejűleg 
keletkezett. 

Állománya 1791 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Leltára és szaklajstroma van. 

A kir. ügyészségek tagjai használják a hivatalos órák alatt 
d. e. 8-tól d. u. 2 óráig. 

Évi javadalmazása 800 korona az irodaátalányból. 1902. 
évi gyarapodása 135 kötet. 

Könyvtárnok .Igei Jenő kir. főügyészségi irodavezető. 

171. A m. kir. állami nyomda könyvtára. 

(I. Var, Nandor-tér 1. sz.) 

Eredetileg az igazgatóságnak néhány szabályrendeleti köny- 
véből állott s 1872-ben még csak 26 kötetet foglalt magában. 
1873-ban a feloszlatott m. kir. helyszínrajzi osztálynak 48 kötet 
és 342 füzetből álló könyvtárával, továbbá néhai gr. Festetics 
Tasziló cs. kir. tábornoknak a helyszínrajzi osztály számára 
ajándékozott 669 db térképével gyarapodott. 

Állománya 688 kötet, 6520 db münyoraatu minta és 3919 
db térkép, két teremben elhelyezve. 

Katalógusa van. 



112 BUDAPEST /Hatósági könyvtárak/ 

Az intézet tisztviselői használják téritvény mellett. 1902-ben 
145 kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

Évi javadalmazása 200 kor. 1902-ben 193 kor. 75 fillér 
fordíttatott gyarapítására, ebből beszereztetett 43 kötet. 

Könyvtárnok : Novinszky Adolf irodavezető 
térképtárnok ; H e y d a János. 



172. A m. kir. állami számvevőszék könyvtára. 

(IV., Zöldfa-utcza 22. sz.) 

1870-ben, a m. kir. állami számvevőszék felállításával 
egyidejűleg keletkezett. Adományokkal Gajzágő Salamon és 
Rakoyszky István állami számvevőszéki elnökök gyarapították . 

Állománya 5298 kötet és füzet, 9 térkép, 207 kézirat és 
kőnyomatu mü, 2 oklevél, két teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Használók számára mindennap d. e. 9 órától d. u. 2-ig 
nyitva áll. A számvevőszék tisztviselőin kívül mások csupán 
elnöki titkári engedélylyel használhatják. 1902-ben 266 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása könyvtári kiadványok beszerzésére 
körülbelül 1200 korona. 1902-ben 1183 kor. 99 fillér fordítta- 
tott gyarapítására, miből 119 kötet és 3 térkép szereztetett be. 
1902. évi összes gyarapodása 776 kötet, 3 térkép és 42 kézirat 
stb., minek nagy része régi könyvek utólagos beiktatásából 
került, ki. 1903. évi költségelőirányzata : 100 kor. kezelési dij 
s 1200 kor. dologi kiadásokra. 

Könyvtárkezelő : dr. Gerber Ferencz állami szám- 
vevőszéki számellenőr. 

A ni. k. állami számvevőszék könyvtárának czimjegyzéke. 
(Budaprst, 1901.) 



173. A m. kir. belügyminisztérium könyvtára. 

(L, Y&r, Orsz&ghsiz-utcza 30. sz.) 

1881-ben keletkezett. 

Állománya körülbelül 15.000 kötet és 130 térkép, öt terem- 
ben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

A belügyminisztérium személyzete használja térit vény elle- 
nében. 1902-ben 120 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 



BUDAPEST /Hatósági könyvtárak/ 113 

Évi javadalmazása változó. 1902. évi gyarapodása 250 kötet 
és 22 térkép. 

Könyvtárnok : Szelecsényi Antal belügyminiszteri 
elnöki irattárnok. 



17k. A m. kir. földművelésügyi minisztérium 
könyvtára. 

(V., Nádor-utcza 33—37. sz.) 

A földművelésügyi s az ipar- és kereskedelmi m. k. minisz- 
térium együttes fennállása idején keletkezett. A két minisz- 
tériumnak 1890-ben történt elkülönítése óta önállóan gyarapodott. 

Állománya 16,700 kötet és 117 térkép, két teremben elhe- 
lyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Használók számára mindennap d. e. 9-től 2-ig nyitva áll. 
Miniszteri tisztviselők használják. Idegenek csak az elnöki osztály 
főnökének engedélyével vehetik igénybe. Ugyanez áll a kikölcsön- 
zésre is. 1902-ben 635 téritvényen 941 kötet kölcsönöztetett ki. 

Évi javadalmazása 2000 korona. Az 1902. évben 3879 korona 
fordíttatott gyarapításra. 1902. évi gyarapodása 721 kötet és 
5 térkép. 

Könyv tárnok : ifj. Rákóczi Aladár. 

A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium 
könyvtárának szaklajstroma. (Budapest, 1877.) — A földmive- 
lésügyi m. kir. minisztérium könyvtárának czimjegyzéke. (Buda- 
pest, 1898.) 

175. A m. kir. honvédelmi minisztérium könyvtára. 

(I., Var, Szent-György-tér 3. sz.) 

Állománya körülbelül 8000 kötet, két teremben elhelyezve. 
Betűrendes katalógusa van. 

Használók számára a hivatalos órák alatt nyitva áll 8 ugyan- 
akkor kölcsön is ad a könyvtár könyveket. 



176. A m. kir. igazságügyminisztérium könyvtára. 

(V., Nactor-utcza 33—37. sz.) 

1870 körül keletkezett. 

Állománya 15,085 kötet, hat szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma, czédula-katalogusa és czimjegyzéke van. 

Magyar Minerva III. évf. 8 



114 BUDAPEST /Hatósági könyvtárak/ 

Az előirt szabályzat betartásával az igazságügyminisztérium 
tisztviselői használják. A VI. ügyosztály főnökének engedelmé- 
vel más szakférfiak is használhatják. 

1902-ben 4205 kor. 52 fillér fordíttatott gyarapítására, ebből 
beszereztetett 438 kötet. 1903. «vi költségelőirányzata 2400 korona. 

Köngvtárnok : Harlisch Gyula igazságügyminisz- 
térinmi irodatiszt. 

A m. kir. igazságügyi minisztérium könyvtárának czim- 
jegyzéke. (Budapest, 1882.) — ü. az. (Budapest, 1894.) 



177. A m. kir. Ítélőtábla könyvtára. 

(V., Nádor-utcza 25. sz., az igazságügyi palotában.) 

1870 körül Szabó Miklós táblai elnök kezdeményezésére 
keletkezett. Nagyobb adományokkal Ráth György nyűg. táblai 
tanácselnök, Jakabfalvay Gyula kúriai biró és Hanák Kolos 
táblai biró gyarapították. 

Állománya 4861 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma, czédula-katalogusa és 
névmutatója van. 

Használók számára d. e. 9-től d. u. 2-ig nyitva áll. Csupán a 
budapesti kir. Ítélőtábla kötelékéhez tartozók használhatják. 
1902-ben 107 térit vényen 150 kötet kölcsönöz tetett ki. 

Évi javadalmazása 600 korona az igazságügyminisztérium- 
tól és 700 korona a saját tőkéjének kamataiból. 1902. évi gyarapo- 
dása 37 kötet ajándékokból, 135 kötet és 59 füzet vásárlásokból. 

A könyvtár a kir. ítélőtábla kebeléből alakított könyvtári 
bizottság felügyelete alatt áll. 

Könyvtárnok : dr. Kozmutza Hermil kir. táblai 
tanácsjegyző ; beosztva ; Rosa Silvius irodatiszt. 

Dr. Nyeviczkey Antal, A budapesti kir. Ítélőtábla története. 
(Budapest, 1891.) 

178. A m. kir. kereskedelmi minisztérium 
könyvtára. 

(II., Lanczhid-utcza 1—3. sz.) 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 1500 kötet és egy térképgyűjtemény, egy terem- 
ben elhelyezve. 



BUDAPEST /Hatósági könyvtárak/ 115 

Leltára és szaklajstroma van. 

Csak a minisztérium tisztviselői használhatják. 

Évi javadalmazása 2000 korona. 

Könyvtárnok: Ambró Géza. 

A kereskedelmi m. kir. minisztérium könyvtárának czim- 
jegyzéke. (Budapest, 189%.) — A IX. szakosztály könyvtárának 
katalógusa. (Budapest, 1903.) 



179. A m. kir. kincstári jogügyigazgatőság 
könyvtára. 

(IX., Csepel- rakpart 1. ez.) 

1885-ben keletkezett. 

Állománya 3000 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

A jogügyi igazgatóság személyzete használja. 

Évi javadalmazása 300 korona. 

Könyvtárnok: dr. Kondor Ferencz kir. kincstári 
ügyész. 

180. A m. kir. közigazgatási bíróság könyvtára. 

(I., Vár, Uri-utcza 49. sz.) 

1897-ben keletkezett. 

Állománya 1515 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Csak a bírósági tisztviselők használhatják. 1902-ben 100 
kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

Évi javadalmazása 2400 korona. 1902-ben 1530 kor. 94 fillér 
fordíttatott gyarapítására, miből 276 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok: Bieber Gryula min. segódtitkár. 

Bieber Gyula, A m. k. közigazgatási bíróság könyvtdrátiak 
aimjegyzéke. (Budapest, 1901.) 

181. A m. k. kúria könyvtára. 

(V., Nador-utcza 25. sz., az igazságügyi palotában.) 

A m. k. semmitőszéknél már 1878-ban felmerült egy szak- 
könyvtár létesítésének szüksége, de Mailáth. György országbíró, 
anyagi eszközök hiányában, az eszmét nem találta megvalósít- 



116 BUDAPEST ('Hatótági köngvtárakj 

hatónak. A kir. kúria két osztályának egyesítése alkalmával az 
országbíró maga indítványozta a kir. kúria első teljes ülésében 
egy könyvtár felállítását s annak első felszerelési költségeire 
500 forintot ajánlott meg. 

Állománya 6306 kötet, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Czédula-katalogusa van. 

Használók számára a hivatalos órák alatt nyitva áll. 

Évi javadalmazása 3000 kor. az igazaágügyminisztériumtóL 

Könyvtárnok : V a j d a f y Emil. 

182. A m. kir. miniszterelnökség könyvtára. 

(T., V4r, Szent-György-tér 1. sz.) 

1867-ben keletkezett. Adományokkal a m. tud. akadémia 
könyvtára gyarapította. 

Állománya 10.357 kötet és 107 térkép, egy teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A miniszterelnökség tisztviselői használják. 

Az 1902. évben 1469 korona 24 fül. fordíttatott javadal- 
mazására, ebből beszereztetett 145 mű. 1902. évi összes gyara- 
podása 588 kötet és 42 térkép. 

Könyvtárnok : Drasche Lázár Alfréd min. segéd- 
fogalmazó. 

183. A m. kir. orsz. levéltár könyvtára. 

(I., Vár, Orszaghaz-utcza 28. be.) 

a) Nagy könyvtár. 

Túlnyomó része azon hatóságok könyvtáraiból keletkezett, 
melyek levéltárai az országos levéltárba kebeleztettek. Hivatalos 
kiadványok, törvények, rendeletek és országgyűlési iratok gyűj- 
teményéből áll. 

Állománya 7000 kötet és 160 kézirat, két teremben 
elhelyezve. 

Czédula-katalogusa van. 

b) Kézi könyvtár. 

1875-ben, a mai szervezetű orsz. levéltár felállításával egy- 
idejűleg, keletkezett. A történelem és segédtudományai körébe 
vágó munkákból áll. 



BUDAPEST (Hatósági könyvtárak/ 117 

Állománya 3167 kötet, 2 kézirat és 450 térkép. 

Betűrendes katalógusa van. 

Kizárólag az oroz. levéltár tisztviselői használják a hiva- 
taloB helyiségekben. 

Rendes évi javadalmazása nincs, az orsz. levéltár átalányából 
az utóbbi években átlag 1600 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Kezelésével az orsz. levéltár egyik tisztviselője van meg* 
bizva. 



18b. A m. kir. pénzügyminisztérium könyvtára. 

(I., Vár, Szent~Háromsag-tér 5. sz.) 

1867-ben keletkezett. 

Állománya 7000 kötet, két teremben elhelyezve. 
SzaklaJBtroma és czédula-katalogusa van. 
A minisztérium tisztviselői használják. 
Évi javadalmazása a szükséghez képest változik. 
A könyvtárnoki teendők végzésével egy irodatiszt van 
megbízva. 

185. A m. kir. posta- és távirda-igazgatőság 
könyvtára. 

(IV., Koronaherczeg-utcza 13—15. se.) 

1887-ben, a postának a távirdával történt egyesítésekor 
keletkezett. 

Állománya 1924 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma van. 

Használók számára hétköznapokon d. e. 8-tól d. u. 2-ig, 
vasárnap 12-ig nyitva áll, de csupán helybeli és vidéki posta- 
és távirda-alkalmazottak részére, kik téritvény mellett kölcsön 
is kaphatnak könyveket. 1902-ben 1598 kötetet használtak 
belőle. 

Évi javadalmazása a szükséghez képest változik. 1902. évi 
gyarapodása 104 kötet. 

Könyvtárnok: László Lajos. 

A m. kir. posta- és távirda-vezérigazgatóság könyvtárának 
czimjegyzéke. (Budapest, 1898.) — Weiser Sándor, A posta- 
és támrdai szakkönyvtárakról (Közlekedési Naptár, 1898. évf.) 



118 BUDAPEST {Hatósági könyvtárak/ 

186. A m. k. szabadalmi hivatal könyvtára. 

(VII., Erzsébet-körut 19. sz.) 

A m. k. szabadalmi hivatalnak 1896-ban történt felállítása 
óta a kereskedelmi minisztérium által évenként engedélyezett 
összegeken beszerzett müvekből és a külföldi szabadalmi haté* 
ságoknak megküldött magyar szabadalmi leírásokért cserében 
adott, külföldi szabadalmi leírásokból áll. 

Állománya 1473 kötet és 239.431 külföldi és magyar sza- 
badalmi leírás, két szobában elhelyezve, melyek egyike egyúttal 
olvasóhelyiség is. 

Szaklajstroma van. 

Használók számára minden délelőtt 9- tol 2-ig nyitva áll. 
Idegenek a szabadalmi hivatal elnökének engedélyével használ- 
hatják. Kölcsön a szabadalmi hivatal tagjai kaphatnak belőle 
téritvény ellenében. 

Az 1902. évben 1653 kor. 51 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára, ebből 102 kötet és 295 füzet szereztetett be. 1902. évi 
összes gyarapodása 166 kötet és 49,622 füzet. 1903. évi költség- 
vetése : 830 korona személyi és 2800 korona dologi kiadásokra. 

A könyvtár a szabadalmi hivatal elnökének felügyelete 
alatt áll. 

Könyvtárkezelő: Brunkala Betti. 

Jegyzék a m. kir. szabadalmi hivatal nyilvános könyvtá- 
rában található müvekről 1901. deczember végén. (Budapest, é. n.) 



187. A m. k. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 
könyvtára. 

(V-, Hold-utcza 8. sz.) 

1867-ben keletkezett. 

Állománya 3500 kötet és füzet, két teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

Használók számára a könyvtár minden d. e. 10- tol 2-ig 
nyitva áll. Hosszabb használatra térit vény mellett adnak ki 
belőle könyveket. 

Könyvtárnok :Józsa Mihály kir. segédtanfelügyelő. 



BUDAPEST /Hatósági könyvtárak) 119 

188. A magyar országgyűlés képviselőházának 
könyvtára. 

(V., Országház.) 

1866-ban ezer forinttal kezdte meg a ház a könyvvásárlást. 
1868-ban a házszabályok módosítására kiküldött bizottság nov. 
8-ikán beadott jelentésében könyvtár felállítását indítványozta. 
1872-ben kezdett a könyvtár jelentékenyebben fejlődni. Tekin- 
télyes könyvtárrá lett, midőn Ghyczy Ignácz 14,000 kötetnyi 
könyvtárát a képviselőháznak hagyta ajándékul. Az e könyv- 
tárból beosztott müvek külön bélyegzővel, Ghyczy Ignácz nevével 
vannak ellátva. A ház könyvtárának hungarikumokban való 
gazdagsága a Ghyczy-könyvtárból ered. 

Állománya 51.000 kötet és 200 kézirat, tizennégy helyiség- 
ben elhelyezve, külön olvasóteremmel. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Csak a képviselőház tagjai használhatják. 

Évi javadalmazása 12.000 kor. s 10.000 kor. a régi ország- 
gyűlésekre vonatkozó iratok beszerzésére. 

Könyvtár nok : dr. Küffer Béla; segédkönyvlárno- 
kok : Fülöp Áron ósPlechl Béla; könyvtári segéd- 
tiszt : Á g n e r László. 

A képviselőház könyvtárának czimjegyzéke 1876. márczius 
27-én. (Budapest, 1S76.) — L és II pótfüzet. (Budapest, 
1880. és 1881.) — Dr. Küffer Béla, a képviselőház könyvtárá- 
nak katalógusa 1866—1893. (Budapest, 1894.). — ü. annak pót- 
kötete 1893—1899. (Budapest, 1899.) — Kudora Károly, A kép- 
viselőházi könyvtár katalógusa. (Magyar Könyvszemle, 1894.) 

189. A műemlékek orsz. bizottságának könyvtára. 

(VI., Városliget, Orsz. szépművészeti múzeum.) 

1874-ben keletkezett. 

Állománya 1548 kötet és füzet, egy teremben elhelyezve. 
Kiválóbb nevezetességei dr. Kómer Flóris Ferencz kéziratban 
levő feljegyzései, különösen nti jegyzőkönyvei 45 kötetben, 
melyek hazai műemlékeinkre vonatkozó becses feljegyzéseket 
foglalnak magukban. 

Czédula-katalogusa van. 

Kölcsön elsősorban a bizottság tagjai, másodsorban szak- 
férfiak vehetnek belőle könyveket. 

Évi javadalmazását, mely 800 és 1000 korona közt válta- 
kozik, a m. k. vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól kapja. 



1 20 BUDAPEST /Hatósági kőnyvtárakj 

190. A nemzeti színház könyvtára. 

(VÍIL, Kerepesi- at 1. sz.) 

1837-ben keletkezett. 

Állománya 8500 kötet kézirat és 1000 nyomtatvány, egy 
teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

Évi javadalmazása, melyet a nemzeti színháztól kap, a 
szükséghez mérten változik. 

Ideiglenes könyvtárnok: Spádi Zsigmond. 

A nemzeti szinház könyvtára. (Budapest, 1871. és 1889.) — 
Abafi Lajos, A nemzeti szinház levéltára. (Figyelő, XVII. kötet. 

191. Az országos közegészségi tanács könyvtára. 

(Vm., Üllői-ut 26. sz.) 

1895-ben keletkezett. 

Állománya körülbelül 2000 kötet és 250 füzet, egy terem- 
ben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma és czédulakatalogusa van. 

Használók számára mindennap d. e. 9-től l-ig és d. u. 4-től 
7-ig nyitva áll. Kölcsön téritvény ellenében adnak belőle könyveket. 

Évi javadalmazása 2400 korona. 1902. évi gyarapodása 
160 kötet és 40 füzet. 

Könyulárnok : dr. Bókay Árpád. 

Csatáry Lajos, Az orsz. közegészségi tanács 25 évi törté- 
nete 1868—1893. (Budapest, 1893.) — Bókay Árpád, Az orsz. 
közegészségi tanács könyvtárának szakjegyzéke. (Budapest, 1900.) 



192. Az orsz. m. kir. khemiai intézet könyvtára. 

(II., Oszlop-u. 26.) 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 3200 kötet, három teremben elhelyezve. 

Szak lajstroma és szerző-katalógusa van. 

Az orsz. khemiai intézet tisztikara és szakemberek hasz- 
nálhatják a hivatalos órák alatt, d. e. 9-től d. u. 2-ig. 

1902-ben 2303 kor. 47 fillér fordíttatott gyarapítására és 
667 kor. könyvkötésre. 1902. évi gyarapodásra 585 kötet. 

A könyv tárnoki teendőket az intézetnél alkalmazott kir. 
vegyészek egyike látja el. 



BUDAPB8T /Hatósági könyvtárak/ 121 

193. A Szent Ferencz-rend kolostorának 
gyűjteményei. 

(II., Margit-körut 23. se.) 

a) Könyvtár. 

1785-ben keletkezett. Adományokkal Jakosich József ház- 
főnök gyarapította. 

Állománya 7578 kötet könyv és 60 kötet kézirat, egy 
teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és katalógusa van. 

A szerzet tagjain kívül ismerős kutatók is használhatják 
téritvény mellett. 

1902-ben 400 kor. fordíttatott gyarapítására a zárda pénz- 
tárából, miből 60 kötet szereztetett be. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1785-ben keletkezett. 

Kisebb érem- gyűjteményből, néhány ereklyéből és ásvány- 
ból áll, melyek a könyvtár helyiségében vannak elhelyezve. 

A gyűjtemények őre : Kaizer Nándor házfőnök. 



19í. A szerviták társházának könyvtára. 

(IV., Szervita-tér 7. sz.) 

1773-ban keletkezett, midőn a régi kolostor épült. Eredetét 
s növekedését főleg a rendben fennálló ama rendeletnek köszön- 
heti, mely szerint egyes társházak jövedelmükhöz mérten tartoz- 
nak bizonyos összeget a könyvtár gyarapítására fordítani. így 
szaporodott 1873-ig körülbelül 5600 kötetre. Midőn 1873-ban 
a régi kolostor helyébe uj palota épült, abban a könyvtár is 
terjedelmes csarnokhelyiséget kapott. 

Állománya 6000 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

Könyvtárnok : Guta M. István. 



122 BUDAPEST f Iskolai gyűjtemények/ 



(Iskolai gyűjtemények.) 
195. Az ág. ev. főgimnázium gyűjteményei. 

(IV., Sütő-utcza 3. sz.) 

a) Könyvtár. 

1822 körül, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adománynyal Szenti ványi Bogamii járult fejlesztéséhez 1867-ben. 

Állománya körülbelől 8600 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Jelenleg rendezés alatt áll. 

A tanárokon kivül mások is használhatják biztosíték lete- 
vése mellett, más helyekre azonban csak az egyházi választ- 
mány engedélyével küldenek könyveket. 1902-ben 160 kötet 
könyvet használtak belőle. 

Az 1902. évben 400 kor. fordíttatott gyarapítására, mely 
összegen 85 kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése 1150 
korona. 

Könyvtárnok : dr. Tóth Kálmán tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1860 körül keletkezett. Nagyobb adományokkal Kubinyi 
Ágoston, Dorner József, Titius Pius és Hazay Gyula járultak 
gyarapításához. 

Állománya 4759 állat, ezek között 15 emlős, 149 madár, 
33 hüllő, 30 hal, 730 rovar és 3802 egyéb állat; továbbá 
29.088 növény, 1500 ásvány. 1000 kőzet és 18 kövület, egy 
szobában és fülkében elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az 1902. évben 154 kor. 10 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára, ebből beszereztetett 5 db állatpreparatum és 8 növény- 
minta. 1903. évi költségvetése 300 korona. 

A gyűjtemény őre: ülbrich Sándor tanár. 

Dole8chall Sándor, Dos erste Jahrhundert aus dem Lében 
einer haupstadtischen Gemeinde. (Budapest, 1887.) — Batiz- 
falvy István, A budapesti ág. h. ev. főgimnázium története. 
(Budapest, 1895.) 



BUDAPEST /Iskolai gyttjteményekj 123 

196. A báró Eötvös József -kollégium j könyvtára. 

(IX., Csillag- utcza 2. sz.) 

Alapját Semsey Andor vetette meg, midőn a kollégium* 
felállításakor, 1895-ben, 5000 forintot adott könyvek bevásár- 
lására. Nem remélt mértékben gyarapodott 1896 tavaszán, 
midőn br. Mednyánszky Dénes atyjának, Alajosnak nagybecsű 
könyvtárát (a vészeiéi könyvtárt, melyben a Sándor- féle könyv- 
gyűjtemény is foglaltatott), valamint saját értékes könyvgyűj- 
teményét a kollégiumnak ajándékozta. A Mednyánszky-könyvtár 
legbecsesebb része a magyar történetre vonatkozó alapvető miivek 
szép sorozata. A könyvtárt a vallás- és közokt. m. k. minisz- 
térium állandóan gyarapítja költségesebb müvekkel ; Volf 
György könyvtárából mintegy 300 kötetet juttatott az intézet- 
nek. Semsey Andor Péterfy Jenő 580 kötetből álló értékes 
könyvtárát vásárolta meg a kollégiumnak e időről-időre értéke* 
könyvadományokkal gyarapítja. Nagyobb adományokat tettek: 
br. Eötvös Loránd, gr. Széchényi Béla, dr. Schwimmer Ernő, 
dr. Vámbéry Ármin, Heinrich Gusztáv, Riedl Frigyes, Dirner 
Gr., Lóczy Lajos, Léderer B.. Szumrák Pál és Bartoniek Géza. 
Ujabban értékes adományokkal gyarapították a nevezetteken- 
kívül Vajda Ödön zirczi apát, Bartal Antal, Gombocz Zoltán, 
Deák Andor, dr. Hajnóczi R. József, a magyar nemzeti múzeum 
és az országos középiskolai tanárképző-intézet igazgatóságai. 

Állománya 1903. elején 11,400 kötet, köztük 3 Ősnyomtat- 
vány, három szobában elhelyezve, melyek egyszersmind dolgozó- 
helyiségekül vannak berendezve. 

Czédula-katalogusa van. 

A kollégium növendékei számára állandóan nyitva áll. 
A kollégium minden növendéke a könyvtár helyiségében min- 
den müvet korlátozás nélkül használhat. A kollégiumhoz nem- 
tartozók nem kapnak kölcsön könyveket. 

Évi javadalmazása 2000 kor. a m. k. vallás- és közokt. 
minisztériumtól. 

Könyvtárnok: Bartoniek Géza igazgató. 



197. Az tv. ref. főgimnázium gyűjteményét 

(IX., Lónyay-utcza 4. sz.) 

a) Könyvtár. 

1868-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal Heckenast G~ 
Lampel R., Hoffmann és Molnár, a Franklin-társulat s Rátb 
Mór kiadók, a m. t. akadémia, az 1885. évi orsz. kiállítás- 



124 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények J 

igazgatója. Gtönczy Pál, Szabó Ferencz plébános, Bélteky 
Albert tanár és Hegedűs Loránd dr. országgyűlési képviselő 
járultak gyarapításához. 

Állománya 2430 kötet, egy teremben s a tanári szobában 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A tanárokon kívül az intézet kötelékéhez tartozó egyének 
is használhatják. 

Évi javadalmazása 800 kor., mely összegen az 1902. évben 
40 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Marton Lajos tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Keletkezési éve ismeretlen. 

Állománya 5 régiség, ezek között 1 középkori tárgy, 1 
fegyver, továbbá 2400 régi pénz és érem. 

1902. évi gyarapodása 26 régi pénz. 

Ide tartozik a klasszika-filológiai gyűjtemény is, mely 
1894-ben alapíttatott. Állománya: eredeti ós gipszszobrok, 
edények 87 db; fából készített szemléltető eszközök 40 db; 
szemléltető képek 180 db ; térképek 30 db. 

Évi javadalmazása 500 koronától 300 koronáig változik. 

A gyűjtemény megalapítója s őre : Szalay Károly 
tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1859-ben keletkezett. Adományokkal Gönczy Pál. az inté- 
zet alapitója, gr. Bethlen Pálné, Somogyi Rudolf tanár, Lob- 
mayer és Lápossy, Zechentmayer, Nöthling Vilmos stb. járul- 
tak fejlesztéséhez. 

Állománya 600 állat, 50 növény. 950 ásvány. 380 kőzet és 
500 kövület, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 300 korona. Az 1901. és 1902. években 
különösen vegytani felszerelésben gyarapodott, továbbá 4 db 
borszeszkészitmónynyel, egy sorozat (12 db) gombám inta-gyüj- 
temény és egy db kitömött madárral. 

A gyűjtemény őre: Török Tivadar tanár. 



BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 125- 

198. Az ev. ref. theol. akadémia Ráday-könyutára. 

(IX., KMvin-tér 7. s«.) 

Alapját a Ráday grófok hirea péczeli könyvtára képezi, 
melyet a dunamelléki ev. ref. egyházkerület Török Pál ref. 
püspök buzgólkodására 1861-ben országos gyűjtés utján szerzett 
pénzen, 42,000 koronán vásárolt meg a budapesti ref. theol. 
akadémia részére. Azóta több kisebb-nagyobb könyvgyüjte- 
ménynyel szaporodott. Oda került többek között Szemere Pál 
könyvtára is. 

Állománya 24,460 lajstromozott és mintegy 10,000 lajstro- 
mozatlan kötet, a budapesti ev. ref. püspökség épületében egy 
nagy teremben elhelyezve. 

Rendezés alatt állván, ez idő szerint nem használható. 

Könyvtárnok: Pálfy Károly. 

Szots Farkas, A budapesti ev. ref. theol. akadémia múltja 
és jelene. (Budapest 1896.) 



199. A felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam 

könyvtára. 

(V., Akadémia-ntcza 16. se.) 

Állománya 619 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Hallgatók számára a tanév tartama alatt mindig nyitva 
áll. Kölcsön is adnak belőle könyveket, egyszerre azonban csak 
egy munka s legfeljebb 4 heti időtartamra vehető ki. 

200. Az ízt. siketnémák orsz. intézetének könyvtára. 

(VII., Bethlen-tér 2. sz.) 

1880-ban keletkezett. 

Állománya 860 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 120 kor. 

A könyvtár az intézet bizottságának felügyelete alatt álL 

Könyvtárnok: Adler Simon tanító. 



126 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 

201. A IV. ker. kegyesrendi főgimnázium 
gyűjteményei. 

(IV., VArosház-tér 4. sz.) 

a) Könyvtár. 

A XVIII. század elején vált ki a kegyes- tani tórend házi 
könyvtárából. 

Állománya 13,090 kötet, köztük több ősnyomtatvány és 
számos régi hazai nyomtatvány, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 781 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 
127 kötet szereztetett be. Költségvetése évi 7 — 800 kor. közt 
változik. 

Könyvtárnok: dr. Maywald József tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1894-ben keletkezett. 

Állománya 29 gipszmásolat, egy szekrényben elhelyezve. 

A gyűjtemény őre : Hajnal Imre tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

A XVIII. század derekán keletkezett. Tanárok, tanulók s 
-egyes r jótevők adományaiból gyarapodott. 

Állománya 1391 állat, köztük 446 emlős, 277 madár, 61 
hüllő, 31 kétéltű, 42 hal stb., 3936 növény. 300 ásvány és 900 
darab fali ábra, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 250 kor. fordíttatott gyarapításéra, miből 
ü állat és 8 növény szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : dr. Ormándy Miklós tanár. 

Takáts Sándor, A főváros alapította budapesti piarista 
kollégium története. (Az 1894,95. évi értesítőben.) 

202. A keleti kereskedelmi akadémia könytára. 

(V., Alkotm&ny-utcza 8. sz.) 

1891-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Télfy Iván 
1893-ban görög. Erődi Béla bizottsági tag és Kunos Ignácz 
igazgató török, Alexis György és Strausz Adolf tanárok pedig 
keleti néprajzi könyvekkel gyarapították. 



BUDAPEST /Iskolai gyűjteményeit) 127 

Állománya 680 kötet és 17 keleti térkép, egy szobában 
elhelyezve, külön olvasó-helyiséggel. 

Czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül az intézet hallgatói is használhatják. 

Évi javadalmazása 200 kor. a m. k. vallás- és közokt. 
minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 80 kötet és 3 térkép. 

Könyvtárnok: Kunos Ignácz igazgató. 



203. A képezhető hülyék és gyöngeelméjüek orsz. 
m. kir. nevelő- és tanintézetének könyvtára. 

(L, Alkotas-utcza 53. sz.) 

1897-ben keletkezett, midőn az állam az intézetet átvette. 

Állománya 800 kötet és 7 kézirat, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A tanárokon kivül az intézet hallgatói is használják. 
1902-ben 289 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása mintegy 300 kor. am.k. vallás- és kozokt. 
minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 174 kötet és 7 kézirat. 

Könyvtárnok .Caprariu György. 

A képezhető hülyék és gyengeelméjüek orsz. m. kir. nevelő- 
és tanintézetének szervezeti szabályzata. (Budapest, 1898.) — 
Béglement organique de Vinstitut roydl hongrois pour enfants 
crétins et idiots susceptibles d'étre formés. (Budapest, 1899.) 



20í. A kereskedelmi akadémia Wahrmann- 
könyvtára. 

(V., Alkotmany-utcza 11. sz.) 

1856-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Wahrmann 
Mór 20,000 koronával járult fejlesztéséhez. 

Állománya 5806 kötet ós számos térkép, egy teremben 
elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaki a] a t roma és czédula-katalogusa van. 

Az intézet tanárain kivül a hallgatók is használhatják. Az 
1902. évben 16 egyén használta a könyvtárt. 

Évi javadalmazása 1600 kor. a Wahr maim- alapítványból 
és az intézet pénztárából. 1902. évi gyarapodása 235 kötet. 

A pesti kereskedelmi akadémia története. (Fest, 1870.) 



128 BUDAPEST {Iskolai gyUjteményekJ 

205. A II. ker. kir. egyetemi kath. főgimnázium 
gyűjteményei. 

(II., Dona-utcea 4. sz ) 

a) Könyvtár. 

1777-ben keletkezett, midőn az intézet Mária Terézia ren- 
deletére felállíttatott. 1875-ben Toldy Ferenez, 1877-ben dr. 
Ábel Károly és 1891-ben dr. Lutter Nándor könyvtárainak egy 
része részben hagyomány ozás, részben vétel utján birtokába jutott. 

Állománya 10.198 darab, ezek között 2 ősnyomtatvány s 
27 régi magyar nyomtatvány, továbbá 988 térkép, öt teremben 
elhelyezve. 

Czédula-katalogusa van. 

Évi javadalmazása 733 kor. a tanulmányi alapból. 

Könyvtárnok : dr. Herald Ferenez tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1893-ban keletkezett. 

Állománya 670 gipsz- és falfestmény-másolat, továbbá 
491 érem, az intézet folyosóinak falain és egy szekrényben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 25 — 100 kor. a tanszerátalányból, mely 
összegen az 1902. évben 64 színes reprodukezio szereztetett be. 

A gyüjteméy őre /Andor József tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Az intézet alapításakor keletkezett. Verőczei gr. Pejacsevich 
János 1875-ben az intézetnek ajándékozta gazdag ásvány- s 
csiszolatgyüjteményét, valamint szakkönyvtárát is. 

Állománya 6000 állat, 2171 növény és 11.000 ásvány, 
három teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

1902. évi gyarapodása 4 állat, 4 ásvány, zergekampók és 
madárfészkek. 

■A gyűjtemény Őre : vajdahunyadi Duma György ez. 
igazgató. 

Ponori Thewrewk Árpád, A Toldy-kónyvtár magyar régi- 
ségei és ritkaságai. (Az 18^1182. évi értesitőben.) — A buda- 
pesti II. ker. kir. kath. főgimnázium könyvtári lajstroma. (Az 
1895 96. évi értesítőben.) 



BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 129 

206. A központi papnevelő-intézet könyvtára. 

(TV., PapnÖvelde-utcza 7. sz.) 

Alapját a Pálos-rend könyvtára képezte. Tőlük származ- 
nak a nagy könyvtári terem XVIII. századi faragott ajtaja és 
a diszes könyvállványok. 1883-ban néhai Stadler Ferencz eszter- 
gommegyei pap (f 1874.) 6600 kötetnyi könyvtárával gyara- 
podott. 

Állománya körülbelül 15,000 kötet, két teremben elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

Az elöljárók és papnövendékek használják. 1902-ben 420 
kötetet használtak belőle és 36 kötet kölcsönöztetett ki. 

Az 1902. évben 2100 kor. fordittatott gyarapitására. 

Könyvtárnok: dr. Purt Iván. 

Való Simon, Adalékok a budapesti központi papnevelő- 
intézet történetéhez. (Budapest, 1896.) 



207. Az I. ker. közs. felsőbb leányiskola 
gyűjteményei. 

(L, Iskola-tér 1. sz.) 

a) Könyvtár. 

1881-ben keletkezett, mint polg. leányiskolái könyvtár. 

Állománya 1100 kötet és 40 térkép, két szobában el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 450 korona a székesfővárostól. 1902. 
évi gyarapodása 200 kötet. 

Könyvtárnok: Pora Ferencz igazgató. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1881-ben keletkezett. 

Állománya 31 emlős, 50 madár, 26 hüllő, 15 hal, 1200 
rovar és 104 egyéb állat, továbbá 20 csomag növény, 5 rekesz 
ásvány 8 3 fiók kőzet és kövület, két teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 62 kor. fordittatott gyarapítására, miből 
8 állat szereztetett be. 

A gyűjtemény Őre : Sajóhelyi Béla tanár. 
Magyar Minerva III. évf. 9 



130 BUDAPEST /iskolai gyűjtemények] 

208. A II. ker. közs. felső kereskedelmi iskola 
gyűjteményei 

(II., Ponty-utcza 6. az.) 

a) Könyvtár. 

1895-ben keletkezett, midőn az intézet a II. ker. községi 
polgári fiúiskolától különvált. 

Állománya 900 kötet, a tanári szobával szomszédos olvasó- 
teremben elhelyezve. 

Az intézetnek külön kereskedelmi ügyirat-gyűjteménye is 
van, mely több mint 3000 darabból áll. 

Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 800 korona a székesfőváros pénztárából, 
mely összegen az 1902. évben 81 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : dr. Nagy Lajos tanár. 

b) Áruismereti gyűjtemény. 

1895-ben keletkezett. 
Állománya egy teremben van elhelyezve. 
Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 342 korona a székesfőváros pénztárából, 
ehhez járulnak a különféle iparvállalatok ajándékai. 

A gyűjtemény őre: dr. Kózsa Mihály tanár. 

209. A VI ker. községi felső kereskedelmi iskola 
gyűjteményei. 

(VI., Naeymezö-utcza 1. sz.) 
a) Könyvtár. 

1884-ben keletkezett a VI. ker. községi polgári fiúiskola 
könyvtárával kapcsolatosan. 1895-ben a két intézet különvált 
s ugyanakkor a felső keresk. iskola könyvtárát is önállósították. 

Állománya 940 kötet és 57 térkép, a tanári szobában 4 
szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Az intézet tanárai használják. 1902-ben 100 kötetet hasz- 
náltak, kikölcsönöztek 30 kötetet. 

Évi javadalmazása 1000 korona a székesfőváros tanszer- 
átalányából, mely összegen az 1902. évben 163 kötetet szerez- 
tek be. 

Könyvtárnok : Kelemen (íéza tanár. 



BUDAPEST {Iskolai gyűjtemények/ 131 

b) Áruismereti gyűjtemény. 

1884-ben keletkezett a VI. ker. községi polgári fiúiskola 
szertárával kapcsolatosan. 1895-ben a két intézet különvált, s 
ugyanakkor a felső keresk. iskola kémiai- és áruismereti gyűj- 
teményét is elkülönítették. 

Állománya 1719 db, négy szobában 11 szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 200 kor. a székesfőváros tanszerátalá- 
nyából, mely összegen az 1902. évben 41 db tanszert szerez- 
tek be. 

A gyűjtemény öre : Csongor György tanár. 



210. A IV. ker. községi főreáliskola gyűjteményei. 

(XV., Reáltanoda- utcza 7. sz.) 

a) Könyvtár. 

1854-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Kondor Gusztáv, Heckenast G., Veisz Ármin. 
Emich Gusztáv, Preisz M., Jedlik Ányos, Greguss Ágost stb. 
gyarapították. 

Állománya 10,839 kötet és 6368 füzet, egy teremben el- 
helyezve. 

Leltára és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül kivételes esetben biztosíték letevése és 
téritvény kiállítása mellett bármely Budapesten lakó s a tan- 
ügy terén működő egyén használhatja. Az 1902. évben 1388 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902. évi javadalmazása 1277 korona a székesfővárosi 
átalányból s 361 korona a beirási dijakból, mely összegen 
320 kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése 1500 korona. 

Könyvtárnok : Berkes Imre tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1898-ban keletkezett. 

Állománya 42 régiség, ezek között 12 őskori és 7 közép- 
kori tárgy, 4 fegyver, 19 ujabbkori emlék, 1 kegyeleti tárgy 
b 11 gipszmásolat ; továbbá 641 érem, 1436 kép, 77 fali kép s 
24 fali térkép, egy teremben elhelyezve. Kiválóbb nevezetes- 
ségei az egri káptalan 1409. évi s a turóczi konvent 1524. évi 
oklevelei, továbbá Kossuth Lajos 1882. évi levele. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 100 kor. a székesfőváros alapítványából. 

9* 



132 BUDAPEST /Iskolai gyííjtanénytkj 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1854-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2548 állat, 88 növény és 2480 ásvány, két 
teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

Évi javadalmazása 180 kor. a székesfővárostól. 1902. évi 
gyarapodása 5 állat. 

A gyűjtemény őre : Szép ligeti Győző tanár. 

A budapesti fo- és székvárosi IV. Jcer. községi főreáliskola 
tanári könyvtárának czimj egy zeke. (Budapest, 1897.) 



211. A VIII. ker. községi főreáliskola gyűjteményei. 

(VIII., Hor&nszky-utcza 11. sz.) 

a) Könyvtár. 

1871-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 3894 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-kataloguea van. 
Évi javadalmazása 1000 kor. a székesfővárostól. 1902. évi 
gyarapodása 120 kötet. 

Könyulárnok : dr. Wutz Albert tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 
1883-ban keletkezett. 

Állománya 6 db emléktárgy és 1657 érem, a könyvtár- 
helyiségben két szekrényben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 
1902. évi gyarapodása 3 érem. 
A gyűjtemény őre : Schneider János tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1871-ben keletkezett. 

Állománya állat- és növénygyűjtemény 2850 db ; ásvány- 
és közetgyüj tömény 2670 db ; falitábla 250 db. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 100 kor. a székesfővárostól, mely Ösz- 
szegen az 1902. évben 10 db szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : Sajóhelyi PrigyeB tanár. 

Felsmann József, A Budapest székesfővárosi VIII. ker. 
községi főreáliskola első 25 évének története. (Az 1895/96. évi 
értesitöben és külön lenyomatban : Budapest, 1896*) 



BUDAPEST (Ittolai gyűjtemények 133 

212. A HL ker. községi női ipariskola gyűjteményei 

(III., Bécsi-ut 33-35. sz.) 

a) Könyvtár. 

1890-ben keletkezett. Adományokkal a székesfőváros gya- 
rapította. 

Állománya 848 kötet és 81 térkép, két szekrényben el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója és betűrendes katalógusa van. 

Csupán a tantestület tagjai használják. 1902-ben 48 kötet 
és 8 db egyéb tárgy kolcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 842 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 
beszereztetett 27 kötet, beköttetett 184 kötet. 1908. évi költség- 
vetése 100 korona. 

Könyvtárnok: Tomicsics Janka. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1890-ben keletkezett. Adományokkal a II. ker. állami főreál- 
iskola, a IV. ker. polg. leányiskola, a VI. ker. polg. fiúiskola 
és Rziha Károly gyarapították. 

Állománya 18 emlős, 55 madár, 5 hüllő, 6 hal, 1000 rovar 
és 8 alsóbbrendű állat, a természetrajzi szertárban elhelyezve. 

Leltára van. 

Az 1902. évben 154 kor. 40 fill. fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 10 db állat. 1908. évi költségvetése 100 
korona. 

A gyűjtemény őre : Maurer Rezső. 



213. Dr. László Mihály nyila, főgimnáziumának 
gyűjteményei. 

(V., Hold-utcza 19. sz.) 

a) Könyvtár. 

1878-ban, az igazgatóság magánkönyvtárából keletkezett. 

Állománya 2800 kötet és 100 metszet, egy teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az intézet tanárai használják. 1902-ben 100 kötet kolcsö- 
nöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 400 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
60 kötet szerestetett be. 

Könyvtárnok : dr. László Mihály igazgató. 



184 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1878-ban keletkezett. 

Állománya 7870 állat, ebből 16 emlős, 40 madár, 10 hüllő, 
30 hal és 7744 rovar ; továbbá 200 növény és 200 ásvány, egy 
teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

1902-ben 150 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 10 állat, 
200 növény és 200 ásvány szereztetett be. 

2íí. A m. kir. állami Erzsébet-nőiskola könyvtára* 

(VII., István-nt 88. se.) 

1875-ben keletkezett, midőn a polgári iskolai tanítónőképző 
Pestre helyeztetett át, elválasztatván az elemi iskolai tanítónő- 
képzőtől, melylyel együtt addig Budán állott fenn. 1877-ben 
a magyar nemzeti múzeum 2500 másodpéldányból álló könyv- 
gyüjtemónynyel gyarapította. 

Állománya 7280 mü 8599 kötettel, két teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van 

Évi javadalmazása 1800 korona a m. k. vallás- és közoktatás- 
ügyi minisztériumtól. 

Könyvtárnok : P i s c h 1 Iduna tanítónő. 

A budapesti m. kir. állami Erzsébet-nőiskola könyvtárának 
katalógusa. (Az 1877178. és 1880;8L évi értesitökben.) 

215. A VI. ker. m. k. állami felsőbb leányiskola 
gyűjteményei. 

(VI., Uj-utcza 1. sz.) 
aj Könyvtár. 

1875-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 3091 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül kivételképen az intézeti növendékek is 
használhatják. Az 1902. évben 273 kötetet használtak belőle. 
1902. évi gyarapodása 166 kötet. 
Könyvtárnok: dr. Takács György. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 
1875-ben keletkezett. 

Állománya 293 állat, ebből 14 emlős, 62 madár, 30 hüllő, 
26 hal, 15 doboz rovar, 86 alsóbb rendű állat és 60 db csont- 



BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 135 

váz; továbbá két növénygyűjtemény, 113 ásvány, 131 kőzet és 
24 kövület, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

1903. évi gyarapodása 38 növény és 5 ásvány. 

A gyűjtemény őre: Déosei Janka. 

216. Az I. ker. m. kir. állami főgimnázium 
gyűjteményei 

(I., Attila-ntcza 1. sz.) 

a) Könyvtár. 

1892-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Fejlesztéséhez a m. k. vallás- és közokt. minisztérium, dr. 
Eináczy Ernő és dr. Richter Aladár egyet, tanárok járultak 
nagyobb adományokkal. 

Állománya 4112 kötet, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

1902-ben az intézet tanárai 563 kötetet használtak belőle 
s 249 kötetet kölcsönöztek ki. 

Az 1902. évben 1852 kor. 44 fill. fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 286 kötet. 1903. évi költségvetése 2080 
korona. 

Könyvtárnok: dr. Gyulai Ágost tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1892-ben keletkezett. 

Állománya 72 régiség, ezek között 1 őskori, 4 középkori 
tárgy, 10 fegyver, 1 néprajzi tárgy és 2 gipszmásolat, továbbá 
1276 érem, a történeti szertárban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Csupán adományozás utján gyarapodik. 1902. évi gyara- 
podása 672 érem. 

A gyűjtemény őre ; dr. Schmidt Márton tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1892-ben keletkezett. Adományaikkal az intézet volt 
tanárai : dr. Richter Aladár egyet, tanár, dr. Zimányi Károly 
múz. őr és Lasz Samu tanár gyarapították. 

Állománya 501 állat, köztük 50 emlős, 110 madár, 89 hüllő 
és kétéltű, 14 hal, 129 rovar és 59 egyéb állat, továbbá 402 



136 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 

növény és 729 ásvány, az intézet természetrajzi és vegytan- 
ásványtani szertáraiban elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 300 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 
beszereztetett 110 állat. 1903. évi költségvetése 200 korona. 

A gyűjtemény őre : Lasz Samu tanár. 

A budapesti I. ker. kir. kath. gymnasium története. (Az 
189411895. évi értesitoben). — Az intézeti épület leirása az 1900! 1. 
évi értesitoben, 

217. Az V. ker. m. k. állami főgimnázium 
könyvtára. 

(V., Markó-utcza 31. sz.) 

1858-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya mintegy 500 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Leltára és szaklajstroma van. 
Évi javadalmazása 600 kor. a tanszerátalányból. 

A tanári könyvtár katalógusa. (Az 19001901. és 19011902. 
évi értesítőben.) — U. az. (Budapest^ 1903.) 



218. A VII. ker. m. k. állami főgimnázium 
gyűjteményei. 

(VII., Barcsay-utcza 5. sz.) 

a) Könyvtár. 

1881-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 646 i kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalo- 
gusa van. 

Az intézet tanárai használják. 1902-ben 170 kötet kölcsö- 
nözhetett ki belőle. 

1902. évi javadalmazása 1150 kor., miből 145 kötet szerez- 
tetett be. 

Könyvtárnok: dr. Angyal Dávid tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 
1881-ben keletkezett. 

Állománya 953 állat, 228 növény, 639 ásvány és kőzet 
807 eszköz és készülék, három szobában elhelyezve. 



BUDAPEST ( Iskolai gyűjtemények} 137 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 300 kor., mely összegen az 1902. évben 
15 állat és két szekrény szereztetett be. 1903. évi költségvetése 
450 korona. 

A gyűjtemény őre: dr. Szterónyi Hugó tanár. 

Hegedűs Béla, A tanári könyvtár katalógusa. (Az 189Í/95. 
évi érte8itőben.) — Angyal Dávid, A tanári könyvtár katalógusa. 
(Az 1900/901. évi értesítőben.) 



2Í9. A II. ker. m. k. állami főreáliskola 
gyűjteményei. 

(II., Toldy Ferencz-ntcza 9. az.) 

a) Könyvtár. 

1855-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állomanya 5798 kötet, 518 füzet és 201 darab térkép, két 
szobában elhelyezve. 

Czédula- katalógusa van. 
; Évi javadalmazása 1062 kor. a székes-fővárostól. 1902. évi 

I gyarapodása 93 kötet és 1 térkép. 

Könyvtárnok: dr. Brózik Károly tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1880-ban keletkezett. 

Állománya 3149 érem és bankjegy, szekrényekben elhelyezve. 
Csupán adományozás utján gyarapodik. Évi gyarapodása 
az értesítőkben van feltüntetve. 

A gyűjtemény őre : Tarnói'Miletz János tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1855-ben keletkezett. Budapest sz. főváros kagyló- és csiga- 

| gyüjteménynyel, a magyar nemz. múzeum ós Scheller M. mérnök 

i kitömött madarakkal, Hampel S. selmeczi ásványokkal, Med- 

reczky I. tanár madarakkal és Holub Emil afrikai tárgyakkal 

j gyarapította. 

Állománya 134 emlős, 495 madár, 65 csúszómászó, 57 hal, 
számos rovar, csiga, kagyló stb., továbbá 474 növény, 2130 
ásvány, 642 kőzet és 645 kövület, egy nagy teremben s egy 
kisebb szobában elhelyezve. 



138 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 

Leltára van. 

Évi javadalmazása 200 kor. a székes-fővárostól adott tanszer- 
átalányból. 

A gyűjtemény őre: Paszlavszky József tanár. 



220. Az V. ker. m. k. állami főreáliskola 

gyűjteményei. 

(V., Markó-utcza 20. sz.) 

a) Könyvtár. 

Az 1872/73. tanévben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Nagyobb adományokkal a vallás- és közokt. m. k. minisztérium, 
a m. tud. akadémia s egyes kiadók járultak gyarapításához. 

Állománya 7746 kötet és 218 térkép, két szobában elhe- 
lyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója van; szaklajstroma és czédula-katalo- 
gusa most készül. 

A tanárakon kivül kivételképen mások is használhatják. 

Évi javadalmazása 1200 kor. a tanszerátalányból. 1902. 
évi gyarapodása 410 kötet és 2 térkép. 

Könyvtárnok : Reif Jakab tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1872 73-ban keletkezett. 

Állománya 464 állat, 139 növény és 737 ásvány, két kisebb 
és egy nagyobb szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van; szakláJBtroma most készül. 

A közönség a szaktanár felügyelete alatt megtekintheti. 

Évi javadalmazása 520 korona. 

A gyűjtemény őrei: dr. Jákó János (az állat- és 
növénytárban) és dr. Reichenhaller Kálmán (az 
ásványtárban) tanárok. 

221. A VI. ker. m. k. állami főreáliskola 

gyűjteményei. 

(VI., Bulyovszky-utcza 22—26. sz.) 

aj Könyvtár. 

1891-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 2699 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Leltára és czédula-katalogusa van. 



BUDAPE8T /Iskolai gyűjtemények} 139 

Évi javadalmazása 1000 korona a ra. k. vallás- és közokt. 
minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 55 kötet. 
Könyvtárnok: Rados Ignácz tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1891-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adományokkal a m. nemz. múzeum és az 1896. évi kiállítás 
igazgatósága járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 72 emlős, 326 madár, 25 hüllő, 15 hal és több 
mint 200 gerincztelen állat; továbbá 800 növény, 198 ásvány, 
123 kőzet és 272 kövület. 

A gyűjtemény őrei : dr. Perényi József (állat- és 
növénygyűjtemény) és Krócsy Béla (ásványgyüjtemény). 



222. A II. ker. m. k. állami tanitőnöképző-intézet 
gyűjteményei. 

(II., Osalogány-utoza 43. sz.) 

a) Könyvtár. 

1869-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1634 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
Évi javadalmazása 400 kor. a m. k. vallás- és közokt. 
minisztériumtól. 1901/902. évi gyarapodása 86 kötet. 
Könyvtárnok : Lubinszky Emili a. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1869-ben keletkezett 

Állománya 28 emlős, 116 madár, 17 hüllő, 19 hal, egy 
rovargyűjtemény és 2 egyéb alsóbbrendű állatgyűjtemény, 13 
rovarbiologiai készítmény, 6 csontváz, 20 db csontvázrészlet, 
egy tojásgyüjtemény és egy maggyüjtemény ; 40 növény, mü- 
virágminták és 6 képgyűjtemény ; 332 ásvány, 125 kőzet, Buda- 
pest és környékének (39 db), Dobsina és vidékének (91 db), 
JEtesiczabánya (25 db) és Szlatina környékének (64 db) külön- 
külön kőzet-gyűjteményei, három teremben tiz szekrényben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 400 korona. 1902. évi gyarapodása 61 
állat, 21 növény és 63 ásvány. 

A gyűjtemény őrei: Katonáné Thuránszky Irén 
igazgató és Nagy László ez. igazgató. 



140 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 

Zirzen Janka, A budapesti áll. tantí&noképezde öt évi 
fennállásának története. (Budapest, 1874.) — Thuránszky Irén, 
A budapesti II. ker. áll. tanitónö- és nevelonőképzö-intézet 25 
éoi fennállásának története és jelen állapota. (Budapest. 1896.) 
— K Thuránszky Irén, A budapesti U. ker. áll. tanitónö- és 
nevelonőképzö-intézet értesitöje az 189ŐJ6.—190U902. tanévekben. 



223. A m. k. állatorvosi főiskola könyvtára. 

(VII., Rottenbiller-utcza 23—35. sz.) 

1786-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 6651 kötet, 11 térkép s 5 kézirat, két teremben 
elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

A főiskola tanári kara használja. 

Évi javadalmazása 5000 kor. személyi, 800 kor. dologi 
kiadásokra. 1902. évi gyarapodása 299 kötet. 

Könyvtárnok: dr. Kóssa Gyula főisk. tanár. 

Kóssa Gyula, A m. k. állatorvosi főiskola könyvtárának 
katalógusa. (Budapest. 1902.) — I. pótlék. (Bxtdapest, 1902.) 
— II. pótlék. (Budapest, 1903.) 



22k. A m. k. honvéd Ludovika-akadémia könyvtára. 

(Vffl., Üllői-ut 80. sz.) 

1872-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 55.817 kötet, 14 kézirat, 3 oklevél és 4586 tér- 
kép, egy nagy teremben és két raktárhelyiségben elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Használók számára naponként d. e. 11- tol l-ig nyitva áll. 

A budapesti honvéd-helyőrség tisztjei és tisztviselői térit- 
vény mellett 3 havi időtartamra vehetnek belőle kölcsön köny- 
veket, a vidékén állomásozó honvédtisztek és tisztviselők pedig 
elölj áró parancsnokságuk közvetítésével. 

Évi javadalmazása 2500 kor. a m. kir. honvédelmi minisz- 
tériumtól. 

Könuvtárnok : dr. A u e r J e n ő ; könyviári segéd : 
Kiss Mihály. 

A m. k. honvédségi Ludovika-akadémia könyvtárának czim- 
jegyzéke. (Budapest, 18SS.) — A magyar királyi honvédségi Ludo- 
vika-akadémia könyvtárának czimj egy zeke. (Budapest, 1897.) — 
I. Pótlék a magyar királyi honvéd Ludovika-akadémia könyv- 
tárának czimjegy zekéhez. (Budapest, 1901.) 



BUDAPEST (Iskolai gyűjtemények; 141 



225. A m. kir. József-műegyetemhez tartozó szak- 
könyvtárak. 

1. Az általános khémiai laboratórium könyvtára. 

1847-ben keletkezett. 

Állománya 574 mű 1373 kötetben s 502 füzetben. 
A könyvtárra fordított összeg 600—1200 korona között 
változik évenkint. 

2. A müépitéstani tanszék könyvtára. 

1864-ben keletkezett. 
Állománya 2796 mű. 
Évi javadalmazása átlag 1200 korona. 

3. A hid építészeti tanszék könyvtára. 

1867-ben keletkezett. 

Állománya 293 mű. 

Évi javadalmazása 200 korona. 

4. Az ábrázoló geometriai I. tanszék könyvtára. 

1872-ben keletkezett. 
Állománya 26 mű 48 kötetben. 
Évi javadalmazása 100 korona. 

5. A növénytani tanszék könyvtára. 

1872-ben keletkezett. 

Állománya 971 mű. 

Évi javadalmazása 400 korona. 

6. A gépszerkezettani tanszék könyvtára. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 632 mű. 

Évi javadalmazása 200 korona. 

7. A vizépitészeti tanszék könyvtára. 

1878-ban keletkezett. 
Állománya 1047 mű. 
Évi javadalmazása 400 korona. 



142 BUDAPEST /iskolai gyűjtemények/ 

8. A középitéstani I. tanszék könyvtára. 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 724 db, kötet, füzet és fénykép együttvéve. 

Évi javadalmazása 600 korona. 

9. A mathematikai intézet könyvtára. 

Az intézet 1890-ben, könyvtára 1897-ben keletkezett. 
Állománya 512 kötet könyv és 281 modell. 
Évi javadalmazása 200 korona. 

10. Az elektrotechnikai szertár könyvtára. 

1898-ban keletkezett. 

Állománya 360 mű 685 kötetben. 

Évi javadalmazása 600 korona. 

11. Az állattani tanszék könyvtára. 

Állománya 2240 kötet vagy füzet. 
Évi javadalmazása változó. 

12. A középitéstani II. tanszék könyvtára. 

Állománya 1729 mű. 

Évi javadalmazása 600 korona. 

13. A kísérleti fizikai szertár könyvtára. 

Állománya 656 mű. 

Évi javadalmazása 600 korona. 

14. Az ut-vasut épitéstani szertár könyvtára. 
Állománya 705 mű. 
Évi javadalmazása 600 korona. 

15. Gépszerkezettani II. tanszék könyvtára. 
Állománya 51 mű 71 darabban. 

16. Gépszerkezettani I. f. tanszék könyvtára. 
Állománya 743 mű 976 darabban. 

Kvassay Jenő, A műegyetem. (Budapest. 1874.) — Jámbor 
Gy., A műegyetem. (Budapest. 1896.) 



BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 143 

226. A m. kir. kertészeti tanintézet könyvtára. 

(L, Gellérthegy, Meneai-ut 45. sz.) 

Alapját a budai m. kir. vinczellérképző könyvtára képezi. 
Adományaikkal a földmivelésügyi m. k. minisztérium, Molnár 
István kir. tanácsos, Angyal Dezső igazgató, Kodolányi Antal 
és mások gyarapították. 

Állománya 1455 mű (köztük 149 folyóirat 856 kötettel), 
egy teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van, betűrendes kata- 
lógusa most készül. 

Használók számára köznapokon d. e. 8-tól 12-ig rendszerint 
nyitva áll és igazgatói engedélylyel mindenki használhatja. 

Évi javadalmazása 600 korona a m. k. földmivelésügyi 
minisztériumtól. 1902-ben 1729 kor. 60 fill. fordíttatott gyara- 
pítására, miből 87 kötet szereztetett be. 

Könyvtárkezelő: Bottá István segédtanár. 



227. A m. kir. női festőiskola könyvtára. 

(II., Varkert-bazar.) 

1885-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 96 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az igazgató-tanár engedelmével a növendékek is használ- 
hatják az iskola helyiségeiben. Használók számára naponta 
d. e. 8-től d. u. 4-ig nyitva áll. 

Az 1902. évben 941 kor. 10 fill. fordíttatott gyarapítására, 
miből 29 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Ebner Lajos igazgató-tanár. 



228. A m. kir. posta- és távirdatanfolyam szak- 
könyvtára. 

(VIII., Luther-utcza X. mz.) 

1888 végén, a posta- és távirdatanfolyam megnyitásakor 
keletkezett. 

Állománya 1365 kötet és 62 térkép, egy teremben elhelyezve, 
a vasúti tisztképző tanfolyamai közös olvasóhelyiséggel. 

Czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül a tanfolyam hallgatói is használhatják. 



144 BUDAPEST //skótot gyiijteménytkj 

Használók számára minden hétfőn d. u. 5 — 6 és pén- 
teken d. u. 6 — 7 óra között nyitva áll. 

Évi javadalmazása 1300 korona a m. k. kereskedelmi 
minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 133 kötet és 17 térkép. 

Könyvtárnok : Botár János. 



229. A m. k. tanárképző-intézeti gyakorló- 
főgimnázium gyűjteményei. 

(VIJI., Trefort-utcza 8. sz.) 

a) Könyvtár. 

1872-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 1896-ban 
Szarvas Gábor könyvtárával, 1899-ben Volf György könyv- 
tárának egy részével gyarapodott, melyeket a m. k. vallás- és 
közokt. minisztérium vett meg az intézet számára. 

Állománya 12,816 kÖtet,*ezek között 2 régi magyar nyom- 
tatvány, tizenkét szobában elhelyezve. Olvasóhelyiségül a tanács- 
kozóterem szolgál. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül az intézet gyakorló-tanárai is használ- 
hatják téritvény ellenében. 

Évi javadalmazása 1000 korona a m. k. vallás- és közokt. 
minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 621 kötet. 

Főkönyvtárnok: dr. Gyomlay Gyula; könyvtár- 
örök : a szaktanárok. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1899-ben keletkezett. 

Állománya 42 db gipszmásolat régi szobrászati emlékekről, 
599 db kép (ó- és újkori műemlékekről) és diszmunka, végül 
52 db érem. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

1902. évi gyarapodása 11 db kép és diszmunka. 

A gyűjtemény őre : dr. G y o m 1 a y Gyula. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1872-ben keletkezett. 

Állománya 2359 állat, 2804 növény és 2550 ásvány, három 
szertári helyiségben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 



BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 145 

1902. évi javadalmazása 1127 kor. a tanszerátalányból, mely 
összegen egy mikroskopon kívül 21 állat (nagyobbrészt értékes 
boncztani preparátumok), 1 növény és 17 ásvány szereztetett be. 



230. A m. kir. tud.-egyetemhez tartozó 
gyűjtemények. 

I. Jog- és államtudományi kar. 

a) A római jogi szeminárium könyvtára. 
(IV., Egyetem-tér 4. sz., központi épület.) 

1888-ban Vécsey Tamás egyet, tanár kezdeményezésére 
keletkezett. Biermann Mihály és Wenczel Gusztáv könyveivel 
gyarapodott. 

Állománya 721 kötet, két szobában elhelyezve. 

Czédula-katalogusa van. 

Évi javadalmazása 900 korona. 

b) A nemzetgazdasági és statisztikai szeminárium 
könyvtára. 

(ü. ott.) 

1890-ben keletkezett. "Wenczel Gusztáv könyveivel gyara- 
podott. 

Állománya körülbelől 1000 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Évi javadalmazása 600 korona. 

c) A politikai szeminárium könyvtára. 

(ü. Ott.) 

1895-ben Concha Győző egyetemi tanár kezdeményezésére 
keletkezett. 

Állománya mintegy 300 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Évi javadalmazása 600 korona. 

d) A jogbölcseleti és összehasonlító jogtudományi 
szeminárium könyvtára. 

(U. ott.) 

1897-ben keletkezett. 

Állomanya mintegy 200 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Évi javadalmazása 800 korona. 

Magyar Minerva III. évf. 10 



146 BUDAPEST /iskolai gyűjtemények/ 

e) A büntetőjogi szeminárium könyvtára. 

(ü. ott.) 

Állománya körülbelől 700 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Évi javadalmazása 300 korona. 

II. Orvostudományi kar. 

a) Az élettani intézet könyvtára. 

(VIII , Eszterházy-utcza 5. az.) 

A XIX. század első felében keletkezett. Adományokkal dr. 
Schordann Zsigmond egyetemi tanár gyarapította. 

Állománya 1649 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az intézetben dolgozó szakemberek használják. 

Az 1902. évben 897 korona fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 62 kötet. 

A könytárnoki tisztet az intézeti első tanársegéd látja el. 

b) Az I. kórboncztani intézet könyvtára. 

(VIII., Üllöi-ut, orvoskari telep.) 

1860-ban keletkezett. 

Állománya körülbelől 1000 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Évi javadalmazása 600 korona. 

c) A törvényszéki orvostani intézet könyvtára. 

(IX., Üllöi-út 93. be.) 

1870-ben keletkezett. 

Állománya 500 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Évi javadalmazása 400 korona. 

d) Az I. sebészeti klinika Balassa-könyvtára. 

(VIII., Üllői- fit, oivoskari telep.) 

1872-ben alapította özv. Balassa Jánosné néh. Balassa 
János egyetemi tanár könyvtárával és 4000 kor. alapitvány- 
nyal. 1902-ben Dollinger Gyula egyetemi tanár 8000 koronás 
alapítványával gyarapodott. 

Állománya 1180 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Czédula-katalogusa van. 



BUDAPEST (Iskolai gyűjtemények/ 147 

« A műtonö vendékek és egyetemi hallgatók használják. 
1902-ben 86 téritvényen 130 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 1174 korona fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 28 kötet. 1903. évi költségvetése 1000 kor. 

Könyvtárnok : dr. Brezovszky Nándor. 
e) A szemészeti klinika könyvtára. 

(VIII., Üllöi-at 26. se.) 

1876-ban keletkezett. Adományokkal Schulek Vilmos egyet, 
tanár gyarapította. Javadalmazására a szemészeti klinikán 
operálási dijakból gyűjtött 22,000 koronás könyvtári alap jöve- 
delme szolgál. 

Állománya 3612 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Egyetemi hallgatók s az igazgató-tanár engedélyével 
szakemberek is használhatják. 1902-ben 68 téritvényen 82 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 1124 kor. 28 fillér forditatott gyarapítá- 
sára, ebből beszereztetett 103 kötet. 1903. évi költségvetése 
862 kor. 40 fillér. 

Könyulárnok : dr. B a r 1 a y János. 
f) Az általános kór- és gyógytani intézet könyvtára. 

(VIII., Üllői-út, orvoskari telep.) 

1885-ben keletkezett. 

Állománya 772 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és betűrendes katalógusa van. 
Az 1902. évben 527 kor. 20 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára, ebből beszereztetett 39 kötet. 

g) A II. belgyógyászati klinika könyvtára. 

(VIII., Szentkirályi-utcza 46. sz.) 

1887-ben keletkezett. Adományokkal dr. Hakl Lajos 
gyarapította. 

Állománya 700 kötet, három szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és betűrendes katalógusa van. 

A klinika alkalmazottai használják. 

Évi javadalmazása körülbelől 1000 korona. 

A könyvtárnoki tisztet az egyik klinikai gyakornok látja el 

10* 



148 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények} 

h) A gyógyszertani intézet könyvtára. » 

(VIII., Üllöi-út 28. sz.) 

1889-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Balog Kálmán 
és Bókay Árpád egyetemi tanárok gyarapították. 

Állománya 1300 kötet éB 3 térkép, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az intézet személyzetén kívül mások is használhatják az 
intézet igazgatójának engedélyével. 

Az 1902. évben 670 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 
beszereztetett 04 kötet. 1903. évi költségvetése 600 korona. 

A könyvtárnoki tisztet az intézeti II. tanársegéd látja el. 

i) A II. kórboncztani intézet könyvtára. 

(VIII., Üllői-iit, orvoskari telep.) 

1890-ben keletkezett. Adományokkal dr. Pertik Ottó egyet, 
tanár gyarapította. 

Állománya 650 kötet, egy szobában elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az alkalmazottakon kivül az intézetben dolgozók is hasz- 
nálhatják az igazgató-tanár engedélyével. 1902-ben 53 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 900 korona fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 73 kötet és 93 füzet. 1903. évi költség- 
vetése 300 korona folyóiratokra. 

Könyvtárnok : dr. B a 1 o g h K. Oszkár. 

k) Az I. női klinika könyvtára. 

(VIII., Baross-uteza 27. sz.) 

1897-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal dr. Kéz- 
márszky Tivadar és dr. Báthory István gyarapították. 
Állománya 717 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Katalógusa van. 
Az intézeti orvosok használják. 
1902. évi gyarapodása 257 kötet. 

I) A II. anatómiai intézet könyvtára. 

(IX., Tüzoltó-uteza 58. sz.) 

1900-ban keletkezett. Xagyobb adományokkal dr. Than- 
hoffer Lajos egyetemi tanár gyarapította. 



BUDAPEST fbkolai gyűjtemények/ 149 

Állománya 602 kötet, két szobában elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Az intézeti orvosokon kivüi az egyetemi hallgatók használják. 

Az 1902. évben 1631 kor. 62 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára, ebből beszereztetett 51 kötet. 

A könyvtárnoki tisztet a II. tanársegéd látja el. 



m) A közegészségtani intézet könyvtára. 

(YIIL, Eszterh&zy-ütcza 5. sz.) 

Állománya 1566 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Katalógusa van. . 

Az intézeti orvosok használják. 

JS6gye8 Endre, Emlékkönyv a budapesti kir. m. tud. 
egyetem orvosi karának múltjáról és jelmérol. (Budapest, 1896.) 



III. Bölcsészettudományi kar. 
a) A növénytani intézet könyvtára. 

(VIII., Üllői-ut 78. sz.) 

A XVIII. század végén keletkezett az egyetemi könyv- 
tárból kiválasztott munkákból. Margó Tivadar és Jurányi 
Lajos hagyatékaival gyarapodott. 

Állománya körülbelől 5000 kötet, két teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Minden csütörtökön, pénteken és szombaton d. u. 3-tól 
4 óráig használható. 

Évi javadalmazása 1000 korona. 

Dietz Sándor, A budapesti kir. m. tud. egyetem növény- 
tani intézetének könyvtára. (Magyar Könyvszemle, 1881. evf.J 



b) Érem- és régiségtár. 
(Egyetemi kozp. épület.) 

A XVIII. század végén keletkezett. 

Állománya körülbelől 3500 db régiség és gipszmásolat, 
mintegy 25,000 db érem és egy kisebb szakkönyvtár, egy 
teremben elhelyezve. 

Évi javadalmazása 600 korona. 



150 BUDAPEST /Iskolai gyOjUméngek/ 

c) Az állattani és összehasonlító boncztani intézet 
könyvtára. 

(VUL, Múzeum-körut 4. 82.) 

1850-ben keletkezett. Nagyobb adomány nyal dr. Margó 
Tivadar egyet, tanár gyarapította. 

Állománya 3708 kötet, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula- katalógusa van. 

Egyetemi hallgatók és szakemberek használják. 

1902-ben 1240 kor. 82 fillér fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 66 kötet. 

Könyvtárnoka: az intézeti első tanársegéd. 

Margó Tivadar, A budapesti kir. m. tud. egyetemi állat' 
tani C8 összehasonlító boncztani intézet. (Budapest, 1896.) 

d) A természettani intézet könyvtára. 

(VDX, Eszterházy-utcza 3 b. az.) 

1880 körül keletkezett. 

Állománya 1875 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Leltára van. 

Az intézetben dolgozó egyetemi hallgatók használják. 
Az 1902. évben 400 kor. 16 fillér fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 24 kötet. 

Könyvtárnok : br. Eötvös Loránd intézeti igazgató. 

e) A geo-paleontologiai intézet könyvtára. 

(VIII., Mtlzeum-kÖrot 4. sz.) 

1882-ben keletkezett. Nagyobb adománynyal dr. Hantken 
Miksa egyet, tanár gyarapította. 

Állománya 2934 kötet és 233 térkép, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és betűrendes katalógusa van. 

Egyetemi hallgatók és szakemberek használják. 

Az 1902. évben 598 kor. 26 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára, ebből beszereztetett 38 kötet és 12 térkép. 

f) Az embertani intézet gyűjteményei. 

(U. ott) 

a) Könyvtár. 

1882-ben, a tanszék szervezésekor keletkezett. 
Állománya 9427 kötet, az intézet helyiségeiben elhelyezve 



BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 151 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
Egyetemi hallgatók és szakemberek használják. 
1902. évi gyarapodása 193 kötet. 

b) Embertani gyűjtemény. 

1882-ben keletkezett s feladatául a hazai csontereklyék 
összegyűjtését tűzte ki. 

Állománya mintegy 10,000 db koponya, 1000 db csontváz, 
4000 dbból álló őskori gyűjtemény és 254 db tudományos eszköz. 
Helyszűke miatt eddig még nem volt rendszeresen felállítható 

Előzetes igazgatói engedélylyel megtekinthető. 

Évi javadalmazása 1400 kor., ebből 400 koronát ásatásokra 
fordítanak. 

Igazgató : dr. T ö r ö k Aurél egyet. ny. r. tanár. 

Dr. Török Aurél, A Budapesten felállítandó anthropologiai 
múzeum ügyében. A Budapesten felállítandó anthropologiai 
múzeum részére tett eddigi ajándékok jegyzéke. (Anthropologiai 
füzetek, 1882. évf.) — Dr. Török Aurél, A Budapesten fel* 
állítandó anthropologiai múzeum és intézet. (Természettudományi 
közlöny, 1882. évf.) 

g) A II. khémiai intézet könyvtára. 

(U. ott.) 

1885-ben keletkezett 

Állománya 1632 kötet és 1 térkép, két szobában elhelyezve. 
Leltára és szaklaJBtroma van. 
Az egyetemi hallgatók használják. 

Évi javadalmazása 2800 korona. 1902. évi gyarapodása 
194 kötet. 



h) A klasszika-filológiai szeminárium könyvtára. 
(Egyetemi közp. épület.; 

1887-ben szervezte tett újjá. 

Állománya 3907 kötet, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi napiója, szaklajstroma és czédula- katalógusa 



van. 



A klasszika-filológiai szeminárium tagjai használják. 
Az 1902. évben 1391 kor. 14 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására, ebből beszereztetett 213 kötet. 



152 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények) 

i) A történelmi szeminárium könyvtára. 

(ü. Ott.) 

1888-ban, az egyetemi könyvtár kettős példányaiból kelet- 
kezett. 1891-ben Salamon Ferencz könyvtárával, 1903-ban 
Horváth Árpád könyvtárának egy részével gyarapodott. 

Állománya mintegy 3500 kötet, két teremben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Czédula-katalogusa van. 

Évi javadalmazása 800 korona. 

k) A földrajzi intézet könyvtára. 

(U. ott.) 

1890-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal a földmi ve- 
lésügyi m. kir. minisztérium és Semsey Andor gyarapították. 

Állománya 17,040 kötet, két teremben elhelyezve. 

Leltára és czédula-katalogusa van. 

A földrajzi intézet tagjai és szakemberek használják. Az 
1902. évben 284 téritvényen 335 kötet kölcsönöztetett ki. 

Évi javadalmazása 800 korona. 1902. évi gyarapodása 1031 
kötet, ebből vásárlás utján szereztetett 84 kötet. 

Á könyvtárnoki tisztet az intézet gyakornokai látják el. 

A tud.-egyetem földrajzi intézetének könyvtár-katalógusa. 
(Sajtó alatt) 

l) Művészettörténeti gyűjtemény és könyvtár. 

(U. ott.) 

1893-ban keletkezett. Nagyobb adománynyal gróf Apponyi 
Sándor gyarapította. 

Állománya 500 kötet könyv, 560 színes kőnyomat és met- 
szet, továbbá 2000 fénykép, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az egyetemi hallgatók használják. Az 1902. évben 65 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 600 korona. 1902. évi gyarapodása 
86 kötet könyv, 118 fénykép és 246 metszet. 

m) A modern filológiai szeminárium könyvtára. 

(ü. ott.) 

Budenz Józef, Gyulai Pál és Heinrich, Gusztáv könyvado- 
mányaiból keletkezett. 1904-ben Horváth Árpád könyvtárának 
egy részével gyarapodott. 

Állománya mintegy 3000 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Évi javadalmazása 800 korona. 



BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 153 

n) Az esztétikai tanszékkel kapcsolatos gyűjtemények. 

(U. ott.) 

Állományuk 300 kötet könyv, mintegy 100 db szobormű- 
reprodukczió, 2600 db fénykép ős metszet, egy teremben 
elhelyezve. 

Évi javadalmazások 600 korona. 

o) Az I. khémiai intézet könyvtára. 

(VIII., Múzeum-körut 4. sz.) 

Than Károly egyet, tanár kezdeményezésére keletkezett. 
O. Linnéé, Erdmann ós dr. E. Jochmann adományaival gyara- 
podott. 

Állománya mintegy 2600 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Évi javadalmazása 1000 korona. 

p) Az ásvány-kőzettani intézet könyvtára, 
(ü. ott.) 

Állománya mintegy 7000 kötet ób 35,000 db múzeumi 
tárgy, három teremben elhelyezve. 

Kutatók számára az iskolai év alatt minden vasárnap d. e. 
9- tol 12 óráig nyitva áll. 

Évi javadalmazása 1800 korona. 



231. A magyarországi 

közp. Fröbel-nöegyesület állam, segélyezett őuő- és 

tanitőnőképző-intézetének gyűjteményei. 

(VI., Bajza-utcza 35. sz.) 

a) Könyvtár. 

1892-ben keletkezett. Nagyobb adománynyal a természet- 
tudományi társulat gyarapította. 

Állománya 796 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az intézet növendékei is használhatják. 

Évi javadalmazása 480 korona az államtól és a fen tartó 
egyesülettől. 

1902. évi gyarapodása 254 kötet. 

Könyvtárnok : Stepanko Albert tanár. 



154 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 83 állat és 103 ásvány, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

1902. évi gyarapodása 66 állat és 40 ásvány. 

A gyűjtemény őre: Geöoze Sarolta tanítónő. 



232. A nemzeti zenede könyvtára. 

(IV., ÜJvilág-utcza 33. sz.) 

1836-ban keletkezett. Nagyobb adománynyal a Liszt Ferenoz 
zeneművész-egylet gyarapította. 

Állománya 822 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A tanárokon kívül az intézet növendékei is használják. 
Az 1902. évben 73 kötetet használtak belőle. 

1902. évi gyarapodása 60 kötet. Csupán adományokból 
gyarapodik. 

Könyutárnok : Dárday Géza. 
233. Az orsz. izraelita tanitőképző-intézet könyvtára. 

(VIII., Rökk Szilárd-utcza 26. sz.) 

1888-ban keletkezett. 1899-ben ide került a Wahrmanu 
Sándor hagyatéka. Adománynyal dr. Wittmann Ferencz tanár 
gyarapította. 

Állománya 2500 kötet, ezek között 1 ősnyomtatvány ; 
továbbá 15 térkép, 3 kézirat és 6 oklevél, a tanári szobában 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 900 korona. 

Könyutárnok : dr. Krauaz Sámuel tanár. 

Az orsz. izr. tanitóképzőintézet fejlődésének története. 
1868—1885. (Az 1885. évi értesítőben.) — Bdnóczi József, 
Az orsz. izr. tanitóképzőintézet története. 1857 — 1897. (Buda- 
pest, 1897.) 



BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 155 

23b. Az orsz. m. k. mintarajziskola és rajztanár- 
képző-intézet könyvtára. 

(VI., Andrássy-ut 71. se.) 

1871-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 6510 kötet, 60,771 műlap, u. m. fényképek, 
fény- és szinnyomatok, metszetek, eredeti rajzok és festmények, 
négy teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Az olvasóterem, vasár- és ünnepnapok kivételével minden- 
nap d. u. 3-tól 7 óráig nyitva áll. Az intézeten kívül álló 
egyének igazgatói engedélylyel használhatják. Kikölcsönzés 
csak kivételesen fordul elő pénzbeli biztosíték letevése mellett. 
Az 1902. évben 16,889 kötet könyvet s 10,000 db egyéb tár- 
gyat használtak az olvasóteremben, kikölcsönöztetett 8764 db. 

1902-ben 6548 kor. 28 fillér fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 175 kötet és 5827 műlap. Személyi ki- 
adásai : 1000 kor. a könyvtárnok fizetésére s 1020 kor. a szolga 
illetménye. 

Könyvtárnok: Várdai Szilárd. 

Várdai Szilárd, Az orsz. magy. mintarajziskola és rajz- 
tanárképző könyvtárának czimjegyzéke. (Budapest, 1900.) 



235. Az országos /n. k. zene-akadémia könyvtára. 

(VI., Andrássy-nt 67. sz.) 

1875-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 9666 kötet, ezek között 8862 zenemű és 804 
könyv, két szobában elhelyezve. 

Czédula-katalogusa van. 

A könyvkölcsönzés csak a tanároknak van megengedve. 

Évi javadalmazása 2400 kor. 1902. évi gyarapodása 136 
kötet, köztük 122 zenemű és 14 könyv. 

A könyvtár az intézeti igazgatóság felügyelete alatt áll. 

Könyvtárnok: Bngovics Lajos. 

Az orsz. m. k. zeneakadémia évkönyve. (Budapest, 1895.) — 
Statuts organiques de Vacademie roy. hongroise de musique. 
(Budapest. 1900.) 



156 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 

236. Az orsz. nőképző-egyesület leány- 
gimnáziumának gyűjteményei. 

(IV., Zöldfa-utcza 38. sz.) 

a) Könyvtár. 

1896-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 701 mű 1056 kötetben és 50 térkép, egy szobá- 
ban elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az intézet növendékei is használhatják. 

Évi javadalmazása 400 — 600 kor. a tanulók beiratási dijai- 
ból. 1902. évi gyarapodása 406 kötet, ebből vétel utján 104 
kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : dr. Pap Károly tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1896-ban keletkezett. 

Állománya 550 állat, köztük 29 emlős, 228 madár, 23 hüllő 
és kétéletü, 21 hal, 18 rovar és 241 egyéb állat, továbbá 2000 
növény, 1050 ásvány, 100 kőzet és 10 kövület, két szobában el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása a szükség szerint változik. 

A gyűjtemény őre : Naberschnig Romeo tanár. 

Az orsz. nöképző-egylet története és tanintézetének kimuta- 
tása. (Budapest, 1873.) 

237. Az orsz. óvónőképző gyűjteményei. 

(VII., Szegőnyh&z-tér 7. sz.) 

a) Könyvtár. 

1842-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1054 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az intézet tanárain kivül a növendékek is használják. 

1902. évi gyarapodása 98 kötet. 

A könyvtárnoki teendőket az intézet egyik tanítónője végzi. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1883-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal dr. Apáthy 
István egyet, tanár és dr. Erőss Lajos járultak gyarapításához. 



BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 157 

Állománya 687 állat, ebből 11 emlős, 43 madár, 12 hüllő, 
3 hal, 562 rovar és 6 alsóbbrendű állat, továbbá 252 ásvány, 
egy teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

A gyűjtemény őre a természetrajz tanára. 



238. Az országos rabbiképző-intézet könyvtára. 

(Vm., Rökk Szilárd-utcza 26. sz.) 

A könyvtár alapját Lelio della Tőrre, a páduai »Instituto 
Rabbinico* volt tanárának, valamint Oppenheim Dávid, volt 
nagybecskereki rabbinak könyvgyűjteményei vetették meg, me- 
lyek vétel utján kerültek az intézet birtokába. Tetemesen 
gyarapodott Ehrlich Ede nagyváradi és Hochmuth Ábrahám 
veszprémi rabbinak könyvhagyatékai és a pesti izr. hitközség- 
től adományozott Brill Sámuel-Löw könyvtár által. 

Állománya 16,572 kötet, ezek között 49 ősnyomtatvány, 
továbbá 36 kézirat, egy teremben elhelyezve, külön olvasó- 
helyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Használók számára az olvasóterem hétköznapokon d. e. 
8-tól 12-ig nyitva áll. Az intézet tanárain és tanulóin kivül 
betét ellenében mindenki kaphat belőle kölcsön könyveket. Az 
1902. évben az olvasóteremben 1755 kötet könyvet használták, 
kikölcsönöztetett 1025 kötet. 

Évi javadalmazása 3400 kor. dologi, 1700 kor. személyi 
kiadásokra az országos izr. iskola-alapból. 

A könyvtár a rabbiképző- intézet vezérlő-bizottságának fel- 
ügyelete alatt áll. 

Könyvtárnok: dr. Blau Lajos; könyvtárőrök: Gre- 
stetner Adolf és Urbach Henrik. 

Bánóczi J.j Az országos rabbiképzö-intézet első évtizedéi} ek 
története. (Budapest, 1888.) 

239. Országos tanszermúzeum és pedagógiai 
könyvtár. 

(I., Oyőri-ut 9. sz.) 

Tanszermúzeum. 

1876-ban keletkezett az 1873. évi bécsi világkiállításról 
megszerzett másfélezer db tanügyipari tárgyból s először az 
országos gazdasági egyesület épületében nyert elhelyezést. 1886 



1 58 BUDAPEST /iskolai gyűjtemények) 

óta az I. kerületi m. k. áll. tanítóképző-intézet épületében van el- 
helyezve. Nagyobb gyarapodást az 1885. és 1896. évi kiállítások 
taneszközanyagából, az 1900. évi párisi világkiállítás népoktatás- 
ügyi tárgyaiból s a tanszerkészitőktől adott ajándékokból nyert. 

Pedagógiai könyvtár. 

A múzeummal egyidejűleg keletkezett. Alapjául a m. k. 
vallás- és közoktatásügyi minisztérium és az egyetemi nyomda 
összes tankönyvkiadványai, Girókuthy P. Ferencz könyvtárának 
egy része, a Néptanítók Lapja könyvtára 1895-ig bezárólag, a 
hazai könyvkereskedők tankönyvkiadványai, az orsz. tanszer- 
múzeumi bizottsághoz bírálás végett 1887-ig benyújtott iskolai 
tan- és segédkönyvek szolgáltak. Az 1896. évi ezredévi kiállítás 
alkalmából nagyszámú iskolai írásbeli dolgozathoz és egyes 
könyvkiadók részéről mintegy 1400 kötet könyvhöz jutott. 

A múzeum és a könyvtár anyaga megfelelő helyiség hiányá- 
ban jelenleg ládákban és szekrényekben van elcsomagolva s a 
közeljövőben a » Tanítók Házában « nyer elhelyezést. 

A múzeum anyaga a következő csoportokba van osztva : 
1. iskolai épületek és bútorok; 2. kisdedóvodai és gyermekkerti 
felszerelések; 3. irva-olvasási, 4. szemléleti-oktatási, 5. vallás- 
tanítási, 6. földrajzi és történelem tanítási. 7. természetrajzi, 
8. természettani és vegytani, 9. gazdaságtani, 10. mennyiség- 
tani. 11. torna tanítási, 12. énektanitási, 13. rajz- és szépírás- 
tanítási, 14. iparoktatási taneszközök ; 15. Mária Valéria fő- 
herczegnö által használt népiskolai taneszközök gyűjteménye; 
16. a népnevelők budapesti egyesületének taneszközei; 17. iskolai 
adminisztráczióra tartozó felszerelések ; 18. vakok oktatására, 
19. siketnémák oktatására szolgáló taneszközök; 20. tanulók 
munkái. 

Állománya 5800 db múzeumi tárgy. 5800 kötet könyv, 
40 db térkép és 240 db rajz ós szemléleti kép. 

Igazgató : — — — — Titkár : Miklós U e r g e 1 y 
tanitóképző-intózeti tanár. 

Gyertyánffy István és Kozma Tivadar, Emlékirat az orsz. 
tanszermúzeumról (Budapest, 189H.) 



2W. A Rőser-tanintézet könyvtára, 

(VI., Aradi-utczii 10. sz.) 

1853-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adománynyal az intézet alapitója, Kóser Miklós, továbbá Rőser 
János és Alfréd járultak gyarapításához. 



BUDAPEST /iskolai gyűjtemények/ 159 

Állománya 1652 kötet és 110 térkép, két szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül a tanuló-ifjúság is használja. Az 1902. 
évben 880 kötet kölcsonoztetett ki belőle. 

1902-ben 560 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 180 
kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése 400 korona. 

2tl. A siketnémák Budapest székes- főváros 

hozzájárulásával fentartott m. kir. áll. intézetének 

gyűjteményei. 

(VII [., Mosonyi-utcza 8. sz.) 

a) Könyvtár. 

1891. decz. 1-én, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 559 kötet, egy külön szobában elhelyezve, a 
mely egyúttal olvasótermiül is szolgál. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Csupán az intézet tanárai használják. 1902-ben 213 kötetet 
használtak belőle. 

Évi javadalmazása 250 korona. 1902. évi gyarapodása 
208 kötet. 

Könyvtárnok : Váradi Zsigmond tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1896-ban keletkezett. 

Állománya 231 állat, ezek között 34 emlős, 35 madár, 
12 hüllő, 4 hal, 146 rovar, 2 egyéb alsórendű állat és 60 darab- 
ból álló tojásgyüjtemény ; továbbá 184 növény és 70 ásvány, 
egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és betűrendes lajstroma van. 

Évi javadalmazása 100 korona. 1902. évi gyarapodása 80 
állat és 10 ásvány. 

A gyűjtemény (\re : Szabady Uéza tanár. 

M2. A székesfővárosi IX. ker. felső kereskedelmi 
iskola könyvtára. 

(IX., Mester-utcza 27. sz.) 

1887-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1306 kötet, egy szobában elhelyezve, mely 
egyszersmind olvasótermül is szolgál. 



160 BUDAPEST /Iskolai gyűjtemények/ 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Csupán az intézet tanárai használják. 1902-ben 149 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása átlag 800 korona. 1902. évi gyarapo- 
dása 42 kötet. 

Könyvtárnok : Kárpáti Béla tanár. 

"2t3. A székesfővárosi iparrajziskola könyvtára. 

(IX., Oroszlán- utcza 1. sz.) 

1879-ben keletkezett, mikor az intézet ujabb szervezetet 
kapott. 

Állománya 1706 kötet, egy teremben elhelyezve, mely mellett 
egy szomszédos terem olvasóhelyiségül szolgál. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

Az olvasóterem minden hétfőn d. u. 3-tól 5 óráig, csütörtö- 
kön d. e. 12-től l-ig és este 7-től 9-ig nyitva áll. Az intézet 
tanárain és tanulóin kivül igazgatói engedélylyel mások is 
használhatják. 

Évi javadalmazása 1500 korona a székesfőváros pénztárából. 
1902. évi gyarapodása 98 kötet. 

Könyvtárnok : Csizik Gyula tanár. 



*2H. A vakok budapesti kir. országos intézetének 
gyűjteményei. 

(VII., Istv&n-ut 93. sz.) 

a) Könyvtár. 

1825 körül, az intézet alapítása utáni években keletkezett. 

Állománya 1590 kötet, egy szobában elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az intézeti tiszti személyzet is használ- 
hatja. Az 1902. évben 126 kötetet kölcsönöztek ki belőle. 

Évi javadalmazása 600 korona. 1902. évi gyarapodása 90 köt. 

Könyvtárnok : Kirschenheuter Ferenc z. 

b) Régiség-gyűjtemény. 
1825 körül keletkezett. 

Állománya 283 régiség és 2 érem, egy szobában elhelyezve. 
Kiválóbb nevezetességei a vakok oktatásához használt domború 
térképek. 

Szaklajstroma van. 



BUDAPEST /Egyesületi könyvtárak) 161 

Az igazgatóság engedélyével bármikor megtekinthető. 
1902. évi gyarapodása 2 db régiség és 1 db érem. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1825 korul keletkezett. Nagyobb adománynyal a nemzeti 
múzeum gyarapította. 

Állománya 594 állat, ebből 80 emlős, 59 madár, 6 hüllő, 
7 hal, egy rovargyüjtemény, 60 alsóbbrendű állat és 381 állat- 
tani kép; továbbá 163 növény és 95 ásvány, egy szobában el- 
helyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az igazgatóság engedélyével bármikor megtekinthető. 

1902. évi gyarapodása 163 növény és 75 ásvány. 

A b) és c) alatti gyűjtemények őre : S c h a n n e n P ó t e r. 



2í5. A vasúti tisztképző-tanfolyam könyvtára. 

(VIII., Luther- utcza 3. sz.) 

1887-ben, a m. kir. államvasutak igazgatóságának könyv- 
tárában több példányban meglevő művek fölös darabjaiból 
keletkezett, a tanfolyam megnyitásával egyidejűleg. 

Állománya 2796 kötet és 15 térkép, egy teremben el- 
helyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

A tanárokon kivül az intézeti hallgatók is használhatják. 

Évi javadalmazása 1200 korona a m. k. kereskedelmi minisz- 
tériumtól. 1902-ben 593 kor. 63 fillér fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 37 kötet. 

Könyvtárnok : dr. Ölgyay Kálmán. 



(Egyesületi könyvtárak.) 

2í6. A budapesti asztalos szak- és segédmunkások 
szakegyletének könyvtára. 

(Vm., Luther-utcza 1/c. sz.) 

1892-ben keletkezett. 

Állománya 1600 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Az egyesület tagjai használják. 
Könyvtárnok: Csesznok János. 

Magyar Minerva III. évf. 11 



162 BUDAPEST /Egyesületi könyotárak/ 

2í7. A budapesti fodrász-segédek önképzőkörének 
könyvtára. 

(IV., Hajó-utCEa 1. ss.) 

1882-ben keletkezett. 

Állománya 1500 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Az egyesület tagjai hasznaijak. 

KÖnyutárnokok ; S k r i b á k István és T o 1 n a y Lajos. 



248. A budapesti III. ker. föld- és szőlőművesek 
egyesületének könyvtára. 

(III., Szent-Endrei-utcza 16. az.) 

1896-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1000 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Az olvasóterem mindennap d. u. 4-től 8 óráig használható. 
Kikölcsönzés czéljából hetenként háromszor d. u. 4-től 8 óráig 
nyitva áll. 

Könyvtárnok : Weber István. 



2¥J. A budapesti reformátusok első közművelődési 
stb. egyletének könyvtára. 

(VIII., Baross-uteza 6. sz.) 

Az egyesület 1892-ben, könyvtára 1894-ben keletkezett. 
Adományokkal Mórocz Dénes, Szűcs János, Szőts Farkas stb. 
gyarapították. 

Állománya 307 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 3-tól 6 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama egy hét, azontúl naponként 
két fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 217 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 35 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Bóka Árpád. 



BUDAPEST /Egyesületi könyvtárak/ 163 

250. A budapesti szobrászok szakegyletének 
könyvtára. 

(VII., Nagydiófarutcza 17. sz.) 

1881-ben keletkezett. 

Állománya 376 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden szombaton este 8-tól 10 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 376 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 45 kor. 48 fill. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Szokol János. 



251. A budapesti tanitő-testület könyvtára. 

<II M Margit-kőrút.) 

1871-ben keletkezett. 

Állománya 2500 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok : Diószeghy Béla. 



252. A budapesti várbeli kaszinó-egylet könyvtára. 

(I., Disz-tér 8. sz.) 

1843-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1050 kötet, négy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljaból minden csütörtökön d. u. 4^ tol 6 óráig nyitva 
áll. Az 1902. évben 134 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Vörösmarty Károly. 
253. A fényképészek körének könyvtára. 

(VII., Kerepesi- út 30. sz.) 

1895-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 150O kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel . 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok: író Ferenc z. 

11* 



164 BUDAPEST /Egyesületi könyvtárak/ 

25í. A függetlenségi és í8-as polgárok körének 
könyvtára. 

(VIII., Tavaszmező-uteza 7. sz.) 

1895-ben keletkezett. 

Állománya 1400 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyu tárnok : Szöllősy Mihály. 



255. A házépítő tisztviselők egyesületének könyvtára. 

(X., Szápary-utcza 7. sz.) 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 520 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer, este 6-tól 7-ig nyitva áll. 
Használati dij évi 1 korona. 1902-ben 330 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 158 kor. 80 fill. fordittatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Zeiller Kálmán. 



256'. Az iparos-ifjak országos egyesületének 
könyvtára. 

(VII., Dohány-utcza 61. sz.) 

1893-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal a Szent István-társulat és a Révai testvérek gyarapí- 
tották. 

Állománya 457 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap és szerdán d. e. 10- tol 
12 óráig nyitva áll. 

Az 1902. évben 400 kötetet használtak belőle. 



BUDAPEST /Egyesületi könyvtárak/ 165 

257. A kereskedelmi alkalmazottak országos 
egyesületének könyvtára. 

(VI., Andrássy-út 13.) 

Az egyesület 1896-ban, könyvtára 1898-ban keletkezett. 

Állománya 1400 kötet, hat szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer este 8-tól 9-ig nyitva áll. 

Az 1902. évben 558 kor. 90 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségvetése 1000 korona. 

Könyvtárnok: Landler Imre. 

A kereskedelmi alkalmazottak orsz. egyesülete könyv- 
jegyzéke* (Budapest, 1902.) 



258. A kereskedő-ifjak társulatának könyvtára. 

(IV., Magyar-atcza 3. sz.) 

1866-ban keletkezett. 

Állománya 6000 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden kedden és pénteken este 
8-tól 9-ig nyitva áll. Biztosítékai 2 kötet kikölcsönzött könyv- 
nél 4 kor., 4 kötetnél 8 kor. van megállapítva. 

Évi javadalmazása 300 korona. 

Főkönyvlárnok : Nagy Sándor; könyvtárnok: Ka- 
tona Endre. 

Kádár K> A budapesti kereskedő ifjak társulatának 25 eves 
törtenete. (Budapest, 1891.) — A budapesti kereskedő ifjak 
társulata könyvtárának czimjegyzéke. (Budapest, 1892.) 



259. A M. Á. V. altiszti kör könyvtára. 

(VTL, Huszar-utcza 1. sz.) 

1892-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1125 kötet, hét szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem naponként állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer este 6-tól 9 óráig nyitva 



166 BUDAPEST /Egyesületi köngotárakj 

áll. Használati dij az első hétre kötetenként 2 fillér, azontúl 
4 fillér. Az 1902. évben 1384 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 351 kor. 28 fillér fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 100 korona. 

Könyvtárnok : Beretka István titkár. 

Beretka István, A budapesti M. Á. V. altiszti kar könyv- 
tárának jegyzéke és könyvkivételczési ive. 



260. A magyar földrajzi társaság könyvtára. 

(VI., Podmanicsky-utoza 75. ez.) 

1872-ben, a társasággal egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 3000 kötet és 500 térkép, két teremben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem minden hétfőn és pénteken d. u. Ő-től 
7 óráig használható s ugyanakkor történik a kikölcsönzés is. 
Az 1902. évben 103 kötetet kölcsönöztek ki belőle. 

1902-ben 291 kor. 80 fillér fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 500 korona. 

Könyvtárnok: Littke Aurél, a társaság titkára. 

Dr. Jankó János és ár. Thirring Gusztáv, A magyar 
földrajzi társaság könyvtárának betűrendes és szakszerű czim- 
jegyzéke. (Budapest, 1890.) 



261. A magyar közgazdasági társaság könyvtára. 

(IV., Ferenoziek-tere 0-& sz.) 

1894-ben, a társasággal egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2450 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, leltára és czédula-katalogusa van. 

A társulati tagok számára délutánonként 5-től 8-ig 
nyitva áll. 

Évi javadalmazása 800 kor. 

Könyvtárnok : dr. Bamberger Béla ügyvéd. 



BUDAPE8T /Egyesületi könyvtárak/ 167 

262. A magyar mérnök- és épitész-egylet könyvtára. 

(IV., üjvilag-utcza 2. az.) 

1867-ben keletkezett. Ybl Miklós, Weber Antal és Lechner 
Lajos könyvtárai gyarapították. 

Állománya 5285 kötet, 1258 füzet és 751 atlasz, bárom 
teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma van. 

Az egyesületi tagok mindennap állandóan használhatják. 

Évi javadalmazása 4200 kor. 

Könyvtárnok : Zelovich Kornél. 

A magyar mérnök- és épitészegylet könyvtárának czim- 
jegyzéke. (Budapest, 1896.) 



263. A magyar néprajzi társaság könyvtára. 

(XX., Csillag-utcza 15. az.) 

1889-ben, a társasággal egyidejűleg keletkezett. 

Nagyobb adománynyal dr. Herrman Antal és neje gyara- 
pították, kik azonban 1902-ben adománynk egy részét a M. N. 
Múzeum néprajzi osztálya számára visszaváltották. Adomá- 
nyokkal gyarapították még Pápai Károly és Borovszky Samu. 

Állománya 1240 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára van. 

Az olvasóterem mindennap d. e. 9-től 1 óráig használható. 
1902-ben 30 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 25 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: dr. Bátky Zsigmond. 

A magyar néprajzi társaság könyvtárának katalógusa. 
(Ethnographia, 1896. évf.) 



26í. A magyarországi építőmunkások orsz. szak- 
egyletének könyvtára. 

(VIII., Aggteleki-utcza 2/a.) 

1908-ban keletkezett az 1892-ben alakult kőmüvessegédek 
egyesületének könyvtárából. 

Állománya 350 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 



168 BUDAPEST {Egyesületi könyvtárak/ 

Leltára és katalógusa vau. 

Az olvasóterem minden este 8-tól 9 óráig használható, s 
ugyanakkor kölcsönöznek ki könyveket is. Használati díj köte- 
tenként minden hétre 4 fillér. Az 1902. évben 300 kötet köl- 
csönözte tett ki belőle. 

1902-ben 150 korona fordíttatott gyarapítására. 



265. A magyarországi könyvnyomdászok és betű- 
öntők szakegyesületének könyvtára. 

(VI., Hunyady-tér 3. sz.) 

1897-ben, az egyesülettel egyidejűleg alapíttatott. 

Állománya 6000 kötet, két szobában 17 szekrényben el- 
helyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként háromszor este Vi7-től ViÖ-ig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama 2 hét, azontúl naponkét 2 fillér 
büntetóspónz fizetendő. 1902-ben 11,594 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Az 1902. évben 986 kor. 24 fillér fordíttatott gyarapítására, 
1903. évi költségvetése 1000 korona. 

Könyvtárnokok : Fleischmann Márk és Kirsteier 
János. 

A magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők szák- 
egyesülete könyvtárának könyvjegyzéke. 



266. A magyarországi vas- és fémmunkások 

központi szövetsége bádogos szakosztályának 

könyvtára. 

(VII., Dob-utcza 52. sz.) 

1890-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 330 kötet magyar és 178 kötet német munka, 
egy szekrényben elhelyezve, külön olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden héten kétszer este 7-től 9 óráig nyitva 
áll. Használati díj 4 fillér hetenként. 1902-ben 1800 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 280 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 200 korona. 

Könyvtárnok: Bauer Endre. 



BUDAPEST /Egyesületi könyvtárak/ 169 

267. A magyar országos méhészeti egyesület 
könyvtára. 

(VII., Damjanich-utcza 34. se.) 

1880-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Az első 
könyveket Göndöcs Benedek és Kriesch János gyűjtötték. 
Állománya 330 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap d. u. 4- tol 6-ig nyitva áll. 
Az 1902. évben 50 kor. fordit tátott gyarapítására. 
Könyv tárnok : Binder Iván. 

A magyar országos méhészeti egyesület könyvtárának könyv- 
lajstroma. 

268. A magyar tisztviselők országos egyesületének 
könyvtára. 

(VIII., Essterhazy-ntcEa 4. sz.) 

1876-ban,* egyes tagok adományaiból keletkezett. 1894-ben 
Királyi Pál volt orsz. képviselő mintegy 1000 kötetnyi könyv- 
tárát végrendeletileg az egyesületnek hagyományozta. 

Állománya 14,489 kötet, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiségekkel. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából szeptember 1-től május 31-ig : hétfőn. 
kedden, szerdán, pénteken és szombaton ; június 1-től augusztus 
31-ig: kedden és pénteken d. u. fél 6-tól fél 7-ig nyitva áll. 
Minden évre 4 kor. biztosíték és 4 kor. használati dij fizetendő. 
A kézi könyvtár mindennap állandóan használható. 

Éri javadalmazása 200 korona. 

Könyvlárnok :dr. Kerntler Kálmán; másodkönyv- 
tárnok: dr. Knapp Aurél. 

Sólyom Jenő, Czimjegyzék az 1891. január végéig beszer- 
zett könyvekről. (Budapest, 189 L) — Dr. Kerntler Kálmán. 
Pótczimjegyzék az 1891. február 1-től 1894. április végéig 
beszerzett könyvekről. (Budapest, 1894.) — U. az, Pótczim- 
jegyzék az 1894. május 1-tŐl 1897. november végéig beszerzett 
könyvekről. (Budapest t 1897.) — A magyar tisztviselők orsz. 
egyesülete kézikönyvtárának czimj egy zeke. (Budapest, 1899.) 
— Kerntler Kálmán, Kimutatás a magyar tisztviselők orsz. 
egyesületének könyvtára részére szerzett könyvekről. (Budapest, 
1898—1902.) 



170 BUDAPEST {Egyesületi köngutdrak/ 

269. A magyar turista-egyesület könyvtára. 

(IV.. Aranykéz-utcza 6. be.) 

A magyarországi Kárpát-egyesület feloszlott budapesti osz- 
tályának könyvtárából keletkezett. 

Állománya 1044 kötet és 340 db térkép, két szekrényben 
elhelyezve. 

Czédula-katalogusa van. 

Használók számára hétköznapokon d. "u. 6-tól 8 óráig nyitva 
áll. Kölcsön csak egyesületi tagok kaphatnak belőle. 

Évi javadalmazása 100 korona. 

Könyvtár nok : Tiringer Béla. 



270. A nemzeti kaszinó könyvtára. 

(IV., Kossuth Lajos-utcza 5. ez.) 

1827-ben, a kaszinóval egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adománynyal gróf Deesewffy Aurél gyarapította, ki könyvtárát 
1842-ben végrendeletileg a kaszinónak hagyományozta. 

Állománya 22,407 kötet, három teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Használók számára mindennap d. e. 10-től 12-ig és d. n. 
8-tól 7-ig nyitva áll. 

Évi javadalmazása 3400 kor. Az 1902. évben 8979 korona 
fordíttatott gyarapítására. 

Pákh Albert, Kalauz a nemzeti kaszinó könyvtárához. (Pest, 
IS52.) — Csontost János, Emlékirat a nemzeti kaszinó könyv- 
táráról. (Magyar Könyvszemle, 1887. évf.) 



271. Az önkéntes mentőegyesület könyvtára. 

(V., Matkó-utCEft 22. se.) 

Az egyesület 1887-ben, könyvtára 1890-ben keletkezett. 
Nagyobb adománynyal Rózsa Péter választmányi tag gyara- 
pította. 

Állománya 1575 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Czédula-katalogusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan nyitva áll. Az 1902. 
évben 42 egyén öl kötetet használt. 

Könyutárnok : dr. I v á n y i Ernő. 

Striho Q-y., A budapesti önkéntes mentő-egyesület története' 
(Budapest, 1897.) 



BUDAPEST /Eggesttleti könyvtárak/ 171 

272. Az országos erdészeti egyesület könyvtára. 

(V., Alkotmány-utcza 6. sz.) 

1866-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2479 kötet, kilencz szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltara és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan nyitva áll, 8 ugyan- 
akkor kölcsönöznek ki könyveket is. 1902-ben 18 egyén 30 
kötetet kölcsönzött ki belőle. 

Évi javadalmazása 1000 kor. Az 1902. évben 813 korona 
16 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Bund Károly, egyesületi titkár. 

Az országos erdészeti egyesület könyvtárának katalógusa. 
(Budapest, 1897.) — I. és II. pótlék. (Budapest, 1898. és 1899.) 



273. Az országos ipar-egyesület könyvtára. 

.(VI., TJJ-utcza 4. sz.) 

1842-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 7542 kötet és 2117 rajzlap, két teremben el- 
helyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az egyesület tagjai szabadon használhatják. 

Igazgató: Gelléri Mór. 



27í. Az országos kaszinó könyvtára. 

(IV., Ujvil&g-utcza 2. sz.) 

1883-ban, a kaszinóval egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal a m. k. földmiveléflügyi minisztérium gyarapította. 

Állománya 2840 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szaki aj stroma van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. 

Az 1902. évben 1298 kor. 50 fillér fordíttatott könyvek 
beszerzésére, 3695 kor. 28 fillér hírlapok és folyóiratokra. 1903. 
évi költségvetése 1000 korona. 
Könyvtárnok: Vajda Ottó, min. tanácsos. 

Az országos kaszinó könyvtára. (Budapest, 1899.) 



172 BUDAPEST /Egyesületi könyotárakj 

275. Az országos magyar gazdasági egyesület 
könyvtára. 

(IX., Köztelek-utcza 8., a Köztelek palotájában.) 

1837-ben keletkezett. Nevezetesebb adományokkal a m. k. 
fÖldmivelésügyi minisztérium, továbbá a hazai és külföldi rokon- 
egyesületek gyarapították. 

Állománya 13,390 kötet, 110 kézirat és 51 térkép, egy 
teremben elhelyezve. 

Leltára és czédula-katalogusa van. 

Használók számára hétköznapokon d. e. 12- tol l-ig nyitva áll. 

Évi javadalmazása 1900 korona. 

Ideiglenes könyvtárnok : K i r c h n e r. L a j o s. 

Az országos magyar gazdasági egyesület könyvtárának 
czimjegyzéke. I. (Budapest, 1892.) — II. (Budapest, 1895.) 



276. Az országos magyar kertészeti egyesület 
könyvtára. 

(IV., Koronaherczeg-utcza 16. sz.) 

1885-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Emich Gusztáv " elnök, Ilsemann Keresztély, Szelnár 
Adolf stb. gyarapították. 

Állománya 560 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa sajtó alatt áll. 

Az olvasóterem a hivatalos napokon d. u. 4- tol 7 óráig 
használható. Kikölcsönzés ezé Íjából hetenként háromszor d. u. 
4-től 7 óráig nyitva áll. 1902-ben 127 kötetet használtak belőle 
s 42 kötet kölcsönöztetett ki. 

Az 1902. évben 287 kor. 20 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségvetése 300 korona. 

Könyvtárnok : Kardos Árpád, egyesületi titkár. 

Benes János, Az országos magyar kertészeti egyesület első 
évtizede. 1885—1895. (Btidapest, 1896.) 

277. Az országos szabadelvű pártkör könyvtára. 

(V., Dorottya-atcza 14. sz.) 

A képviselőház adományaiból keletkezett. 
Állománya 840 kötet, két szekrényben elhelyezve. 
A kör tagjai részére használat vagy kikölcsönzés czéljából 
mindig nyitva áll. 



BUDAPEST / Egyesületi könyatárakj 173 

278. Az országos szinészeggesület köngvtára. 

(Vm., Baross-tér 9. se., a szinésznyagdijhazban.) 

A volt szinéBzmenház könyvtárából keletkezett, mely a 
menház beszüntetésével az egyesületre szállt át. 

Állománya 593 kötet, köztük 197 részben nyomtatott, rész- 
ben írott, részben litografált színdarab, továbbá nagy szinlap-gyüj- 
temény, az egyesület tanácstermében egy szekrényben elhelyezve. 

Kiválóbb nevezetességei : egy-egy színdarab-másolat Petőfi 
Sándor és Déryné kézírásaival, régi színdarabok, színházi 
emléklapok 1819-től s régi színlapok különböző városokból stb. 

Betűrendes katalógusa van. 

Könyvtárnok: Vedrese Gyula, egyes, titkár. 

279. A park-klub köngvtára. 

(VII., Stefánia-ftt 36. sz.) 

1894-ben keletkezett. 

Állománya 1000 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

280. A Petőfi-társaság köngvtára. 

(V., Akadéraia-utcza 2. sz.) 

A társaság, Szana Tamás indítványára, mindjárt meg- 
alakulásakor (1876-ban) elkezdte a Petőfire vonatkozó köny- 
vek, kéziratok és ereklyék gyűjtését. 

Állománya 230 kötet, ideiglenesen a titkárnál elhelyezve. 
Kiválóbb nevezetességei: Petőfi több eredeti kézirata, levelei, 
néhány Petőfi-ereklye, a Petőfi-családra vonatkozó kézirati ada- 
lékok b Frankenburg Adolf emlékkönyve. 

Érdeklődők a titkár engedélyével használhatják. 

Évi javadalmazása a szükséghez mérten változik. 

Könyvtárkezelő : Szana Tamás titkár. 

281. A VII. ker. polgári kaszinó köngvtára. 

(VII., Csömöri-út 3. sz.) 

1888-ban keletkezett. 

Állománya 1700 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Az egyesület tagjai számára mindennap nyitva áll. 
Könyvtárnok /Köpeczy Károly. 



174 BUBAPE8T /Egyesületi könyvtárak/ 



282. A X, ker. rákosi közművelődési és jótékony 
egyesület könyvtára. 

(X., Álmos-utosa 10. ss.) 

1892-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. A székes- 
főváros tanácsa 1896-ban 200, 1898-ban 600 s 1900-ban 800 
koronával segélyezte. 

Állománya 1665 kötet, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ez áljából minden héten kétszer nyitva áll. Használati 
dij kötetenként egy hónapra 60 fillér, biztosíték 2 korona. 
1902-ben az olvasóteremben 872 kötetet használtak, kikölcsö- 
nöztetett 583 kötet. 

1903. évi költségvetése 308 korona. 

Könyvtárnok : Nagy Károly. 

A Budapest székes-fővárosi X. ker. rákosi közművelődési 
és jótékony-egyesiüet beszámolója 1892—95. évi működéséről. 



283. A Szent-Imre-kör könyvtára. 

(VIII., Üllői-út 22. sz.) 

1888-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Neveze- 
tesebb adománynyal br. Wodianer Albertné járult gyarapításához. 

Állománya 674 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és betűrendes katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként háromszor d. u. 2-tol 3-ig nyitva 
áll. Az 1902. évben az olvasóteremben 179 egyén 588 kötetet 
használt, 123 egyén 289 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok: Vasár y Dániel. 

A Szent- Imre önképző-egylet alakulásának vázlatos törté- 
nete. (Budapest, 1889.) — A Szent-Imre önképzö-egylet alma- 
nachja az 1891 j 95. évről. (Budapest. 1895.) — U. az az 
1900/901. évről. (Budapest, 1901.) 



BüD APE8T /Egyesületi könyvtárak/ 175 

28í. A Szent-István-társulat könyvtára. 

(Via., SzentkirAlyi-ntcza 28. sz.) 

1862-ben keletkezett, midőn a társulat Danielik János 
könyvtárát megvette. A könyvtár a hazai és külföldi kath. 
ifjúsági, népies és tudományos irodalom gyűjtését tűzte ki czélul. 

Állománya 6620 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Czédula-katalogusa van. 

A könyvtár használat és kikölcsönzés czéljából hétköz- 
napokon d. e. 9- tol d. u. l-ig nyitva áll. A kikölcsönzés fel- 
tételeit a könyvtárnok esetrol-esetre határozza meg. 

Évi javadalmazása 1000 korona. 

Könyvlárnok : Kapós i József igazgató. 

A Szent-István-társulat könyvtárának betűrendes czitn- 
j egy zeke. (Budapest, 1889) — Hummer Nándor, A Szent- 
István-társulat rövid története. (Budapest, 1896.) 



285. A terézvárosi kaszinó könyvtára. 

(VI., Andr&ssy-út 39. sz.) 

Az egyesület 1875-ben, könyvtára 1885-ben keletkezett. 
Adománynyal Mendl István gyarapította. 

Állománya 735 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olv asó teremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap d. u. 3-tól 8 óráig használható. 
Kikölcsönzés czéljából hetenként háromszor d. u. 3-tól 5-ig 
nyitva áll. 1902-ben az olvasóteremben 300 kötetet használtak. 
kikölc8Önöztetett 400 kötet. 

Az 1902. évben 300 kor. fordíttatott gyarapítására . 1903. 
évi költségelőirányzata 400 korona. 



286. A terézvárosi polgári kör könyvtára. 

(VI., Andrássy-ut 24. sz.) 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 600 kötet, egy teremben elhelyezve, külön olvasó- 
helyiséggel. 

Betűrendes katalógusa van. 



176 BUDAPEST /Egyesületi könyvtárak; 

A kikölcsönzés tagok részére 2 korona óvadék lefizetése 
mellett történik. 

Évi javadalmazása 200 korona. 

Fökönyutárnok : Szekula Gyula; alkony v tárnok : 
Braun Adolf. 



287. A *Törekvés« dal- és önképző-egylet 
könyvtára. 

(X., Kőbányaiét 30. sz.) 

1888-ban keletkezett, midőn a magyar államvasutak északi 
főműhelyének alkalmazottai az egyletet megalakították. 1889-ben 
a volt m. á. v. főműhely i dalkör hagyatékából 50 kötet szép- 
irodalmi munkával gyarapodott. 

Állománya 1683 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyi seggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden pénteken este 7-től 8-ig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama három hét, azontúl heten- 
ként 10 fillér büntetéspénz fizetendő. Az 1902. évben havon- 
ként átlag 400 munka kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 52 kor. 40 fillér fordittatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 120 korona. 

A m. k. államvasutak budapesti főműhelye > Törekvés* 
dal- és önképzö-egyleti könyvtárának jegyzéke. (Budapest, 1901.) 
— A M. Á. V. gépgyári tisztviselők olvasó- és dalköre könyvtárá- 
nak könyvjegyzéke, (Budapest, 1903.) 



(Népkönyvtárak.) 

288. Budapest L ker. tabáni nép- és iskolai 
könyvtár. 

(L, Szarvas-tér 8. az.) 

1876-ban alapította a szarvastéri iskola tani tó-testülete. 

Állománya 2500 kötet, hat szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden pénteken délután 5-tól 6 
óráig nyitva áll. Használati dij 1 korona negyedévenként. 
A kikölcsönzés tartama 4 hét. Az 1902. évben 2040 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 



BUDAPEST /SépköngutdrakJ 177 

1902. évi kiadásai 142 korona 80 fillért tettek ki. 1903. 
évi költségvetése 60 kor. könyvtárnoki tiszteletdíj. 

Könyvtárnok : M a n n Nándor. 

A budapest-tabáni nép- és iskolai könyvtár tartalom- 
jegyzéke. 

289. Budapest III. ker. újlaki iskolai és 
népkönyvtár. 

(ül., Lajos-utoza 88. sz.) 

1885-ben alapította a Lajos-utczai iskola tantestülete. Az 
egyesült fővárosi takarékpénztár évi 100 koronával segélyezi. 

Állománya 2013 kötet, öt szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton délután '/■ 5-től 
Va 6-ig nyitva áll. Használati dij havi 20 fillér. A kikölcsön- 
zés tartama 14 nap, azontúl beti 20 fillér büntetéspénz fize- 
tendő. Az 1902. év folyamán 2617 kötetet kölcsönöztek ki. 

1902. évi kiadásai 130 kor. 82 fillért tettek ki. 
Könyvtárnok: Háhn Rezső. 

A budapest-ujlaki iskolai és népkönyvtár jegyzéke. (Buda- 
pest, 1895.) — A budapest-ujlaki iskolai és népkönyvtár jegy- 
zéke. (Budapest, 1901.) — Emberger János és Kemánydi Jenő, 
A Budapest III. ker. nép- és iskolai könyvtár könyvjegyzéke. 
1903. (Budapest 1903.) 

290. Budapest VI. ker. erdőtelki iskola nép- 
könyvtára. 

(VI., Vaczi-út 51. sz.) 

1900. szeptemberben alapíttatott Révhegyi Iván gyűj- 
téséből. 

Állománya 1100 kötet, három szekrényben elhelyezev. 

Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétfőn, kedden, szerdán és 
pénteken délután 5-től 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tar- 
tama 14 nap. Az 1902. évben 5550 egyén használta a könyvtárt. 

1903. évi költségvetése 60 korona. 

Könyvtárnok : GÖndöcs Józsefnó tanitónő. 



Magyar Minerva III. évf. 12 



1 78 BUDAPEST /Sépkönyotárak/ 

291. A VIII. ker. munkás-otthon népkönyvtára. 

(VIII., Baross-utcza 65—97. sz.) 

1896-ban szervezte a VIII. ker. általános közjótékonysági 
egyesület munkás-otthon szakosztálya. Nagyobb adományokkal 
a Szent István-társulat és Glück Frigyes gyarapította. A székes- 
főváros hatósága 1902-ben mintegy 15,000 korona költséggel 
uj olvasótermet rendezett be számára. A múzeumok és könyv- 
tárak orsz. tanácsának javaslatára 1903-ban 1009 kor. állam- 
segélyt kapott. 

Állománya 3755 kötet, egy teremben 8 szekrényben el- 
helyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma van. 

Az olvasóterem hétköznapokon este 6-tól 9-ig, vasár- és 
ünnepnapokon d. u. 4-tol este 9-ig használható. Kikölcsönzés 
czóljából ugyanakkor nyitva áll. 1903-ban az olvasóteremben 
28,632 kötetet használtak, kikölcsönöztetett 17,868 kötet. 

Az 1902. évben 4546 kor. 72 fillér fordittatott gyarapítá- 
sára, 1903. évi költségvetése 950 korona. 

Könyvtárnok: Berkes Imre igazgató. 

A budapesti VIII. ker. munkás-otthon könyvtárának czim- 
j egy zeke. (Budapest, 1898.) — A VIII. ker. ált közjótékony- 
sági egyesület évkönyvei az 1896—1902. évekről. — Berkes Imre, 
A budapesti VIII. ker. munkásotthon könyvtárának czimjegy- 
zéke. (Budapest, 1903.) 

292. Budapest IX. ker. soroksári-uti nép- és iskolai 

könyvtár. 

(IX., Soroksari-ut 37. sz.) 

1895-ben alapította Bacsinszky Ede. 

Állománya 3181 kötet, hat szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétfőn, kedden és szombaton 
délután 4-től 6 óráig nyitva áll. Használati dij havonként 20 
fillér. A kikölcsönzés tartama 28 nap, azontúl 20 fillér bünte- 
téspénz fizetendő a beszedésért. Az 1902. évben 12,307 kötetet 
kölcsönöztek ki belőle. 

1902. évi összes kiadásai 1419 kor. 51 fillért tettek ki, 
mihez a muzeumok és könyvtárak orszá^o* tanácsa 500 kor. 
segélylyel járult. 1903. évi költségvetése KKK) kor. könyvek 
beszerzésére, 300 korona könyvkötésre. 

Könyvtárnok : Bacsinszky Ede. 



BUDAPEST — BU J 179 

A budapesti IX. ker. soroksári-uti nép- és iskolai könyvtár 
alapszabályai és könyvjegyzéke. (Budapest, 1900.) — III. pót- 
jegyzék a Budapest IX. ker. nép- és iskolai könyvtár könyvjegy- 
zékéhez. (Budapest, 1903.) 



293. A X. ker. nép- és iskolai könyvtár. 

(V., Bánya-tér, a népiskola épületében.) 

1888-ban keletkezett 228 kötet könyvvel. Fentartásáról a 
X. ker. nép- és iskolai könyvtár-egyesület gondoskodik. Nagyobb 
adományokkal a magyar isk. egyesület, a Franklin-társalat, 
Békey Imre, Halász Krisztina, Szabó Ferencz, Tóth Lajos, 
Lampel R.. ifj. Nágel Ottó, Singer és Wolfner s a Sz.-István- 
társulat járultak gyarapításához. 

Állománya 2100 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
1-től 3-ig nyitva áll. Használati dij havonként 20 fillér. 

Kömjvtárnok : T ó t h Lajos. 

lőth Lajos, A budapesti X. ker. nép- és iskolai könyvtár 
tartalomjegyzéke. (Budapest 1899.) 



BUJ. (Szabolcs vármegye.) 
29í. Ev. ref. iskolai könyvtár. 

1895-ben alapította a ref. lelkész és tanitó, s alapítása 
óta népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 78 kötet és 116 füzet, egy szekrény bon el- 
helyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljábOl állandóan nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 15 nap. Az 1902. évben 10 egyén használta a könyvtárt. 

295. Községi népkönyvtár. 

1890-ben alapította a buji ev. ref. e?>ház. 
Állománya 309 kötet, egy szekrényben ri l elyo/>e. 
Katalógusa van. 

V2* 



180 BUJ — BÜKK- SZENT-ERZSÉBET — CHINORÁN — CSÁKÁNY 

Kikölcsönzés czéljából minden pénteken d. n. 2-től 4 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Az 1902. évben 152 
egyén 288 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok: ifj. Deme Mihály főbiró. 

BÜKK-SZENT-ERZSÉBET. (Heves vármegye.) 
296. Népkönyvtár. 

1886-ban alapíttatott adományokból. 1899-ben a m. k. 
földmivelésügyi minisztérium 128 kötettel gyarapította. 

Állománya 400 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

írott és nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 8 nap. Az 1902. évben 300 egyén 350 kötet kölcsön- 
zött ki. 

Könyvtárnok : Fridrich Dezső kántor-tanító. 



CHINORÁN. (Nyitra vármegye.) 
297. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 187 kötél, a rom. kath. iskolában elhelyezve. 
1902-ben 746 kötetet használtak belőle. 
1902. évi gyarapodása 14 kötet. 
Könyvtárnok : Lahvicska József tanító. 

CSÁKÁNY. (Vas vármegye.) 
298. Iskolai könyvtár. 

1870 körül alapíttatott a alapítása óta népkönyvtárul 
szolgál. 

Állománya 214 kötet. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. 

Az 1902. évben 24 kötet kölcsönöz te tett ki belőle. 

1902. évi kiadásai 6 kor. 30 fillérre rúgtak. 

Könyvtárnok : Nagy Károly kántor- tani tó. 



CSÁKTORNYA 181 

CSÁKTORNYA. (Zala vármegye.) 

299. A m. k. állami iskola tanítói, ifjúsági és 

népkönyvtára. 

1869-ben alapította a tanítótestület s 1882 óta használ- 
tatik népkönyvtarul. 

Állománya 4005 kötet, hat szekrényben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából október 1-től márczius 31-ig minden 
szerdán és vasárnap délelőtt 10-től 12 óráig nyitva áll. Hasz- 
nálati díj 4 kor. biztosítékon kívül kötetenként 4 fillér. A ki- 
kölcsönzés tartama 14 nap. Az 1902. évben 25 egyén 200 kötetet 
kölcsönzött ki. 

1902. évi kiadásai 185 kor. 17 fillérre rúgtak, 1903. évi 
költségvetése 240 kor. dologi kiadásokra. 

Könyv tárnok : Bráuner Lajos állami isk. tanító. 

300. A m. k. állami tanítóképző gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1879-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1121 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül a tanitónövendékek is használhatják. 
Az 1902. évben 179 kötetet használtak belőle. 
1902. évi gyarapodása 25 kötet. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1879-ben keletkezett. 

Állománya 18 régiség és 256 érem, a tanszer-múzeumban 
egy szekrényben elhelyezve. 
Szerzeményi naplója van. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények őre .DékányMihály 
tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1879-ben keletkezett. 

Állománya 32 állat s 3 doboz rovar, a tanszer-múzeumban 
elhelyezve. 

A gyűjtemény őre : Dienes Károly tanár. 



182 CSÁK Y — CSEHBRBZÓ — CSERNEKHEGY 

CSANY. (Heves vármegye.) 
301. Népiskolai könyvtár. 

Az iskolával egyidejűleg keletkezett s alapítása óta nép- 
könyvtárul szolgál. 

Állománya 520 kötet. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap 
d. e. 10-től 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
Az 1902. évben 240 egyén 418 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Bodor Gábor tanító. 



CSEHBREZÓ. (Nógrád vármegye.) 
302. Iskolai ifjúsági és népkönyvtár. 

1890-ben alapította a felsőnógrádi magyar közművelő- 
dési egyesület. 

Állománya 55 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. Áz 1902. évben 
18 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Petrusz Pál tanitó. 



CSERNEKHEGY. (Bereg vármegye.) 
303. A Szent-Bazil-rend monostorának könyvtára. 

1580-ban keletkezett. 

Állománya 4702 kötet, egy teremben elhelyezve. Különös 
nevezetességei : egy czirill betűkkel irott zsoltárkönyv a XV-ik 
századból és 36 db régi magyar nyomtatvány. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Könyvtárnok: Homa Joachim. 

Petrov Sándor, Biegner János brassói tetraevangeliuma 
1561-bol a csernekhegyi könyvtárban. (Magyar Könyvszemle, 
1890. évf.) 



CSERX YE — CSERVEXKA — CSET3ÍEK -- CSIK-SOMLYÓ 1 83 

CSERNYE. (Veszprém vármegye.) 
30í. A polgári olvasókör népkönyvtára. 

1903-ban alapította a múzeumok és könyvtárak orsz. 
tanácsa 400 korona segélylyel. 

Állománya 217 kötet, az olvasókör helyiségében elhelyezve. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden szerdán és szombaton 
nyitva áll. 

Az 1903. évben 637 egyén használta a könyvtárt. 



CSERVENKA. 
305. A kaszinó-egylet könyvtára. 

1845-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal ifj. Schumacher Henrik gyógyszerész gyarapította. 

Állománya 1196 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden héten kétszer d. e. 11-től 12-ig nyitva 
áll. 1902-ben 263 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 52 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 62 korona. 



CSETNEK. (Gömör vármegye.) 

306. A társalgási-egylet könyvtára. 

1830-ban keletkezett. 

Állománya mintegy 2000 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok: Krausz János tanító. 



CSIK-SOMLYO. (Csik vármegye.) 

307. A róm. kath. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Eredetileg azon könyvekből állott, melyek »e collatione 
regia« küldettek meg a gimnáziumnak. 1854-ben az osztrák 
cs. kir. kultuszminisztérium 17 müvet, 1856-ban Veress Gergely 



184 CSIK-SOMLYÓ 

ügyvéd 60 db könyvet, 1857-ben többen 90 db müvet aján- 
dékoztak, s ez időtől kezdve mind rohamosabban gyaraj>odott. 
(Lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 1066 füzet és 3906 kötet, ezek között 6 db 
régi magyar és 37 latin nyomtatvány, továbbá 104 térkép, 7 
kézirat és 1 oklevél, egy nagy teremben elhelyezve. Olvasó- 
termül a tanári szoba szolgál. Kiválóbb nevezetességei : az 
Articuli dominorum nobilium czimü kézirat-gyűjtemény 1560-ból, 
egy Tihan Mihály által irt imakönyv 1688-ból, Kopcsányi 
Márton imakönyve 1634-ből. Vásárhelyi Gergely » Keresztény 
tudományok rövid summája* ez. munkája 1618-ból. egy latinul 
irt görög nyelvtan, mely az Apáczai Cseri Jánosé volt, és a 
Philep család 1671. évi primipilaris levele. 

Törzskönyve és czédula-szakkatalogusa van. 

Tanulmányokkal foglalkozóknak egy intézeti tanár jótállása 
mellett rövid időre kölcsön ad a könyvtár könyveket. 

1902. évi javadalmazása 672 korona könyvek beszerzésére és 
246 kor. folyóiratokra s cziklusos kiadványokra, az erdélyi r. k. 
tanulmányi alap terhére eső 1600 kor. felszerelési átalányból. 

Könyutárnok .Herberger Béla tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

A XIX. század 50-es éveiben keletkezett. Fejlesztéséhez 
Zomora Dániel plébános, dr. Kolonics Dénes körorvos. Glósz 
Miksa. Minier Gábor, Bandi V., Császár D., Győrffy Gyula 
képviselő. Kerekes Mihály ügyvéd, Riszner Ödön, Herberger 
Béla tanárok és a gimnázium tanulói járultak adományokkal. 

Állománya 2224 régiség, ezek között 15 őskori, 60 közép- 
kori tárgy, 6 fegyver, 1700 ujabbkori emlék ós 46 néprajzi 
tárgy, továbbá 109 érem. a tanári könyvtár helyiségében el- 
helyezve. Nevezetességet képező érme : VII. Mihály görög 
császár aranypénze a XI. századból. 

Szakokra osztott szerzeményi naplója van. 

A közönség bármikor megtekintheti. 

A gyűjtemény őre : Eröss József tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1852-ben keletkezett, midőn a főkormányszék 110 jegecz- 
mintát és 700 ásványt ajándékozott az intézetnek ; ehhez járult 
1870-ben Romkai Nándornak 80 db ásványból álló ajándéka. 
Nagyobb adományokkal a kolozsvári bányaigazgatóság. Titius 
Pius, Riohler, dr. Haynald Lajos bibornok, Csató József, Balasi 
L.. (töz8Í Árpád. Beteg Lajos és dr. Kolonics Dénes járultak 
fejlesztéséhez. 



CSIK-SOMLYÓ 185 

Állománya állatokban és ismertető alkatrészekben 902 db, 
1679 szárított növény, 1859 ásvány, a természetrajzi szertár- 
ban, a laboratóriumban és a folyóson felállított üvegszekré- 
nyekben elhelyezve. 

Kiválóbb nevezetessége egy 1400 darabból álló tojás-gyüj- 
temény tizenkét szekrényben, 538 fészekalja megfelelő számú 
tojásokkal, mely csaknem az összes boni madárfajok fészkeit 
és tojásait magában foglalja. 

Szakokra osztott szerzeményi naplója van. 

A közönség a szaktanár vezetése mellett bármikor meg- 
tekintheti. 

A gyűjtemény őre ;Csató János tanár. 

GIÓ8Z Miksa, A csiksomlyói róm. kath. főgimnázium ta- 
nári könyvtárának vázlatos történelme és szakkatalógusa, (Az 
1886. és 1888. évi értesitőben.) — Bandi Vazul A csiksomlyói 
rőm. kath. főgimnázium története. (Az 1895196. évi értesítőben.) 



308. A rőm. kath. tanítóképző-intézet könyvtára. 

a) Könyvtár. 

1850-ben. az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 421 kötet, 7 térkép és , 13 metszet, egy szobá- 
ban, két szekrényben elhelyezve, külön olvasóteremmel. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az intézet növendékei is használják. 
Az 1902. évben 300 kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

1902. évi gyarapodása 35 kötet. 7 térkép és 13 metszet. 

Könyvtárnok: Xántus Elek. 

309. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1605-ben keletkezett. 

Állománya mintegy 4500 kötet, köztük 26 ősnyomtatvány. 
48 régi magyar nyomtatvány, körülbelől 20 db középkori és 
100-nál több újkori kézirat, két szobában elhelyezve. 

Czédula-katalogusa van. 

A rendház tagjain kivül mások is használhatják. 1902-ben 
16 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok: Paál K. János házfőnök. 

Bállagi' Aladár, A csiksomlyói Szent- Ferencz-rendi zárda 
könyvtára. (Magyar Könyvszemle, 1879. évf.) — Glósz Miksa. 
A csiksomlyói Szent- Ferencz-rendi szerzetesek könyvtárában 
található régi magyar könyvek jegyzéke. (Csik-Somlyó, lsS5.) 



186 CS.-SZT.-GYÖRGY — C8.-SZT.-MÁRT. — CS.-SZT.-M.-CSEKEFALYA 

CSIKSZENTGYÖRGY. (Csik vármegye.) 
310. Népkönyvtár. 

1890-ben alapította Márton Károly tanító. 

Állománya 500 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljaból minden szerdán és szombaton d. u. 
3-tól 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap, azontúl 
heti 4 fillér büntetóspónz fizetendő. Az 1902. évben 164 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Évenként 10 — 20 koronát forditanak könyvek kötésére. 

A könyvtár az olvasó kör felügyelete alatt áll. 

Könyvtárnokok : Füstös Sándor tanító és Puskás 
Lajos körjegyző. 

CSIKSZENTMÁRTON. (Csik vármegye.) 
311. Községi népkönyvtár. 

1903. márczius 15-én alapította a m. k. földmivelésügyi 
minisztérium. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden szombaton d. e. 8-tól 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 

Könyvtárnok : Csiszár Károly körjegyző. 

CSIKSZENTMÁRTON-CSEKEFALVA. 

(Csik vármegye.) 

312. Iskolai és népkönyvtár. 

1878-ban alapította Mészáros Károly ügyvéd s 1882 óta 
használtatik népkönyvtárul. 

Állománya 351 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból november 1-től márczius 31-ig min- 
den pénteken d. u. 4-től 5 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tar- 
tama 8 nap. Az 1902. évben 243 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Baka János r. k. kántor-tan itó. 



CSIK-SZEREDA — CSIK-TUSNÁD — CSÓKFALVA 187 

CSIK-SZEREDA. (Csik vármegye.) 

313. A kaszinó könyvtára. 

1878-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 850 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 6-tól 7 óráig nyitva áll. 



CSIK-TUSNAD. (Csik vármegye.) 
31í. R. k. iskolai ifjúsági és népkönyvtár. 

1865-ben alapította Koncz István plébános, 1891 óta szol- 
gál népkönyvtárul. 

Állománya 876 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Az 1902. évben 65 egyén 178 kötetet kölcsönzött ki. 

1902-ben az alapító plébános 143 koronát fordított gyarapító* 
sara, miből 35 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnokok : Koncz István plébános és Tamás 
Imre tanító. 



CSÓKFALVA. (Maros-Torda vármegye.) 
315. Az olvasó-egylet népkönyvtára. 

1882-ben keletkezett s 1884 óta használtatik népkönyvtárul. 

Állománya 30 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából télen minden kedden, csütörtökön és 
szombaton d. u. 6-tól 9 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tar- 
tama 14 nap, azontúl heti 10 fillér büntetéspénz fizetendő. Az 
1902. évben 70 egyén használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok: Hadnagy Dénes föl dini ves. 



188 CSÓKON Y A — CSONGRÁD — CSORNA 

CSOKONYA. (Somogy vármegye.) 

316. A polgári olvasókör könyvtára. 

1870-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal P. Szathmáry Károly és a Franklin társulat gyara- 
pították. 

Állománya 280 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem minden este 7- tol 10 óráig használható. 
Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 1-toi 2 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 220 kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

Az 1902. évben 18 kor. fordíttatott gyarapítására. 



CSONGRÁD. (Csongrád vármegye.) 
317. A kaszinó könyvtára. 

1843-ban keletkezett. 

Állománya 1300 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Kömjvtárnok : Komjáthy Mór tanító. 



CSORNA. Sopron vármegye.) 
318. Az izraelita olvasókör könyvtára. 

1897-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal dr. Spatz Adolf városi orvos, dr. Bettelheim József 
és Stauber Samu gyarapították. 

Állománya 1742 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap d. u. 4-től 5 óráig használ- 
ható. Használati dij évenként 3 korona. Az 1902. évben 6300 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 50 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyutárnok : Goldhammer Samu tanitó. 

A csornai izraelita olvasókör alapszabályai, könyvtárjegy- 
zéke és pótjegyzéke. 



189 



319. A katholikus kör könyvtára. 

1861-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2500 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként egyszer d. u. 1-től 4 óráig nyitva 
áll. Használati dij évenként 8 korona. 1902-ben az olvasó- 
teremben 1125 kötetet használtak, kikölcsönöztetett 1300 kötet. 

Az 1902. évben 200 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnokok :Lamperth János és Szabó József. 
A csornai katholikus kör alapszabályai és könyvjegyzéke. 



320. Népkönyvtár. 

1890-ben alapította Vadász Bánk. 

Állománya 145 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 4-től 5 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. Használati dij heti 
4 fillér. Az 1902. évben 162 egyén használta a könyvtárt. 

1902-ben 12 kor. 42 fillér fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 16 korona. 

Könyvtárnok : Hantos István tani tó. 



321. A premontrei kanonokrend prépostságának 
könyvtára. 

1802-ben keletkezett. 

Állománya 12,560 kötet, három teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és czédnla-katalognsa van. 

A rendtagok használják. 1902-ben 120 kötet kölcsönözte tett 
ki belőle. 

Évi javadalmazása 1000 korona. 1902. évi gyarapodása 
160 kötet. 

Könyvtárnok: Rezső fi György. 



190 CSURGÓ 



CSURGÓ. (Somogy vármegye.) 

322. Az államilag segélyezett ev. ref. főgimnázium 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1792-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Rendszere- 
sebben 1840 körül szerveztetett. Fejlesztéséhez a papai ev. ref. 
főiskola, id. Csorba Ede, a Nyikos-Kacsoh család stb. járultak 
nagyobb adományokkal. 1887-ben vált ki belőle az ifjúsági 
könyvtár, s 1888-ban alakult meg a szakmüvek kiválasztásával 
a tanári kézi könyvtár. A két utóbbi könyvtárt Kondor József 
tanár # szervezte. 

Állománya 10,493 kötet és 14 kézirat, két teremben el- 
helyezve, melyek egyszersmind olvasó helyiségül is szolgálnak. 
Kiválóbb nevezetessége a kálmáncsehi (somogymegyei) ev. ref. 
egyház kéziratos énekeskönyve a XVII. századból. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Télen a könyvtárőr dolgozó szobája szolgál olvasó helyisé- 
gül a kutatók számára, hová a könyvtároméi való jelentkezés 
után lehet bejutni. Használati díj nem tantestületi tagoknak 
évi 12 kor. 

Évi javadalmazása 560 korona, ebből az 1902. évben 
20 folyóirat és mintegy 80 kötet könyv szereztetett be. 

Könyvtár nok .'Kondor József tanár. 

b) Rcgiséggyüjtemény. 

A gyűjtés első nyomaira 1863-ban találunk. Rendszeresen 
Kalocsay E. szervezte 1886-ban. Nagyobb adományokkai Papp 
(íábor ev. ref. püspök, Körmendy S. ev. ref. lelkész, dr. Rosen- 
spitz ,S. rabbi és a tanuló ifjúság járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 119 db. régiség, köztük 16 őskori, 33 közép- 
kori tárgy, 3 db fegyver és 70 db ujabbkori emlék ; 4660 érem 
és 209 db bankjegy, a történelmi szertárban két e czélra készült 
szekrényben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei Indiából szár- 
mazó régi bronz pénzei és érmei. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A közönség a felügyelő tanár jelenlétében megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 27 db régiség, 71 db érem és 4 db 
papírpénz. 

A gyűjtemény őre : Kalocsay Endre. 



CSURGÓ 191 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1864-ben keletkezett. Fejlesztéséhez dr. Tauscher, Richter 
J., dr. Rosenspitz S. rabbi, Körmendy Sándor ev. ref. lelkész 
és Ham Ferencz stb. járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 1454 állat, ezek között 14 emlős és 26 db csont- 
váz. 83 madár és 8 db csontváz, 30 db hüllő, 47 db hal, 1002 
db rovar és 244 egyéb állat ; továbbá 1526 növény, 381 ásvány. 
394 kőzet és 83 kövület, egy teremben és egy dolgozó szobá- 
ban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A közönség a felügyelő tanár vezetése mellett meg- 
tekintheti. 

Évi javadalmazása 200 — 300 korona közt váltakozik. 

A gyűjtemény őrei : dr. V i d a Károly és dr. H ó j- 
j a s Imre tanárok. 

A b) alatti gyűjteményt a III— VIII. osztály növen- 
dékein kivül mintegy 100 — 150 látogató tekintette meg. 

Héjas Pál, A tanári könyvtár katalógusa. (Csurgó, 1879.) — 
Kondor József, A kézi könyvtár katalógusa. (Csurgó. 1892.) — 
Héjas Pál, A csurgói ev. ref. főgimnázium rövid története. 
(Az 1894196. évi értesitöben.) — Kondor József A könyvtár 
története s ez évi gyarapodása. (U. ott.) — Kalocsai/ Endre, 
A régiség- és éremtár története s ez évi gyarapodása. (U. ott.) — 
Yiáa Károly dr., A természetrajzi szertár története s ez évi 
gyarapodása. (U. ott.) — Kalocsay Endre. Magyarországi hires 
személyek vagy események emlékérmei. (Az 1898 '99. évi ért esi- 
tőben.) — Kalocsay Endre, A szoros értelemben vett Magyar- 
ország érmei. (Az 1901! 902. évi értesitöben.) 



323. Ev. ref. ifjúsági és népkönyvtár. 

1886. szept. 1-én alapitotta az ev. ref. egyház. 

Állománya 212 kötet, e<ry szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 3-tól 4 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 100 kötet 
kölcsönözi etett ki belőle 

Az 1902. évben 8 kor. 12 fillér fordittatott gyarapítására. 
1903. évi költségvetése 68 kor. 88 fillér. 

Könyü tárnok : Fejes Kálmán ev. ref. tanító. 



192 CSURGÓ CZABAJ CZEGLÉD 

32't. A m. k. állami tanítóképző gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1869-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2219 kötet és 34 térkép, három szobában el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül a növendékek is használhatják. 

Évi javadalmazása 160 korona a m. k. vallás- és köz- 
oktatásügyi minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 62 kötet. 

Könyvtárnok : Mihalik Lajos tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1869-ben keletkezett. 

Állománya 183 állat, köztük 4 emlős, 9 madár, 2 hüllő, 
4 hal, 126 rovar és 38 egyéb állat ; továbbá 60 db ásvány, 
egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

1902. évi gyarapodása 60 db ásvány. 

A csurgói áll. tanitóképzo-intézet története. (Csurgó, 1895.) 



CZABAJ. (Nyitra vármegye.) 
325. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1901-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 100 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 4-től 5 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1902. évben 
43 egyén 64 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok ; B 1 a h ó Antal igazgató-tanító. 

CZEGLÉD. (Pest vármegye.) 
326. A kaszinó-egylet könyvtára. 

Az egyesület 1846-ban, könyvtára 1868-ban keletkezett. 
Állománya 2695 kötet, 9 szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 



CZEGLlfr) — czibakhXza 1 93 

Katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés ezé Íjából hetenként kétszer 
d. u. 1-től 2-ig nyitva áll. 

Az 1902. évben 400 kor. fordíttatott gyarapitására. 
A czeglédi kaszinó-egylet könyvtárának könyvjegyzéke. 

327. A ni. kir. állami gimnázium gyűjteményei, 

a) Könyvtár. 

1899. szept. 1-én, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Fej- 
lesztéséhez egyes középiskolák járultak adományokkal. 

Állománya 1019 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Évi javadalmazása 800 korona a tanszerátalányból, mely 
összegből az összes gyűjtemények költségei fedezendők. 

Könyvtárnok: Füssy József tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 168 érem, a könyvtári szekrényben elhelyezve. 

Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1 herbárium, 1 mammuth-állkapocs s 204 ás- 
vány, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

A gyűjtemény őre : Paulovits Károly tanár. 



CZIBAKHÁZA. (Jász-Nagykún-Szolnok vm.) 
328. A népkönyvtár-egyesület könyvtára. 

1899-ben alapította Mohács István igazgató-tanító. 

Állománya 200 kötet, egy szekrényben elhelyezve, miből 
170 drb a m. k. földmivelésügyi minisztérium ajándéka. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap és csütörtökön 
d. u. 2-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 
Az 1902. évben 104 egyén 200 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Mohács István igazgató-tanító. 



Magyar Minerva III. évf. 13 



1 94 DALNOK DEÁKI DEBRECZEN 

DALNOK (Háromszék vármegye.) 
329. A népkönyvtár- és olvasó-egylet könyvtára. 

1864. november 17-én keletkezett, s 1901. január 13-tól* 
használtatik népkönyvtárnak. 

Állománya 254 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czóljából minden szombaton d. u. 2-től 5-ig 
és vasárnap d. e. 8-tól 12-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 
8 nap. Az 1902. évben 374 kötetet kölcsönöztek ki belőle. 

1902-ben 9 kor. 74 fill. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Darkó Mihály állami isk. igazgató. 



DEÁKI. (Pozsony vármegye.) 
330. Az ev. ref. egyházi olvasókör könyvtára. 

1898-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 242 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán d. u. 6-tól 7 óráig 
nyitva áll. Használati dij évenként 1 korona. 1902-ben 180 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 70 korona fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 35 korona. 

Könyvtárnak : Földes Lajos. 



DEBRECZEN. (Hajdú vármegye.) 
331. A Csokonai-kör könyvtára. 

1890-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal a debreczeni emlékkert-társulat és a debreczeni fel- 
olvasókör gyarapították, melyek a Csokonai-körbe olvadtak. 

Állománya 400 kötet, két szekrényben elhelyezve, ereklye- 
tárral egybekapcsolva. 

Leltára és katalógusa van. 

A tagok részére megtekintés és olvasás czéljából minden 
vasárnap nyitva áll. 



DEBRECZEN 1 95 

Az 1902. évben mintegy 100 kor. fordíttatott gyarapítására. 
A könyvtár és ereklyetár őre: dr. Kardos Albert 
titkár. 

A Csokonai-kör évkönyve. (Debreczen, 1899.) 



332. Az ev. ref. felsőbb leányiskola gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1891-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Az 1901 — 
1902. iskolai évben uj rendezés alá került, a mikor az iskolai 
tankönyvek is elhelyezést nyertek benne. Legújabban Némethy 
Lajos hagyatékával és egy 400 koronás adománynyal gyara- 
podott. 

Állománya 1545 kötet, egy szobában elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula - kataló- 
gusa van. 

A tanárokon kívül az intézet növendékei, s a müveit 
közönség is használhatja ; az olvasóterem azonban csupán a 
tanárok használatára szolgál. 

Évi javadalmazása 500 kor. a tanszerátalányból. 1902. évi 
gyarapodása 100 kötet. 

Könyvtárnok : dr. M a t o 1 c s y László tanár. 

b) Régiség gyűjtemény. 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 24 drb érem, egy szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A gyűjtemény őre : Gondi Sándor tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 15 db állat és 420 db ásvány, egy szobában 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A gyűjtemény őre : Konrád Teréz tanitónö. 

A debreczen i ev. ref. felsőbb leányiskolái s az ezzel kap- 
csolatos tanitónöképezdei stb. könyvtárak. (Az 1899—900. éá 
értesítőben.) 



l:r 



196 DEBRECZEN 



333. Az tv. ref. főiskola könyvtára. 

A XVIII. század közepéig a tanuló ifjúság egyeteme, a 
coetus scholasticus, communitas vagy illustris coetus tulajdonát 
képezte és annak felügyelete alatt állott. Gyarapodása elhalt 
papok és tanárok könyvhagyományaiból történt, de. vétel utján 
is gyarapodott. Állandó költségvetése 1868 óta van. A debre- 
czeni kir. ügyészséghez sajtóügyi köteles-példány okul beérkező 
nyomtatványok a vallás- és közokt. m. k. miniszter 1900-ban 
kiadott rendelete óta a könyvtár gyarapítására szolgálnak. 
1901 óta múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellen- 
őrzése alatt áll s ennek alapján megállapított szervezeti sza- 
bályzatát a tiszántúli ev. ref. egyházkerület 1903. novemberi 
közgyűlésén erősítették meg. (Fejlődésének főbb mozzanatait 
lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) Az 1902. évben 
a Tóth Sámuel hittanár hagyatékából és Karacsay Klemence 
grófnő adománya folytán két nagyobb könyvgyűjtemény birto- 
kába jutott. 

A könyvtár állománya, melyhez egy nagybecsű történelmi 
képcsarnok, továbbá érem- és ereklye-gyűjtemény is tartoznak, 
78,701 kötetből áll, ezek között 90 ősnyomtatvány és 1493 
kézirat, négy teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Különös érdekességei : debreczeni irók, református kitűnő- 
ségek kéziratai; továbbá a Debreczeni-kódex és a Lugoesy- 
kódex ; Arany : Buda halála (eredeti kézirat), és Csókon ay-kéz - 
iratok; 526 db régi magyar nyomtatvány ; Szilágyi Synodaliája ; a 
wittenbergi bursa jegyzőkönyve ; a debreczeni tanulók anya- 
könyve (catalogus studiosorum) 1588-tól 1828- ig jegyzetekkel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula - kataló- 
gusa van. 

Használók számára tudományos kutatás végett délelőtt, 
olvasás czéljából pedig délután van nyitva. 

A könyvtár más helyekre is küld kölcsön könyveket, 
rendszerint azonban csak könyvtári helyiségben való használatra. 

Évi javadalmazása 4600 korona, miből 3000 koronát az 
iskolától, 1600 koronát pedig Debreczen városától kap. Az 

1902. évben 8000 kor. rendkívüli állami segélyben részesült, 
miből 2400 kor. a czimtáranyagának beszerzésére, 3600 kor. 
másolási költségekre, 2000 kor. a revideálás díjazására, 100 kor. 
a czimtár szekrényére, 600 kor. a reálkatalogushoz szükséges 
anyag beszerzésére s 300 kor. előre nem látható kiadásokra 
irányoztak) tt elő ; az ekként előállott 1000 kor. többletnek az 

1903. évi 1000 kor. államsegély szolgál fedezetéül. 1903-ban az 
orsz. főfelügyelőség 666 kötettel gyarapította. 



DEBRECZEN 197 

Igazgató: dr. Ferenczy Gyula akad. tanár; kezelő 
könyvtárnok: Bujdosó Lajos. 

(Az intézet jelentékeny természetrajzi gyűjteményéről, mely 
az 1902. év folyamán 500 kor. államsegélyben részesült, nem 
kaptunk adatokat.) 

Szűcs István, Debreczen szab. kir* város történelme, I—III. 
(Debreczen, 187 L) — Zelizi Dániel, Debreczen szab. kir. város 
egyetemes leirása. (Debreczen, 1882.) — A debreezeni ev. ref. 
főiskola anyakönyvtára mellett 1890-ben megnyitott nyilvános 
olvasóteremnek betűrendes könyvjegyzéke. (Debreczen, 1890.) — 
Qéresi Kálmán, A debreezeni ev. ref. főiskola főkönyvtárának 
története. (Az 1894195. évi értesítőben.) — A debreezeni ev. ref. 
főiskola könyvtárai. (Az 1899/900. évi értesítőben.) A kollégiumi 
nagykönyvtár és a vele kapcsolatos gyűjtemények szervezeti 
rendszabálya. (Debreczen, 1902.) 



33í. A felső kereskedelmi iskola gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

A XIX. század hetvenes éveinek elején keletkezett, s 
részint csekélyebb összegű vételek, részint az iskola barátainak 
ajándékaiból gyarapodott. (Fejlődésének történetét lásd a 
Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 3298 kötet, egy teremben elhelyezve. E számba 
azonban nincsenek felvéve az iskolai kézikönyvek, iskolai érte- 
sítők és az üzleti iratminták gyűjteményei, melyek a könyvtár 
kiegészítő részét teszik. 

Betűrendes és szakszerinti katalógusa van. 

A könyvtár más helyekre is küld használatra könyveket, 
főleg tanintézeteknek. 

Évi javadalmazása átlag 350 korona az iskolatulajdonos 
kereskedő-társul attól . 

Könyutárőr : Szojka Gyula igazgató. 

b) Áruismereti és technológiai szertár. 

1878 éta fejlesztik oly czélból, hogy a kereskedelmi tár- 
gyak s azok feldolgozási módjai minél nagyobb változatosság- 
ban mutattassanak be a tanuló ifjúságnak s a nagyközönségnek. 

Állománya 4940 tárgy, u. m. tengeri állatok, tápszerek, 
magvak és a belőlük nyert termények ; élvezeti anyagok és 
fűszeráruk ; ruházati fonóanyagok ; fák, rongyok és feldolgo- 



198 DEBRECZEN 

zásuk ; zsírok, olajok és terményeik ; erjedési termények ; orvosi 
czélokra szolgáló anyagok; cserzőanyagok és növényi váladé- 
kok ; iró és csiszoló tárgyak ; műtárgyak készítésére szolgáló 
anyagok ; ásványok és kőzetek ; fémek és feldolgozásuk ; diszit- 
ményi és építészeti anyagok ; sófélék és alkalmazásuk ; agyag- 
és üvegipar ; éghető ásványok ; savak ; festő, avató és rokon- 
anyagok ; szemléltető fali képek, modellek ; külföldi export- 
czikkek ; vegyesek. 

A közönség minden vasárnap délelőtt megtekintheti. 

Évi javadalmazása 400 korona. 

Szertáron Fábián Lajos tanár. 

Szojka Gyula, A debreczeni kereskedelmi akadémia tanári 
könyvtárának ismertetése (Débreczen, 1S93.) — Szojka Gyula, A 
debreczeni keresk. akadémia emlékkönyve a nemzet ezredévi ün- 
nepére. (Debreczen, 1896.) — Szojka Gyula, Pótlás a tanári 
könyvtár czimj egy zekéhez. (Az 1897198. és 1899(900, évi érte- 
sítőkben. 



335. A hajduuármegyei tanítók Gönczy-egyesületé- 
nek könyvtára. 

1892-ben keletkezett. 

Állománya 3000 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyv tár no kok : Herczegh János és Lada 
Sándor. * 



330. A jogász- és tisztviselő-kör könyvtára. 

1884-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1527 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

A tagok részére használat és kikölcsönzés czéljából napon- 
ként d. u. 6-tól 7-ig nyitva áll. 

Az 1902. évben 257 kor. 62 fill. fordíttatott gyarapítására. 

A jogász- és tisztviselő-kör könyvtárának czimj egy zeke. 
(Debreczen, 1900.) 



DEBRECZEX 199 

337. A kegyesrendi r. kath. főgimnázium 
gyűjteményei, 
aj Könyvtár. 

1850 körül keletkezett. 

Állománya 3691 kötet, két teremben elhelyezve. 
Leltára és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 700 korona a tanszerátalányból, mely 
összegen az 1902. évben 241 kötet szereztetett be. 
Könyutárnok : Holczinger Imre. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1850 körül keletkezett. 

Állománya 24 állat, 90 növény és 712 ásvány, egy szobá- 
ban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Gyarapítására a tanszerátalány egy része fordittatik, de 
ajándékozás utján is fejlődik. 1902. évi gyarapodása 3 állat, 
28 növény és 42 ásvány. 

A gyűjtemény őre: Langh János tanár. 

338. A kegyesrendiek társházának könyvtára. 

1780-ban keletkezett. A Debreczenben elhunyt rendtagok 
hagyatékából gyarapodott. 

Állománya 3578 kötet, egy teremben elhelyezve. Különös 
érdekessége a » Szám vető-Tábla c (Lőcse, 1653.) egyetlen pél- 
dánya. 

Czédula-katalogusa van. 

A rendház tagjai használják. 1902-ben 86 kötetet kölcsö- 
nöztek ki belőle. 

Az 1902. évben 70 kor. fordittatott javadalmazására, ebből 
beszereztetett 14 kötet. 

Könyvtárnok : Langh János tanár. 



339. A m. kir+ állami főreáliskola gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1873-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Az intézet 
1891. évben történt államosításáig csak lassan gyarapodott. 
Állami tulajdonná válván, a m. k. vallás- és közokt. miniszter 



200 DEBRECZEN 

1892-ben a dr. Oláh Gyula-féle könyvtár felét (489 db), 1894-ben 
pedig a dr. Lutter Nándor-féle könyvtárnak egy részét (112 
db) Bzerezte meg számára. 

Állománya 4801 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula- katalógusa van. 

A tanárokon kivül téritvény ellenében mások is kaphatnak 
belőle kölcsön könyveket. 1902-ben 106 téritvényen 120 kötet 
kölcsönöztetétt ki. 

Évi javadalmazása 480 korona a tanszerátalányból, mely 
összegen az 1902. évben 101 kötet szereztetett be. 

Könyv tárnok : Beczner Frigyes tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 210 állat, köztük 30 emlős, 70 madár, 16 hüllő. 
10 hal és 81 egyéb állat; továbbá 3 rovargyüjtemény, 646 nö- 
vény, 451 ásvány, 73 kőzet és 60 kövület, egy teremben s egy 
dolgozószobában nyolcz szekrényben és egy könyvállványon 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma, alapleltára és betű- 
rendes tárgymutatója van. 

1902-ben 527 kor. fordíttatott gyarapítására a tanszer- 
átalányból, miből 39 állat, 1 növény és 87 ásvány szereztetett 
be. 1903. évi költségvetése 300 korona. 

A gyűjtemény őre : Harmath Gergely tanár. 

A debreczeni állami főreáliskola tanári könyvtárának 

katalógusa. (Az 1884. évi értesítőben.) — Beczner Frigyes. 

A debreczeni főreáliskola tanári könyvtárának czimjegyzéke. 

(Debreczen, 1901.) 

3W. A m. kir. gazdasági tanintézet könyvtára. 

1868-ban keletkezett. 

Állománya mintegy 6254 kötet, 5 kötet kézirat és több 
kötet térkép, egy teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel 

Szakleltára és czimjegyzéke van. 

A tanárokon kivül a tanintézeti hallgatók is használhatják. 

Évi javadalmazása 1400 korona. 1902. évi gyarapodása 
110 kötet. 

A könyvtárnoki teendőket az intézet egyik tanára látja el. 

Vörös Pál, A debreczeni m. k. gazdasági tanintézet könyv- 
tárának czimjegyzéke 1902. (Débreczen, 1903.) 



DÉBRECZEN 20 1 

341. A polgári kör könyvtára. 

1869-ben keletkezett. 

Állománya 2168 mű 2781 kötettel, egy könyvtári terem- 
ben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok: Imre János. 

A debreczeni polgári kór alapszabályai. (Débreczen, 1867.) 
— Imre János, A debreczeni polgári kör könyvtárának név- 
jegyzéke. ( Débreczen , 1902.) 



342. A Svetits-intézet gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1896-ban keletkezett, midőn özv. Svetits Matyásné és 
Schlauch Lőrincz bibornok az intézetet megalapították. 

Állománya 320 kötet és 16 térkép, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az intézet tanárai használják. 

1902-ben 240 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 60 kötet 
szereztetett be. 

Könyvtárnok: M. Theofila nővér. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1896-ban keletkezett. 

Állománya 248 állat, ebből 13 emlős, 27 madár, 8 hüllő 
és 200 rovar, továbbá 40 db ásvány, több teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

1902-ben 240 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 36 állat 
és 40 ásvány szereztetett be. 

A gyűjtemény öre : M. Gottfrieda nővér. 

343. A zenede könyvtára. 

a) Könyvtár. 

1861-ben keletkezett. 

Állománya körülbelül 230 kötet, néhány térkép és kézirat 
egy szobában elhelyezve. 
Leltára van. 
A tanárokon kívül a növendékek is használhatják. 



202 DEBRECZEN — DEÉS 

b) Hangjegytár. 

1861-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Mosonyi t 
Rózsavölgyi, Kiss Sándor stb. járultak fejlesztéséhez. 

Állománya körülbelül 1321 db hangjegy, egy szobában 
elhelyezve. 

Leltára van. 

A tanárokon kivül a növendékek is használhatják. 

A gyűjtemények őre : Simonffy Emil igazgató. 

DEÉS. (Szolnok-Doboka vármegye.) 
3H. A kaszinó könyvtára. 

1880 után, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2800 kötet, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

Nyitva van hétfőn, szerdán és szombaton d. u. 3-tól 4 óráig. 
A tudományos részt minden kaszinói tag használhatja, de a 
szépirodalmi részt csak azok, kik a rendes tagsági dijon kivül 
évenként még 4 korona könyvtárdijat fizetnek. 

A könyvtárdi jakból befolyó összeg fele része, évenként 
mintegy 40—50 kor., szolgál javadalmazására. 

Könyvtárnak : Sombory Zsombor. 

A dési kaszinó könyvtárának katalógusa. (Dés } 1892.) — 
Kádár József, A dési kaszinó története. (Dés, 1897.) 



:ií3. A m. kir. állami gimnázium gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

1897-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Adományok- 
kal a m. kir. földtani intézet, a Kisfaludy-társaság, Lampel és 
Wodiáner, Sehwaiczer Sándor, dr. Csiszér Ákos, a m. kir. vallás- 
én közokt. minisztérium, a Franklin-társulat és dr. Boros Gábor 
iryarapitották. 

Állománya 3733 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Leltára van. 

1902-ben 1588 korona 51 fillér fordíttatott javadalmazására 
az átalányból, miből 822 kötet szereztetett be. 

Könyv tárnok : Illés István tanár. . 



DEÉS 203 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1897-ben keletkezett. 

Állománya egy 330 darabból álló növénygyűjtemény, a 
természetrajzi szertárban elhelyezve. 

Leltára van. 

1902-ben 240 korona 50 fillér fordíttatott gyarapítására, 
mely összegen 45 db szereztetett be. 

A gyűjtemény őre: Húsz Ödön tanár. 



3b6. A szolnok-dobokamegyei irodalmi, történelmi 
és etnográfiai társulat múzeuma. 

A társulat 1898 okt. 23-ikán alakult meg. Dr. Borosa Gábor 
által kidolgozott alapszabályait 1899 jul. 11-ikén hagyta jóvá 
a m. kir. belügyminiszter. A végleges alakulás 1899 szept. 
8-ikán történt meg, s 1900 jan. 1-től működik a társulat rend- 
szeresen. Az egyesület múzeumát, mely a dési m. kir. állami 
gimnázium épületében két teremben van elhelyezve, 1900-ban 
a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése 
alá helyezte. 

A társulatnak 10 alapító, 470 rendes és pártoló tagja van. 

1902 évi kiadásai : 240 korona évkönyvre, 77 korona 
98 fillér irodai költség, 28 kor. régiségek vásárlására, 289 kor. 
48 fillér ásatásokra, 844 kor. 22 fillér érmek vásárlására és 
42 korona rendezési költségekre. 1902/903. évi költségvetése : 
4188 kor. 40 fillér bevétel, 1521 kor. 68 fillér kiadás. 

Társulati elnök : DeésyZoltán volt főispán ; alelnök : 
dr. Torma Miklós alispán ; titkár : dr. Horváth 
Árpád. 

a) Könyvtár. 

1900-ban keletkezett. Adományokkal a m. kir. vallás- és 
közök t. minisztérium, a múzeumok és könyvtárak orsz. főfel- 
ügyelősége és id. báró Bornemissza Károly gyarapították. 
1901-ben 300 kor. állami segélyben részesült. 

Állománya körülbelül 2000 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Jelenleg rendezés alatt áll. 

b) Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1899-ben keletkezett. Alapját a vármegye tulajdonában levő 
emléktárgyak és ajándékozás utján összegyűlt, nagyobbára tör- 



204 deés 

ténelem előtti leletek képezték. 1 902-ben 300 kor. állami segély- 
ben részesült. 

Állománya 36 őskori ós 28 középkori tárgy, 16 fegyver. 
422 ujabbkori emlék, 15 kegyeleti tárgy, 412 db érem és 27 db 
bankjegy, két szobában elhelyezve. 

Leltára van. 

A közönség minden vasárnap és kedden d. e. 11-től 1 óráig 
a múzeumi őr felügyelete alatt megtekintheti. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

1902-ben keletkezett. Fejlesztéséhez az országos képtár 
járult adományokkal. 

Állománya 6 db hazai, 1 db külföldi eredeti festmény és 1 db 
eredeti szobormű, a régiségtár helyiségeiben elhelyezve. 

A közönség a régiségtárral egyidejűleg megtekintheti. 

Az a)— c) alatti gyűjtemények őre : dr. Horváth 
Árpád társulati titkár. 

d) Néprajzi gyűjtemény. 

1901 végén keletkezett Szolnok-Doboka vármegye közön- 
ségének adományából. 

Állománya a vármegyei nemzetiségekre vonatkozó számos 
ethnografiai tárgy, a vármegyeház nagy termének karzatán el- 
helyezve. 

A közönség megtekintheti. 

A gyűjtemény őre: B i r ó Antal vármegyei főszámvevő. 

e) Természetrajzi gyűjtemény. 

1900-ban keletkezett. Adományokkal dr. Incze Béla orvos 
gyarapitotta. 

Állománya 230 közét, 70 kövület, egy ásvány- és egy lepke- 
gyüjtemény, a régiségtár helyiségeiben elhelyezve. 

Leltára van. 

A közönség a régiségtárral egyidejűleg megtekintheti. 

A gyűjtemény őre : dr. Horváth Árpád társulati 
titkár. 

A szolnok-dobokamegyei irodalmi, történelmi és ethno- 
graphiai társulat alapszabályai. (Dés, 1899.) — A szolnok- 
dobokamegyei irodalmi , történelmi és ethnographiai társulat 
első évkönyve (Dés. 1900.) 



DEMJÉN — DERECSKE 205 



DEMJÉN. (Heves vármegye.) 

3í7. Iskolai könyvtár. 

1901-ben keletkezett s keletkezése óta népkönyvtárul szolgál. 
Állománya 32 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 8 nap. Az 1902. évben 25 egyén használta. 

Könyvtárnok .Pogonyi Bertalan kántor-tanitó. 



DERECSKE. (Bihar vármegye.) 
34S. A kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1868-ban, könyvtára 1873-ban keletkezett. 

Állománya 784 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külöa 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden héten kétszer d. u. 5-től 
6 óráig nyitva áll. Az 1902. évben 290 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Könyvtárnok: Bencze Péter. 

A derecskéi kaszinó könyvtárának betűrendes névjegyzéke. 
— Leitgeb Imre, A derecskéi kaszinó története. 1868 — 1893* 
(Debreczen, 1893.) 

3í9. A keresztény iparos olvasó-egylet könyvtára. 

1890-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 401 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-től 4 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 300 egyén 420 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 50 korona fordittatott gyarapítására. 



206 DERECSKE DERZ8 — DETK 

350. A polgári olvasókör könyvtára. 

1876-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 748 mű, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé Íjából minden héten egyszer d. e. 10-től 12 óráig 
nyitva áll. Használati dij évenként 2 korona. Az 1902. évben 
1910 kötetet kölcsönöztek ki belőle. 

1902-ben 150 koronát fordítottak gyarapítására. 

A derecskéi polgári olvasókör könyvtárának jegyzéke. 



DERZS. (Udvarhely vármegye.) 
351. Népkönyvtár. 

1877-ben alapította Szathmári Miklós tanító. 1899-ben a 
m. k. foldmivelésügyi minisztérium 172 darab könyvvel s 
1902-ben az erdélyi közművelődési egyesület 112 db könyvvel 
gyarapította. 

Állománya 373 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 4-től 6 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1902. évben 
150 egyén 215 kötetet kölcsönzött ki. 

1902-ben 12 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Kiss Jakab állami isk. tanító. 



DETK. (Heves vármegye.) 
352. A rőm. kath. iskola népkönyvtára. 

1880 körül keletkezett s 1900-ban egyesi ttetett a községi 
könyvtárral. 

Állománya 110 kötet és 80 füzet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden héten kétszer d. u. 4-től 
5 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1902. 
évben "körülbelül 1800 kötet és füzet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 10 korona fordíttatott gyarapítására. 1903. évi 
költségvetése 20 korona. 

Könyvtárnok : H a 1 1 a y György kántor- tanító. 



DÉVA 207 

DÉVA. (Hunyad vármegye.) 
353. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1900-ban alapi totta az erdélyi magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 94 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 14 nap. Az 1902. évben 176 kötet kölcsönözte tett ki 
belőle. 

Könyvtárnok : Péterfi Márton tanitó. 



35b. A hungadmegyei történelmi és régészeti 
társulat múzeuma. 

A társulatot Hunyad vármegye értelmisége alapította 1880 
május 13-án, dr. Sólyom Fekete Ferencz nyűg. törvényszéki 
elnök kezdeményezésére, a vármegye területén felmerülő emlékek 
és régiségek összegyűjtése és megőrzése czéljából. 

A gyűjtemények 1890-ig egy magán házban voltak el- 
helyezve, 1890-ben a vármegye által a főreáliskola czéljaira 
felajánlott épület balszárnyában, 1896-tól pedig a főreáliskola 
telkének egy különálló épületében nyertek elhelyezést. 

1898 óta a gyűjtemények a múzeumok és könyvtárak orsz. 
főfelügyelőségének ellenőrzése alatt állanak. 

Az egyesület tagjainak száma 308. 



La 



Elnök : gróf Kuun ti- é z a ; ügyvivő alelnök : R é t h y 
j o 8 ; múzeum-igazgató : Téglás (Tábor; titkár 



a) Könyvtár és levéltár. 

1880-ban keletkezett. Egyesek adományain kiviil a társu- 
lattal csereviszonyban álló bel- és külföldi rokonegyesületek 
kiadványaival gyarapodik. Főleg Erdély történetére, föld- és 
néprajzi viszonyaira, valamint Hunyad vármegyére vonatkozó 
munkákat gyűjt. 

Állománya 1310 kötet, köztük 5 magyar és 7 idegen nyelvű 
régi hazai nyomtatvány, továbbá számos térkép és mintegy 
4000 db megyei vonatkozású XVI — XIX. századi oklevél, ét- 
teremben elhelyezve, mely egyszersmind olvasóhelyiségül i* 
szolgál. 



208 DÉVA 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa most készül. 
A társulat tagjai használhatják. 

Könyvtárnok : Kolumbán Samu tanár. 

b) Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1882-ben keletkezett, midőn Torma Károly vezetése alatt 
a várhelyi ásatások megkezdettek. Gróf Kuun Kocsárd az általa 
összegyűjtött gyógy i feliratokkal, Gyulafehérvár város pedig 
nagyobb felirat-gyűjtemény nyel gyarapította. 

Az állam az 1898., 1900. és 1901. években 600—600, 
1902-ben és 1903-ban 500—500 koronát fordított a gyűjte- 
mények gyarapítására. 

Állománya 106 őskori, 423 középkori tárgy és 650 érem, 
három szobában elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei a sarmi- 
segetuzai Mithra-templom faragványai és feliratos emlékei, 
római bányászati emlékek, a hunyadmegyei római telepek min- 
denikét képviselő téglabélyeg-tára pedig egész Erdélyben első 
helyen áll. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség minden vasárnap d. e. 11-től 12 óráig díjtalanul 
megtekintheti. 

Az 1903. évi államsegélyből 101 drb régiséggel gyara- 
podott. 

c) Néprajzi gyűjtemény. 

1882-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal gr. Kuun 
Gézáné és br. Kemény Vilma gyarapították. 

Állománya 20 magyar és 10 a hazai nemzetiségekre vonat- 
kozó ethnografiai tárgy, egy szobában elhelyezve. Ehhez járul 
azon 6666 drb. csángó emlék, melyeket Téglás Gábor 400 kor. 
államsegély felhasználásával gyűjtött az intézetnek. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség minden vasárnap d. e. 11-től 12 óráig díjtalanul 
megtekintheti. 

A b) és c) alatti gyűjtemények őre : Téglás Gábor. 

A hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat évkönyvei 
I—XIIL (Déva, 1891—1902.) - Király Pál, A sarmisegethuzai 
Mithraeum. (Archaeologiai Közlemények, XV. k.) — Téglás 
(rábor, Rövid kalauz a hunyadmegyei történelmi és régészeti 
társulat múzeumának látogatói számára. (Déva, 1890.) 



DÉVA 209 

355. A m. k. állami főreáliskola gyűjteményei 

a) Könyvtár. 

1871-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 6257 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van; szaklajstroma és czédula-katalo- 
gusa most készül. 

A tanárokon kivül mások is használhatják tanári jótállás 
mellett. 

Az 1902. évben 1258 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 
154 kötet szereztetett be. 

Köngotárnok .Faragó László. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Helyiség hiánya miatt csak most van keletkezőben. Pre- 
hisztorikus és római emlékekét gyűjtenek tanczélokra. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1871-ben keletkezett. Nagyobb adomány nyal Barcsay 
Kálmán járult fejlesztéséhez 1878-ban, ki gróf Lázár Kálmán 
madárgyűjteményének maradványait közadakozásból gyűjtött 
500 koronán megvásárolta számára. 

Állománya 46 emlős, 374 madár, 34 hüllő, 20 hal, 437 rovar 
s 392 egyéb állat, továbbá 49 növény, 568 ásvány, 60 kőzet és 
263 kövület, egy teremben elhelyezve. 

1902. évi gyarapodása 2 állat. 

A gyűjtemény őre: Gaál István. 

356. A m. kir. állami tanítóképző gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

1870-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2158 kötet, egy szobában hat szekrényben el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az igazgató külön engedélyével az inté- 
zeti növendékek is használhatják. Az 1902. évben 200 kötetet, 
használtak belőle. 

Évi javadalmazása 800 korona, mely összegen az 1902. évben. 
85 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Kolumbán Samu tanár. 

Magyar Minerva III. évf. 14 



210 DÉVA — DÉVA VAK YA DEVEC9EK 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1872-ben keletkezett. 

Állománya 14 állat, 800 növény és 144 ásvány, egy szobá- 
ban két szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és leltára van. 

A gyűjtemény őre : Kuzaila Péter tanár. 
357. A nemzeti kaszinó könyvtára. 

1847-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 3851 kötet. 16 szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa vau. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként háromszor d. u. 5-től 6 óráig nyitva 
áll. 1902-ben az olvasóteremben 2431 kötetet használtak. 

Az 1902. évben 500 kor. fordittatott gyarapítására . 

Köriyvtárnok : Likker Rezső. 



DÉVAVANYA. (Jász-Kun-Szolnok várm.) 
358. Az ipartestületi olvasókör könyvtára. 

1889-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 300 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-tol 7 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 120 egyén 300 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 50 kor. fordittatott gyarapítására. 

DEVEOSER. (Veszprém vármegye.) 
359. A kaszinó könyvtára. 

1896-ban. az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomány- 
nyal Barcza Kálmán ügyvéd gyarapította. 

Állománya 252 mű 344 kötetben, egy szekrényben elhe- 
lyezve, külön olvasóteremmel. 



DfiVECftER — DOBRONOK — DOBSIKA 211 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden szerdán és szombaton este 6-tól 7-ig 
nyitva áll. 1902-ben 480 kötet kölcsönözhetett ki belőle. 

1903. évi költségvetése 200 korona. 

Könyvlárnok : Sándli Ferencz káplán. 

A devec8eri kaszinó könyvjegyzéke. (Devecser, 1901.) 



DOBRONOK 

360. Községi népkönyvtár. 

1902-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 184 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 11-től 12 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 6 nap. 1902-ben 500 egyén 
használta a könyvtárt. 

Könyvtámok : Forintos Titusz körjegyző. 

DOBSINA. (Gömör vármegye.) 
361. Nép- és ifjúsági könyvtár. 

1857-ben alapította az elemi isk. tantestület. 

Állománya 3369 kötet, öt szekrényben elhelyezve. 

Leltára és irott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 8-tól 9 óráig 
nyitva áll A kikölcsönzés tartama 14 nap. Használati dij heti 
2 fillér. Az 1902. évben 2571 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 110 kor. 95 fillér fordíttatott gyarapítására. 

1903. évi költségvetése 196 korona. 

Könyvtárnok /Szepessi Ede állami isk. tanító. 
362. Az oluasóegyesiilet könyvtára. 

1847-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 417Ö kötet, e.ery teremben elhelyezve. 
Betűrendes katalógusa van. 

14 



212 D0B8INA DOROGHÁZA — DUNAFÖLDVÁR 

Kikölcsönzés ezé Íjéiból minden szerdán és szombaton d. u. 
1-től 2 óráig nyitva áll. Használati dij kötetenként két hétre 
6 fillér. 

Az 1902. évben 248 kor. 20 fillér fordíttatott gyarapítására* 
1903. évi költségvetése : 120 kor. a könyvtárnok tiszteletdija, 
24 kor. a szolga illetménye, 200 kor. könyvvásárlásra s 50 kor. 
könyvkötésre. 

Könyutárnok : Horváth János polg. isk. tanitó. 

Bücher-Katalog des Dobschauer Lesevereins vom Jahre 1873. 
— A dobsinai olvasóegylet könyvtárának jegyzéke. (1885.) — 
U. annak 2. kiadása (1895.) 



DOKOGHÁZA. (Heves vármegye.) 

363. Iskolai könyvtár. 

1880 körül alapította a község s 1895 óta használtatik 
népkönyvtárul. 

Állománya 178 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton és vasárnap d. u. 
2-től 5 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap. Az 
1902. évben 178 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségvetése 10 korona. 

Könyutárnok: Bobek László tanító. 



DUNAFOLDVAR. 
36b. A polgári olvasókör könyvtára. 

1868-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 250 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap délután nyitva áll. 1902-ben 
az olvasóteremben 200 kötetet használtak, kikölcsönöztetett 
150 kötet. 

Az 1902. évben 60 kor. 40 fillér fordíttatott gyarapítására. 



DUNAFÖLD VÁR — DUNASZERDAHELY ECSÉD 213 

365. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1795-ben keletkezett. 1830-ban a tüz hamvasztotta el. 

Állomanya 3480 kötet, köztük 12 ősnyomtatvány s 116 régi 
hazai nyomtatvány, két szobában elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

A rendház tagjai használják. 1902-ben 36 kötetet kölcsö- 
nöztek ki belőle. 

Az 1902. évben 45 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 
beszereltetett 10 kötet. 

Könyvtárnok : Kochán Bertalan házfőnök. 



DUNASZERDAHELY. (Pozsony vármegye.) 
366. A kaszinó könyvtára. 

1860-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1500 kötet, három szekrényben elhelyezve, 
külön olvasóteremmel. 

Leltára és irott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer 
<d. u. 2-től 3-ig nyitva áll. 

Könyvtárnok : Marczy István. 



ECSÉD. (Heves vármegye.) 
367. Iskolai és népkönyvtár. 

1879-ben alapították Bognár János esperes-plébános és 
Telek József kántortanító. 1900-ban a m. kir. földmivelésügyi 
minisztérium 171 kötetből álló gyűjtemény nyel f gyarapította. 

Állománya 636 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap és csütörtökön 
d. e. 11-től 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
azontúl heti 4 fillér büntetéspénz fizetendő. 1902-ben 145 egyén 
181 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 30 kor. 30 fillér fordíttatott gyarapítására. 

1903. évi költségvetése 30 kor. 30 fillér. 

Könyutárnokok : Telek István és Szőke Benedek. 



214 EttER 

EGER. (Heves vármegye.) 

368. A cziszterczi rend kath. főgimnáziumának 
gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

Az eltörölt jezsuita-rendtől vették át a czisztercziták, a 
helytartótanács azonban még 1773-ban minden értékes könyvet 
Budára vitetett belőle. Ugyanez történt az 1787-ben feloszlatott 
cziszterczi rend könyvtárával is. Az 1802-ben visszaköltözött 
rendtagok a konventben semmiféle könyvet nem találtak, csupán 
a gimnáziumban. Innen veszi kezdetét az uj könyvtár fejlődése. 
(Részletes történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 10,600 kötet, köztük egy ősnyomtatvány és 
10 magyar nyelvű régi hazai nyomtatvány, egy teremben elhe- 
lyezve. Az épülő uj gimnáziumban három helyisége cs húsz 
személyre berendezett olvasóterme iesz. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van; czédula-katalo- 
priisa most készül. 

Évi javadalmazása 600 korona a zirczi apátság pénztárától. 

Könyutárnok : Prácser Albert tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb adományok- 
kal Kovács Károly kairói fogadó tulajdonos járult gyarapításához. 

Állománya 710 régiség és 3066 érem, három szekrényben 
elhelyezve. 

.Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 

A gyűjtemény öre : dr. Nagy Benjámin tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb adományok- 
kal Titius Pius minorita, Vrabély M., Xantus János és Kern- 
jeién Rudolf pénzügyi tanácsos járultak gyarapításához. 

Állománya 17,381 állat, 8306 növény és 4868 ásvány, egy 
hármas teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 300 korona. 

A gyűjtemény őre : Kovács Demjén tanár. 

Kas8\iba Domokos, Az egri gimnázium. (Az 1894195., 
1S95.8Q. és 1890197. évi értesítőkben.) 



£GER 



215 



369. Az érseki jogliczeum könyvtára. 

1740-ben keletkezett, midőn Foglár György szerbiai válasz- 
tott püspök az intézetet megalapította. Dánielik János püspök 
500, dr. Fekete Ferencz jogtanár 112 és dr. Martinovich 
Józsefné 125 db könyvvel gyarapították, dr. Párvy Sándor 
püspök pedig pénzadománynyal segélyezte. 

Állománya 2910 mű, 2215 kötet- és 2715 füzetben, egy 
nagy teremben elhelyezve, mely egyszersmind olvasóhelyiségül 
is szolgál. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül a joghallgatók is használhatják, kik a 
használat fejében beiratkozásuk alkalmával egyszer s minden- 
korra 6 koronát fizetnek fejenként. 1902-ben 709 kötet kölcsö- 
nözte tett ki a könyvtárból. 

1902-ben 711 kor. 28 fillér fordíttatott gyarapítására a 
fentartó kegyúr adományából s a beiktatási dijakból, mely 
összegen 180 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : dr. B o z ó k y Géza jogtanár. 

A m. kir. akadémiák és joglkzeumok története. (Pest, 1873.) 
— A felső oktatásügy Magyarországon. (Budapest, 1896.) — 
Dr. Udvardy László, Az egri érseki jogliczeum története. (Éger, 
1S98.) — Az egri érseki jogliczeum évkönyvei. (I—XXII. évf.) 



370. Az érseki liczeum gyűjteményei, 
a) Könyvtár és levéltár. 

1781-ben keletkezett. Adományokkal gr. Eszterházy Károly 
egri püspök, továbbá Fuchs, Fischer, Pyrker, Bartakovics és 
Samassa József érsekek gyarapították. (Lásd a Magyar Minerva 
eleő évfolyamában.) 

Állománya 62,000 kötet, köztük 280 ősnyomtatvány, 147 
térkép, 210 metszet és 528 kézirat, négy teremben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Az olvasóterem, július és augusztus hónapok kivételével, 
mindig nyitva áll s mindenki használhatja. Megbízható egyé- 
nek térit vény ellenében kölcsön is kapnak könyveket. 

Könyvtárnokok : M i c h a 1 e k M a n ó és dr. Huttkay 
Lipót jogakadémiai tanár. 



216 EGER 

b) Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1780-ban keletkezett. Adományokkal Bartakovics Béla és 
Samas8a József énekek, továbbá Kandra Kabos fejlesztették. 

Állománya 175 őskori és 28 középkori tárgy. 109 fegyver. 
164 újkori művészeti és ipari emlék, 20 kegyeleti tárgy és 
741 érem, egy teremben négy szekrényben elhelyezve. Kiválóbb 
nevezetességei a török világból való fegyverek és szép pecsét- 
gyűjteménye. 

Katalógusa van. 

A közönség mindig megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 66 érem és 2 régiség. 

A gyűjtemény őre: dr. Sankovics Ignác z. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

1860-ban keletkezett. Adományokkal Bartakovics Béla érsek, 
továbbá Tarkányi Béla és Aszalay József kanonokok gyara- 
pították. 

Állománya 101 db festmény, 44 metszet, 6 fénykép, 1 db 
eredeti szobormű és 3 gipsz-másolat, egy teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

A közönség mindig megtekintheti. 

Az 1902. évben hagyományozás utján 2 db festménynyel 
gyarapodott 

d) Természetrajzi gyűjtemény. 

1800-ban keletkezett. 

Állománya 28 emlős, 166 madár, 4 hüllő, 4 szekrény növény, 
240 ásvány, 30 kőzet és 4 kövület, egy teremben elhelyezve. 

A gyűjtemény őre .'László János tanár. 

ElfelejthetetUn emlékezetű egri püspök, galanthai gróf 
Eszterházi Károlynak, jeles élete, közliasznu építési és külö- 
nösen az általa szerzett, utánna pedig nevekedett, megyebeli 
könyv-gyűjteménynek leírása. (Tudományos gyűjtemény, 1819. 
évf) — Toldy Ferencz, Egri szünnapok. (Uj magyar múzeum, 
1853. évf.) — Albert Ferencz, Heves és Külső-Szolnok várme- 
gyék leírása. (Magyar orvosok stb. munkálatai, XIII. k.) — 
Az egri érsekmegyei könyvtár szakszerű czimjegyzéke. (Eger, 
1893.) — I. pótlékfüzet. (Eger, 1894.) — II. pótlékfüzet. 
(Eger, 1900.) — Varjú Elemér, Adatok az egri érsekmegyei 
könyvtár ismertetéséheg. (Magyar Könyvszemle, 1902. évf.)* 



EOEB 217 



371. Az érseki papnevelő-intézet könyvtára. 

1852-ben keletkezett. A liczeumi könyvtár másodpéldányai- 
ból, az elöregedett papok Szent Józsefről nevezett s feloszlatott 
intézetének könyvtárából, Tegó József visontai plébános terje- 
delmes könyvtárának beolvasztásából, Andrássy Kálmán néhai 
egri m. áldozópap hagyományából s mások könyvadományaiból 
gyarapodott. (Lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 7895 kötet, köztük 3 Ősnyomtatvány, 4 kötet 
kézirat és 1014 metszet, két teremben elhelyezve. Kiválóbb 
nevezetességei : a Migne kiadásában megjelent összes müvek, 
a jozefínisztikus irodalom termékei és gazdag breviárium- 
gyűjteménye. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalo- 
gnsa van. 

Csereviszonyban álló könyvtárak és ismert egyének vehet- 
nek belőle kölcsön könyveket téritvény ellenében. 1902-ben 299 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 680 korona fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 248 kötet. 1902. évi összes gyarapodása 
370 kötet. 

Könyotárnok : Ivánovich Emil theol. tanár, tanúim, 
felügyelő. 

Az egri érseki papnöveldéi könyvtár többes példányainak 
lajstroma. (Eger, 1899.) — Nyiznyay Iván, Az egri érseki pap- 
nevelő intézet könyvtárának szakok szerint való jegyzéke. 
(Eger, 1901.) 



372. A m. kir. állami /elsőbb leányiskola 
gyűjteményei 

a) Könyvtár. 

1898-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 198 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Csupán az intézeti tanszemélyzet használja. 1902-ben 110 
kötetet használtak belőle, kikolcsőnöztetett 40 kötet. 

1902-ben 619 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 53 
kötet szereztetett be. 1903. évi költségvetése 200 kor. 

Könyvtárnok: Stock Károly tanár. 



218 EGER 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1903-ban keletkezett. 

Állománya 2 db régiség, egy szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A gyűjtemény őre .Guta József igazgató. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1898-ban keletkezett. Adományokkal Károly Gyula nyűg. 
ezredes és Budenz Aladár gyarapították. 

Állománya 109 állat, köztük 14 emlős, 26 madár, 10 hüllő, 
6 hal és 53 egyéb állat, továbbá 5 doboz rovar, 47 növény 
és 126 ásvány, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 537 kor. 60 fillér fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 14 állat és 6 növény. 1903. évi költség- 
vetése 100 korona. 

A gyűjtemény őre : Blasovszky Miklósné. 



373. A m. kir. állami főreáliskola gyűjteményei 

a) Könyvtár. 

1890-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1663 kötet, egy teremben elhelyezve, a mely 
egyszersmind olvasótermül is szolgál. 

Leltára van. 

Évi javadalmazása 600 korona a tanszerátalányból, mely 
összegen az 1902. évben 120 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Klincsek József tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1890-ben keletkezett. Fejlesztéséhez Veréb Mátyás nyűg. 
járásbiró járult nagyobb adománynyal. 

Állománya 1260 érem, egy szekrényben elhelyezve. 

A gyűjtemény őre : dr. Cserey Adolf tanár. 

e) Természetrajzi gyűjtemény. 

1890-ben keletkezett. Fejlesztéséhez Kempelen Radó járult 
nagyobb adománynyal. az int^zKnek ajándékozván rovar- és 
lepke-gyüj temen vét. 



EGER BGERBOCS 219 

Állománya 6020 állat, ezek között 5840 rovar; továbbá 
27 növény, 327 ásvány és kőzet, két teremben elhelyezve. 
Leltára van. 

A közönség csak kivételes esetekben tekintheti meg. 
Évi javadalmazását a tanszerátalányból kapja. 
A gyűjtemény őre .Jablonszky Flóris tanár. 

37 1. Az ő-egri kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1832-ben, könyvtára 1835-ben keletkezett. 

Állománya 3400 kötet, hat szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható, kiköl- 
csönzés czéljából minden héten háromszor este 6-tól 7 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 13,585 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 260 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyuiárnok .'Kalovits Alajos. 



375. A Szent- Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1766-ban keletkezett. Füspöky András egri kanonok 1000 
forintos alapítványt tett könyvek beszerzésére, de az alapítvány 
ma már elveszett. 

Állománya 1913 kötet, köztük 6 db régi magyar nyom- 
tatvány, egy szobában elhelyezve. 

Leltára van. 

Csak a rendtagok használják. 

Könyvtárnok .Nagy Róbert. 



EGERBOCS. (Heves vármegye.) 
376. Népkönyvtár. 

1900-ban alapította a m. kir. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 127 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 14 nap. Az 1902. évben 50 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Könyvtárnok : Szecsko József. 



220 EOERSZ ALÓK — ELEK 



EGKERSZALÓK. (Heves vármegye.) 
377. Népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. kir. földmivelésügyi minisztérium . 

Állomanya 176 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kiköl- 
csönzés tartama 14 nap. Az 1902. évben 170 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Könyvtárnok .-Reissinger Bertalan tanitó. 



378. R. k. iskolai könyvtár. 

1895-ben alapította a r. k. iskolaszék s kezdettől fogva 
népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 161 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 14 nap. Az 1902. évben 70 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok /Reissinger Bertalan tanitó. 



%ELEK. (Arad vármegye.) 
379. Iskolai és népkönyvtár. 

1880-ban alakította a községi iskola tantestülete s 1898 
«ta használtatik népkönyvtárul. 

Állománya 974 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön d. e. 10- tol 12 
<5ráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 416 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 30 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903 évi 
költségvetése 60 korona. 

Könyvtárnok : Schramm Tamás tanitó. 



EPERJES 221 



EPERJES. (Sáros vármegye.) 

380. Az ág. hitű. ev. egyházkerületi kollégium 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár, 

Valószínűleg a XVI. szazad első felében, az intézettel egy- 
idejűleg keletkezett A XVIII. szazad végéig jelentéktelen 
gyűjtemény volt. Első rendezése és tekintélyesebb szaporítása. 
Kralovánszky rektor érdeme 1800 körül. Bánó Gábor küké- 
mezei földbirtokos 1830-ban 4000 kötetet tevő könyvtárát ado- 
mányozta a kollégiumnak. 1885-ben ajándékozta az intézetnek 
Szirmay János gazdag könyvtárát, mely »Szirmay-féle könyvtár c 
név alatt külön kezeltetik és az e czólra hagyományozott 
4000 forintnyi legatnmból folyvást szaporittatik. A Szirmay- 
könyvtár könyvei főleg Szirmay Tamástól valók, ki Mária 
Terézia korában huszárezredes volt, s kit XII. Károly svéd 
király neveltetett ; más darabjai a Pottornyay, Heinzely és má& 
protestáns családok gyűjteményeiből származtak. (Lásd a 
Magyar Minerva első évfolyamában.) 1902-ben Bujanovios Gyula- 
földbirtokos 2000 kötetből álló könyvtárt és gazdag térkép- 
gyűjteményt ajándékozott a kollégiumnak. Binder Károly nyűg. 
evang. tanító pedig végrendeleti leg a kollégiumnak hagyo- 
mányozta rendkívül becses könyvtárát, mely 1010 kotetet r 
680 füzetet, s képet foglal magában. 

Állománya 29,259 kötet, a kollégium nagytermében elhe- 
lyezve. A kollégiumi nagy könyvtár a földszintet, a Szirmay* 
féle könyvtár az emeletet foglalja el. Különös nevezetességei: 
5 ősnyomtatvány s 36 régi magyar nyomtatvány, ezek között r 
Huszár Gál, A keresztényi Gywlekezetben való Isteni dicsére- 
tek és Imádságok (H. n., 1674.); Evangéliumok és Epistolák. 
( Nagyszombat, 1698.) A Szirmay-könyvtár gazdag az alkhimista 
irodalom termékeiben, és a szabadkőművességre vonatkozó 257 
kötetnyi gyűjteménye a maga nemében talán egyetlen az ország- 
ban. A Binder-féle hagyaték különösen az 1848/49. szabadság- 
harczra, Eperjes történetére és Sáros vármegyére vonatkozó- 
művekben gazdag. Csak 1848/49-iki proklamáczió van benn* 
90 darab. 

Szaklajstroma van. 

A Szirmay-könyvtárt meghatározott biztosíték letevése 
mellett a nagy közönség is használhatja. A kollégiumi könyv- 
tárból a könyvtárnok könyveket a saját felelősségére, becsesebb 



222 



dolgokat (kéziratokat, unikumokat stb.) azonban csak a kollé- 
giumi felügyelő engedélyével adhat ki. 1902-ben 453 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 1300 korona a kollégiumi könyvtár 
gyarapítására, mely részint a tanulók által fizetett használati 
dijakból, részint a könyvtári alapítványok kamataiból szár- 
mazik ; továbbá 183 korona a Szirmay-köny vtár gyarapítására 
az alapítvány kamataiból. 

1902. évi gyarapodása 68 kötet és 30 füzet. 

Könyvtárnokok : Frenyó Lajos tanár (a kollégiumi 
könyvtárban) ésMayer András theologiai tanár (a Szirmay- 
könyvtárban). 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Egyik része a XIX. század második felében adakozás utján 
lassanként gyűlt össze. 1895-ben Herfurth József tanár hagya- 
tékából becses éremgyüjtemőnynyel gyarapodott. 

Állománya 3567 érem, melyek lepecsételt ládákba zárva 
az irattárban őriztetnek. A 2246 darabból álló Herfurth- féle 
éremgyüjteménynek szaklajstroma van. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1846-ban alapította Hazslinszky Frigyes tanár, akadémiai 
tag. s a gyűjtemény nagyobb részét ő gyűjtötte és szerezte. 

Állománya 11,246 állat, ezek között 56 emlős, 361 madár. 
79 hüllő, 138 hal, 3715 rovar ós 6897 egyéb állat; továbbá 
10,393 növény, 4470 ásvány és kőzet s 540 kövület, két szobá- 
ban üvegszekrényekben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A közönség a gyűjteménye őrének engedélyével és fel- 
ügyelete mellett megtekintheti. 

Évi javadalmazása 200 korona. 1902. évi gyarapodása 20 hal. 

A b) és c) alatti gyűjtemények őre: Szutórisz Fri- 
gyes tanár. 

Vandrák A., Az eperjesi egyházkerületi ág. h. ev. cottegium 
múltjának és jelen állapot játiak vázlatos rajza. (Eperjes. 1867,) 
— Horváth Ödön, Az eperjesi ág. ev. collég, jogakadémia múltja 
és jelene. (Kassa, lh86.) — Hörk József, Az eperjesi ev. ker. 
collegium története. (Kassa, 1H96. és 1x97.) 



EPERJES 22H 

381. A gör. kath. püspökség könyvtára. 

1821-ben keletkezett. Alapitója az egri születésű Kovács 
János udvari ágens, Y. Ferdinándnak s testvéreinek Kainer és 
Lajos főherczegeknek magyar nyelvi oktatója (szül. 1764. aug. 
25-ikén, meghalt Bécsben, 1834. ápr. 12-ikén), ki könyvtarát 
az eperjesi egyházmegyének ajándékozta oly czélzattaL hogy 
Felső-Magyarországon egy közhasznú nyilvános könyvtárt léte- 
sítsen. Ezóta főleg az időközben elhalt eperjesi püspökök és 
kanonokok könyvtáraival gyarapodott. 

Állománya 10,891 kötet, köztük 12 ősnyomtatvány és 20 
idegen nyelvű régi hazai (legtöbbnyire nagyszombati) nyomtat- 
vány ; továbbá 100 térkép. 32 kézirat és 1 oklevél, egy terem- 
ben elhelyezve. 

Leltára, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Ismert egyének téritvény s esetleg pénzbeli biztosíték 
mellett kaphatnak belőle könyveket. 1902-ben 89 kötet kölcsö- 
nözte tett ki a könyvtárból. 

Az 1902. évben 178 korona fordíttatott gyarapítására, miből 
25 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Kovaliczky Zeno. 

382. A kereskedők és kereskedő-ifjak egyletének 
könyvtára. 

1887-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mányokkal az eperjesi bankegvlet és Podveczky János gyara- 
pították. 

Állománya 1600 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer este 7-től 10 óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama egy hét, azontúl 20 fillér büntetés- 
pénz fizetendő. 1902-ben 600 kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

Az 1902. évben 150 kor. fordíttatott gyára] >i tájára. 

383. A kir. kath. főgimnázium gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

1673-ban, az intézettel egyidejűig keletkezett. Fejlesz- 
téséhez a m. k. vallás- és közokt. minisztérium s a magyar 
tudományos akadémia járultak adományokkal. 



224 EPERJE8 

Állománya 4004 kötet és 110 térkép, a gimnázium két ter- 
mében elhelyezve, melyek olvasótermekűl is szolgálnak. 

A tanári karon kivüT mások is használhatják a tanárok 
jótállása mellett. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

1902. évi javadalmazása az országos tanulmányi alapból 
918 kor. 46 fillér, mely összegen 292 kötet szereztetett be. 
1903. évi költségvetése 700 korona. 

Könyvtárnok : Jákobéi Dezső tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. (Filológiai múzeum.) 

Az 1888/89. tanév elején keletkezett. 

Állománya 383 darab régiség és kép, szobor stb., 49 gipsz- 
másolat, továbbá 441 darab érem. 

A filológiai múzeumnak a gimnázium épületében külön 
szobája van, az éremgyüjtemény a tanári könyvtárban van 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség az igazgató vagy a gyűjtemény őrének kísé- 
retében megtekintheti. 

Az 1902. évben 49 kor. 20 fillér fordittatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 7 darab régiség. 1903. évi költségvetése 
100 korona. 

A gyűjtemény őrei .Párkányi Gyula tanár (filoló- 
giai múzeum) és Jákobéi Dezső tanár (éremgyüjtemény). 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Valószínűen az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2419 állat, köztük 60 emlős, 480 madár, 8fr 
hüllő, 30 hal, 956 rovar és 864 egyéb állat; 2710 növény, 
2734 ásvány és 3461 vegyes, három egymásba nyiló szobában 
elhelyezve. 

Alapleltára és szaklajstroma van. 

A közönség az igazgató vagy a gyűjtemény őrének kísére- 
tében megtekintheti. 

1902-ben 198 kor. fordittatott gyarapítására, ebből 5 db. 
állat szereztetett be. 1903. évi költségvetése 150 korona. 

A gyűjtemény őre : Kavalszky Ágoston tanár. 

A b) és c) alatti gyűjteményeket a tanulókon kivül 1902-ben 
27 látogató tekintette meg. 

Kavalszky Ágoston, Az opál és válfajai különös tekintettel 
a vörösvágási nemes opálra. (Eperjes, 1876.) — Ruby József, 
Az eperjesi kir. kath. főgimnázium törtenete. (Eperjes, 1890.} 



EPERJES 225 

38k. A m. kir. állami tanítónőképző gyűjteményei. 

á) Könyvtár. 

1898-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 760 kötet, egy szobában elhelyezve, mely egy- 
szersmind olvasóhelyiségül is szolgál. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az intézet növendékei is használhatják. 
Az 1902. évben 760 kötetet használtak belőle. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1893-ban keletkezett. 

Állománya 67 állat, ebből 10 emlős, 27 madár, 9 hüllő, 
3 hal. 2 rovargyüjtemény és 15 egyéb állat, egy teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A gyűjtemények őre : Udvarhelyi Etelka segéd- 
tanitónő. 

385. A sárosvármegyei gazdasági egyesület 
könyvtára. 

1847-ben keletkezett. 1887-ben az Eperjesen pusztított nagy 
tűzvész alkalmával elégett. 1898-ban szervezték újjá. 

Állománya 516 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa az egyesület 1902-iki évkönyvében jelent meg. 

Kikölcsönzés ezé Íjából hetenként kétszer nyitva áll. 1902-ben 
26 kötet kölcsönöztetett ki. 

Az 1902. évben 150 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyutárnok : Lukovits Aladár titkár. 



386. A Széchényi-kör könyvtára. 

Az egyesület 1878-ban keletkezett s népkönyvtárak ala- 
pi tása érdekében kezdettol fogva nagy tevékenységet fejtett ki, 
e mellett azonban központi könyvtárt íb szervezett, mely az 
egyesületi tagok szellemi szükségleteinek kielégítésére van 
hivatva. A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter e czé- 
lokra 1900-ban 500, 1901-ben 2000, 1902-ben és 1903-ban 
2500 kor. segélyben részesítette, s gyűjteményeit a múzeumok 
és könyvtárak orsz. tanácsának ellenőrzése alá helyezte. 

Magyar Minerva III. évf. 15 



226 EPERJES 

Az egyesület védnöke : Berzeviczy Albert m. k. 
vallás- és közoktatásügyi miniszter ; elnök : dr. Hor v á t h 
Ödön kir. tanácsos ; titkár : dr. W a 1 1 e n t i n y i Samu. 

a) Nagy könyv tar. 

1878-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Az 1887. 
május 6-iki tűzvész alkalmával a könyvtár is sokat szenvedett, 
1895-ben Erdélyi Ferencznek mintegy 700 kötetnyi könyv- 
tárával gyarapodott. 

Állománya 2527 kötet, nyolcz szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából naponként d. u. 5-tÖl 6-ig nyitva áll. 

Évi javadalmazása 400 kor. 

b) Népkönytár. 

1896-ban keletkezett dr. Horváth Ödön, jogkari dékán s a 
kör akkori titkára 100 koronányi alapítványából. 

Állománya 688 mű és 700 "kötet. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-től 4-ig 
nyitva áll. Minden szegény sorsú eperjesi lakos díjtalanul hasz- 
nálhatja. Az 1902. évben 7000 kötetet használtak belőle. 

Könyvtárnok: Frenyó Lajos tanár. 

Az eperjesi Széchényi-kör évkönyve. (Eperjes, 1891.) — 
Dr. Horváth Ödön, Az eperjesi Széchényi-kör évkönyve. (Eper- 
jes, 1898., 1900. és 1902.) — Az eperjesi Széchényi-kör könyv- 
tárának jegyzéke. (Eperjes, 1900.) Az eperjesi Széchényi-kor 
könyvtárának gyarapodása 1901-ben. (Eperjes, 1902.) 

387. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1671-ben, a kolostorral egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2258 kötet, 7 db régi magyar nyomtatvány, 
több kézirat. 2 oklevél és számos levél, egy teremben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

A rendház tagjai használják. 1902. évi gyarapodása 3 kö- 
tet, 1 kézirat, 2 oklevél és számos levél. 

Könyvtárnok : K u n d r i c li Evariszt. 

Ballagi Aladár. Felvidéki kön yvtár-buvárl átok. (Magyar 
Könyvszemle, 1879. évf.) 



EPERJES 227 

388. A társadalmi egylet könyvtára. 

1873-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Az 1887. 
évi najry tűzvész alkalmával csaknem teljesen elpusztult s 
ez év ószén szerv eztetett újjá. 

Állománya mintegy 1500 kötet, öt szekrényben elhelyezve, 
külön olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. 1902-ben 
4500 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 190Ő. évben 250 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 200 korona. 

Az eperjesi társadalmi egylet alapszabályai. (Eperjes, 
1889.) — Az eperjesi társadalmi egylet könyveinek czimjegy- 
zeke. (Eperjes, 1897.) 

389. A tiszai ág. ev. egyházkerület tanítóképzőjének 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1847-ben Nyíregyházán, az intézettel egyidejűleg kelet- 
kezett. 1873-ban az intézettel együtt Eperjesre vitetett át. 
Mikolik Gyula eperjesi ág. hitv. evang. tanitó 1894-ben körül- 
belől 300 darab nagyobbára német szépirodalmi munkával gya- 
rapította. 

Állománya 2980 kötet és 40 térkép, egy teremben elhe- 
lyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül a tanulók is használhatják. 1902-ben 
37 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 49 kor. 80 fillér fordíttatott gyarapítására, 
miből 17 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Gamauf György igazgató. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1847-ben Nyíregyházán keletkezett. 

Állománya 1565 darab állat és ásvány, egy tanteremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A gyűjtemény Őre : Gerhard Béla tanár. 

Simkó E., A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerületi collég, trmitó- 
képzö intézetének története. (Eperjes, lsüG.j 

15* 



228 ERCSI— ERK ÉRSEKÚJVÁR 



ERCSI. (Fejér vármegye.) 
390. A polgári kör könyvtára. 

1888-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya mintegy 375 kötet, egy szekrényben elhelyezve, 
külön olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 1-től 2-ig nyitva áll. 
Használati dij kötetenként egy hétre 2 fillér. 1902-ben 466 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 120 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Weinér József. 



ERK. (Heves vármegye.) 
391. Községi népkönyvtár. 

1902 február 13-án alapította a m. k. földmivelésügyi 
minisztérium. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. e. 11-től 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1902. 
évben 173 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségvetése 10 korona. 

Könyvtárnok: Zöldág József. 



ÉRSEKÚJVÁR. 
392. A F. M. K. E. közkönyvtára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 482 kötet, az elemi iskolában elhelyezve. 

Könyvtárnok: Nagyfalusi Antal isk. igazgató. 



ÉRSEKÚJVÁR 229 

393. A községi kath. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár: 

1842-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 8152 kötet és füzet, egy teremben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Csupán az intézet tanárai használják. 1902-ben 300 kötet 
kölcsönőztetett ki belőle. 

1902-ben 800 kor. fordíttatott gyarapítására az államsegély- 
ből, miből 127 kötet szereztetett be. 

Könyutárnok : Bukovinszky István. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1842-ben keletkezett. 

Állománya 827 érem, a tanári szobában egy szekrényben 
elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre : T i s z ó Lajos. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1842-ben keletkezett. 

Állománya mintegy 1000 állat, ebből 17 emlős, 189 madár. 
59 hüllő, 4 hal, 531 rovar és 200 egyéb állat, két szobában 
elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre : Vrancsits Gyula. 



394. R. kath. iskolai könyvtár. 

1877-ben alapította a r. kath. iskolaszék s megalapítása 
óta népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 295 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ozéljáből minden csütörtökön d. e. 8-tól 9 
éráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. Az 1902. évben 
510 kötet kölcsönőztetett ki belőle. 

Gyarapítására a 967 kor. 44 fillért kitevő könyvtáralap 
szolgál. 

Könyutárnok : Nagyfalusi Antal iparisk. igazgató. 



1 



230 ERZSÉBETVÁROS 

ERZSÉBETVÁROS. (Kis-Küküllő vármegye.) 

395. A m. kir. állami főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1891-ben keletkezett, midőn az intézet állami kezelés alá. 
vétetett. 

Állománya 1839 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivüi mások is használhatják tanári jótállás 
mellett. 1902-ben 120 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902. évi javadalmazása a rendes és rendkívüli tanszer- 
átalányból 1926 kor., mely összegen 151 kötet szereztetett be. 
1903. évi költségvetése 2657 korona. 

Könyvtárnok : Handlos Gyula tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 36 régiség és 290 érem, egy szobában elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és katalógusa van. 
A közönség felügyelet mellett megtekintheti. 
Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 1902. évi gyarapo- 
dása 8 érem. 

A gyűjtemény őre : Laukó Albert tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 187 állat, ebből 105 emlős, 43 madár, 5 hüllő r 
5 hal, 6 doboz rovar és 23 egyéb állat ; továbbá 156 növény, 
885 ásvány, 142 kőzet és 22 kövület, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A közönség tanári felügyelet mellett megtekintheti. 

1902. évi javadalmazása a rendes és rendkívüli tan : zer- 
átalányból 315 kor., mely összegen 32 állat szereztetett be. 

^ gyűjtemény őre : dr. A 1 f ö 1 d y Dénes tanár. 



ESKÜLLÖ ESZTERGOM 231 

ESKÜLLŐ. (Bihar vármegye.) 
396. Állami iskolai könyvtár. 

1902-ben alapította Papp Gusztáv tanító s alapítása óta 
népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 51 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden szombaton d. u. 2-től 4 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 

Az 1902. évben 27 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 58 korona. 

Könyvtárnok : Papp Gusztáv igazgató-tanító. 



ESZTERGOM. (Esztergom vármegye.) 

397. Az áll segélyezett közWgi reáliskola 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1857-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1303 kötet és 1714 füzet, a tanári szobában 
elhelyezve, a mely egyszersmind olvasóhelyiségül is szolgál. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kívül mások is használhatják tanári jótállás 
mellett. 1902-ben 37 kötetet és 206 füzetet használtak belőle, 
kikölcsönöztetett 87 kötet és 120 füzet. 

Az 1902. évben 188 kor. fordíttatott javadalmazására, 
miből 15 kötet és 86 füzet szereztetett be. 1903. évi költség- 
vetése 200 korona. 

b) Régiség-gyűjtemény. 
Jelenleg rendezés alatt áll. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1857-ben keletkezett. 

Állománya 854 állat, ebből 28 emlős, 107 madár, 15 hüllő, 
14 hal, 230 rovar és 460 egyéb tárgy, a természetrajzi szertárban 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség a szertárör felügyelete alatt megtekintheti. 



232 ESZTERGOM 

398. Az érseki kisdedővőnőképző-intézet 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Vaszary Kolos bibornok, hérczegprimás alapította 1892-ben, 
az intézettel egyidejűleg. Fejlesztéséhez gr. Csáky Károly püs- 
pök, dr. Csernoch János kanonok, az esztergomi papnevelő- 
intézet, Szabó F. plébános, Számord Ignácz és Bogisich Mihály 
y. püspök járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 1191 kötet és 8 térkép, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A tanárokon kivül az intézet növendékei is használhatják. 

Évi javadalmazása a beiratási dijakból 100 kor., mely ösz- 
szegen az 1902. évben 126 kötet szereztetett be. 

Könyvtár nok : Klinda Irma tanítónő. 

b) Régiség-gyüfcemény. 

1892-ben keletkezett. Fejlesztéséhez az esztergomi pap- 
nevelő-intézet, Soóky Gábor kanonok és Lukács László járultak 
nagyobb adományokkal. 

Állománya 437 régiség és 220 érem, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

1902. évi gyarapodása 15 db régiség és 20 db érem. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1892-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Raj ne r Lajos 
kanonok, Szilva György, Prunner Róbert és Pokorny József 
gyarapították. 

Állománya 770 állat, ebből 10 emlős, 19 madár, 19 hüllő. 
45 hal, 310 rovar és 367 egyéb állat ; továbbá 332 növény, 
276 ásvány, 160 kőzet és 102 kövület, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 25 kor. a beiratási dijakból. 1902. évi 
gyarapodása 4 állat, 187 növény, 36 ásvány és 10 kőzet. 

A b) és ej alatti gyűjtemények őre : KasBay Evan- 
gélista tanítónő. 

399. Az érseki papnevelő-intézet könyvtára. 

A XVIII. században keletkezett. Simor János bibornok, 
Frank F. és Zádori J. adományaiból gyarapodott. 

Állománya 10,150 kötet, köztük 7 ősnyomtatvány. 1 kéz- 
irat és 2 oklevél, egy teremben elhelyezve. 



E8ZTERGOM 283 

Gzédula-katalogusa van. 
| Az intézet tagjai használják. 1902-ben 120 egyén 165 köte- 

| tet használt. 

Az 1902. évben 350 korona fordíttatott gyarapítására, 
ebből beszereztetett 50 kötet. 

400. Az érseki tanitőképző-intézet gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. 1896-ban a beszün- 
tetett nagyszombati és budapesti kath. tanítóképző-intézetek 
könyvtárai csatoltattak hozzá. 

Állománya 2878 kötet, négy teremben elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

Évi javadalmazása 200 korona. 

Köngvlárnokok : Gussvenitz Vilmos igazgató és 
Xeménfy Kálmán. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1842-ben, az intézet megalapítása után keletkezett. Nagyobb 
adományokkal a Szent-István királyról nevezett esztergomi pap- 
nevelő-intézet járult gyarapításához. 

Állománya 538 régiség és 442 érem, két teremben elhe- 
lyezve. 

Kiválóbb nevezetességei : 3 db pompeii régiség és egy 
régi magyar ezüst gyűrű, mely Apátfalván találtatott az u. n. 
Béla-kőnél. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 

A gyűjtemény őre : Gussvenitz Vilmos igazgató. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb adományok- 
kal a papnevelő-intézet s a beszüntetett pesti és nagyszombati 
kath. tanítóképzők járultak gyarapításához. Ajándékozás folytán 
kapta a Grundl-féle 659 darabból álló és Esztergom megye 
flóráját feltüntető növény-gyűjteményt. 

Állománya 956 db tárgy, két teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Adományozás és vétel utján gyarapodik. 

A gyűjtemény őrei .Vágvölgyi Béla és Bertalan 
V i n c z e tanárok. 



234 ESZTERGOM 

Wl. Az esztergom-szentgyörgymezei katholikus 
olvasókör könyvtára. 

1893-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Bedő József, Perger L., dr. Walter Gyula, Prey F., 
Maszlaghy Ferencz prelátus, Darányi Ignácz földmivelésügyi m. k. 
miniszter, Csernoch János prelátus, dr. Babura László, Zibrinyi 
Márton, ifj. Hegedűs J., Paulovics V. stb. járultak gyarapí- 
tásához. 

Állománya 440 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 6-tól 8-ig nyitva áll. 
Használati díj két héten tul kötetenként minden hétre 4 fillér. 
1902-ben 730 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 41 korona 80 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára. 1903. évi költségvetése 50 korona. 

Könyutárnok .'Karácsonyi Béla tanitó. 



402. Az esztergom-vidéki régészeti és történelmi 
társulat múzeuma. 

Az 1894 július 22-ikén Knauz Nándor püspök és Récsei 
Viktor benczés tanár kezdeményezésére megalakult régészeti 
és történelmi társulat alapította. Első gyarapodását az egy- 
kori Szent-Lőrincz-templom és a keresztes vitézek szentkirályi 
konventje maradványainak felásatásából nyerte. Esztergom hatá- 
rában a társulat több helyen ásatott. így a Borzhegyen római 
és őskori telepet kutatott fel, a vaspálya-állomás mellett pedig 
az úgynevezett Kőtalpat ásatta fel. Ehhez járultak még Knauz 
Nándor hagyatékának egy része és a Kis-Duna-hidnál talált 
tárgyak, melyeket a m. k. kereskedelmi minisztérium ajándé- 
kozott a múzeumnak. Külön helyisége eddig még nincs, hanem 
a főegyházmegyei könyvtár egy külön termében van elhelyezve. 

1898 óta a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősé- 
gének ellenőrzése alatt áll, 1898-ban 400, 1900-ban 800, 
1901-ben 400 kor. állami segélyben részesültek. 

A régészeti és történelmi társulat tagjainak száma : 6 tisz- 
teletbeli, 19 alapító, 135 rendes ós 53 pártoló tag. 

A társulat régészeti osztályának elnöke : halálozás foly- 
tán üresedésben; a történelmi osztály elnöke: Pór Antal 



ESZTERGOM 23& 

esztergomi kanonok ; társulati igazgató : W a 1 1 e r Gyula 
eszterg. kanonok ; titkárok : Rózsa Vitai főffimn. tanár 
és s v a t h Andor városi tanácsjegyző ; pénztaros : Pro- 
kopp Gyula ügyvéd. 

a) Könyvtár és levéltár. 

1894-ben keletkezett. 

Állománya 1600 kötet könyv s egy kéziratgyűjtemény, a 
főegyházmegyei könyvtár egyik termében két szekrényben el- 
helyezve. 

A kézirat-gyűjtemény az esztergomi czéhek kéziratait éa 
jegyzőkönyveit foglalja magában. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

A gyűjtemény állománya 55 őskori s 740 antik és közép- 
kori tárgy, 365 török uralom korabeli tárgy és fegyver, 122í> 
ujabbkori emlék, külön mintegy 1500 darabból álló érem- 
gyűjtemény, egy teremben elhelyezve. 

A múzeumi tárgyak a következő csoportokban vannak fel- 
állítva: kogyüjtemény, melyben római oltárokon, sírköveken 
kívül felásott templomok maradványai vannak elhelyezve ; 
keramikai gyűjtemény, mely barbár és római edényeken kivüí 
közép- és ujabbkori edényeket is foglal magában ; fegyver- 
gyűjtemény, melyben az esztergomi polgár gárdák fegyverei 
becsesek; ércznemüek gyűjteménye, mely az esztergomi réz- 
művesek készítményeit tünteti fel ; ruhagyüjtemény, mely 
kosztümképeket és zászlókat is foglal magában. 

Szerzeményi naplója (1899 augusztus 6-ikától) és szak- 
lajstroma van. 

A közönség bejelentés mellett a múzeumi őr kalauzolásával 
megtekintheti. 

1901. és 1902. évi gyarapodása 1782 darab régiség. 

A múzeum igazgató őre : Némethy Lajos esperes- 
plébános. 

Az esztergom-vidéki régészeti és történelmi társulat év- 
könyvei I—III. (Esztergom, 1896—1900.) — Némethy Lajos, 
Az esztergom-vidéki rég. és tort. társulat régiség-gyűjteményé' 
nek leltára. (A társulat harmadik évkönyvében.) 



#o4> ESZTEROOM 

W3. A főegyházmegyei könyvtár és múzeum. 

aj Könyvtár. 

Az 1397-ben tartott egy ház vizsgálat adatai szerint Kükül- 
lői János kanonok volt az első, ki az esztergomi főegyháznak 
könyveket adományozott. (Részletes történetét lásd a Magyar 
Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 106,030 kötet, köztük 738 ősnyomtatvány és 
187 régi magyar nyomtatvány, továbbá önállóan felállított kéz- 
irat- és oklevélgyűjtemény, tizenkét teremben elhelyezve. Ki- 
válóbb nevezetességei : középkori kéziratai, a Jordánszky-kódex. 
a Bakócz-féle graduale ; több hangjegyes és miniaturákkal 
diszitett kézirat, igy a Pruisz-féle pontifikale ; érdekes a Fug- 
ger-féle XVII. századi egyforma kötésű könyvtár; négy Kor- 
vin-kódex, Bél Mátyás, Palkovics György, Bernkopf Ignácz és 
mások kéziratai, Batthiány József és Kopácsy József herczeg- 
primások kéziratgyüjteményei stb. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Kutatók a könyv tárnok engedélyével használhatják. Köl- 
csön is ad a könyvtár könyveket. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

A könyvtárral a legrégibb idők óta régiség-gyűjtemény is 
van egybekapcsolva, melynek gyarapításához ujabban Májer 
István és Knauz Nándor ez. püspökök és Sóky Gábor kanonok 
járultak nagyobb adományokkal. Rendszeres elhelyezést 1894-ben 
nyert. 

Állománya kő- és bronzkorszakbeli tárgyak, római edények 
és feliratos téglák, Árpád-kori fegyverek, jelentékeny pecsét 
nyomó- gyűjtemény és becses érem-gyűjtemény, két teremben 
elhelyezve. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

1895 óta van rendszeresen felállítva és lajstromozva. Állo- 
mánya mintegy 10,000 darab. Elsősorban egyházi férfiak arcz- 
képeinek összegyűjtésére van rendelve. Pápák, prímások és 
kanonokok arczképeinek szép sorozata van már együtt. Ezen- 
kívül templomok, egyházi épületek, ünnepélyek stb. képeit is 
felöleli. Jelentékeny kézirajz-gyüj töménye van s ex-librisekben 
ír gazdag. 

A gyűjtemények kormányzója .Pór Antal prelátus, 
apát-kanonok, a m. tud. akadémia tagja: őre: Nómethy 
Lajos esperes-plébános. 



ESZTERGOM 



237 



Pribeli Ferencz, A főegyházmegyei könyvtár incunabtUu- 
mai. (1840.) — Ocsovszky Ferencz, A könyvtár keletkezése é» 
vj épülete. (Religio, 1856. évf.) — Knauz Nándor, Libri mis- 
sales et breviaria ecclesiae Hung. Strigonienns. (1870.) — 
Knauz Nándor, Esztergomi Korvin-codexek. (Budapest, 1880.) 
— Az esztergomi foegyházi könyvtár kéziratai. (Magyar 
Könyvszemle, 1882. évf.) — Catalogus duplorum bibliothecae 
ecclesiae metropolitanae Strigoniensis. I. (1895.) — U. ez II. 
(1901.) — Index signorum *ex-libris* dictorum bibliothecae 
eccl. metrop. Strigoniensis. (Esztergom, 1903.) 

Wí. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend főgim- 
náziumának gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1809-ben keletkezett, midőn a rend a főgimnázium veze- 
tését átvette. Nagyobb adományokkal Kecskeméthy Márton 
jezsuita és 1884-ben Ferenczy Jakab házfőnök járultak fejlesz- 
téséhez. Utóbbinak főleg a szabadságharcz idejéből származó 
nyomtatványai becsesek. (Fejlődésének történetét lásd a Msgyar 
Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 9187 kötet és 5812 vegyes füzet, a főgimnázium 
uj épületében egy teremben szakok szerint elhelyezve, a mely 
terem egyszersmind olvasóhelyiségül is szolgál. Kiválóbb neve- 
zetességei tiz darab XVI. századbeli nyomtatvány és Plinius 
História naturálisának egy értékes kiadása. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédu la- katalógusa van. 

Á tanárokon kivül az igazgató engedélyével mások is hasz- 
nálhatják, más helyekre azonban csak rendtagoknak küldenek 
használatra könyveket. 1902-ben 87 kötetet használtak belőle 
és 28 kötet kölcsönöztetett ki. 

A tandijak után befolyó gimnáziumi jövedelmekből az 1902. 
évben 111 kötet és 14 füzet szereztetett be 604 korona értékben. 

Könyvtárnok : Agatsin Gyula tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1852-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Takács Ber- 
nardin igazgató, Kruesz Krizosztom főapát és Bors Mihály 
tanár járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 519 régiség, 5512 érem és egy középkori teljes 
lovagfegyverzet. Az éremtár a könyvtár termében, a régiségtár 
pedig a földrajzi teremben van elhelyezve. 



238 



E8ZTERG0M 



A közönség a gyűjtemény őrének engedélyével és kísére- 
tében megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 16 db régiség és 821 érem. Külön 
javadalmazása nincs. 

-A gyűjtemény őre: Varsányi Román tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

A XIX. század elején keletkezett. Simor János bibornok. 
lierczegprimás növóny-gyűjteménynyel, Kruesz Krizosztom fő- 
apát és Takács Bernardin igazgató ásvány-gyüjteménynyel aján- 
dékozták meg. 

Állománya 2579 állat köztük 38 emlős, 232 madár. 42 
hüllő, 14 kétéltű, 32 hal, 417 rovar, 297 egyéb állat, tojás, 
csontváz stb. gyűjtemény ; továbbá 6282 növény és 2608 ásvány, 
két teremben szakok szerint elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedélyével és kisére- 
tében megtekintheti. 

1902-ben 261 kor. fordíttatott gyarapítására a tandijakból, 
ebből beszereztetett 33 db állat és 3 db eszköz. 1903. évi költ- 
ségvetése 300 korona. 

A gyűjtemény őre : Terlanday Emil. 

A phy8icai múzeum leltára. (Az 1869170. évi értesítőben.) 
— Sznndy Konrád, A természetrajzi gyűjtemény leltára. (Az 
1870171. évi értesítőben.) — Vojnits Döme, Az esztergomi 
Jcápt. iskola és gimnázium története. (Esztergom, 1897.) 



405. Simor János bíboros herczegprimás-féle 
érseki gyűjtemények. 

a) Könyvtár. 

Simor János herczegprimás gyűjtötte. Győri püspöksége 
idején állította fel rendszeresen. 8 mint esztergomi érsek az 
1882-ben épített primási palota külön könyvtári helyiségeiben 
helyeztette el. 

Állománya mintegy 30,000 kötet. Főleg theologiai mun- 
kákban gazdag, melyek nagyrészt becses kötésekkel vannak 
ellátva. Kiválóbb darabjai a Bollaudisták. Migno stb. kiadványai. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Kormányzó : Sujánszky Antal püspök, nagyprépost. 



ESZTERGOM 2^) 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Simor János herczegprimás gyűjtötte. 

Leltározatlan állománya a következő darabokból áll : ős- 
kori tárgyak ; római edények, fegyverek és ékszerek ; ó-keresz- 
tény tárgyak : kelyhek, edények, szövetek, csipkék ; ujabbkor i 
iparművészeti dolgok, kínai és zámbézi tárgyak stb., a rezi- 
denczia két termében és udvarán elhelyezve. Utóbbi helyen az 
Esztergom vidékén talált római sarkofágok, mértföld kövek és 
síremlékek, továbbá a szent Adalbert templom épületmarad- 
ványai nyertek elhelyezést. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

Simor János herczegprimás gyűjtötte. 1874-ben 44.000 
koronán Hardy Bernát Gáspár örököseitől megvásárolta a Hardy- 
féle 50 darabból álló becses viaszkép-gyüjteményt. 1877-ben 
ismét a 47 darabból álló értékes Bért inelly- gyűjteményt vásá- 
rolta meg 42.000 líráért. 

Állománya mintegy 10,000 darab, köztük 564 db festmény, 
öt teremben elhelyezve. Nevezetesebb darabjai az ó-német és 
ó-olasz iskola mestereitol származó képek, Dürer metszeteinek 
gyűjteménye, az Arandel-Society reprodukcziói, disznyom tat- 
ványok és illusztrált müvek gyűjteménye, köztük mintegy 200 
diszalbum, melyek legnagyobb része magyar készítmény. 

Katalógusa van. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedelmével megtekint- 
heti. Nagyobb társaságoknak már jóval előbb kell engedélyt 
kérniök. 

A b) és c) alatti gyűjtemények öve : M a s z 1 a g h y 
F e r e n c z prelátus, apátkanonok. 

Maszlaghy Ferencz, Az esztergomi herczegprimási képtár- 
ban levő müvek jegyzéke, (Esztergom, 1878. és 1891.) — Bényi 
Bezső. Az esztergomi prímás i kép- és metszettár és annak mű- 
irodalma. (Budapest, 1879.) — Catalogus bibliothecac Joannis 
Cardinalis Simor. (Esztergom, 1887.) — Badisich Jenő, Simor- 
múzeum. (Művészi ipar, 1887. vvf.) 

Í06. A Szent-Ferencz-rend kolostorának 
könyvtára. 

1717-ben keletkezett. 1897-ben uj helyiségbe vitetett át. 
Állománya mintegy 3000 kötet, egy teremben elhelyezve.. 
Szaklajstroma van. 



£^Q ESZTERGOM — ETFALV A-ZOLTÁN — ETTYEK — FAKERT 

Téritvény ellenében mindönki kaphat belőle kölcsön köny- 
veket. 

1902. évi gyarapodása 8 kötet. 
Könyvtárnok: Farkas Szeratin. 



ETFALVA-ZOLTÁK (Háromszók vármegye.) 
í07. Népkönyvtár. 

1901-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 110 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden kedden és vasárnap d. e. 
8-tól 10 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap, azon- 
túl heti 20 fillér büntetéspénz fizetendő. Az 1902. évben 140 
egyén 160 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtár nok : Bakcsi Károly közs. főbíró. 



ETTYEK. (Fejér vármegye.) 
W8. Az olvasókör könyvtára. 

Az egyesület 1887-ben, könyvtára 1891-ben keletkezett. 

Állománya 450 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden héten kétszer d. u. 2-től 4 óráig 
nyitva áll. 1902-ben az olvasóteremben 250 kötetet használtak, 
ki kölcsönözte tett 360 kötet. 

Az 1902. évben 100 kor. fordíttatott gyarapítására. 



FAKERT. (Arad vármegye.) 

Í09. A r. kath. iskola könyvtára. 

1890 körül keletkezett s fakerti plébánosok adományaiból 
gyarapodott. Kezdettől fogva népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 50 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 
, Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartania 8 nap. 



F ARKASD — FEHÉRTEMPLOM 241 

FARKASD. (Nyitra vármegye.) 
MO. Népiskolai könyvtár. 

1880-ban keletkezett s kezdettől fogva népkönyvtárul szolgál. 
Állománya 24 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljábol mindig nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 10 nap. 

Könyvtárnok .Deák István tanító. 



FEHÉRTEMPLOM. (Temes vármegye.) 
4ÍÍ. A m. kir. állami főgimnázium könyvtára. 

1878-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 8316 kötet, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója és szakok szerinti czédula-katalo- 
gusa van. 

Az intézet tanárai használják. 1902-ben 375 kötetet köl- 
csönöztek ki belőle. 

Az 1902. évben 450 korona fordittatott gyarapítására, ebből 
beszereztetett 137 kötet. 

Könyvtárnok: Egry Gyula tanár. 

Í12. A magyar társaskör könyvtára. 

Az egyesület 1875-ben, könyvtára 1896-ban keletkezett. 

Állománya 342 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljábol minden hétfőn, szerdán és szombaton este 
6-tól 7 óráig nyitva áll. 1902-ben 215 kötet kölcsönÖztetett ki 
belőle. 

Az 1902. évben 240 kor. fordittatott gyarapítására, 1903. 
évi költségelőirányzata 600 korona. 

Könyvtárnok : (r á 1 Kálmán főgimnáziumi tanár. 
Magyar Minerva III. évf. 16 



242 FEHÉRTEMPLOM — FELDKBRÖ — FELKA 

M3. A munkás olvasó" és önképző-egyesülel 
könyvtára. 

1890-ben. az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 3200 kötet, n*gy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap d. n. 2-től 5-ig nyitva áll. 
Használati dij havi 40 fillér. 1902-ben 1000 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 240 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Ludvig Simon tanitó. 

Bücher-Katalog des Arbeiter-Lese- und Büdungs-Yereines 
in Fehértemplom. (Fehértemplom, 1899.) 



FELDEBRŐ. (Heves vármegye.) 
hlb. Népiskolai könyvtár. 

Keletkezési éve ismeretlen. Népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 190 kötet és 237 füzet, egy szekrényben el- 
helyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. Javadalmazása 
évi 20 korona a község pénztárából. 

Könyvtárnok : H e 1 1 Sándor. 

FELKA. (Szepes vármegye.) 
115. Tátra múzeum 

1882-bcn közadakozásból létesült Scherfel V. Aurél indít- 
ványára és 1882. április 23-ikán nyittatott meg. A község az 
ág. ev. paplak és iskola épületének első emeletén bérelt a 
múzeum szamára helyet s ott most hat szobában, egy folyosón 
és három fülkében van elhelyezve. 1898-ban a múzeumok és 
könyvtárak országos főfelügyelőségének ellenőrzése alá helyez- 
tetett. 



FELKA 243 

Fentartására és gyarapítására 1882. július 23-án » Felkai 
tátrai múzeum-egylet* czimmel egyesület alakult, mely az 
1883. márcz. 7-ikón jóváhagyott alapszabályok alapján 1883. 
április 23-ikán kezdte meg rendszeres működését. 

Az egyesületnek 92 alapító és 148 rendes tagja van. Az egy- 
leti vagyon 1902-ben 5367 kor. 61 fillér volt, évi bevételei 
669 kor. 26 fillért, kiadásai pedig 581 kor. 98 fillért tettek kí. 
1903. évi költségvetése 520 kor. bevétel, 472 kor. kiadás. Az 
állam 1901-ben 800, 1902-ben és 1903-ban évenként 400 kor. 
segélylyel járult a gyűjtemények gyarapításához. 

Az egyesület elnöke : dr. Topscher Gusztáv bécsi 
közjegyző*: alelnök és múzeumi igazgató : dr. D a i t s Ede 
orvos ; titkár : Strauch Gyula tanító, képezdei tanár 
Iglón: pénztárnok: Krompecher László. 

a) Könyvtár. 

1882-ben, a múzeum megalapításakor keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Spöttl Ignácz bécsi akadémiai festő és TJllepitsch 
József pénzverdéi hivatalnok, továbbá Adriányi A., Mayer Ida, 
Gráf Irma és Krompecher E. M. fiai járultak gyarapításá- 
hoz. Scherfel Aurél gyógyszerész 835 kötetből álló könyv- 
tárát hagyta a múzeumnak. 

Állománya 2754 kötet, ezek kőzött 13 idegen nyelvű régi 
hazai nyomtatvány; továbbá 78 térkép, 4 metszet, 4 kézirat s 
43 oklevél, egy üvegfallal elválasztott fülkében és két nagy 
könyvszekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van, szaklaj- 
stroma most készül. 

Az egylet tagjai és a város közönsége használhatják. 
A használatért a tagok kötetenként 5 fillért, nem tagok 10 
fillért fizetnek minden hétre. 1902-ben 10 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

1901-ben és 1902-ben 400 kor. állami segélyben részesült ; 
1902-ben az egyesület ezenkívül 185 koronát fordítóit gyarapí- 
tására. Ez évi gyarapodása 173 kötet. 22 térkép, 1 metszet és 
2 oklevél 

Könyvtárnok : Lux Viktor tanító. 

bj Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1882-ben, a múzeum megalapításakor keletkezett. Adomá- 
nyokkal Spöttl Ignáoz festő, gömöri Szentiványi József, Krom- 
pecher E. M. fiai, dr. Szontagh Miklós, dr. Scholtz Ede. 

16* 



244 FELKA 

Hirsch Vincze, Hajts Lajos, gr. Szirmay Vinczéné, dr. Daits 
Ede és Madarász Viktor stb. járultak gyarapításához. 

Állománya 158 őskori, 44 középkori tárgy, 23 fegyver, 
546 ujabbkori emlék, 21 kegyeleti tárgy és 2727 érem. két 
szobában elhelyezve. Kiválóbb neveaetességei : a felkai, matheó- 
czi. alsó-erdőfalvi és svedléri bronzleletek, a felkai és nagy- 
szalókí vasleletek, számos őskori agyagedény-cserép, régi közép- 
kori vaskard stb. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma most készül. 

A közönség megtekintheti. 

Az 1902. évi kiadás a néprajzi tárgyakkal együtt 95 kor. 
60 fillért tett ki. 1902. évi gyarapodása 25 régiség és 53 érem. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

1882-ben. a múzeum megalapításakor keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Spöttl Ignácz bécsi festő. Balló Ede s Madarász 
Viktor budapesti festők és Krompecher E. M. fiai járultak 
gyarapításához. 

Állománya 17 eredeti hazai festmény, 9 kézirajz és 150 
metszet, fénykép és egyéb reprodukezió, az östzes múzeumi 
szobák falain elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : Kossuth L. 
arczképei Madarász Viktortól, Scherfel Aurél arczképe Balló 
Edétől és Spöttl Ignácz tájképei. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 60 db reprodukczió, melyek ajándé- 
kozás utján jutottak a múzeum birtokába. 

d) Néprajzi gyűjtemény. 

1882-ben. a múzeum megalapításakor keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Krompecher E. M. fiai, Adriányi Gusztávné és 
Hirsch Viricze gyapitották. 

Állománya 140 a hazai nemzetiségekre vonatkozó, 12 az 
uralaltáji rokonnépekre vonatkozó és 9 külföldi ethnografiai 
tárgy, két szobában elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : régi 
szepesi bútorok, szepesi kézimunkák és himzések. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség megtekintheti. 

Az 1902. évben 26 tárgy gyal gyarapodott. A régiségtári 
tárgyakkal együtt a rendes évi bevételekből 95 kor. 60 fillér 
fordíttatott javadalmazására. 

A b) c) és dj alatti gyűjtemények őre : dr. D a i t s E d e 

igazgató. 



FELKA — PELKÉMET 245 

e) Természetrajzi gyűjtemény. 

1882-ben, a múzeum megalapításakor keletkezett. Adomá- 
nyaikkal Donhauser R., Húsz János, Scherfel Aurél, Kornél és 
Róbert, dr. Szontágh M., Ullepitsch József, dr. Chyzer Kornél, 
Hazslinszky F., Kalchbrenner K., dr. Daits E., Melczer E., 
Schelle R., Spöttl Ignácz, Münich K. és Gróf Pál stb. gyara- 
pították. 

Állománya 77 emlős, 578 madár, 52 hüllő, 25 hal, 2984 
rovar s 39 egyéb állat, továbbá 3993 növény, 1271 ásvány. 
779 kőzet és 326 kövület, három szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség megtekintheti. 

1901 óta évenkint 400 kor. államsegélyben részesült; 
1902-ben ezenkívül 59 kor. 20 fillér fordíttatott gyarapítására. 
Ez évi gyarapodása 1008 állat, 3 növény és 32 ásvány. 

A gyűjtemény őrei : dr. Daits Ede igazgató, K o b i- 
licz Lajos ny. honvédezredes. Cornidesz Károly és 
dr. Krompecher Ottó gyógyszerész. 

A múzeum látogatóinak száma 1902-ben 390 volt. 

A felkai Tátra- Múzeum-egylet alapszabályai. (Felka 
1883.) — Statuten des Felkaer Tátra- Múzeum* Vereines. (Felka 
1883.) — A Tátra- Múzeum Felkán. Jelentés eddigi működésé- 
ről. (Késmárk^ 1884.) — A felkai Tátra-Múzeum működéséről 
szóló második jelentés. (Késmárk, 1892.) 



FELNÉMET. (Heves vármegye.) 
Í16. Községi népkönyvtár. 

1891-ben alapította a község. 

Állománya 90 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasár- és ünnepnapon d. e. 
8-tól 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 10 nap. 
1902-ben 80 kötet kolcsönöztetett ki belőle. 

Könyutárnok : Borosa Endre tanitó. 



246 FELSÖBAKA — FELSŐEŐR 

FELSŐBAKA. (Hont vármegye.) 
417. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott 
javadalomból ; a könyvtár ennek folytán a tanács felügyelete 
alatt áll. 

Állománya 100 kötet, az ev. iskolában elhelyezve. 

Könyvtárnok .Licskó Adolf kántortanító. 

FELSŐBÁNYA. (Szatmár vármegye.) 
Í18. Népkönyvtár. 

A múzeumok és könyvtárak országos tanácsa alapította 
Í902-ben. 

Állománya 330 kötet, a polg, olvasókör helyiségében egy 
szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön d. u 2-től 4-ig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. azontúl heti 10 fillér 
büntetés fizetendő. Az 1903. óv első felében 1713 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Kettegi Károly nyűg. m. kir* 
bányafelőr. 

FELSŐBŐR. (Vas vármegye.) 
4-19. Népkönyvtár. 

A múzeumok és könyvtárak országos tanácsa alapította 
1901-ben. 

Állománya 498 kötet, a községi anyakönyvi helyiségben 
elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton nyitva áll. 1908-ban 
133 olvasó 386 kötetet használt. 

Könyv tárnok : Magassy Sándor községi jegyző. 



FELSŐLÖVŐ — FELSÖSÓFALVA 247 

FELSŐLÖVŐ. (Vas vármegye.) 

k2ú. Az ág. ev. tanitőképző-intézet és főgimnázium 
könyvtára. 

1845-ben keletkezett. Ajándékozás utján került birtokába 
a Peregriny-féle könyvtár, mely igen sok pedagógiai munkát 
tartalmaz. 

Állománya mintegy 6000 kötet, egy kézirat és több tér- 
kép, négy teremben elhelyezve. Kiválóbb nevezetessége egy 
Luther-féle bibliaforditás 1536-ból. 

Czédula-katalogusa van. 

Kölcsön csak a tanárok kapnak belőle téritvény ellenében 
könyveket. 

Évi költségvetése 450 korona. 1902. évi gyarapodása 67 
kötet. 

Könyvtárnok : Hajas Béla tanár. 

A felső-lövői ág. ev. tanintézetek könyvtárának katalógusa. 
(1870. és 1895.) — A felsö-lövöi ág. ev. tanintézetek ötven éves 
fennállásának alkalmából kiadott 1894,5. évi örömért esitö. 

FELSŐRAKONCZA. (Hont vármegye.) 
121. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közmivelődési 
egyesület a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott 
javadalomból ; a könyvtár ebből kifolyólag a tanács felügyelete 
alatt áll. 

Állománya 348 kötet, az ág. ev. iskolában elhelyezve. 

A község tót anyanyelvű lakosai közül főleg a tankötelesek 
használták. 1903-ben 223 kötetet használtak belőle. 

Könyvtárnok: Kardos Emil ev. tanitó. 



FELSÖSÓFALVA. (Udvarhely vármegye.) 
122. Népkönyvtár. 

1901. január 1-én alapította a m. kir. földmivelésügyi 
minisztérium. 

Állománya 157 kötet, egy szekrényben elhelyezve az állami 
iskolában. 

Katalógusa van. 



248 FELSŐSZŐLNÖK — FELSŐTERÉ3TY 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 11-tol 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartania 8 nap. Az 1902. év- 
ben 169 egyén használta. 

Könyvlárnok: Böjthe Béla állami isk. igazgató. 

FELSŐSZŐLNÖK. (Vas vármegye.) 
423. Népkönyvtár. 

1900-ban alapította a m. kir. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 120 kötet, az állami iskolában egy szekrényben 
elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-től 5 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 218 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Márkus Elemér állami isk. tanító. 

FELSŐTÁRKÁNY. (Heves vármegye.) 
42í. Rom. kath. iskolai könyvtár. 

Alapítási éve ismeretlen. Népkönyvtárul is használják. 
Állománya 360 kötet, egy szekréayben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap 
d. u. 1-től 3 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 
Évi javadalmazása 20 korona. 

Könyvtárnok : Kormos János tanitó. 



FELSÓTERÉNY. (Hont vármegye.) 
425. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1901-ben alapította a felvidéki magyar közmivelődési 
egyesület. 

Állománya 102 kötet, az ág. ev. iskolában elhelyezve. 
1902-ben 102 kötetet használtak belőle. 

Könyvtárnok : Klein Mihály ev. tanitó. 



FELSŐVIB8Ó FIUME 249 

FELSŐVISSÓ. (Máramaros vármegye.) 

Í26. Népkönyvtár. 

1902. novemberben alapította a múzeumok és könyvtárak 
országos tanácsa. 

Állománya 328 kötet, a kaszinó- egylet helyiségében két 
szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
6-tól 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. Az 
1902. évben 144 egyén használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok: Bozga Miklós. 

FENYŐFALVA. (Szeben vármegye.) 
í27. Az ág. tv. népiskola könyvtára. 

1885-ben keletkezett s kezdettől fogva népkönyvtárul is 
szolgál. 

Állománya 90 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. 1902-ben 
15 egyén használta. 

Köngutárnok : Drotleff János. 



FIUME. 



428. A m. kir. áll. felső kereskedelmi iskola gyűj- 
teményei. 
a) Könyvtár. 

1881-ben keletkezett. 

Állománya 1814 kötet és 97 térkép, egy szobában elhe- 
lyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az intézet tanárai használják. 

Évi javadalmazása 700 kor., 1902-ben 856 kor. 98 fili. for- 
díttatott gyarapítására. Az 1902. évben 149 kötettel gyara- 
podott. 

Köngutárnok: dr. Hajnal Dávid. 



250 FIUME 

bj Áruismereti gyűjtemény. 

1881-ben keletkezett. 

Állománya 1038 szám, egy helyiségben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

1902-ben 9 minta-gyüjteménynyel (192 drb) gyarapodott. 
Javadalmazására 141 kor. 52 fillért fordítottak. 1903. évi költség- 
előirányzata 100 kor. 

A yyüjíemény őre .Riegler Sándor. 



Í29. A m. kir. állami felső leányiskola gyűjte- 
ményei. 

aj Könyvtár. 

Az 1890/91. iskolai évben keletkezett, midőn az intézet 
valóságos felsőbb leányiskolává lett. Fejlesztéséhez a m. kir. 
vallás- és közokt. minisztérium és Saint-Sulpice tanítónő járul- 
tak adományokkal. 

Állománya 1298 kötet, közöttük négy idegen nyelvű régi 
hazai nyomtatvány, egy teremben elhelyezve, külön olvasó- 
helyiséggel. 

Szaklajstroma vau. 

Az intézet tanárai használják. 1902-ben 300 kötetet hasz- 
náltak az olvasóteremben s 100 kötetet kölcsönöztek ki. 

Az 1902. évben 133 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 
beszereztetett 20 kötet. 1903. évi költségelőirányzata 200 kötet. 

Könyutárnok : Simonetti Klementina tanítónő. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

Az 1890/91. iskolai évben keletkezett. 

Állománya 185 állat, köztük 11 emlős, 34 madár. 17 hüllő, 
14 hal, 100 rovar, 19 egyéb állat és 75 szemléleti kép, továbbá 
26 növény. 113 ásvány, 3 kőzet és egy kövület-gyűjtemény, a 
szertárban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

1902-ben 32 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből beszerez- 
tetett 4 szemléleti kép. 

A yyiijtemény őre: dr. Halász Sándor tanár. 



FIUME 251 

430. A m. k. állami főgimnázium gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1870-ben keletkezett, midőn az intézetet az állam a varos- 
tól átvette. Nagyobb adományokkal a m. k. vallás- és közokt. 
minisztérium járult fejlesztéséhez. 

Állománya 4625 kötet könyv. Ezek közül a Hung.. Phil.- 
Paedagogia, Classica-Philologia, Varia, Encyel., Germanica és 
Italica egy szobában szakok szerint, a többi szakok (Hist.- 
Geogr., Hist.-Nat.. Mat.-Phys.) pedig az illető szertárban van- 
nak elhelyezve és a szertárör felügyelete alatt állanak. 
A könyvtárterem egyszersmind olvasóhelyiségül szolgál. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalojrusa van. 

Az intézet tanárai használják. 1902-ben 132 kötet kölesönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 536 kor. 38 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára. m9ly összegen 65 kötet szereztetett be. 1903. évi költség- 
előirányzata 800 kor. 

Könyvtárnok : dr. X e g o v e t i c h Artúr tanár. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

1885-ben alakult meg, mint az intézet tört éne t-érmészet- 
régészeti szertára. 

Állománya 2 fegyver, 663 érem. 166 térkép (külön elhe- 
lyezve a földrajzi szertárban), 534 metszet, 1 kézirat és 55 oklevél, 
egy szobában elhelyezve. Kiválóbb nevezetessége Fiume 1622. évi 
statútumainak kézirata, mely a fiumei törvénybiró (iudex male- 
hYiorum) hivatalos olasz példánya volt. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 160 korona. 1902-ben 24 kor. fordítta- 
tott gyarapítására, miből 5 db szereztetett be. 

A gyűjtemény őre ;dr. Csepreghy Kálmán tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1870-ben keletkezett. Fejlesztéséhez a magyar nemzeti 
múzeum ásványtára kőzet és kövület-gyüjteménynyel járult. 
A vallás- és közokt. m. k. minisztérium az 1896-iki ezredéves 
kiállítás tengeri fauna-minta-gyüjtemónyét ajándékozta az inté- 
zetnek. Matisz J. tanár ajándékából 227 darabbal gyarapodott. 

Állománya 2258 állat, ezek között 67 anatómiai készít- 
mény, 38 emlős, 136 madár, 78 hüllő és kétéltű, 124 hal, 1159 
rovar és 656 egyéb alsóbbrendű állat; továbbá 1299 növény, 
567 ásvány, 228 kőzet és 319 kövület, két szobában és a folyo- 
són elhelyezve. 



252 FIUME 

A közönség az igazgató vagy a szaktanár kalauzolása mel- 
lett megtekintheti. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Az 1902. évben 166 korona fordíttatott gyarapítására, ebből 
beszereztetett 25 állat. 1902. évi összes gyarapodása 34 állat, 
7 növény és 1 ásvány. 1903. évi költségvetése 160 kor. 

A gyűjtemény őre ; M a t i s z János tanár. 
U3Í. A m. kir. tengerészeti akadémia könyvtára. 

Valószínűleg a XVIII. század végén, az intézettel egy- 
idejűleg keletkezett. 

Állománya 1544 kötet, a tanári teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 720 korona. 1902. évi gyarapodása 
«3 kötet. 

A könyvtárnok teendőit az intézet egyik tanára végzi. 



43V. Városi könyvtár és múzeum. 

I. Könyvtár. 

1892-ben keletkezett. Adományokkal Oelletich Tamás, Ricci 
M., Horhy-Schott asszony és Bedini K. dr. gyarapították. 
{Történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 20,400 kötet, köztűk 24 ősnyomtatvány és 4 db 
kézirat, két teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára, szaklajstroma és czédula- katalógusa van. 

Használók számára hétköznapokon d. u. 5-től 8-ig nyitva 
áll. Minden tisztességesen öltözött egyén használhatja. Köl- 
csöu állami és községi tisztviselők s tanítók minden megszorítás 
nélkül, mások csak a könyv kétszeres értékének letevése mellett 
kaphatnak belőle könyveket. 1902-ben 7000 kötetet használtak 
a könyvtárban s 200 kötet kölcsönöztetett ki. 

Evi javadalmazása 1400 kor. Fiume város képviselőtestü- 
letétől. 1903. évi költségvetése 3140 kor. 

Könyvtárnok: Dalmartello Arthur tanár. 

II. Múzeum. 

aj Régiség-gyűjtemény. 

A könyvtárral egyidejűleg egyesek adományaiból s a 
Batthyány-hegyen eszközölt ásatások eredményeiből keletkezett. 
Fejlődése csak az ujabb időben vett nagyobb lendületet. 



FIUME— POG ARÁS 25& 

Állománya 180 db kelta és római régiség 8 egy nagyobb 
éremgyüjtemény, a könyvtár termeiben elhelyezve. 

A gyűjtemény még nincs leltározva. 

Megtekinthető minden ünnep- és vasárnap d. e. 10 és 12 
óra között. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

Állományát a Pauer ellentengernagy által ajándékozott 
kagyló-gyűjtemény, a Hoffmann ezredestől megvett rovargyüj- 
temény 8 néhány más természetrajzi tárgy képezi, a könyvtár 
termeiben elhelyezve. 

A gyűjtemény meg nincs leltározva. 

Megtekinthető minden ünnep- és vasárnap d. e. 10 és 12 
óra között. 

FOGARAS. (Fogaras vármegye.) 
Í33. A könyvtári olvasóegylet könyvtára. 

1881-ben keletkezett. 

Állománya 900 kötet, az ev. ref. papilakban, három 
szekrényben elhelyezve 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként ötször d. u. 2-től 3 óráig 
nyitva áll. Használati dij évi 4 korona. 

Könyutárnok .Pánczél Károly ev. ref. leikész. 
434. A m, /f. áll. felső kereskedelmi iskola könyvtára. 

1877-ben keletkezett, midőn az intézet mint polgári fiu- és 
leányiskola megalakult. A kereskedelmi iskola most újból szünő- 
f élben van. helyébe az állam főgimnáziumot állit e az osztályok 
fokozatosan beszüntettetnek ; ehhez képest a könyvtár is az uj 
iránynak megfelelően fej lesz téti k. 

Állománya 820 kötet, a tanári szobában három szekrény- 
ben elhelyezve. 

Leltára van. 

Az intézet tanárai használják. Az 1902. évben 229 kötet 
kölcsönözte tett ki. 

A fokozatos beszüntetés miatt többé nem gyarapodik. 

Könyvtárnok /Zsigmond Antal tanár. 

(Természetrajzi gyűjteménye az 1901/1902. tanévben leltár 
szerint átadatott a helybeli áll. polg. leány-iskolának.) 



254 FOGARAS FÖLDES FOLKUSFALU 

435. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1730-ban keletkezett. 

Állomanya 1234 kötet, köztük 2 db régi magyar nyomtat- 
vány, egy teremben elhelyezve. 
Betűrendes katalógusa van. 
1902. évi gyarapodása 28 kötet. 

Könyvtárnok : Simon Jenő házfőnök. 



FÖLDES. (Hajdú vármegye.) 

436. Ev. ref. iskolai népkönyvtáv. 

1896-ben alapította az ev. ref. egyház. 
Állománya 380 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
2-töl 3 óráig nyitva áll. 

437. Az olvasókör könyvtára. 

1870-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 800 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap és szerdán d. e. 11-tol 12-ig 
és d. u. 3-tól 4 óráig nyitva áll. 190^-ben 75 1 egyén 1192 kötetet 
kölcsönzött ki. 

FOLKUSFALU. (Turócz vármegye.) 
438. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapitotta a felvidéki magyar közmivelodési egye- 
sület. 

Állománya 173 kötet, az állami iskolában elhelyezve. 

Könyvtárnok : Ilgó László állami iskolai tanitó. 



FRAXZFBLD — FÜOYI VÁSÁRHELY 255 

PRANZFELD. (Torontál vármegye.) 
439. Ifjúsági könyvtár. 

1878-ban alapította a község s kezdettől fogva népkönyv- 
tárai szolgál. 

Állománya 685 kötet, az állami elemi iskolában egy szek- 
rényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden hétfőn, kedden, szerdán és 
pénteken d. e. 11-től 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tar- 
tama 8 nap. 1902-ben 1460 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Szabó Gyula állami iskolai tani tó. 



HO. Az olvasóegylet könyvtára. 

1873-ban, az egyesület megalakulása után keletkezett. Ado- 
mányokkal Weisz Károly, Sztodola Pál, Stromszky V., Draskóczy 
Kornél. Jassenovics, Steiner János és a toron tál megyei gazda- 
sági egyesület gyarapították. 

Állománya 1025 kötet, melynek magyar része 75 kötetet 
számlál, három szekrényben elhelyezve, külön olvasóteremmel. 

Leltára és irott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenkét kétszer d. u. 6-tól 7-ig nyitva áll. 
A tagokon kívül mások kötetenként heti 4 fillér használati 
dijat fizetnek. 1902-ben 600 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 60 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. évi 
költségelőirányzata 80 korona. 

Könyvtárnok : If j. Neubauer János. 

Die Geschichte der Getneinde Franzfeld. 



FUGYIVÁSÁRHELY. (Bihar vármegye.) 
Hl. Népkönyvtár. 

1901. deczember 1-én alapította a községi képviselőtestület, 
Pokoly Kálmán tanító indítványára. A m. kir. földm ívelés ügyi 
minisztérium 110 kötettel gyarapította. 

Állománya 164 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap d. u. 
o-tol 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azon- 



256 FCGYIVÁSÁRHELY — FÜLEK — OALGÓCZ 

tul heti 2 fillér büntetéspénz fizetendő. 1902-ben 142 egyén, 
213 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 40 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. évi 
költségelőirányzata 20 korona. 

Könyvtárnok : Pokoly Kálmán állami isk. tanító. 



FÜLEK. (Nógrád vármegye.) 
W2. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1748-ban keletkezett. A füleki vár birtokában volt könyvek 
közül, több került oda az okiratokkal és levelekkel együtt. 

Állománya 2161 kötet, köztük 10 ősnyomtatvány ; továbbá 
73 kézirat s több oklevél, térkép stb., egy teremben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Használók számára szükség szerint nyitva áll. 

Konyul ár nok : Kapás Arnold házfőnök. 

GALGÓCZ. (Nyitra vármegye.) 
H3. A kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1872-ben, könyvtára 1896-ban keletkezett. 
Adomáuyokkal dr. liuduyánszky Béla és Fodor József ország- 
gyűlési képviselők gyarapították. 

Állománya 327 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és irott katalógusa van. 

Az olvasóterem minden délután 1-tól este 9 óráig használ- 
ható. Kikölcsönzés czéljúból naponként d. u. 5-től 8-ig nyitva 
áll. Használati díj két hetenként 5 fillór. 1902-ben 256 kötet 
kölcsonöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 85 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyutárnok . H a 1 á s z .7 ó z s e f. 



iH. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1492-ben. a kolostorral egyidejűleg keletkezett. Régi állo- 
mányáról mit sem lehet tudni, mert a vallásháborúk alatt a 
kolostor a tüz áldozatává lett, s vele együtt a könyvtár is 
elpusztult. 



GALOÓCZ — GÁL8ZÉC8 — G. -KELECSÉNY G.-8ZT-KERE8ZT 257 

Állománya mintegy 6000 kötet, köztük 5 db régi magyar 
nyomtatvány, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 
Használók számára szükség szerint nyitva áll. 

Könyvtárnok : Piencsák Julián. 

GÁLSZÉCS. (Zemplén vármegye.) 
H5. A polgári olvasókör könyvtára. 

Az egyesület 1872-ben, könyvtára 1875-ben keletkezett. 

Állománya 1032 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Hasz- 
nálati dij heti 10 fillér. 1902-ben 200 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Az 1902. évben 100 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Fönyutárnok : Eleinman Miksa. 



GARAMKELECSÉNY. (Bars vármegye.) 
U6. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott 
javadalomból, minek befolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 152 kötet, a róm. kath. iskolában elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétfőn és csütörtökön nyitva 
áll. Negyedévenként átlag 100 kötetet kölcsönöznek ki belőle. 

Könyviárnok: Pelczer István főtanitó. 

GARAMSZENTKERESZT. (Bars vármegye.) 
H7. A beszterczebányai püspökség könyvtára. 

Zerdahelyi Gábor beszterczebányai püspök vetette meg 
alapját a XIX. század elején, mintegy 6000 kötetből álló 
magánkönyvtárát az egyházmegyének ajándékozván. 

Állománya körülbelül 7000 kötet könyv s több száz kézirat, 
a püspöki uradalmi levéltárral együtt, három teremben elhe- 

Magyar Minerva 111. évf. 17 



? 5 8 G.-ÖZENTKEBE8ZT GÁRDONY — GÁTTÁ JA — GATA 

lyezve. Kiválóbb nevezetességei Vörösmarty Mihály és Gyön- 
gyösi István eredeti kéziratai. 

C8ontosi János, A bars-szent-kcreszti püspöki könyvtár 
kézirata*. (Magyar Könyvszemle, 1882. évf.) 



GÁRDONY. (Fejér vármegye.) 
H8. Iskolai könyvtár. 

1892-ben alapította az ev. ref. egyház s kezdettől fogva 
népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 230 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
2-től 3 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 
302 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 30 korona. 

A könyvtárnoki tisztet az ev. ref. tanitó látja el. 

GÁTTÁJA. (Temes vármegye.) 
H9. Az olvasóegylet könyvtára. 

1876-ban, az egyesülettel egyidejűleg, keletkezett. Adomá- 
nyokkal Gorove János és dr. Gorove László gyarapították. 

Állománya 864 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden kedden d. u. 1-től 3 óráig nyitva áll. 
1902-ben 375 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 145 kor. 20 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 150 korona. 

CíAVA. (Szabolcs vármegye.) 
; /50. Az ev. ref. iskola népkönyvtára. 

1896-ban alapította az ev. ref. egyház. 
Állománya 135 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
4-től 6 óráig nyitva áll. 



OÁVA — GÉOÉN Y — GEREXDKERESZTUR — GERNYE8ZEG 259 



A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl 4 fillér büntetés- 
pénz fizetendő. 1902-ben 540 egyén 720 kötetet kölcsönzött ki. 
Az 1902. évben 30 kor. 30 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Kong u tárnok ; Magyar Imre ev, ref. tanító. 



GEGENY. (Szabolcs vármegye.) 
Í51. Községi népkönyvtár. 

1899. február 20-án alapította a m. kir. föl dm ívelés ügyi 
minisztérium. 

Állománya 176 kötet, az ev. ref. iskolában egy szekrény- 
ben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton és vasárnap d. u. 
1-től 3 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 
1902. évben 137 egyén 168 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Józsa Károly tanitó. 



GERENDKERESZTUR, (Torda vármegye.) 
£52. Népkönyvtár. 

1895-ben alapította a községi intelligenczia. 

Állománya 174 kötet és 139 füzet, egy szekrényben elhelyezve. 

írott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétfőn d. u. 1-től 2 uráig 
nyitva áll. Használati dij egy hétre 2 fillér, azután napi 2 fillér 
büntetés fizetendő. 1902-ben 90 egyén használta a könyvtárt. 

Évi javadalmazása 48 korona. 

KÖnyutárnok : Giszka Demeter állami isk. tanitó. 

GERNYESZEG. (Torda vármegye.) 
t-53. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1889. január 1-én alapította az erdélyi magyar közmű- 
velődési egyesület. 

Állománya 124 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 



260 GERX YESZEG GLOGOVÁCZ — GÖDEME8TERH. — GÖDÖLLŐ 

Kikölcsönzés czéljából mindennap d. e. 11-től 12 óráig s 
d. u. 4-től 6-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 
1902-ben 182 egyén 141 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : László F e r e n c z ev. ref. tanító. 



GLOGOVÁCZ. (Arad vármegye.) 
45í. Iskolai népkönyvtár. 

1882-ben alapította a róm. kath. hitközség. 
Állománya 200 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 14 nap. 1902-ben 252 egyén használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok : Hoffmann János. 

GÖDEMESTERHÁZA.(Torda vármegye.) 
í;55. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1898-ban alapította az erdélyi magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 216 kötet, az állami elemi iskolában egy szek- 
rényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
2-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl 
heti 10 fillér büntetés fizetendő. Az 1902. évben 162 egyén 
használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok : Pap Ferencz állami isk. tani tó. 



GÖDÖLLŐ. (Pest vármegye.) 

í56\ .4 gödöllő-besnyői népkönyvtár-egyesület 
népkönyvtára. 

1900-ban keletkezett. 

Állománya 150 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap és csütörtökön 



GÖDÖLLŐ QÖLNICZB. — GÖRG.-ÜYEGCBÜR — GRABÁCZ 26 l 

d. a. 6- tol 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
azontúl naponként 1 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 350 
egyén 500 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 40 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 90 korona. 

GÖLNICZBÁNYA. (Szepes vármegye.) 
457. A F. M. K. E. közkönytára, 

1897-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott 
javadalomból, minek folytán a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 667 kötet, az iparosok társasköre helyiségében 
elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton este 7 és 9 óra 
között nyitva áll. A járásba tartozó falvak lakosai is hasz- 
nálhatják. 1902-ben 210 kötetet használtak belőle. 

Könyvtárnok : Langauer István vasipari iskolai 
művezető. 

GÖRGÉNYÜVEGCSÜR (Torda vármegye.) 

Í58. Népkönyvtár. 

1901-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 
1902. január 18-án nyílt meg. 

Állománya 149 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap d. u. 
3-tól 6 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 1902-ben 
258 kötet kölcsönoztetett ki belőle. 

1902-ben 58 kor. 90 fillér fordíttatott gyarapítására, ebből 
26 kor. a tagok, 27 kor. a községi elöljáróság ajándéka. 

Könyvtárnok : Benke Mór állami isk. tanító. 

GRABÁCZ. (Torontál vármegye.) 
b59. Iskolai könyvtár. 

1870-ben alapította a községi iskolaszék s alapítása óta 
népkönyvtárai szolgál. 

Állománya 285 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 



262 ORABÁCZ — OULÁCS OUTA — GYALU 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden szombaton d. u. fél 4-toI 
fél 5-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 
2173 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 89 kor. 67 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 100 korona. 

Könyvtárnok : Leszi Károly igazgató tani tó. 

GULACS. (Bereg vármegye.) 
kiiO. Népkönyutár. 

1901-ben alapította a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa. 
1903. január 1-én nyilt meg. Fehérese, Hete és Tivadar köz- 
sége k # népe is használja. 

Állománya 330 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 8-tól 12 óráig 
nyitva áll. Használati dij évenként 50 ti 11 ér. A kikölcsönzés 
tartama 7 nap, azontúl heti 10 fillér büntetés fizetendő. Az 
1903. év első felében 278 kötetet használtak belőle. 

Könyvtárnok : Keresztűry (ryula körjegyző. 



GUTA. (Xógrád vármegye.) 
t6í. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület a múzeumok és könyvtárak országos tanácsától kapott 
javadalomból, minek folytán a könyvtár a tanács felügyelete 
alatt áll. 

Állománya 218 kötet, a községházán elhelyezve. 

Könyvtárnok : Péter János tanító. 



GrYALU. (Kolozs vármegye.) 
Í62. .4 kaszinő-olvaső-egylet könyvtára. 

1878-ban keletkezett. 

Állománya 1800 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 7 óráig nyitva 



GYALU GYERGYÓDITRÓ GYERGYÓSZENTM1KLÓS 263 

álh Használati dij heti 4 fillér. 1902-ben az olvasóteremben 
300 kötetet használtak, kikölosönöztetett 700 kötet. 

Az 1902. évben 216 kor. fordittatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Bereczky Miklós. 

GYERGYÓDITRÓ. (Ősik vármegye,) 
463. Népkönyvtár. 

1877-ben alapitotta a közBég. Egy ujabb népkönyvtárt a 
múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa adományozott 1902 
november 17-ón, mely az előbbivel együtt kezeltetik. 

Állománya 995 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 1-től 4 óráig 
nyitva áll, de ezenkívül más időben is használható. A kiköl- 
csönzés tartama három hét. 1903-ban 1 170 egyén 1823 kötetet 
kölcsönzött ki. 

Évi javadalmazása 40 korona. 

Könyvtárnok : Barabás Rajmond polg. isk. tanító. 

A gyergyá-ditrói népkönyvtár jegyzéke. (Budapest, 1902.) 



GYERGYÓSZENTMIKLÓS. (Csik várm.) 

464. A gyergyőir.kath. tanitő-egyesület könyvtára. 

1870-ben keletkezett. 

Állománya 341 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

1902-ben 37 kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

Az 1902. évben 15 kor. 24 fillér fordittatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Sántha Samu tanító. 

465. A kaszinó könyvtára. 

1864-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 800 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer 
d. u. 5-től 7-ig nyitva áll. 

A gyergyő-szent-miklósi kaszinó könyvtárának czimjegyzéke. 



264 G V.-8ZT- MIKLÓS — Q Y.-TEKERÖPATAK OYETV A GYOMA 

Í66. A r. kath. székely földmives ifjúsági egyesület 
könyvtára. 

1900-ban alapította Ferenczy Károly gyergyó-szentniiklósi 
főesperes. 

Állománya 290 kötet, egy szekrényben elhelyezve. - 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 6-tól 8 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 1902-ben 59 egyén 
75 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Márton Gábor tanitó. 



GYERGYÓTEKERŐPATAK. (Csik várm.) 
t67. Népkönyvtár. 

1884-ben alapította a község. 

Állománya 80 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap d. u. 
4-től 6 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 
35 egyén 40 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyulárnok : Vild József tanitó. 

GYETVA. (Zólyom vármegye.) 
468. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1901-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 244 kötet, a községházán elhelyezve. 

Könyvtárnok : Engelmann Elek főjegyző. 

GYOMA. (Békés vármegye.) 

7 /6ö. A békésvármegyei közművelődési egyesület 
népkönyvtára. 

1899. márczius 15-én alapíttatott s 1899 november 1-től 
használtatik népkönyvtárul. 



GYOMA 265 

Állománya 409 kötet, az iparos»tanoncziskolában egy szek- 
rényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. e. 
-8-tól 10 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 
1902-ben 2442 egyén 8027 kötetet használt. 

1902-ben 12 kor. fordittatott könyvkötésre. 

Könyvtárnok : K o n c s e k Gy. József iparos-tanoncz- 
iskolai ig. tanító. 

V70. Az iparos-tanoncziskola ifjúsági nép- 
könyvtára. 

1891 szeptember 1-én alapította a tanoncziskolai felügyelő 
bizottság 56 kötettel. 

Állománya 136 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 9-től 12 óráig 
-és d. u. 2-től 6 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
1902-ben 728 egyén 836 kötetet kölcsönzött ki. 

1902-ben 96 kor. 65 fillér fordittatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 128 korona. 

Könyvtárnok : Eoncsek Gy. József iparos-tanoncz- 
iskolai ig. tanító. 



47Í. A központi kaszinó könyvtára. 

1860-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal br. Wodianer Albert, Kner Izidor és a Kónya-társulat 
gyarapították. 

Állománya 1174 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 1648 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 150 kor. fordittatott gyarapitására. 

Könyvtárnok : Varga Károly. 



266 GYÖNGYÖS 

GYÖNGYÖS. (Heves vármegye.) 
472. .4 hevesmegyei gazdasági egyesület könyvtára. 

1858-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állomanya 88 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Könyvtárnok : Engel Hermann egyes, titkár. 

(komor K., A hevesvármegyei gazdasági egyesület története 
1858 - 1895. év végéig. (Gyöngyös, 1896.) 

b73. A kath. legényegylet könyvtára. 

1865-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 369 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem minden este 7-től 10 óráig használható. 
Kikölcsönzés czéljából hetenként háromszor este 7-től 10 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama egy hét, azontúl heti 4 fillér 
büntetés fizetendő. 1902-ben 305 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 37 kor. fordíttatott gyarapítására. 

1903. évi költségelőirányzata 260 korona. 

'rtb. A m. kir. állami főgimnázium gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

1898-ban keletkezett, midőn az állam a ferenczrendiek hat 
osztályú gimnáziumát átvette és főgimnáziummá alakította. 

Állománya 1108 kötet, két teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az intézet tanárai használják. 1902-ben 84 kötetet hasz- 
náltak belőle. 

Az 1902. évben 617 koronát fordítottak gyarapítására, 
miből 94 kötetet szereztek be. 1903. évi költségvetése 800 kor. 

Könyvtárnok : Stiller János tanár. 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

1898-ban keletkezett. 

Állománya 2411 db természetrajzi tárgy, két teremben el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója van. 



GYÖNGYÖS GYÖNGYÖSPATA -GYÖNGYÖSPÜSPÖKI 267 

Az 1902. évben 337 korona fordíttatott gyarapítására, 
miből 134 db természetrajzi tárgy szereztetett be. 1903. évi 
költségelőirányzata 1205 korona, 

A gyűjtemény őre : Ulmanek Gyula tanár. 



£75. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

A XVI. század elején keletkezett s a múlt században több 
elpusztult kolostor könyvtárának anyagával gyarapodott. Mai 
helyiségeit 1877-ben rendezték be. 

Állománya mintegy 9000 kötet, köztük 92 ősnyomtatvány 
8 ft9 régi magyar nyomtatvány ; továbbá több magyar nyelv- 
emlék, 39 kötet kézirat, számos térkép és metszet, a tartó- 
mányi levéltárral együtt hat teremben elhelyezve. 

Használatához ház főnöki engedély szükséges. 

Könyv tárnok : M a g ó c s y Imre. 

GYÖNGYÖSPATA. (Heves vármegye.) 
476. Községi népkönyvtár. 

A község alapította. 

Állománya 236 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 3-tól 4 óráig 
nyitva áll. 

Könyvtárnok : Foteus Miklós tani tó. 

GYÖNGYÖSPÜSPÖKI. (Heves vármegye.) 
i77. Népkönyvtár. 

1886-ban alapította a község. 1894-től használtatik nép- 
könyvtárul. 

Állománya 80 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap d. e. 
11-től 12 óráig és d. u. 3-tól 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 8 nap. 1902-ben 40 egyén használta a könyvtárt. 

Évi javadalmazása a községi képviselő-testület által meg- 
szavazott 10 korona. 

Könyvtárnok : Koczián László tanitó. 



268 GYÖNK 

GYÖNK. (Tolna vármegye.) 

V78. Az ev. ref. algimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1808-ban, Vécsey József külső-somogyi egyházmegyei tanács- 
bíró s pénztárnok 200 frtos alapítványából keletkezett. Szelle 
Dániel lápafői lelkész házi könyvtárát hagyta az intézetnek. 
1860-ban Nagy István személynök 200 darab könyvvel, majd 
Magyari Kossá Sámuel, Hollósy János, Jakab Sándor és mások 
gyarapították. 

Állománya 3059 kötet és 32 térkép, egy teremben el- 
helyezve. 

Czédula-katalogusa és leltára van. 

A tanárokon kívül a gimnázium fentartó testületének 
tagjai is használhatják. 

Évi javadalmazása 400 korona. Az 1902. évben 800 korona 
rendkívüli összegen 159 kötet szereztetett be. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1853-ban keletkezett. 

Állománya 24 régiség és 595 érem. egy szekrényben el- 
helyezve. 

Leltára van. 

C'supán ajándékozás utján gyarapodik. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1853-ban keletkezett. Fejlesztéséhez Magyari Kossá Sámuel 
járult nagyobb adománynyal. 

Állománya 98 állat, 187 növény, 1761 ásvány, 95 kőzet és 
6 kövület, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

A gyűjtemények őre .Ádám József tanár. 

Mennyei János, A gyonki h. h. gimnázium rövid törté- 
nete (Gyönk, 1868.) 

Í79. A kaszinó-egylet könyvtára. 

1833-ban keletkezett. Adományokkal a volt gyönki nép- 
irodalmi könyvtár gyarapította. 

Állománya 1052 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 



GYÖXK — GYŐR 269 

Leltára van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer este fél 7-től fél 8-ig nyitva 
áll. 1902-ben az olvasóteremben 273 kötetet használtak. Ki- 
kölcsönöztetett 1878 kötet. 

Könyvtárnok: Szabó Károly. 

GrYŐK. (Győr vármegye.) 
480. Az ének- és zeneegylet könyvtára. 

1847-ben keletkezett. Adományokkal Limbeck Ferencz és 
Karvasy Kálmán gyarapították. 

Állománya 1000 kötet, négy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

1902-ben 120 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Gróf Endre. 

.4 győri ének- és zeneegylet története. (Győr, 1S96.) 

481. A győrvidéki tanitó-egyesület könyvtára. 

Az egyesület 1874-ben, könyvtára 1877-ben keletkezett. 
Adományokkal Peregi Imre. Csepregi Endre, Limbeck Ferencz 
és Littemericzky János gyarapították. 

Állománya 745 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából, július és augusztus hónapok kivéte- 
lével, mindennap nyitva áll. 1902-ben 60 kötet kölcsönöztetett 
ki belőle.* 

Évi javadalmazása 50 korona. 

Könyvtárnok : Marton Károly. 

Huszonegy év a gy őrvidéki tanitó-egyesület életébot, 1874— 
lb95. (Győr. 1896.) — A győri tanitó-egyesület kimyvtárdnak 
jegyzéke. (Győr, 1898.) 

482. Az iparos önképző- és betegsegélyző-egylet 
könyvtára. 

1877-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 700 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 



270 GYŐR 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként négyszer este 8-tól 9 óráig* nyitva 
áll. Használati dij heti 4 fillér. 1902-ben 1850 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 194 korona 12 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására. 

Í83. A karmeliták rendházának könyvtára. 

Alapját Antal atya vetette meg 1746-ban. A művészies 
szekrényeket a rend tagjai, Domonkos és Tamás testvérek készí- 
tették. 1809-ben a franczia háború alkalmával Marzinelli 
kapitány a legértékesebb könyveket elvitte, a házfőnök könyör- 
gésére azonban nemsokára visszaadta. 

Állománya 7000 kötet, köztük 1 ősnyomtatvány, két terem- 
ben elhelyezve. 

Leltára és czédulakatalogusa van. 

Kikölcsönzés csak kivételesen fordul elő. 

Könyvtárnok : Haás Ágoston. 
't8í. A kereskedelmi ifjak egyletének könyvtára. 

Az egyesület 1878-ban, könyvtára 1882-ben keletkezett. 

Állománya 921 kötet, egy szekrénybeu elhelyezve, külöu 
olvasóhelyiséggel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem minden délután 2-től 6 óráig haszuálható. 
Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer este 8-tól 10 óráig 
nyitva áll. 1902-ben az olvasóteremben 674 kötetet használtak, 
kikölcsönöztetett 423 kötet. 

Az 1902. évben 152 korona 67 fillér fordíttatott javadal- 
mazására. 

Könyvtárnok : Frank Gyula. 

485. A kir. kath. tanitóképző-intézet gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Valószínűleg 1847-ben keletkezett, midőn az intézet a hely- 
tartótanács rendeletére felállíttatott. Az 1893 94. évi értesítő- 
ben van róla szó először, midőn már 795 munkát foglalt 
magában. 



GYŐR 271 

Állománya 2401 kötet és 25 térkép, a tanári szobában és 
a zeneteremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója vau. 

A tanárokon kívül téritvény mellett mások is használhatják. 

Adományozás és vétel utján gyarapodik. Az 1902. évben 
16 kötetnyi szaporodást mutatott fel. 

Könyvtárnok: Jakab F erén ez tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

Valószínűleg 1847-ben keletkezett. 

Állománya 171 állat, egy rovargyüjtemény, 464 ásvány, 
30 kövület; továbbá 52 darabból álló tojásgyüjtemény és 
50 jegeezminta. a szertári szekrényekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség valamelyik tanár felügyelete alatt megtekintheti. 

A gyűjtemény őre : Molnár János tanár. 

£86. A m. kir. áll. főreáliskola gyűjteményei, 
aj Könyvtár. 

1873-ban, az intézet államosításakor keletkezett. Adomá- 
nyokkal a m. tud. akadémia és a földtani intézet gyarapították. 

Állománya 5391 kötet, egy teremben elhelyezve, mely egy- 
szersmind olvasóhelyiségül is szolgál. 

Szaklajstroma van. 

Az intézet tanárai használják. 

Évi javadalmazása 1200 korona. 1902. évi gyarapodása 
112 kötet és 45 folyóirat. 

Könyvtárnok : Nóvák Antal Viktor tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1873-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal Holub Emil 
gyarapította. 

Állománya 2548 állat, ezek között 33 emlős, 144 madár, 10 
hüllő, 37 hal, 1586 rovar és 838 egyéb állat, továbbá 1329 növény, 
857 ásvány, 365 kőzet és 49 kövület, egy teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

Évi javadalmazása 200 korona. 1902-ben 134 korona 50 fillér 
fordíttatott gyarapítására, ebből 6 drb műszer és egy növény- 
gyűjtemény szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : Polgár Sándor tanár. 



272 GYŐR 

Lasz Samu, A győri m. kir. áll. főreáliskola története, 
(Győr, 1889.) — Lasz Samu, A győri m. kir. áll. főreáliskola 
monográfiája. (Az 1894/95. évi értesítőben.) 



í87. A m. k. állami tanitónőképző-intézet gyűj- 
teményei. 

a) Könyvtár. 

1875-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Zerpák 
János kanonok 1878-ban 400 koronával, Apa Benedek benczés 
tanár könyvekkel járult gyarapításához. 

Állománya 2454 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kívül az intézet növendékei is használhatják. 

Évi javadalmazása 200 korona. 1902. évi gyarapodása 
22 kötet. 

Könyvtár nok : Pálmai Lenke tanitónö. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 45 állat, ebből 10 madár, 24 hüllő és kétéltű, 
7 hal és 4 rovar, két helyiségben elhelyezve. 

Leltára van. 

Évi javadalmazása a természettannal, vegytannal és mértan- 
nal együtt : 160 kor. Az 1902. évben 228 korona fordíttatott 
gyarapítására, ebből 4 állat szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : Mohar József tanár. 

Kasztner Janka, A győri áü. tanitónoképezde története. 
(Az 1878. évi értesítőben.) — Az intézet története. (Az 1894195. 
évi értesítőben.) 

Í88. A m. kir. államvasút altiszti körének 
könyvtára. 

1897-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1370 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden héten kétszer d. u. 2-tol 4 óráig 
nyitva áll. 



GYŐR 273 

1902-ben 60 korona 45 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 200 korona. 



Í89. Népkönyvtár. 

1901 végén alapította a győri népkönyvtár-egylet. 1902. 
január 6-tól használtatik népkönyvtárnak. A m. kir. föld- 
mivelésügyi minisztérium 173 kötettel, a múzeumok és könyv- 
tárak orsz. tanácsa 670 kötettel gyarapították. 

Állománya 2200 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap d. u. 2-től 4 óráig, 
hétfon este 6-tól 8-ig, szerdán d. u. 4-től 6-ig és csütörtökön 
d. u. 5-től 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 
1902-ben 10.568 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 1022 korona 78 fillér fordíttatott gyara- 
pítására. 

Könyvtár nokok : Sefcsik Ferencz városi levéltárnok 
és B r e u e r Gyula győruj városi izr. tani tó. 



490. Az olvasó-egylet könyvtára. 

1838-ban keletkezett. 1870-ben a feloszlott győri orvos- 
egylet könyveivel gyarapodott. 

Állománya 9071 kötet, húsz szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden kedden, csütörtökön és szom- 
baton d. u. 5-től 7 óráig nyitva áll. Az egylet tagjain kivül 
mások évi 8 korona 40 fillér használati dijat tartoznak fizetni. 
1902-ben 3000 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 500 korona. 

Könyütárnok : Manzer Mihály. 



491. A püspöki nagyobb papnevető-intézet 
könyvtára. 

1688-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Régebben 
Balogh Sándor, Deáky Zsigmond, Tartsay Ferencz és Holdházy 
János győri kanonokok. 1902-ben Beidl Alajos győri kanonok 
gyarapította. , 

Magyar Minerva III. évf. 18 



274 GYŐR 

Állománya 31,744 kötet, köztük 140 db ősnyomtatvány és 
50 db régi magyar nyomtatvány, továbbá 38 db kézirat, több 
száz lapot tevő fa- és rézmetszetgyüjteraény és 530 füzet, két 
teremben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : 1 db kézirat a 
XIII. századból, 1 db a XIY. századból, és 17 db a XV. szá- 
zadból, köztük egy Korvin-kódex. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. Szerzeményi nap- 
lója 1876-tól kezdődik. Mintegy 5000 db nincs még lajstromozva. 

A könyvtár használók számára nem áll nyitva, mivel meg- 
felelő olvasóhelyisége nincs, azonban a könyvek bármikor meg- 
tekinthetők, használhatók és téritvény mellett kikölcsönozhetők. 
Ismeretlenekkel szemben ismerősök jótállása szükséges. 1902-ben 
mintegy 200 kötetet kölcsönöztek ki belőle. 

Az 1902. évben 760 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
• kötet szereztetett be. 1 90i J . évi összes gyarapodása 440 kötet 
és 46 füzet. 1903. évi költségelőirányzata 800 korona. • 

Könyvtárnok :Ragats Rezső tanaim, felügyelő. 

Kisfaludy Á. Béla, A győri püsp. nagyobb szeminárium 
könyvtáráról (Magyar Könyvszemle, 1884. évf.) — Dr. Zalka 
László, A győri püspöki papnevelő-intézet könyvtárának czim- 
iegyzéke. (Győr, 1893.) 



Í92. A Szent-Benedek-rend főgimnáziumának 
gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1802-ben keletkezett, midőn a Szent-Benedek-rend az inté- 
zetet átvette. Ettől kezdve évenként gyarapította s az elhunyt 
rendtagok könyveivel szaporította. Időnként jótevői is akad- 
tak, ezek között különösen említésre méltó Jankó Mihályné, a 
ki 1897-ben bold. férjének 12M5 kötetből 8 395 füzetből álló 
könyvtárát az intézetnek ajándékozta. 

Állománya 16.434 kötet és 50 térkép, egy nagy teremben 
és két kisebb mellékhelyiségben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kívül mások is használhatják a főgimnáziumi 
igazgató és házfőnök engedelmével. 

Évi javadalmazása 700 korona a Szent-Benedek-rend főapát- 
jától. Ez összegen az 1902. évben 13 J kötet és 32 füzet szerez- 
tetett be. 

Könyvtárnok . dr. Németh Ambrus. 



GYŐR 275 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1857-ben keletkezett. 

Állománya 18,185 régiség, ezek között 4233 őskori, 84 
középkori tárgy és 13,952 ujabbkori emlék, továbbá 22.602 
«rem, egy nagy teremben üvegszekrényekben elhelyezve. Kivá- 
lóbb nevezetességei : a győri bronzkori telepnek, kelta és római 
temetőknek különféle tárgyai, főleg üveg- és keramikai emlé- 
kei, ősmagyar tárgyak, czéhemlékek, a Rákóczy György- féle 
mozsár stb. 

A közönség a tavaszi és nyári időszakban (a nagy szünidőt 
kivéve) vasárnapokon délután 2-től 4-ig ingyen megtekintheti. 

Évi javadalmazása 100 korona a Szent-Benedek-rend fű- 
apátjától. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1790-ben keletkezett. 

Állománya 7393 állat. 13,249 növény és 2747 ásvány, a 
természetrajzi múzeumban üvegszekrényekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A közönség a tavaszi és nyári időszakban (a nagy szün- 
időt kivéve) vasárnapokon délután 2-től 4-ig ingyen meg- 
tekintheti. 

Évi javadalmazása 300 korona a Szent-Benedek-rend fő- 
apátjától. 

A b) és c) alatti gyűjtemények őre : Börzsönyi 
Arnold. 

Méry Etel, Arrabona temetői. (Az 1875/76. évi értesítőben.) 

— Claudius Novanus becsületbeli bocsátványa. (Arch. Ért, 1886.) 

— Börzsönyi Arnold, Az 1884— 88-ig szerzett régészetig tárgyak 
ismertetése és lelethelyei. (Az 1S87J88. évi értesítőben.) — 
Börzsönyi Arnold, A győri kath. főgimnázium régészeti múzeu- 
mának üvegtárgyai. (Az 1890191. évi értesítőben.) — Börzsönyi 
A., Bégi magyar emlékek a győri kath. főgimnázium régiség- 
tárában. (Az 1893194. évi értesítőben.) — Acsay F., A győri 
kath. főgimnázium története. (Az 1895196. évi értesítőben.) — 
Börzsönyi A., Kalauz a győri Szent- Benedek-rendi fŐgimn. 
régiségtárában. (Győr, 1897.) — Börzsönyi A., A győri fögim* 
názium régiségtárának római érem- és pénzgyújt eménye, 
(Az 1899,900. évi értesítőben.) — Börzsönyt A., Győri temető a 
régibb középkorból. (Az 1901/902. évi értesítőben.) 



18* 



276 GYŐR GYŐBGYFALYA 



Í93. Városi közkönyvtár. 

1898-ban keletkezett, midőn a készletben levő könyvanyag- 
a levéltári anyagból kiválasztatott és külön elhelyezést nyert. 
A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter rendeletére 1901-től 
kezdve a győri kir. ügyészséghez beérkező sajtóügyi kötelespéldá- 
nyok, a vaBvármegyei nyomtatványok kivételével, e könyvtár 
gyarapitására fordíttatnak. A város az 1901. évre 1000. 1902-re 
1700 és 1903- ra 1400 koronát vett fel költségvetésébe a könyvtár 
gyarapitására. 1908-ban néhai Milkovics Emil hagyatékából 
ennek több ezer kötetnyi könyvtárával gyarapodott, melynek 
rendezése most van folyamatban. A könyvtár a múzeumok és 
könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alatt áll. 

Állománya kb. 10.000 kötet, a városháza első emeletén egy 
teremben elhelyezve. 

Alapleltára 2525. számig van ; szerzeményi naplója 1903-tól 
kezdődik ; szaklajstroma és czédula- katalógusa most készül. 

Eddig csupán a városi tisztviselők használják polgármes- 
teri engedélylyel. 1902-ben 275 térit vényre 501 kötet kölcsö- 
nöztetett ki. 

1902-ben és 1903-ban évi 500 kor. államsegélyben részesült. 
Ezenkivül 1902-ben 1700 kor. fordíttatott javadalmazására a 
város pénztárából, mely összeg könyvbeszerzésen és kötésen 
kivül szekrények beszerzésére fordíttatott. 1903. évi költség- 
vetése 1000 kor. könyvbeszerzésre és 400 korona kötésre. 

Könyvtárnok : Sefcsik Fereucz városi levéltárnok. 



GYÖRGYFALVA. (Kolozs vármegye.) 
t9t. Iskolai könyvtár. 

1885-ben keletkezett. 1902 óta használtatik népkönyvtárul. 

Állománya 172 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétfőn, kedden és csütör- 
tökön este, mikor az ifjúsági egyesület tartja a próbáit, nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 104 egyén 172 
kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 43 kor. 38 fillér fordíttatott gyarapitására. 
1903. évi költségelőirányzata 38 kor. 

Könyvtárnak : G á 1 f a 1 v i István állami isk. tani tó. 



GYOROK — GTAIi AFEHÉR VÁR 277 



GYOROK. (Arad vármegye.) 
W5. A rom. kath. iskola ifjúsági könyvtára. 

1896-ban alapította dr. Speith Károly csanádi apátkanonok. 
Alapítása óta népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 160 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. fél 4-től fél 
h óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap. 1902-ben 
124 kötet kölcsonöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : R e z i k Albert tanitó. 

GYULAFEHÉRVÁR. (Alsó-Fehér vármegye.) 

Í96. Az alsófehérmegyei történelmi, régészeti és 
természettudományi egylet múzeuma. 

Az 1886. szeptember 22-ikén dr. Reiner Zsigmond kezde- 
ményesésére létesített egyesület alapította. A múzeum tárgyai 
1888-tól a városi kisdedóvó-intézetnek a város által e czélra 
felajánlott két szobájában voltak elhelyezve. Az 1900 július 
18-ikán tartott városi képviselőtestületi közgyűlésen a város a 
múzeum czéljaira felajánlotta a Mátyás-téren levő házát, melyet 
az egyesület 1900 végén át is vett. Az átköltözködés 1901-ben 
megtörtént, a legutolsó időben azonban a gyűjtemények oly 
rohamosan gyarapodtak, hogy a helyiségek kibővítése napról- 
napra szükségesebbé vált. A múzeum 1898 óta a múzeumok 
és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alatt áll. 

Az egyesület tagjainak száma 178. Évi költségvetése körül- 
belől 1300 kor. 

Elnök : Csató János uyu#. alispán ; alelnökök : dr. 
Ujfalusi .7 ó z 8 e f apátkanonok és Török Bertalan 
orsz. képviselő ; titkár :dr. Kóródy Péter pápai kamarás, 
theol. tanár. 

a] Könyvtár. 

1887-ben keletkezett. Xagyobb adományokkal a múzeumok 
és könyvtárak országos főfelügyelősége, a városi tanács. Balog 
Mihály, dr. Reiner Zsigmond és dr. Cserni Béla járultak gyara- 
pításához. 



278 O Y ULAFEHÉRYÁR 

Állománya 2068 kötet és füzet, a múzeumi uj épület egyik 
szobájában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van ; czédula-katalogusa most készüL 

A könyvek téritvény mellett kikölcsönözhetok. 

Az 1902. évben csupán adományozás utján gyarapodott. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1887-ben keletkezett. Legfőbb gyarapodását a régi Apulum 
maradványainak felkutatása utján nyerte. Ez ásatások előmoz- 
dítására a gyulafehérvári volt várközség vagyonkezelő bizott- 
ságától négy izben 100 — 100 koronát, az államtól 1897-ben 
1000, 1898-ban 400, 1899-től pedig évenként 600 koronát kapott 
rendes évi segélyképen; 1903-ban pedig ezenkívül butorzási 
költségei fedezésére 800 korona külön segélyben részesült. Az 
erdélyi püspök évenként 200 koronával járul a múzeum gya- 
rapításához. 

Állománya 4790 db, három szobában elhelyezve. Kiválóbb 
nevezetességei : 50-literes agyag araphora, bronz körző, mellövet 
felkötő bronz Venus-szobrocska, kettősvégü nyilcsucs, dákvas- 
kard, dákvezér márványreliefje stb. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Nyitási napjai 1901 májustól kezdve minden szombat d. u. 
2-től 5-ig ; érdeklődő szaktudósok s tanár vezetése mellett 
érkező deákcsoportok a múzeumi Őr vezetése mellett bármikor 
megtekinthetik. 

Évi javadalmazása 120 kor. a tagdijakból s a töke kama- 
taiból. 1902. évi gyarapodása 162 régiség ós 260 érem. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 126 ásvány, 8 kőzet és 53 kövület, melyek az 
uj múzeumi épületben egy külön szekrényt töltenek be. 
Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
1902-ben 400 korona államsegélyt kapott. 

A gyűjtemények őre : dr. C s e r n i Béla tanár. 

Az alsófehérmegyei tört., rég. és természettud. társulat 
I—XII. évkönyve. (Kolozsvár, 1881—1891. és Gyulafehérvár. 
1892—1903.) — Dr. Cserni Béla, Alsófehérvármegye története 
a római korban. (Nagyenyed, 1901.) — Dr. Cserni Béla, A régé- 
szet történelme Gyulafehérvárt. (Gyulafehérvári Hírlap 1902. és 
Közművelődés XXV. évf.) 



GYULAFEHÉRVÁR 279 

Í97. Az erdélyi egyházmegye Batthyány-könyv- 
tára és gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Alapját gróf Batthyány Ignácz erdélyi püspök vetette meg 
1798-ban a gróf Migazzi bécsi bibornok-püspöktől vásárolt 
15,000 kötetre menő könyvtárral. Adományokkal Buczy Emil 
kanonok (f 1839.)» Kovács Miklós püspök (f 1852.), Lönhart 
Ferencz püspök (f 1897.) és Csató Ferencz lelkész gyarapították. 
(Lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 36,749 kötet, köztük 751 ősnyomtatvány, 20O 
régi magyar nyomtatvány ; továbbá 646 db kézirat, két terem- 
ben és három szobában elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : 
a IX. századbeli Codex Aureus, a Döbrentei- és Gyulafehérvári- 
kódex, a debreczeni énekeskönyv. Correspondentiae privatae 
principum Transsylvaniáé, XIV — XV. századi miniaturás kó- 
dexek, több hártyára nyomott könyv, régi kéziratos egyházi 
szerkönyvek gyűjteménye és érdekes bibliagyüjteménye. 

Szaklajstroma és helyi katalógusa van. Az 1828-tól való 
gyarapodásnak czédula-katalogusa 1902-ben készült. 

Az olvasóterem látogatók számára hetenként kétszer, kedden 
d. e. 10- tol 12-ig és szombaton d. e. 10-töl 12-ig nyitva áll. 
Kölcsön téritvény mellett adnak könyveket. Kéziratot, ősnyom- 
tatványt, ritka példányt nem adnak ki. 1902-ben az olvasó- 
teremben 172 kötetet használtak, kikölcsönöztetett 189 kötet. 

1902-ben 7,919 kor. fordíttatott az összes gyűjtemények 
gyarapítására. 1903. évi összes költségvetése 1500 korona. 
A könyvtár 1902. évi gyarapodása 249 kötet. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

1797-ben, a könyvtárral egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 42 kegyeleti tárgy és 3000 érem, két szobában 
elhelyezve. 

(Az őskori, római és középkori régiségek az alsófehér- 
megyei történelmi és régészeti társulat múzeumában helyez- 
tettek el letétemény képen.) 

Leltára van. 

Megtekinthető hetenként kétszer, a fennebb jelzett időben. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1797-ben keletkezett. 

Állományát jelentékeny ásvány-, kőzet- és kövület-, valamint 



280 GYULAFEHÉRVÁR 

csigagyüjtemény képezi, a könyvtár olvasótermében kilencz 
szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

A közönség a régiség-gyűjtemény nyel egyidejűleg tekint- 
heti meg. 

A gyűjtemény őre : dr. K ó r ó d y Péter. 

Veszély Károly, Gyulafehérvári füzetek. I. k. (Kolozsvár. 
1861.) — Beké Antal, Index manuscriptorum biblioihecae 
Batthyanianae (Gyulafehérvár, 1871.) — Gróf Kemény József. 
Notitia historico-diplontatica archiri et litcralium capituli Alben- 
818 Transsylv. (Nagy-Steben, 18S6.) — Varjú Elemér, A gyula- 
fehérvári Batthyány -könyvtár. (Magyar Könyvszemle, 1899— 
1901. évf. és Budapest, 1901.) 



498. A rőm. kath. főgimnázium gyűjteményei. 

a] Könyvtár. 

1858-ban keletkezett, midőn az intézet Haynald Lajos 
erdélyi püspök és a város áldozatkészségéből újra megnyílt. 

Állománya 4048 kötet, ezek között két ősnyomtatvány és 
három magyar nyelvű régi hazai nyomtatvány, egy teremben 
elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van ; czédula-katalo- 
gusa most készül. 

A tanárokon kivül mások is használhatják az igazgatótól 
nyert előzetes engedelemmel 8 kölcsön is ad a könyvtár könyveket. 

1902-ben 765 kor. fordíttatott gyarapítására az erdélyi 
rom. kath. státus tanulmányi alapjából. 1902. évi gyarapodása 
235 kötet. 

Könyvtárnok: dr. Péter János tanár. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

1853 után keletkezett. 

Állománya 9 dl» régiség és 2562 érem. egy szobában 
elhelyezve. 

Szaklajstroma most készül. 

A közönség a tanév alatt bármikor megtekintheti. 

Az 1902/3. évben 324 db éremmel gyarapodott. 

A gyűjtemény őre : C s i k y Miklós tanár. 



GYULAFEHÉRVÁR — GYŰLVÉ8Z — HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 28 1 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1853-ban keletkezett. Haynald Lajos erdélyi püspök egy 
teljes növénygyüjteménynyel. Lönhart Ferencz erdélyi püspök 
pedig bogárgyüjteménynyel s szárított halgyüjteménynyel gyara- 
pították. 

Állománya 2460 állat, ezek között 25 emlős, 313 madár. 
9 hüllő. 14 hal, 450 rovar és 1659 egyéb állat ; továbbá 2205 
növény. 1850 ásvány, 102 kőzet és 105 kövület, egy teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az 1902. év folyamán 50 állattal gyarapodott. 

A gyűjtemény őre : dr. C s e r n i Béla tanár. 

Caiky Miklós , A gyulafehérvári rám. kath. főgimnázium 
története 1759—1898. (Az 1895/96. évi érteaitőben.) 



GYÜLVÉSZ. (Torontál vármegye.) 
t99. Iskolai könyvtár. 

1872-ben keletkezett s alapítása óta népkönyvtárul szolgál. 
Állománya 52 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
4-től 5-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
Évi javadalmazása 20 korona. 

Könyvtárnok : W o 1 f Ádám állami isk. tauitó. 



HAJDÚBÖSZÖRMÉNY. (Hajdú vármegye.) 
500. Az ev. ref. gimnázium könyvtára. 

Állománya 3328 kötet, két teremben elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
Évi javadalmazása 400 korona a gimnáziumot fen tartó 
testülettől. 

Rönyvtárnok : Bakóczi Endre. 



282 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY HAJDÚNÁNÁS 

501. A polgári kaszinó könyvtár a. 

1838-ban. az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mánynyal Komjáthi Antal ev. ref. lelkész gyarapította. 

Állomanya 997 kötet, hét szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. ti. 2-től 3 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 965 kötet kölcsönöz te tett ki belőle. 

Az 1902. évben 224 kor. 62 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : F e j s z é 8 Márton ev. ref. tanitó. 



HAJDÚNÁNÁS. (Hajdú vármegye.)' 

502. Az ev. ref. főgimnázium gyűjteményei, 
a) Könyvtár. . 

A XVII. században, a gimnáziummal egyidejűleg kelet- 
kezett. Jelentékenyebb adományokkal Soós (tábor és Kovács 
.József egyházi főgondnokok. Tóth Sámuel theologiai tanár, 
főleg # pedig Soós Sára gyarapították. 

Állománya körülbelül 6581 kötet, köztük 7 db régi magyar 
nyomtatvány és 3 kézirat, három teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalo- 
gusa van. 

A tanárokon kívül mások is használhatják. 1902-ben 460 
kötetet kölcsönöztek ki belőle. 

Az 1902. évben 942 kor. 56 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára, ebből beszereztetett 293 kötet; ajándékozás utján pedig 
1230 kötettel gyarapodott. 1903. évi költségelőirányzat 2400 
kor. az összes szertárakra. 

Könyvtárnok : Brassai Károly tanár. 

bj Régiség gyűjtemény. 

A XIX. század közepén keletkezett. Adománynyal néh. 
Tóth JMiklós büdszentmihályi ev. ref. lelkész gyarapította. 

Állománya 1397 érem, a múzeumi helyiségben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A közönség vasárnaponként d. e. 10-től 12 óráig a fel- 
ügyelő tanárnál való jelentkezés mellett megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 20 db érem. 



HAJDÚNÁNÁS 283 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

A XIX. század közepén keletkezett. 

Állománya 961 db természetrajzi tárgy, a múzeumi helyi- 
ségben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A közönség vasárnaponként d. e. 10-tol 12 óráig a fel- 
ügyelő tanárnál való jelentkezés mellett megtekintheti. 

A b) és c) alatti gyűjtemények őre : dr. Nemes Félix 
tanár. 

A b) és c) alatti gyűjtemények látogatóinak száma 1902-ben 
14 volt. 

Bodnár Lajos, A hajdúnánási ev. ref. gimnázium tör- 
ténete. (Debreczen, 1891.) 



503. Az ev. ref. tanítók könyvtára. 

1856-ban keletkezett. 

Állománya 2722 kötet, öt szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem minden d. e. 11 -tol 12 óráig használ- 
ható. Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap d. e. 
11-től 12 óráig nyitva áll. Használati dij évenként 4 korona. 
1902-ben az olvasóteremben 502 kötetet használtak, kikölcsö- 
nöztetek 1614 kötet. 

Az 1902. évben 304 kor. 20 fillér fordittatott gyarapítá- 
sára. 

Könyvtárnok : Somogyi G á b o r ev. ref. tanitó. 



50b. A kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1865-ben, könyvtára 1888-ban keletkezett. 

Állománya 1230 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára- és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként háromszor d. o. 11-től 12-ig nyitva áll. 

Az 1902. évben 174 kor. fordittatott gyarapítására. 

Könyv tárnok : Farkas József. 



284 HAJDÚSZOBOSZLÓ HALMOS 

HAJDÚSZOBOSZLÓ. (Hajdú vármegye.) 
505. Az ev. ref. egyház Tury-könyvtára. 

1884-ben keletkezett. Adományokkal Tury Sámuel ország- 
gyűlési képviselő és az ev. ref. egyház gyarapították. 
Állománya 1864 kötet, öt szekrényben elhelyezve, 
írott katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából mindennap nyitva áll. 
Az 1902. évben 70 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Böszörményi Ferencz ev. ref. 
tanító. 

506. Az ev. ref. tanitő-testület olvasó egyletének 
könyvtára. 

Az egyesület 1841-ben, könyvtára 1846-ban keletkezett. 

Állománya 581 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön d. e. 11 -tol 12-ig 
nyitva áll. Tagsági díj évenként 1 korona. 

Az 1902. évben 60 kor. fordíttatott gyarapítására, mely 
összeghez a hajdúszoboszlói ev. ref. egyház 24 korona évi ren- 
des segélylyel járult. 

Könyulárnok : Böszörményi Ferencz tani tó. 

507. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

1860-ban keletkezett. 

Állománya 1400 kötet, három könyvszekrényben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok : Márton Károly. 

HALMOS. (Vas vármegye.) 
508. Községi népkönyvtár. 

1902-ben keletkezett s ez év november 25-ike óta használ- 
tatik gépkönyv tárul. 

Állománya 170 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 



HALMOS — HARASZTOS HA9ZN08 — HATVAN 285 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 1-től 4 óráig- 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 60 egyén 
62 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Kondor Ferencz állami isk. tanitó. 



HARASZTOS. (Torda vármegye.) 
509. Ifjúsági és népkönyvtár. 

. 1899-ben alapította a tanítótestület. 

Állománya 145 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán d. u. 1-től 2 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl heti 6 fillér 
büntetés fizetendő. 1902-ben 120 egyén 130 kötetet kölcsön- 
zött ki. 

Az 1902. évben 32 kor. 50 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 85 korona. 

Könyutárnok : Karácsai Irma állami isk. tanítónő. 

HASZNOS. (Heves vármegye.) 
510. Községi népkönyvtár. 

1896-ban alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 117 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 1-től 3 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 98 kötet 
kölcsönöztetett ki belííle. 

Könyutárnok : Balogh Ambrus tanitó. 

HATVAN. (Heves vármegye.) 
511. A katholikus kör népkönyvtára. 

1897-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Népkönyv- 
tárrá 1900-ban lett. midőn a kor csupán a tulajdonjogot és a 
kezelé9 jogát tartotta fenn magának. Ugyanezen évben a m. k. 
földmivelé8Ügyi minisztérium 155 kötettel ajándékozta meg. 



286 HATVAN — HAVADTŐ HERENC8VÖL0Y 

Állománya 300 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasár- és ünnepnapon d. u. 
4-től 7-ig nyitva áll. 

Könyvtárnok : Kontra János. 

512. Népkönyvtár. 

1888-ban alapította a község. 

Állománya 300 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. fél 9-től 11 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 316 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 48 korona. 

Könyvtárnok : Vosóczy János állami gazd. szak* 
tanitó. 

HAVADTŐ. (Torda vármegye.) 

513. Népkönyvtár. 

1879. márczius 5- én alapította Szalkay József ev. ref. tanitó. 
Állománya 174 kötet, a ref. elemi iskolában egy szekrény- 
ben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. 
1902-ben 65 egyén 70 kötetet kölcsönzött ki. 
Könyvtárnok : Szalkay József ev. ref. tanitó. 

HERENCSVÖLGY. (Zólyom vármegye.) 
5U. 4 F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közmivelodési 
egyesület a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott 
javadalomból, minek folytán a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 405 kötet, a községi iskolában elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán, szombaton és vasár- 
nap nyitva áll. 1902-ben 622 kötetet használtak belőle. 

1903. évi gyarapodása 16 kötet. 

Könyvtárnok : Domszky István községi tanitó. 



HÉTHÁRS — HEVE8ARAN Y08 — HEVESUGRA 287 

HÉTHÁRS. (Sáros vármegye.) 
515. Népkönyvtár. 

Az eperjesi Széchényi-kör alapította s a múzeumok és 
könyvtarak orsz. tanácsától nyert javadalomból gyarapodik, 
minek folytán a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 525 kötet egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 11 -tol 12 
óráig nyitva áll. 

A könyvtárt a Széchényi-kör héthársi vidéki választmánya 
kezeli. 

Az eperjesi Széchényi-kör héthársi vidéki választmánya 
népkönyvtárának könyvjegyzéke. (Eperjes, 1903.) 



HEVESARANYOS. (Heves vármegye.) 
516. Népkönyvtár. 

1900-ban alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 
Állománya 127 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. 1902-ben 
50 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

A könyvtárnoki tisztet a kántortanító látja el. 



HEVESUGRA. (Heves vármegye.) 

517. Népkönyvtár. 

1893-ban alapította a község. 
Állománya 80 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 7 nap. 1902-ben 80 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Uály István kántortanító. 



288 HIDALMÁS — HIDVÉG — HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 

r 

HIDALMÁS. (Kolozs vármegye.) 
518. Állami iskolai ifjúsági és tanítói könyvtár. 

1875-ben keletkezett s fenu állása óta népkönyvtárul is 
használtatik. 

Állománya 269 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden pénteken d. e. 11-tol 12 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 600 kötet 
kölcsönözte tett ki belőle. 

Az 1902. évben 71 kor. fordíttatott gyarapítására. 1908. 
évi költségelőirányzata 74 korona. 

Könyvíárnok : Máthé Albert állami isk. tanitó. 

HIDVEGr. (Háromszék vármegye.) 
5i9. Községi népkönyvtár. 

1901-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 160 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott Bzak lajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 3-tól 4 óráig- 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az .1902. évben 
180 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Kolumbán Ferencz ev. ref. lelkész. 

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. (Csongrád várm.) 

520. Az ev. ref főgimnázium gyűjteményei. 

ai Könyvtár. 

1758-ban keletkezett. 1839-ben az »01vasó Társaságc 694 
db könyvvel gyarapította. Nagyobb adományokkal Nagy Ferencz 
ügyvéd, Szabó László törvényszéki ülnök özvegye. Szikszay 
Károly volt tanár, Gaál Dániel. Bene József, Kossá László, 
Kaszap Mihály, Széli Sámuel, Nagy (Grossmann) Jgnácz. Vajda 
Sámuel örökösei, Dobossy Lajos. Kovács Ferencz, Kiss Gusztáv 
stb. s a m. k. vallás- és közokt. minisztérium járultak fejlesz- 
tésihez. 1902 óta a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelő- 
ségének ellenőrzése alatt áll, melynek előterjesztésére 1902 és 
1903-ban évi 600 kor. államsegélyben részesült. 



HÓDMEZŐVÁ8ÁBHELT 289 

Állománya 12.258 kötet, ezek között 20 magyar nyelvű régi 
hazai nyomtatvány; továbbá 752 kézirat és 7 oklevél, egy 
teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van; szak- 
lajstroma és helyi katalógusa, a latin, görög és mathematika 
szakok kivételével, készen áll. 

A tanárokon kivül ismert és megbízható egyének, sőt 
tanalók is használhatják. Használók számái-a minden pénteken 
d. e. 9-től 10-ig nyitva áll. 1902-ben 70 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Évi javadalmazása az állammal kötött szerződés értelmé- 
ben 800 korona a tanszerátalányból. 1902-ben 843 kor. 79 fillér 
fordíttatott gyarapítására, mely összegen 67 kötet és 59 füzet 
szereztetett be. 1903. évi költségelőirányzata 560 kor. 56 fillér. 

Könyutárnok : Imre Lajos tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1858-ban keletkezett. 1886-ig a természetrajzi gyűjtemény 
részére adományozott tárgyakkal közös felügyelet és gondozás 
alatt állott. Nagyobb adományokkal Lénárt János, Fehérvári 
Ferencz örökösei, Özv. Yig Istvánná, Elein Sámuel, Szamecz L., 
Magyar A. tanár, Dékány S. főorvos, Matók B. ügyvéd, a hely- 
beli nagy takaréktár, Nagy Sándor mérnök járultak fejlesztésé- 
hez. Igen jelentékeny mérvben gyarapították a gyűjteményt a 
város határában törvényhatósági költségen Öt éven át eszközölt 
ásatások, midőn több különböző korbeli tárgy került felszínre. 

Állománya 2845 db régiség, ebből 306 őskori, 2119 antik 
és 238 középkori tárgy, 15 fegyver, 71 művészeti és ipari emlék, 
41 kegyeleti tárgy és 49 gipszmásolat ; továbbá 4163 érem, egy 
teremben elhelyezve. 

Kiválóbb nevezetességei : több őskori tárgy a kő- és bronz- 
korszakból ; egy húsz darabból álló caleedon-gyongysor (állító- 
lag jazyg ékszer\ mely a város keleti határában fekvő Fehér-tó 
környékén találtatott; a város nyugati határán, a Tarján- tized 
közelében eszközölt ásatások utján felszínre került nagyszámú 
népvándorlás korabeli tárgyak, u. m. övcsatok, mente- és mel- 
lénydiszek. szijvégek stb. : a Matók B. által ajándékozott 
ószőnyi római tárgyak, u. m. két római kőkoporsó fedéllel és 
felirattal, több sírkő és szobordarab, vízvezetéki égetett agyag- 
csövek töredékei, római házi istenek áldozatoltárai, római és 
kelta hamvvedrek, könnyurnák, római feliratos téglák, íibulák, 
kulcsok, hajtűk és cserépmécsek. 

Szerzeményi naplója van ; szak lajstromát 1897-ben Nagy 
Géza nemzeti múzeumi őr készítette. 

Magyar Minerva III. évf. 19 



290 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 

A közönség számára mindig nyitva áll, a tavaszi hónapokban 
pedig vasárnapokon a délelőtti órákban rendesen megtekinthető. 

Évi javadalmazása 100 korona. 1902-ben 99 kor. 70 fillér 
fordíttatott gyarapítására, miből 13 db érem stb. szerestetett be. 

A gyűjtemény Őre : Oláh Imre tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1862-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Wagner J. 
gyógyszerész. Bartha Sándor, Éder J., Halász Á., Bor Károly, 
özv. Kovács Károlyné. a m. kir. földtani intézet, dr. Szőrfy 
Sándor és Endrey Elemér járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 8168 állat, ebből 58 emlős, 445 madár. 380 
hüllő, 117 hal, 7066 rovar és 102 egyéb állat; továbbá 2788 
növény, 1166 ásvány, 852 kőzet, 2183 kövület, két teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és betűrendes kataló- 
gusa van. 

A közönség nyáron vasárnaponként d. u. díjtalanul meg- 
tekintheti. 

A természetrajzi múzeumot 1902-ben 164 látogató tekin- 
tette meg. 

Évi javadalmazása 600 korona, mely összegen az 1902. év- 
ben 864 állat, 340 növény, 20 ásvány, 16 kövület szereztetett 
be. 1903. évi költségvetése 800 kor. 

A gyűjtemény őre : Bodnár Bertalan tanár. 

A hódmezővásárhelyi ev. ref. főgimnázium története, (Hód- 
mező- Vásárhely, 1897.) — A hódmezővásárhelyi ev. ref. fő- 
gimnáziumi könyvtárak. (Az 1899,900. évi értesítőben.) 

521. Az ev. ref. tanitő-testület könyvtára. 

1859-ben. az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Az ev. 
ref. egyház évi 80 koronával segélyezi. 

Állománya 861 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel . 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap d. e. 10- tol 12 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 320 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 63 kor. 70 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 100 korona. 

Könyvtárnok : if j. Nagy László tanító. 



HÓDMEZŐVÁSÁRHELY — HOD08 291 

-522. Az ipar osif jak önképző egyletének könyvtára. 

Az egyesület 1876-ban, könyvtára 1880-ban keletkezett. 

Állománya 617 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel . 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé Íjából minden vasárnap d. u. 2- tol 4 óráig és Bzerdán 
este 6-tól 8 óráig nyitva áll. 1902-ben 150 egyén használta a 
könyvtárt. 

Az 1902. évben 119 kor. 68 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségvetése 100 korona. • 

523. A m. k. állami óvónőképző gyűjteményei 
aj Könyvtár. 

1892-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 254 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az intézet tanárain kivül a növendékek is használhatják. 

1902-ben 160 kor. fordíttatott javadalmazására, ebből be- 
szereztetett 70 kötet. 1903. évi költségelőirányzata 200 korona. 

A kön vv tárnoki teendőket a tanári testület egvik tagja 
látja el. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1902-ben keletkezett. 

Állománya 75 állat, ebből 18 emlős, 36 madár, 5 hüllő, 
1 hal, 1 rovar. 14 alsóbbrendű állat, 5 csontváz é^ 17 papir- 
masé-készitmény, egy teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

1903. évi költségvetése 150 korona. 

A gyűjtemény őre : Exner Leó tanár. 



HÓDOS. (Vas vármegye.) 
52k. Egyesitett ág. ei>. iskolai és népkönyvtár. 

1880-ban alapította Dienes Sándor tanító. 

Állománya 413 kötet, e^y szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap és csütörtökön 

19* 



29 2 HÓDOS HODRÜ8B. — HOLCZMÁNY HOMOKSZENTGYÖRGY 

d. u. 1-től 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
1902-ben 518 kötet kölcsÖnöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 20 kor. 40 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Fenyves Károly tanító. 

HODRUSBÁNYA. (Hont vármegye.) 
525. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

•1900-ban alapította Kubinyi József tanító a felvidéki 
magyar közművelődési egyesület és a Szent István- társulat 
támogatásával. 

xJlománya 1100 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 30 nap. 1902-ben 1587 kötet kölcsÖnöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 85 kor. 04 fillér fordíttatott gyarapítására, 
1903. évi költségelőirányzata 64 korona. 

Könyvtárnok : Kubinyi József tani tó. 

HOLCZMÁNY. (Szeben vármegye.) 
526. Az ág. ev. iskola népkönyvtára. 

1884-ben keletkezett. 

Állománya 78 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. Használati dij 
heti 2 fillér. 1902-ben 127 t ötét kölcsÖnöztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 4 k«>r. 80 fillér könyvkötésre. 

Könyvtárnok : dr. H a n n üyul a. 

HOMOKSZENTGYÖRGY. (Somogy várm.) 
527. Népiskolai könyvtár. 

1888 október 14-én alapította az ev. ref. egyhái s fenn- 
állása óta népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 195 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap délután nyitva áll. 



HOMOK8ZENTGYÖRGY — HOMOLICZ — HOMOKKÁ 293 

A kikölcsönzés tartama 7 nap. Az 1902. évben 90 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 20 korona. 

Könyvtárnok : Biró József tanító. 

HOMOLICZ. (Torontál vármegye.) 
528. Ifjúsági és népkönyvtár. 

1882-ben alapította a községi iskolaszék. 

Állomanya 218 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 4-től 6 éráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 1902-ben 60 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 36 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : H a á g Béla igazgató-tanító. 

HOMONNA. (Zemplén vármegye.) 
529. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

Az egyesület 1842-ben, könyvtára 1867-ben keletkezett. 
Gr. Andrássy Sándor 300 koronát adott gyarapítására. 

Állománya 1400 kötet, négy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-töl 6-ig 
nyitva áll. Használati díj egy hónapra 40 fillér. 

Könyvtárnok : Hossza József polg. isk. tanár. 

530. A m. k. állami felső kereskedelmi iskola 
gyűjteményei. 
aj Könyvtár. 

1876-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1794 kötet, egy szobában és a folyosón elhe- 
lyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Évi javadalmazása 400 korona, mely összegen az 1902. 
évben 120 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Krausz Gyula tanár. 



294 HOMOKKÁ — HOMORODSZEKTPÁL HOSSZ ÜPERE8ZTEG 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1876-ban keletkezett. 

Állománya 1296 érem, egy szekrényben elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és azaklajstroma van. 
Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 

A gyűjtemény őre : Várossy Mihály tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1876-ban keletkezett. 

Állománya 290 állat, 202 növény, 400 ásvány és kőzet, 
egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
Évi javadalmazása 50 korona. 

A gyűjtemény őre : Szamosi József tanár. 



HOMORODSZENTPÁL. (Udvarhely várm.) 

531. Népkönyvtár. 

1875-ben alapította az udvarhely széki népnevelő-egyesület. 

Állománya 229 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden délelőtt 10- tol 12 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 1902-ben 8 kötet 
kÖlcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Szabó Mózes igazgató-tanító. 

HOSSZUPERESZTEG. (Vas vármegye.) 

532. Népkönyvtár. 

1901 májusban alapította a m. k. földmi ve lésügyi mi- 
nisztérium. 

Állománya 148 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

KiköKsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-től 3 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Használati dij heti 
4 fillér. 1902-ben 31 kötet kÖlcsönöztetett ki belőle. 

Könyutárnok : Horváth Dezső főtanitó. 



HU8ZT IBRXnY IGAL 295 

HUSZT. (Máramaros vármegye.) 

533. A kaszinó könyvtára. 

1844-ben keletkezett. 

Állománya 1000 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig nyitva 
áll. 1902-ben az olvasóteremben 300 kötetet használtak, kiköl- 
csönöztetett 1000 kötet 

Az 1902. évben 352 kor. 95 fillér fordittatott gyarapítására. 

Könyv tárnok : Hauser Antal. 

IBRANY. (Szabolcs vármegye.) 

534. Ev. ref. népkönyvtár. 

1888-ban alapította id. Bandár Miklós ev. ref. tanító, mint 
a művelődési kor könyvtárát, s kezdettől fogva népkönyvtárul 
is szolgált. 1903 február 22-én feloszlott az egyesület, könyv- 
tárát pedig az ev. ref. egyháznak adta, de népkönyvtári jellege 
továbbra is fenmaradt. 

Állománya 310 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 15 nap. Használati dij fejében évi 1 kor. fizetendő. 
1902-ben 497 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 100 kor. fordittatott gyarapítására. Java- 
dalmazására az olvasási dijak szolgálnak, melyek egyik fele a 
könyv tárnok tiszteletdiját képezi. 

Könyvtárnok : id. Bandár Miklós ev. ref. tanító. 

IGrAL. (Somogy vármegye.) 
535. Az olvasókör könyvtára. 

1877-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 476 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel . 
Katalógusa van. 



296 IOAL — IGAZFALVA — IOLÓ 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé Íjából hetenként háromszor d. u. 3-tól 7 óráig nyitva 
áll. Használati dij heti 4 fillér, azontúl 6 fillér büntetés fizetendő. 
1902-ben az olvasóteremben 36 kötetet használtak, kikölcsönöz- 
tetett 350 kötet. 

Az 1902. évben 146 korona fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 480 kor. 



IGAZFALVA. (Krassó vármegye.) 
536. Népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 120 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
2- tol 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 
1902. évben 786 egyén 954 kötetet kölcsönzött ki. 

1903. évi költségvetése 20 korona. 

Könyvtárnok : Ugrai János állami isk. tanító. 



IGrLÓ. (Szepes vármegye.) 

537. Az államilag segélyzett ágostai eu, főgim- 
názium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1856-ban vetette meg alapját Pakli Károly gimn. tanár, 
midőn az akkori algimnázium ifjúsági könyvtárának mintegy 
250 kötetét a saját könyveivel egyesitette. Nagyobb adományokkal 
a volt iglói magyar olvasótársaság, az iglói ev. egyház, Gotthard 
György örökösei, AVieland Sándor, özv. Doloviczényi Róbert né. 
a magyar tud. akadémia, dr. Tavas i Lajos tanár. Pákh Károly 
tanár, Szabó F., Róth Márton tanár, Kiss Péter és Kiss Albert 
gyarapították. 

Állománya 11.817 kötet és füzet, ezek között két ősnyom- 
tatvány, mintegy hatvan magyar nyelvű és hetven idegen nyelvű 
régi hazai nyomtatvány; továbbá 326 térkép, 1236 metszet, 
26 kézirat. 10 oklevél és 13 levél, egy nagy teremben elhelyezve. 
A könyvtár egy része, a kézi könyvtár, a tanári szobában van 
felállítva, mely egyszersmind olvasótermül is szolgál. 



ioló 297 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van; czédula-katalo- 
gusa most készül. 

A tanárokon kivül téritvény ellenében bárki használhatja. 
1902-ben az olvasóteremben 228 kötetet használtak, kikölcsö- 
nöztetctt 58 kötet. 

1902-ben 400 korona fordíttatott gyarapítására, ebből 
55 kötet szereztetett be. 1902. évi összes gyarapodása 126 kötet 
és 45 füzet, 5 térkép és 45 metszet. 1903. évi költségelőirány- 
zata 400 kor. könyvekre s 200 kor. könyvtárnoki tiszteletdíjra. 

Könyvtárnok: Kiss Albert tanár. 

b] Régiség-gyűjtemény. 

1877-ben keletkezett. Fejlesztéséhez az iglói ág. ev. egyház- 
község. Képpel Knight alezredes, Róth Márton és Tavassy Lajos 
tanárok járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 2453 régiség, és pedig 3 őskori, 8 antik tárgy. 
6 fegyver. 28 középkori emlék, 11 kegyeleti tárgy, 9 gipsz- 
másolat és 2388 érem, egy nagy teremben elhelyezve. Kiválóbb 
nevezetességei : római urnák, római lámpa, bronz karvédők és 
balták. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a gyűjtemény őrének kíséretében megtekintheti. 

1902-ben 103 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 18 érem 
szereztetett be. 1902. évi összes gyarapodása 2 db régiség és 
166 db érem. 

A gyűjtemény őre .Róth Márton tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1858-ban keletkezett. Scherfel Róbert rügy- és fagyüjte- 
ménynyel, Jermy G. növény- és rovargyüjteménynyel, Trangous 
J. ásványgyüjteménynyel, Kalchbrenner Károly növónygyüjte- 
ménynyel, Scherffel A. növónyrajzokkal, Petrovszky K. liraonit- 
gyüjteménynyel, Geyer Qt. Gyula növény-, ásvány-, lepke- és 
rovargyüjteménynyel, Róth M. ásványgyüjteménynyel, Róth R. 
mikroskopiai preparátumokkal, Than K. pénzadomány nyal gya- 
rapították. 

Állománya '7353 állat, ezek között 68 emlős, 377 madár. 
21 hüllő, 15 hal, 6027 rovar s 845 egyéb állat; továbbá 8535 
növény, 3101 ásvány, 892 kőzet és 653 kövület, két nagy terem- 
ben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őrének kíséretében bárki megtekintheti. 

Az 1902. évben 193 kor. fordíttatott gyarapítására, ebből 



298 igló 

bfeszereztett 7 állat, 2 preparátum és 1 minta. 1903. évi költség- 
előirányzata 150 kor. tiszteletdíjra és 200 kor. beszerzésekre. 

A gyűjtemény őre ; R ó t h Róbert tanár. 

Pákh Károly t Az iglói ág, h. ev. főgimnázium könyvtárá- 
nak czimjegyzéke. (Igló, 1883. és 1896.) — Pákh Károly, Az 
iglói ág. ev. főgimnázium történtté. (Igló, 1896.) — Ballagi 
Aladár r Felvidéki könyvtárbuvárlatok. (Magyar Könyvszemle T 
1874. tívf.) 

538. Az iparos- és kereskedő-ifjak önképző egye- 
sületének könyvtára. 

1892-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Schmidt József könyvkereskedő járult gyarapításához. 

Állománya mintegy 300 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és irott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából minden vasárnap 
d. u. 2-től 4-ig nyitva áll. Használati dij kötetenként egy 
hétre 2 fillér. 

539. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

Az egyesület 1842-ben, könyvtára 1876-ban keletkezett. 

Állománya 466 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából naponként d. u. 5-töl 7-ig nyitva áll. 1902-ben 
277 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 220 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Strauch G y u 1 a titkár. 



5í0. A m. kir. áll. tanitóképző-intézet gyűj- 
teményei, 
a) Könyvtár. 

1871-ben keletkezett. Adományokkal Szabó Ferencz plé- 
bános, Arányi Antal igazgató, Pákh Károly. Lővy Mór stb. 
gyára pitották. 

Állománya 2054 kötet, 43 térkép és 111 kép, a tanári 
tanácsteremben elhelyezve. 



1GLÓ 299 

Leltára és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az intézeti növendékek is használhatják. 
1902-ben 190 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 350 kor. fordittatott gyarapítására, miből 
244 kötet és 4 térkép szereztetett be. 1903. évi költségelő- 
irányzata 160 korona. 

Könyvtárnok: Strauch Gyula tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1871-ben keletkezett. 

Állománya 374 állat, ebből 7 emlős. 43 madár, 14 hüllő, 
5 hal, 271 rovar, 103 alsóbbrendű állat. 29 preparátum és 
98 górcsői preparátum ; továbbá 1700 növény, 139 ásvány. 
100 kőzet és 15 kövület, szekrényekben elhelyezve. 

Leltára van. 

-1 gyűjtemény őre ; H u z j á k Lukács tanár. 



o4í. Az olvasókör könyvtára, 

1891-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 675 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden héten kétszer délutánonként nyitva 
áll. Használati dij hetenként 4 fillér. 1902-ben 532 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 20 kor. 80 fillér fordittatott javadalmazására- 



5í2. A szepesi tanitó-egyesiilet könyvtára. 

1836-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1691 kötet, három szekrényben elhelyezve. külöi> 
olvasóteremmel . 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére használat és kikölcsönzés czéljából mindig- 
nyitva álí. 

Az 1902. évben 50 korona fordittatott gyarapítására. 

Könyvtárnok .Seltenreich Hugó. 

A szepesi tanító- egyesület jegyzökönyve, flgló, 1902.) 



300 ILL A V A — ILYEFALVA IMREOH 

ILLAVA. (Trencsén vármegye.) 
543. A magyar társaskör könyvtára. 

1895-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mányokkal Simonyi Elemér és Sipeky Béla gyarapították. 

Állománya 600 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 1-től 2 óráig nyitva 
áll. Használati dij az első hétre 4 fillér, azontúl 10 fillér. 
1902-ben 120 egyén használta az olvasóhelyiséget, kikölcsönöz- 
tetett 1800 kötet. 

Az 1902. évben 100 korona fordíttatott gyarapítására. 

ILYEFALVA. (Háromszék vármegye.) 
5H. Ifjúsági és népkönyvtár. 

1876-ban alapította László Lukács állami iskolai igazgató. 

Állománya 900 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. e. 
10-től 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 
Használati dij fejében heti 2 fillér fizetendő. 1902-ben 460 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

A könyvtár alapja 1000 korona, ennek 4°/ -os kamatja 
szolgál évi javadalmazására. 

Könyvtárnok : Gál Károly állami iskolai tanitó. 



IMREGH, (Zemplén vármegye.) 

5í5. A minorita kolostor könyvtára. 

Valószínűleg 1758-ban, a kolostorral egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1757 kötet könyv, köztük 6 ősnyomtatvány és 
75 régi magyar nyomtatvány, egy szobában elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Könyvtárnok : Schmidmayer Antal házfőnök. 



IPOLYSÁG 301 

IPOLYSÁG. (Hont vármegye.) 
5í6. A honti kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1884-ben, könyvtára 1873-ban keletkezett. Ado- 
mányokkal Simor János bibornok herczegprimás, Ipolyi Arnold 
püspök és Pongrácz Lajos alispán gyarapították. 

Állománya 3314 kötet, kilencz szekrényben elhelyezve. 
Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kikölcsönzés 
czéljából hetenként háromszor d. u. 3-tól 4 óráig nyitva áll. 
Használati dij évi 8 korona. 1902-ben az olvasóteremben 6745 
kötetet használtak, kikölcsönözte tett 375 kötet. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az 1902. évben 635 kor. 50 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Trupp Károly. 

Pongrácz Lajos. Vázlata a hontmegyei kaszinó ötvenéves 
történetének. (Budapest, 1886.) 

547. Honti múzeum. 

A hontvármegyei múzeum- társulat alapította 1902. július 
6-án. A gyűjtemények Hont vármegye székházában három szo- 
bában vannak elhelyezve. Igazgató : Pongrácz Elemér; 
h. ig. : Somogyi Béla főjegyző. 

A társulat 1898. deczember 29-én keletkezett. Tagjainak 
száma: 100. Az egyesület 1902. évi kiadásai 2500 koronát 
tettek ki ; 1903. évi költségelőirányzata 2000 kor. Elnök : L i t s 
Gyula főispán ; alelnökök : Czobor László alispán és 
Kovács József esperes-plébános. 

A táreulat gyűjteményei a múzeumok és könyvtárak orsz. 
főfelügyelőségének ellenőrzése alatt állanak. 

aj Könyvtár. 

1902. július 6-án keletkezett. Adományokkal Winkler József. 
Hont vármegye törvényhatósága és Pongrácz Lajos gyara- 
pították. 

Állománya 3800 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

A társulati tagokon kívül más érdeklődők is használhatják. 
1902-ben 50 kötetet használtak belőle. 

Az 1902. évben 500 kor. fordíttatott javadalmazására, 
ebből 300 koronát sz államsegély tett ki. 1902. évi gyarapodása 
300 kötet. 



302 IPOLYSÁG ISTVÁN VÖLGY 

bl Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1902-ben keletkezett. Adományokkal Hont vármegye közön- 
sége, özv. Osepreghy Ferenczné és a honti kaszinó gyarapították. 

Két szobában elhelyezett állománya még nincs összeolvasva 
s lajstromozása most folyik. Kiválóbb nevezetességei a Szondy- 
serleg, Hont vármegye 1744. évi zászlója, Laczkovich János 
kardja és Csepreghy Ferencz aranytolla. 

A közönség számára, a téli hónapok kivételével, minden 
vasárnap d. u. nyitva áll. 

Az 1902. évben 1500 kor. fordíttatott javadalmazására, 
miből 500 koronát az államsegély tett ki. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

1902-ben keletkezett. Adományokkal Ivánka Zsigmond és 
Matunák Mihály gyarapították. 

A gyűjtemény a régiségtárral együtt van felállítva. Neve- 
zetességei : V. Ferdinánd 1830. évi arczképe Richtertol, Ipolyi 
Gáspár esztergomi kanonok kettős képe és Rajner Pál .arczképe 
Vastagh Györgytől. 

Lajstromozása most van folyamatban. 

A b) ós c) alatti gyűjtemények őre : F á y 1 Zoltán. 

A gyűjteményeket az 1902. év folyamán körülbelül 1500 
látogató tekintette meg. 

A hontvármegyei múzeum-társulat alapszabályai. (Ipolyság, 
1899.) — Pongrácz Elemér. A honti múzeum képes katalógusa. 
(Ipolyság, 19Ó2.J 



ISTVÁNVÖLGY. (Torontál vármegye.) 
548. Ifjnsági könyvtár. 

Az iskolaszék alapította s 1879 óta népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 132 kötet, a községi iskolában egy teremben 
elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön d. e. 11-től 

12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 1902-ben 
45 kötet kölcsön öztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 16 kor. 80 fillér. 

Könyvtárnok : H a n z m a n n János. 



IVÁNYI JÁNOSFALVA JÁNOSHÁZA 303 

IVÁNYL (Gömör vármegye.) 
549. Községi népkönyvtár. 

1868-ban alapította az ev. ref. dalegylet s 1898 óta szolgál 
népkönyvtárul. 

Állománya 200 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 14 nap. 1902-ben 190 egyén 210 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 8 kor. fordíttatott gyarapítására a község 
pénztárából. 

Könyvtárnok : Boza Lajos ev. ref. tanító. 

JÁNOSFALVA. (Bihar vármegye.) 

550. Községi népkönyvtár. 

1902-ben alapította a m. kir. földmivel ésügyi minisztérium. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
3-tól 6 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap, ezentúl 
heti 10 fillér büntetóspénz fizetendő. 1902-ben 164 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 24 korona az iskolai pénztárból. 

Könyvtárnok .Tóth L a j us állami iskolai tanító. 

JÁNOSHÁZA. (Vas vármegye.) 
551. A társaskör könyvtára. 

1861-ben keletkezett. 

Állománya körülbelül 1000 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap d. u. 1-től 2-ig és este 
8-tól 9-ig nyitva áll. 

Évi javadalmazása 120 korona. 

Könyvtárnok : (iyarmaty János. 



304 jírkovícz — JÁSZAPÁTI 

JÁRKOVÁCZ. (Torontál vármegye.) 

552. Iskolai könyvtár. 

1882-ben keletkezett 8 alapítása óta népkönyvtárul is 
szolgál. 

Állománya 80 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kiköl- 
csönzés tartama 8 nap. 

Könyvtárnok: Petrovics István. 

JÁSZAPÁTI. (Szolnok vármegye.) 

553. Ifjúsági könyvtár. 

1902-ben közadakozásból keletkezett s alapítása óta nép- 
könyvtárul is szolgál. 

Állománya 213 kötet, a római katholikus iskolában egy 
szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
4-től 5 óráig, csütörtökön és vasárnap d. e. 8-tól 9 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 1332 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 58 kor. 31 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Tábor y János ig.-tanitó. 



55í. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

1862-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Dr. Büchler 
Pál 400 korona adománynyal járult gyarapításához. 

Állománya 992 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap d. u. 1-töl 2-ig nyitva áll. 
1902-ben 2300 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 15 korona fordíttatott gyarapítására. 

A jászapáti kaszinó könyvtárának jegyzéke. (1902.) 



JÁSZBERÉNY 305 

JÁSZBERÉNY. (Jász-Kun-Szolnok vármegye.) 

555. A m. k. állami főgimnázium gyűjteményei. 
aj Könyvtár. 

1767-ben keletkezett, midőn az intézet Jász-Apátiban fel- 
állíttatott. Fejlesztéséhez a régi kaszinó és Áray Karoly törv. 
biró járultak adományokkal. 

Állománya 8314 kötet és 80 térkép, két teremben elhelyezve, 
a mely termek egyike olvasóhelyiségül is szolgai. 

Szerzeményi naplója és czódu la- katalógusa van. 

A tanárokon kivül a helyi müveit közönség is kaphat 
belőle téritvény ellenében kölcsön könyveket. 

Évi javadalmazása 600 kor. az átalányból, mely Összegen 
az 1902. évben 137 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Karádi Győző tanár. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

1878-ban keletkezett, midőn egyes jól tevők Pethes József 
érem gyűjtemény ét megvették az intézet számára. Ez idő óta 
csupán adományokból gyarapodott. 

Állománya 1654 érem, a történelmi múzeumban szek- 
rényekben elhelyezve. Kiválóbb nevezetessége a Hunyady László 
temesvári tanár által ajándékozott éremsorozat. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség számára bármikor nyitva áll. 

A gyűjtemény őre: Sápy József tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1767-ben keletkezett. 

Állománya 1118 állat, 1523 növény és 752 ásvány, a ter- 
mészetrajzi szertárban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma vau. 

A közönség bármikor megtekintheti. 

Évi javadalmazása 100 korona az átalányból, mely összegen 
az 1902. évben 17 állat szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : Horváth István tanár. 

Sápy Józse/', A jászberényi m. kir. állami főgimnázium 
története. (Az 1894195. éri értesítőben.) 



Magyar Minerva llf. évf. 20 



306 JÁSZBERÉNY 

556\ Városi jász múzeum, 

Sipoa Orbán jászkun kerületi kapitány kezdeményezésére 
alakult meg a városi tanácsnak 1873. márczius 8-ikán tartott 
ülésén. Alapját a városi levéltárban őrzött nagybecsű történelmi 
ereklyék és oklevelek képezték. Midőn a törvényhozás 1876-ban 
a XXXIII. törvény czikkel a jászkan kerületeket megszüntette, 
a város ugyanazon év június 9-ikén tartott közgyűlésén a kerületek 
becses emléktárgyait : okmányait, pecsétjeit, zászlóit, ládáit stb., 
szintén a múzeumnak ajándékozta. Részben ajándék, részben 
vétel utján jutott a múzeum a Pothos Ezsiás-féle gazdag gyűjte- 
mény birtokába, mely azonban mindeddig nincs még rendezve. 

Az alapítás első éveiben a közönség úgy ajándéktárgyakkal, 
mint pénzbeli adományokkal jelentékenyen hozzájárult a múzeum 
fejlesztéséhez. E lelkesedés azonban rövid idő alatt elhamvadt, 
a megalakult múzeumi bizottság 1898-ig részben elszéledt, részben 
kihalt. 1899 jan. 12-ikén határozta el a városi képviselőtestület 
a múzeum ujabb szervezését s ehhez a múzeumok és könyvtárak 
orsz. főfelügyelőségétől kért és kapott utasitásokat. A város 
képviselőtestülete által az 1902. év végén kiküldött ujabb ren- 
dező-bizottság 1903. április havában kezdte meg működését. 

Állománya oklevélgyűjteményre, régiség- és ér e mgyüj te- 
men y re. szépművészeti gyűjteményre és néprajzi gyűjteményre 
oszlik, melyek három teremben vannak elhelyezve. Kiválóbb 
nevezetességei : paleontológiái, neolit h-. la Téne- és árpádkori 
leletek és néhány XVII — XVIII. századi műtárgy. 

A közönség szabadon megtekintheti. 

A múzeum felelős őre: a városi főjegyző. 



557. Városi népkönyvtár. 

1900-ban. a m. k. földmivelésügyi minisztérium és a város 
alapították. 

Állománya 596 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasár- és ünnepnapon d. u. 
1-től 5 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap. ezen- 
túl heti egy korona büntetés pénz fizetendő. 1902-ben 3700 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 300 kor. 79 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségvetése 500 korona. 

Könyvtárnok : Muhoray Elek. 



JÁSZBERÉNY — JÁÖZKI8ÉK 307 



558. A városi tanítótestület könyvtára. 

1862-ben keletkezett. 

Állománya 1078 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

Könyvtárnok: Ujházy Antal. 



JASZKISER. (Jász-Kun-Szolnok vármegye.) 
55.9. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

1869-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mányokkal Hajnal Antal volt járásbiró ée özv. Mészáros 
József né szül. Márton Jozefa gyarapították. 

Állománya 1832 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából mindennap d. u. 
6-tól 8-ig nyitva áll. Az 1902. évben 2721 kötet kölcsönöz- 
tetott ki belőle. 

Évi javadalmazása 250 korona. 

Könyutárnok: Tóth Sándor tanító. 

A jászkiséri kaszinó-egyesület könyveinek jegyzéke. (Jász- 
berény, 1891.) — .fi jászkiséri kaszinó- egyesület könyvtári 
jegyzéke. (Nagy-Körös, 1899.) 



560. A negyvennyolczas olvasókör könyvtára, 

1880-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mányokkal Rónai Ferencz gyarapította. 

Állománya 156 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Katalógusa van. 

Használat és kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. 

Az 1902. évben 40 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Külön könyvtárnoka nincs. 



l J0* 



308 JÁSZLADÁNY — JÁSZÓ 

JASZLADANY. (Jász-Kun-Szolnok vármegye.) 
567. Népiskolai könyvtár. 

1880-ban keletkezett s alapítása óta népkönyvtárul szolgáL 
Hozzá tartozik az Orbay-könyvtár is, melyet dr. Orbay Antal 
volt megyei főorvos hagyományából nyert. 

Állománya 1400 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden hétfőn, szerdán és vasárnap 
d. e. 8-tól 10 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
Használati dij heti 4 fillér. 1902-ben 1040 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Az 1902. évben 180 kor. 90 fillér fordíttatott gyarapítására, 
1908. évi költségelőirányzata 170 korona. 

KÖmjütárnok : S c h a f f e r Vilmos. 

JASZO. (Abauj-Torna vármegye.) 

562. A jászóvári premontrei kanonok-rend köz- 
ponti gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

Alapjai valószínűleg a rend alapításának idejéig, a XII. 
századig vezethetők vissza. A tatárok betörésekor a rend kolos- 
torával együtt a könyv- és levéltár is elpusztult. A rendházat 
1255-ben ÍV. Béla állitotta helyre. 1787-ben II. József császár 
alatt a rend eltörültetvén, könyveinek egy része Budára s egy 
része Egerbe került. (Történetét lásd a Magyar Minerva első 
évfolyamában.) 

Állománya 30.068 kötet, köztük 191 ősnyomtatvány, 31 régi 
magyar nyomtatvány és 40 kézirat, egy nagy teremben elhelyezve, 
30 személyre berendezett olvasóhelyiséggel. Kiválóbb nevezetes- 
ségei : Halcot Róbert humanista kódexe 1436-ból, a Nagykőrösi 
Benedek váczi püspöki helytartó által 1469-ben másolt kódex 
s egy Oláh Miklósról elnevezett II. Ulászló korabeli formula- 
gyűjtemény ; továbbá Verseghy, Kazinczy, Aranka György s 
Mindszenti Gedeon eredeti kéziratai, végül a Migne-féle nagy 
munka teljes példánya. 

Szaklajstroma és ezé du la- katalógusa van. 

Használók számára Bzükség szerint nyitva áll. Kölcsön 
is ad a könyvtár könyveket. A prépost vagy a perjel engedélyé- 
vel tudományos kutatók számára más helyekre is küldenek hasz- 
nálatra munkákat. 1902-ben 2700 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 



JÁSZÓ — JÓL8VA JÓZSEFFALVA. 309 

Évi javadalmazása 6000 korona. 1902. évi gyarapodása 
ö33 kötet és 17 térkép. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Állománya egy pecsét gyűjtemény, mely 400 család caimeres 
pecsétjeit foglalja magában, a központi könyvtárban elhe- 
lyezve; továbbá egy gazdag és szépen rendezett éremgyüjtemény, 
mely a konvent országos levéltárában van felállitva. Kiválóbb 
nevezetességei az erdélyi fejedelmek pénzei. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedélyével megtekintheti. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

Állománya számos hazai eredeti festmény és metszet, három 
szobában elhelyezve. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedelmével megtekintheti. 

A gyűjtemények őre: Luger Valér premontrei kanonok. 

Nátafalussy Kornél, Jászó. (1*82.) — Tóth Szabó Pál, 
Mallyó József. (Századok, 190L évf.) 

JOLSVA. (Grömör vármegye.) 
563. A kaszinó könyvtára. 

1845-ben keletkezett. 

Állománya 2200 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Könyvtárnok : Poltz József tanitó. 



JÓZSEFFALVA. (Torontál vármegye.) 
56í. Iskolai és népkönyvtár. 

1895 szeptember 1-én alapitotta a községi iskolaszék. 

Állománya 206 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és betűrendes katalógusa van. 

Kikölcsönzés czóljából minden szerdán és szombaton d. u. 
4-től 5 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
A tanulók ingyen, mások évi 1 korona használati dij fejében 
olvashatják. 1902-ben 180 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Ocskay Miklós ig.-tanitó. 



310 K AB A — K ÁLXOK KALOCSA 

KÁBA. (Hajdú vármegye.) 
565. Az olvasó-egyesület könyvtára, 

1868-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1099 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden szerdán és pénteken d. e. 11- tol 12 óráig* 
nyitva áll. 1902-ben 686 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 30 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Fejér Imre tanitó. 



KALNOK. (Háromszék vármegye.) 
566. Községi és ifjúsági könyvtár. 

1896. január 3-án alapította Hosszú Ferencz tanitó. 

Állománya 115 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétfőn és csütörtökön d. e. 
10-től 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
1902-ben 61 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok .Hosszú Ferencz tanitó. 



KALOCSA. (Pest vármegye.) 

567. Az érseki nagyobb papnevelő-intézet 
könyvtára. 

A XIX. század elején keletkezett. Adományokkal Kubinszky 
Mihály püspök, Schwerer János kanonok, Hopf János nagy- 
prépost és dr. Császka György érsek gyarapították. 

Állománya 1700 kötet, egy nagy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Csupán a hittanhallgatók és a helybeli papság használ- 
hatja. 1902-ben 280 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 57 korona fordíttatott javadalmazására a 
Schwerer-alapitványból. 1902. évi gyarapodása a Hopf János 



KALOCSA 311. 

nagyprépost hagyatékából és Zittl Róbert kanonok könyveiből 
300 kötet. 1903! évi költségvetése 280 korona. 

A könyvtárnoki tisztet a hittanhallgatók egyike latja el. 



568. A főszékesegyházi könyvtár. 

Patatich Ádám kalocsai érsek alapította 1784-ben, saját 
nagy könyvtárát a kalocsai székesegyháznak és a kalocsai káp- 
talannak már 1752-től fennálló kisebb könyvtáraival egyesítve. 
(Történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 58.982 kötet, köztük 510 ősnyomtatvány, 33 ma- 
gyar nyelvű és 116 idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány; 
továbbá 25 atlasz és 327 kézirat. 3 oklevél, 3 csomag Haynald- 
levél, két nagy teremben és hét szobában elhelyezve. Kiválóbb 
nevezetességei a Codex Colocensis és a Pesti Gábor-féle 
Nomenclatura sex linguarum. (Bécs, 1538.) 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Használók számára szükség szerint nyitva áll. Az 1836-ban 
kiadott érseki instrukczió szerint kalocsaiak téritvény ellenében, 
vidékiek pedig az érsektol nyert engedélyivel használhatják. 
Az 1902. évben 256 kötetet kölcsönöztek ki belőle. 

Évi javadalmazása 800 korona. 1902. évi gyarapodása 149 
kötet. 

Felügyelő: dr. Macskovics Pál kanonok; könyu- 
tárnok ; Winkler Pál érseki levéltárnok. 

Catalogus duplorum bibliothecae metrop. ecclesiae Colocensis. 
(Kalocsát 1876.) — Csontost János, A kalocsai föegyházi könyv- 
tár kéziratai. (Magyar Könyvszemle, 1883. tvf.) — Felsmann 
József. A kalocsai kódex. (Budapest, 1896.) 



569. A Jézus-társaság érseki főgimnáziumának 
gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

1860-ban keletkezett, midőn a Jézus-társaság az intézet 
vezetését átvette. Adományokkal Radnich Imre székesfehérvári 
kanonok, Lichtensteiger Ferencz püspök, Hopf János nagy- 
prépost és Boross Imre lelkész gyarapították. 

Állománya 8000 kötet, két szobában elhelyezve, melyek 
egyike olvasóhelyiségül is szolgál. 

Czédula-katalogusa és szaklajstroma van. 



312 KALOCSA 

Az olvasóhelyiséget csupán az intézet tanárai használhat- 
ják, kölcsön azonban bármely kalocsai lakos vehet belőle. 1903-ben 
7 kötet kölcsönöztetett ki a könyvtárból. 

Az 1902. esztendőben 400 korona fordíttatott gyarapítá- 
sára, miből 46 kötet és 4 térkép szereztetett be. 1903. évi 
költségelőirányzata 400 korona. 

Könyutárnok: Petticher Sándor. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1876-ban dr. Haynald Lajos biboro9-érsek adományából 
keletkezett. Adománynyal dr. Horváth Győző érseki iroda- 
igazgató gyarapította. 

Állománya 1649 érem, öt szakaszra felosztva. 

Szaklajstroma van. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1860-ban keletkezett. 

Állománya 16.030 állat, ebből 40 emlős, 264 madár, 
136 hüllő. 50 bal, 14.490 rovar és 1050 egyéb állat: továbbá 
egy növény- és ásványgyüjtemény, két tanteremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Érdeklődők a gyűjtemény őrénél való jelentkezés mellett 
megtekinthetik. 

1902-ben 26 korona fordíttatott gyarapítására, miből 11 db. 
ásvány szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : Speiser Ferenc z. 



570. A kalocsai kereskedő-ifjak önképző-egyle- 
tének könyvtára. 

1892-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 450 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa vau. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-től 3-ig 
s csütörtökön este 6-tól 7 óráig nyitva áll. 1902-ben 1460 
kötetet kölcsönöztek ki belőle. 

Évi javadalmazása 100 korona. 

Könyvtárnok : Spitzer Adolf. 



KANYÁNKA KANTÁR — KAPOSVÁR 313 

KANYÁNKA. (Szepes vármegye.) 
571. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1901-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 100 kötet, az elemi iskolában elhelyezve. 
1902-ben 102 egyén használta a könyvtárt 

Könyvtárnok : Kizák Miklós tani tó. 



KÁNYÁK (Szabolcs vármegye.) 

572. Községi népkönyvtár. 

1900-ban alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 120 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 8-tól 10 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap. 1902-ben 115 egyén 
használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok : Máté László. 



KAPOSVÁR (Somogy vármegye.) 

573. A m. kir. állami főgimnázium és Somogy vár- 
megye egyesitett könyvtára és a főgimnázium 
gyűjteményei, 
aj Könyvtár. 

A főgimnáziumi tanári könyvtár és Somogymegye könyv- 
tárának 1866-ban történt egyesítéséből keletkezett. A tanári 
könyvtár alapját 1818-ban Vály János táblabíró 284 kötetből 
álló könyvtárának hagyományozásával vetette meg. Fejlesztésé- 
hez nagyobb adományokkal járultak 1867- , 77- és 79-ben Somssich 
Pál, és 1898-ban Vinkovics Antal. A megyei könyvtár 1816-ban 
keletkezett, midőn Festetics Lajos gróf 4000 kötetből álló 
könyvtárát a megyének ajándékozta. Később gróf Festeti eh 
László a megyei könyvtár javára 2000 kor. alapítványt tett, 
melyet a megyei nemesség utóbb adományokkal folyton gyara- 
pított. A két egyesitett könyvtár rendezését Albrecht János 
főgimnáziumi tanár kezdte meg, Medgyesi Lajos főgimn. tanár 



314 KAPOSVÁR 

folytatta s fejezte be. (Fejlődésének részletesebb történetét lásd 
a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

A főgimnáziumi könyvtár állománya 10.605 kötet, a megyei 
könyvtáré 5762 kötet, összesen tehát 16.367 kötet. Ezek között 
tizenkét magyar nyelvű s négy idegen nyelvű régi hazai 
nyomtatvány. Mindezek két teremben vannak elhelyezve, 
melyek olvasó termül is szolgálnak ; de van külön dolgozószoba is. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalognsa van. 

A tanárokon kívül mások is használhatják, kötetenként 
10 korona biztosíték lefizetése mellett ; ismert egyéneknek azon- 
ban egyszerű elismervény ellenében is kölcsönöznek. 

Évi javadalmazása 900 korona a főgimnáziumi könyvtár 
számára az évi átalányból és 1200 korona a megyei könyvtár 
számára Somogy megye köuyvtáralapjából. 1902. évi gyarapo- 
dása 523 kötet. 

Könyvtárnok : Prilisauer Adolf tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az 1886/87. iskolai évben keletkezett. Nagyobb adomá- 
nyokkal Somogymegye s a vallás- és közokt. m. kir. minisz- 
térium járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 474 régiség, történelmi, magyar irodalomtörté- 
neti és philologiai szemléltető eszközök, és 935 érem, a philo- 
logiai, történelmi és régiségi múzeum két szobájában elhelyezve. 
Kiválóbb nevezetességei egy római ház és görög színház 1 : 50 nagy- 
ságú karton mintázatai, az athéni Parthenonfriz (kisebbített) 
gipszmásolata, az otricolii Zeus és Laocoon-szobor gipezmása, 
Polygnotos falfestményeinek utánzata. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Nem nyilvános ugyan, de az intézeti igazgató és a múzeum-őr 
kalauzolása mellett az érdeklődök megtekinthetik. 

Évi javadalmazása 295 korona a tanszerátalányból, mely 
összegen az 1902. évben 175 régiség és 8 érem szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : dr. Kohlbach Bertalan tanár. 

c] Természetrajzi gyűjtemény. 

1853-ban keletkezett. Az 1882/83. isk. évben gróf Festetich 
Dénes egy nagyobb ásvány- és kőzetgyüjteménynyel, az 1893/94. 
isk. évben a kir. földtani intézet 162 darabból álló petrogra- 
phiai gyüjteménynyel ajándékozta meg. 

Állománya 1479 állat. 548 növény. 736 ásvány. 305 kőzet 
és 11 kövület, négy teremben és a folyosón tizennégy szekrény- 
ben elhelyezve. 



KAP08VÍR — KARÁCSOM) 315 

Szerzeményi naplója és szaklajatroma van. 

Nem nyilvános ugyan, de a gyűjtemény őrének vagy az 
intézet igazgatójának kalauzolása mellett az érdeklődők meg- 
tekinthetik. 

Évi javadalmazása 230 kor. a tanszerátalányból, mely ösz- 
szegen az 1902. évben 5 állat és 27 db állati és növényi 
mikroskop preparátum szereztetett be. 

A gyűjtemény 6re : dr. Kocsis János tauár. 

A kaposvári m. kir. áll. főgimnázium és Somogy vármegye 
egyesitett könyvtárának czimjegyzéke. (Kaposvár, 1890,) Össze- 
áUitotta Medgyesi Lajos. Sajtó alá rendezték Prüisauer Adolf 
és Schambach Oyula. — A kaposvári m. kir. állami főgimná- 
zium és Somogy vármegye egyesitett könyvtárának II. czim- 
jegyzéke. (Kaposvár, 1895.) (hszeállilotta Medgyesi Lajos, — 
A kaposvári m. kir. állami főgimnázium és Somogy vármegye 
egyesitett könyvtárának III. czimjegyzéke. (Kaposvár, 1900.) 
Ő8szeáUitotta Prilisauer Adolf. — Bécsy Márton és Prüisauer 
Adolf, A kaposvári m. kir. állami főgimnázium története 
1806-1895. (Kaposvár, 1896.) 

57í. A nemzeti kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1838-ban, könyvtára 1889-ben keletkezett. 

Állománya 1218 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán d. u. 2-től 3 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 138 egyén használta a könyvtárt. 

Az 1902. évben 300 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 250 korona. 

KÖnyvtámoK : Prilisauer Adolf tanár. 

A kaposvári nemzeti kaszinó könyvtárának czimjegyzéke, 
(Kaposvár, 1899.) — II. czimjegyzék az 1900. és 1901. éri 
szerzeményekről. (Kaposvár, 1901.) 



KARÁCSOND. (Heves vármegye.) 
575. Népiskolai könyvtár. 

1870-ben alapította a hitközség s kezdettől fogva nép- 
könyvtárul szolgál. 

Állománya 360 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 



3 16 KARÁCSOND — KARÁNSEBES — KARATXAVOLAL — KARCZAO 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden csütörtökön és vasárnap d. e. 
8-tól 11 óráig nyitva áll. 

A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 1280 kötet kői- 
csönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 12 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyotárnok : Csapkovich János tanitó. 



KARANSEBES. (Krassó-Szörény vármegye.) 

576. A gör. kel. egyházmegyei papnevelő-intézet 
könyvtára. 

1866-ban keletkezett, midőn az intézet Verseczröl Karán- 
sebesre áttétetett. Ide jutott 1885-ben Popoviciu Péter volt 
tanár, könyvtára. 

Állománya 795 kötet, két teremben elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

A papnevelő-intézet tanárai használják. 

Könyvtárnok : dr. 1 a r i u Gyula. 

KARATNAVOLÁL. (Háromszék vármegye.) 
577. Községi iskolai könyvtár. 

1873-ban alapította Kiss Zsigmond tanitó s kezdettől fogva 
népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 180 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 4-től 5-ig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Használati díj évi 20 fillér. 

1902-ben 180 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Turóczy László. 



KARCZAG-. (Jász-Kun-Szolnok vármegye.) 

,578. Az ev. ref. gimnázium gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1722-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett 
Állománya 7305 kötet és 288 kézirat, egy teremben el- 
helyezve. 



KARCZAG KASSA 317 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kívül mások is hasznaihatják tudományos 
czélokra. 

Évi javadalmazása átlag 1000 korona, mely összegen az 
1902. évben 128 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Kimnach Ödön tanár. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

Most van alakulóban. 

Állománya 1687 régiség, egy szekrényben elhelyezve. 
A gyűjtemény rendezés alatt áll, katalógusa most készül. 
Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 1902. évi gyarapo- 
dása 51 régiség. 

A gyűjtemény őre : B u j k Béla tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

Az 1895/96. iskolai évben keletkezett. 

Állománya 466 állat, 1845 növény és 1200 ásvány, a ter- 
mészetrajzi szertárban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség vasárnaponként megtekintheti. 

Évi javadalmazása 200 kor. 1902. évi gyarapodása 51 állat. 
102 növény és 33 ásvány. 

A gyűjtemény őre : Hemző Lajos tanár. 

Székely József, A karczagi ev. ref. gimnázium története. 
(Az 1895106. évi értesitöbm.) 



KASSA. (Abauj-Torna vármegye.) 

579. A kassai helyőrség katonai tudományos és 
kaszinó-egyletének könyvtára. 

1870-ben keletkezett. 

Állománya 5473 kötet, két teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok : Hermann Dávid. 



318 KA88A ■ 

580. A kassai kereskedők körének könyvtára. 

1871-ben keletkezett. 

Állománya mintegy 1500 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

Csupán egyleti tagok használhatják. 

Évi javadalmazása változó. 

Könyvtárnokok /Moskovits Géza és Románszky 
János. 

581. Kassai múzeum. 

Az 1872-ben keletkezett felsőmagyarországi múzeum-egylet 
alapította a város pártfogása alatt. A város 1900-ban a saját 
költségén és az állam hathatós támogatásával uj múzeumi épü- 
letet emelt, minek reményében az egyesület a múzeumot még 
1892-ben örök tulajdonul a város közönségének ajánlotta fel és 
a város 1900 január 23-iki közgyűlési határozatával kimondta, 
hogy a múzeumot átveszi, Kassai Múzeum néven fen tartja, s 
a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése 
alá helyezi. Az állam ennek alapján a múzeummal kapcsolat- 
ban szervezendő nyilvános könyvtár berendezési költségeire 
20 : 000 koronát engedélyezett, melyből 15,000 kor. az 1900. 
2500 korona az 1901., az utolsó 2500 korona pedig az 1902. 
évi költségvetés terhére utalványoz tátott ki. A múzeum szerve- 
zése és fentartása tárgyában alkotott városi szabályrendeletet a 
m. k. belügyminisztérium 1901 márczius 6-án hagyta helyben. Az 
e szabályrendeletben szervezett igazgatói állás betöltése azonban 
a múzeum rendezésének befejeztéig elhalaszt atott s a vallás- 
és közoktatásügyi m. k. miniszter a múzeum rendezési munká- 
latainak vezetésére 1901 június 15-ik4n miniszteri biztosul 
Mihalik Józsefet, az orsz magyar iparművészeti múzeum őrét 
küldte át, ki a múzeum gyűjteményeit 1901. évi aug. 22-én át- 
véve, megkezdte azoknak az uj épületbe való átszállítását s az 
uj múzeum berendezését. A nyilvánosságnak 1903. évi június 
21-én adatott át. A múzeumi épületben szükségesnek mutat- 
kozó átalakítások költségeire az állam 1903-ban 25.000 kor. 
rendivüli segélyben részesítette. E mellett a múzeum nagyobb 
és kisebb katalógusainak kiadásaira az orss. főfelügyelőség 
javadalmából nyertek fedezetet, mely czélra az 1903. évben 
4000 kor. folyosittatott. 

A felsÖmagyarországi múzeum-egylet a múzeum átadása 
óta mint múzeum-pártoló egyesület folytatja működését. 10 
taggal szerepel a múzeumi választmányban s ezzel együttesen 
intézkedik a kezelési teendőkben. 



KASBA 319 

üiszelnökei : Bubics Zsigmond kassai püspök, 
Péchy Zsigmond főispán, Münster Tivadar pol- 
gármester ; elnök : Stöhr Antal kir. konviktusi kormányzó ; 
titkár : Görög Gyula főreáliskola! tanár. 

Igazgatói állás betöltetlen; az igazgatással megbízott 
miniszleri biztos : Michalik József kir. tanácsos, az 
orsz. magyar iparművészeti múzeum öre. 

a) Könyvtár és levéltár. 

Alapját a felsőmagyarországi múzeum-egyesület által vétel 
és ajándék utján beszerzett könyvek képezték. 1889-ben a 
Henszlmann Imre könyvtárával gyarapodott. A vallás- és köz- 
oktatásügyi m. k. miniszter 1900-ban a nyomdatermékeknek a 
kassai kir. ügyészséghez érkező kötoles példányait a könyvtár 
gyarapítására rendelte fordítani. 

Állománya 12 724 kötet, ebben 13 ősnyomtatvány, egy nagy 
teremben elhelyezve, a mely egyszersmind olvasóhelyiségül is szol- 
gál. Az oklevelek, kéziratok és térképek most állanak rendezés alatt. 

Leltára, czédula-katalogusa és nyomtatott könyvjegyzéke van. 

Az olvasóterem, péntek kivételével minden délután 3-tól 
7 óráig nyitva áll a közönség számára. A kikölcsönzés a könyv- 
értékének deponálása mellett történik. 

1902. évi gyarapodása 739 mű 1849 kötetben. 

Könyvtárnok .Eössler Elemér; segédkönyv tárnok : 
Márton Endre. 

b) Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1872-ben keletkezett. Adományokkal Bubics Zsigmond 
püspök, Csorna József, Dessewffy Pál és Zsolnay Miklós, s leg- , 
ujabban gróf Andrássy Dénes gyarapították. 1901-ben 1000 
kor. államsegélyt kapott. 

Állománya 2174 őskori, 711 antik és régibb középkori tárgy. 
608 fegyver. 2796 közép és újkori művészeti és ipari emlék, 
112 kegyeleti tárgy és 2458 érem. összesen 8859 db, hat terem- 
ben elhelyezve. 

Leltára és szaklajstroma van. 

1902. jári gyarapodása 203 darab, ebből 24 érem. 1903-ban 
az orsz. főfelügyelőségtől 24 db. galvanoplasztikái másolatot 
kapott régi ötvösmüvekről, a kassai székesegyház 24 db. régi 
miseruhát stb. helyezett el benne letétképpen, s ugyaninnen 
még 153 db. műemlékkel, gróf Andrássy Dénes adományából 
pedig 600 db. műtárgygyal gyarapodott. 

c) Szépművészeti gyűjtemény, 

1872-ben keletkezett. Adományokkal Bubics Zsigmond. 
Henszlmann Imre és Klimkovics Ferencz gyarapították. 



320 KASSA 

Állománya 398 eredeti festmény (köztük 149 hazai s 244 
külföldi), 14 másolat. 118 kézi rajz, 2891 metszet, fénykép és 
egyéb reprodukczió, 3 eredeti szobor s 87 másolat, összesen 
3506 db, négy teremben elhelyezve. Kivább nevezetességei a 
Henszlmann-féle metszetgyüjtemény és a Bubics- képtár. 

Leltára és szaklajstroma van. 

d) Néprajzi gyűjtemény. 

1872-ben keletkezett. Adományokkal Bubics Zsigmond, 
ftottauscher Károly és Schwartz Ignácz Leó gyarapították. 

Állománya 41 magyar, 23 a hazai nemzetiségekre vonat- 
kozó s 226 külföldi etnográfiai tárgy, összesen 290 db, egy 
csarnokban elhelyezve. 

Leltára és szaklajstroma van. 

e) Természetrajzi gyűjtemény. 

1872-ben keletkezett. Adományokkal a m. k. vallás- és köz- 
oktatásügyi minisztérium, gr. Zichy Rezső és Dessewffy Pál 
gyarapították. 1901-ben 500 és 1902-ben 2500 kor. államsegélyt 
s ez utóbbi évben egy 37 dbból álló madárgyüjteményt kapott 
állami letétként. 

Állománya 2 emlős, 153 madár. 123 hüllő és kétéltű, 12 
hal. 2525 rovar, 180 egyéb alsórendű állat, 30 növény, 600 
ásvány, 250 kőzet, 310 kövület. Összesen 4185 db, két terem- 
ben elhelyezve. 

Leltára és szaklajstroma készülőben. 

A b) — e) alatti gyűjtemények, hétfő és péntek kivételével, 
mindennap d. e. 9-től 12-ig és d. u. 3-tól 5-ig ingyen tekint- 
hetők meg ; csütörtökön 40 fillér belépő-dij fizetendő. A téli 
hónapok alatt délután a múzeum zárva van. 

A b)— e) alatti gyűjtemények őre .Mihalik József 
min. biztos. 

A felsőmagyarországi múzeum-egylet évkönyvei. I—X1L 
évf. (Kassa, 1879—1902.) — Myskovszky Viktor, A régi agyag- 
müvek , majolika, fajence és porczellán különféle nemének rövid 
ismertetése. (EckÖnyv, I. köt. 1874. 1 — IS. lap.) — Myskovszky 
Viktor, A félsömagyar országi múzeum régiség-osztályábaji lévő 
műtárgyak rövid ismprtetése. (U. ott, II. köt. 1876. 23 — 39. 
lap.) — Myskovszky Viktor, Adalékok kézműiparunk történetéhez. 
(U. ott, III. köt. 1879. 12—22. lap.) — Márton fy Márton, A felső- 
maqyarországi múzeum-egylet érdekesebb régi magyar oklevelei. 
(U! ott, 111. köt. 1879. 23—38. lap.) — Tutkó József, Adatok 
Kassa szab. kir. város pecsétjei és czimereinek fejlődési törté- 



KASSA 321 

nttéhez. (V. ott, IV. kötet. 1882. 35—42. lap.) - Tóth Lőrincz, 
A fdsőmagyarországi múzeum okmánytárából. (V. ott, IV. köt. 
1882. 59—69. lap.) — Lejtényi Károly, A kígyókról, tekintettel 
a Jáva szigetén élő főbb fajokra. (V. ott, IV. köt. 1882. 70—82. 
lap.) — Tóth Lőrincz, A kő-, bronz- és vas-korszak a felső* 
magyarországi múzeumban. (U. ott, V. köt. 1—61. lap.) — Tóth 
Lőrincz, A felsőmagyarországi múzem éremgyujteménye. (ü. ott, 
VI. köt. 1885. 1—19. lap) — Stőhr Antal. Égy czimnélkiUi levél, 
(ü. ott, VI. köt. 1885. 20—28. lap) — Szekeress Ödön, A múzeum 
természetrajzi osztályából. Jü. ott, VI. köt. 1885. 40— 66. lap.) 

— Tóth Lórincz, A fdsőmagyarországi múzeum könyv- és 
okmánytára. (U. ott, VII. köt. 1885. 10—26. lap.) — Schlatter 
Alfréd, Extrapaasio. (V. ott, VII. köt. 1885. 29—33. lap.) - 
Stőhr Antal, Egy emlékkönyv. (U. ott, VII. köt. 1885. 34—41. 
lap.) — Stőhr Antal, Egy régi articulus. (U. ott, VIII. köt. 
188T. 13—21. lap.) — Bécset Viktor, Azon gyűjtemények váz- 
latos ismertetése, melyeket dr. Henszlmann Imre a felső- 
magyarországi múzeumnak hagyott, (ü. ott, X. köt. 14—24. lap.) 

- Csorna József, Őskori nyomok. (V. ott, XI. köt. 1892. 1—58. 
lap.) — Bécséi Viktor, A borsod-hars dny i őskori Idetről. (U. ott, 
XII. köt. 1902. 55—71. lap.) — Klimkovics Elemér, A felső- 
magyarországi múzeum (Magyarország vármegyéi és városai, 
I. köt. 1896. 193—195. lap.) - Károly Gy. Hugó, A felső- 
magyarországi múzeum-egylet. Figyelő, I. kötet. — A kassai 
múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma. (Kassa, 1903.) — 
Vezető a kassai múzeum gyűjteményeihez. (Kassa, 1903.) 

582. A katholikus legényegyesület könyvtúra. 

1888-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Bubics Zsigmond, Dessewffy Sándor stb. gyarapították. 

Állománya 1900 kötet és 1280 mintalap, két szekrényben 
elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Használat és kikölcsönzés czéljából minden este 9-tol 10 
óráig nyitva áll. 1 korona biztosítékon kivül használati dij 
fejében heti 4 fillér fizetendő. 1902-ben 426 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 150 korona fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 200 korona. 

A könyvtárnoki tisztet az egyesületi tagok egyike látja el. 

A kassai kath. legényegyesület évkönyve. (T. és II. f.) — 
A kassai kath. legényegyesület könyvtárának czim jegyzéke. 

Magyar Minerva III. £v\ 21 



322 KA88A 

583. A Kazinczy-kör könyvtára. 

1898-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Csorna József , Nemlaha Gyuláné, rroche Ede, Kovács Zs., 
Kemény L., Ladányi Béla, a múzeumok és könyvtárak orsz. 
főfelügyelősége 8 Lampel Róbert gyarapították. 

Állománya 546 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából minden vasárnap 
d. e. 11-től 12-ig nyitva áll. 

Könyvtárnok : Kemény Lajos. 

A kassai Kazinczy-kör könyvtárának czimjegyzéke. (Kassa. 
1899.) 

584. A kir. kath. tanítóképző gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1856-ban keletkezett. 

Állománya 1314 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 100 korona. 1902. évi gyarapodása 9 kötőt. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 
1856-ban keletkezett. 



585. A ni. kir. állami felső kereskedelmi iskola 
könyvtára. 

1897-ben, az intézet megnyitásával egyidejűleg keletkezett. 
Fejlesztéséhez a vallás- és közokt. m. k. minisztérium és a 
kassai kereskedelmi és iparkamra járultak adományokkal. 

Állománya 516 kötet, ideiglenesen az áruismei szertárban 
elhelyezve. 

Szerzeményi uaplója és szaklajstroma van. 

Gyarapítására a növendékektől felvételi díj czimén beszedett 
összeg egy része fordittatik, mely mintegy 400 koronát tesz ki 
évenként. 

A tanári kar szaktanárai kezelik saját szakjukba vágó 
könyvtáraikat. 

Lévay István, Visszapillantás a kassai áll. polg. fiúiskola 
25 éves történetére. (Az 1897198. évi értesítőben.) 



KASSA 329 

586. A m. kir. állami főreáliskola gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

1858-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Eissler Zsigmond, Szabó Czirill tanár és Szabó Ferencz 
plébános gyarapították. 

Állománya 5876 kötet, ezek között két régi hazai nyom- 
tatvány és 3 térkép, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül mások csak kivételesen használhatják. 

1902. évi javadalmazása 845 kor. 86 fillér volt, mely össze- 
gen 134 kötet könyv szereztetett be. 

Könyotárnok : Valló Vilmos tanár. 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

1858-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal dr. Szabó 
József, Baczoni Albert és özv. gróf Forgách Sándorné járultak 
fejlesztéséhez. 

Állománya 1590 állat, és pedig 33 emlős, 118 madár. 35 
hüllő, 30 hal, 1030 rovar és 344 alsóbbrendű állat ; továbbá 
130 növény, 1247 ásvány, 307 kőzet és 280 kövület, szekré- 
nyekben és fiókokban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség bármikor megtekintheti. 

Az 1902. évben 90 kor. 60 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára, miből 6 db emlős és 11 db madár szereztetett be. 

A gyűjtemény őre .Baczoni Albert tanár. 

A kassai áll. főreáliskola tanári könyvtárának jegyzeke. 
1858 -1893194. (Kassa, 1894.) — A kassai áll. főreáliskola tör- 
ténete. (Az 1895/96. évi értesítőben.) 

587. A m. kir. gazdasági tanintézet gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 3,447 mű 5936 kötetben, ezek között három 
magyar nyelvű és tizenegy idegen nyelvű régi hazai nyomtat- 
vány, 12 térkép, két szobában elhelyezve, melyek egyike egy- 
szersmind olvasó termül is szolgál. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalo- 
gusa van. 

21* 



324 KASSA 

Csupán az fntézet tanarai és tisztviselői használhatják. 
1902. évi javaira ázása 2154 kor., mely összegen 150 kötet 
szereztetett be. 

Könyvtárnok; Zalka Zsigmond tanár. 
b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 650 állat, ebből 23 emlős, 147 madár, 20 hüllő, 
45 hal, 390 rovar és 25 alsóbbrendű állat; továbbá 1120 növény- 
faj, 515 ásvány, 79 kőzet és 32 kövület, két teremben elhelyezve. 

Szak lajstroma van. 

A közönség ünnepnapokon és szünidők alatt az igazgatóság 
engedélyével megtekintheti. 

Évi javadalmazása 600 korona. 1902. évi gyarapodása 20 
állat, 82 növény és 25 ásvány. 

A gyűjtemény őre : dr. Budaházy Imre tanár. 

Zalka Zsigmond, a kassai m. k. gazdasági tanintézet 
könyvtárának jegyzéke. (Kassa, 1902.) 

588. A m. kir. jogakadémia könyvtára. 

Legrégibb nyomaira 1778-ban találunk. Alapját a jezsuiták 
könytárának maradványai képezték. A győri kir. jogakadémia 
megszüntetése után az ottani jogakadémiai könyvtár egy része 
hozzácsatoltatott, a mi csak a másodpéldányok számát növelte. 
Adományokkal gyarapították : Gotzig J. 1801-ben 156 kötettel, 
Vuchetich Mátyás és Pawlowszky J. 113 kötettel, Degen G. 
376 kötettel és Turcsányi V. mintegy 400 kötettel stb. Pénz- 
adományokat tettek: Molinde F. 1734-ben 1000 frtot, br. Andrássy 
József 1735 körül 10,000 frtot, Keller Jakab 600 frtot, Kosso- 
wich,J. 1824-bei» 900 frtot s Benyó M. 1827-ben 100 frtot. 

Állománya 24 076 kötet, ezek között 130 régi hazai nyom- 
tatvány, továbbá 40 kézirat, három teremben elhelyezve, melyek 
egyike olvasótermül is szolgál. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalo- 
gusa van. 

A tanárokon és joghallgatókon kivül bárki más is használ- 
hatja, ki 16. életévét betöltötte és tisztességes külső megjelenése 
van ; a szépirodalmi műveket azonban csak tanárok és joghall- 
gatók használhatják. Az olvasóterem hétköznapokon d. u. 4 és 8 
óra között használható. 

Akadémiai hallgatók téritvény ellenében, idegenek pénzbiz- 
tosíték lefizetése mellett kaphatnak kölcsön könyveket. 1902-ben 



KASSA 325 

az olvasóteremben 4046 egyén 6851 kötetet használt, 300 térit- 
vényen 385 kötet kölcsönöztetett ki. 

Évi javadalmazása a m. k. vallás- és közpkt. minisztérium- 
tól 1200 kor., a könyvtári alapból 237 kor. és a joghallgatók 
befizetett illetményéből 348 kor. 

Az 1902. évben 1734 kor. 52 fillér fordíttatott javadal- 
mazására, miből 246 kötet szereztetett. 1902. évi összes gyara- 
podás 465 kötet és 2 térkép. 

Könyvtárnok: dr. Baintner Hugó ny. r. tanár; 
könyvtár tiszt : Péter v e 1 1 József. 

Dr. Rő8zler István, Adalékok a kassai kir> jogakadémia 
könyvtárához. (Magyar Könyvszemle, 1882. évf) — A kassai 
kir. jog- és államtudományi kar évkönyve. (Kassa, 1893.) — 
Baintner Hugó, Közkönyvtárak. (A kassai egyetem. Emlék- 
könyv. Kassa, 1901.) 

589. A magyarországi könyvnyomdászok és betű- 
öntők szakegylete kassai fiókjának könyvtára. 

1875-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1275 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
-olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem minden hétfőn és csütörtökön este 7-től 
9 óráig használható. Kikölcsönzés czéljából ugyancsak hétfőn és 
■csütörtökön este 7-től 8 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tar- 
tama 14 nap, azontúl 4 fillér büntetéspénz fizetendő. 

1902-ben az olvasóhelyiségben 472 kötetet használtak. 
kikÖlcsonöztetett 1118 kötet. 

Könyotárnok: Bartók Károly. 

A kassai könyvnyomdászok egyesültté huszonötéves fenn- 
állásának története. 1874—1899. (Kassa, 1900.) 

590. Népkönyvtár. 

1902-ben alapította a kassai Kazinczy-kör. Adományokkal 
a m. k. földmive lésügyi minisztérium, a kassai nemzeti szövet- 
ség, dr. Bubics Zsigmond püspök, Nemi aha Uyuláné, Kresz 
János stb. gyarapították. A múzeumok és könyvtárak országos 
tanácsa 1903-ban 700 koronával járult gyarapításához. 

Állománya 525 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 



326 KASBA 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-tol 6 óráig 
nyitva áll. Az 1903. év első felében mintegy 2000 kötetet 
használtak belőle. 

1903-ban 900 kor. fordíttatott gyarapítására márczius 
végéig. 

Könyvtárkezelő : Kovács Zsigmond, a Kazinczy-kör 
titkára. 

A helyi felügyeletet a Kazinczy-kör kebeléből megválasztott 
felügyelő-bizottság gyakorolja. 

A kassai népkönyvtár illetve közkönyvtár könyvjegyzéke. 
(Kassa, 1903.) 

591. A polgári társaskör könyvtára. 

1867-ben keletkezett. 

Állománya 1500 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok : Grúsz Frigyes. 

592. A premontrei kath. főgimnázium gyűj- 
teményei. 
a) Könyvtár. 

A gimnáziumnak és a jogakadémiának 18ő2-ig közös könyv- 
tára volt. a mennyiben a két intézet ugyanazon épületben volt 
elhelyezve, sőt a premontreiek által vezetett bölcseleti tan- 
folyammal is kapcsolatban állott. 1852-ben a premontreiek 
elhagyták Kassát és a könyvtár az akadémia birtokába jutott, 
1861-ben visszatért a rend, s a gimnázium vezetését újból átvette, 
könyvtára részére azonban csak a másodpéldányokat és a 
csonka műveket kapta vissza az akadémiától. A könyvtár szer- 
vezése és tervszerű gyarapítása tehát csak 1862-től számítandó. 

Állománya 8762 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Csupán az intézet tanárai használják. 

Évi javadalmazása 1200 kor. a jászóvári premontrei rend 
pénztárából. 1902. évi gyarapodása 150 kötet. 

Könyvtárnok : Szabó Adorján. 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

1861-ben keletkezett. Adományokkal Bubics Zsigmond 
püspök gyarapította. 



KASSA 



327 



Elhelyezése nagyon kedvezőtlen, mert az intézetből kiszo- 
rulván, a templon karzatán van összezsúfolva, a mi miatt sem 
lajstromozni, sem kellőleg megőrizni nem lehet. 

Évi javadalmazása 300 kor. a jászóvári premontrei rend 
pénztárából. 

A gyűjtemény őre : Répászky Barna. 

Dr. Farkas Róbert, A kassai kath. főgimnázium története. 
(Az 1894/95. és 1895196. évi értesitökben.) 



593. Püspöki könyvtár. 

Szabó András (f 1819.), Csech István (f 1831.), Ócskay 
Antal (f 1848.), Fábry Ignácz (f 1867.) és Perger János 
(f 1876.) kassai püspökök, továbbá Miller János volt kassai 
theologiai tanár könyvgyűjteményeiből keletkezett. 

Állománya 19,200 kötet, köztük 36 Ősnyomtatvány és 27 
kézirat, a püspöki palota egy termében elhelyezve. A könyvtár 
unikuma : » Summái a azocnac az articulosoknak, kikreul vete- 
keodések támadtanak az Augustana confessioban való tanettok 
között.* (Német-Keresztur, 1598.) 

Használata püspöki engedélyivel történik. 

A könyv tárnoki teendőket a püspöki irodában alkalmazott 
papok egyike látja el. 

Récsei Viktor . A kassai püspökségi könyvtár codeoocinek és 
iucunabidumainak jegyzéke. (Budapest, 1891.) 



59b. A püspöki papnevelő-intézet könyvtára. 

A XIX. század elején keletkezett. A könyvtár magvát a 
kassai jezsuiták és ferenczrendiek könyvtárának egy kis töre- 
déke képezte, melyhez az egyházmegye egyes elhunyt papjai- 
nak kézi könyvtárai kerültek időközönként. 

Állománya 5600 kötet, egy teremben elhelyezve. Főleg a 
XVII. és XVIII. század theologiai bölcseleti és történeti 
műveiben gazdag, mely kornak legjelesebb munkái képviselve 
vannak benne. 

Czédula-katalogusa van. 

A papnevelő-intézet elöljárói, a liczeum tanárai és növen- 
dékei használják. 

A könyvtárnoki tisztet az intézet tanulmányi felügyelője 
látja el. 



328 KASSA KEBELE 

.595. A rám. kath. tanítónőképző gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1 886-ban keletkezett és legnagyobbrészt ajándékozás utján 
gyarapodott. 

Állománya 400 kötet, egyik tanterem szekrényében el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Évi javadalmazása 180 korona az intézet fen tartójától. 

Könyvtárnok : Gondák Michaela tanítónő. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1860-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett, midőn az 
a helytartótanács engedélye alapján felállíttatott. Nagyobb 
adománynyal Winkler Benő járult fejlesztéséhez, ki 1887-beu 
rendezett ásványgyüjteményét az intézetnek adományozta. 

Állománya 31 állat, 24 tábla növény, 137 ásvány, 19 kőzet 
és 28 kövület, a tantermekben három szekrényben elhelyezve. 

A gyűjtemény Őre : Oppitz Sándor tanár. 
5.96. A társalgási egylet könyvtára. 

1835-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 3060 kötet, öt szekrényben elhelyezve, külön 
olvasó-helyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Használat és kikölcsönzés czéljából mindennap állandóan 
nyitva áll. 1902-ben 840 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 99 korona fordíttatott gyarapítására. 

KEBELE. (Zala vármegye.) 
597. .4 D. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a dunántúli közművelődési egyesület. 

Állománya 184 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 11-től 12 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 6 nap. 1902-ben 500 egyén 
használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok .Paczner Károly tanító. 



KECSKEMÉT 329 

KECSKEMÉT. (Pest vármegye.) 

598. Az ágasegyháza-pusztai népiskola ifjúsági és 

népkönyvtára. 

1895-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 91 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljáből minden tanítási napon nyitva áll. 
Á kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyulárnok : Vég Endre tanitó. 

599. Az államilag segélgzett tv. ref főgimnázium 

gyűjteményei 

a) Tanári kézikönyvtár. 

1875-ben keletkezett, midőn a jogakadémia könyvtára is 
különvált a főiskola könyvtárától. Nagyobb adományokkal Für- 
dős Lajos lelkész örökősei, Hollósy Zs., Csabai Imre és Jancsó A. 
nyűg. tanárok, a m. t. akadémia és egyes könyvkiadók járultak 
gyarapításához. 

Állománya 1701 kötet, a tanári tanácsteremben elhelyezve, 
a mely egyszersmind olvasótermül is szolgál. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czódula-katalo- 
gusa van. 

A tanárokon kivül mások is használhatják, és pedig ismert 
•egyének egyszerű térit vény, ismeretlenek a könyv értékének 
letevése mellett. 

Évi javadalmazása 794 korona, mely összegen az 1902. év- 
ben 53 kötet és 493 füzet szereztetett be. 

Könyvtárnok :KatonaMihály igazgató ; segédkönyv- 
tárnok : Kiss Béla, főgimn. tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az 1830 — 40. évek közti időszakban keletkezett. A gyűjtemény 
alapját Madaras8y László, volt kecskeméti kir. ügyésztől vásá- 
rolt 1150 db régi pénz és érem képezte. Nagyobb adományok- 
kal Milhoffer Antal és Horváth János orvosok gyarapították. 

Állománya 2 néprajzi, 1 kegyeleti tárgy és 3990 érem, a 
főiskolai könyvtár helyiségében két szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre: Katona Mihály főgimn. igazg. 



330 KECSKEMÉT 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1859 után keletkezett. Nagyobb adományokkal Ihász Dániel T 
Jermy J., Handtel K., Biró L. és dr. Balázs István gyarapí- 
tották. 

Állománya 1606 állat, 1184 növény és 1865 ásvány, egy 
teremben elhelyezve. 

A gyűjtemény rendezés alatt áll, s csak az állattani gyűj- 
teménynek van eddig szaklajstroma. 

Évi javadalmazása 200 kor. 

A gyűjtemény őre /Szakács Ödön főgimn. tanár. 

A kecskeméti tv. ref. főgimnáziumi könyvtárak. (Az 190112. 
évi értesitöben.J — Balázs István, a kecskeméti ev. ref. főgim- 
názium állattani és földrajzi gyűjteményeinek katalógusa, 
(lecskemét, 1902.) 

600. Az alső-szentkirály-pasztai népiskola ifjúsági 
és népkönytára. 

1898-ban alapította Kecskemét városa. 
Állománya 81 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok .Zsigmond Sándor tanitó. 

601. A ballószög-pusztai népiskola ifjúsági és 
népkönyvtára. 

1891-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 77 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : Virág László tanitó. 

602. A borbás-puszlai népiskola ifjúsági és nép- 
könyvtára. 

1893-ban alapította Kecskemét városa. 
Állománya 77 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 



KECSKEMÉT 331 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva álL 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok .Kárpáti Ferencz tanitó. 



603. Az ev. ref. főiskola és jogakadémia 
könyvtára. 

a) Főiskolai könyvtár. 

1830-ban, illetőleg 1836-ban keletkezett, midőn az 1599- tót 
fennálló felső iskola, illetőleg gimnázium, bölcsészeti, jogi és 
theologiai tanfolyamokkal kiegészítve, kerületi főiskolává fej- 
lesztetett. Alapját azon több ezerre menő könyvtár képezte, 
mely Matolcsi László kecskeméti ev. ref. és Hajnal János 
kecskeméti ág. ev. lelkészektől vásároltatott. Az 1857. évi lel- 
tár szerint a könyvtár 9460 kötetből állott. Jelentékenyebb 
adományokkal Sárközy László, Szilády K., Horváth D., Horváth 
L, Handtel K., özv. Bélák József né, Papp M., Szappanos 8. 
kecskeméti lakosok, a m. tud. akadémia, az országgyűlési 
iroda és egyes könyvkiadók járultak fejlesztéséhez, annyira, 
hogy 1875-ben már 12,000 kötetre szaporodott. 1875-ben vált 
ki belőle a jogakadémia könyvtára. 

Állománya 20,007 kötet, ezek között hetvennégy magyar 
nyelvű és harminczhat idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány, 
továbbá a Jerney János-féle okiratgyüjtemény 25 folio kötet- 
ben, két teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroina és czédula-kaialo- 
gusa van. 

Használhatják a jogakadémia és főgimnázium tanárai s 
növendékei, sőt az intézeten kivülieknek is rendelkezésükre áll. 
Kutatók használatára hetenként háromszor van nyitva. Kölcsön 
is ad a könyvtár könyveket. 

Külön évi javadalmazása nincs. Gyarapítása ugy történik, 
hogy a főgimnázium tanári könyvtára számára vásárolt, továbbá 
az akadémia, a könyvkiadók vagy egyesek által ajándékozott 
könyvek közül azok, melyek a főgimnáziumi tanárok minden- 
napi használatára nem szükségesek, e könyvtárba helyeztetnek el. 

Főkönyvtárnok .'Katona Mihály főgimn. igazgató ; 
segédkönyulárnok : Kiss Béla főgimn. tanár. 

b) Jogakadémiai könyvtár. 

1875-ben keletkezett, midőn a jogi tanintézet, mely addig 
a gimnáziummal szerves kapcsolatban állott, a kecskeméti ref. 
egyház, a dunamelléki ref. egyházkerület és Kecskemét th. 



332 KECSKEMÉT 

város között kötött szerződés értelmében, önállóan szerveztetett, 
8 midőn a főiskolai könyvtárból a jog- és államtudományi 
művek, törvények és törvényhozási irományok különválasztattak 
és a főkönyvtárhoz tartozás elvének fen tartása mellett mint jog- 
akadémiai szakköi y vtár külön könyvtárrá szerveztettek. Nagyobb 
adomány nyal az ev. ref. egyháztanács gyarapította, midőn a 
megvásárolt Dékány-könyvtár jogi részét átengedte számára. 

Állománya 8329 darab, ezek között egy magyar nyelvű régi 
hazai nyomtatvány, továbbá 38 kézirat, egy szobában elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van ; szak- 
lajstroma most készül. 

A tanárokon kívül a joghallgatók is kaphatnak belőle 
leczkekönyvük letevése mellett használatra könyveket. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként egyszer nyitva áll. 

Évi javadalmazása a joghallgatók által fizetett könyvtári 
dijak szerint változó. Az 1901/2. tanévben könyvbeszerzésre 
S08 korona 17 fillér fordíttatott. 

Könyvtárnok : dr. M ó r i c z Károly, jogakadémiai tanár. 

A kecskeméti ev. ref. főiskola 1881182. és 1882183. évi 
értesítői. — A kecskeméti ev. ref. jogakadémiai könyvtár és 
annak gyarapodása. (Az akadémia 1901 12. évkönyvében.) 



ó'ö'/. A felső-alpár-pusztai népiskola ifjúsági és 
népkönyvtára. 

1887-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 82 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : F i n a i c z k y József tanitó. 

S05. A felső-csődör-pusztai népiskola ifjúsági és 
népkönyvtára. 

1887-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 78 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyv tárnok .Főző Jenő tanitó. 



KECSKEMÉT 33$ 

606. A felső-pusztaszer-pasztai népiskola ifjúsági 
és népkönyvtára. 

1887-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 82 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden tanítási napon nyitva áll, 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok: Fáj esik Ferencz tanító. 



607. A gátér-pusztai népiskola ifjúsági és nép- 
könyvtára. 

1900-ban alapította Kecskemét városa. 
Állománya 74 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : Faragó Károly tanító. 



608. A gazdasági egyesület könyvtára. 

1890-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Adományokkal a m. kir. földmivelésügyi minisztérium 
gyarapította. 

Állománya 496 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként egyszer d. e. 10-től 12 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 98 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 52 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok .Csereklyei Károly egyesületi titkár. 



609. A halesz-pusztai népiskola ifjúsági és nép- 
könyvtára. 

1889-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 76 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 



334 KECSKEHÉT 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartania 14 nap. 

Könyulárnok : Fekete Sándor tanitó. 

670. A helvetia-telepi népiskola ifjúsági és nép- 
Könyvtára. 

1894-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 77 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanitási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok .Jámbor János tanitó. 
61 1. Az iparegyesület könyvtára. 

1861-ben, az egyesülettel egyidejülgg keletkezett. 
Állománya 1400 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Használók számára kikölcsönzés czéljából minden vasárnap 
d. e. 10-től 12-ig és csütörtökön d. u. 6-tól 7-ig nyitva áll. 
Évi javadalmazása 60 korona. 

Könyotárnok : Magó Mihály. 

.4 kecskeméti iparegyesiilet könyvtárának katalógusa. (Kees- 
kemét, 1895.) _ 

612. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

Keletkezési éve ismeretlen. Adományokkal Horváth Döme 
kir. táblai tanácselnök gyarapította. 

Állománya 2153 mű B600 kötetben, hét szekrényben el- 
helyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 2165 mű kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 500 kor. fordíttatott gyarapítására, 1903. évi 
költségelőirányzata 600 korona. 

Könyvtárnokok .Deák Gyula városi főpénztámok és 
K i s 8 Béla főgimnáziumi tanár. 

A kecskeméti kaszinó könyveinek betiisoros jegyzéke 
(Kecskemét, 1866., 187*. és 1893.) 



KECSKEHÉT 335 

613. A Katona József-kör könyvtára. 

1891-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Horváth DÖme nyűg. táblai tanácselnök és Dékány 
István jogtanár gyarapították. 

Állománya 786 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Könyvtárnok : If j. Tóth István. 

A kecskeméti Katona József -kör évkönyve. (Kecskemét, 
1893.) 

őlí. A katona-telep-pusztai népiskola ifjúsági és 
népkönyvtára. 

1902-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 82 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : Zsigmond Ferencz tanító. 

615. A kegyesrendi kath. főgimnázium gyűj- 
teményei. 

a) Könyvtár : 

1860-ban keletkezett. Adományokkal Horváth Döme gyara- 
pította. Az első beszerzésekre az abszolút kormány 600 forintot 
adott. 

Állománya 2456 mű 5936 kötetben és füzetben, két terem- 
ben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, czédula-katalogusa és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 400 kor. a róm. kath. egyházközségtől. 
1902. évi gyarapodása 175 kötet. 

Könyvtárnok : Molnár Kálmán tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az 1863/64-ik évben keletkezett. Adományokkal Horváth 
Dömq és Erdélyi Ferencz gyarapították. 

Állománya 774 érem és 42 db bankjegy, egy 'szekrényben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 



336 KECSKEMÉT 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Állománya 1183 állat, és pedig 17 emlős, 97 madár, 18 hüllő, 
lő hal, 970 rovar és 66 egyéb állat ; továbbá növény- és ásváuy- 
gyűjtemény, szekrényekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az 1902. évben 200 kor fordíttatott gyarapítására, miből 
10 db állat és 24 ásvány szereztetett be. 

A b) és c) alatti gyűjtemények őre ; Hannig István 
tanár. 

Junker László, A kegye 8-t anitórcnd kecskeméti főgimnáziu- 
mának története. (Az 1895 '96. évi értesítőben.) — Horváth 
György, A kecskeméti r. kath. főgimnázium tanári könyvtárá- 
nak czimjegyzéke. (Kecskemét, 1900.) 



616. A kegyes-tanitőrend házi könyvtára. 

1714 körül keletkezett. 

Állománya 7935 kötet, ezek között két ősnyomtatvány és 
hat régi magyar nyomtatvány; továbbá 70 kézirat, 60 régi 
térkép, 5 festmény és 6 db metszet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van ; czédula-katalogusa most készül. 

A rendház tagjai használják. 1902-ben 70 kötetet kölcsö- 
nöztek ki belőle. 

1902. évi gyarapodása Ől kötet. 

Könyulárnok : Vékony József. 



677. A kereskedő ifjak egyesületének könyvtára. 

1882-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1000 kötet, három szekrényben elhelyezve. 
Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként egyszer d. u. 2-tői 3 óráig 
nyitva áll. 

1902-ben 100 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Schönberger Adolf. 



618. A kereskedő-kaszinó könyviára. 

1883-ban, közvetlenül az egyesület megalakulása után 
keletkezett. 



KECSKEMÉT 337 

Állománya 2750 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljábóT hetenként kétszer 
d. u. 8-tól 4-ig nyitva áll. 

Az 1902. évben 260 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Fleischer Ignác z. 

Fleischer Ignácz, A kecskeméti kereskedő-kaszinó könyvtár- 
jegyzéke. (Kecskemét, J891.) — A kecskeméti kereshedö-kaszinó 
alapszabályai. (Kecskemét. 1995.) 



619. A kisfái-pusztai népiskola ifjúsági- és nép- 

könyvtára. 

1891-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 100 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : Szinnyay Mihály tanitó. 

620. A lakitelek-pusztai népiskola ifjúsági- és nép- 

könyvtára. 

1893-ban alapította Kecskemét városa. 
Állománya 82 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtár nok : Tóth Lajos tanitó. 

621. A m. kir. állami főreáliskola gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1870-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 8038 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 
A tanárokon kívül mások is használhatják tanári jótállás 
mellett. 

Magynr Minerva ül. évf. 22 



338 KECSKEMÉT 

Évi javadalmazása 600 korona. 1902. évi gyarapodása 
137 kötet. 

Könyvtárnok: Szántó Kálmán tanár. 

b) Régiséggyüjtemény. 

1883-ban keletkezett. Adománynyal dr. Dékány Rafael 
igazgató gyarapította. 

Állománya 1590 db, köztük 142 kegyeleti tárgy és 1448 db 
érem, egy szekrényben elhelyezve. Főleg római érmekben 
gazdag. 

Leltára van. 

Az érdeklődők az igazgató vezetésével megtekinthetik. 

Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 1902. évi gyara- 
podása 15 db érem. 

A gyűjtemény öre : Hanusz István igazgató. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1871-ben keletkezett. Állománya 2293 állat, és pedig 171 
emlős. 462 madár, 79 hüllő, 168 hal, 876 rovar és 537 egyéb 
állat; továbbá 2546 növény, 790 ásvány, 347 kőzet és 150 
kövület, szekrényekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az érdeklődők a szertárőr engedélyével megtekinthetik. 

1902-ben 40 korona fordíttatott gyarapítására, miből 3 állat 
szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : P a á 1 Géza tanár. 

Hanusz István, Az első huszonöt év a kecskeméti m. k. 
állami főreáliskola életéből. (Kecskemét, 1895.) 



622. A monostor-pusztai népiskola ifjúsági- és 
népkönyvtára. 

1887-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 80 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
l kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : Mendel Gáspár tanító. 



KECSKEMÉT 339 

623. A szarkás-pusztai népiskola ifjúsági- és nép- 
könyvtára. 

1891-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 80 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : Kiss József tanító. 
62í. A Szent- Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1658 körül keletkezett. 

Állománya körülbelöl 3000 kötet, köztük egy ősnyomtat- 
vány és 8 db kézirat, egy teremben elhelyezve. 
Katalógusa van. 
A kolostor tagjai használják. 
1902. évi gyarapodása 25 kötet. 

Könyvtárnok : S i p o s Benedek. 



625. A talfája-pusztai népiskola ifjúsági- és nép- 

könyvtára. 

1889-ben alapította Kecskemét városa. 
Állománya 75 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : Kéler Gyula tanitó. 

626. Az urrét-pusztai népiskola ifjúsági- és nép- 

könyvtára. 

1892-ben alapította Kecskemét városa. * 

Állománya 76 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon használható. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : Kovács József tanitó. 



22* 



340 KECSKEMÉT 

627. A városföld-pusztai népiskola ifjúsági- és 
népkönyvtára. 

1898-ban alapította Kecskemét városa. 
Állomanya 82 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden tanítási napon nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Könyvtárnok : Gömöry Mihály tanító. 
628. Városi könyvtár és múzeum. 

A város törvényhatósága 1897-ben határozta el nyilvános 
könyvtár, 1898-ban városi múzeum létesítését. Alapját a városi 
levéltárban elhelyezett a a város tulajdonát képező könyvek és 
régiségek tették. A törvényhatóság 1898 november 10-ikén a 
gyűjtemények kiegészítésére 16,000 koronát, -a fentartásra 
1000 kor. évi javadalmat szavazott meg s egyúttal kimondta 
a múzeumnak és könyvtárnak állami felügyelet alá helyezését. 
A gyűjtemények e határozat alapján a múzeumok és könyv- 
tárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alatt állanak. 

a) Könyvtár. 

1899-ben, a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősé- 
gének közvetítésével megvette a Pesty Frigyes több ezer kötet- 
ből álló könyvtárát 6000 koronán. Az állam 1899 óta évenként 
600 korona segélylyel járult gyarapításához. 

Állománya 7100 kötet, a városházán egy nagy teremben 
8 egy kisebb szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és eaédula-katalogusa van ; szak- 
lajstroma most készül. 

Közhasználatra még nincs megnyitva. 

1902. évi kiadásai pedig 1535 korona 21 fillért tettek ki. 
1903-ban a város az államsegélyen kivül 473 koronát fordított 
gyarapítására. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Alapját, a város múltjára vonatkozó emlékekés egy pénz- 
gyüjteményen kivül, azon leletek képezték, melyeket Kada Elek 
.polgármesternek a város határában megindított ásatásai hoztak 
napfényre. A neolithkori kőeszközökön, a bronzkori, római és 
népvándorláskori avar és jazyg tárgyakon kivül ez ásatások 
legnevezetesebb eredményei hon foglaláskori lovas-sirok és az 
Árpád-házi királyok idejéből származó sírleletek. Az államtól 



KECSKEMÉT - KÉK — KEMEC9E 341 

1900-ban 400, 1901-ben 500 kor. segélyben részesült s véte- 
lekre és ásatásokra 1538 kor. 38 fillért fordított. 1903-ban 
400 kor. államsegélyt kapott s a város 689 koronát fordított 
ásatásokra. A múzeum bebútorozására a város 1200 koronát 
áldozott. 

Állománya a városháza földszinti nagy termében van 
•elhelyezve. 

Leltára és szaklajstroma most készül. 

Könyvtárnok és a régiség-gyűjtemény öre : dr. S z i 1 á d y 
Károly tb. főlevéitárnók. 

c) Néprajzi gyűjtemény. 

Most van keletkezőben. Az állam a gyűjtemény létesítésére 
1901-ben 600 kor. segély engedélyezett. 



KÉK. (Szabolcs vármegye,) 
629. Községi népkönyvtár. 

1900-ban alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 184 kötet, az ev. ref. lelkészi lakban egy 
szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden délelőtt 11-től 12 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 1902-ben 306 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Nagyváthy Ferencz ev. ref. lelkész. 



KEMECSE. (Szabolcs vármegye.) 
630. A kath. olvasókör könyvtára. 

1895-ben alapította Király Antal plébános. 
Állománya 22 kötet és 77 füzet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 4-től 6 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap. 

Az 1902. évben 12 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyotárnok: Puskás Antal kántortanító. 



342 KENDILÓJÍ A — KERESZTÉNYSZIGET — KÉSMÁRK 

KENDILÓNA. (Szolnok-Doboka vármegye.) 
631. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

Az erdélyi magyar közművelődési egyesület alapította 
a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott javadalom- 
ból, minek folytán a tanács felügyelete alatt áll. Adománynyal 
a m. k. földmivelésügyi minisztérium gyarapította. 

Állománya a tanító lakásán van elhelyezve. 



KERESZTENYSZIGET. (Szeben vármegye.) 
632. Népkönyvtár. 

1870-től 1901-ig gyűjtötték. 
Állománya egy szekrényben van elhelyezve. 
Leltára van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap d. e. 8-tól 12 óráig 
nyitva áll. 

Könyvtárnok : Krausz Márton. 

KÉSMARK. (Szepes vármegye.) 

633. Az ág. h. ev. kerületi liczeam gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

1722-ben keletkezett, midőn Bohuss György, a ki 1711-től 
1722-ig volt az intézet igazgatója, könyvtárát a liczeumnak 
ajándékozta. Példáját sokan, különösen tanárok és a szepességi 
értelmiség többi tagjai követték. (Ezek részletes felsorolását 
lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) Külön említendő 
az intézet legnagyobb jótevője, Jóny Tivadar, ki nemcsak egész 
vagyonát, hanem 15,300 műből álló könyvtárát is az intézetnek 
hagyományozta, mely 1888-ban lépett annak birtokába. Pénz- 
alapit ványt könyvek beszerzésére és bekötésére is többen tettek, 
mely ^alapítványok összege ma 2400 korona. 

Állománya közel 40,000 kötet, ezek között 21 ősnyomtat- 
vány, 54 magyar nyelvű és 82 idegen nyelvű régi hazai nyom- 
tatvány; továbbá sok térkép, metszet stb. és számos kézirat, 
három teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és ezédula-kata- 
1 opusa van. 



KÉSMÁRK 343 

Használók számára a könyvtár mindig nyitva áll, s 
ismert egyéneknek és tanintézeteknek téritvény mellett kölcsön 
is adnak könyveket. 

Évi javadalmazása 600 kor. az alapítványok kamataiból, 
a tanulók járulékaiból és a felszerelési alapból. Ez összegen 
az 1902. évben 80 kötet szereztetett be. Ajándékozás utján 
300 kötettel szaporodott. 

b] Régiség-gyűjtemény. 

Keletkezési éve ismeretlen. Nagyobb adománynyal Füredi 
Róbert járult fejlesztéséhez 1898-ban. 

Állománya 1007 érem, egy szekrényben elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és szaklajstroma most készül. 
Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények őre : Bruckner 
Károly igazgató. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

Keletkezési éve ismeretlen. 

Állománja 2524 állat, 4966 növény. 2562 ásvány, két 
teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a múzeumi őr kalauzolása mellett megtekintheti. 

Évi javadalmazása a múzeumi és felszerelési alapból 200 kor., 
mely összegen az 1902. évben 225 állat, 5 növény és 12 ásvány 
szereztetett be. Ajándék utján az 1902. évben 6 állat, 4 növény 
és 12 ásványnyal gyarapodott. 

A gyiíjtemény őre: dr. Szelényi Károly tanár. 

Bcdlagi Aladár, Félvidéki könyvtárbuv áriatok. (Magyar 
Könyvszemle, 1879. évf.) — Kudora Károly, A késmárki ág. 
h. ev. lyceum könyvtára. (Késmárk, 1884.) — Pálcső István, 
A késmárki ág. h. ev. kerületi lyceum története. (Késmárk, 
1895.) ^ 

63í. A m. kir. állami felső kereskedelmi iskola 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1887-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 1896-ban a 
kassai kereskedelmi- és ipar-kamarától 75 becses művet kapott. 

Állománya 1308 kötet, egy teremben elhelyezve, a mely 
olvasótermül is szolgál. 



344 KÉSMÁRK KESZTHELY 

Szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 500 kor. a m. k. vallás- és közokt. 
minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 297 (206 mű) kötet. 

Könyvtárnok : Haug Gyula tanár. 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 236 állat, 33 növény és 302 ásvány, egy nagy 
teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség az iskola igazgatójának engedélyével meg- 
tekintheti. 

Évi javadalmazása 100 kor. az iskola rendes bevételeiből. 

Az 1902. évi szaporodás 4 állat és 3 kövület. 

A gyűjtemény őre: Bruckner Ottó tanár. 



635. Népkönyvtár. 

1899-ben közadakozásból keletkezett. 

Állománya 280 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap d. e. 8-tól 11 óráig 
s este 7-től 8-ig nyitva áll. 1902-ben mintegy 1000 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 100 korona. 

Könyvtárnok : Kolumbán Lajos tanár. 



KESZTHELY. (Zala vármegye.) 
636. Balatoni múzeum. 

Az 1898 január 8-ikán megalakult balatoni múzeum- 
egyesület létesítette a Balaton vidéke régiségeinek, természet- 
rajzi és tájrajzi tárgyainak összegyűjtésére. A múzeumi tárgyak 
egyelőre a magy. kir. gazdasági tanintézet úgynevezett régi s a 
város tulajdonát képező épületében két tágas teremben vannak 
elhelyezve. Végleges elhelyezésükre megfelelő épület emelése 
van tervben, melynek költségeire az állam az 1902. évtől 
évi 6000 koronás részletekben esedékes 24,000 kor. segélyt 



KESZTHELY 345 



engedélyezett. Az Összes gyűjtemények 1898 óta a múzeumok 
& könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alatt állanak. 

Az egyesületnek 465 rendes és 78 alapító tagja van. 

Évi javadalmazása 1501 koronát tesz ki. 

Elnök ; dr. Lovassy Sándor; alelnök : dr. Illés 
Ignácz; titkár: Csák Árpád. 

aj Könyvtár. 

Czélja mindazon irodalmi és művészeti termékek össze- 
gyűjtése, melyek a Balatonra és vidékére vonatkoznak. Huszár 
Károly volt keszthelyi gyógyszerész 209 kötettel gyarapította. 

Állománya 547 kötet, 6 térkép, 18 kézirat és 3 oklevél, 
három szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Jelenleg az egyesületi tisztviselők használják. 

Ez ideig csak egyesek ajándékaiból gyarapodott. 1902. évi 
gyarapodása 56 kötet és 2 térkép. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Csák Árpád keszthelyi szolgabíró öt szekrényből álló kő-, 
bronz- és vaskori tárgyait adta a múzeumnak. Keszthely köz- 
ség 1000 koronával, Huszár K. 1000 koronával, a keszthelyi 
takarékpénztár 200 koronával s 85 alapító tag 40 — 100 koro- 
náig terjedő különböző összeggel járultak fejlesztéséhez. A mogen- 
tianiai római erődítmény rendszeres felkutatását 1898-ban 
indította meg az egyesület. E vállalatát az állam 1899-ben és 
1900-ban 400—400, 1901-ben és 1902-ben 600—600 koronával 
segélyezte. 

Állománya 615 őskori 8 872 antik és középkori tárgy, 
5 fegyver, 46 ipari emlék és 1107 érem, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma most készül. 

A közönség számára vasár- és ünnepnapokon d. e. 9-től 
12 óráig nyitva áll s mindenki szabadon megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 278 régiség és 307 érem. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények őre: Csák Árpád 
titkár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1898-ban a balatonvidéki fauna gyűjtésére, illetőleg a 
preparatori munkálatok költségeinek fedezésére 200 korona. 
1901-től kezdve évenként 500 kor. államsegélyben részesült. 

Állománya 20 emlős, 165 madár, 4 hüllő. 60 ásvány és 
70 kövület, üveges szekrényekben elhelyezve. 



346 KESZTHELY 

Szaklajstroma most készül. 

A közönség a régiséggyüjteménynyel egy időben megte- 
kintheti. 

1902. évi gyarapodása 49 állat és lő kövület. 

A gyűjtemény őre : Barna György erdőmester. 

d) Néprajzi gyűjtemény. 

1902-ben keletkezett, a mikor az egyesület néprajzi gyűjtés 
czéljaira 300 koronát kapott az államtól. E gyűjtési segély 
a következő évben már 400 koronára emelkedett. 

Állománya az első gyűjtés eredményéből 291 db. balatoni 
halászati s egyéb néprajzi tárgy. 

Az 1903-iki államsegély ez év folyamán felhasználatlan 
maradt. 

A gyűjtemény őre : Sági János. 

Dr. Lova88y Sándor, A balatoni múzeum-egyesület első 
évkönyve az egyesület első három évéről (189SI 99—19001901). 
(Keszthely, 1903.) 



637. A gróf Festetich család hitbizományi 
könyvtára. 

1763-ban Festetich Kristóf alapitotta. Külön e czélra 
berendezett díszes termét a >nagyc Festetich György készít- 
tette ,1810/12-ben. 

Állománya 33,838 kötet, köztük 30 ősnyomtatvány s 29 
régi magyar nyomtatvány ; továbbá 500 kézirat, ezek között 
10 db középkori, 609 térkép és 1300 metszet, egy teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalo- 
gusa van. 

A tulajdonos gróf előzetesen nyert engedélyével mindenki 
használhatja, sőt kölcsön is adnak belőle könyveket. 1902-ben 
a könyvtárban 37 kötetet használtak, ki kölcsön öztetett 31 
kötet. 

Az 1902. évben 800 korona fordíttatott gyarapításéra. 
1902. évi gyarapodása 1499 kötet és 112 térkép. 

Könyvtárnok : Párkányi József. 



KESZTHELY 347 

638. A m. kir. gazdasági tanintézet gyűjteményei 

a) Könyvtár. 

Az 1864/65. tanévben, a gazdasági tanintézettel egyidejűleg* 
keletkezett. 

Állománya 0626 kötet és 1597 füzet, egy teremben elhe- 
lyezve, mely egyszersmind olvasóhelyiségül is szolgál. 

Leltára, szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az intézet tanárain kivül a tanulók és más ismerős egyé- 
nek is használhatják. 1902-ben mintegy 1000 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 1200 korona. 1902. évi gyarapodása 
192 kötet. 

Könyu tárnok .Sparszam Pál tanár. 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

1890-ben keletkezett. 

Állománya 7065 állat, ebből 87 emlős, 337 madár, 95 hüllő, 
8 hal, 5348 rovar és 1190 alsóbbrendű állat; továbbá növény 
és ásvány gyűjtemény, három teremben elhelyezve. 

Szakleltára van. 

Jelentkezők kívánatra megtekinthetik. 

Az 1902. évben 327 kor. 72 fillér fordittatott gyarapítására, 
ebből 228 állat. 30 növény és 138 ásvány szereztetett be. 
1903. évi költségelőirányzata 500 korona. 

A gyűjtemény őre :dr. Lovassy Sándor tanár. 

Sparszam Pál, A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet 
könytvárának czimjegyzéke 1888 végéig. (Keszthely, 1889.) — 
Dr. Lovassy Sándor, A tanintézet rovar gyűjteménye. I. rész. 
(A keszthelyi m. k. gazdasági tanintézet 1890-iki évkönyvében. 
Keszthely, 1891.) — U. annak II része. (U. annak 1891-iki 
évkönyvében. Nagy-Kanizsa, 1891.) 



639. A premontrei kanonok-rend kath. főgimná- 
ziumának gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

1808-ban keletkezett, midőn a premontrei kanonok rend & 
gimnáziumot átvette. 

Állománya 6907 kötet. 3190 füzet, 5823 középiskolai érte- 
sítő és 67 térkép, a rend társházában négy teremben elhe- 
lyezve. 



348 KESZTHELY — KE VERMES 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van ; czédula-katalo- 
gusa most készül. 

A tanarokon kívül más megbízható egyének is használ- 
hatják. 

Az 1902. évben 535 kor. 68 fillér fordíttatott gyarapítására 
a premontrei rend pénztárából, miből 69 kötet, 69 füzet és 2 
térkép szereztetett be. 1903. évi költségelőirányzata 500 kor. 
beszerzésekre és 200 kor. személyi illetékre. 

Könyvtárnok :Pákor Adorján tanár. 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

1865-ben keletkezett. 

Állománya 2359 állat, ezek között 35 emlős, 185 madár, 
50 hüllő, 26 hal, 1392 rovar és 2 alsóbbrendű állat ; továbbá 
4831 növény, 849 ásvány, 149 kőzet és 311 kövület, két terem- 
ben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az érdeklődők vasárnap és ünnepnapokon szabadon láto- 
gathatják. 

Az 1902. évben 217 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
23 állat és 12 növény szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : Vutskits György tanár. 

Qyorffi Endre, A keszthelyi kath. főgimnázium története. 
(Az 1895196. évi értesítőben.) 



KEVERMES. (Csanád vármegye.) 
jíO. Az állami el. iskola ifjúsági könyvtára. 

1902. szeptember 1-én alapította Moncsek István ig. tanító 
s kezdettől fogva népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 200 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 8-tól 10-ig 
és d. u. 1-től 2 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap, 
azontúl heti 6 fillér büntetéspénz fizetendő. 1902-ben 6000 egyén 
használta a könyvtárt. 

Az 1902. évben 400 korona fordíttatott gyarapítására, 1903. 
évi költségelőirányzata 280 korona. 

Könyvtárnok : Moncsek István ig. tanító. 



KÉZDIVÁ8ÁRHELY 349 

KÉZDIVÁSÁRHELY. (HáromBzék vármegye.) 
64*. A kaszinó könyvtára. 

1842-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett 

Állománya 2521 kötet, hét szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. e. 11-től 1 óráig nyitva áll. 

Az 1902. évben 100 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 300 kor. könyvekre. 600 kor. folyó- 
iratokra stb. 

Könyvtárnokok : Vájna Károly tanitó, lapszerkesztő 
és Hada Elek minorita áldozópap. 

A kézdivásárhelyi kaszinó könyvtárában levő könyveknek 
jegyzéke. (Kfzdivásárhely, 1899.) 

6b2. A kereskedő ifjak társulatának könyvtára. 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 1500 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok : Nagy József. 

643. A minorita-rend r. kath. főgimnáziumának 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1866-ban keletkezett, midőn az intézet 18 évi szünet után 
újból megnyílt s a kantai minorita-rendház vezetésére bízatott. 
Állománya 4972 kötet, egy nagy teremben elhelyezve. 
Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusavan. 
Évi javadalmazása 400 kor. a felszerelési átalányból. 

Könyvtárnok : Mártonyi Lukács tanár. 

b] Régiség-gyűjtemény. 

1866-ban keletkezett. 

Állománya 416 régiség és 10 érem, a fizikai szertárban 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A gyűjtemény őre : Révész Cyrill tanár. 



350 KIBÉD — KIDÉ 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1866-bau keletkezett. 

Állománya 347 állat, 396 növény, 320 ásvány. 111 kőzet és 6 
kövület, egy teremben szekrényekben elhelyezve. 
Szerzeményi naplója van, 

A gyűjtemény őre : Hermann Irén tanár. 

Hassák Vidor, A kézdivásárhely-kantai r. kath. gimnázium- 
nak 200 éves és a magyar haza ezeréves fennállása alkalmá- 
ból kiadott értesitője. (Kézdivásárhely, 1896.) 



KIBÉD. (Torda vármegye.) 
6b4. Az E. M. K. E. ifjúsági könyvtára. 

1896-ban alapította az erdélyi magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 234 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton és vasárnap dél- 
előtt nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 257 
egyén használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok : Török Mihály. 



KIDÉ. (Kolozs vármegye.) 
645. Ifjúsági és népkönyvtár. 

1902-ben keletkezett, miután a régit a tüz elhamvasztotta. 

Állománya 28 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
5-től 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Hasz- 
nálati dij évi 1 korona. 1902-ben 21 egyén használta a könyvtárt. 

Az 1902. évben 40 korona fordíttatott gyarapítására, 1903. 
évi költségelőirányzata 17 korona. 

Könyvtárnok: Érsek Sámuel. 



K18DI8ZNÓD KI8GARAM — KI8JÉCIA 351 

KISDISZNÓD. (Szeben vármegye.) 
646. Tanítói könyvtár. 

1899-ben keletkezett 8 alapítása óta népkönyvtarul is 
szolgál. 

Állománya 166 kötet, az ág. ev. iskolában elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés cxéljából minden vasárnap d. u. 2-től 4 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Használati díj 1 
fillér naponként. 1902-ben 96 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 10 kor. fordíttatott gyarapítására, 1903. 
évi költségelőirányzata 8 kor. 50 fillér. 

Könyv tárnok : Deútschlander János. 



KISGARAM. (Zólyom vármegye.) 
6V7. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott 
javadalomból, minek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt 
áll. Adománynyal a m. k. foldmivelésügyi minisztérium is 
gyarapította. 

Állománya 385 kötet, a kisgarami kaszinó helyiségében 
elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer nyitva áll. 1903-ban 
296 kötetet használtak belőle. 

Könyvtárnok /MatyasovicsJános olvaeóköri elnök. 



KISJÉCIA. (Torontál vármegye.) 
6í8. Iskolai népkönyvtár. 

1882-ben keletkezett. 

Állománya 490 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. e. 11-től 
12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 
420 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 50 korona. 

Könyvtárnok : S c h i p p e r Jakab. 



352 KISJENŐ — KISKÉR — KISKÖRE 

KISJENŐ. (Arad vármegye.) 
6t9. A kisjenő- erdőhegyi kaszinó könyvtára. 

1868-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Ormos Péter nyűg. alispán gyarapította. 

Állománya 1158 kötet, három szekrényben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Betűrendes katalógusa van. 

Használat és kikölcsönzés czéljából állandóan nyitva áll. 
1902-ben 1042 kötet kölcsönözi etett ki belőle. 

Évi javadalmazása 300 kor. 

Könyvlárnok : Sisak Gyula. 



KISKER. (Bács-Bodrog vármegye.) 
630. Népkönyvtár. 

1880-ban alapitotta Koch József ev. lelkész. 
Állománya 210 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa vau. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 15 nap. 1902-ben 104 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyv tárnok : Zimmermann Mihály tani tó. 

KISKÖRE. (Heves vármegye.) 
öől. Népiskolai könyvtár. 

1890-ben keletkezett s alapítása óta népkönyvtárul ia 
szolgál. 

Állománya 128 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 8-tól 4 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 1902-ben 173 egyén 
használta a könyvtárt. 

Évi javadalmazása 30 korona. 

Könyvtárnok : Szabó István tanító. 



k.-kőrö8-k.-kő9Zbo-k.-koszmXlt-k.-kündoeozsm A 353 

KISKŐRÖS. (Pest vármegye.) 
652. Az olvasó-egylet könyvtára. 

1848-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Safáry József gyarapította. 

Állománya 718 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap d. u. 
4-től 6 óráig nyitva áll. 1902-ben 475 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Az 1902. évben 40 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok .Havas Henrik. 

KISKŐSZEG. (Baranya vármegye.) 
653. A D. K. E. népkönyvtára. 

1902 június 22-én alapította a dunántúli közművelődési 
egyesület. 

Állománya 176 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából a hivatalos órák alatt mindennap 
nyitva áll. 1902-ben 148 egyén 225 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Huber Lajos községi jegyző. 

KISKOSZMÁLY. (Bars vármegye.) 
65t. A F. M. K. E. népkönytára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 173 kötet, a római katholikus iskolában el- 
helyezve. 

Könyvtárnok .OrovniozkyJúzsef iskolaszéki elnök. 



KISKÜNDOROZSMA. (Csongrád vármegye.) 
655. Tanítói-, nép- és ifjúsági könyvtár. 

1890-ben keletkezett. 

Állománya 750 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Magyar Minerva III. évf. 23 



354 KI8KUNDOROZ8MA — KISKUNFÉLEGYHÁZA 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. e. 10-től 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 
350 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnokok : Pákh Sándor és Weisz József. 



KISKUNFÉLEGYHÁZA. (Pest vármegye.) 
656. A kaszinó könyvtára. 

1838-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2240 kötet, hat szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé íjából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig nyitva 
áll. Használati dij minden napra 1 fillér. 1902-ben 1000 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 70 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 380 korona vásárlásra ós kötésre. 

Könyutárnok : Sille István főgimn. hittanár. 

A kis-kún-féleqyházai kaszinó könyvtárának jegyzéke. (Kun- 
Félegyháza, 1900.) 



657. A m. kir. állami tanítóképző gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1871-ben keletkezett, midőn az intézet Csongrádon meg- 
alapít tátott. 

Állománya 1837 kötet, 41 térkép, a tanári szobában levő 
három szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A tanárokon kívül kivételes esetekben, a szaktanárok fele- 
lősségére, a növendékek is használhatják. 

Evi javadalmazása 243 korona a vallás- és közök t. m. k. 
minisztériumtól. 1900 — 1902. évi gyarapodása 394 kötet és 24 
térkép. 

Könyvlárnokok : (szakok szerint) : G a á 1 Imre. Szto- 
dolnik János. Kovács Sándor és Kárpáti 
Károly. 



KI8KUN FÉLEGYHÁZA 355 

bj Régiség-gyűjtemény. 

Állománya 228 db régi érczpénz, 16 db érem. 27 db külön- 
féle bankegy é8 1 db III. Ferdinánd korabeli nemesi oklevél. 

Á gyűjtemény őre : Kovács Sándor. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1871-ben keletkezett. 

Állománya 182 állat, 104 növény és 160 ásvány, szekré- 
nyekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Évi javadalmazását azon 140 koronából nyeri, melyet a 
vallás- és közokt. m. k. minisztérium a természettudományok, 
földrajz és mennyiségtan czéljaira együttesen engedélyezett. 

A gyűjtemény őre : S z t o d o 1 n i k János. 

A kunfélegykázi m. kir. áll. tanítóképző-intézet könyvtárá- 
nak jegyzéke. (Kis- Kun- Félegyháza, 1895.) 

S58. A városi r. kath. főgimnázium gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

1875-ben keletkezett. Adományokkal K.-K. -Félegyháza 
közönsége és a m. k. vallás- és közokt. minisztérium gyarapí- 
tották. 

Állománya 1671 kötet, köztük egy régi magyar nyomtat- 
vány, 82 térkép, 1 kézirat, 1 oklevél és 1 levél, két teremben 
elhelyezve, melyek egyike olvasóhelyiségül is szolgál. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédul a- katalógusa 
van. 

Csupán az intézet tanárai használják. 1902-ben 311 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 642 korona fordíttatott gyarapítására, miből 57 
kötet szereztetett be. 1902. évi összes gyarapodása 92 kötet. 
2 térkép, 1 kézirat és 1 oklevél. 1903. évi költségelőirányzata 
500 korona. 

Könyvtárnok : Baksay József. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 221 régiség, és pedig 1 őskori, 122 antik tárgy, 
1 fegyver, 62 középkori emlék, 11 néprajzi, 2 kegyeleti tárgy, 
25 gipszmásolat, továbbá 65 érem és 1138 db régi pénz, a 

23* 



356 KISKUNFÉLEGYHÁZA — KISKUNHALAS 

földrajzi és történelmi múzeum helyiségében elhelyezve. Kivá- 
lóbb nevezetességei : egy honfoglalás-korabeli nyílhegy Alpár- 
róJ, egy szép kőbalta Félegyházáról s több őskori kő- és bronz- 
lelet, edények, gyöngyök a Félegyháza határában levő Szent-Kút 
telepről, egy arany ékszer és egy zománczos fíbula. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az érdeklődők a múzeumi Őr jelenlétében megtekinthetik. 
A gyűjteményt 1902-ben 22 látogató tekintette meg. 

Az 1901/2. évben 60 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
egy arany ékszer és 2 db aranypénz szereztetett be. 1902. évi 
ÖBszes gyarapodása 43 db régiség és 13 db érem. 

A gyűjtemény őre : S z a 1 a y Gyula. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 650 állat, ezek között 22 emlős, 95 madár. 
24 hüllő. 5 hal 358 rovar és 146 egyéb állat; továbbá 276 
növény, 170 ásvány és 84 kőzet, egy szobában hét üvegszek- 
rényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az érdeklődők a múzeumi őr jelenlétében megtekinthetik. 

Az 1902. évben 225 kor. 70 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára, miből 1 emlős és 14 madár szereztetett be. 1903. évi 
költségelőirányzata 314 korona. 

A gyűjtemény őre : Forgó György. 

Holló László, A félegyházi vár. kath. algimnázium története. 
(Az lh>84;85. évi értesitbben.) — Holló László, A félegyházi vár. 
kath. főgimnázium története. (Az 1895/96 . évi értesitoben.) — 
A kiskunfélegyházi főgimnáziumi tanári és ifjúsági könyvtár. 
(Az 1899 9f)Ó. éci értesitoben.) 



KISKUNHALAS. (Pest vármegye.) 

659. Az ev. ref. főgimnázium gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1760-ban keletkezett. Kovács J. 50 kötet. Kármán Pál 
özvegye 56 kötet, Szüry István 182 kötet, Szilády B. 69 kötet, 
.Szekér P. és Csiszár S. 53 kötet, Péter Zs. 150 kötet, Gyenizse 
János 108 kötet könyvvel járultak fejlesztéséhez. 1899 óta az 
intézet többi gyűjteményeivel együtt a múzeumok és könyvtá- 



KISKUNHALAS 357 

rak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alatt áll, s évenként 
1000 kor. államsegélyben részesült. (Fejlődésének történetét 
bővebben lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 34,328 kötet, ezek között 11 ősnyomtatvány, 36 
magyar nyelvű és 4 idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány; 
továbbá 483 térkép, 203 kézirat és 54 oklevél, két teremben 
elhelyezve, melyek egyike egyszersmind olvasótermül is szolgál. 

A könyvtár rendezés alatt áll s katalógusai most készül- 
nek; eddig csupán szerzeményi naplója van. 

A tanárokon kívül mások is használhatják. Az olvasóterem 
hetenként kétszer nyitva áll. Kölcsön is adnak belőle könyveket. 

Évi javadalmazása 195 korona a tanszerátalányból és 1000 
korona a vallás- és közokt. m. k. minisztériumtól adott segély- 
ből, mely összegen az 1902. évben 171 kötet és 2 térkép sze- 
reztetett be. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1874-ben, a Révész György gyűjteményének megvételével 
keletkezett. Nagyobb adományokkal Bacsó János. Gyárfás István, 
Szilády Áron, az abonyi közbirtokosság, Ádám J., Ádám K., 
Weitenfeld J. ós Kupa L. járultak fejlesztéséhez. 1900-ban 
és 1901-ben 500 — 500 kor. állami segélyben részesült. 

Állománya 2625 régiség, 64 gipszmásolat és 8912 érem. 
három teremben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei a fehértói 
lelet és három kun süveg. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség nyári vasárnapokon díjtalanul megtekintheti, 
télen azonban zárva van. mivel a helyiségek nem fűthetők. 

Évi javadalmazása 200 korona a tanszerátalányból. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények őre ; T h ú r y J ó z s e f. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1867-ben keletkezett. Fejlesztéséhez Nóvák R., Vas M.» 
Dékáni £., Yasdinyei R. és Dékáni Árpád járultak nagyobb 
adományokkal. 1901-ben a múzeumok és könynyvtárak orsz. 
főfelügyelősége közvetítésével 400 kor. állami segélyben 
részesült. 

Állománya 1980 állat, 951 növény, 1502 ásvány, 141 kőzet 
és 140 kövület, két teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van ; szaklajstroma most készül. 

Évi javadalmazása 50 korona. 

A gyűjtemény őre : Bartek Lajos. 



358 KISKUNHALAS 



660. A gazdakör könyvtára. 

1902-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap d. e. 10-től 12 óráig- 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 45 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Hegedűs Sándor; könyvtárkezelő : 
Kovács Antal. 



661. Ifjúsági könyvtár. 

1899 január 15-én alapította Szalay Zsigmond s alapítása 
óta népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 326 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés eze Íjából minden szerdán és szombaton d. u. 
3-tól 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 1902-ben 
1028 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 102 kor. 78 fillér fordíttatott javadalma- 
zására. 1903. évi költségelőirányzata 100 korona. 

Könyvtárnok: Pethő József. 



662. A kaszinó könyvtára. 

1863-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett- 
Állománya 1635 kötet, hat szekrényben elhelyezve, külön 

olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 4-től 5-ig 

nyitva áll. 1902-ben 2694 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 292 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 

évi költségelőirányzata 300 korona. 

Könyvlárnok : Szalay Zsigmond. 

A kiskunhalasi kaszinó könyvtári jegyzéke 1863—1896. 
(Halas, 1896.) 



KISKUNHALAS — KISMARTON 359 



663. Községi könyvtár. 

1897-ben alapította Halas város. 

Állománya 241 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap állandóan nyitva áll. 

Könyutárfelügyelő : Babó Ferencz városgazda. 



KISMARTOK (Sopron vármegye.) 
66í. A kaszinó-egylet könyvtára. 

1875-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Mozelt Ferencz gyarapította. 

Állománya 4330 kötet, egy teremben nyolcz szekrényben 
elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán d. u. 1-től 2-ig 
nyitva áll. 

Az 1902. évben 418 kor. 50 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnokok : Leitner Ferencz és Horváth 
Vendel. 

A kismartoni kaszinó-egylet könyvtárának katalógusa. 
(Kismarton, 1901.) Lomosthitz K. és Leitner F., A kismar- 
toni kaszinó-egylet könyvtárának 3. pótjegyzéke. (Kismar- 
ton, Eun.) 

665. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

Alapját az Esterházy-családnak 1695-ben letéteményezett 
könyvtára képezi. 

Állománya mintegy 6000 kötet, köztük 40 db ősnyomtat- 
vány, mintegy 60 db régi magyar nyomtatvány, 5 unikum és 
4 középkori kódex, egy teremben elhelyezve. Nevezetessége a 
XVI. századi első kiadások gazdag gyűjteménye. 

Leltára van. 

Használatához házfőnöki engedély szükséges. 

1902-ben 110 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 12 kötet 
szereztetett be. 

Könyvtárnok : Precechtiel Maternus házfőnök. 



3 60 KISÖSZ KI880HLYÓ 

K1SŐSZ. (Torontál vármegye.) 
666. Iskolai könyvtár. 

1885-ben alapította Glász Dénes ig.-tanitó s kezdettol fogva 
népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 287 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap d. u. 
2-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. Az 
1902. évben 1500 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 40 korona. 

Könyutárnok : Janczer Mátyás tani tó. 



KISSOMLYÓ. (Vas vármegye.) 

667. Községi népkönytár. 

1880-ban alapította az olvasóegylet, 

Állománya 320 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap este 
7-től 10 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Hasz- 
nálati díj heti 4 fillér, az olvasóegylet tagjai azonban ingyen 
használják. Az 1902. évben 30 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Varga Dénes. 



668. Az olvasóegylet könyvtára. 

1880-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 400 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap este 7-tŐl 11-ig használható. Ki- 
kölcsönzés czéljából hetenként kétszer este 7-től 11 óráig nyitva 
áll. Használati dij hetenként 4 fillér. 1902-ben az olvasóterem- 
ben 280 kötetet használtak, kikölcsönöztetett 40 kötet. 

Könyutárnok : Rózsa János. 



KI88ZEBEN 361 

KISSZEBEN. (Sáros vármegye.) 
669. A kegyes-tanitőrend házikönyvtára. 

A XVIII. század közepén keletkezett. Fejlesztéséhez a gróf 
Szirmay család járult nagyobb adománynyal. 1833. évi álla- 
potát kéziratos katalógusa tünteti fel. 

Állománya 2020 kötet, több kézirat és hirlap, egy terem- 
ben elhelyezve. 

Szaki aj stroma van. 

Rendfőnöki engedély ly el a rendtagokon kivül mások is 
használhatják, sőt téritvény mellett kölcsön is ad a könyvtár 
könyveket. 

Könyv tárnok : Féld Vilmos. 



670. A kegyes-tanitőrend kath. algimnáziumának 
gyűjteményei. 

aj Könyvtár. 

1740-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1790 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és katalógusa van. 

A tanárokon kivül igazgatói engedélyivel mások is hasz- 
nálhatják téritvény ellenében. 

Évi javadalmazása 250 kor. a tandijakból, mely összegen 
az 1902. évben 100 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok: Szabó István tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1740-ben keletkezett. 

Állománya 40 állat. 360 növény és 244 ásvány, egy iskolai 
teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 80 korona a tandijakból, mely összegen 
az 1902. évben 6 állat s 25 növény szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : Czencz József tanár. 



3ti2 KISÚJSZÁLLÁS 



KISÚJSZÁLLÁS. (Jász-Kun-Szolnok várm.) 

ö71. Az álL segélyezett ev. ref. főgimnázium 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Valószínűleg a XVIII. szazad elején keletkezett, midőn az 
intézet mint a debreczeni ref. főiskola »particulá«-ja megala- 
kult. A legrégibb könyvtári jegyzéke 1791-bŐl maradt ránk* 
Nagyobb adománynyal Szabó Imre tanár járult fejlesztéséhez, 
a ki 259 kötetet ajándékozott az intézetnek. 

Állománya 7994 kötet, ezek között két magyar nyelvű régi 
hazai nyomtatvány, továbbá 6 kézirat, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és kétféle czédula-kata- 
loguBa van. 

A tanárokon kivül elismervény ellenében mások is hasz- 
nálhatják. 1902-ben 843 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902. évi javadalmazása 2000 korona, mely összegen 398 
kötet szereztetett be. 1903. évi költségelőirányzata 1600 korona. 

Könyvtárnok : Sseremley Barna tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Keletkezési éve ismeretlen. A legelső régiségtári jegyzéke 
az 1893,94. tanévből való. Xagyobb adománynyal Dorogi Lajos 
ev. ref. esperes gyarapította, ki 153 Zsigmond- korabeli érmet 
ajándékozott az intézetnek. 

Állománya 2318 db., ebből régiség és emléktárgy 551, még 
pedig őskori 50, antik és régibb középkori tárgy 46, fegyver 3, 
néprajzi és kegyeleti tárgy 34, érem 1767, egy szobában el- 
helyezve. Kiválóbb nevezetességei : népvándorlás-korabeli kő- 
edény, bronzkori tárgyak, régi római pénzek és egyéb római 
emlékek, melyek mind Szombathely vidékéről valók. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség a múzeum-őr vagy egyik gimnáziumi tanár 
kíséretében megtekintheti. 

Csupán adományozás utján gyarapodik. 

A gyűjtemény őre ; Karácson Béla tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

Valószínűen a XVIII. század elején keletkezett. Nagyobb 
adományokkal a magyar nemzeti múzeum, Bolemann Béla, Horthy 
Miklós, Váradi Lukács és Váradi Samu járultak fejlesztéséhez. 



KISÚJSZÁLLÁS 363 

Állománya 5367 állat, köztük 36 emlős, 144 madár, 48 
hüllő, 36 hal, 2151 rovar es 1952 egyéb állat ; továbbá 2780 
növény, 2795 ásvány és kőzet, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség kívánatra megtekintheti. 

Évi javadalmazása 100 korona, mely összegen az 1902. év- 
ben 10 állat és 2 növény szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : dr. Sáringer János tanár. 

Dr. Fruzsinszky Pál, A kisújszállási ev. ref. főgimnázium 
története. (Kisújszállás, lh96.) 



672. Az ipartestület könyvtára. 

1884-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Szabó 
Lá9zló 40 koronás adománynyal gyarapította. 

Állománya 350 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként egyszer d. u. 1-tŐl 3 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 350 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 100 korona vásárlásra és 
javításra. 

673. A kaszinó-egylet könyvtára. 

Az egyesület. 1841 -ben olvasó-társaság néven alakult meg. 
A megalakításban föré9zük volt Várady István megyei esküdt- 
nek, Kaszás Istvánnak stb. 1860-tól kaszinó-egylet czimen foly- 
tatja működését. Könyvtára kezdettől fogva volt. 

Állománya 1453 kötet, négy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 10-től 12 óráig 
nyitva áll. Az olvasótermet csupán újságolvasásra használják. 
1902-ben 1000 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 100 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Szunyogh István tanító. 

Benő János, A kisújszállási kaszinó-egylet története. (1891.) 
— A kisújszállási kaszinó könyveiriek névjegyzéke. 



364 KISÚJSZÁLLÁS — K18Z0MB0R KOLOZS 

67k. A társaskör könyvtúra. 

1876-ban keletkezett. 

Állománya 1200 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel . 

Betűrendes katalógusa van. 
lívi javadalmazása 160 kor. 

Könyvtárnok : Wallner János. 



KISZOMBOR. (Torontál vármegye.) 
675. A gazdasági olvasókör könyvtára. 

1868-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal zombori Rónay Ernő, Lajos stb. gyarapitották. 

Állománya 695 mű 987 kötetben, két szekrényben el- 
helyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából vasár- és ünnepnapokon nyitva áll. 1902-ben 
316 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 80 korona fordíttatott javadalmazására. 
1903. évi költségelőirányzata 160 korona. 

Könyvtárnokok : Engler Mihály és Husztek 
István. 



KOLOZS. (Kolozs vármegye.) 
676. Ifjúsági könyvtár. 

1886-ban alapította az állami iskola tanító- testülete s kez- 
dettől fogva népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 244 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
2-től 3 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap, azontúl 
naponként 1 fillér büntetéspénz fizetendő. Használati dij éven- 
ként 20 fillér. 1902-ben 169 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 8 kor. 40 fillér fordíttatott javadalmazására. 

Könyvtárnok : Kovács József állami isk. tanító. 



kolozsyIr 365 

KOLOZSVÁR. (Kolozs vármegye.) 

677. Az erdélyi gazdasági egylet könyvtára. 

Az egyesület 1844-ben, könyvtára 1868-ban keletkezett. 
Állománya 2200 kötet, két állványon elhelyezve. 
Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hétköznapokon d. n. 4-től 5 óráig 
nyitva áll. 

Évi javadalmazása átlag 800 korona. 

Könyvtárnok ; Tokaji László egyesületi titkár. 

Tokaji László, Az erdélyi gazdasági egylet évkönyve, 
I—VI. évf. 

678. Az erdélyi Kárpát-egyesület múzeuma. 

A múzeum megalakítását az erdélyi Kárpát-egyesület 
választmánya 1899-ben mondotta ki. Kolozsvár sz. kir. város 
törvényhatósága a létesítendő múzeum elhelyezésére Mátyás 
király szülőházát ajánlotta fel az egyesületuek és saját költ- 
ségén gondoskodott annak stílszerű helyreáll itásáról. A gyűjte- 
mények ez épület átvételéig az egyesület által bérelt iroda- 
helyiségben voltak elhelyezve. Az átköltöztetés és rendezés 
munkája Jankó János múz. és könyvt. orsz. felügyelőnek, a 
magyar nemzeti múzeum néprajzi osztálya igazgatójának veze- 
tése alatt 1901 nyarán vette kezdetét és ennek elhunyta után 
Semayer Vilibáld dr. vezetésével folytat tátott. A múzeum 
ünnepélyes megnyitása 1902 október 12-én történt. 

Az egyesület 1899-ben összes gyűjteményeit a múzeumok 
és könyvtarak orsz. felügyelőségének ellenőrzése alá helyezte. 

Az erdélyi Kárpát-egyesület 1891-ben keletkezett 600 tag- 
gal. A tagok száma ma már 5000. 

Az egyesület múzeumára az 1902. évben 55.000 koronát 
költött. 1903. évi költségvetése : 6000 korona a néprajzi cso- 
portra, 500 korona a halneologiai és 100 korona a történelmi 
csoportra. 

Az egyesület elnöke : Báró Feilitzsch Arthur 
orsz. képviselő ; titkár : Kovács (> é z a ; föpénztámok : 
M e r /. a (í y u 1 a. 

aj Könyvtár. 

1899-ben keletkezett. 

Állománya 1500 kötet és 500 térkép, egy szobában elhe- 
lyezve, külön olvasóhelyiséggel. 



366 KOLOZSVÁR 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

Az egyesület tagjai használják. 

Az olvasóterem mindennap d. e. 9-től 13-ig és d. u. 8-tól 
6-ig nyitva áll. Megfelelő biztositók mellett mindenki kaphat 
belőle kölcsön könyveket. 1902-ben 117 kötetet használtak a 
könyvtárból. 

1902. évi gyarapodása 300 kötet ós 25 térkép. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

1901-ben keletkezett. 

Állománya 16 db régiség, egy szobában elhelyezve. Kivá- 
lóbb nevezetességei Brandenburgi Katalin szoknyája és az 
E. K. E. Erzsébet lobogója. 

Katalógusa van. 

1902. évi gyarapodása 3 régiség. 

c) Néprajzi gyűjtemény. 

1901-ben keletkezett. 

Állománya 8000 magyar s 1000 az erdélyi nemzetiségekre 
vonatkozó etnográfiai tárgy, hét szobában és két folyosón el- 
helyezve. 

Katalógusa van. 

A közönség hétköznapokon d. e. 9-től 12-ig ingyen, vasár- 
Ős ünnepnapokon d. e. 9-tol 12-ig 1 korona belépő dij mellett 
megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 5000 db. A múzeumok és könyv- 
tárak orsz. főfelügyelősége közvetítésével 1902-ben 3000. 
1903-ban 1000 korona államsegélyt kapott. 

A gyűjtemény őre : Kelemen Lajos tanár. 
A b)-c) alatti gyűjtemények látogatóinak száma 1902-ben 
2500 volt. 

Az Erdélyi Kárpát-egyesület alapszabályai és ügy- 
rendje. (Kolozsvár, 1896.) 



679. Az erdélyi múzeum-egylet gyűjteményei. 

Az erdélyi országos múzem megalapítását Kemény József 
és Sámuel grófok indítványára az 1841/42. évi erdélyi ország- 
gyűlés mondotta ki s az indítványozók és társaik nagylelkű 
ajánlatait a Kolozsvárt felállítandó múzeum részére egyhangú 
lelkesedéssel elfogadván, annak alapját le is tette. Azonban a 
törvényhozás által szentesitett nemzeti akarat csak később való- 



KOLOZSVÁR 367 



sulhatott meg, mert az unióért vívott küzdelmek alatt Erdély 
figyelmét egészen a magyarországi politika kötötte le, a szabad- 
ságharezban erejét a nemzeti védelemre ajánlotta s az elnyoma- 
tásnak szomorú korszaka nem volt alkalmas ily intézmény fel- 
állítására. Mindamellett is a múzeum gondolata Erdély vezető- 
embereiben folyton élt s mint mivelódési. társadalmi kérdés, 
politikai jelentőségre emelkedett. Még formaszerint meg sem 
alakult 8 máris végrendeleti hagyomány és ajándékok tétettek 
a múzeum részére. E társadalmi mozgalom annyira előkészítette 
a múzeum ügyét, hogy mikor Magyarország a Kazinczy-ünnepek- 
kel ébredezni kezdett, Erdély 1859-ben a tüntetésekre a múzeum 
megalapításával felelhetett. Egyidejűleg 1859. nov. 23 — 26-ikán 
grór Mikó Imre kezdeményezésére megalakult a múzeum párto- 
lására, fentartására, az intézménynek társadalmi képviseletére, 
a múzeum-egylet és rövid idő alatt megkezdette működését, 
ugy hogy 1860-ban a múzeum gyűjteményei is megnyílhattak. 
{További történetét lásd a Magyar Minerva második évfolya- 
mában.) 

Megbízható kulturális tényezővé izmosulván, jelentékeny 
része lett abban, hogy a létesítendő második egyetem Kolozs- 
várott állíttatott föl. A körülötte csoportosuló tudományos erők 
és már ekkor jelentékeny s Önállósult gyűjteményei megkönnyí- 
tették az egyetem munkásságát s a közoktatási kormány a 
múzeumnak e szerepét kellően méltányolta abban a szerződés- 
ben, melyet 1872-ben a múzeummal kötött, s 1895-ben a vál- 
tozott viszonyokhoz képest megújított. 

E szerződés szerint a múzeum önállóságát megtartván, gyűj- 
teményeit szabadon gondozza és gyarapítja, vagyonát függet- 
lenül kezeli, de összes gyűjteményeit a tudomány-egyetem hasz- 
nálata alá bocsátja. Viszont az állam gondoskodik e gyűjtemények 
elhelyezéséről, kezességet vállal anyaguk gondos megőrzéséért s 
használatuk, valamint a múzeum-kert használata fejében az 
egylet czéljait elősegitendő. jövedelméhez évenként 10.000 koro- 
nányi összeggel járul. Gyűjteményei a megfelelő egyetemi inté- 
zetekkel kapcsolatban, az illető tanszakok egyetemi tanárainak 
igazgatása alatt állanak, kik hivatalból tagjai a múzeum-egylet 
igazgató-választmányának, melynek a gyűjtemények gondozásá- 
ról és a múzeumi javadalom felhasználásáról felelősséggel tar- 
toznak s a múzeum anyagát, tulajdonjoga biztosítására, leltári- 
lag külön kezelik. A múzeumnak jogában áll a gyűjtemények 
mellé segédőrül megfelelő szakembert állítani, a könyvtárhoz 
egy segédőrt és szolgát választani. 

A múzeum-egylet 1872 óta főként mint irodalmi tár- 
saság szerepel, noha súlya gyűjteményein nyugszik. Alaptőkéje 
ma mintegy 452,000 koronára rug. az általa kezelt alapítványok 



368 KOLOZSVÁR 

összege 120,000 koronára. Évi körülbelül 32.000 korona rendes 
jövedelméből fedezi a gyűjtemények javadalmazását, a központi 
igazgatás és a szakosztályok költségeit. 

Az egyesület elnöke: gr. Esterházy Kálmán orsz. 
képviselő ; titkár : Szádeczky Lajos dr. 

Az Erdélyi Múzeum- Egylet évkönyve. 1 — 14. k, (Kolozs- 
vár, 1861—78.) — Az Erdélyrészi Múzeum-Egylet évi tudó- 
sításai. (Kolozsvár, 1866—69.) — Erdélyi Múzeum. 1—10. k. 
(Kolozsvár, 1874—1882.) — Az Erdélyi Múzeum-Egylet orvos- 
természettudományi szakosztályának értesitöje. 1—25. köt. 
(Kolozsvár, 1875— 1903.) — Az Erdélyi Múzeum- Egylet böl- 
cselet-, nyelv- és tört. szakosztályának kiadványai 1—9. k. 
(Kolozs-ár, 1874— 189 L) (1892-től kezdve uj czimmel.) Erdélyi 
Múzeum. 10—20. k. (Kolozsvár, 1892—1903.) — Emlékkönyv 
gróf Miké Imre emlékszobra leleplezése alkalmára. (Kolozsvár, 
1889.) — Emlékkönyv a m. orvosok és természetvizsgálók Kolozs- 
várt, 1903. szept. 6—10. tartott XXXII. vándorgyűlése alkal- 
mára. (Kolozsvár, 1903.) 

1. A könyvtár. 

A múzeum legnagyobb gyűjteménye a könyvtár, mely ala- 
pítása idején magában foglalta a többi, ma már önállósított 
gyűjtemények szerény alapul szolgáló anyagát. Kemény József gr. 
könyv- és kéziratgyüjteménye, melyet végrendeletében a múzeum- 
nak hagyott, már 1857-ben őrizet alá vétetett. Később a Kemény 
Sámuel gróf. Kolozsvári Pál felajánlott könyvei stb. is bekebelez- 
tettek, s 1859-ben a Miké Sándor- féle kéziratgyűjtemény zöme. 
(A kisebb rész néhány óv előtt vásárlás utján a magyar* nemzeti 
múzeum könyvtárába jutott.) Az 1860 óta megnyilt könyvtárt 
Erdély társadalma vette gondjaiba s támogatásával, ajándékaival 
az ország második nemzeti könyvtárává tette. Nagyobb gyűjte- 
mények olvadtak bele : a kolozsvári kaszinó könyvtára. Mikó 
Imre gróf gyűjteményei,, a kolozsvári kölgyek olvasókörének 
könyvtára, br. Radák Adámné, br. Radák Ádám. K. Papp 
Miklós és az Apor b. gyűjteményei, az Eszterházy gr., Wesse- 
lényi b.. gróf Bánffy György, báró Jósika magyarfenesi családi 
levéltárai és térképgyűjteményei. Az adományokon kívül az 1871. 
évi május 14-ikén 1498. sz. igaz9ágügymi Dísztéri rendelet értelmé- 
ben járó köteles példányokból gyarapodott. Gyarapodása első 
sorban Erdély, a magyar irodalom és a múzeumi gyűjtemények 
szempontjából történik, a 4000 koronára redukált javadalom- 
ból. A sajtóügyi köteles példányok beszolgáltatásáról szóló 
1897 : XLT. t.-cz. életbeléptetésekor a régi köteles példányokat 



KOLOZSVÁR 369 

elvesztvén, a közoktatásügyi minisztérium 1900 márcz. 20-ikán 
10,886. és aug. 11-ikén 47,274. sz. rendeletével agy intézkedett, 
hogy a két erdélyi főügyészség területén működő nyomdák ter- 
mékei a maguk teljességében, a budapesti főügyészség területén 
gyűjtött sajtóügyi köteles példányok pedig, a mennyiben az 
erdélyi múzeum könyvtára teljessége megkivánja, nagy részben 
ennek gyarapítására fordíttatnak. 

Állománya ma körülbelül 80,000 kötet, köztük 1274 db 
régi magyar nyomtatvány ; továbbá 2000 kötetet meghaladó 
kézirat, 8000 db oklevél, 700 térkép, becses színlap és tekintélyes 
gyászjelentésgyüjtemény, öt teremben elhelyezve, 40—45 sze- 
mélyre berendezett olvasóhelyiséggel. 

Czédula-, helyi- és szakkatalógusa van. 

Használók számára hétköznapokon d. e. 9-től 12-ig és d. u. 
5-töl 7-ig van nyitva. Használhatja minden 16 évet meghala- 
dott kora, tisztességesen öltözött egyén. Egyetemi hallgatók 
indexük letevése mellett, az egyetemi tanárok s tud. intézetek 
tanárai feltétlenül, ismeretlen egyének készpénzbiztosi ték mel- 
lett kapnak belőle kölcsön könyveket. Az 1903. évben 26,003 
olvasó használta a könyvtárt, kikölcsönöztetett 5330 kötet. 

1903. évi összes gyarapodása 3879 mű 6890 kötetben. 

Igazgató : Erdélyi Pál, az egyetemi könyvtár igazga- 
tója ; segédőr : dr. Szádé czky Béla; napidíjas : Péter 
L a j o 8. 

Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak 
jegyzéke. (Kolozsvár, 1S03.) — Szabó Károly, Az erdélyi múzeum 
eredeti okleveleinek kivonata 1232 — 1540. (Budapest, lt>96.) — 
Ferenczy Z.. Erdélyi országgyűlési torvényczikkek az erdélyi 
múzeum könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, lx9H. és 1900. 
évf.) — Az erdélyi múzeum egylet könyvtáráról 1S91— 1903-ig 
kiadott jelentések az Erdélyi Múzeum lb92 — 1904. és a Magyar 
Könyvszemle 1891,92 — 1903. évfolyamaiban. 

2. Erem- és régiségtár. 

A kezdetben jelentéktelen anyagot a megalakuláskor a 
könyv tárnok őrizetére bizták. Külön osztály lyá 1862-ben lett, 
midőn a letéteményezett gróf Eszterházy-féle éremgyüjtemény 
tulajdonosa, gróf Kszterházy László, a 3779 darabból álló gyűj- 
teményt a múzeumnak adta 8 ezenkívül 5000 pengő forint név- 
értékű földtehermentesitési kötvény nyel alapítványt tett, hogy 
ennek kamatai a gyűjtemény leendő őrének javadalmazására 
szolgáljanak. A megválaszott őr 1863-ban a könyv tárnoktól 5l>2 
db régiBéget és 11,920 db különböző érmet és bankjegyet vett 

M.igyur Minerva III. ó.f. 24 



370 KOLOZSVÁR 

át. A gyűjteményben elhelyezett 50 db olajfestmény nagyobb 
része özv. gróf Bánffy Dénesné hagyatékából jutott a múzeum 
birtokába. 1872 óta a kolozsvári tud. egyetem érmészeti és 
régészeti intézetével egyesittetet t s igazgatója mindig a tud. 
egyetem arch. tanára. 

A gyűjtemény állománya mintegy 20,000 db őskori, antik, 
népvándorláskori, középkori és ujabbkori régiség, továbbá több 
mint 20,000 db érem. 

A közönség számára nyitva van kedden, csütörtökön és 
vasárnap d. e. 9-től l-ig ingyen. A többi napokon d. e. 10-től l-ig 
egyes látogatóknak 50 fillér, 5 tagból álló családnak 1 korona 
közös belépődij mellett. Múzeum egyleti tagoknak a belépés 
tagsági jegyük fölmutatása mellett bármikor ingyenes. 

Igazgató : Posta Béla egyet. ny. r. tanár ; gyakorno- 
kok : Kovács István és Roska Márton. 

FincUy Henrik, Jelentés az erem- és régiségtár állapotá- 
ról 1866., 67. és 68-ban. (Archaeologiai értesitb\ II. k.) 

3. Természetrajzi gyűjtemények. 

a) Állattár. 

Készint a kezelésével foglalkozó szaktudósok gyűjtése, ré- 
szint egyes tudomány kedvelők ajándékozása és vásárlások utján 
érte el lassanként jelenlegi gazdagságát. Mikor az egyetem ala- 
pításakor a múzeum-kertben lévő épület, melyben több éven át 
az összes múzeumi osztályok elfértek, állattani és összehasonlító 
boncztani intézetté lett, az egyetemi tanszék gyűjteményeivel 
együtt, melynek értékes kiegészítő részét képezi, egy földszinti 
és két emeleti teremben helyeztetett el. 

Az erdélyi múzeum állattára. hozzávéve a kolozsvári 
tudományegyetem tulajdonát képező 1220 darabot, az 1902. év 
végén mintegy 55.000 tételből állott, több százezer darabbal. 
Pontosan nem állapitható meg, egyfelől mivel az utóbbi évek 
rohamosan szaporodó anyaga csak ideiglenesen van leltározva 
és részben még meghatározatlan, másfelől mivel folyik számos 
régebbi, már elromlott és értéktelenné vált tárgyaknak az uj, 
végleges leltár elkészítését megelőző kiselejtezése. 

Az emiitett tételek körülbelül a következő csoportok sze- 
rint oszolnak meg: Emlős állatok és madarak (legnagyobbrészt 
kitömve, kisebb részük borszeszben vagy formolban) 1451 db. 
Emlős és madárbőrök 45 db. Csúszómászók (Keptilia) borssesz- 
ben 113 faj, illetve változat. Kétéltűek (Amphibia) borszeszben 



KOLOZSVÁR 871 

284 faj. Kitömött vagy egyébként szárított csúszómászók és 
halak 25 faj. Tartalékgyüjtemény gerinczesekből 409 darab. 
Tanicatumok 54 faj. Bogarak (Insecta) 36,790 db. Százlábúak 
■/Myriopoda) 68 faj. Pókfélék (Arachnida) 832 faj. Atkafélék 
(Acarida) mintegy 200 faj. Rákfélék (Crustacea) szárítva 34 faj, 
-borszeszben 533 faj. Puhatestűek (Mollusca) héjai 6180 faj. 
Puhatestűek héjai, mint tartalék gyűjtemény (ujabb Bielz-U\e 
gyűjtemény) 7435 dobozka* Puhatestűek borszeszben 280 faj. 
Tüskésbőrűek (Echinodermata) 166 faj. Férgek (Vermes) bor- 
szeszben vagy formolban 416 faj. Ctenophoronok, Onidariusok 
és Pori férek 382 faj. Szabadszemmel is látható Protozoonok 
6 faj. Csak mikroskopiummal vizsgálható különböző állatok, 
raiskroskopiumi készítményekben, mintegy 1500 faj. Tartalék- 
gyűjtemény egyéb gerincztelenekbÖl több ezer darab. Madár- 
koponyák 94 fajból. Madárkeresztcsontok 62 fajból. Madár- 
mellcsontok 174 fajból. Egyéb koponyák és más csontváz- 
részletek 146 db. Szárazon eltett anatómiai készítmények 20 
db. Anatómiai készítmények borszeszben vagy formolban 197 
db. illetve sorozat. Különféle készítmények 87 db. Lepke- 
átalakulások 74 csoport. Egyéb fejlődési sorozatok és oikologiai 
csoportok 72. Kártékony bogarak 140 csoport. A bogarak ipara 
40 csoport. Madártojások 229 faj vagy változat (a legtöbből 
legalább egy fészekalja). Viaszkészitmények és egyéb minták 
133 db. Nagyobb kövületek 30 faj. Kagyló- és csigacsiszolatok 
64 fajból. Vegyesek (madár és darázsfészkek stb.) 26 csoport. 

A gyűjteménynek, helyszűke miatt, csak kisebb része van 
kiállítva. 

A közönség a nyári hónapokban minden ünnep- és vasár- 
napon megtekintheti. Szakemberek az igazgató engedélyével 
bármikor megtekinthetik. 

Igazgató : dr. A p á t h y István egyet. ny. r. tanár ; 
ideiglenesen alkalmazott őrseged : Führer Lajos: az 
egyetem részéről alkalmazott segéd : Neuwirth János. 

Az állattár gyarapodására vonatkozólag lásd dr. Apáthy 
István évi jelentéseit az Erdélyi Múzeumegylet orvos ter- 
mészettudományi szakosztályának értesítőjében, az 1891. év- 
folyamtól kezdve, de különösen a XXIII. (p. 1H~)—]96J és a 
XXV. kötetben. 

b) Növénytani gyűjtemény. 

Keletkezése után csakhamar értékes gyűjtemények birtokába 
jutott, melyek közül nevezetesebbek Czetz Antalnak különösen 
transzszilvanikuniokban gazdag gyűjteménye, Pávai Vájna Elek, 

24* 



372 KOLOZSVÁR 

Landoz gyűjteményei és a nagyszebeni természettudományi egy- 
lettől kiadott néhány Fuss- féle centuria. Ezekhez járultak egyes 
szakemberek gyűjtései. (Lásd a Magyar Minerva első évfolyamá- 
ban.) Az ujabb gyarapodásból megemlíthetők még : Bólteky F», 
Joó István, Kunszt János (nógrádi) gyűjteménye, különösen pedig 
Richter Aladár és tanítványainak egész Erdély területére kiter- 
jesztett nagy szabása gyűjtései, a melyek alapján állíttatik majd 
fel a Herbárium Transsilvanicum. Ugyancsak Eichter tanár 
közbenjárására jutott ide ujabban a híres Baumgarten-féle 
herbárium is, mely 20,000 fajjal gyarapította a gyűjteményt. 
A herbáriumok u. n. cryptogam-osztálya külön szerveztetett 
8 fölállításának mintaszerüsége párját ritkítja. A növénytár egy 
harmadik osztálya a botanikus múzeum (azaz szemléltető gyűj- 
temény), a melynek alapját most veti meg Richter tanár, s az 
e czélra szolgáló tárgyak száma máris tekintélyes. 

Szakkönyvtára 1872-ben keletkezett. 1888-ban Kanitz Ágost 
egyet, tanár könyvtárával gyarapodott. Állománya körülbelül 
6000 kötet vagy füzet ; mindennek túlnyomóan nagy része 
azonban az egyetem tulajdona. 

A gyűjtemény az igazgató előzetes engedelmével meg- 
tekinthető. 

Igazgató ; dr. Richter Aladár egyet. ny. r. tanár. 

c) Ásvány-földtani "gyűjtemény. 

Az egyesek és testületek adományaiból, továbbá Pávai Yajna 
Elek és Herbich Ferenez gyűjtéseiből létrejött gyűjtemény 
1872-ben. midőn a tudomány-egyetem használatára bocsáttatott, 
mintegy 8000 darabból állott. Ettől kezdve különösen az osztály 
Őreinek gyűjtéséből rohamosan gyarapodott. 1882-ben és 1883-ban 
a moesi meteorkövekkel eszközölt csere utján jutott a gyűjte- 
mény igon becses anyaghoz. Az egyetem gyűjteményeivel együtt 
van felállítva a következő csoportokban : 1. terminológiai gyűj- 
temény rendszeres kristálygyüjteménynyel. 2. rendszeres ásvány- 
gyűjtemény. 3. rendszeres kőzetgyüjtemény, 4. paleontológiái 
időrendbeli (stratigraphiai) gyűjtemény, 5. Erdélynek vidékek 
szerint rendezett földtani gyűjteménye, 6. Erdélynek vidéki 
ásványgyüjteménye. 7. Erdélyen kivül eső vidékek földtani 
gyűjteménye. 

Kiválóan gazdag Erdélynek földtani gyűjteménye és általá- 
ban gazdagok a gyűjteményeknek Erdélyre vonatkozó részei. 

Az egyetemével egyesitett gyűjtemények állománya 
20.700 db ásvány, 13 200 db kőzet, 13.828 db kövület és 107 
esési vagy lelőhelyről való meteorit 163 darabban ; összesen 
47,891 db 



KOLOZSVÁR 373 

Vasár- és ünnepnapokon d. e. 10- tol — 12-ig nyitva van. 
Megtekinthető esetleg máskor is az igazgató engedélyével. 

Igazgató : dr. S z á d e c z k y Gyula egyet. ny. r. tanár. 



680. Az ev. ref. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Keletkezésének ideje a XVII. század közepén innen, talán 
Apáczai Cseri János korszakára tehető. Első könyvjegyzéke 
Kurtány József könyvtárnoksága idejéből (1692 — 1696.) maradt 
meg az Apáczai- albumban. (Fejlődósének történetét lásd a 
Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 29,650 kötet és füzet, ezek között 22 ősnyomtat- 
vány, 449 magyar és idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány ; 
továbbá 290 kézirat, öt teremben elhelyezve, külön olvasó- 
helyiséggel. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van; szak- 
lajstroma most készül. 

Használók számára minden kedden, szerdán és csütörtökön 
d. e. ll«től 12 óráig nyitva áll. Kölcsön a könyvtárnok 
felelősségére lehet belőle kapni könyveket, más helyekre csupán 
testületek és hatóságok részére adnak ki belőle. 1902-ben 500 
egyen használta a könyvtárt. 

Évi javadalmazása 1000 kor. 

1902. évi gyarapodása 2502 kötet. 1903. évi költségvetése 
300 kor. a könyv tárnok ti sztélét dija, 240 kor. az irnok fizetése, 
360 kor. szekrényekre. 

Kbnyvtárnok : Kovács Dezső; irnok : Köblös 
Zoltán. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

A XIX. század elején keletkezett. Tulaj donképen i értelemben 
vett régiséggyüjtemény nincs, csupán éremgyüjtemény ós filoló- 
giai-történelmi múzeum. Az éremgyüjtemény ajándékozás utján 
keletkezett, a filológiai múzeumot pedig 1895-ben alapította az 
intézet és fejlesztésére évi 400 koronát fordít. 

Állománya 123 régiség, 1341 érem, egy szobában elhelyezve. 
Az éremtár végleges rendezése folyamatban van. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Egyesek a múzeumi őr kíséretében bármikor megtekinthetik. 

A gyűjtemény őre : I n c z e Béni tanár. 



374 KOLOZSVÁR 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1841-ben keletkezett, midőn Méhes Sámuel tanár a termé- 
szetrajz tanítására tanszéket alapított. Fejlesztéséhez dr. Bálint S. T 
dr. Entz G., dr. Hantz M., Gondol D., a millenniumi kiállítás 
igazgatósága, az erdélyi múzeum-egylet, dr. Békéssy Gy.. Hóvy B. T 
br. Bánffy Ernő. dr. Sigmond J v Almásy Endre és Parádi Kálmán 
járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 1990 állat és állati készítmény, 3940 szárított 
és formaiinban megőrzött növény, 2376 darabból álló ásvány- 
os kőzettani gyűjtemény. A gyűjteményeket a tanításhoz szük- 
séges eszközök és fali képek egészítik ki. A tárgyak két szobában 
üveges szekrényekben és fiókokban vannak elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Csupán a tanuló ifjúság számára áll nyitva, kik a fel- 
ügyelő tanár jelenlétében dolgozhatnak is benne. 

Évi javadalmazása 200 korona. 

A gyűjtemény Őre : Szabó Imre tanár. 

Szabó Samu, A kolozsvári ev. ref. kollégium könyvtára* 
(Magyar Könyvszemle. 1885. évf.) 



681. Az ev. ref. theologiai intézet könyvtára. 

1895-ben alapíttatott. 1896-ban Papp Gábor dunántúli ref. 
püspök könyvtára egy részének Szász Domokos ref. püspök által 
történt megvásárlásával gyarapodott. 1897-ben Szilágyi Sándor, 
budapesti egyetemi könyvtári igazgató, Szilágyi Ferencx könyv- 
tárának egy részét adományozta az intézetnek. 

Állománya 14.700 kötet, köztük 105 db régi magyar nyomtat- 
vány, két teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Kölcsön az intézet internátusában lakó növendékek kap- 
hatnak belőle egy havi használatra, mások s hosszabb időre 
usak a könyvtárnok felelősségére. 

Évi javadalmazása 1000 kor. az erdélyi ev. ref. egyház- 
kerület iö\. 

Könyvtárnok : P o k o 1 y .József theol. tanár. 



K0L0Z6VAK 



375 



682. A Ferencz József-tudomány-egyetem gyűj- 
teményei. 

1. Könyvtár. 

Az egyetemi könyvtár a régi jogakadémiai könyvtárból 
fejlődött. Mikor az 1774-ben alapított, de I. Ferencz uralko- 
dása alatt megszűnt s 1863-ban újra megnyílt régi jogakadémia 
1872-ben a kolozsvári orvos- sebészi intézettel együtt egyetemi 
szerveietet nyert, könyvtáraik egyesittetvén, mint egyetemi 
könyvtár kezdett működni. A jogakadémia könyvtára 1639 
kötetet tett ki, melyhez az orvos- sebészeti intézetek s az erdélyi 
főkormányszék könyvtárainak 8600—9000 kötete, továbbá a 
Benigni-könyvtár java (6839 kötetben) iárulván, megalakulása- 
kor mintegy 18,000 kötetet számlált. Állandó évi javadalma- 
zásból gyarapodott s időközben néhány nagyobb gyűjteményt 
olvasztott magába, mint 1890-ben a feloszlatott nagyszebeni 
jogakadémia könyvtárából 4514 kötetet. 1896-ban a Felméri- 
könyvtár 3600 kötetét, a budapesti tud. egyetem könyvtára 
többes példányaiból 4593 kötetet, 1900-ban Nyíri Elekné aján- 
dékából 43, 1902-ben Halász Ignácz könyvtárából 2335, 1903-ban 
Imre Sándor könyvtárából 335 kötetet. 

Állománya jelenleg körülbelül 70,000 kötet, mely az 
egyetemen képviselt négy fakultás (jogi, orvosi, bölcseleti és 
math. -természettudományi) igényeit szem előtt tartva gyarapit- 
tatik. Az évi javadalom 20,0' korona, s a hallgatók száma 
szerint a beiktatási és könyvtári illetékekből a könyvtárra eső 
hányad. Ideiglenesen a múzeumegylet könyvtárával együtt 
a központi egyetem épületében nyert elhelyezést. 

Nyilvános olvasóterme 46 egyénre van berendezve s napon- 
ként d. e. 9-től 12-ig és d. u. 4- tol 6-ig nyitva áll. Könyv 
kölcsönzése igen élénk, lévén az ország keleti részében a leg- 
nagyobb nyilvános könyvtár s az egyetem tanárainak és hall- 
gatóinak, az erdélyi múzeum közönségének egyaránt szolgála- 
tára állván. E czélra az egyetemi tanárok minden megszorítás 
nélkül, az egyetemi hallgatók indexük, idegenek pénzbiztosíték 
ellenében kaphatnak belőle kölcsön könyveket; azonkívül a 
hazai s a külföldi tudományos és közművelődési intézetekkel 
összeköttetésben áll. 

Igazgató ; dr. E r d é 1 y i Pál; könyv tár őr : dr. G y a 1 u i 
Farkas; könyvtártisztek : dr. V e r e s s E n d r e és G a z e 1 1 i 
Árpád; napidijasok : Szentmártoni Kálmán. 
Valentiny Antal, Kelemen Lajos. 



376 KOLOZSVÁR 

Ferenczi Z., Jelentés a kolozsvári m. k. Ferencz József 
tud. egy. könyvtárának 189U92. évi állapotáról. (Magyar 
Könyvszemle, 1892193. évf.) — U. az az 1892,93. iskolai évben. 
(TJ. ott, 1894. évf.) — A kolozsvári Ferencz József tud. egy. 
könyvtára az 1893194. és 1894195. iskolai évben. (U. ott, 1895 
és 1896. évf.) — A kolozsvári m. k. Ferencz József tud. egy. 
könyvtárának szakczímj egy zeke : I. kötet. Bölcs, szakkör. (Kolozs- 
vár, 1894.) — II. kötet. Jogi szakkör. (Kolozsvár, 1892.) — 

III. kötet. Orv. természettud. szakkör. (Kolozsvár, 1896.) — 

IV. kötet. Az 1896. év végéig történt gyarapodás. (Kolozsvár, 
1897.) — V. kötet. Az 1898. év végéig történt gyarapodás. 
(Kolozsvár. 1902.) — A Ferencz József tud. egy. könyvtár 
szervezeti szabályzata. (Magyar Könyvszemle, 1900. évf.) 

2. Érem- és régiségtár. 

(Lásd Erdélyi Múzeum-Egylet alatt.) 

3. Természettudományi gyűjtemények. 

(Lásd Erdélyi Múzeum-Egylet alatt.) 

4. A Ferencz József tud.-egyetemhez tartozó 
szakkönyvtárak. 

a) A leiró és tájboncztani intézet könyvtára. 

Állománya 904 kötet. 

Évi javadalmazása 200 — 400 kor. az intézeti átalányból. 

Igazgató : D a v i d a Leó ny. r. tanár. 

b) Az élettani intézet könyvtára. 

Állománya 1666 kötet. 

Évi javadalmazása 600—800 kor. 

Igazgató : Udránszky László ny. r. tanár. 



c) A szemészeti intézet könyvtára. 

Állománya 870 kötet. 

Évi javadalmazása 200—300 kor. 

Igazgató : Hoor Károly ny. r. tanár. 



KOLOZSVÁR 377 

dj Az élet- és kórvegytani intézet könyvtára. 

Állománya 372 kötet. 

Évi javadalmazása 200—300 kor. 

Igazgató : Udránszky László ny. r. tanár. 

e) A földrajzi intézet könyvtára. 

1884-ben keletkezett. 

Állománya 200 kötet könyv, 125 látkép, 14 atlasz és 755 
specziális térkép. 

Évi javadalmazása 400 kor. 

Igazgató : Terner Adolf ny. r. tanár. 

fi Az elmegyógyászati klinika könyvtára. 

1890-ben keletkezett. 

Állománya 557 kötet. 

Évi javadalmazása 700—800 kor. 

Igazgató : Lechner Károly ny. r. tanár. 

g) A vegytani intézet könyvtára. 

1872-ben keletkezett. Dr. Fleischer Antal egyet, tanár 
hagyatékával gyarapodott. 

Állománya 3100 kötet. Kiválóbb nevezetességei mintegy 
50 db régi alkhimista könyv és kézirat. 
" Évi javadalmazása 600—800 kor. 

Igazgató : F a b i n y i Rudolf ny. r. tanár. 



683. A gazdasági tanintézet könyvtára. 

1869-ben. a tanintézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 5662 kötet. 5 kézirat, 9 térkép és 4 metszet, 
egy teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-kataiogusa van. 

Az olvasóhelyiséget csupán az intézet tanárai használhat- 
ják. A tanárok kőzve Ütésével mások is kölcsönözhetnek belőle 
könyveket. 

Az 1902. évben 2173 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
195 kötet szereztetett be. 

Könyutárnok : Réti János tanár. 

A kolozsmonostori kir. gazd. tanintézet könyvtárának czim- 



378 KOLOZSVÁR 

jegyzéke, (Kolozsvár, 1890. — Réti János, A kolosmonostori 
kir. gazdasági tanintézet könyvtárának czimj egy zeke 1902, 
évben. (Kolozsvár, 1902.) 

684. Az iparos egylet könyvtára. 

Keletkezési éve ismeretlen. 

Állománya 4362 kötet, tíz szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként négyszer d. u. 2-től 3 
óráig nyitva áll. Használati dij évi 4 korona. 

Az 1902. évben 233 korona 69 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására. 

685. A kegyes-tanitőrend kath. főgimnáziumának 
gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

1579-ben alapították a jezsuiták, midőn Kolozsvárott meg- 
telepedtek. A jezsuita rend eltörlésével 1773-ban a könyvtar a 
kath. tanulmányalapra szállt. 1778 óta a kegyesrendiek kezelése 
alatt áll. (Történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamá- 
ban.) Adománynyal legújabban Csányi Gyula albiró gyarapította. 

Állománya 33,400 kötet, ezek között 83 ősnyomtatvány; 
továbbá 387 db kézirat, négy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és betüreudes katalógusa 
van ; ujabb czédula-katalogusa most készül. 

A tanárokon kivül mások is használhatják, sőt kölcsön is 
ad a könyvtár könyveket igazgatói engedély lyel. 1902-ben 
285 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 600 kor., a tanulmányi alapból, miből 
300 korona a könyvtárnok fizetése. 1902. évi gyarapodása 
847 kötet. 

Könyvtárnok : L ó k y Béla dr. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

Keletkezési ideje ismeretlen. 

Állománya 13 arany, 391 ezüst és 120 bronz-érem, egyik 
könyvtárteremben elhelyezve. 
Leltára van. 

A kegyes-tanitórend r. kath. főgimnáziumának könyvtára. 
(Az 1S512., 1876:7. és 1*97>8. évi értesítőkben.) 



K0L0Z8VÁR 379 



686. A kereskedelmi akadémia könyvtára. 

1878-ban keletkezett. 

Állománya 2876 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstromaés czédula-katalogusa van. 

Csupán az intézet tanárai használják. 1902-ben 136 kötet 
kölcsönöztett ki belőle. 

Évi javadalmazása 1000 korona. 1902. évi gyarapodása 
312 kötet. 

Könyvtárnok : dr. Széplaki János. 

Kiss Sándor, A kolozsvári kereskedelmi akadémia története* 
(Kolozsvár, 1896.) 

687. A kereskedelmi és iparkamara könyvtára. 

1851-ben keletkezett. 

Állománya 1700 kötet és 41 db térkép, egy teremben 
elhelyezve. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

A kamarai tagok és általuk ajánlott érdeklődők a hivatalos- 
órák alatt (d. e. 9-től 12-ig és d. u. 3-tól 6-ig) használhatják. 

Évi javadalmazása 400 korona. 1902. évi gyarapodása 
200 kötet és 3 térkép. 

Kömjvtárnok .Balázs Gyula kamarai jegyző. 



688. A m. kir. áll. felsőbb leányiskola könyvtára. 

1880-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adományokkal a m. k. vallás- és közokt. minisztérium járult 
fejlesztéséhez. 

Állománya 964 kötet, köztük 1 régi magyar nyomtatvány, 
egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma, czédula-katalogusa és 
helyi lajstroma van. 

Az 1902. évben 2500 korona fordíttatott javadalmazására, 
ebből 16b kötet szereztetett be. 1903. évi költségelőirányzata 
2700 korona. 

Könyvtárnok : dr. Versényi György tanár. 



380 KOLOZSVÁR 

689. A m. kir. állami fa- és fémipari szakiskola 
könyvtára. 

1884-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 778 mű 1338 kötetben, egy teremben elhelyezve. 
Mintalap- gyűjteménye 13,292 darabból áll. Olvasóhelyiségül a 
tanári terem szolgál. 

Szerzeményi naplója és betűrendes katalógusa van. 

A tanárokon kivül a művezetők s előzetes jelentkezés után 
mások is használhatják. 

Az 1902. évben 635 kor. 22 fillér fordíttatott javadalma- 
zására. 1902. évi gyarapodása 89 mű 182 kötetben és 718 
mintalap. 1903. évi költségelőirányzata 500 korona. 

Könyutárnok /Gazelli Árpád. 



€90. A m. kin áll. tanitőképző-intézet könyvtára. 

1871-ben keletkezett. 

Állománya 2152 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusavan. 

A tanárokon kívül a szaktanárok ajánlatára az intézet 
rendes növendékei is használhatják. 

Évi javadalmazása 160 korona a m. kir. vallás- és közokt. 
minisztériumtól. 

Könyvtárnok : Tarján W. Gyula. 



691. A m. kir. állami tanitőképző-intézet gyűj- 
teményei. 

aj Könyvtár. 

1870-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Adományok- 
kal a m. k. vallás- és közoktatásügyi, továbbá földmivelésügyi 
minisztériumok gyarapították. 

Állománya 1399 kötet és 33 térkép, egy szobában elhelyezve, 
mely egyszersmind olvasóhelyiségül is szolgál. 

Szaklajstroma van. 

Az intézet tanárain kivül a növendékek is használhatják. 
Az 1902. évben 110 kötetet használtak belőle. 

1902-ben 160 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 19 kötet 
szereztetett be. 



KOLOZSVÁR 381 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

1870-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Adományok- 
kal Lészay Ferencz és dr. Koch Antal gyarapították. 

Állománya 258 állat, köztük 6 emlős, 27 madár, 6 hüllő, 
3 hal, 193 rovar és 23 egyéb állat ; továbbá növény és ásvány- 
gyűjtemény, a tanszertárban elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

1902. évi gyarapodása 5 állatpreparatum és 5 novény- 
modell. 

^ gyűjtemények őre ; S z á n t h ó Jolán tanítónő. 



692. Népkönyvtár. 

A múzeumok és könyvtárak országos tanácsa alapította. 
A kolozsvári gazdák hitelszövetkezetének godozása alatt áll. 



693. A siketnémák áll. segélyezett orsz. intéze- 
tének gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Az 1891/92. iskolai évben keletkezett. 

Állománya 443 kötet, egy szobában elhelyezve. Olvasó- 
helyiségül a tanári szoba szolgál. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma ésczédula-katalogusavan. 

Csupán az intézet tanárai használják. 1902-ben 75 kötetet 
használtak az olvasóteremben, kikölcsönöztetett 45 kötet. 

Évi javadalmazása 100 korona. 1902. évi gyarapodása 42 
kötet. 

Könyutárnok : Xagy Péter tanár. 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

189 .'-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal a maros- 
ujvári m. kir. föbányahivatal és a nagybányai m. kir. bánya- 
igazgatóság járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 135 állat, és pedig 5 emlős, 13 madár, 10 hüllő, 
107 rovar, 60 üveg fűszer és magvak, 2 csontváz és 140 ásvány, 
a könyvtári szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 



382 KOLOZSVÁR 

1902-ben 100 kor. fordíttatott gyarapításra, miből 18 állat, 
2 csontváz és 24 db gombautánzat szereztetett be. 

A gyűjtemény őre .Ulrioh Géza tanár. 

Szvacsina G. } A siketnémák kolozsvári orsz. intézetének 
története. (Kolozsvár, 1896.) 

69í. A Szent- Ferencz.-rend kolostorának könyvtára. 

1725-ben keletkezett- 
Állománya mintegy 4500 kötet, köztük néhány ősnyomtat- 
vány ; továbbá 255 kézirat és a Ferencz-rendiek összes erdélyi 
házainak fontosabb oklevelei, két teremben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

Használók számára szükség szerint nyitva áll. Kölcsön térit- 
vény ellenében adnak belőle. 

Könyviárnok : V. Tréfán Leonard. 

695. Az unitárius főiskola gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

Az unitárius főiskola a Kolozsvártt már a XIII. századbau 
virágzó bzász-magyar városi iskola utódja és örököse lévén, 
könyvtárának eredete is a középkor homályába vész. Ugy látszik, 
két könyvtárt tartottak fenn : egy nagyobbat a piaczi templom 
sekrestyéjében a tanárok részére s egy kisebbet az óvári iskola 
épületében a tanulók részére. Mindkettőt feldúlták 1602-ben a 
Básta hajdúi. 1605-ben Bocskai az uuitáriusokat visszahelyezvén 
az iskola és templom birtokába, a városi tanács mindent vissza- 
adott nekik, a mit lehetett. (További történetét lásd a Magyar 
Minerva első évfolyamában.) 

Állománya körülbelül 35,000 kötet, ezek között mintegy 8 
ősnyomtatvány; továbbá 700 kötet kézirat, néhány oklevél, 
kisebb térkép és metszet-gyűjtemény, 4 teremben elhelyezve. 
Kiválóbb nevezetességei : Kolozsvár adózó polgárainak 1453. évi 
névsora, »eretnekc-könyvek, XVI. századbeli unitárius titkos 
nyomtatványok és szombatos iratok gazdag gyűjteménye. Az inté- 
zettel együtt a könyvtár is uj helviséget nyervén, rendezés 
alatt áll. 

Betűrendes katalógusa és helyrajzi lajstroma van. 

Használók számára kikölcsönzés czéljából hetenként 2 órán 
át nyitva van. 



KOLOZSVÁR 383 

Más helyekre is küld a könyvtár használatra könyveket 
vidéki papoknak, tanároknak vagy más tudósoknak ; kéziratot 
vagy értékesebb és ritkább művet azonban csak az egyházi fő- 
hatóság előzetes engedélyével. 

Évi javadalmazása 1000 korona az unitárius egyházi ható- 
ságtól. 

Könyvtárnok: Pálfi Márton tanár 

b) Régiség-gyűjtemény. 

A XVIII. század végén keletkezett. Adományokkal Boloni 
Farkas Sándor amerikai utazó, Brassai Sámuel és Benkő Mihály 
gyarapították. 

Állománya 103 régiség, köztük 4 őskori és 21 antik tárgy ; 
továbbá 4 középkori emlék, 4 kegyeleti tárgy ós 69 gipsz- 
másolat : ezeken kivül 1177 érem, egy szobában elhelyezve. 
Kiválóbb nevezetességei a Bölöni Farkas hagyatékából származó 
amerikai emlékek. 

Szerzeményi naplója van. 

Az 1 902. évben 500 kor. fordíttatott gyarapítására a tanszer- 
átalányból, miből 69 db gipszmásolat szereztett be. 1903. évi 
költségelőirányzata 300 korona. 

A gyűjtemény őre : dr. K i s s Ernő tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1890-ben keletkezett. Adományokkal dr. Xyiredy Géza 
gyarapította. 

Állománya 1817 állat, ebből 40 emlős, 182 madár, 20 hüllő. 
25 hal, 1500 rovar és 50 egyéb állat; továbbá egy növény- és 
egy ásványgyüjtemény, szekrényekben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 600 korona. 1902. évi gyarapodása 20 
állat, 100 növény és 150 ásvány. 

A gyűjtemény őre : dr. N y i r e d y Géza tanár. 

Simén Domokos, Az unitáriusok kolozsvári főiskolájának 
könyvtára. (Keresztény Magvető, XII. évf.) — A kolozsvári 
unitárius főiskolai könyvtárból eladásra szánt többes példányok 
jegyzéke. I f. (Kolozsvár, 1886.) 



384 KOLTA KOLTHA — KOMÁROM 

KOLTA. (Vas vármegye.) 
696. A férfi-dalkör könyvtára. 

1894-ben alapította Hideg István. 

Állománya 30 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán este 7-től 8 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Használati dij heti 
2 fillér. 1902-ben 152 egyén használta a könyvtárt. 

Az 1902. évben 20 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Győry Lajos. 



KOLTHA. (Komárom vármegye.) 

697. Községi népkönyvtúr. 

1901-ben alapította a koraárommegyei közmivelodési egye- 
sület. 

Állománya 286 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. e. 11-tol 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1902. év- 
ben 460 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Hajdú Ágoston tanító. 

KOMAROM. (Komárom vármegye.) 

698. A kaszinó könyvtára. 

1882-ben, közvetlenül az egyesület megalakulása után 
keletkezett. 

Állománya 250 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és irott katalógusa van. 

Használat és kikölcsönzés czéljából mindennap déli 12 
órától este 8-ig nyitva áll. 1902-ben 277 kötet kölcsönözte- 
tett ki belőle. 

Az 1902. évben 290 korona fordíttatott gyarapitására. 

Könyvtárnok : B a t h ó Lajos. 



KOMÁROM 385 

699. A komarom vár megyei és városi múzeum- 
egyesület gyűjteményei. 

Az 1887-ben keletkezett komárommegyei és városi törté- 
nelmi és régészeti egyesület alapította. Ideiglenesen az ev. ref. 
kollégiumban, majd az igazságügyi palota II. emeletén volt 
elhelyezve, végül Komárom sz. k. város tanácsa a tulajdonát 
képező gróf Esterházy-pavi Ilont engedte át a múzeum czél- 
jaira, hová az 1900 augusztus 1-én költözködött át. Az egyesület 
1901 óta mint múzeum- egyesület folytatja működését. A gyűj- 
temények 1900 óta a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelő- 
ségének ellenőrzése alatt állanak. Az állam 1900-tól 1902-ig 
évenként 400 korona segélyben részesitette. 

Az egyesület tagjainak száma 193. 

Elnök : Szombathelyi Uyőző ny. alispán ; titkár : 
W e 8 z e 1 o v s z k y János. 

aj Könyvtár. 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 300 kötet könyv, 30 térkép, 60 kézirat és 6 
oklevél, egy szekrényben elhelyezve. 

Czédula-katalógusa van. 

1902. évi gyarapodása 60 kötet, 2 térkép, 2 kézirat és 1 
oklevél. 

Könyvtárnok : B a t h ó Lajos. 

b) Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 2300 őskori, 180 antik tárgy, 140 fegyver, 240 
középkori emlék, 600 kegyeleti tárgy és 2860 db érem, nyolcz 
szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség minden vasárnap délelőtt 8-tól 12-ig díjtalanul 
megtekintheti. 

Az 1902. évben 600 korona fordittatott javadalmazására, 
és 180 dbbal gyarapodott. 

A gyűjtemény őre : Weszelovszky.Tános. 

c) Néprajzi gyűjtemény. 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 10 magyar s 20 a hazai nemzetiségekre vonat- 
kozó ethnografiai tárgy, egy szekrényben elhelyezve. 

A közönség a régiségtárral egyidejűleg megtekintheti. 

Magyar Minerva 111. évf. 20 



386 KOMÁROM 

1902. évi javadalmazása 60 korona, ebből 2 ethnografiai 
tárgy szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : B a t h ó Lajos. 

A komarom-városi és megyei történeti és régészeti egyesület 
évkönyvei. Z— XIV. évf. (Komárom, 1889—1901.) A komárom- 
vármegyei és városi múzeum-egyesület 190112. évi értesitője. 
(Komárom, 1903.) 

700. Nyilvános népkönyvtár. 

1870 körül alapították a községi tanítók s 1886 óta hasz- 
náltatik népkönyvtárul. 

Állománya 2491 kötet, hat szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé íjából minden szerdán és szombaton d. u. 
2-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap, azontúl 
naponként 2 fillér büntetéspénz fizetendő. Használati dij havon- 
ként 40 fillér. Az 1902. évben 2417 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

1902-ben 423 korona 60 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzat 220 korona személyi. 567 korona 
72 fillér dologi kiadásokra. 

Könyvtárnok : Vidák Ferencz tanitó. 

Vidák Ferencz, Komárom sz. kir. cáros nyilvános nép- 
könyvtárának könyvjegyzéke. (Komárom, 1900.) 



701. A Szent-Benedek-rend kath. gimnáziumának 
gyűjteményei, 
aj Könyvtár. 

Már 1649-ben megvolt, midőn a jezsuiták III. Ferdinánd 
adománya alapján a gimnáziumot megnyitották. A jezsuita- 
rend eltörlésekor 1776-ban a Szent- Benedek-rend tagjai vették át 
az intézetet és a könyvtárt, 1786-ban azonban e rend is eltörölte- 
tett, s midőn 1812-ben újra átvették a komáromi gimnáziumot, 
sem könyvtárt, sem gyűjteményeket nem találtak. (Részlete- 
sebben lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) Fejleszté- 
séhez Rimely Mihály pannonhalmi főapát 1851-ben, Vagács 
Czézár 1877-ben és Holler Engelbert 1881-ben járultak nagyobb 
adományokkal. 

Állománya 11,044 kötet, ezek között nyolez magyar nyelvű 
r.«gi hazai nyomtatvány, egy szobában elhelyezve. 



KOMÁROM 387 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa vau. 

A tanárokon kivül mások is használhatják, ha a kivett 
könyvet sajátkezűi eg jegyzik be a könyvtárban kitett haszná- 
lati naplóba. Kölcsön is ad a könyvtár könyveket ugyanazon 
feltétel alatt. 

Évi javadalmazása 360 korona a tandijakból, mely össze- 
gen az 1902. évben 260 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Hajós Benő. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Keletkezési éve ismeretlen. 
Állománya 1073 érem. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1851-ben keletkezett. Fejlesztéséhez 1854-ben a cs. kir. 
földtani intézet, 1855-ben Bielohradszky jószágkormányzó, 
1858-ban Ballay Valér, 1860 ban Takács Bernardin, Stelzig 
G. ezredes, 1863-ban Pius Titius és 1864-ben Sárkány Miklós 
apát járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 3718 állat, ezek között 48 emlős, 343 madár, 
14 hüllő, 47 hal, 300 rovar és 2966 egyéb állat, továbbá 4346 
növény, 1015 ásvány. 185 kőzet és 714 kövület. 8 db Brendel- 
féle növénymodell, 24 db Arnobi-féle gombautánzat, 40 db 
növényt, mikroskopiai készítmény, a székház egy termében elhe- 
lyezve. 

Leltára van. 

Kívánatra egyesek felügyelet mellett megtekinthetik. 

Évi javadalmazása 112 korona a tandíjakból. 

A gyűjtemény őre . Stengl N. János. 

Német Vilmos, A komáromi kath. gimnázium története a 
Jézus társaság vezetése alatt. (Az 1893/94. évi értesítőben és 
különlenyomatban : Komárom, 1894.) — Német Vilmos. A ko- 
máromi kath. gimnázium története lí7ti-től 1812 ig. (Az 1894/95. 
évi értesítőben és különlenyomatban: Komárom, 1895.) — Németh 
V., A komáromi kath. gimnázium története 1812-től. (Az 1895/96. 
évi értesítőben.) 

702. Vármegyei könyvtár. 

Kulcsár István mintegy 4000 kötetből álló könyvtárával 
alapította meg, melyet 1827-ben Komárom megye közönyégé- 
nek ajánlott fel, mely ajánlatot a vármegye ugyanazon évi 

25* 



388 KOMÁROM — KOT AJ 

október 9-ikén tartott közgyűlésen elfogadott. (Történetét lásd 
a Magyar Minerva első évfolyamában.) 

A könyvtár három részből áll. A Kulcsár-könyvtár állo- 
mánya 3747 munka, a Ghyczy-könyvtáré 1763 munka, a vár- 
megye többi könyvei pedig 1562 darabot tesznek ki. Mindezek 
a megyei levéltárban vannak elhelyezve. 

Mindegyik csoportnak van leltára, a Ghyczy-féle könyv- 
tárnak van ezenfelül Bzaklajstroma és czédula-katalogusa is; 
a megye által beszerzett ujabb könyvekről pedig szerzeményi 
napló vezettetik. 

Használatra csak a Ghyczy-köny vtár anyaga van a nyilvá- 
nosságnak átengedve. Kikölcsönzés czéljából minden pénteken 
díjtalanul nyitva áll. 1902-ben 648 kötet kölcsönöztetett ki belőle* 

Évi javadalmazására a megyei pénztárban könyvtári alap 
czimen kezelt 14,442 korona tőke kamatai fordíttatnak. 

Az 1902. évben 311 korona 50 fillér fordíttatott könyvek 
beszerzésére 8 100 korona könyvtárnoki tiszteletdíjra. 1902. évi 
gyarapodása 135 kötet. 

Könyvtárnok : Miskey Géza nyűg. megyei főlevél- 
tárnok. 

Erdélyi Pál, A komárommegyei Kulcsár-könyvtár. (Magyar 
Könyvszemle, 1886. évf) — Thaly István, Ohyczy Kálmán 
könyvtára. (Magyar Könyvszemle, 1888. évf.) 



KÓTAJ. (Szabolcs vármegye.) 
703. Községi népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 185 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön d. e. 11-től 
12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Használati 
dij hetenként 2 fillér. 1902-ben 123 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 10 korona. 

Kbnyvlárnok : Radványi Sándor g. k. tanító. 



KOVÁSZNÁ — KÖBŐLKŰT KÖKÖ9 389 

KOV ASZNA. (Háromszék vármegye.) 
70b. Az E. M. K. E. olvaső-egylet népkönyvtára. 

1902-ben alapították az erdélyi magyar közművelődési 
•egyesület és a múzeumok s könyvtárak országos tanácsa. 

Állománya 465 kötet, az ipar- és hitelszövetkezet bérházá- 
ban egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
5-től 6 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azon- 
túl naponként 2 fillér büntetés fizetendő. 1903-ban 559 olvasó 
656 kötetet használt. 

Könyvtárnok : Lengyel Gyula ref . énekvezér. 

Bokor Lajos , A kovásznál olvasóegylet könyveinek szerzők 
szerint csoportosított jegyzéke (Sepsi-Szent-Gyö'rgy, 1902.) 

KÖBÖLKÚT. (Bihar vármegye.) 
705. Népkönyvtár. 

1900 márczius 14-én alapította a m. k. földmivelésügyi 
minisztérium. 1902 november 20-án amúzeumok és könyvtárak 
országos tanácsa 2000 koronás könyvtárral egészítette ki- 

A község elöljáróságának gondozása alatt áll. 

Állománya 636 kötet, a község tanácstermében két szek- 
rényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden délután 5-töl 7 óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. azontúl naponként 1 fillér 
büntetéspénz fizetendő. 1908-ban 1372 kötet kölcsönözte tett ki 
belőle. 

Az 1902. évben 55 kor. 25 fillér fordíttatott gyarapítás ára. 

Könyutárnok : Gellért Ignácz tanitó. 



KÖKÖS. (Háromszék vármegye.) 
706. Községi népkönyvtár. 

1901-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 
Állománya 160 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 



390 KOKÜS — KŐMLÖ — KÖRMÖCZBÁNYA 

Kikölcsönzés czéljából novembertől áprilisig hetenként 
háromszor, áprilistól novemberig minden vasárnap d. u. 2-től 
4 óráig nyitva áll. Az 1902. évben 247 kötet kölcsönöztetett 
ki belőle. 

1902-ben 50 korona fordíttatott gyarapítására a kökösi 
gazdák szövetségének pénztárából. 

Könyutárnok : Vaska Béla unitárius lelkész. 



KÖMLŐ. (Heves vármegye.) 
707. A r. kath. népiskola könyvtára. 

1884-ben alapította a hitközség s kezdettől fogva nép- 
könyvtárul szolgál. 

Állománya 265 kötet és 206 füzet. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 6 nap. 1902-ben 165 kötet és 140 füzet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 20 korona fordíttatott gyarapítására a 
község adományából. 

Könyvtárnok : (i u b a Sándor tanító. 



KÖRMÖCZBANYA. (Bars vármegye.) 
708, A kath. legényegyesiilet könyvtára. 

1892-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1381 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából ünnep- és vasárnapokon d. u. 3-tól 
5 óráig nyitva áll. Használati díj hetenként 4 fillér. 1902-ben 
335 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 8 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Kovácsik József. 

Bellaagh Aladár, A körm^czbánt/ai kath. legényegylet tör- 
tenete. 1891—1901. (Körmöczbánya. 1902.) 



KÖRMÖOZBJÜíYA 391 

709. A magyar egyesület könyvtára. 

1880-ban. közvetlenül az egyesület megalakulása után 
keletkezett. 

Állománya 1435 kötet, öt szekrényben elhelyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön 
d. u. 5-töl 6-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama egy hét, 
azontúl 6 fillér büntetéspénz fizetendő. 1902-ben 3850 mű köl- 
csönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 450 korona 58 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására, 1903. évi költségvetése 300 korona. 

Könyvtárnok: Mohapel Antal. 

Mohapel Antal, Könyvtári jelentés a kö'rmöczbányai ma- 
gyar egyesület könyvtárának állásáról az 1899. évben. (Kör- 
möczbánya, 1901.) — Bellangh Aladár, A kör möczbányai ma- 
gyar egyesület huszonkettedik éri működése. ( Körmöczbánya, 
1902.) — A körmöczbányai magyar egyesület évi jelentései. 



710. A m. kir. állami főreáliskola gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1889-ben keletkezett. 

Állománya 8369 kötet, egy teremben 7 szekrényben el- 
helyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma van. 

Egy tanár jótállása mellett bárki használhatja. 

Évi javadalmazása 1200 korona a m. kir. vallás- és köz- 
oktatásügyi minisztériumtól. 

1902. évi gyarapodása 195 kötet. 

Könyvtárnok : T o k a y X a p y Kálmán. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1877-ben keletkezett, midőn Vizy Ferencz tanár a tanulók 
gyűjtéseiből megalapította. 

Állománya 467 db, köztük 6 őskori és 4 antik tárgy, 
3 fegyer, 6 középkori emlék, 10 kegyeleti tárgy és 535 db 
érem, egy szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A gyűjtemény Őre : Vizy Ferencz tanár. 



B92 körmőczbínya 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1870-ben keletkezett. Fodor Attila lepke- és bogar-gyüj té- 
rné nyny el, Teschler György tanár különböző preparátumokkal 
gyarapították. 

Állománya 981 állat, köztük 34 emlős. 191 madár, 28 
hüllő. 26 hal, 524 rovar és 248 alsóbbrendű állat; továbbá 
nagyobb növény- ós ásványgyüjtemény, két nagy teremben el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Érdeklődők a gyűjtemény őrénél való jelentkezés után 
bármikor megtekinthetik. 

Az 1902. évben 90 korona 25 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására, miből 56 állat és 38 ásvány szereztetett be. 1903. évi 
költségelőirányzata 200 korona. 

A gyűjtemény őre : Teschler György tanár. 

Hlatky József és Schröder Károly, A körmó'ezbányai közép- 
iskola története a XVI. századtól a jelenkorig, (Az 1894196. évi 
értesítőben és különlenyomatban : Budapest, 1895.) 



711. Népkönyvtár. 

1902. november 29-én alapította a múzeumok és könyvtárak 
országos tanácsa. 

Állománya 670 kötet, a magyar-egylet helyiségében két 
szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa és leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden délután 2- tol 3 óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama 4 hét. Használati dij évenként 
1 korona. 1903 márczius 29-ig 1500 kötet kölcsönözte tett ki 
belőle. 

Könyvtárnok : Paxner János. 



712. A polgári és iparos egyesület könyvtára. 

1 885-be q, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mánynyal Kupecz István nyűg. k. bányamérnök gyarapította. 

Állománya 741 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként egyszer esti 8-tól 9 óráig 
nyitva áll. Használati dij heti 4 fillér. 1902-ben 441 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 



KÖRMÖCZBÁN TA 393 



Az 1902. évben 77 korona 38 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására. 

Könyvtárnok : íd. Klemra Béla igazgató. 



713. A Szent-Ferencz-rend kolostorának 
könyvtára. 

1649-ben, a kolostorral egyidejűleg keletkezett. 1678-ban 
már könyvtári katalógust szerkesztettek róla, mely 273 kötetről 
számol be. 

Állománya 6086 kötet, köztük 3 db ősnyomtatvány, két 
teremben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

A kolostor tagjai használják. 

1902-ben 30 kor. 60 fillér fordíttatott javadalmazására, 
•ebből beszereztetett 12 kötet. 

Könyvtárnok : Mahácsek Béla. 

Ballagi Aladár, Felvidéki könyvlárbuvárlatok. (Magyar 
Könyvszemlet 1879. évf.) 



71í. Városi múzeum. 

aj Könyvtár. 

Állománya mintegy 2614 kötet ós füzet, egy teremben 
-elhelyezve. 

Leltára van. 

b) Egyéb gyűjtemények. 

Állományuk 2422 tárgy, köztük 1111 db érem, melyek a 
könyvtárral együtt a városi levéltár mellett vannak elhelyezve. 
A gyűjtemény a városi pénzverés emlékeiből, néprajzi és ipar- 
művészeti tárgyakból, néhány képből s jelentékenyebb termé- 
szetrajzi gyűjteményből áll. 

Leltára van. 

A közönség hétköznapokon délelőtt 10 — 12 óra között 
polgármesteri engedélyivel megtekintheti. 

A gyűjtemények őre : Wagner (t. Ede levéltárnok. 



3 9 4 KŐRÖSBJÍNYA KŐRÖSHEGY KŐRÖSRÉV 

KŐRÖSBÁNYA. (Hunyad vármegye.) 
715. Az E. M. K. E. könyvtára. 

1896-ban alapította az erdélyi magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 110 kötet, az állami iskolában elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Használatra a kőrösbányai polgári olvasó- egy létnek van 
átengedve s kikölcsönzés czéljából állandóan nyitva áll. A ki- 
kölcsönzés tartama 14 nap. 



KŐRÖSHEGY. (Somogy vármegye.) 
716. Az olvasókör könyvtára. 

1882-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Adományokkal Ágoston József és Széchényi Imre gróf 
gyarapították. 

Állománya 668 kötet, hét szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 2-től 3 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 420 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségvetése 140 korona hírlapokra. 60 korona 
könyvvásárlásra és kötésre. 

KŐRÖSRÉV. (Bihar vármegye.) 
717. Népkönyvtár. 

1900-ban alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium 
a község hozzájárulásával. 

Állománya 113 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 11-től 12 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap, azontúl naponként 
2 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 101 egyén használta a 
könyvtárt. 

Évi javadalmazása 30 korona. 

Könyvtárnok : O z s v á t h Jenő. 



KŐSZEG 395 

KŐSZEG. (Vas vármegye.) 
718. A kereskedelmi kör könyvtára. 

1884-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 480 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként egyszer d. e. 9-től 11 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 60 kötet kölcsönözhetett ki belőle. 

719. A Szent-Benedek-rend kath. gimnáziumának 
gyűjteményei. 

a] Könyvtár. 

A jezsuiták alapították a XVII. században. A Szent- 
Benedek- rend megvette számára az Ágostonrendiek lékai könyv- 
tárát, Cseörgheö Lőrincz 1166, Bély Fidél 141 kötettel 
gyarapították, ezenkivül elhalt kőszegi rend tagok könyveivel 
szapopodott. 

Állománya 12,678 kötet, ezek között 1 ősnyomtatvány és 
4 régi magyar nyomtatvány, két teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül téritvény mellett más megbízható szemé- 
lyek is használhatják. 1902-ben 47 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 360 korona a pannonhalmi főapátság- 
tól, mely összegen 1902-ben 114 kötet szereztetett be. 

Könyulárnok : Molnár Béla. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1886-ban keletkezett. Adományokkal Rómer Flóris, Pados 
János dr.. Freh Alfonz és Fásil István gyarapították. 

Állománya 12,617 állat, köztük 14 emlős, 136 madár, 
10 hüllő, 18 hal, 12,389 rovar és 50 alsóbbrendű állat ; továbbá 
növény- és ásványgyüjtemény, három szobában elhelyezve. 

Szaklajtsroma van. 

Évi javadalmazása 120 korona. 1902. évi gyarapodása 
7 állat. 50 növény és 5 ásvány. 

A gyűjtemény őre : Vörös B a 1 d u i n. 

A kőszegi gimnázium törtenete. (Az 1894195. évi érte- 
sítőben.) — Molnár Béla, a kőszegi Szent-Benedek-rendi kath. 
gimnázium tanári könyvtára. (Az 18991900. évi értesítőben.) 



398 KUNHEGYES — KÜNOSVÁGÁS — KUNSZENTMÁRTON 

KUNHEGYES. (Jász-Kun-Szolnok vármegye.) 
72(i. Ev. ref. ismétlő-iskolai könyvtár. 

1885-ben alapította Uray Gyula ev. ref. tanító. 
Állománya 314 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé íjából minden vasárnap d. e. 1 0-től 11 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 360 egyénnek 348 kötet kölesönöztetett ki. 

Könyutárnok : Mester Albert ev. ref. tanitó. 



727. A polgári olvasókör könyvtára^. 

Az egyesület 1854-ben, könyvtára 1858-ban keletkezett. 

Állománya 524 mű. két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden szombaton d. u. 4-től 5 óráig nyitva 
áll. 1903-ban 943 kötet kölesönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 200 korona. 

A kunhegyest polgári olr ásókar könyvtárának névsora. 
(Mezőtúr, 1901.) 



KUNOSVAGAS. (Bars vármegye.) 
728. A F. M. K. E. ifjúsági könyvtára. 

1897-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 145 kötet, az állami iskolábau elhelyezve. 

Könyutárnok : Balogh Kálmán állami isk. igazgató. 



KUNSZENTMARTON. (Jász-Kun-Szolnok 
vármegye.) 

729. A kaszinó könyvtára. 

1874-ben. az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 600 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 



K UNSZENTMÁ.RTON — KUNBZENTMIKLÓS 399 



Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden kedden és csütörtökön d. u. 5-től 
<> óráig nyitva áll. 1902-ben 250 kötet kölcsönöz te tett ki belőle. 



730. Községi tanítói és népkönyvtár. 

1890-ben alapította Dósa József plébános. 

Állománya 160 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétköznapon d. e. 11-től 
12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Használati 
<lij heti 4 fillér. 1902-ben 26 kötet kolcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 15 korona 26 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására. 

Könyvtárnok: Nagy János tanító. 



731. A polgári olvasó-egylet könyvtára. 

1861-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 700 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és írott katalógusa van. 

Használat és kikölcsönzés czéljából mindennap állandóan 
nyitva áll. 

Az 1902. évben 10 korona fordíttatott gyarapítására. 



KUNSZENTMIKLOS. (Pest vármegye.) 
73 t. Az ev. ref. algimnázium gyűjteményei. 
aj Könyvtár. 

A XVIII. század első felében, az intézettel .egyidejűleg 
keletkezett. Az első (1764. évi) feljegyzés 76 kötetről szól. 
1830-ban szeniczei Szálai István dabasi birtokos és mérnök 
829 kötetnyi könyvtárával gyarapodott. Az 1851. évi leltározás 
alkalmával már 1376 kötetet számlált. 

Állománya 5858 kötet, köztük 29 régi magyar nyomtat- 
vány, 1230 füzet. 44 térkép és 14 kötet atlasz, egy teremben 
elhelyezve. 1886-ban választatott ki belőle a 835 kötetből és H4 
térképből álló tanári szakkönyvtár. Ez utóbbi a tanári szobában 
van elhelyezve, a mely egyszersmind olvasótrrmül is szolgál. 



400 KUNSZEXTMIKLÓS 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma ésczédula-katalogusa van. 

A tanarokon kívül mások is használhatják. 

Évi javadalmazása 416 korona a gimnázium saját alapjá- 
ból és az ideiglenes államsegélyből. 1902. évi gyarapodása 44 
kötet és 1 térkép. 

Kömjvtárnokok : Szikszay Gusztáv igazgató és 
Apostol Pál tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1870 körül keletkezett. Nagyobb adományokkal dr. Burián 
János ügyvéd, Bernáth István ev. ref. lelkész örökösei, Dömötör 
Bertalan ev. ref. lelkész, Iványos Gyula, Szász Dezső, Apostol 
János és a ráczkevei ev. ref. egyház gyarapították. 

Állománya 163 régiség és 3247 érem, üvegszekrényekben 
elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : Batthyány Lajos gróf 
elöltöltő ötlövetű revolvere, továbbá Virágh Gedeon honvéd- 
alezredes rabláncza és az aradi várban használt vésőeszközei. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre: Szikszay Gusztáv igazgató. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1855-ben keletkezett. Fejlesztéséhez a m. kir. földtani 
intézet és Soltra Lajos ev. ref. lelkész özvegye járultak nagyobb 
adományokkal. 

Állománya 224 növény, 783 ásvány, 184 kőzet és 69 kövület, 
üvegszekrényekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre : Kis Ödön tanár. 

.4 kun szentmiklósi ev. ref. gimnázium rövid története. 
(Az 1S8SI89. évi értesítőben.) — Taneszközök és könyvtárak. 
(Az 1894(95. évi értesítőben.) 



733. A kaszinó könyvtára. 

1863- ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 835 kötet, egy teremben öt szekrényben el- 
helyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé Íjából minden hétfőn és csütörtökön d. u. 1 és 2 óra 



KU2ÍSZTMIKLÓ8 KŰKÜLLŐ825ÉPLAK — LAJTAPORDÁNY 40 1 

között nyitva áll. Az 1902. esztendőben 518 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 200 koroua. 

Könyvtárnok : Skultéty János. 



73í. A polgári olvasó-egylet könyvtára. 

Az egyesület 1868-ban, könyvtára 1870-ben keletkezett. 

Állománya 1580 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként egyszer d. u. 1-től 3 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 1410 kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

Az 1902. évben 63 korona fordíttatott gyarapítására, 1903. 
évi költségelőirányzata 150 korona könyvekre s 216 korona 
hírlapokra. 

Könyutárnok : Durmatt István. 



KÜKÜLLŐSZÉPLAK. (Kis-Küküllő várm.) 
735. Népkönyvtár. 

Az E. M. K. E. alapította a múzeumok és könyvtárak 
orsz. tanácsától kapott javadalomból, minek kifolyásakép a 
könyvtár a tanács felügyelete alatt áll. 



LAJTAPORDÁNY. (Sopron vármegye.) 
736. A D. K. E. népkönyvtára. 

A dunántúli közművelődési egyesület alapította. 
Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként egyszer d. u. 1-től 2 óráig 
nyitva áll. 

Könyvtárnok : P o d a János. 



Magyar Minerva III. évf. 26 



402 LÉCZFALVA — LÉKA LELED 

LÉCZFALVA. (Háromszék vármegye.) 
737. Iskolai könyvtár. 

1884-ben keletkezett s 1893 óta használtatik népkönyvtárul. 

Állománya 333 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. 1902-ben 438 
kötet kolcsönöztetett ki. 

Az 1902. évben 21 korona fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 35 korona. 

Könyvtárnok : Kocsis András ig. tanító. 



LÉKA. (Vas vármegye.) 
738. Népkönyvtár. 

1900 november 17-én alapította Schermann Ágoston kör- 
jegyző. 

Állománya 114 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap d. e. 8-tól 11 óráig 
és d. u. 1-től 3-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
1902-ben 70 kötet kolcsönöztetett ki. 

Könyutárnok : Popp Lajos. 



LELED. (Hont vármegye.) 
739. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1 902-ben keletkezett. 

Állománya 173 kötet, a róm. kath. népiskolában el- 
helyezve. 

1902-ben 90 kötetet használtak. 

Könyvtárnok : V é g h Károly kántortanító. 



LELESZ — LENGYELTÓTI — LÉTEN YE 403 



LELESZ. (Zemplén vármegye.) 

7W. A jászóvári premontrei kanonok-rend 
konventjének könyvtára. 

1802-ben keletkezett, midőn a II. József császár alatt el- 
törölt rend újból visszaállíttatott. 

Állománya 6471 kötet és 960 füzet, egy teremben elhelyezve. 

Az 1902. évben 179 korona fordíttatott javadalmazására. 
1902. évi gyarapodása 11 kötet és 22 füzet. 

Könyvtárnok : dr. Eussinszky Arnold. 



LENGYELTÓTI. (Somogy vármegye.) 
ÍM. A kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1878-ban. könyvtára 1900-ban keletkezett. 
Adományokkal Berzsenyi Gerő és gróf Zichy Béla gyarapították. 

Állománya 1800 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 8 óráig 
nyitva áll. Használati dij hetenkint 4 fillér. 1902-ben 500 
kötet kölcsönöztetett ki. 

Könyvtárnok : Berzsenyi Gerö igazgató. 



LETENYE. (Zala vármegye.) 
7b2. A kaszinó könyvtára. 

1900-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1617 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenkint kétszer nyitva áll. 1902-ben 1217 
kötet kölcsönöztetett ki. 

Az 1902. esztendőben 60 korona 59 fillér fordíttatott 
gyarapítására. 

Könyutárnok : Vajda Manó. 



404 LÉVA 

LÉVA. (Bars vármegye.) 
74-3. A kaszinó könyvtára. 

1854-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2116 kötet, öt szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden kedden és szombaton d. e. 
11-től 12-ig 8 csütörtökön d. u. 6-tól 7-ig nyitva áll. A kiköl- 
csönzés tartama két hét, azontúl napi 2 fillér büntetés fizetendő. 

Könyvtárnok: Kiss Gyula. 

Mácsai Lukács, A Felvidék társadalmi köréből 1835 — 85. 
(Léva, 1886.) — A lévai kaszinó könyvtárának jegyzéke. (Léva, 
1898.) 

7H. A kegyes tanitórend házi könyvtára. 

Alapját a kőszegi társházból Lévára szállított mintegy 2000 
kötet könyv képezi. (Fejlődésének részletes történetét lásd a 
Magyar Minerva első évfolyamában.) A könyvtár nagyobb- 
részt elhalt rendtagok hagyatékából gyarapodik. 

Állománya 7954 kötet, egy teremben elhelyezve. Különös 
érdekességei az 1829-ben Bajusz Imre piarista által ajándékozott 
török levelek. 

Czédula-katalogusa van. 



7í5. A kegyes tanitórend kath. főgimnáziumának 
gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

1815-ben keletkezett, midőn az intézet herczeg Esterházy 
Miklós, a Marczibányi-család, Bars és Hontmegyék, Léva 
város közönsége és egyes főpapok adományaiból megalakult. 

Eleinte csupán adományokból gyarapodott. 1852-ben már 
1257 kötetből állott. Adományokkal a m. k. vallás- és köz- 
oktatásügyi minisztérium és a tud. akadémia gyarapitották. 

Állománya 1665 mű 2087 kötetben, egy teremben el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és cédula-katalógusa van. 

Csupán az intézet tanárai használják. 1902-ben 540 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 



LÉVA 405 

1886/87 óta évi 560 korona fordittatik gyarapítására a 
tandijakból. 1902. évi gyarapodása 85 kötet és 5 térkép. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1871-ben keletkezett. 

Állománya 90 antik tárgy, 97 fegyver, 14 középkori 
emlék, 25 kegyeleti tárgy, 59 gipszmásolat és 3050 érem, a 
természetrajzi szertárban három szekrényben elhelyezve. 

Csupán adományozás utján gyarapodik. 1902. évi gyarapo- 
dása 25 régiség 8 1254 érem. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények őre : Pózna József 
tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1863-ban keletkezett. 

Állománya 1212 állat, köztük 26 emlős, 40 madár, 19 
hüllő, 32 hal, 347 rovar és 748 alsóbbrendű állat; továbbá 
2286 növény és 1763 ásvány, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Idegenek csupán az igazgató engedélyével tekinthetik meg. 

Évi javadalmazása 200 korona a tandijakból. 1902. évi 
gyarapodása 21 állat, 84 növény és 28 ásvány. 

A gyűjtemény őre : Vándor József tanár. 

Dr. Tóth György. A lévai kegyesrendi főgimnázium tör- 
ténete. (Az 1895196. évi értesítőben.) 



7í6. A m. kir. állami tanitőképző-intézet gyűj- 
teményei, 
a) Könyvtár. 

1870-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2700 kötet, ebből 650 db iskolai értesitő és 
60 db térkép, egy szobában és folyosón elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az iskola növendékei és az intelligens 
közönség is használhatja. 1902-ben 230 kötet kölcsönözte tett ki 
belőle. 

Évi javadalmazása 200 korona, melyet átalány fejében a 
m. k. vallás- és közokt. minisztériumtól kap. 1902. évi gyara- 
podása 111 kötet, ebből 50 db iskolai értesitő. 

Könyvtárnok: Kriek Jenő tanár. 



406 LÉVA — LIBETBÁNYA 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1902-ben keletkezett. 

Állománya 40 régiség és 320 érem, dobozokban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A gyűjtemény őre : Horváth A. János. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1880-ban keletkezett. 

Állománya 3833 állat, ezek között 38 emlős, 71 madár, 
32 hüllő, 18 hal, a helyi fauna rovargyüjteménye 2899 fajjal, 
az iskolai rovargyüjtemény 258 fajjal, 32 db rovarbiologiai 
készítmény, 68 darabból álló pók gyűjtemény, 250 darabból álló 
tojásgyüjtemény és 150 darabból álló csigaházgyüjtemény ; 
továbbá 800 növény, 220 darabból álló maggyüjtemény, 55 
darab növénykészitmóny, 450 ásvány, 25 kőzet és 46 kövület, 
a könyvtárteremben, az intézet folyosóján s tantermeiben el- 
helyezve. 

Szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 200 korona az intézet költségvetéséből. 

A gyűjtemény őre: Ériek Jenő tanár. 



LIBETBÁNYA. (Zólyom vármegye.) 
747. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület, a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott 
javadalomból, minek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 150 kötet, a libetbányai magyar kör helyiségé- 
ben elhelyezve. 

Könyvtárnok : Knyaroviczky Gyula titkár. 



748. A magyar kör könyvtára. 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 1700 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Az egyesület tagjai számára mindennap nyitva 411. 
Könyvtárnok .'Knyaroviczky Gyula tanitó. 



lippa 407 

LIPPA. (Temes vármegye.) 
7í9. Ifjúsági- és népkönyvtár. 

1883-ban keletkezett. 

Állománya 259 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden szombaton d. e. 10- tol 11-ig 
és vasárnap d. u. 2-től 3 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tar- 
tama 10 nap. Az 1902. évben 198 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 134 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Bezsán Miklós. 



750. A m. kir. állami felső kereskedelmi iskola 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 6212 kötet, ezek között 175 idegen nyelvű 
régi hazai nyomtatvány, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kívül a tanulók, sot a művelt közönség is 
díjtalanul használhatja. 

Évi javadalmazása a m. k. vallás- és közoktatásügyi miniszter- 
től évi 300 korona ; a tanulók járulékaiból körülbelül 800 korona. 

Az 1901/2. iskolai évben 164 munka 180 kötetben szerezte- 
tett be. 

Könyvtárnokok : Tisza Ferencz és dr. Braun 
Róbert tanárok. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1876-ban keletkezett. 

Állománya 1015 érem, 52 kis fiókot magában foglaló érem- 
szekrényben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei a helyi érem- 
leletek. 

Szaklajstroma van. 

A közönség bármikor megtekintheti. 

Csupán adományozás utján gyarapodik. 

A gyűjtemény őre: Eisenkolb Aurél tanár. 



408 LIPPA — LIPTÓ8ZENTMIKLÓS 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1874-ben keletkezett. Több preparátumát Szukk Antal és 
Kovacsics János tanárok készítették. 

Állománya 20 emlős, 45 madár, 20 hüllő, 2 hal, 100 rovar 
és 46 egyéb állat ; továbbá 250 növény, 360 ásvány, 28 kőzet 
és 8 kövület. 

Leltára van. 

A közönség bármikor megtekintheti. 

A gyűjtemény őre : Kovacsics János tanár. 

A lippai felső kereskedelmi iskola könyvtára. (Az 1899/900. 
évi értesítőben.) 



LIPTÓSZENTMIKLÓS. (Liptó vármegye.) 
751. A magyar társalgókor könyvtára. 

1830-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Id. Szent - 
Iványi József 40 koronás adománynyal gyarapította. 

Állománya 804 mű 1077 kötetben, két szekrényben el- 
helyezve, külön olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden kedden és vasárnap d. u. 1-től 2 óráig 
nyitva áll. Á kikölcsönzés tartama egy hónap, azontúl napi 
2 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 124 kötet kölcsönözi e- 
tett ki belőle. 

Az 1902. évben 47 korona 70 fillér fordittatott gyarapítá- 
sára. 1903. évi költségelőirányzata 20 korona. 

Könyvtárnok : Joneszku Jenő polg. isk. tanár. 

A liptószentmiklósi magyar társalgókör tulajdanát képező 
könyvek czimjegyzéke. 



752. Népkönyvtár. 

A múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa alapította. 
Az állami polgári iskolában van elhelyezve. 

Könyutárnok : Skonyér (lusztáv áll. polg. iskolai 
igazgató. 



r 



LIPTÓSZENTMIKLÓS — LŐCSE 409 

753. A polgári kaszinó könyvtára. 

Állománya 600 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. 
Könyvtárnok: Lackó Miklós. 



LŐCSE. (Szepes vármegye.) 
754. Az ág. h. evang. egyház könyvtára. 

1710-ben, Hain Miklós hagyatékából keletkezett. Kezdet- 
ben a lőcsei ev. h. egyház főgimnáziuma és liczeuma birtoká- 
ban volt, ezek beszüntetésével azonban 1868-ban a nagy tem- 
plomban helyeztetett el. Nagyobb adományokkal Institqris, 
Osterlamm Theophil s Müller György tanárok, továbbá Kupetz 
Lykurg igazgató és Weszter Lajos torzsorvos járultak gyara- 
pításához. 

Állománya 13,595 kötet, köztük 2 ősnyomtatvány és 15 
régi magyar nyomtatvány ; továbbá 50 térkép, 200 kézirat és 
66 oklevél, a nagytemplom karzatán, egyik páholyában és a 
levéltári teremben elhelyezve. A könyvtárnak értékesebb része 
az épülőfélben levő gyülekezeti nagy teremben fog elhelyeztetni. 

Betűrendes lajstroma és czédula-katalogusa van. 

Jelenleg az egyházfelügyelő, a lelkész és segédlelkész őri- 
zete alatt áll. 

Ballagi Aladár, Felvidéki könyvtárbuvárlatok. (Magyar 
Könyvszemle. 1879. évf.) 



755. A kir. kath. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1851-ben keletkezett, midőn az addigi könyveket és egyéb 
felszerelést a távozó premontreiek, mint a rend tulajdonát, 
elvitték 8 a helyükbe jövő cseh tanároknak az államtól kapott 
évi átalányból uj könyvtárt kellett alkotniok. Főleg német és 
cseh könyveket szereztek. Nagyobb adományokkal dr. Rich- 
navszky Pál, Szabó Elemér, Halász László és dr. Fleischer 
Jenő járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 6594 kötet, egy zárt folyosón elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 



410 LÖC8E 



A tanárokon kivül téritvény ellenében más megbízható 
egyének is használhatják. 

Évi javadalmazása 700 — 800 korona a tanulmányi alap- 
ból. 1902. évi gyarapodása 231 kötet. 

Könyvtárnok : Tittel Lajos tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1877-ben keletkezett. Adományokkal Ranezay József gyara- 
pította. 

Állománya 41 régiség, köztük 34 őskori, 1 antik tárgy, 2 
fegyver, 1 néprajzi tárgy és 3 gipszmásolat; továbbá 689 érem 
és 17 bankjegy, a természetrajzi múzeumban, igazgatói irodá- 
ban és a könyvtárban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

1902. évi gyarapodása 2 régiség és 93 érem. 

* A gyűjtemény őre : Ranezay József tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1850-ben keletkezett. 

Állománya 2737 állat, ezek között 546 emlős, 225 madár, 
11 hüllő, 12 hal, 515 rovar és 42 egyéb állat ; továbbá 1386 
növény, 695 ásvány, 157 kőzet és 7 kövület, két szobában el- 
helyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a múzeum őrének kalauzolása mellett meg- 
tekintheti. 

Évi javadalmazása a tanszerátalányból 200—300 korona, 
mely összegen az 1902. évben 3 állat szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : Nessl Alajos tanár. 

Borsodi Miklós, A lőcsei kir. kath. főgimnázium történe- 
tének vázlata rövid bevezetéssel a városról (Az 1867/68. és 
1868/69. évi értesitöben.) — A tanári könyvtár alapleltára az 
1884/85. tanév végén. (Az 1888/89. és 1889/90. évi értesítőben.) — 
U. annak II. része. (Az 1890/91. évi értesítőben.) — U. annak 
III. része. (1894/95. évi értesitöben.) — A természetrajzi gyűj- 
temény alapleltára az 1889/80. tanév végén. (Az 1892/93. évi 
értesítőben.) — A történelmi és földrajzi szerek alapleltára az 
1888/90. tanév végén. (Az 1891/92. évi értesítőben.) — Dr. Hor- 
váth Ákos, Kökorszaki leletről a Szepességben. (Archaeologiai 
értesítő, XXIII. k.) — Halász László, A lőcsei kir. kath. főgim- 
názium története. (Lőcse, 1896.) 



LŐCSE 411 

756. A m. kir. állami felsőbb leányiskola gyűj- 
teményei. 

a) Könyvtár. 

1885-ben, kevéssel az intézet alapítása után keletkezett. 

Állománya 1506 kötet, egy szobában négy szekrényben el- 
helyezve. 

Leltára és czédula-katalogusa van. 

Évi javadalmazása 400 korona, 1900—1908. évi gyarapo- 
dása 159 kötet. 

Könyvtárnok : Szentistványi Dániel tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1881-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal a m. kir. 
vallás- és közokt. minisztérium és dr. Holub Emil járultak 
fejlesztéséhez. 

Állománya 241 állat, ezek között 27 emlős, 37 madár, 
8 hüllő, 8 hal, 121 rovar és 40 egyéb állat, továbbá 146 növény, 
134 ásvány, 50 kőzet és 40 kövület, két szobában elhelyezve. 

Leltára van. 

A gyűjtemény őre : Hadik Ida. 



757. A m. kir. állami főreáliskola gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1870-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett ; alapját a 
volt lőcsei ág. evang. gimnázium könyvtárának egy része ké- 
pezte. 1889-ben dr. Róth Samu főreáliskolai igazgató könyv- 
tárának egy részével gyarapodott. 

Állománya 5876 kötet, egy könyvtári szobában, a tanári szo- 
bában és a folyosón felállított szekrényekben elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Az 1902. évben 723 korona 24 fillér fordíttatott javadal- 
mazására, miből 138 kötet szereztetett be. 1903. évi költség- 
előirányzata 690 korona. 

Könyvtárnok : Bauer József tanár. 

b) Természetrajzi könyvtár. 

1870-ben keletkezett. 

Állománya 622 állat, ebből 32 emlős, 141 madár, 27 
hüllő, 43 hal, 9 rovargyüjtemény és 370 egyéb állat, továbbá 



412 LÖC9E LOSONCZ 

103 növény, 861 ásvány, 155 kőzet és 155 kövület, a termé- 
szetrajzi szertár 2 termében elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 345 korona 76 fillér fordíttatott javadal- 
mazására, a mely összegen 4 állaton kivül természetrajzi tan- 
eszközök szereztettek be. 

A gyűjtemény őre : Kordos (lusztáv tanár. 

Dr. Demkó Kálmán, A lőcsei egykori ág. ev. gimnázium 
és a jelenlegi m. kir. áll. főreáliskola története. (Lőcse , 1896.) 



LOSONCZ. (Nógrád vármegye.) 

758. A m. kir. állami főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett, melyet négy osztály- 
lyal 1590 körül alakított meg a ref. egyházközség s később 
(1796-tól) theologiával kapcsolatos főiskolává fejlesztett, mely 
a múlt század harminczas éveiben jogi karral is bővült. A fa- 
iskola gazdag könyvtára azonban az 1849 aug. 8-iki veszede- 
lem alkalmával porrá égett, s az elszegényedett intézet uj 
könyvtárát a Losoncz vidékén lakott ref. családok úgyszólván 
a magukéból rakták össze utána. 1869-ben, midőn az állam 
az i kólát az egyháztól átvette, már 5415 kötetből állott. 

Állománya 16,650 kötet és füzet, köztük egy ősnyomtat- 
vány, tizenhárom magyar nyelvű és tizenhárom idegen nyelvű 
régi hazai nyomtatvány ; továbbá 73 térkép, 50 kézirat és 2 
oklevél, egy teremben elhelyezve. 

A könyvtár érdekessége Joannes Brentio Catechismusa 
1551-ből, mely a czimlapján olvasható bejegyzés szerint Kálvin 
Jánosé volt és tőle marginális jegyzeteket is tartalmaz. 

Czédula-katalogusa van. 

Évi javadalmazása 800 korona a tanszerátalányból, mely 
összegen az 1902. évben 237 kötet és füzet szereztetett be. 

Könyvlárnok : dr. Illyefalvi Vitéz Aladár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1869-ben keletkezett, midőn az állam az intézetet átvette. 
Állománya 452 db még rendezetlen érem stb. 

A gyűjtemény őre : (Iresits Miksa igazgató. 



LOSONCZ 413 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1870-ben keletkezett. 

Az állattani gyűjtemény 1312 db ; a növénytani gyűjte- 
mény 772 db, az ásvány, kőzet és földtani gyűjtemény pedig 
877 dbból áll. Mindezek egy nagy teremben vannak elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre : Malesevics Emi]. 

Concilia Emil, Losoncz könyvtárainak ismertetése. (Ma- 
gyar Könyvszemle, 1885. évf.) — Ambrus Mór, Vázlatok a 
U>8onczi gimnázium háromszázados életéből. (Losoncz, 188ő.) — 
A losonczi gimnázium vázlatos története. (A 1894195. évi érte- 
sitöben.) 

759. A m. kir. állami tanitóképző-intézet gyűj- 
teményei. 

a) Könyvtár. 

1869-ben keletkezett, midőn az állam az átvett protestáns 
algimnáziumok egyikét tanítóképzővé alakittatta át. 

Állománya 1632 kötet és 33 térkép, egy teremben el- 
helyezve. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül a tanulók, sőt a művelt közönség is 
használhatja. A kikölcsönzés elismervény ellenében történik. 
Az 1902. évben 269 kötet kölcsönoztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 160 kor. a m. kir. vallás- és közokt. 
minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 20 kötet és 2 térkép. 

Könyvtárnok: Nagy Iván tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1869-ben keletkezett. 

Állománya 356 állat, 76 növény és 1318 ásvány, a fizikai 
szerekkel együtt két külön teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 170 kor. a m. kir. vallás- és közokt. 
minisztériumtól, mely Összeg egy része azonban fizikai felszere- 
lésekre fordítandó. 

A gyűjtemény őre: Zorkóczy Ede tanár. 

Concilia Emü, Losoncz könyvtárainak ismertetése. (Magyar 
Könyvszemle, lb85. évf.) 



414 LOSONCZ — LOVA8BEKÉX Y 

760. Városi közkönyvtár. 

1851-ben keletkezett, midőn Kubinyi Ágost hivatkozással 
arra, hogy 1849 aug. 8-ikán az oroszok által okozott tűzvészben 
a ref. kollégium és az ág. ev. gimnázium jelentékeny értékű 
könyvtárai teljesen elpusztultak, országos felhívást bocsátott 
közzé oly czélból, hogy ezen veszteség pótlására könyveket ado- 
mányozzanak. Ezen felhívás oly szép eredménynyel járt, hogy 
a könyvtár már 1858-ban több ezer kötettel birt s a használat- 
nak átadott. 1898 óta a múzeumok és könyvtárak orsz. főfel- 
ügyelőségének ellenőrzése alatt áll, mely 1898-tól 1902-ig évi 
600 kor., 1903-ban 400 kor. állami segélyben részesítette. 

Állománya 21,416 kötet, a városháza földszinti két termé- 
ben elhelyezve, 10 személyre berendezett külön olvasóteremmel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-kata- 
logusa van. 

Az olvasóterem, ünnep- és vasárnapok kivételével, naponta 
d. e. 9-tol 12-ig nyitva van. Biztosítékul minden olvasó kivétel 
nélkül 10 koronát fizet. Az olvasódij 1 hóra 1 korona, negyed- 
évre 2 kor. 50 fillér, félévre 4 kor. 80 fillér, egész évre 9 
kor. 1902-ben 8261 kötetet használtak belőle. 

Az 1902. évben 1350 korona fordíttatott javadalmazására, 
mely összegen 357 kötet szerveztetett be. A könyvtárnok fizetése 
évi 600 korona. 1903. évi költségvetése 760 korona. 

Könyvtárnok : Draskóczy József. 

A lo8onczi városi közkönyvtár szabályrendelete és könyvei- 
nek czimjegyzéke. (Losoncz, 1883.) — Concilia Emii, Losoncz 
könyvtárainak ismertetése. (Magyar Könyvszemle, 1885. évf.) 
— A losonczi városi közkönyvtár könyveinek pótló czimjegyzéke 
1884—95. (Losoncz, 1896.) 

LOVASBERKNY. (Fehér vármegye.) 
761. Ev. ref. népkönyvtár. 

1887-ben alapította Marton Sándor ev. ref. tani tó. 

Állománya 316 kötet, egy szekrénybon elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap, kedden, csütör- 
tökön és szombaton d. u. 6* tói 8 óráig nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 14 nap. 1902-ben 300 kötet kölcsönöz tetett ki belőle 

Az 1902. évben 50 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Nagy Mihály földmives. 



LOVASBKRÉN Y LOVRIN — LUOOS 415 

762. Az Olvasókör könyvtára. 

1870-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 347 kötet magyar és 358 kötet német munka, 
két szekrényben elhelyezve, külön olvasóteremmel. 

Leltára és írott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából minden héten egy- 
szer d. u. 5-től 7-ig nyitva áll. 

Könyvtárnok : P a p p János tanító. 



LOVRIN. (Torontál vármegye.) 
763. Iskolai könyvtár. 

1869-ben alapította a község s 1896 óta népkönyvtárul is 
szolgál. 

Állománya 300 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. 

A kikölcsönzés tartama 7 nap. Használati díj évi 20 fillér. 
1902-ben 70 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok: Schütz József tanító. 



LÚGOS. (Krassó-Szörény vármegye.) 

76b. A gör. kath. egyházmegye gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1850-ben, Áron Tivadar nagyprépost könyveiből keletkezett. 
Külön helyisége 1876 óta van. 

Állománya mintegy 5000 kötet, köztük 1 db ősnyomtat- 
vány, továbbá 126 térkép, 8 db földgömb és 101 csomag 
kézirat. 

Leltára van. 

Javadalmazását a lugosi püspöktől kapja. 

b) Egyéb gyűjtemények. 

Állományuk 68 rézmetszet, a könyvtárban elhelyezve, s több 
más múzeumi tárgy, a püspöki lak különböző helyiségeiben 
felállítva. 

Leltáruk van. 

Archeologi8che-epigraphi8che Mittheüungen aus Österreich- 
üngam, VI. és VII k. 



416 LÚGOS — MAGYARBÁNHEGYES 

765. A m. kir. állami főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1837-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. A könyvtárra 
vonatkozó első jelentés az 1876/77. évi értesítőben jelent meg, 
midőn mindÖ8Bze 452 kötetből állott. 1893-ban, mikor az állam 
az intézetet a vármegyétől átvette, már 2185 kötetre gyara- 
podott. 1902-ben Suttág Ferencz nyűg. tanfelügyelő 142 kötet- 
tel gyarapitotta. 

Állománya 8108 kötet, két szobában elhelyezve, melyek 
egyike olvasóhelyiségül is szolgái. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és ozédula-kata- 
logusa van. 

A tanárokon kivül mások is használhatják egyik intézeti 
tanár szavatolása mellett. 

Évi javadalmazása 600 kor. 1902. évi gyarapodása 506 
kötet. 

Könyvtárnok : Neme s János tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1878-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal a szab. osz- 
trák állam vasut-társaság és Kiss Lajos tanár járultak fejlesz- 
téséhez. 

Állománya 445 állat, 1599 növény, 515 ásvány, 260 kőzet 
és 60 kövület, egy nagy teremben elhelyezve. 

Alapleltára van. 

Évi javadalmazása 300 korona. 

Az állatgyüjtemény 1900 óta 50 db kitömött állattal, a 
növénygyűjtemény 72 szárított növénynyel, a kövületek állo- 
mánya 8 darabbal gyarapodott. 

A gyűjtemény Őre : Kiss Lajos tanár. 

Rettegi Károly, A lugosi állami főgimnázium története. 
(Az 1894195. évi értesitöben.) — A lugosi állami főgimnáziumi 
könyvtárak. (Az 18991900. évi értesitöben.) 



MAGYAKBÁNHEGYES. (Csanád vármegye.) 
766. Községi népkönyvtár. 

1878-ban alapitotta a község. 1899-ben ujabbat adományo- 
zott a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 310 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 



MAGYARBANHEGYES — NAGYARBIKAL — MAGYARÓVÁR 417 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 11 -tol 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 
250 egyén használta a könyvtárt. 

Az 1902. évben 30 korona fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségvetése 20 korona. 

Könyvtárnok: Pusztay Sándor. 



MAGYARBIKAL. (Kolozs vármegye.) 
767. Az E. M K. E. népkönyvtára. 

Az erdélyi magyar közművelődési egyesület alapította a 
múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott javadalomból, 
minek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 333 kötet, az állami elemi iskolában elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán este nyitva áll. 
Az 1903. évben 371 kötetet kölcsönöztek ki belőle. 



MAGYARÓVÁR. (Mosony vármegye.) 
768. A kegyes-tanitőrend házi könyvtára. 

1739-ben, a rendház alapításával egyidejűleg keletkezett 
8 a házban elhunyt rendtagok hagyatékából gyarapodott. 

Állománya 6951 kötet, ezek között 2 ősnyomtatvány; 
továbbá 2675 kézirat, 10 oklevél és 22 térkép, egy teremben 
elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

A rendtagokon kívül mások is használhatják. 

Évi javadalmazása 210 kor., Szálé János magyaróvári 
lakos alapítványának kamataiból. 

Könyv tárnok : Suller János. 

A kegyes-tanitőrend magyaróvári könyvtárának katalógusa. 
(Magyaróvár, 1895.) 

769. A kegyes-tanitőrend kath. gimnáziumának 
gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

A XIX. század hatvanas éveiben keletkezett, midőn a 
társház könyvtárából a tanárok szükségleteinek megfelelő 
könyveket külön választották. 

Magyar Minerva III. évf. 27 



418 MAGYARÓVÁR 

Állománya 4283 kötet, ezek között tiz idegen nyelvű régi 
hazai nyomtatvány; továbbá 53 térkép, az igazgató előszo- 
bájában és irodájában hét nagy szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czéduia-katalogusa 
van. 

Biztosíték mellett a közönség is használhatja. 

Évi javadalmazása 353 korona a felvételi dijakból. 1902. 
évi gyarapodása 142 kötet és 1 térkép. 

Könyvtárnok : Czimmermann Pál tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1850-ben gyűjtés utján keletkezett és 1881-ben állíttatott 
össze. Nagyobb adományokkal Rhode Tivadar, dr. Füredi Róbert. 
I-vánfi Ede, Cselkó I., dr. Németh A., Újhelyi Imre ős Rap- 
pensberger Vilmos járultak gyarapításához. 

Állománya 1010 érem, a múzeumban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség alkalomadtán szabadon megtekintheti. 

Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

A XIX. század hatvanas éveiben keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Peck Istvánj Ebenlöch Ferencz, a pozsonyi ter- 
mészettud. egylet, Bálás Árpád, dr. Sőtér Ágost és Kőszeghi 
Frigyes járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 384 állat, továbbá 1479 növény, 1492 ásvány 
és 314 kőzet, üvegszekrényekben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

A közönség alkalomadtán szabadon megtekintheti. 

Évi javadalmazása 400 korona a felvételi dijakból, mely 
összegen az 1902. évben 21 állat ós 24 növény preparátum 
szereztetett be. 

A b) és c) alatti gyűjtemények őre : Rappensber- 
ger VilmoB igazgató. 

Rappensberger F., A kegyes-tanitórend vezetése alatt álló 
magyaróvári gimnázium története 1739—1894. Különlenyomat 
az 1893194. évi értesítőből. (Győr, 1894.) — Rappensberger 
Vilmos. A kegyes-tanitórend vezetése alatt álló magyaróvári 
gimnázium könyv- és szertárainak leltára. Különlenyomat az 
1894/95. évi értesítőből (Győr, 1895.) 



MAGYARÓVÁR 419 

770. A m. kir. gazdasági akadémia gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1818-ban keletkezett, midőn az intézetet Albert Kázmér 
szász-tescheni herczeg megalapította. 

Állománya 11,984 kötet, ezek között két ősnyomtatvány ; 
továbbá 78 térkép, négy egymásba nyiló szobában elhelyezve, 
a tanárok számára külön olvasóteremmel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa 
van. 

Az intézeti tanárokon kívül a hallgatók is használhatják. 
Kikölcsönzés czéljából hetenként egy órán át nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama két hét. Tankönyvek több példányban 
lévén, azok egy-egy félévre is kiadatnak. 1902 ben 160 kötet 
kölcsőnöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása a költségvetés szerint 4000 korona és 
200 kor. a könyv tárnok tiszteletdija. 1902. évi gyarapodása 
220 kötet és 3 térkép. 

Könyvtárnok : Thallmayer Viktor tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

Az akadémiával egyidejűleg keletkezett, különösen azonban 
1884 óta gyarapodott és rendeztetett. 

Állománya 10,500 állat, ezek között 48 emlős, 127 
madár, 30 hüllő, 66 hal, 18,000 rovar, 239 egyéb állat és 500 
tojás; továbbá 7000 növény, 5000 gomba, 50 gubacs, 2089 
ásvány. 765 kőzet és 110 kövület, az állat-, növény- ós ásvány- 
tani tanszékek gyüjteménytáraiban nyolcz teremben elhelyezve. 

Szakleltárai vannak. 

A közönség a szaktanárok engedélyével előzetes bejelentés 
mellett megtekintheti. 

Uj beszerzések és kiegészítések az állat-, növény- és ásvány- 
tani tanszékek 2000 koronát tevő javadalmazásából történnek 
a szükséghez képest. 1902-ben 1681 kor. fordíttatott gyara- 
pítására, ebből 2000 állat. 89 ásvány és 115 kőzet és kövület 
szereztetett be. 

A gyűjtemény őrei : (állattan) Mezey Gyula, (növény- 
tan) Linhart György és (ásványtan) dr. N y i r e d y 
Jenő tanárok. 

A b) alatti gyűjteményt 1902-ben 103 látogató tekintette 
meg. 

Verzeichniss der Bücher bei der landwirtschaftlichen B\U 
dungsanstcUt in Ungarisch-Altenburg. Aufgenommen zu Knde 

27* 



420 MAGYARÓVÁR 

des Jarhres 1848. (Magyar-Óvár, 1849.) — Katalog der Bib- 
liothek der k. k. hoheren landurirtsckaftlichen Lehranstalt in 
Ungari8ch-Altenburg. Aufgenommen am 31-ten Október 1859. 
(Magyar-Óvár, 1860.) — Heeke W., Die Landwirtsehaft der 
Umgebung von üngarisch-AItenburg und die landwirtsehaft- 
liche Lehranstalt daselbst. (Wien, 1861.) — Rodiczky K, 
A magyaróvári m. Jár. gazdasági felsőbb tanintézet könyvtárá- 
nak jegyzéke. (Magyar-Óvár, 1S72.) — Die Jc. ung. höhere 
Landmrtschaft-Lehranstalt zu TJng.-AÜenburg. (M.-óvár, 1873.) 
— A magyar-óvári m. k. gazd. akadémia könyvtárának jegy- 
zéke. (Magyar-Óvár, 1894.) — A magyar-óvári m. k. gazd. 
akadémia könyvtári jegyzékének kiegészítő jegyzéke. (Magyar- 
óvár, 1896.) 



771. A mosongmeggei történelmi és régészeti 
egglet múzeuma. 

Az egyesület ideiglenesen 1882 szept. 2-ikán, véglegesen 
1883 okt. 6-ikán alakult meg, s a vármegye tulajdonát képező 
múzeum létesítését tűzte ki egyik főfeladatává. A vármegye 
1883 szept. 29-ikén elvállalta az egyesület védnökségét és az 
örökös alapító tagok sorába lépett. A gyűjtemények kezdetben 
Magyar-Óvár városa városházának nagy termében, majd a megye- 
ház épületének különböző helyiségeiben voltak elhelyezve. Most 
az újonnan épült megyei székház második emeletén két terem- 
ben nyertek elhelyezést. 1897-től kezdve az egyesület viszo- 
nyai kedvezőbbre fordultak, mert a vármegye évi 1000 koronát 
szavazott meg régészeti ásatásokra. A gyűjtemények 1898 óta 
a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrlése 
alatt állanak. 

Az egyesület 1902-ben 8 tiszteletbeli, 8 örökös alapító, 7 
alapító és 65 rendes tagot számlált. Törzsvagyona 2400 korona. 
1902-ben^226 kor 90 fillért fordított gyűjteményeire. 1903. évi 
költségelőirányzata 1200 kor. ásatásokra, 1900 kor. beszerzé- 
sekre és szükségletekre. 

Elnöke : dr. S ö t é r Á g o s t ügyvéd ; alelnöke : Ő s h e g y i 
József tiszti főügyész ; üt kár .HegyiMiklós szolgabíró. 

a) Könyvtár és levéltár. 

Állománya 1902 végén 557 kötet könyv, 17 db térkép s 499 
db okirat, két teremben elhelyezve. 
Leltára van. 



XAGYARÓVÁR 421 

A közönség is használhatja téritvény ellenében. 
1902-ben 76 korona fordíttatott gyarapítására, miből 63 
kötet és 29 oklevél szerveztetett be. 

A könyvtárnoki állás nincs betöltve. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Állománya 1902 végén 5168 db régiség, 1848 db érem és 
77 db régi bankjegy, két teremben elhelyezve. Az állam 
1898-ban 1000 kor., 1899-től 1901-ig évenkint 800 kor. segélylyel 
járult gyarapításához. 

Kiválóbb nevezetességei a papréti római fibulák, a czugi, 
szentpéteri és németvölgyi népvándorláskorabeii leletek. 

Leltára van. 

A közönség minden vasárnap d. e. 9-től 12 óráig meg- 
tekintheti. 

A ggüj te menyek őre: dr. Sőt ér Ágost. 

A mosony megyei történelmi és régészeti egylet alapszabá- 
lyai. (Budapest, 1885.) — A Mosonymegye védnöksége alatt 
álló mosonymegyei történelmi és régészeti egylet elnöki jelen- 
tései. (Magyar-Óvár, 1886—1893.) — Dr. Sotér Ágost, A mo- 
sonymegyei történelmi és régészeti egylet emlékkönyve 1882— 
1898. (Magyar-Óvár, 1898.) 



772. A Széchényi-kör könyvtára. 

1882-ben, közvetlenül az egyesület megalakulása után 
keletkezett. 

Állománya 1030 kötet, négy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden pénteken és szombaton 
d. u. 1-től 2-ig nyitva áll. 1902-ben 600 egyén 1040 kötetet 
kölcsönzött ki belőle. 

Évi javadalmazása 100 korona. 

Könyvtárnok: Faltin Adolf. 

A magyaróvári Széchényi-kör könyvtárának jegyzéke. (Ma- 
gyar-Óvár, 1896. és 1901.) 



422 MAGYARPÉCSKA — MAGYARREMETE — MAGYAR8ÁR08 

MAGYARPÉCSKA. (Arad vármegye.) 
773. Ifjúsági és népkönyvtár. 

1869-ben keletkezett. 

Állománya 271 kötet, két szekrényhen elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap reggel 8-tól 9 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Felnőttek 
heti 10 fillér használati dijat űzetnek. 1902-ben 242 egyén 
260 kötetet kölcsönzött ki. * 

Az 1902. évben 43 kor. 84 fillér fordíttatott javadalma- 
zására. 1903. évi költségelőirányzata 76 korona. 

Könyvtárnok: Kölln József állami isk. tanitó. 



MAGYARREMETE. (Bihar vármegye.) 
77í. Népkönyvtár. 

1900-ban alapitotta a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 165 kötet, hét szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 3-tól 5 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 100 egyén 
127 kötetet kölcsönzött ki. 

1902-ben 25 korona fordíttatott javadalmazására a község 
pénztárából. 

Könyvtárnok : Hermán Mózes állami isk. tanitó. 



MAGYARSÁROS. (Kis-Küküllő vármegye.) 
775. Az E. M K. E. népkönyvtára. 

Az erdélyi magyar közművelődési egyesület alapitotta a 
múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott javadalomból, 
minek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 111 mü 115 kötetben, az unitárius egyház 
iskolatermében felállítva, külön olvasóhelyiséggel. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton nyitva áll. 1901 
szeptembertől 1903 szeptemberig 134 kötetet használtak az 
olvasóteremben,* kikölcsönöztetett 236 kötet. 



MAKLÁR MAKÓ 423 

MAKLAR. (Heves vármegye,) 
776. Iskolai könyvtár. 

1884-ben keletkezett 8 alapítása óta népkönyvtárul is 
szolgál. 

Állománya 32 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltara van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 1-től 2 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 1902-ben 23 
egyén használta a könyvtárt. 

Évi javadalmazása 15 korona a község pénztárából. 

Könyvtárnok : Sebők Lajos tanitó. 



MAKÓ. (Csanád vármegye.) 
777. A kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1860-ban, könyvtára 1863-ban keletkezett. 
Adományokkal Tóth József megyei főjegyző gyarapította. 

Állománya 2279 kötet, külön teremben hót szekrényben 
elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenkint kétszer d. e. 11-től fél 1 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 7020 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 200 kor. fordittatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Martinék Béla. 

Martinék Béla, A makói kaszinó könyvtárában levő könyvek 
czimjegyzéke (Makó, 1903.) 



778. A kath. kör könyvtára. 

1896-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mányokkal Dessewffy Sándor püspök gyarapította. 

Állománya 544 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 4-től 6 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 1671 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 123 korona fordittatott gyarapítására. 



424 MAKÓ 

779. A m. k. állami főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1895 szept. 1-én, az intézettel egyidejűleg keletkezett. A meg- 
szűnt polgári fiúiskola és a csanádmegyei történeti és régészeti 
társulat könyvtáraival gyarapodott. 

Állománya 1945 kötet, köztük hat idegen nyelvű régi hazai 
nyomtatvány; továbbá 43 térkép, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa 
van. 

Évi javadalmazása a tanszer-átalányból és a rendkivüli 
utalványból 1000 korona. 1902. évi gyarapodása 208 kötet és 
1 térkép. 

Könyvtárnok : László Ignácz tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb adománynyal 
a megszűnt csanádmegyei történeti és régészeti társulat járult 
gyarapításához. 

Állománya 63 őskori 8 14 antik tárgy, 73 fegyver, 168 
középkori emlék, 7 kegyeleti tárgy, 40 gipszmásolat és 3582 
érem, egy teremben három szekrényben elhelyezve. Kiválóbb 
nevezetessége az 1849. évi kétforintos bankjegy kliséjének egy 
betétje. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

1902. évi gyarapodás 20 érem, 40 kép, 20 kézirat és 
40 levél. 

A gyűjtemény őre : Abaffy Béla tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1895 szept. 1-én keletkezett. Fejlesztéséhez Török Imre 
főügyész, Lonovics Sándor földbirtokos és Halász Árpád tanár 
járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 68 emlős, 229 madár, 26 hüllő, 11 hal, 6500 
rovar és 393 egyéb állat; továbbá 502 növény, 621 ásvány, 
189 kőzet és 131 kövület, három teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

1902. évi gyarapodása 2200 állat és 20 kőzet 

A gyűjtemény őre : Halász Árpád tanár. 



MAKÓ — MAKÓ — MAK8A 425 

780. Papháti k. tanyai népkönyvtár. 

1896-ban keletkezett. 

Állománya 110 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czóljából minden hétfőn és csütörtökön d. u. 
4-től 5 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap, azontúl 
napi 4 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 86 egyén használta a 
könyvtárt. 

Könyvtárnok : Proska Gusztáv tanító. 



MAKÓ. (Kolozs vármegye.) 
781. Az állami iskola ifjúsági könyvtára. 

1874-ben keletkezett s 1902 deczember 1-je óta használ- 
tátik népkönyvtárul. 

Állománya 68 kötet, egy szekrényben elhelyezve, 

Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czóljából minden vasárnap d. e. 1 1-től 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 56 
egyén használta a könyvtárt. 

1903. évi költségelőirányzata 60 korona. 

Könyvtárnok : Újfalvi István állami isk. igazgató. 



MAKSA. (Háromszék vármegye.) 
782. Nép- és ifjúsági könyvtár. 

1876-ben keletkezett. 

Állománya 210 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czóljából minden második vasárnap d. u. 
2-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, 
azontúl heti 4 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 162 egyén 
168 kötetet használt. 

1903. évi költségelőirányzata 40 korona. 

Könyvtárnok ;Magyari György állami isk. igazgató. 



426 MÁLNAPATAKA — MAKAMAR08S21GET 

MÁLNAPATAKA. (Nógrád vármegye.) 
783. A F. M. K. E. ifjúsági könyvtára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 85 kötet, az állami iskolában elhelyezve. 

Könyvtárnok : Petrivaldszky Károly állami isk, 
igazgató. 

MÁEAMAROSSZIGET. (Máramaros várm.) 
78í. Az ev. ref. főiskola könyvtára. 

Valószínűleg még a XVI. században, az intézettel egy- 
idejűleg keletkezett. A főiskola fen tartó hatósága 1901-ben a 
múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése 
alá helyezte. Az állam ugyanez évben 1100 kor. segélyben 
részesítette 8 nyilvános olvasótermének berendezésére 4000 kor. 
rendkívüli segélyt vett fel az 1902. évi állami költségvetésbe, 
mely az 1903. év folyamán bocsáttatván az elöljáróság rendel- 
kezésére, fele részben a bútorozás, fele részben a könyvanyag 
czédulázása költségeire szolgál fedezetül. 

Állománya 15,421 kötet, közttik 2 ősnyomtatvány, 186 
magyar és 30 idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány, két nagy 
teremben és a tanári szobában elhelyezve. 

Topografikus czédula-katalogusa van ; szaklajstroma és 
betűrendes katalógusa most készül. 

A jogakadémia és főgimnázium tanárain kivül a közönség 
is használhatja. 

1902. éri gyarapodása 22 kötet és 3 térkép. 

Könyvtárnok: Simon Oéza. 

A mármaro88zigeti ref. tanoda történetének vázlata. (M.-Szi- 
get, évn.) — A mármar ossrigeti helv. hitv. lyceum történeté- 
nek rövid vázlata. (Budapest, 1885) 



785. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

Az egyesület 1841-ben alakult, de könyvtárral hosszú ideig 
nem bírt. 1851. decz. 14-ikén óhajként mondták ki a kaszinó- 
egyesület gyűlésén, hogy a kincstári hivatalnokok közt alakult 
> Magyar Olvasókör* olvadjon be a kaszinó- egyesületbe. Ez óhaj 
a múlt század 60-as éveinek végén teljesült s így e kör könyv- 



MÁRAMAR08SZIOET 427 



tára vetette meg a kaszinó könyvtárának alapját. 1888-ban az 
ifjúsági kör könyvtárával gyarapodott 

Állománya 1800 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Van leltára és katalógusa. 

Használók számára minden szerdán és szombaton d. u. 
5-től 7-ig kikölcsönzés czéljából nyitva van. 

Évi javadalmazása 240 kor. 

Könyotárnokok : Bökényi Dániel és Dobay 
Sándor. 

A mármaro88ZÍgeti kaszinó-egyesület könyvtárának kata- 
lógusa. (Mármaro88ZÍget, 1881.) 



786. A kegyes-tanitórend r. kath. algimnáziumá- 
nak gyűjteményei. 
aj Könyvtár. 

Alapját 1824-ben Csereminszky Miklós, az Erdődy grófok 
nevelője vetette meg 110 kötetre menő ajándékával. Adomá- 
nyokkal Szighy Gábor, Fitos Antal és Békefy Károly gyara- 
pították. 

Állománya 2826 kötet és 17 térkép, egy szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kívül mások is használhatják elismervény 
ellenében. 1902-ben 116 kötetet használtak belőle. 

Évi javadalmazását az intézet 800 koronányi tanszerátalá- 
nyából nyeri. 1902. évi gyarapodása 54 kötet vétel. 

Könyvtárnok: Preszeller Ferenc z. 

bj Természetrajzi gyűjtemény. 

1850 körül keletkezett a Vermás Károly kabolapojánai 
prefektus által adományozott ásványgyüjteménybol. Adomá- 
nyokkal Máramarossziget városa és Denk Adolf cs. k. biztos 
gyarapították. 

Állománya 339 állat, köztük 6 emlős, 51 madár, 5 hüllő r 
100 rovar és 177 egyéb állat, továbbá növény- és ásvány- 
íryüjtemóny, szekrényekben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre :Schmollinger Antal. 

Popini Albert, A máramarosszigeti kegyes-tanitórendi gim- 
názium vázlatos történett. (Máramarossziget, 1894.) 



428 MA&AMAKOSSZIGET 

787. A m. kir. állami felsőbb leányiskola 
gyűjteményét 

a) Könyvtár. 

1877-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2036 kötet és 130 db történelmi és földrajzi 
térkép, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 400 kor. 1902. évi gyarapodása 24 kötet 
és 12 térkép. 

Könyvtárnok: Pfendesack Irén tanítónő. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1877-ben keletkezett. 

Állománya 82 állat, 281 növény, 449 ásvány, 23 kőzet és 
8 kövület, szekrényekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre : Mokcsayné Bónia Yilma 
tanítónő. 



758. A m. kir. állami tanitóképző-intézet 
könyvtára. 

1870-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2302 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az intézet növendékei is használhatják. 
1902-ben 405 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 160 kor. a m. kir. vallás- és közokt. 
minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 30 kötet. 

Könyvtárnok : Tanfi Iván tanár. 



789. A máramarosvármegyei múzeum. 

1873-ban, a máramarosvármegyei múzeum-egyesülettel 
egyesülettel egyidejűleg keletkeztek. Az egyesület közbejött 
különböző akadályok következtében hosszabb ideig szünetelt és 
csak az 1898. év folyamán kezdte meg újból működését. 
1900-ban egyesült az orsz. magyar bányászati és kohászati 
egyesület máramarosvidéki osztályával, s 1902- ben állami fel- 
ügyelet alá helyezte múzeumát. 



MÁRAMAR0S8ZI61ST 429 

A gyűjtemények egy egykori fürdő épület (Lónyay János-ut 
40.) nagy termében vannak elhelyezve. 1902-ben 1421 kor. 10 
fillér fordíttatott gyarapításukra. Az 1908. évi költségelőirány- 
zat : 400 kor. lakbérre, 480 kor. a segédőr fizetése, 600 kor. 
* gyűjtemények gyarapítására s 50 kor. vegyes kiadásokra. 

Az egyesület elnöke : Várady Gábor; alelnökök : 
Szabó Sándor és Hetényi Kálmán; titkár: Krém- 
nitzky Armand; pénztárnok : dr. P a p Tibor; ellenőr : 
Szilágyi József. 

a) Könyvtár és levéltár. 

1873-ban keletkezett. 

Állománya 339 kötet, köztük 1 magyar, 11 idegen nyelvű 
régi hazai nyomtatvány és 14 idegen nyelvű régi külföldi 
nyomtatvány ; továbbá 5 térkép, 7 metszet, 546 kézirat, 11 
oklevél és 93 levél, egy nagy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Szakemberek a választmány által meghatározott feltételek 
mellett mindig vehetnek kölcsön könyveket, a közönség számára 
minden héten egyszer nyitva áll. 

1902. évi gyarapodása 163 kötet, 1 térkép, 3 metszet, 
158 kézirat, 4 oklevél és 6 levél. 

b) Régiségtár, iparművészeti és néprajzi gyűjtemény. 

1901-ben keletkezett. 

Állománya 12 őskori tárgy, 6 fegyver, 140 középkori emlék, 
11 kegyeleti tárgy, 240 érem, 267 máramarosi pecsétnyomó és 
13 db néprajzi tárgy ; összesen 689 db, a többi gyüjteménynyel 
együtt egy közös nagy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Szakemberek számára mindig nyitva áll, a közönség heten- 
ként egyszer megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 684 db, ebből 240 db érem. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1901-ben keletkezett. 

Állománya 1902 végén 10 emlős, 65 madár, 1 hüllő, 33 
rovar, 82 növény, 632 ásvány, 64 kőzet és 22 kövület, összesen 
909 db volt, egy közös nagy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Szakemberek számára mindig nyitva áll, a közönség heten- 
ként egyszer megtekintheti. 

1902-ben és 1903-ban évenként 400 kor. államsegélyben 



430 MÁRAMAROS8ZIOET — MÁRIAPÓCK MARKAZ 

részesült, melyből 173 kitömött állat, 681 rovar éa 549 növény 
praeparatum szereztetett be. 

A gyűjtemények őre : B á t h o r i József; segédőr : 
Eoricska (\ y ö r g y. 



790. A polgári kör könyvtára. 

1862-beu, az egyesülettel egyedejüleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Priell Kornélia és Lator Sándor gyarapították. 

Állománya 2100 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasó-helyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé Íjából hetenként kétszer d. u. 6-tól 7 óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartalma egy hét, azontúl 20 fillér büntetés 
fizetendő. 1902-ben 4500 kötet kölcsönöztett ki belőle. 

Az 1902. évben 150 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok / F a i g e 1 Károly igazgató. 



MÁR1APÓCS. (Szabolcs vármegye.) 
791. A Szent-Bazil-rend monostorának könyvtára. 

1758-ban keletkezett 8 a szerzetes atyák után maradt 
könyvekből gyarapodott. 

Állománya 2060 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Csupán a rend tagjai használják. 

1902. évi gyarapodása 60 kötet. 

Könyvtárnok : M a x i m (I y. Ágoston. 



MARKAZ. (Heves vármegye.) 

79*2. Népiskolai könyvtár. 

Keletkezési éve ismeretlen s már régóta népkönyvtárul 
is szolgál. 

Állománya 95 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 



M ARKAZ — HABOBBOGÁT — MAK08LUD A8 431 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 7 nap. 1902-ben 16 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 
1903. évi költségelőirányzata 20 korona. 

Könyvlárnok : Dlabács Bertalan kántortanító. 



MAROSBOOAT. (Torda vármegye.) 
793. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1894-ben alapitotta az erdélyi magyar közművelődési egyesü- 
let, 1895. január 1-én nyilt meg. 

Állománya 188 kötet, az állami iskolában egy szekrény- 
ben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szembaton d. u. 
1-től 2 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap, azon- 
túl napi 2 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 128 kötet kölcsö- 
nöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Soós László állami isk. igazgató. 



MAROSLUDAS. (Torda vármegye.) 
79í. Tanítói^, nép- és ifjúsági könyvtár. 

1894-ben keletkezett. 

Állománya 935 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap d. e. 
10-tól 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
azontúl két hetenként 20 fillér büntetés fizetendő. Használati 
dij évi 4 korona. 1902-ben 540 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 108 korona fordittatottt gyarapítására. 
1903. évi gyarapodása 250 korona. 

Könyvtárnokok : D e m é n y Endre és L é t a i Antal. 



432 MAROSSZEJÍTMJHÁLY MAROSUJVÁR MAROSVÁSÁRHELY 

MAROSSZENTMIHÁLY. (Torda vármegye.) 
795. Népkönyvtár. 

1875-ben keletkezett s 1902. óta szolgál népkönyvtárul. 

Állománya 48 kötet, az állami iskolában egy szekrényben 
elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden délután 5-től 6 óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 38 kötet kölcső- 
nöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok: Dabóczy János állami isk. tanitó. 



MAROSUJVÁR. (Alsó-Fehér vármegye.) 
796. Az olvasókör könyvtára. 

1885-ben keletkezett. 

Állománya 1200 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Az egyesület tagjai használják. 
Könyvtámok : dr. B i k f a 1 v i Károly. 



MAROSVÁSÁRHELY. (Maros-Torda várm.) 

797. Az ev. ref. főgimnázium gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

A partikula 1718-ban, a sárospataki és gyulafehérvári kollé- 
giumok egyesülésekor keletkezett. A partikulának 50 darab 
könyve volt. Sárospatakról Gyulafehérvárra s innen Marosvásár- 
helyre 38 db könyv került. Gyulafehérvárott Buzinkai Mihály, 
Pósaházi János, Kaposi Sámuel tanárok s ez utóbbinak felesége, 
Rozgoni Anna, továbbá Horti és Veszprémi István református 
püspökök gyarapították. (További történetét lásd a Magyar 
Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 16,944 mű. 21.267 kötetben ós 6673 füzetben, 
ezek között 9 ősnyomtatvány és 226 régi magyar nyomtatvány; 
továbbá 96 db kézirat és egy nagyobb oklevélgyűjtemény, 
három teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. Kiválóbb 
nevezetességei : XV. századi latin biblia-kézirat, kéziratos gyógy- 
szertári műszótár 1500 körüli időből és a csiki székely krónika 
1696. évi kézirata. 



MAROSVÁSÁRHELY 433 

Szaklajstroma, betürendeB és helyi katalógusa van. 

Használók szám ara állandóan nyitva áll. Idegenek egy 
rendes tanár jótállása mellett 15—30 napig használhatják. 
Ritkaságokat, műkincseket és kéziratokat csak az elöljáróság 
engedélyével lehet használni. 

Kölcsön intézetek elöljáróinak megkeresésére a a szállítás 
költségeinek megtérítése mellett adnak belőle, ritkaságok kiköl- 
csönzéséhez azonban az elöljáróság különös engedélye szükséges. 

b) Régiséggyüjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya több ezüst emléktábla, Ősi czimer, zászló, vas- 
lemez-ing, kehely, kard, honvédpuBka, pecsétnyomók, továbbá 
olajfestmények, ezek között egy mestermű, némelyek szerint 
Van Dycktól, rajzok és kőnyomatok, a könyvtár termeiben 
elhelyezve. 

Leltára van. 

A gyűjtemények őre .Koncz József. 

Eoncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. kollégium ismer- 
tetése. — Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. kollégium 
könyvtára. (Az 1876177. évi értesitöben.) — Koncz József, 
A marosvásárhelyi helv. hitv. főtanodat könyvtár ismertetése. 
(Marosvásárhely, 1877.) — U. az. (Magyar Könyvszemle, 1879. 
évf.) — A marosvásárhelyi kollégium könyvtára többes példá- 
nyainak jegyzéke. (Marosvásárhely, 1884.) 



798. A gróf Teleki család könyvtára. 

Gr. Teleki Sámuel kanczellár (f 1822.) alapította a XVIII. 
század végén. 1798-ban kelt alapi tó-levelével családi hitbizo- 
mánynyá tette azzal az intézkedéssel, hogy a család tartozik 
azt nyilvános használatra a közönség előtt megnyitni. A könyv- 
tár a grófi család hitbizományi házában van elhelyezve s jelen- 
legi tulajdonosa gr. Teleki Samu. 

Állománya mintegy 40,000 kötet s számos kézirat, egy 
teremben elhelyezve, külön olvasóteremmel. Kiválóbb neve- 
zetességei : a Curtius műveit tartalmazó Korvin-kódex, Cornelius 
Tacitus : Annales XI. könyv és Historiarum V. k. 1—26. feje- 
zet, egy XV. századi hártyára irt latin biblia, a Teleki-kódex 
név alatt ismert nyelvemlék, régi magyar nyomtatvány 1711-ig 
terjedőleg a XVI. századból 38, a XVII. századból 187 és a 
XVIII. századból 15, összesen 240 mű. Ezek között 18 egyetlen 
példány, továbbá számos ősnyomtatvány. 

Magyar Minerva III. évf. 28 



434 MAROSVÁSÁRHELY 

Rendes nyitási napjai nincsenek. Hasznalata a család 
által alkalmazott könyvtárnok közvetítésével történik. Kölcsön 
nem adnak belőle. 

Könyvtárnok: Nemes József. 

Bibliothecae Samuelis S. B. I. Com. Teleki de Szék Pars 
Prima. (Bécs, 1796.) — Pars Secunda. (Bécs, 1800.) — Pars 
Tertia. (Bécs, 1811.) — Pars quarta (Bécs, 1819.) — Jakab E., 
A Teleki-könyvtár és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond- 
társaság. (Figyelő, VI. k.) — Ifj. Bias István, Gróf Teleki 
Sámuel első könyvtárnoka és a könyvtár első osztályozása s 
rendezése Bécsben. (Magy. Könyvszemle, 1901.) 



799. A kaszinó könyvtára. 

1833-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 1848-ban 
elpusztult s csak 1890-ben szerveztetett újra. Gyarapitásához 
br. Kemény Pál, Zeyk János s br. Bánffy János járultak ado- 
mányokkal. 

Állománya 684 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és irott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap 
d. e. 8-tól 9-ig van nyitva. 

Az 1900. évben 463 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Lakatos Sámuel. 

Alaprendszabások. (M.- Vásárhely, 1833.) — Alapszabályok. 
(M.- Vásárhely, 1853.) — A marosvásárhelyi casino alapszabá- 
lyai. (M.- Vásárhely, 1894.) — Lakatos Sámuel, Ötven év a 
marosvásárhelyi kaszinó életéből. (Maros- Vásárhely. 1886.) 

800. A rőm. kath főgimnázium gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

1708-ban keletkezett, midőn a jezsuiták az intézetet meg- 
nyitották. Nagyobb adományokkal Lázár Ádám ügyvéd, Füstös 
Károly és Bodó Ádám tanárok járultak gyarapitásához. Kovács 
Ferencz plébános 1104 darabból álló könyvtáráthagyományozta 
az intézetnek. 

Állománya 2997 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czedula-katalogusa van. 

Biztosíték mellett a tanárokon kivül mások is használhatják. 



Marosvásárhely — XAROSVÉCS 435 

Évi javadalmazása 600 korona a felszerelési átalányból, 
melyet az erdélyi r. k. státustól kap. 1902. évi gyarapodása 
146 kötet. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Keletkezési ideje ismeretlen. Nagyobb adománynyal Kovács 
Ferencz plébános gyarapította, ki 1899-ben régiség- és érem- 
gyüjteményét az intézetnek hagyományozta. 

A régiségek pontos meghatározása és szakszerű elhelyezése 
megfelelő helyiségek hiányában eddig még nem volt keresztül- 
vihető. Állománya 1724 db, ebből 529 db régiség, a többi 
érem és bankjegy, ideiglenesen a tanári szobában, az igazgatói 
irodában és a tantermekben elhelyezve. 

1902. évi gyarapodása 7 régiség s 105 érem és bankjegy. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények őre : Büchier Pál. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1708-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Dr. Erődi 
Béla főigazgató az állattárhoz, dr. Koch Antal egyetemi tanár 
az ásványtárhoz járultak nagyobb adományokkal. 

Állománya 1789 állat, 1114 növény és 1556 ásvány, két 
teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

A közönség felügyelet alatt megtekintheti. 

1901. és 1902. évi gyarapodása 10 állat. 

A gyűjtemény őre : Szántó Endre. 

A marosvásárhelyi r. k. gimnázium és nevelöház története. 
(Az 1894J95. évi értesitöben.) — A marosvásárhelyi r. k. 
főgimnázium könyvtára. (Az 1901. és 1902. évi értesitöben.) 

MAROSVÉCS. (Torda vármegye.) 
801. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1889-ben alapitotta az erdélyi magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 148 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 14 nap. Használati dij két hétre 2 fillér. 1902-ben 
61 kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

Könyvtárnok .Tályai György. 

28* 



436 MA SKOV A — MÁTÉ8ZALK A — MÁTRABALLA—- MEDO YE8 

MASKOVA. (Nógrád vármegye.) 
802. Iskolai és népkönyvtár. 

A nógrádmegyei nemzeti intézet alapította 8 1891-ben 
nyilt ,meg. 

Állománya 80 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap d. e. 11- tol 12-ig a d. u. 
4- tol 5-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama lő nap. 1902-ben 
8 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 2 kor. 60 fillér fordíttatott javadalmazására. 

Könyvtárnok .-Jankó Gyula tanító. 



MÁTÉSZALKA. (Szatmár vármegye.) 
803. A polgári kaszinó könyvtára. 

Állománya 1500 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Az egyesület tagjai számára mindennap nyitva áll. 

Könyvtárnok : Barna Béla. 



MÁTRABALLA. (Heves vármegye.) 
80t. Iskolai és népkönyvtár. 

1879-ben alapította a r. k. iskolaszék s 1884-ben nyilt meg. 

Állománya 121 kötet és 204 füzet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap délután nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 6 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 5 — 10 korona a község pénztárából. 

Könyutárnok /Szabó József kántortanító. 

MEDGYES. (Nagy-Küküllő vármegye.) 
805. Az ág. ev. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

A mai főgimnáziumi könyvtár a XVII, század első negyedé- 
ben fennállott Schulbibliothek és az 1808-ban alapított Kollegial- 
bibliothek egyesi tésóböl keletkezett 1817-ben. 



MEDOYES 437 

Állománya 20,037 kötet, ezek között több ezer darab iskolai 
értesítő, 3 ősnyomtatvány, 1 magyar és 15 idegen nyelvű régi 
hazai nyomtatvány, 3 térkép, 89 kézirat, 209 oklevél, négy 
teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az intézet tanárain kivül a kerületi lelkészek és tanítók 
évi használati dij fejében használhatják, mások évi 4 kor. 
80 fillér használati dijon kivül 12 kor. biztosítékot tartoznak 
letenni. A kikölcsönzés téritvény ellenében történik. 1902-ben 
540 kötet könyv és 575 egyéb tárgy kölcsönöztett ki belőle. 

1902-ben 500 kor. fordíttatott javadalmazására az egyház 
pénztárából és a használati dijakból, miből 135 kötet szereztetett 
be. 1903. évi költségvetése 400 kor. könyvekre, 100 kor. könyv- 
kötésre és 100 kor. a könyvtárnok tiszteletdija. 

Könyvtárnok ;Römer Károly tanár. 

bj Régiség-gyűjtemény. 

A XIX. században keletkezett. 

Állománya 87 régiség, köztük 15 fegyver, 2 gipszmásolat 
és 74 érem, egy szekrényben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre .Binder Lajos tanár. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

1843-ban keletkezett. A Vérein far Siebenbürgische Landes- 
kunde, Akner M., dr. Schenit Ferencz ásványgyüjteményekkel 
gyarapították. 

Állománya 1757 állat, köztük 13 emlős, 47 madár, 22 hüllő, 
7 hal, 1607 rovar és 62 egyéb állat, további növény- ós ásvány- 
gyűjtemény, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 100 korona. 

A gyűjtemény öre a természetrajz tanára. 

Grdser András, Geschichtliche Nachrichten iiber das 
Mediascher Gymnasium. (Az 1851152. évi értesítőben.) — Bősen- 
auer Mihály, Katalog der Lehrerbibliothek des evang. Gym- 
nasiums A. B. in Mediasch. (Az 1891192. és 1892/93. évi 
értesítőkben.) — SchtUler Ferencz, Geschichte der evang. Gym- 
nasiums A. B. in Mediasch. (Az 1895/96. évi értesítőben.) 



438 MEOOYES— MENC8HELY — MESZTEGNYŐ 

806. A magyar kaszinó könyvtára. 

1885-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 850 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Az egyesület tagjai számára mindennap nyitva áll. 

Könyotdrnokok : Kovács Árpád és Keresztes 
Jenő. 



MENCSHELY. (Veszprém vármegye.) 
807. A D. K. E. vándorkönyvtára. 

1901 szeptemberben alapította a dunántúli közművelődési 
egyesület a múzeumok és könyvtárak oroz. tanácsától kapott 
javadalomból, minek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 429 kötet, a községi elöljáróságnál egy szek- 
rényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap d. u. 1-től 2 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 461 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Szőllősy Árpád jegyző. 



MESZTEGNYŐ. (Somogy vármegye.) 
808. A r. kath. kör könyvtára. 

189b-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 200 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé Íjából havonként egyszer d. u. 5-től 6 óráig nyitva áll. 
1902-ben 193 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 10 kor. fordíttatott javadalmazására. 

Könyutárnok .Magyar József. 



MEZÓBÁ2ÍD — MEZŐBEKGEVYE 439 

MEZŐBÁND. (Torda vármegye.) 

809. A Mezőbánd és vidéki olvasó-egylet 
könyvtára, 

1865-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1219 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden szerdán és szombaton d. u. 
2-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. Használati 
díj évenként 2 kor. 40 fillér. 1902-ben 462 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Könyvtárnok : Bartha Lukács állami isk. igazgató. 



810. Népkönyvtár. 

1902 október 23-án alapította a múzeumok és könyvtárak 
orsz. tanácsa. 1902 november 29-én nyílt meg. 

Állománya 374 mii egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden hétfőn délután 2-től 5 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1903. évben 
641 kötet kölcsönöztett ki belőle. 

Könyvtárnok .Visky Gyula ref . pap. 



MEZŐBERGENYE. (Torda vármegye.) 
811. Népkönyvtár. 

1901 januárban alapította a m. kir. földmivelésügyi 
minisztérium. 

Állománya 208 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Részben irott, részben nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden vasárnap 3. e. 7-től 8-ig és 
szerdán d. u. 1-től 2 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 
14 nap. 1902-ben 250 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 100 kor. 78 fillér fordíttatott javadal- 
mazására. 

Könyvlárnok : ifj. Kádár Márton tanító. 



440 MEZÖSÁM801TD MKZÖTÁRKÁNT— MEZŐTÚR 

MEZŐSÁMSOND. (Torda vármegye.) 
812. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1898-ban alapította az erdélyi magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 145 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 10 nap. 1902-ben 115 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok: Káli Albert állami isk. igazgató. 

MEZŐTÁRKÁNY. (Heves vármegye.) 
813. Községi népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 198 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 1-től 2 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama négy hét, azontúl heti 
20 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 2208 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 40 korona. 

Kömjvtárnok : Jászberényi_Miklós. 



MEZŐTÚR. (Jász-Kun-Szolnok várm.) 

81í. Az ev. ref. főgimnázium gyűjteményei. 
a) Könyvtár. 

A XlX-ik század elején keletkezett. Nagyobb könyvado- 
mánynyal 1880-ban bárándi Kiss Sándor járult gyarapításához 

Állománya 7434 kötet, köztük 2 magyar és 6 idegen nyelvű 
régi hazai nyomtatvány, 76 térkép és 15 kézirat, egy nagy 
teremben és a tanári szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma, czédula-katalogusa, 
törzskönyve és betüsoros katalógusa van. 

A tanárokon és tanulókon kivül a város intelligens közön- 
sége is használhatja térit vény ellenében. 1902-ben 1700 kötet 
kölc8Önöztett ki belőle. 



MEZŐTÚR 441 

1902. évi javadalmazása 2118 korona, mely összegen 720 
kötet, 1 térkép és egy nagy könyvszekrény szereztetett be. 
1903. évi költségelőirányzata 1400 korona. 

Könyutárnok: Vékony Sándor tanár.* 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1860-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal a » Tisza- 
zugi régészeti társulat* járult gyarapításához, a mely több 
izben küldött a vízszabályozási munkálatok alkalmával talált 
tárgyakat. 

Állománya 283 régiség, ezek között 48 őskori és 70 közép- 
kori tárgy, 2 fegyver, 83 ujabbkori emlék, 1 néprajzi és 79 
kegyeleti tárgy; továbbá 1527 érem, egy szobában elhelyezve. 
Kiválóbb nevezetessége egy teljesen ép, szépen csiszolt kőfejsze, 
mely 1898-ban a város határában találtatott. 

Katalógusa most készül. 

Míg a lajstromozás folyik, a közönség számára sem nyit- 
tatik meg. 

Rendes évi javadalmazása nincs, a város határában talált 
tárgyak vételárát azonban mindig a főgimnázium pénztára 
fedezi. 1902. évi gyarapodása 2 db régiség és 38 db érem. 

A gyűjtemény őre .Lányi Lajos tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1860-ban keletkezett. 

Állománya 697 állat, ezek között 59 emlős, 230 madár 
22 hüllő, 26 hal, 333 rovar és 27 egyéb állat ; továbbá 1366 
növény, 1184 ásvány, 105 kőzet és 372 kövület, egy teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szakkatalógusa van. 

A téli hónapok kivételével vasárnaponként a közönség dij 
nélkül megtekintheti. 

Az 1902. évben 302 korona fordíttatott gyarapítására, mely 
összegen 28 állat, 8 ásvány és 20 kőzet szereztetett be. 
1908. évi költségelőirányzata 150 korona. 

A gyűjtemény őre: Szakács György tanár. 

A c) alatti gyűjteményt 1902-ben körülbelül 100 látogató 
tekintette meg. 

A mezőtúri ev. ref. főgimnázium könyvtárának betűsoron 
jegyzéke. (Mezö-Tur, 1900.) 



442 MEZŐTÚR 

815. A felsőrészi polgári olvasókör könyvtára. 

1867-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állomanya 720 kötet, két szekrényben elhelyezve. 
Leltára és* katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból hetenként háromszor nyitva áll. 
1902-ben 2022 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 120 kor. fordíttatott gyarapítására. 



816. A hidszegi olvasótársulat könyvtára. 

1877-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 900 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden csütörtökön este 7-től 8-ig és 
vasárnap d. e. 11-től— 12 óráig nyitva áll. 1902-ben 177 egyén 
használta a könyvtárt. 

Az 1902. évben 15 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. évi 
költségelőirányzata 56 kor. 47 fillér. 



817. A központi olvasó-egylet könyvtára. 

Keletkezési éve ismeretlen. 

Állománya 2354 kötet, tiz szekrényben elhelyezve. 
Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból hetenként kétszer d. u. 6-tól 7 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 1462 kötet kölcsönöztett ki belőle. 
Az 1902. évben 250 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnokok: Elekes Ferencz és Pantó János. 



818. A m. kir. állami felsőbb leányiskola 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1897-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 341 kötet, 31 térkép és 120 kép, a tanári szo- 
bákban e czélra készült szekrényekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Csupán a tanári testület tagjai használják. 1902-ben 60 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása oOO korona, a vallás- és közokt. minisz- 
tériumtól s a tanulóktól szedett 2 koronás könyvtárdijakból. Ez 



MEZŐTÚR — MEZÖVÁR 44$ 



összegen az 1901. és 1902. évben 160 kötet és 3 térkép szerez- 
tetett be. 

Könyutárnok: Fehér (réz a. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1897 szeptember havában keletkezett. 

Állomanya 105 állat, köztlik 7 emlős, 73 madár, 2 hüllő és 
8 hal, továbbá 84 növény és 42 ásvány, a természettudományi 
előadási teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 24 kor. 

A gyűjtemény őrei : Freyler Berta és Fehér 
Gézán é. 

819. Városi népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. k. földmivelósügyi minisztérium. 
1900 május 20-án nyilt meg. A múzeumok és könyvtárak orsz. 
tanácsa 1902-ben 2000 koronás könyvtárral egészítette ki, minek 
kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 674 kötet, a városi bazárépület egy földszinti 
szobájában öt szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából, a nyári nagy szünidő kivételével r 
minden hétköznapon d. e. 8-tól 12-ig s d. u. 2-től 5 óráig nyitva 
áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 1902-ben 6319 egyén 9987 
kötetet kölcsönzött ki. 1903. évi forgalma 14077 kötet. 

Az 1902. évben 157 kor. 91 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata: 300 kor. a könyvtárnok fizetése 
s 600 korona könyvbeszerzésre. 

Könijutárfelügyelő : dr. Lukács Imre városi t. fő- 
orvos ; kónyvtárndk : A 1 b u s z Irma. 



MEZŐVAR (Vas vármegye.) 
820. Iskolai könyvtár. 

1870 körül keletkezett s 1879 óta népkönyvtárul is szolgál. 
Állománya 117 kötet, az állami iskolában elhelyezve. 
1902-ben 77 kötetet használtak belőle. 

Könyutárnok : Kolosvári Ferencz állami isk. tanitó. 



444 MEZŐVÁR — MIKEFALTA — M1KÓFALYA — MINDSZENT 

821. Községi népkönyvtár. 

1902-ben alapította a m. k. földmiveléBÜgyi minisztérium. 
1902 deczember 29-én nyílt meg. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap cL u. 2-től 4 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 

Könyvtárnok: Kolos vári Ferencz állami isk. tanító. 



MIKEFALVA. (Kis-Küküllő vármegye.) 

822. Népkönyvtár. 

Az E. M. K. E. alapította a múzeumok és könyvtárak 
orsz. tanácsától kapott javadalomból, minek folytán a tanács 
felügyelete alatt áll. 



MIKÓFALVA. (Heves vármegye.) 

823. Népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 
Állománya 121 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Kikölcsönzés czéljából mindig nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 15 nap. 1902-ben 70 egyén 94 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok .Kormos Béla kántortanító. 



MINDSZENT. (Csongrád vármegye.) 
824. A U&-as kör könyvtára. 

1885-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 422 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa vau. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. 1902-ben 
335 egyén 680 kötetet kölcsönzött ki. 



JIIR1SZLÓ — MISKOLCZ 445 

MIRISZLÓ. (Alsó-Fehér vármegye.) 
825. Községi népkönyvtár. 

1901-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 112 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 10-től 12 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 51 egyén 
83 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok: Kiss Elek állami isk. tanitó. 



MISKOLCZ. (Borsod vármegye.) 

826. Az ágost. hitv. ev. egyház nyilvános 
közkönyvtára. 

1817-ben keletkezett. Arvai Teöreök Sándor megyei árva- 
széki ülnök végrendelet nélkül halván el, testvére s Örököse, 
Teöreök Yilma, 3141 kötetből álló értékes könyvtárát 1876-ban 
12,000 koronás alapit ványnyal együtt az egyháznak adományozta 
azon kikötéssel, hogy nyilvános könyvtár legyen s hetenként 
kétszer a jelentkezők ingyen használhassák. Adományokkal 
Ambrózy János, Dunay Imre, Záborszky Sámuel, Draskóczy 
Sámuel, gróf Telekiné és Jóny Tivadar gyarapitották. (Rész- 
letes történetét lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) 
1902-ben múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének 
ellenőrzése alá helyeztetett, mely 1000 kor. gyarapítási segély- 
ben részesítette. Az egyház ugyanez évben népkönyvtár fel- 
állítására is kapott a muzeumok és könyvtárak országos tanácsa 
javadalmából 1000 koronát, de annak e czélra való felhaszná- 
lása ez év folyamán nem történt meg. 

Állománya 1902-ben 7661 mű 10,767 kötetben, 2 kézirat. 
3 db régi magyar nyomtatvány volt, az ág. ev. egyház tanács- 
termében elhelyezve, a mely egyszersmind olvasóhelyiségül is 
szolgál. 

Leltára, szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

Használók számára minden szerdán és szombaton d. u. 
2-től 5 óráig nyitva áll. Kölcsön megfelelő biztosíték mellett 
adnak belőle. 1902-ben 745 egyén 1245 kötetet használt az 
olvasóteremben, kikölcsönzött 17 egyén 57 kötetet. 

Évi javadalmazása 300 kor. a könyvtár javára letett Teöreök- 



446 MISKOLCZ 

féle 6000 koronás alapítvány kamataiból. 1902. évi gyarapo- 
dása 78 mű 137 kötetben vásárlás utján és 43 kötet ajándék. 

Könyv tárnok : Gebe Endre. 

A miakolczi ág. hitv. ev. egyházközség nyilv. közkönyvtárá- 
nak teljes jegyzéke 1901-röl. (Miskolcz, 1902.) 



827. A borsodmegyei gazdasági egyesület 
könyvtára. 

Az egyesület 1864-ben, könyvtára 1889-ben keletkezett. 
Állománya 472 kötet, egy irodai könyvszekrényben elhelyezve. 
Leltára és írott katalógusa van. 
A tagok részére kikölcsönzés ezé Íjából mindig nyitva áll. 

Könyvtárnok : Vértessy Tivadar titkár. 

828. A borsod-miskolczi közművelődési és múzeum- 
egyesület múzeuma. 

Az 1899-ben megalakult borsod-miskolczi közművelődési és 
múzeum egyesület alapította meg. Adományaikkal a magyar 
nemzeti múzeum, a vallás- és m. k. kozokt. minisztérium, Borsod 
vármegye. Miskolcz város és mások gyarapították. 1901-ben a 
múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének ellen- 
őrzése alá helyeztetett, mely az első évben könyvtára gyarapí- 
tására 600 kor., régiségtára gyarapítására 400 kor. segélyben 
részesítette. 1902-ben 400 kor. régészeti és 500 kor. természet- 
rajzi segélyt, 1903-ban 300 kor. régészeti, 300 kor. iparművé- 
szeti és 500 kór. természetrajzi államsegélyt kapott. A vár- 
megye ezenfelül 1902-ben természetrajzi gyűjteménye létesíté- 
sére 2000 koronát, 1903-ban egy régiséggyüjtemény megvásár- 
lására 2000 koronás segélyben részesítette. Gyűjteményei a 
város tulajdonát képező egykori református főgimnáziumi 
épületben nyerve elhelyezést, 1902. október havában adattak 
át a nyilvánosságnak. 

Állománya régiségeket, ipar- ós szépművészeti, néprajzi 
és természetrajzi tárgyakat foglal magában. 

A múzeum őre .Molnár József. 

Az egyesület elnökei : dr. T a r n a y (xyula alispán és 
Soltész Xagy Kálmán országgyűlési képviselő. 

A borsod-miskolczi közművelődési és múzcum~egyesiilet alap- 
szabályzata. (Miskolcz, 1899.) 



MI8KOLCZ 447 

829. Az ev. ref. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

A XVI-ik század közepén, az intézettel egyidejűleg kelet- 
kezett. Az 1706. évben a városba tort német és rácz hadsereg 
nagyrészben elpusztította. 1749-ben ismét helyreállíttatott. Ala- 
pítványt Palóczy Horváth Mária tett a fejlesztésére 1867-ben. 
Könyvadományokkal Bodnár Sámuel 1850-ben, Korponai Sámuel 
igazgató-tanár, Szűcs György, Jóny Tivadar, Vendéghy Gábor 
és Tolcsvai Nagy Gedeon stb. járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 12,224 kötet, ezek között 5 ősnyomtatvány és 
5 db idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány, egy e czélra épült 
nagy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül az intézethez tartozó egyének is hasz- 
nálhatják. 

Évi javadalmazása 600 kor., mely összegen az 1902. évben 
58 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : dr. Jármy József tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1860 körül keletkezett. 

Állománya 56 régiség és 600 érem, egy e czélra épült 
teremben és egy zárt folyosón elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség vizsgálatok és ünnepélyek alkalmával meg- 
tekintheti. 

Évi javadalmazása 200 korona. 

A gyűjtemény őre : Molnár József tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

A gimnáziummal egy időben keletkezett. Miskolcz város 
9660 darabból álló rovargyüjteménynyel gyarapította. 

Állománya 9998 állat, ebből 9660 rovar, továbbá 350 nö- 
vény, 270 ásvány, 35 kőzet és 42 kövület, egy nagy teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség ünnepéljek és vizsgálatok alkalmával meg- 
tekintheti. 

Évi javadalmazása 200 kor. 

A gyűjtemény őre : Buday József tanár. 

Dr. Kovács Gábor. A miskolczi ev. ref. főgimnázium tor* 
tenete I-IL (Miskolcz, 1885. és 1896.) 



448 MISKOLCZ 

830. A kir. kath. gimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1878-ban keletkezett, mely évben az árvíz a régi könyv- 
tárt egészen megsemmisítette. Adományokkal Samassa József 
egri érsek, Kruesz Krizosztom főapát, Ferenczy Imre és 
Begovcsevics Róbert kanonokok, Benedek Ferencz és Szvorónyi 
József igazgatók, Luge László és Bartha Tamás stb. gyarapí- 
tották. 

Állománya 6099 kötet, ezek között egy idegen nyelvű régi 
hazai nyomtatvány, egy bérházban négy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül mások is használhatják. 1902-ben 40 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 518 kor. 70 fillér fordíttatott gyarapítására, 
mely összegen 87 kötet szereztetett be. 1908. évi költségelő- 
irányzata 500 korona. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1851-ben keletkezett. 

Állománya 1245 érem, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények őre : Haan József tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1851-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Pius Titius 
minorita, Jablonszky Flóris tanár, Baruch gyógyszerész s a 
vallás- és közokt. m. k. minisztérium járultak gyarapításához. 

Állománya 174 állat, 285 növény és 650 ásvány, öt szek- 
rényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 1902-ben 98 kor. 50 fillér for- 
díttatott gyarapítására, ebből Ő db növénymodell szereztetett be. 

A gyűjtemény őre : Xántus Gábor tanár. 

Bajay Amand, A miskolczi kir. kath. gimnázium története. 
(Miskolcz, 1896.) 

831. A m. kir. állami felső kereskedelmi iskola 
könyvtára. 

1886-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. A miskolczi 
kereskedelmi és iparkamara 2000 koronás alapítványt tett 
számára. 



MI8K0LCZ 449 

Állománya 966 kötet, egy teremben elhelyezve, mely egy- 
szersmind olvasóhelyiségül is szolgál. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma ésczédula-katalógusavan. 

A tanárokon kivül a város művelt közönsége is használhatja 
téritvény mellett. 1903-ben 112 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 494 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
41 kötet szerezteteti be. 1903. évi költségelőirányzata 400 kor. 

Könyvtárnok: Brósz Károly. 



832. A mezőgazdák társas-egyletének könyvtára. 

1897-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 450 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. 1902-ben 
860 egyén 1130 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 80 kor. 90 fillér fordíttatott gyarapítására. 



833. A nemzeti kaszinó könyvtára. 

1894-ben, a néh. Kun József által e czélra hagyományozott 
1000 kor. alap felhasználásával keletkezett. 

Állománya 1500 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljáből minden szombaton d. u. 5-től 7-ig 
nyitva áll. 

Évi javadalmazása 100—300 kor. 

Könyvtárnok : Szombati László. 

A mÍ8kolczi nemzeti kaszinó könyvtárának katalógusa. 
(Miskolcz, 1897.) 

834. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület felsőbb 
leányiskolájának gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1872-ben keletkezett. Fejlesztéséhez Özv. Szűcs Sámuelnó, 
Macskásy Sándor tanár, a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület, 
Szabó Eerencz plébános, Tóth Pál igazgató s a vallás- és közokt. 
m. k. minisztérium járultak adományokkal. 

Magyar Minerva III. évf. 29 



450 MlÖKOLCZ — MÓCS 

Állománya 224 kötet és 18 térkép, az intézet tanácstermé- 
ben álló könyvszekrényben elhelyezve, mely egyszersmind olvasó- 
helyiségül is szolgál. 

Szerzeményi naplója van. 

Csupán az intézet tanárai használják. 

Évi javadalmazása 50 kor. 1902. évi gyarapodása 15 kötet. 

Könyvtárnok : Torkos Etelka. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1872-ben keletkezett. Ferenczy Lajos alapítványt tett fej- 
lesztésére. Tárczay Kálmán orvos kagyló- ós csigagyüjteménynyel, 
Hermann Ottó ásványgyüjteménynyel gyarapította. 

Állománya 6606 állat, köztük 19 emlős, 104 madár, 10 
hüllő, 7 hal és 85 egyéb állat, továbbá 13 doboz rovar, egy 
növény- és egy ásvány gyűjtemény, az intézet természettudományi 
szertárában elhelyezve. 

Leltára van. 

Évi javadalmazása 200 kor. az ev. ref. egyházkerület pénz- 
tárából. 

A gyűjtemény őre : Szombathy Kálmán. 



MOCS. (Kolozs vármegye.) 
835. Ifjúsági és E. M. K. E. könyvtár. 

Az ifjúságit 1886-ban alapította az állam, a másikat az 
erdélyi magyar közművelődési egyesület 1895-ben. Mindkettő 
alapítása óta népkönyvtárul szolgál. 

Az ifjúsági könyvtár állománya 210 kötet, az E. M. K. E. 
könyvtáré 200 kötet, egy-egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. e. 11-től 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap. 1902-ben 150 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 56 korona 48 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására. 1903. évi költségelőirányzata 69 kor. 50 fillér. 

Könyvtárnok /Benczédi János állami isk. igazgató. 



MODOR— MOHA 451 

MODOR. (Pozsony vármegye.) 

836. A m. kir. állami tanítóképző-intézet 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1870-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1530 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 
Csupán az intézet tagjai használják. 

Évi javadalmazása 160 korona a vallás- és közokt. m. k. 
minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 23 kötet. 

Könyvtárnok : Sztankovics János tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1870-ben keletkezett. 

Állománya 354 állat, ebből 21 emlős, 75 madár, 17 hüllő, 
7 hal, 219 rovar és 15 egyéb állat; továbbá 873 növény és 
162 ásvány, a természetrajzi szertárban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az 1902. évben 100 korona fordíttatott gyarapítására, 
miből 20 állat és 30 növény szereztetett be. 

A gyűjtemény őre: Bakos Kálmán tanár. 



MOHA. (Fehér vármegye.) 
837. Népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 178 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden szombaton d. u. 2-tol 4 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 300 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : J á k ó y .1 á n o s ref . tanító. 



29+ 



452 mohács 

MOHÁCS. (Baranya vármegye.) 
838. Az iparosok olvasókörének könyvtára. 

1869-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állomanya 1229 kötet, külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenkint kétszer d. u. 6-tól 7 óráig nyitva 
áll. Használati dij havonként 20 fillér. 1902-ben 3790 mű 
kölcsönoztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 165 kor. 20 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Sebők András. 



839. A kaszinó-egyesület könyvtára. 

Az egyesület 1864-ben, könyvtára 1865-ben keletkezett. 
Adományokkal Haas K., Wanke F. t Német Lipót és Freytag 
F. gyarapították. 

Állománya 1400 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és irott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap d. u. 5-től 8-ig használható. 
Kikölcsönzés czéljából szerdán és szombaton d. u. 5- tol 7 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 175 kötet kölcsönoztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 200 korona. 

Könyvtárnokok : BodaKároly és Kerekes jános. 

Emlékkönyv a moMcsi kaszinó negyedszázados fennállásá- 
nak megünnepléséről. (Mohács, 1896.) 



8í0. Népkönyvtár. 

A muzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa alapította. 

A könyvtár állománya, melyet 1903-ban vett át a községi 
elöljáróság a mohácsi iparosok olvasó-körétől, a községi torna- 
épületben van elhelyezve, s jelenleg 338 művet tartalmaz 
338 kötetben. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 11 és 12 óra 
között nyitva áll. Az 1903. évben 186 kötet kölcsönoztetett 
ki belőle. 



MOHÁCS — MONOR — MOÓR 453 



84Í. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

A XVIII. század elején keletkezett. 
Állománya 1604 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 
Csupán a rend tagjai használják. 

Könyv tárnok : Letics Peregrinus zárdafőnök. 



MONOR. (Pest vármegye.) 
8t2. Az egyesült kaszinó és kör könyvtára. 

Az egyesület 1863-ban, könyvtára 1870-ben keletkezett. 
Állománya 2140 kötet, három szekrényben elhelyezve. 
Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 2-től 6 óráig 
nyitva áll. 

Évi javadalmazása 200 korona. 

Könyvtárnokok : Mikola László és Molnár 
Dénes. 



MOÓR. (Fejér vármegye.) 

8í3. A kapuczinas-rend kolostorának könyvtára. 

1696-ban, a kolostorral egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 5000 kötet, ezek között 3 db ősnyomtatvány, 
egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

Csak a rend tagjai használhatják. 

Évi javadalmazása 20 korona a kolostor pénztárából. 1902. 
évi gyarapodása 2 kötet. 

Könyvtárnok : Ponty Fülöp. 



8H. Nép-, iskolai és tanítói könyvtár. 

1875-ben alapította a községi iskolai tantestület. 
Állománya 765 kötet, két szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 



454 MOÓR MUNKÁCS 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 2-től 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. Hasznalati 
dij havi 20 fillér. 1902-ben 98 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

A könyvtárnak 400 korona alaptőkéje van a takarék- 
pénztárban elhelyezve. 

Könyvtárnok : Konetsny Gyula isk. igazgató. 



#45. A társaskör könyvtára. 

1870-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 938 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés ozéljából mindennap nyitva áll. 

Az 1901. évben 500 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Reszler Jakab. 



MUNKÁCS. (Bereg vármegye.) 

Hí6. A beregmegyei általános tanítóegyesület 
könyvtára. 

1878-ban keletkezett. 

Állománya 1500 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnokok .Balajthy István és Szócska 
József tanítók. 



#47. A m. k. állami főgimnázium gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

Alapját kövesligeti Komán Ferencz munkácsi ügyvéd 
vetette meg 1868-ban a maga könyvgyűjteményével, melyet 
a szekrényekkel együtt a munkácsi úgynevezett nagyobb tano- 
dának hagyományozott. Könyvadományokkal Fankovich Sándor 
igazgató és Schultz Antal tanár gyarapították. Rendezése 
1882-ben, 1885/6-ban és 1895/6-ban törtónt. 

Állománya 4755 kötet, 126 térkép és 1000 kézirat, egy 
könyvtár-teremben elhelyezve. 



mühkAcs — MURASZOMBAT 455 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa 
van. 

A tanarokon kívül mások is használhatják igazgatói enge- 
délyivel és elismervény mellett. 1902-ben 234 téritvényen 325 
kötet kölcsönöztetett ki. 

1902-ben évi gyarapodása 149 darab 1903. évi költség- 
előirányzata 311 kor. 40 fillér. 

Könyvtárnok: Kauffmann Aurél tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 502 db érem, három szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Igazgatói engedélylyel a közönség is megtekintheti. 

A gyűjtemény őre : dr. J a n k o v i c s J ó z s e f M i h á 1 y. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1868-ban keletkezett. 

Állománya 1505 állat, ezek közt 475 emlős, 65 madár, 20 
hüllő, 15 hal, 950 rovar és 250 egyéb állat ; továbbá 1165 
növény, 584 ásvány, 262 kőzet, és 63 kövület, két teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség igazgatói engedélylyel megtekintheti. 

Az 1902. évben 165 kor. 40 fillér fordíttatott gyarapítására, 
miből 32 darab növényminta szereztetett be. 1902. évi költség- 
előirányzata 200 korona. 

A gyűjtemény őre: Vargha Ferencz tanár. 

A munkácsi m. k. állami főgimnázium története. (Az 
1895196. évi érteaitőben.) 



MURASZOMBAT. (Vas vármegye.) 
848. A kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1878-ban, könyvtára 1892-ben keletkezett. 

Állománya 772 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé Íjából minden szerdán és szombaton d. u. 5-től 6 



45 6 MURASZOMBAT — MÜZ8NA 

óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama egy hónap, azontúl 
napi 1 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 486 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 34 korona fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 120 korona. 

Kőnyvlárnok: Schnell János. 



8í9. Népkönyvtár. 

1902 november 26-án alapította a m. k. földmivelésügyi 
minisztérium. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljáből minden szerdán délután nyitva áll. 
A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1903. július 16-ig 783 egyén 
919 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok: Takács R. István állami isk. tanitó. 



850. A D. K. E. vándorkönyvtára. 

1897-ben alapította a dunántúli közművelődési egyesület: 
a múzeumok és könyvtárak országos tanácsainak javadalmából 
is gyarapodott, minek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 304 kötet, az állami óvodában egy szekrényben 
elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljáből minden szerdán d. u. 1-től 2 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 1902-ben 767 egyén 
1043 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : TakácsnéKamermayer Irma 
állami óvónő. 



MUZSNA. (Udvarhely vármegye.) 
851. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1894 márczius 23-án alapította az erdélyi magyar köz- 
művelődési egyesület. 

Állománya 109 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 



MUZ8NA — NÁDASD — NAGYÁG 457 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. e. 9-től 10 
óráig nyitva áU. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl napi 
2 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 214 egyén 348 kötetet 
kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Szathmáry Lajos állami isk. tanitó. 



NÁDASD. (Borsod vármegye.) 

852. A lemezhengergyári felügyelő és munkás 
személyzet olvasó- egyletének könyvtára. 

Az egyesület 1893-ban, könyvtára 1894-ben keletkezett. 

Állománya 1087 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként egyszer este 6-tól 8 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 1882 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 519 korona fordíttatott gyarapítására. 

1903. évi költségelőirányzata: 200 korona folyóiratokra, 
200 korona könyvszekrényre s 300 korona könyvekre. 



NÁDASD. (Vas vármegye.) 

853. Népkönyvtár. 

1901-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 

Állománya 150 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 3-tól 6 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 30 nap. 1902-ben 600 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok: M. Nagy Bálint ev. tanító. 



NAGYÁG-. (Hunyad vármegye.) 
85b. A könyvtáregylet könyvtára. 

1890-ben alapították Golián Károly, Bodor Miklós. Z. 
Knöpflcr Gyula és dr. Szmik Gyula. 

Állománya 2024 kötet, négy szekrényben elhelyezve. 



458 NAGYÁG NAGYBÁNYA 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden vasárnap d. e. 9-től 10 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 4 hét, azontúl napon- 
ként 2 fillér büntetés fizetendő. Használati dij évenként 2 ko- 
rona. 1902-ben 1322 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 86 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Bauer Károly. 



855. Tanítói könyvtár. 

1891-ben alapította az állami iskola tanítótestülete s 1903 
márczius 15 óta használtatik népkönyvtárai. 

Állománya 618 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljaból minden vasárnap d. u. 2-től 3 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 

Az 1902. évben 89 korona 40 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására. 1903. évi költségelőirányzata 60 korona. 

Könyvtárnok: Orsi György állami isk. tanitó. 



NAGYBANYA. (Szatmár vármegye.) 
856. A kaszinó könyvtára. 

1834-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Bremer János 
az ötvenes években 300 német szépirodalmi művel gyarapította. 

Állománya 1500 mű 3000 kötetben, egy teremben elhelyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljaból hetenként kétszer 
d. iu 2-től 8-ig van nyitva. 

Használati dij kötetenként egy hétre 4 fillér, azontúl 
8 fillér büntetés fizetendő. 

Könyvtárnok .Bilcz István. 

A nagybányai kaszinó-egyesület könyvjegyzéke. (Nagybánya, 
1892. — A nagybányai kaszinó-egyesület könyvjegyzéke. Ren- 
dezte Bencsik János gimn. tanár. (Nagybánya, 1896.) 



857. A kath. legényegyesület könyvtára. 

1888-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Meszlényi Gyula, Dunai János, Bónis István stb. gya- 
rapították. 



XAOYBAXYA « 459 

Állománya 481 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként egyszer d. e. 11-től 12 
óráig nyitva áll. Használati dij hetenként 4 fillér. 1902-ben 
602 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 25 korona fordíttatott gyarapítására. 



858. A m. kir. állami főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Valószínűleg a minoriták alapították, midőn 1774-ben az 
intézet vezetését az eltörölt jezsuita-rendtől átvették. 

Állománya 4276 kötet, egy szobában elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül más intelligens és megbízható egyének 
is használhatják az intézeti tanárok jótállása mellett. 1902-ben 
893 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 600 korona a tanszerátalányból. 1902. 
évi gyarapodása 205 kötet. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1887-ben keletkezett. 

Állománya 1285 db régiség, ebből 25 db gipszmásolat és 
1050 db érem, két szekrényben elhelyezve. Kiválóbb neveze- 
tessége néhány egyiptomi istenszobrocska. 

Leltára van. 

A közönség bármikor megtekintheti. 

Évi javadalmazása 100 korona. 1902. évi gyarapodása 
3 db régiség és 10 db érem. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények őre : Bencsik János 
tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1887-ben keletkezett. Adományokkal a m. k. földtani inté- 
zet és a m. k. vallás- és közoktatásügyi minisztérium gyara- 
pították. 

Állománya 2418 állat, 1364 növénytani darab, 1288 ásvány 
és 1126 vegyes apróság, összesen 6136 db. természetrajzi tárgy r 
két szobában elhelyezve. 

Leltára van. 

A közönség a tanítás idején kivül mindig megtekintheti. 



460 ♦ NAGYBÁNYA 

Évi javadalmazása 250 korona. 1902. évi gyarapodása 129 
darab természetrajzi tárgy. 

A gyűjtemény őre : Halmai József tanár. 

Dr. Morvay Qyőző, A középoktatás története Nagy-Bányán 
(Nagybánya, 1896.) 

859. A minorita- rendház könyvtára. 

1687-ben alapíttatott, midőn a rend Nagybányán megtele- 
pedett. Nagybányán elhunyt rendtagok könyveivel gyarapodott 

Állománya mintegy 2500 mű körülbelül 4000 kötetben, 
egy szobában elhelyezve. 

1836-ig szaklaJ8troma és betűrendes katalógusa volt. Jelen- 
leg rendezés alatt áll. 

Csak a rend tagjai használják téritvény ellenében. 

Könyvtárnok : Dobróczky Alajos. 



860. Népkönyvtár. 

A múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa alapította. 

Állománya 335 kötet, előbb a nagybányai kaszinó kezelé- 
sében, 1903 június 25-én azonban a veresvizi m. k. bánya- 
hivatalnak adatott át. 

A megnyitását követő két hóban 128 kötet kölcsönöztetett 
ki belőle. 

861. A polgári olvasókör könyvtára. 

Az olvasókör fennállásának 25-ik évében 1884-ben ren- 
dezte be ós nyitotta meg könyvtárát. 

Állománya 1000 mű 2000 kötetben, egy teremben elhe- 
lyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából minden kedden és 
csütörtökön délután nyitva van. Használati dij kötetenként egy 
hétre 4 fillér. A tagokon kivül mások 4 kor. biztosítékot is 
tartoznak letenni. 

Könyutárnok: Székely Árpád tanító. 

A nagybányai polgári olvasókör könyvtárának sorozata. 
(Nagybánya, 1883.) — U. annak két pótjegyzéke, (ü. ott. évn.) 



NAGYBAJT* A 461 

862. Városi múzeum. 

Az 1899. június 10-iki városi közgyűlési határozattal 
alapíttatott meg, 8 kezelését a város a múzeum-egyesületre 
bízta, mely végleg 1899. aug. 31-ikén alakult meg. Gyűjtemé- 
nyei 1903-ban nyertek a város által rendelkezésre bocsátott, 
3 szobából és egy folyosóból álló helyiségben elhelyezést, s ren- 
dezésük ez év őszének folyamán Semayer Yilibald nemzeti 
múzeumi őr vezetése alatt vette kezdetét. A könyvtár hely- 
szűke miatt egyelőre korábbi helyiségében, a minorita-rendház 
egyik szobájában maradt. 

A gyűjtemények 1900 Óta a múzeumok és könyvtárak orsz. 
főfelügyelőségének ellenőrzése alatt állanak. 

Az egyesület, melyet a város évenkint 600 koronával 
támogat, 1902-ben 1024*80, 1903-ban 4809*35 koronát fordított 
a múzeum czéljaira. Ez utóbbi összegből 505*61 kor. esett 
könyvekre, 106*32 kor. régiségekre, 984*73 kor. néprajzi gyűj- 
tésre, 2932*94 kor. a berendezkedés költségeire, 219 kor. nyom- 
tatványokra és 60*75 kor. irodai kiadásokra. 

Az egyesület elnöke: dr. Schönherr Gyula nemz. 
múz. igazgató-őr, a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelő- 
ségének előadó titkára ; alelnökök : Neubauer Ferencz 
m. kir. bányaigazgató és Lakatos Ottó főgimn. tanár ; 
h. titkár : G a á 1 Lajos főgimn. tanár ; pénztárnok : M o 1- 
dován L á 8 z 1 ó takarékpénztári igazgató. 

a) Könyvtár és oklevélgyűjtemény. 

1899-ben keletkezett. Alapját néhai Svaiczer Gábor kamara- 
gróf könyvei és rajzai és néhai Szendy Antal több száz kötetre 
menő könyvtára vetették meg. 

Állománya 1902 végén 2764 kötet, 8 térkép, 3 metszet, 
47 kézirat és 48 oklevél volt. 1903-ban mintegy 130 kötettel 
és 400 db rajzzal, valamint a városi levéltárból letétképen 
átvett 54 db oklevéllel gyarapodott. 

A többi gyűjteményekkel közös szerzeményi naplója és 
leltára van. Szakok szerinti lajstromozása még nem volt meg- 
kezdhető. 

1900-ban 300 kor., 1901 óta évi 400 kor. államsegélyben 
részesült. 

Könyulárnok: Bencsik János főgimn. tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1899-ben ajándékokból keletkezett. Az egyesület 1900-ban 
kezdte meg a környékbeli őskori leletek és a nagybányai veretű 



462 KAUYBÁKYA 

régi pénzek gipszmásolatokban való beszerzését. 1902-ben a m. 
kir. bányaigazgatóság letétem ény ével, 1903-ban a városi levél- 
tárban őrzött régiségekkel, az ev. ref. egyház és a róm. kath. 
plébánia-templom letétben elhelyezett templomi régiségeivel, 
továbbá Szmik Antal budapesti mérnök több száz darabra 
menő régiség-gyűjteményével és a Meszlényi Gyula szatmári 
püspök által ajándékozott római régiségekkel; ez évben adta 
át letétképen a helybeli részvénytakarékpénztár is 1000 dbból 
álló régipénz-gyüjteményét. 

Állománya 1902 végén 1273 db volt. 1903-iki gyarapodása 
mintegy 2000 drbra tehető. 

1900-ban 200, 1901-ben és 1902-ben évi 400, 1903-ban 
400 kor. államsegélyben részesült. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

Alapját az a 6 db eredeti festményből és 29 miilapból 
álló sorozat vetette meg, a melyet az államtól 1903 végén 
letétbe kapott, s melyhez ajándék utján 1 eredeti festmény és 
Szmik Antal ajándékából egy 1100 dbból álló művészi plakát- 
gyűjtemény járult. 

áj Néprajzi gyűjtemény. 

Az 1901-ben Jankó János nemz. múzeumi igazgató-őr 
által megkezdett, s ennek halála után 1902-ben és 1903-ban 
Semayer Vilibald nemz. múzeumi őr által folytatott gyűjtés 
anyagából keletkezett, mihez Szmik Antal ajándékából 36 db 
kékfestósi minta és a városi iparos polgárok ajándékaiból a 
czéhrégiségek tekintélyes sorozata járult. 

1901-ben és 1902-ben 500 kor., 1903-ban 400 kor. állam- 
segélyben részesült. 

ej Természetrajzi gyűjtemény. 

A Szmik Antal által 1903-ban ajándékozott, 191 dbból 
álló ásványgyüjteményből áll. Rendszeres fejlesztését az 
egyesület csak a múzeum megnyitása után szándékozik fel- 
adatai közé sorozni. 

A bj ej alatti gyűjtemények őre : Myskovszky 
Ernő f őgymn. tanár. • 

A oáros részéről a gyűjtemények őrzésére ki van küldve : 
É£ly Mihály. 

Schönherr Gyula, A nagybányai városi múzeum. — 
A nagybányai múzeum-egyesület értesítője az 1900. évtől. 



NAGYBÁNYA — NAG* BECSKEREK 463 

(Nagybánya, 1901.) —- A nagybányai múzeum-egyesület érte- 
sítője az 1901. évről. (Nagybánya, 1902.) — A nagybányai 
múzeum-egyesület értesítője az 1902. évről. (Nagybánya 1903.) 



NAGYBECSKEREK. (Torontál vármegye.) 

863. A délmagyarországi tanitőegylet fiókjának 
könyvtára. 

1876-ban keletkezett. 

Állomanya körülbelől 500 db tankönyv, térkép, szemlél- 
tetési kép és egyéb taneszköz, egy teremben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 
Használók számára szükség szerint nyitva áll. 

Könyvtárnok : Fröhlich Pál tanitó. 



86í. A kegyes-tanitőrend házi könyvtára. 

Állománya 2620 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása változó. 

Könyvtárnok : Balázsi József házfőnök. 

865. A községi főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1846-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adománynyal Szabó Ferencz apátplébános járult gyarapításához. 

Állománya 3430 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Leltára és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 600 korona a főgimnáziumi alapból. 
mely összegen az 1902. évben 137 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Z a k a Gyula. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1858-ban keletkezett, midőn Simon Antal újvidéki plébá- 
nos néhány apróbb régiségből és 131 db római és ujabbkori 
éremből álló gyűjteményét az intézetnek ajándékozta. 

Állománya 133 db régiség, köztük 44 db őskori és 88 db 
antik tárgy, 1 fegyver, továbbá 499 db érem, egy teremben 



464 NAGYBEC8KBREK 

elhelyezve. Kiválóbb érdekessége egy Zsigmond-korabeli szép 
arany. 

Szaklajstroma van. 

A közönség a gimnázium igazgatójánál történt bejelentés 
után a szaktanár vezetésével megtekintheti. 

Évi javadalmazása 60 korona. 1902. évi gyarapodása 
29 db érem. 

A gyűjtemény őre : H e r r Ödön. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1850-ben keletkezett. Adományokkal Kádár Ernő cs. kir. 
nyűg., ezredes gyarapította. 

Állománya 7510 állat, ebből 17 emlős, 402 madár, 22 hüllő, 
18 hal, 6418 rovar és 633 egyéb állat, továbbá növény- és 
ásványgyüjtemény, a természetrajzi szertárban elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A közönség a gimnázium igazgatójánál történt jelentkezés 
után a szaktanár vezetésével megtekintheti. 

Évi javadalmazása 240 korona. 1902. évi gyarapodása 
38 állat és 460 növény. 

A gyűjtemény őre : Burget József. 

Herr Ödön, A gimnázium története 1846—95. (Az 1894/95. 
évi értesítőben.) 

866. A m. k. áll. felső kereskedelmi iskola 
könyvtára. 

1896-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya körülbelül 800 kötet egy teremben elhelyezve. 
Betűrendes katalógusa van. 
Az intézet tanárai használják. 

Könyvtárnok: Urhegyi János. 



867. A torontálvármegyei gazdasági egyesület 
könyvtára. 

1867-ben keletkezett. 

Állománya 800 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Használók számára mindennap nyitva áll. 

Könyvtárnok : Veress Kelemen. 



NAOYBEC6KEREK NAG YBITT8E — NAGYB0C8KÓ 465 



868. A torontálmegyei magyar közművelődési 
egylet könyvtára. 

1885-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1500 kötet, két szekrényben elhelyezve. 
Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden d. e. 11-től 12 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 800 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 
Évi javadalmazása 200 korona. 

Könyvtárnok : Jeszenszky Nándor ev. lelkész. 



NAGYBITTSE. (Trencsén vármegye.) 
869. Az olvasókör könyvtára. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 800 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés van egyleti tagok számára. 

Évi javadalmazása változó. 

Főkönyutárnok : dr. Pokorny Győző; alkönyv- 
tárnak : Treszkony Lajos. 



NAGYBOCSKÓ. (Máramaros vármegye.) 
870. Az olvasókör könyvtára. 

1874-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal dr. Munkácsy Pál, Kostenszki Béla és Hoffmann János 
gyarapították. 

Állománya 300 kötet, egy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és írott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként egyszer d. u. 6-tól 7-ig van nyitva. 
Használati díj havonként egy korona. 1902-ben 284 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Kursinszky János. 



Magyar Minerva III. évf. 30 



466 NAÖYB0R08NYÓ NAGYBUTTYIlí — NAGYCSEPCSÉNT 

NAGYBOROSNYÓ. (Háromszék vármegye.) 
871. Az olvasó-egylet könyvtára. 

Az egyesület 1881-ben, könyvtára 1871-ben keletkezett. 
A földmivelésügyi m. k. minisztérium 167 kötettel, az erdélyi 
magyar közművelődési egyesület a múzeumok és könyvtárak 
országos tanácsától kapott javadalomból 100 kötettel gyarapította 
melyek mint népkönyvtárak a tanács felügyelete alatt külön 
kezeltetnek. 

Állománya 1475 kötet, öt szekrényben elhelyezve, külön 
< >1 váróhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden szerdán, pénteken és szombaton d. u. 
4-től 6 óráig nyitva áll. A népkönyvtárak dij nélkül használ- 
hatók, az olvasó-egylet könyvtárának használati dija évi 6 ko- 
rona. 1902-ben 713 egyén 1522 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 84 korona 60 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására. 

Könyvtárnok : Butyka Vilmos. 



NAGYBUTTYIN. (Arad vármegye.) 

872. A kaszinó könyvtára. 

1867-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1000 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden héten kétszer d. u. 6-tól 
7 óráig nyitva áll. 1902-ben 325 egyén 548 kötetet köl- 
csönzött ki. 

Évi javadalmazása 100 korona. 

Könyvtárnok : Gombos Antal. 

NAGYCSEPCSÉNY. (Turócz vármegye.) 
873. A F. M. K. E. könyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 173 kötet, a gazdakör helyiségében elhelyezve. 
Könyvtárnok: ifj. Saskó Gyula gazdaköri titkár. 



NAGYDISZNÓI) — NAÜYENYED 467 



♦NAGYDISZNÓD. (Szeben vármegye.) 

87í. Az ág. ev. felső népiskola tanítói és általa- 
nos könyvtára. 

1870-ben keletkezett. 

Állománya 2500 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden vasárnap d. e. 8-tól 10-ig 
nyitva van. 

Évi javadalmazás átlag 120 korona melyet az olvasó közön- 
ségtől kap. 

Könyvtárnok : Connert Ede tanitó. 

Katalog der Heltauer Schul- und Lesebibliothek. (Nagy- 
szeben, 1890.) 



NAGYENYED. (Alsó-Fehér vármegye.) 

S/5. A Bethlen-kollégium gyűjteményei 
a) Könyvtár: 

1622-ben keletkezett, midőn Bethlen Gábor fejedelem az 
országgyűlés határozatából Gyulafehérvárott az intézetet meg- 
alapította. (Fejlődésének részletes történetét lásd a Magyar 
Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 34,518 darab, ezek közt 19 ősnyomtatvány, 
30 régi magyar nyomtatvány és 18 idegen nyelvű régi hazai 
nyomtatvány, továbbá 206 kézirat és 102 oklevél, három terem- 
ben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Kiválóbb nevezetessége Miskolczi Puah Pál Halotti prédi- 
káczióinak (H. n., 1633) egyetlen példánya. 

Szerzeményi naplója, szaki aj strome és czédula-katalogusa van. 

Használók számára hetenként 6 órán át van nyitva ; az 
intézet tanárai számára az olvasóterem, mint dolgozószoba, 
minden alkalmas időben nyitva áll. 

Kölcsön az intézet tanárai minden megszorítás nélkül, 
tanalók egyes tanárok ajánlatára, idegenek a kollégiumi elöl- 
járóság külön adott engedelmével kaphatnak belőle. Más helyekre 
csak kivételesen küldenek használatra könyveket a kollégiumi 
elöljáróság engedélyével. Az 1902. évben használt (mintegy) 
80 egyén (mintegy) 700 kötet könyvet ; kikölcsönöztetett térit- 
vónyre 43 egyénnek 299 kötet könyv. 

30* 



468 3AGYEKYED 

1902. évi javadalmazása a kollégiumi alapok jövedelméből 
3164 kor. volt. 1902. évi gyarapodása 802 kötet és 1 kélirat. 

Az 1902. évben kiadatott : személyi czimen 300 korona, 
dologiakra 2864 korona. 

Könyvtárnok: Váró Ferencz tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

P. Szathmáry Károly alapította 1862-ben. Nagyobb ado- 
mányokkal Herepei Károly, gr. Vasa Béla, br. Kemény G., 
br. Kemény Gyula, br. Zeyk J., Zeyk Dániel, Gábor és Kál- 
mán, dr. Boér Jenő, br. Kemény Gy., Gáspár J., Török B. 
és Szemerjai Károly járultak fejlesztéséhez. A főiskola elöljáró- 
sága 1898-ban a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősé- 
gének ellenőrzése alá helyezte, melynek közbenjárására 1898-tól 
1902-ig évenként 400 kor. állami segélyben részesült. 

Állománya 4200 régiség és 4220 érem, a kollégium föld- 
szinti részén egy nagy teremben elhelyezve. 

Kiválóbb nevezetességei : zsugoritottan temetkezők tumu- 
lusai ; 31 db rézkori tárgy, leginkább csákány és véső ; az 
ispánlaki lelet egy része; a scytha korszaknak Enyeden és 
vidékén talált tárgyai; egy római bronz sisak, mithra-oszlop, 
2 db tabula cerata; a gombási ősmagyar lelet tárgyai, az 
1902-ik évi ásatások anyagából nagymennyiségű Őskori festett 
edény és töredék Pókafalváról. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség a felügyelő tanár rendelkezésére álló időben 
bármikor megtekintheti. D. e. 11-től 12 óráig mindennap 
nyitva áll. 

Évi javadalmazása a kollégium pénztárából 200 korona. 
1902. évi gyarapodása 77 régiség és 56 érem. 

A gyűjtemény őre : Bodrogi János tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1848/49- ben elpusztulván, 1862-ben újra megalapittatott. 
Adományokkal Buda Elek, Tisza L., Kubinyi F., Ebergónyi 
Mózes és Kálmán, br. Kemény Gy. ; gyűjtéssel : Demeter K. 
tanár, Fennichel S., Herepei K. és Elekes K. tanárok ; prepa- 
rátumokkal pedig Demeter K., Fennichel S., Elekes K. és dr. 
Szilády Zoltán tanár gyarapították. 

Állománya az 1902. év végén : 15,115 állat, 6483 növény, 
12,901 ásvány, kőzet, kövület, a kollégium első emeletén öt 
teremben elhelyezve, a mely termek egyike tanterem, a másrk 
pedig dolgozószoba. 



KAOYEKYED 469 

Szerzeményi naplója az egész gyűjteménynek van. Szak- 
lajstroma van az állatgyüjteménynek és a növény-gyűjteménynek, 
végül az ásvány-, kőzet- és kövület 3816 darabja lajstromozva 
van, 9003 darab azonban lajstromozatlan. 

A közönség a felügyelő tanár jelenlétében bármikor meg- 
tekintheti, évenként többször van általános nyitás. 

A természetrajzi gyűjteménynek a lefolyt évben 400 láto- 
gatója volt. 

Évi javadalmazása a kollégium pénztárából 500 korona. 
1902. évi gyarapodása 142 állat, 47 növény és 100 ásvány és kőzet. 

A gyűjtemény őre : dr. S z i 1 á d y Zoltán. 

P. Szathmáry Károly, A gyula fehér vár-nagyenyedi Bethlen- 
fötanoda története. (Bécs, 1868.) — A nagyenyedi ev. ref. 
Bethlen-főiskola nagy könyvtárának többszörös példányai. (Nagy- 
Enyed, 1883.) — A nagyenyedi ev. ref. kollégium könyvtára. 
(Magyar Könyvszemle, 1884. évf.) — Az erdélyrészi ev. ref. 
tanári értekezlet jegyzökönyve. (Nagy-Enyed, 1889.) — Váró 
Ferencz, A nagyenyedi kollégium. (Nagy-Ényed, 1889.) — 
A Bethlen-kollégium legújabb története. (Nagy-Enyed, 1896.) 

876. Az iparos önképzőkör könyvtára. 

1888-ban keletkezett. 

Állománya 3000 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel . 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok .Gergelyi István. 



877. A kaszinó könyvtára. 

1832-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Az 1849. 
évi oláh pusztítás teljesen megsemmisítette. 1896 szept. 13-dikán 
beléje olvadt a megszűnt nagyenyedi polgári olvasó-egyesület 
könyvtára. 

Állománya 2700 kötet, kilencz szekrényben elhelyezve, 
külön olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. A tagok 
részére kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
6-tól 8-ig nyitva áll. 1902-ben 800 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi beszerzési átalánya 200 korona. 

Könyvtárnokok : MolnárKároly tanár és Barabás 
Károly magánzó. 



470 XAG YENYED — XAGYEKN YE — NAGYFALU 

A nagyenyedi kaszinó tagjai névsora betűrenddel s annak 
szabályai 1840-ben. (Nagy-Enyed, 1840.) — A nagyenyedi 
kaszinó tagjai névsora betűrenddel s annak szabályai 1856-ban* 
(Kolozsvár , 1856.) — A nagyenyedi kaszinó könyveinek jegy- 
zéke 1891-ben. (Nagy-Enyed, 1891.) — A nagyenyedi kaszinó 
könyvtári jegyzéke. (Nagy-Enyed, 1897.) — A nagyenyedi 
kaszinó alapszabályai. (Nagy-Enyed, 1897.) 



878. A minorita-rendház könyvtára. 

1727-ben keletkezett. 

Állománya 1300 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 
Katalógusa van. 
Használók számára minden délelőtt 9-től 12 óráig nyitva áll. 

Könyvtárnok: Deli Ödön. 



NAGYERNYE. (Torda vármegye.) 
879. A kath. olvasókör népkönyvtára. 

1897-ben alapította Szabó György plébános. 

Állománya 340 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton és vasárnap d. u. 
5-től 9 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
1902-ben 80 egyén 140 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902-ben 20 kor. fordíttatott gyarapítására, 1903. évi 
költségelőirányzata 24 korona. 

Könyvtárnok : Szántó Dénes. 



NAGYFALU. (Nógrád vármegye.) 
880. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 173 kötet, a biró házában elhelyezve. 

Könyvtárnok : Paál Márton községi biró. 



NAGYIGMÁND — NAOYILONDA 2ÍAGY1VÁN 471 

NAGYIGMAND. (Komárom vármegye.) 
881. Községi népkönyvtár. 

1895-ben alapította Sz. Kiss Károly, ev. ref. lelkész. 

Állománya 898 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden kedden, csütörtökön és 
vasárnap d. u. 2-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 
8 nap, azontúl heti 4 fillér büntetés fizetendő. Használati dij 
évi 1 korona. Az 1902. évben 1463 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 180 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Mészáros Lajos, ev. ref. tanító. 



NAGYILONDA. (Szolnok-Doboka megye.) 
882. A magyar olvasó-egylet könyvtára. 

Az egyesület 1878-ban, könyvtára 1881-ben keletkezett. 
Adományokkal gróf Teleky György, Móricz Sándor stb. gyara- 
pították. 

Állománya 418 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel . 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden szerdán d. u. 6-től 6 óráig nyitva áll. 
1902-ben 280 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 56 korona fordíttatott gyarapítására. 
1908. évi költségelőirányzata 200 korona. 

Könyvtárnok : Némethy Gergely. 



NAGYIVÁN. (Heves vármegye.) 

883. Iskolai és népkönyvtár. 

1885-ben alapította a község. 

Állománya 222 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 2-től 6 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 185 egyén 
430 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok: Énekes Endre tanító. 



472 NAGYKÁLLÓ NAGYKANIZSA 

NAGYKÁLLÓ. (Szabolcs vármegye.) 
88í. Ev. ref. nép- és ifjúsági könyvtár. 

1882-ben alapította az ev. ref. egyház. 
Állománya 372 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 11-től 12 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 124 egyén 191 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Szabó Antal tanitó. 

885. A kaszinó könyvtára. 

1842-ben az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 1849-ben 
betiltották, de 1856-ban újból megnyílt s 1861-ben már virágzó 
állapotban volt. 1863-ban a várossal együtt a könyvtár is elégett. 
1876-ban a megyei tisztviselők távoztával hanyatlásnak indult. 

Állománya 668 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olv asóhely iséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan ^használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig nyitva 
áll. Csupán egyleti tagok használhatják. 1902-ben 324 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 306 kor. 48 fillér fordíttatott gyarapítá- 
sára. 1903. évi költségelőirányzata 200 korona. 

Könyulárnok ; Magoss József. 



NAGYKANIZSA. (Zala vármegye.) 
886. A felső kereskedelmi iskola könyvtára. 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 1478 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Nyomtatott katalógusa van. 

Évi javadalmazása 200 kor. az iskolát fen tar tó nagy- 
kanizsai izr. hitközségtől. 1902. évi gyarapodása 130 kötet. 

Könyvtárnok : Halász Jenő. 

Villányi H., A nagykanizsai izr. hitközség tanintézeteinek 
története. (Nagy-Kanizsa. 1891.) — A nagykanizsai polgári és 
felső kereskedelmi iskola tanári könyvtárának jegyzéke. (Nagy- 
Kanizsa, 1900.) 



NAGYKANIZSA 473 

887. A kaszinó könyvtára. 

Az egyesület 1836-ban keletkezett. 
Állomanya 3805 kötet, nyolcz szekrényben elhelyezve. 
Leltára és nyomtatott katalógusa van. 
Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 208 egyén használta a könyvtárt. 

A nagykanizsai kaszinó könyvjegyzéke. (Nagy-Kanizsa, 
1899.) 

888. A kegyes-tanitőrend házi könyvtára. 

1765-ben keletkezett. 

Állománya 3000 kötet, 20 kézirat, több régi térkép és 
metszet, egy teremben elhelyezve. 

SzaklaJBtroma és czédula-katalogusa van. 

A ház tagjai számára mindig nyitva áll. A rend tagjainak 
más helyekre is küldenek használatra könyveket. 

Könyütárnok : Incze István. 3 



889. A községi kath. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1765-ben keletkezett, midőn gr. Batthyány Lajos nádor az 
intézetet megalapitotta. Nagyobb adománynyal Kottek Nándor 
gyarapította, ki 1870-től három éven keresztül évenként 300 
kötetet ajándékozott az intézetnek. 

Állománya 3138 kötet, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 280 kor. a város pénztárából. 

Könyvtárnok : Nyilassy Károly tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg kelotkezett. 

Állománya 1928 db régiség, a könyvtárszobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A gyűjtemény őre: Kalcsok Leó tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

A gimnázium kegyura, Batthyány Fülöp herczeg. 1850-ben 
300 db ásványnyal vetette meg alapját, ettől kezdve a város 
gyarapította. 



474 NAGYKANIZSA — NAGYKÁROLY 

Állománya 2709 állat, 1198 növény és 637 ásvány, szekré- 
nyekben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a felügyelő tanár jelenlétében megtekintheti. 

A gyűjtemény őre: Huber Imre tanár. 

Pachinger Alajos, A nagykanizsai kath. gimnázium tör- 
ténete, (Az 1895196. évi értesítőben.) 



890. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

1690-ben keletkezett. 

Állománya 4710 kötet, köztük 1 ősnyomtatvány, egy terem- 
ben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Könyvtár nok : Görög Incze házfőnök. 

Halis István, A Ferenczrená kanizsai zárdája, (Nagy- 
kanizsa, 1899.) 

NAGY-KÁROLY: (Szatmár vármegye.) 

891. A kaszinó könyvtára. 

1837-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 4915 kötet, külön teremben öt szekrényben 
elhelyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából naponként d. u. 
1-től fél 3-ig van nyitva. 

Könyvtárnok (200 kor. tiszteletdíjjal ) : Erdőhegyi 
Gyula. 

A nagykárolyi kaszinó könyvtárának katalógusa. {Nagy- 
Károly, 1893, f 1895., 1896,, 1897., 1898. és 1899.) 



892. A kegyes tanitőrend házi könyvtára. 

Alapját gróf Károlyi Sándor vetette meg 1727 deczember 
24-iki adományával, midőn 39 müvet ajándékozott 48 kötet- 
ben a rendháznak. 

Állománya 8118 kötet, ezek között az apró nyomtatványok 
gazdag gyűjteménye és több régi magyar nyomtatvány ; továbbá 
3569 kézirat és több térkép, egy teremben elhelyezve. 



NAGYKÁROLY 475 

Betűrendes katalógusa vau. 

Kikölcsönzéshez a házfőnök engedélye szükséges ; e feltétel 
mellett más helyekre is küld a könyvtár használatra könyveket. 
Évi javadalmazása 100 kor. 

Könyvtárnok : V a n k e József. 



893. A kegyes-tanitőrend kath. főgimnáziumának 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Alapját a kegyesrendiek algimnáziumának kézi könyvtára 
képezi. Ezt a főgimnázium teljes kiegészítése óta Nagy-Károly 
városa fejleszti és gyarapítja. A nagykárolyi régi kaszinó 
hirlapgyüjteményét oly feltétel alatt helyezte el benne, hogy 
e lapokat a főgimnáziumi igazgatóság tudtával és beleegyezé- 
sével, bármelyik kaszinói tag használhatja. 

Állománya 1354 mű 2650 kötet és 662 füzetben, köztük 
8 régi hazai nyomtatvány, 3 térkép és 1 kézirat, továbbá 
4895 iskolai értesitő, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül a régi kaszinó tagjai is használják. 
1902-ben 527 kötetet használtak belőle. 

Évi javadalmazása 400 kor. Nagy-Károly rendezett tanácsú 
várostól. 1902-ben 462 kor. 92 fillér fordíttatott gyarapítására, 
miből 102 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Haunstadter József tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1880 körül keletkezett. Adományokkal Vanke József, kegyes- 
tanitórendi tanár gyarapította. 

Állománya 8123 érem, egy szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma most készül. 

1902. évi gyarapodása 236 db érem. 

A gyűjtemény őre : Lőrincz Gábor tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

A XVIII. század ötvenes éveiben keletkezett. Nagyobb 
adományokkal Kocsis József tanár, dr. Jordán Ferenczné, gróf 
Károlyi Lajos, dr. Holub Emil, Fichtner Gyula és Nagy-Károly 
városa járultak fejlesztéséhez. 



476 NAGYKÁROLY 

Állománya 5046 állat, ezek között 15 emlős, 82 madár, 
2 hüllő, 6 hal, 69 rovar és 4871 egyéb állat; továbbá 133 
növény, 543 ásvány és 130 kőzet, egy teremben elhelyezve. 
Kiválóbb nevezetességei a Holub küldötte madárgyüjtemény 
és a dr. Jordán Ferenczné adta kagylógyüjtemény. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

1902. évi gyarapodása 3 állat és 110 ásvány. 1903. évi 
költségelőirányzata 136 korona. 

A gyűjtemény őre : Klacskó István tanár. 

Rozmanits Timót, A kisfaludi Madarász Ede-féle kagyló- 
gyűjtemény. (Az 1888189. és 1889190. évi értesítőben.) — 
Molczinger Imre, A nagykárolyi r. k. főgimnázium tanári 
könyvtárának lajstroma. (Az 1899(900. évi értesítőben.) — 
Hám József, A róm. kath. főgimnázium története. (Az 1895/96. 
évi értesítőben.) — Hám József és Lörincz Gábor, A Vanke 
József-féle éremgyüjtemény az 1902. évi értesítőben. 



89í. A i\ kath. legényegylet könyvtára. 

Az egyesület 1887-ben, könyvtára 1888-ban keletkezett. 
Adományokkal Tóth István, Palczer Ernő és Vanke József 
gyarapították. 

Állománya 500 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. 1902-ben 
317 kötetet használtak belőle. 

Az 1902. évben 99 kor. 40 fillér fordittatott gyarapítására. 



895. Szatmár vármegye múzeuma. 

Szatmár vármegye közönsége 1901-ben alkotott szabály- 
rendeletével alapította és 1903-tól évi 3000 koronát szavazott 
meg fejlesztésére, melyből 1500 korona évenkint a múzeumi 
alap létesítésére fordítandó, (gyűjteményei alapját a vármegye 
levéltárában őrzött régiségeken kívül a nagykárolyi Kölcsey- 
egyesül ettől átvett könyvtár vetette meg. 1903-ban a vármegyei 
vonatkozású irodalom összegyűjtésére 500 kor. államsegélyben 
részesült. 



NAOYKIKINJDA 477 

NAGYKIKINDA. (Torontál vármegye.) 
896. A kaszinó könyvtára. 

Állománya 500 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára és nyomtatott katalógusa van. 
A tagok részére kikölcsönzés czéljából hetenként egyszer 
d. u. 1-tŐl 2-ig nyitva van. 



897. A m. kir. állami főgimnázium gyűjteményei 

a) Könyvtár. 

1877-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 2608 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 
1902-ben 186 téritvényen 263 kötet kölcsönöztetett ki. 
Az 1902. évben 617 kor. fordíttatott gyarapítására a 
tanszerátalányból, mely összegen 135 kötet szereztetett be. 

Könyutárnok : Keresztes Miklós. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1877-ben keletkezett. 

Állománya 1152 állat, ezek között 20 emlős, 56 madár, 
15 hüllő, két rovargyüjtemény ; továbbá 2573 növény és 4480 
ásvány, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre: Dr. Deseö Béla. 



898. Szerb iskolai könyvtár. 

1871-ben alapította a szerb iskolaszék. 1881 óta használ- 
tatik népkönyvtárnak. 

Állománya 2010 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön d. e. 8-tól 
10 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Használati 
dij heti 2 fillér. 1902-ben 160 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 110 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 150 korona. 

Könyvtárnok : Bandity Milos tanító. 



478 NAGYK08ZLÁNY NAGYKÖRÖS 

NAGYKOSZLÁNY. (Bars vármegye.) 
. 899: A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési egye- 
sület a múzeumok és könyvtarak orsz. tanácsától kapott java- 
dalomból, minek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 150 kötet, a róm. kath. iskolában elhelyezve. 

1903. május 25-től szeptember l-ig 130 kötet kölcsönözte- 
tett ki belőle. 

Könyvlárnok : Lehoczky Márton tanító. 



NAGYKŐRÖS. (Pest vármegye.) 

900. Az eu. ref. főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

A könyvtárra vonatkozó első irott adat 1667-ből való, 
mely évben az egyház kimondja, hogy lelkészei és rektorai 
használatára a szükséges segédkönyveket megveszi, s ezek aztán 
a könyvtár tulajdonába mennek át. Első betüsoros katalógusa 
1712-ből való, melyben 130 könyv, köztük 7 magyar van fel- 
jegyezve. (Részletes történetét lásd a Magyar Minerva első 
évfolyamában.) 

Állománya 19,126 kötet, köztük 80 db régi magyar nyom- 
tatvány ; továbbá 187 kézirat, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyi seggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa 
van. 

A tanárokon kívül a választmány tagjai és a lelkészek 
díjtalanul használhatják, ismert egyének pedig kellő biztosíték 
ellenében vehetnek belőle kölcsön könyveket. 

Más helyekre csak ismert tudósoknak vagy hazai intéze- 
teknek küldenek téritvény ellenében könyveket. 

Az 1902. évben 795 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
82 kötet szereztetett be. 1903. évi költségelőirányzata 50 kor. 
a könyvtárnoknak, 186 kor. átköltöztetésre, 876 kor. könyvekre. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

A múlt század hatvanas éveiben keletkezett. 
Állománya 50 régiség és 3209 érem, a filológiai gyűjte- 
ményben elhelyezve. 



NAGYKŐRÖS 479 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
A közönség a szaktanár jelenlétében megtekintheti. 
Csupán ajándékozás utján szaporodik. 1902. évi gyara- 
]K>dása 25 db érem. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények őre : Olasz. Tózaef 
tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1837-ben keletkezett. 1854-ben br. Kadák Ádám 300 ásványt. 
1863-ban Titius Pius minorita 188 állatot ajándékozott az 
intézetnek. 

Állománya 598 állat, 1200 rovar, 230 alsóbbrendű állat, 
1112 növény, 664 ásvány, 408 kőzet és 80 kövület, két teremben 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van; szaklajstroma most készül. 

A közönség a szaktanár jelenlétében megtekintheti. 

Az 1902. évben 185 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
6 állat, 8 növény és 5 ásvány szereztetett be. 1903. évi költség- 
előirányzata 412 korona. 

A gyűjtemény őre : dr. M e n t o v i c h ¥ e r e n c z tanár. 

Polgár Mihály, Egyházi Almanach. (Pest, 1836.) — Kalocsa 
László, Hasznos Mulatságok. (1839. évf. 101. I.) — Szilády 
Áron és Szilágyi Sándor, Okmánytár a hódoltság történetéhez. 
(Pest, 1863.) — H. Kiss Kálmán, A régi nagykőrösi reform, 
gimnázium. (Sárospataki Lapok, 1882. évf.) — Ádám Qerzson 
és dr. Joó Imre. A nagy-körösi ev. ref. gimnázium története. 
(Nagy»KörÖs, 1896.) — Galgóczy Károly, Nagy-Körös váron 
monográfiája. (Nagy-Körös, 1896.) 



901. A kertészeti egylet könyvtára. 

1884-ben keletkezett, midőn a feloszlott nagykőrösi egyen- 
lőségi, kör 390 kötetet ajándékozott a kertészeti egyletnek. 

Állománya 500 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Betűrendes katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából vasárnap d. e. 10-töl 12-ig nyitva áll. 

Könyvtárnok : Hajdú László. 



480 NAGYKŐRÖS 

902. A nagykőrösi és dunamelléki eo. ref. tanitő- 
képző-intézet gyűjteményei 

a) Könyvtár. 

1864-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal a magyar 
orvosok és természetvizsgalók egyesülete, a vallás- és közokt. 
m. k. minisztérium, a katonai földrajzi intézet, Sz. Varga 
Fanni, V. Faragó Ambrus egyházi főgondnok, özv. Dadái Oláh 
Károlyné és Ádám Gerzson királyi tanácsos']' árultak fejlesztéséhez. 

Állománya 5941 kötet, egy nagy teremben elhelyezve. 
A 3505 darabot tevő egyéb taneszköz, jelesül könyvek, tör- 
ténelmi s földrajzi térképek, 1 czimeres nemeslevél, 2 oklevél, 
4 olajfestmény, 10 aczélmetszet és egy szénrajz, az igazgatói 
irodában vannak elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa 
van. 

A tanárokon kivül az intézet növendékei is használhatják. 

Évi javadalmazása 160 kor. a nagykőrösi ev. ref. egyháztól 
és az intézeti növendékektől. 1902. évi gyarapodása 91 kötet. 

Könyvtárnok : Losonczy László tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Az 1870/71. iskolai évben keletkezett. Nagyobb adományok- 
kal Kalocsa Balázs és Nagy-Kőrös város járultak gyarapí- 
tásához. 

Állománya 1095 régiség, ezek között 7 paleontológiái, 113 
prehistorikus tárgy, 3 fegyver, 6 ipari emlék, 7 gipszminta, 
915 érem és 50 bankjegy, az igazgatói irodában és egy szobá- 
ban elhelyezve. 

Kiválóbb nevezetessége egy egyenes pallos Tisza- Várkony- 
ból, mely hasonló Szent-Istvánnak Prágában levő állítólagos 
pallosához. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Csupán adományozás utján gyarapodik. 1902. évi gyara- 
podása 11 db. 

A gyűjtemény őre : Hegymegi Kiss Kálmán 
igazgató. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

A régi séggyüjtemény nyel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 3439 db, a tanári szobában egy szekrényben és 
egy ládában elhelyezve. 



NAGYKŐRÖS — NAGYKUXMADARAS 481 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
Évi javadalmazása 30 kor. a nagykőrösi ev. ref. egyház 
adományából. 

A gyűjtemény őre : dr. Dezső Gyula tanár. 

Segymegi Kiss Kálmán, A nagykörösi és dunamélléki tv. 
ref. tanitóképzö-intézet monographiája. (Nagy-Körös, 1898.) 



903. A polgári kör könyvtára. 

1844-ben keletkezett. 

Állománya 1552 kötetet tartalmazó 652 db mű, egy terem- 
ben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 
Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok : Cseri László tanító. 

Tóth József, A nagykörösi polgári kör története. .( Nagy- 
Körös, 1894.) 

904. A városi kaszinó könyvtára. 

1837-ben keletkezett. 

Állománya 1600 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

A* olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé Íjából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 1445 kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

Az 1902. évben 300 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyutárnok : Schneider Mátyás. 

A nagykörösi városi kaszinó története. (Nagy-Körös, 1887.) 
— A nagykörösi városi kaszinó könyvtárában meglevő könyvek 
jegyzéke. (Nagy-Körös, 1899.) — A nagykörösi városi kaszhió 
könyveinek jegyzéke 1903-ban. 



NAGYKUNMADARAS. (Szolnok vármegye.) 
905. Ev. ref. egyházi népkönyvtár. 

1894-ben alapította Kövendi Dénes ev. ref. lelkész. 
Állománya 578 kötet, két szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Magyar Minerva III. évf. 31 



482 NAGYKÜBÜ — NAGYLÉTA — NAUYMIHÁLT 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap (novembertől 
márcziusig) d. e. 10-től 12 óráig nyitva áll. Használati dij 
évi 60 fillér. 1902-ben 9420 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 207 kor. fordíttatott javadalmazására. 
1908. évi költségelőirányzata 141 kor. 88 fillér. 

Könyvtárnok : Kövendi Dénes, ev. ref . lelkész. 



NAGYKÜRÜ. (Jász-Kun-Szolnok vármegye.) 
906. Községi iskolai és népkönyvtár. 

Az iskolai könyvtár 1874-ben, a népkönyvtár 1898-ban 
keletkezett. 

Állományuk 667 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

írott és nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton és vasárnap d. u. 
4-től 6 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 
684 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 50 kor. 

Könyvtárnok : Romzsa János igazgató tanító. 



NAGYLÉTA. (Bihar vármegye.) 
907. Az olvasó-egylet könyvtára. 

1898-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Vilcsek József és Eovásznay Ákos gyarapították. 

Állománya 300 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és irott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer 
d. u. 5-től 6-ig nyitva áll. 

Könyvtárnok : Barth Ede. 

NAGYMIHÁLY. (Zemplén vármegye.) 
908. A kaszinó- és olvasó- egy let könyvtára. 

1869-ben keletkezett. 

Állománya 1200 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Az egyesület tagjai használják. 
Könyvtárnok: Barnai Andor. 



NAGYÖLVES NAGY PERKÁT A NAGYPESTÉNY 483 

NAGYÖLVES. (Torda vármegye.) 
909. Az E. Af. K. E. könyvtára. 

1894-ben keletkezett. 

Állománya 94 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. e. 11-től 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 15 nap. 1902-ben 
40 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 8 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Simon Károly. 



NAGYPERKATA. (Fejér vármegye.) 
910. Katholikus könyvtár. 

1903-ban alapította gr. (*yőry Teréz. 

Állománya 100 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Könyvtárnok : Hochrein Lajos tanitó. 



911. Nép- és ifjúsági könyvtár. 

1879-ben, a nagyperkátai önsegélyző egylet hagyatékából 
keletkezett s 1880-ban nyilt meg. 

Állománya 242 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. e. 10- tol 12 
óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 1902-ben 341 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 10 kor. 78 fillér fordíttatott javadalmazására. 

Könyvtárnok : Keller Károly főtanitó. 



NAGYPESTÉNY. (Hunyad vármegye.) 
912. Az olvasókör népkönyvtára. 

1900-ban alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 
Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

Kikölcsöuzés czéljából minden kedden, csütörtökön és 
szombaton d. u. 7-től 10 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés 

31* 



484 NAGTPE9TÉXY NAGTRÉDB NAGTBŐCZE 

tartama 14 nap. Hasznalati dij hetenként 2 fillér. 1902-ben 
191 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 9 kor. 80 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyutárnok : László Gyula, állami isk. tanító. 



NAGYRÉDE. (Heves vármegye.) 
913. Népkönyvtár. 

1899 november 25-én alapította a m. k. földmivelésügyi 
minisztérium. 

Állománya 179 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétfőn d. e. 11-től 12 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 198 egyén 
212 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Kucsera Alajos tanító. 



914. A r. kath. iskola könyvtára. 

1880-ban keletkezett s alapítása óta népkönyvtárul is szolgál. 

Állománya 178 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és csütörtökön d. e. 
11-től 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
1902-ben 940 egyén 1020 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 36 kor. 70 fillér fordíttatott javadalmazá- 
sára a község pénztárából. 1903. évi költségelőirányzata 24 korona. 

Könyvtárnok : Horváth Laura tanítónő. 



NAGTRŐCZE. (Gömör vármegye.) 

915. A m. kir. áll. polgári és felső kereskedelmi 
iskola gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1890-ben keletkezett. 

Állománya 780 kötet, szekrényekben elhelyezve. 

Kendezés alatt áll. 

Évi javadalmazása 300 kor. a tandijakból. 1902. évi 
gyarapodása 20 kötet. 

Könyvtárnok: Wirker István. 



XAGYRÖCZE NAOY8ÜRÁNY 485 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1898-ban keletkezett. Nagyobb adománynyal Füredi J 
járult gyarapításához. 

Állománya 1000 db érem és 53 db bankjegy, egy szekrény- 
fiókban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 1902. évi gyara- 
podása 45 db érem. 

A gyűjtemény őre: Dancsházy Gusztáv. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1876-ban keletkezett. 

Állománya 7 emlős, 119 madár, 25 db csontváz és csont- 
rész, 249 db tojás, 10 db fészek, 22 db borszesz készítmény, 
126 db csigaház és kagyló ; 1813 ásvány, 25 kőzet és 2 kövület, 
egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 140 kor. a tandijakból. 

A gyűjtemény őre : Szivák János. 

Nagy-Röcze monographiája. (Az 1881182. évi értesítőben.) 



916. A társalgó- és olvasó-egylet könyvtára. 

1861-ben keletkezett. 

Állománya 1450 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Évi 6 korona dij mellett mindenki használhatja. 

Könyvtárnok : Wirker István. 



KAGYSÜRANY. (Nyitra vármegye.) 
917. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési egye- 
sület a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsától kapott java- 
dalomból, minek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 
1903 február 15. óta van forgalomban. 

Állománya 340 kötet, a községházán elhelyezve. 

Megnyitása óta augusztus 31-ig 386 kötetet kölcsönöztek 
ki belőle. 

Könyvtárnok : Zórád Nándor községi biró. 



486 NAGYSZALONTA 

NAGYSZALONTA. (Bihar vármegye.) 
918. A kaszinó könyvtára. 

1843-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett, 1872-ben 
azonban az ev. ref. egyház tulajdonába ment át. 1873-ban 
újból megalakult az egyesület s könyvtárát is újjászervezte. 
Ajándékokkal Kultsár Imre, Csorvássy István stb. gyarapították. 

Állománya 1284 mű 2039 kötetben, nyolcz szekrényben 
elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden pénteken és vasárnap d. e. 11 -tol 
12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl 
heti 4 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 907 kötet kölcsönöz- 
te tett ki belőle. 

Az 1902. évben 214 kor. fordíttatott gyarapítására. 

1903. évi költségelőirányzata 400 korona. 

Könyvtárnok : Albert András tanitó. 



919. A kereskedők társaskörének könyvtára. 

1888-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal WeÍ8B Mór, Zsibrover Hermann és Erlich Mihály 
gyarapították. 

Állománya 622 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 3-tól 4 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 544 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1903. évben 100 kor. fordíttatott gyarapítására. 

1903. évi költségelőirányzata 200 korona. 



920. A községi gimnázium gyűjteményei, 
aj Könyvtár. 

A XVII. század végén, az intézettel egyidejűleg kelet- 
kezett. Adományokkal Rajta Péter földbirtokos, Balog Imre 
törvényszéki elnök és az 1871-ben feloszlott polgári kaszinó- 
egyesület gyarapították. 

Állománya 2375 kötet, köztük 33 régi magyar nyomtat- 
vány, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és czédula-katalogusa van. 

Évi javadalmazása 600 kor. a gimnázium pénztárából. 
1902. évi gyarapodása 70 kötet. 



NAGYSZALONTA NAGYSZEBEN 487 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Keletkezési éve ismeretlen. 

Állománya 1521 régiség, köztük 1510 érem, egy szekrény- 
ben elhelyezve. 

Jelenleg rendezés alatt áll. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1876 körül keletkezett. Adományokkal Tisza Kálmán 
miniszterelnök és Mester Atilla körorvos gyarapították. 

Állománya 829 állat, ebből 40 emlős, 193 madár, 6 hüllő, 
550 rovar és 40 egyéb állat, továbbá növény- és ásvány- 
gyűjtemény, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 800 kor. a gimnázium pénztárából. 1902. 
évi gyarapodása 2 állat és 30 növény. 

A gyűjtemények őre : Király József. 

Gere Ferencz és Katona Mihály, A nagyszalontai községi 
algimnázium 200 éves múltjából. (Az 1895196. évi értesitőben.) 



921. Az olvasó-egylet könyvtára. 

1875-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1300 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok : Albert András. 



NAGYSZEBEN. (Szeben vármegye.) 

922. Az ág. ev. tanitóképző-intézet gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1878-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 1850 kötet, egy szobában elhelyezve. 
Szaklajstroma ós czédul a- katalógusa van. 
Évi javadalmazása 400 kor. az intézeti alapból. 1091/1902. 
évi gyarapodása 190 kötet. 

Könyvtárnoka az intézet egyik tanára. 



488 NAGYSZEBEN 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1878-ban keletkezett. 

Állománya 20 emlős és 71 madár, az intézet szertárában 
elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre az intézet egyik tanára. 



923. A báró Bruckenthal-múzeum. 

Báró Bruckenthal Sámuel, Erdély kormányzója (f 1803.), 
a XVIII. század második felében nagy áldozatokkal létrehozott 
könyvtárát, régiség-gyűjteményét, képtárát és ásványgyüjtemé- 
nyét végrendeletileg nyilvános múzeummá tette és 36,000 frtnyi 
tőkével látta el. Az örökhagyó a múzeumot egyenes utódainak 
védnöksége alá helyezte azzal a kikötéssel, hogy ha ezek férfi- 
ágon kihalnak, a tulajdonjog a nagyszebeni ev. egyház által 
fentartott gimnáziumra szálljon. Ez 1872-ben meg is történt, 
mikor a Bruckenthal-palota is a nagyszebeni ev. egyház tulajdo- 
nába ment át. 

a) Könyvtár. 

A Bruckenthal-könyv tárral egyesitett ág. ev. gimnáziumi, 
az ősnyomtatványokban gazdag »Kapellen-Bibliothek«-ből kelet- 
kezett. Később a feloszlatott nagyszebeni jogakadémia könyv- 
tára is hozzá csatoltatott. 

Állománya 104,127 kötet, 576 db és 113 kötet metszet, 
továbbá 1076 kézirat 13 szobában elhelyezve, külön olvasó- 
teremmel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa 
van. 

Az olvasóterem mindennap d. e. 11-től l-ig és d. u. 3-tól 
5-ig, július és augusztusban csupán d. e. 11-től l-ig használ- 
ható. Kölcsön is adnak könyveket mindenkinek díjtalanul. 
1902-ben 2295 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 6000 kor. az alapítványok kamataiból. 
1902. évi gyarapodása 1136 kötet és 62 műlap. 

b) Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1817-ben keletkezett. A gyűjtemény prehistorikus és római 
tárgyai főleg néhai Ackner Mihály hammersdorfí lelkész 
gyűjtéséből származnak. Különösen azonban a szászföldi közép- 
és ujabbkori ötvösművek és iparművészeti tárgyak tekinteté- 
ben bir jelentőséggel. 



NAGYSZEBEN 489 

Állománya 3838 db régiség és 60,402 db érem, két terem- 
ben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség 80 fillér belépődíj lefizetése mellett minden 
nap megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 8 db régiség és 72 db érem. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

1817-ben keletkezett. 

Állománya 1127 eredeti festmény, köztük 113 hazai és 
1014 külföldi, 117 képmásolat és 209 szobormű-másolat, 21 
szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség májustól novemberig minden csütörtökön és 
vasárnap d. e. 11-től 1 óráig díjtalanul megtekintheti, máskor 
80 fillér belépődíj mellett. 

1902. évi gyarapodása 2 db kép és 62 rézmetszet. 

d) Természetrajzi gyűjtemény. 

1817-ben keletkezett. 

Állománya 377 db ásvány, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az előbb emiitett gyüjteménynyel egyidejűleg tekinthető 
meg. 

Mindhárom gyűjtemény közös évi javadalma az alapítványi 
kamatokból 10,000 kor. 

A gyűjtemények őre : Csáki Mihály tanár ; segédőr : 
W e i 8 s Vilmos tanár ; gyakornok : Veress Benedek. 

Müller F., Die Incunabeln der Hermannstadter Capellen- 
Bibliothek I—IL (H és évn.) — Reissenberger L., J>ie sieben- 
bürg. Münzen des freih. Sámuel von BruckenthaVschen Museums 
in Hermannstadt (Ev. iskolai értesítő 1878179. és 1879/80. 
évekről.) — Dr. Tóth S., Erdély első képtára. (Képzőművészeti 
Szemle, 1880. évf.) — Führer durch die Gemáldegalerie. 
(Nagyszeben, 1882.) — U. annak ujabb kiadásai. (Nagyszeben, 
1884., 1889. és 1893.) — Freiherr von BruckenthaV sches 
Museum in Hermannstadt. (Nagyszeben, 1884.) — Frimmel 
Th., Kitiné Galeriestudien. N. F., Lief. 1. (Bécs, 1894.) — 
Csáki Michael, Skizzen zu einem Führer durch das Báron 
BruckenthaV sche Museum. (Nagyszeben, 1895.) — Katalog, der 
Bibliothek des Báron BruckenthaVschen Museums in Hermann- 
stadt. l—S füzet. (Nagyszeben, 1896—900.) — M. Csáki, Führer 
durch die Gemáldegalerie. (Nagyszeben, 1901.) — M. Csáki, 



490 NAGYSZEBEN 

Báron Bruckenthal'sche Gemaldegalerie. Eine Auslese von 40 
Gemalden in Heliogravuren-Imitation. Hcrausgegeben im 
Anftrage des Kuratoriums. (Hermannstadt, 1903.) 



92í. Az erdélyi Kárpát-egyesület múzeuma. 

A Nagyszebenben székelő erdélyi Kárpát-egyesület (Sieben- 
bürgischer-Karpathen- Vérein) alapította 1880-ban s 1896-ben 
nyilt meg a közönség előtt. 1900 óta a múzeumok és könyv- 
tárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alatt áll. 

Az egyesület elnöke: dr. Lindner Gusztáv kir. 
tanácsos, nyűg. egyetemi tanár, orsz. képviselő; alelnökök: 
Römer Gyula felsőbb leányiskolái tanár ésGutt Róbert 
takarékpénztári ellenőr ; tilkár ; Capesius Alfréd bank- 
hivatalnok. 

A múzeum alapját a Binder Frigyes-féle tengerentúli 
néprajzi gyűjtemény, valamint Sigerus Emil ajándékai vetették 
meg. Mai állománya mintegy 2200 db néprajzi tárgy, a 
természettudományi egyesület palotájának földszintjén három 
teremben elhelyezve. 

Évi javadalmazása körülbelül 4000 korona, mely összeget 
az egyesület közadakozás utján szerez be. Az állam 1900-tól 
1902-ig évi 1000, 1903-ban 800 kor. sególylyel járul gyara- 
pításához. 

A gyűjtemény -őri állás jelenleg üresedésben van. 

Jahrbuch desSiebenbürgischenKarpathenvereins I— XXIII. 
évf. (Nagyszeben, 1881—1903.) 



925. Az erdélyi természettudományi egyesület 
múzeuma. 

Az egyesület 1849-ben keletkezett s gyűjteményei alapját 
Bielz Mihály vetette meg természetrajzi gyűjtésével. A lassan, 
de tervszerüleg gyarapított gyűjteményeknek 1851-ben az ev. 
gimnázium adott helyet. 1858-ban az u. n. kék városháza ter- 
meibe, 1862-ben egy e czélra bérelt házba költözött át. 1873-ban 
a gyűjtemények a báró Bruckenthal-palotában kaptak csekély 
bérért alkalmas helyiséget. 1894/95-ben épité fel az egyesület 
mai múzeumi palotáját, melyben a gyűjtemények végleges 
elhelyezést nyertek. 



NAGYSZEBEN 491 

Az egyesület tagjainak száma 300. 

Évi javadalmazása körülbelül 5000 korona. 

Elnök; dr. Jickeli Károly Frigyes; alelnök: 
dr. Capesius József szemináriumi igazgató ; titkár : 
dr. Czekelius Dániel; múzeumi igazgató: Kimako- 
wicz Mór. 

a) Könyvtár. 

Az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 1883-ban örökölte 
a Fusz Mihály 200 kötetnyi szakkönyvtárát. Nagyobb adomá- 
nyokkal még Sill Viktor és Riess Károly gyarapították. 

Állománya 1600 munka és több ezerre menő folyóirat,. 
egy teremben elhelyezve. 

Könyvtárnok : Bredt János, gimnáziumi tanár. 

b) Néprajzi gyűjtemény. 

Az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 1862-ben Binder 
Ferencz 20,000 forintra becsült középafrikai és szudáni gyűj- 
teményét ajándékozta a múzeumnak. Nagyobb adományokkal 
fyarapitották még: 1875-ben dr. Breckner Kína, Japán és 
ndiából, 1895-ben dr. Jickeli Abyssiniából, 1895/96-ban dr. 
Sachseuheim Braziliából, Kínából, Japánból stb., továbbá 
Meliska Uj-Zeelandból és Ausztráliából. 

A gyűjtemény állománya nincs összeolvasva, sem osztá- 
lyozva. A leltározást, összeolvasást és osztályozást, a mely hosz- 
szabb idei fáradságos munkával jár, most végzik. 

A téli hónapok kivételével miniden vasárnap és csütörtökön 
d. e. 10-től l-ig díjtalanul megtekinthető. 

A gyűjtemény őre: Michaelis Ferencz. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 1853-ban megvették 
a Stetter-féle madár-gyüjteményt, 1858-ban a Bielz-féle gyűjte- 
ményt, majd 1866-ban az Ackner Mihály gazdag ásvány- és 
őslény-gyűjteményét, mely utóbbihoz az erdélyi honismertető 
egyesület (Vérein für Siebenbürgische Land eskün de) és a szász 
nemzetiség egyeteme is hozzájárult azon kikötéssel, hogy az 
egyesület az összes erdélyi szász evangélikus középiskoláknak 
juttat á8ványgyüjteményeibol s könyveinek kettőspéldányaiból. 
Nagyobb adományokkal gyarapították : Lerchenfeld, dr. Kayser 
és Fuss Mihály, kik herbáriumaikat az intézetnek hagyomá- 
nyozták; továbbá Untchj, Binder, dr. Czekelius növónygyüjte- 



492 NAGYSZEBEN 

menyeikkel ; Binder (1862.), dr. Jickeli (1877.), dr. Binder János 
(1889.), Kimakowicz, Sachsenheim (1895.), Henrich (1895.), 
Birthler (1895.), dr. Czekelius (1896.) állatgyüjteményeikkel ; 
Bielz Mihály, dr. Czekelius, Hauer J., dr. Hörnes, dr. Herbich 
és dr. Kraus H. ásvány- és őslénytani gyűjteményekkel. 

E gyűjtemény a következő csoportokra oszlik : I. állattani 
rész : a) emlősök, b) madarak, c) csúszómászók és kétéltűek, 
d) halak, e) molluskák, f) crustaceák, g) arachnidák és myrio- 
podák, h) hymenopterák, i) coleopterák, k) lepidopterák, l) dip- 
terák, rhynchoták, neuropterák és orthopterák, m) férgek, n) 
echinodermaták és o) coelenteráták ; II. növénytani rész; III. 
ásvány-földtani rész. Az egyesület az utóbbi időben egy őskori 
gyűjtemény alapítását is megkezdette. 

Mindezek hét teremben vannak elhelyezve s állományuk 
még nincs számbavóve. 

A közönség a téli hónapok kivételével minden vasárnap 
és csütörtökön d. e. 10-től l-ig díjtalanul megtekintheti. 

A gyűjtemény őrei: Kimakovicz Mór (állattár), 
Schullerus J. (növénytár) és PhlepsOttó (ásványtár). 

Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen 
Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. I—IL 
Bánd, (Nagyszeben, 1849—902.) — Der Siebenbürgisehe Vérein 
für Naturwissenschaften zu Hermamistadt, nach seiner EnU 
8tehung, 8einer Entwicklung und seinem Bestande. (Nagy- 
szeben, 1896.) 

926. Az erdélyi szász gazdasági egyesület 
könyvtára. 

Az egyesület 1845-ben, könyvtára 1867-ben keletkezett. 

Állománya 1400 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czó Íjából naponként d. e. 8-tól 12-ig és d. u. 3-tól 5-ig 
nyitva áll. 1902-ben 300 egyén 500 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 876 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Herbert Péter gazd. vándortanító. 

Alphabetischer Katalog der Büchersammlung des sieben- 
bürgisch-sáchsischen Landwirtschaftsvereins. (Nagyszeben, 1890.) 
— Etitstehung, Umgestalltuny und Entwickelung des 8. 8. Latid- 
wirtschaftsvereins und dessen Wirksamkeit in den Jahren 
1845—95. (Nagyszeben, 1895.) 



NAGYSZEBEN 49$ 

,927. A gör. kei román főegyházmegye 
szemináriumának gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1881-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Nicanor 
Frates és Hanoi a János járultak gyarapításához. 

Állománya 2296 kötet, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A tanárokon kívül elismervény mellett az intézeti növen- 
dékek is használhatják. 

Évi javadalmazása 300 kor. a növendékek által fizetett 
különféle dijakból. 1901. és 1902. évi gyarapodása 242 kötet. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 89 régiség és 51 érem, egy szekrényben elhe- 
lyezve. 

Leltára van. 

A közönség az igazgatóság beleegyezésével megtekintheti. 

1901. és 1902. évi gyarapodása 9 érem. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1875-ben keletkezett. 

Állománya 1305 állat, 612 növény, 142 ásvány. 120 kőzet 
és 67 kövület, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

A közönség az igazgatóság engedélyével megtekintheti. 

Évi javadalmazása 100 kor. a növendékek által fizetett 
különféle dijakból. 

1901. és 1902. évi gyarapodása 387 növény és 121 kőzet 

A gyűjtemények őre : Vatasan Miklós. 



.928. A m. kir. állami főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Valószínűen 1692-ben keletkezett, midőn a jezsuiták az 
intézetet megalapították. Első leltára 1821-ből való. 1855-ben 
700-nál több kötet államköltségen vétetett meg a Benigni-féle 
könyvtárból. Sok növénytani mű a Baumgartner-féle könyv- 
tárból került mint ajándék a főgimnázium birtokába. A bécsi 
tudományos akadémia 1896-ig összes kiadványait ajándékkép 
küldte meg az intézetnek. Nagyobb adományokkal Hochmeister 



494 NAGYSZEBEN 

M., Zathureczky K.. Wáchter Frigyesné, Szábel Alajos, Szabó 
F. plébános, Palczer Karoly főgimn. tanár, a m. földtani inté- 
zet, m. tud. akadémia 8 a vallás- és közokt. m. k. minisztérium 
járultok gyarapításához. 

Állománya 11,850 kötet, köztük 3 ősnyomtatvány ; továbbá 
15 kézirat, 10,000-nél több németországi iskolai értesítő, a 
magyarországi középiskolák értesítőinek csaknem teljes gyűjte- 
ménye és több térkép, három szobában elhelyezve, melyek 
egyike olvasóhelyiségül is használható. 

Szerzeményi naplója és czódula-katalogusa van; szak- 
lajstroma most készül. 

A tanárokon kivül intézeti tanulók, sőt mások is használ* 
hatják egy intézeti tanár jótállása mellett. 

Évi javadalmazása 1200 kor. az átalányból, mely összegen 
az 1902. évben 226 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Strauch Béla. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1860 táján keletkezett. 

Állománya 1 középkori és 1 kegyeleti tárgy, 47 gipsz- 
másolat és 1577 érem, a filológiai múzeumban négy szekrény- 
bán elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei 4 dák érem és Barabás 
Miklós egy kréta-rajza az 1820-as évek végéről. 

A közönség a szertárőr jelenlétében mindig megtekintheti. 

Szerzeményi naplója van. 

Évi javadalmazása 257 kor. 1902. évi gyarapodása 7 gipsz- 
másolat, 22 érem és 7 kép. 

A gyűjtemény őre : dr. Székely István. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1854-ben keletkezett. 

Állománya 3439 állat, 3906 növény és 1600 ásvány, tizen- 
nyolcz szekrényben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : egy 
mammuth-lábszárcaont és a vidék faunáját s flóráját feltüntető 
gyűjtemények. 

Szerzeményi naplója és ssaklajstroma van. 

A közönség a szertárőr jelenlétében mindig megtekintheti. 

Évi javadalmazása 323 kor. 1902. évi gyarapodása 3 állat 
és 2 ásvány. 

A gyűjtemény őre : E. Jakab Géz a. 

Sobola János, Kurze kist Shizze des rom. kath, Gymna- 
siums in Hermann&tadt. (Az 1854,55. évi értesítőben.) — 



HA.GY8ZEBEK 495 



Veress Ignácz, Adatok az intézet történetéhez, (Az 1877178. és 
1883/84. évi értesítőkben.) — Dr. Baross Gábor, A nagyszebeni 
állami főgimnázium története. (Nagyszeben, 1896.) 



929. A Magyarország erdélyi részeiben levő ág. 
hitű. ev. országos egyház könyvtára. 

Az a. n. szuperintendens! könyvtárból keletkezett, mely a 
szorosan vett konzisztoriumi részszel együtt a kerület régi veze- 
tőinek könyveit tartalmazza. A modern könyvtár zömét Zimmer- 
mann József Andrásnak 1875-ben, továbbá Gébbel Ferencz- 
nek 1877-ben ajándékozott könyvtárai teszik, melyek önállóan 
kezeltetnek. Ujabban Tentsch Gr. D. hagyatékából került oda 
néhány száz kötet. 

Állománya 10,000 kötet, köztük néhány ősnyomtatvány és 
kézirat, továbbá több oklevél és térkép, hat teremben elhe- 
lyezve. 

Szaklajstroma van. 

Használók számára minden szerdán d. e. 11- tol 1 óráig 
nyitva áll. Kikölcsönzés van megbízható egyéneknek téritvény 
mellett. 

Évi javadalmazása nincs meghatározva. 

Könyvtárnokok : Pritsch Károly és dr. ürendt 
Frigyes. 

Eatalog der Bibliothek der evang. Landeskirche A. B. in 
Siebenbürgen. (Nagyszeben, 1889.) 



930. A magyar polgári kör könyvtára. 

Az egyesület 1884-ben, könyvtára 1885-ben keletkezett s 
1887-ig önállóan szerepelt. Adományokkal Boros Gábor, Gidó- 
falvi Géza tanárok és a Magyar Hirlap gyarapították. 

Állománya 4026 kötet, hat szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 2-től 3 óráig 
nyitva áll. 'Használati dij a kör tagjainak negyedévenként 
60 fillér, kültagoknak 2 korona. 1902-ben 3718 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 193 kor. 90 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 408 korona. 

Könyvtárnok /Dezső B. Antal. 



496 NAGYSZEBEN 

Dezső B. Antal, A nagyszebeni magyar polgári kör 
könyvtárának jegyzéke, (Nagyszeben, 1894.) — A nagyszebeni 
magyar olvasó-egylet évkönyve az 1886. évről. — A nagy- 
szebeni magyar polgári kör vázlatos története. (Nagyszeben, 
1887.) — A nagyszebeni magyar polgári kör évi jelentései. 
(Nagyszeben, 1893. és 1895.) 



931. Népkönyvtár. 

1902 októberben alapította a múzeumok és könyvtárak 
országos tanácsa. 1902 deczember 1-én nyílt meg. 

Állománya 670 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 5-től 7 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Az 1908. év első 
felében 175 egyén 418 kötetet kölcsönzött ki belőle. 

Az 1902. évben 2000 korona fordíttatott javadalmazására. 

Könyutárnok : Tiszovszky Dániel tanitó. 



932. A polgári és iparos-egylet könyvtára. 

1840-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 2500 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Az egyesület tagjai számára mindennap nyitva áll. 

Könyvtárnok : Neugeboren Albert. 
933. A r. kath. tanitő-egylet könyvtára. 

1878-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 158 kötet és 240 füzet, egy szekrényben 
elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként egyszer nyitva áll. 

1902-ben 30 korona fordíttatott gyarapítására. 



93b. A román irodalmi és közművelődési 
egyesület könyvtára. 

1862-ben, közvetlenül az egyesület megalakulása után 
keletkezett. Adományaikkal a magyar tud. akadémia, a bécsi és 
bukaresti akadémiák, Baritiu, Mangiuca és Moga gyarapították. 



NAGYSZEBEN NAGYSZÉCSÉXY 497 

' Állománya 18,971 kötet, húsz szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétköznapon d. u. 4-től 
6 óráig nyitva áll. 

Az 1901. évben 600 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyv tárnok ; Togan Miklós esperes. 

Nioolau Togan, Catalogrd bibliotecei Asociatiunii pentru 
literatura romána si cultura popondui román. (Nagyszeben, 
1895.) — 4 román irod. és közművelődési egylet alapszabályai. 
(Nagyszeben, 1897.) 



935. A városi fegyvertár. 

1872-ben keletkezett, midőn Nagy-Szeben városa a tulaj- 
donát képező fegyvereket, zászlókat, védelmi eszközöket és 
egyéb hadtörténelmi emlékeket a városháza egyik tornyában 
szakszerűen rendezve felállította. A gyűjtemény azóta örök 
letéteményekkel is gyarapodott. 

Állománya 931 db fegyver, 15 zászló és 44 egyéb tárgy, 
egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van ; szaklajstroma most készül. 

A közönség számára hetenként kétszer díjtalanul nyitva áll. 

A gyűjtemény őre : Albrich Jenő városi gazda. 

Führer durch die Hermannstádter Rüstkammer. (Nagy- 
Szeben, évn.) 



NAGYSZÉCSÉNY. (Nógrád vármegye.) 
936. A Szent-Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 

A XVII. század elején keletkezett. 

Állománya 2375 kötet, köztük 25 ősnyomtatvány és 23 db 
régi magyar nyomtatvány ; továbbá 65 kézirat és rajzolt, színe- 
zett nemzeti czimerek 1700— 1703-ból, két teremben elhelyezve. 

Katalógusa most készül. 

Könyvtárnok : Bacsich Metód házfőnök. 



Magyar Minerva III. évi. 32 



498 NAGYSZOMBAT 

NAGYSZOMBAT. (Pozsony vármegye.) 

937. A kath. érseki főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Az 1784 óta fennálló könyvtár 1878-ban lett jelen tó kény nyó. 
midőn Sipeky Ágost, Prileszky Antal és Ordódy Mór családi 
könyvtárai egyesittettek az előbbi kis gyüjteménynyel. Simor 
János bibornok, herczegprimás, Somogyi Károly és Bubla 
Károly esztergomi kanonokok szintén sok becses munkát aján- 
dékoztak a könyvtárnak. Ujabban Palásthy Pál félsz, püspök, 
esztergomi kanonok halála után, annak kézikönyvtárából kapott 
több művet. 

Állománya 22,433 kötet, ezek közt 15 latin nyelvű régi 
magyar nyomtatvány; továbbá 4 térkép és 41 kézirat, öt 
szobában elhelyezve, a mely szobák egyike egyszersmind olvasó- 
termiül szolgál. 

Szakok szerinti czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül mások is használhatják egy intézeti 
tanár jótállása mellett. 

Évi javadalmazása 800 kor. 1902. évi gyarapodása 260 
kötet. 

Könyutárnok : Sinkó József tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1886-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal Tagányi 
Alajos tanár, Ebenhöch Ferencz győri kanonok és Füredi 
Arthur járultak gyarapításához. 

Állománya 20 újkori emlék, 20 kegyeleti tárgy és 1480 
érem, a könyvtár nagy helyiségében három szekrényben el- 
helyezve. Kiválóbb nevezetességei római császári pénzek s 
Európa egyes államainak pénznemei. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedelmével megtekintheti. 

Csupán ajándékozás utján szaporodik. 1902. évi gyarapo- 
dása 50 érem. 

A gyűjtemény őre: dr. Lőrincz (tj-uU tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Keletkezési éve ismeretlen. Nagyobb adományokkai Forstin- 
ger Rezső, Kanovich Nándor és Simor János járultak gyara- 
pításához. 



NAGYSZOMBAT 499 

Állománya 987 állat, ezek közt 40 emlős, 102 madár, 25 hüllő, 
60 hal, 690 rovar és 120 egyéb állat ; továbbá 20,000 növény, 
600 ásvány, 200 kőzet és 55 kövület, két szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedelmével mindig 
megtekintheti. 

Évi javadalmazása 120 korona. 

A gyűjtemény őre : H u d y m a Emil tanár. 

A nagyszombati érseki főgimnázium könyvtára 1879-ben. 
(Nagy-Szombat, 1879.) — Melcsiczky L., A nagyszombati érseki 
főgimnázium könyvtárának czimjegyzéke. (Az 1886/87., 1887188. 
és 1888J89. évi értesítőkben.) — Horváth Zoltán, A nagyszombati 
kath. érs. főgimnázium története. (Az 1894/95. évi értesitőben.) 



938. A magyar közművelődési egyesület kö nyulára. 

A pozsonyi magyar közművelődési egyesület nagyszombati 
fiókja alapíttatott 1886-ban. (Történetét lásd a Magyar Minerva 
első évfolyamában.) 

Állománya 5126 kötet s 88 darabból álló zenemű-gyűjte- 
mény, egy teremben 8 rendes nagy és 2 kisebb felső-szekrény- 
ben elhelyezve. A könyvtárhoz tartozott 29 db 1848/49. évi 
hírlapot, kiáltványt stb. Alszeghy János időközben további 
gyűjtésekkel gyarapította, s igy a könyvtárnak 1902 szept. 19. óta 
egy külön e czélra készített kettős szekrényben elhelyezett 
^történeti emléktára* is van, egyelőre 204 db értékes tárgy- 
gyal; ezek közt 1848/49-re vonatkozó hírlap, nyomtatvány, 
kőnyomat, kézirat, arcz- és gunyképek. pénzek, fegyverek stb. 
130 db. Előző korból legrégiebbek eredeti (magyar nyelvű) s 
helyi vonatkozású kéziratok 1587., 1614., 1640. stb. évekből; 
legnjabbkori emlékek közt igen becses Aponyi Albert gróf a 
m. közművelődési egyesület érdekében 1902 okt. 28-án kibocsá- 
tott > Felhivás *-kn&k eredeti kézirata. 

Czédula-katalogusa van. 

Kikölcsönzés végett minden vasárnap d. e. 9-től 12 óráig 
nyitva van. A városban lakó tagokon kivül a nagyszombati 
fiók-egyesületnek a nagyszombati járás területén lakó tagjai is 
kaphatnak belőle kölcsön könyveket. 

A könyvtárt 1902-ben 82-en használták : a forgalom vasár- 
naponként 245—370 kötet közt váltakozott. 

Évi javadalmazása a szükséghez képest változik. 

Könyvtárnok ; Alszeghy János, egyúttal a fiók 
ügyvezető alelnöke ; segédkönyvtárnok : Konsch Ignác z. 

32* 



500 5AOY8ZOMBAT 

Alszeghy János, Jelentés a pozsonyi magy. közm. egyesü- 
let nagyszombati fiókjának működéséről 1886—1888, (Nagy- 
Szombat, 1888.) — Jegyzék a pozsonyi m. közm. egyesület 
nagyszombati fiókjának könyvtáráról. I. közlemény. (Nagy- 
Szombat, 1889.) — II. közlemény 1341. számtól 3072. számig. 
(Nagy-Szombat, 1893.) 

939. Az Orsolya-szüzek tanítóképző-intézetének 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1893-ban keletkezett. Adományokkal Wolfman József és 
♦Schlick István kanonokok gyarapították. 

Állománya 2140 kötet, közttik 12 régi magyar nyomtat- 
vány és 1 metszet, egy teremben elhelyezve, mely egyszersmind 
olvasóhelyiségül is szolgál. 

Szaklajstroma és ezédula-katalogusa van. 

A növendékek részére kikölcsönzés czéljából minden szerdán 
és szombaton nyitva van. Használati dij évenként 1 korona 
vagy havi 20 fillér. 1902-ben 180 egyén 450 kötetet használt. 

Évi javadalmazása átlag 250 korona a növendékektol 
beszedett évi dijakból. 1902. évi gyarapodása 26 kötet. 

Könyutárnokok : Mater Alfonza és Bundzel Sz. 
Anasztázia. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1893-ban keletkezett. 

Állománya 142 állat, ebből 25 emlős, 64 madár, 19 hüllő, 
9 hal, egy rovargyüjtemény és 25 egyéb állat, továbbá egy 
növény és ásványgyüjtemény, szekrényekben elhelyezve. 

Leltára van. 

1902. évi gyarapodása 3 állat és 15 ásvány. 

A gyűjtemény őre : Scsaseny M. Xavéria. 



9í0. A Szent-Ferencz-rend kolostorának 
könyvtára. 

1633-ban keletkezett. 

Állománya 5000 kötet, három szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Használók számára szükség szerint nyitva áll. 

Könyutárnok : Olsovszky Mansvet házfőnök. 



NA GYTÁLYA — NAGYTAPOLCSÁSY — X AGYTEREMI A 501 

NAGYTÁLYA. (Heves vármegye.) 
94Í. A r. kath. iskola könyvtára. 

1886-ban keletkezett b kezdettől fogra népkönyvtárul is 
szolgál. 

Állománya 29 kötet és 12 füzet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 4-től 5 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 25 kötet 
kölcsönoztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 10 korona a község pénztárából. 

Könyvtárnok : Kunfi Bertalan tanitó. 

NAGYTAPOLCSÁNY. (Nyitra vármegye.) 
942. A F. M. K. E. ifjúsági könyvtára. 

1898-ban alapitotta a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 474 kötet, az állami elemi iskolában elhelyezve. 
1902-ben 150 olvasó 230 kötetet használt belőle. 

Könyvtárnok : ZsoldoB Károly igazgató. 



943. A F. M. K. E. népkönyvtár. 

1901-ben alapitotta a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 182 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-től 3 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben mintegy 
200 egyén használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok : Zsoldos Károly, állami isk. igazgató. 



NAGYTEREMIA. (Torontál vármegye.) 
944. Tanítói, ifjúsági és népkönyvtár. 

1868-ban keletkezett. 

Állománya 353 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Bzaklajstroma van. 



502 XAGYTERENIA NAGYVÁRAD 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap este 8-tól 10 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 160 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 240 korona fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 110 korona. 

Könyvtárnok : Wenner Ferenc z. 



NAGYVARAD. (Bihar vármegye.) 

9í5. A biharmegyei gazdasági egyesület 
könyvtára. 

Állománya 960 kötet, az egylet hivatalos helyiségében 
szekrényben elhelyezve. 

Az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok : Weing'ártner Andor titkár. 



9-tó'. A biharmegyei és nagyváradi régészeti és 
történelmi egylet múzeuma. 

Bihar vármegye közönsége 1871 november 17-ikén határozta 
el egy történelmi és régészeti társulat és azzal kapcsolatban régé- 
szeti múzeum létesítését, helyiséget ajánlva fel annak gyűjte- 
ményei számára. (Részletes történetét lásd a Magyar Minerva 
első évfolyamában.) Az uj múzeumi épület 1896-ban épült fel 
közadakozásból, s a gyűjtemények 1896 tavaszán helyeztettek 
el benne. Az egyesület gyűjteményeit 1898 nyarán hozott határo- 
zatával a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének 
ellenőrzése alá helyezte, melynek közbenjárására a törvényhozás 
az építkezés költségeinek fedezésére 1901-ben és 1902-ben évi 
4000 korona rendkívüli segélyt szavazott meg. 

Az egyesület tagjainak száma körülbelül 80. 

Elnök : Beöthy László főispán ; alelnökök : id. G á 1- 
bory Sámuel és dr. Karácsonyi jános; titkár : 
dr. Némethy Gyula. 

a) Könyvtár és levéltár. 

Az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 1894-ben Juricskay 
Dezső. 1896-ban néhai ifj. Bölöni Sándor könyvgyűjteményei- 



NAGYVÁRAD 503 

vei gyarapodott. Ide kerültek a Bárányi-, Fráter- és Bölöni- 
csaláqok levéltárai is. 

Állománya 1953 kötet, két teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

Könyvtárnok : Makkay József. 

b) Régiségtár és képtár. 

Alapját Romer FlóriB kanonok gyűjtése vetette meg. Itt 
helyezte el 1896-ban Schlauch Lőrincz bibornok az 1886-ban 
elhunyt Ipolyi Arnold váradi püspök nagybecsű gyűjteményét, 
mely kép, szobor, gobelin, szőnyeg, majolika, ötvösmű, hímzés 
stb. gyűjteményeket tartalmazott több mint 2000 darabban. 
Az állam 1896-ban 500 frttal. 1898-tól évenként 400 koroná- 
val segélyezte ; 1902-ben 750, 1903-ban 250 kor. külön segélyt 
eszközölt ki számára iparművészeti tárgyak beszerzésére s ezen- 
kívül a régi magyar ötvösmüvek galván másolataiból 9 dbbal 
gyarapította a gyűjteményeket és megkezdte az egyesület bir- 
tokában levő régi képeknek államköltségen való helyreállítását. 

A régiségtár s iparművészeti gyűjtemény és a képtár állo- 
mánya több mint 12,000 tárgy, 11 teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A közönség áprilistól novemberig minden vasár- és ünnep- 
napon d. e. 10-től fél l-ig és d. u. 3-tól 5 óráig 20 fillér belépő- 
díj lefizetése mellett megtekintheti, kedden és csütörtökön d. u. 
3-tól 5-ig pedig ingyen. A hét többi napjain 1 korona a belépődíj. 

Múzeumi örök ."Közópesy Gyula és dr. Némethy 
Gyula. 

Ipolyi Arnold képgyűjteménye. (Esztergom , I871.)—Badisics 
Jenő, Képes kalauz Ipolyi Arnold gyűjteményéhez. (Budapest, 
évn.) — Éegye8i Márton, A biharmegyei rég. és történelmi egylet 
évkönyve 1885186.-1887/88. (Nagyvárad, 1888.) — Karácsonyi 
János, A biharvármegyei és nagyváradi rég. és történelmi egy- 
let jelentése az 1888—92. évekről. (Nagyvárad, 1893.) — 
Karácsonyi János, Emlékkönyv a biharvármegyei és nagy- 
váradi rég. és történelmi egylet múzeumépületének s a benne 
levő kettős gyűjteménynek megnyitó ünnepéről. (Nagyvárad, 
1896.) — Kalauz a biharvármegyei és nagyváradi rég. és tört. 
egylet múzeumához. (Nagyvárad, 1896.) — Karácsonyi János, 
A biharvármegyei és nagyváradi rég. és tört. egylet 1896/97-iki 
évkönyve. (Nagyvárad, 1897.) — Dr. Némethy Gyula, A bihar- 
megyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet 190111902. 
évkönyve. (Nagyvárad. 1902.) 



604 NAGYVÁRAD 

947. A felső kereskedelmi iskola gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1888-ban keletkezett, midőn Propper N. János az iskolát 
mint magánintézetet megalapította. 

Állománya 1608 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szakkatalógusa van. 

Évi javadalmazása 400 korona a nagyváradi kereskedelmi 
csarnoktól. 

b) Áruismereti gyűjtemény. 
Propper N. János alapította. 

Állománya 2185 darab részben a természet három országából, 
részben ipari termékek, egy teremben 20 szekrényben el helyezve. 
Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 

A gyűjtemények őre: Kán Gyula. 

Ferenczy Lajos, A nagyváradi keresk. tanintézet rövid 
története. (Az 1895196. évi értesítőben.) 



948. Az iparoskör könyvtára. 

1891-ben keletkezett. 

Állománya 1300 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Az egyesület tagjai használják. 
Könyvtárnok .Batári Gyula. 



949. Az ipartestületi ifjúság önképző-egyletének 
könyvtára. 

1880-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1219 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden csütörtökön este 8-tól 9-ig és vasár- 
nap d. u. 3-tól 4 óráig nyitva áll. Használati ido 7 nap. azon- 
túl naponként 2 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 2077 kötet 
kölcsönöz tetett ki belőle. 

Könyvtárnokok : Diósy Mihály és Poretunek 
Mihály. 

Tiz ér a nagyváradi iparosifjak Önképző és betegsegéLyzo 
egyletének történetéből. (N.- Várad.) 



NAGYVÁRAD 505 

950. A kir. kath. jogakadémia könyvtárd. 

A nagyváradi latin szertart. egyházmegye kebelében fel- 
oszlatott szerzetesrendek, különösen a jezsuiták könyveiből kelet- 
kezett, melyekhez utóbb egyesek adományai járultak. 1850-től 
állandó javadalmazásban részesül. Ide kerültek Miller Jakab 
Nándor (1800.), Sujánszky József (1831.), Turcsányi Vincze 
(1876.) és Kudelka József (1899.) jogtanárok könyvtárai. 
A sajtótermékeknek a nagyváradi kir. ügyészségekhez beérkező 
kötelespéldányaival gyarapittatván, 1900 óta a múzeumok és 
könyvtárak oraz. főfelügyelőségének ellenőrzése alatt áll. 

Állománya 12,827 kötet, köztük 14 ősnyomtatvány ; továbbá 
14 térkép és 2 kézirat, három szobában elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül mások is használhatják, írásbeli elismer- 
vény, esetleg pénzbiztosíték ellenében. Joghallgatóknak heten- 
ként egyszer, tanárok számára bármikor nyitva áll. Az 1902. év- 
ben 907 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 945 korona a tanulmányi alapból és 
438 korona a joghallgatók beiratási dijaiból. 1902. évi gyara- 
podása 245 kötet és 2 térkép. 

Könyvtárnok : dr. Perez Adolf jogakadémiai tanár. 

Bozóky A., A nagyváradi jogakadémiának vázlatos törté- 
nelme alapittatásától az 1870171. tanév végéig. (Nagyvárad, 
1871.) — Bozóky A. } A nagyváradi jogakadémiának vázlatos 
történelme az 1871172.— 1873174. tanévekben. (Nagyvárad, 1875.) 
— Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. jogakadémiai könyvtár 
(Magyar Könyvszemle, 1887. évf.) — Bozóky A., A nagyváradi 
kir. akadémia százados múltja. 1788—1888. (Budapest, 1889.) 



951. A latin szertart. püspöki könyvtár. 

Öt részből áll. Első a régi püspökségi könyvtár, mely a 
Szaniszló előtti püspökök szerzeményeiből keletkezett s 2950 
művet foglal magában 6187 darabban. Második a Szaniszló- 
könyvtár, melyet Szaniszló Ferencz püspök, midőn a váradi 
püspökségről lemondott, 1869-ben a püspöki könyvtárnak ado- 
mányozott. Állománya 9823 kötet. Harmadik a Li]>ovniczky- 
könyvtár, mely a Lipovniczky István püspök (f 1886 aug. 12.) 
hagyatékából maradt 1215 műből áll 1830 darabban. Negyedik 
Ipolyi Arnold püspök (f 1886 decz. 2.) 3675 műből álló becses 
hagyatéka 7889 darabban, mely a többiektől elkülönítve, külön 



506 NAGYVÁRAD 

teremben van elhelyezve. Ötödik rész a dr. Schlauch Lőrincz 
bibornok-püspök féle könyvtár (f 1902 július 10.), mely 1364 
műből áll 2050 kötettel. Ezeken felül egész különálló csoport 
a teljes Migne-féle gyűjtemény. 

Állománya 27,850 kötet, köztük 15 ősnyomtatvány, négy 
teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula- katalógusa van. 

Használók számára szükség szerint nyitva áll. Kölcsön meg- 
bízható és ismerős egyének tóritvény mellett kaphatnak belőle. 

Könyvtárnok : még nincs kinevezve. 



952. A m. kir. állami főreáliskola gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1873-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 7327 kötet, ezek között hat régi magyar nyom- 
tatvány, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az igazgató engedélyével mások is 
használhatják. 1902-ben mintegy 300 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Évi javadalmazása 800—900 korona a tanszerátalányból 
Az 1902. évben 392 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Alvinczy Sándor tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1896-ban keletkezett. Adományokkal Madaras Elek és 
Homolya István tanárok gyarapították. 

Állománya 502 régiség, köztük 2 őskori és 3 antik tárgy, 
1 fegyver, 3 középkori emlék és 493 érem, egy szobában el- 
helyezve. Kiválóbb nevezetessége egy rézkori csákány és egy 
bronzkori balta. 

1902. évi gyarapodása 1 db régiség és 12 db érem. 

A gyűjtemény őre : Homolya István tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1873-ban keletkezett. Adományokkal Ribár István, Újhegyi 
B.. dr. Koch Antal, Madaras Elek stb. gyarapították. 

Állománya 1031 állat, köztük 13 emlős, 37 madár, 26 hüllő, 
42 hal, 831 rovar és 82 egyéb állat ; továbbá növény- és ásvány- 
gyűjtemény, egy teremben elhelyezve. 



NAGYVÁRAD 507 

Szerzeményi naplója van. 

Az érdeklődők barmikor megtekin hetik, ha a szertároméi 
vagy az igazgatónál jelentkeznek. 

1902-ben 54 korona 40 fillér fordíttatott gyarapítására a 
tanszerátalányból, miből 300 rovar szegeztetett be. 1903. évi 
költségelőirányzata 275 korona. 

A gyűjtemény őre : dr. Tóth Mihály tanár. 

Endrődi Sándor, A nagyváradi maay. kir. áll. főreáliskola 
könyvtárának katalógusa (Nagyvárad, 1886.) — Bach Nándor, 
A nagyváradi m. k. áll. főreáliskola története, 1873—95. 
(Az 1895196. évi értesítőben,) 



953. A polgári kör könyvtára. 

1867-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 5486 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából mindennap, kedd és ünnepnapok kivételével, 
d. u. 6-tól 7 óráig nyitva áll. 1902-ben 925 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Az 1902. évben 300 korona fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 300 korona. 

Könyvtárnok: Lakos Lajos. 

A nagyváradi polgári kör könyvtárának betüsoros jegyzéke. 



95í. A premontreiek kath. főgimnáziumának 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1850-ben keletkezett. Nagyobb része a nagyváradi akadé- 
mia könyvtárának a főgimnázium és a jogakadémia között 
1856-, illetve 1858-ban történt megosztásából került az inté- 
zetbe. A XIX. század 80-as éveiig csak ajándékozás utján gya- 
rapodott, ettől kezdve azonban már évenként bizonyos összeg 
fordíttatott vásárlásra is. Nagyobb ajándékot Zádor Gyula 
táblai elnök juttatott a könyvtárnak. 

Állománya 2859 mű 5610 kötetben és egy kéziratgyűjte- 
mény, egy teremben elhelyezve. Különös érdekessége a Zádor 
Gyula kir. ítélőtáblai elnök örökösei által 1894-ben ajándéko- 
zott kéziratgyűjtemény, mely a XIX. század első felében ólt 



508 NAGYVÁRAD 



írók és költők levelezéseit és kéziratait foglalja magában. Ezek 
egy részét, Vörösmarty Mihály leveleit, az intézet 1900-ban a 
költő fiának ajándékozta. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 1200 korona, mit a beiratási dijak- 
ból kap. 1902. évi gyarapodása 467 kötet. 

Könyvtárnok : dr. Kolosváry Béla tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Keletkezési éve ismeretlen. 

Állománya 2489 érem, a gimnázium épületében elhelyezve. 

1902. évi gyarapodása 21 érem. 

A gyűjtemény őre; dr. Tóth- Szabó Pál tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1870-ben keletkezett. 

Állománya 3820 állat, 3816 növény és 2030 ásvány, három 
teremben és tanteremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szak lajstroma- van. 

A közönség a szaktanár vezetése mellett megtekintheti. 

Évi javadalmazása 250 korona a jászóvári prépostság pénz- 
tárából. 1902. évi gyarapodása 20 állat, 28 növény és 2 ásvány. 

A gyűjtemény őre : Kertész Miksa tanár. 

Cséplő Péter, A nagyváradi r. kath. főgimnázium törté- 
nete. (Az 1895196. évi értesitőben.) — Kolosváry Béla, A jászé- 
vári premontrei kanonokrend nagyváradi főgimnáziumának 
tulajdonát képező tanári könyvtár jegyzéke. (Nagyvárad, 1897.) 

955. A Szigligeti-társaság könyvtára. 

1892-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 1898 óta 
a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsának ellenőrzése alatt 
áll, melynek javaslatára 1900 óta évi 600 korona állami 
seg-élyben részesült. 

Állománya 500 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Az egyesület tagjai használják. 

Az egyesület elnöke : R á d 1 Ö d o n ügyvéd ; főtitkár : 
dr. Adorján Ármin. 

A Szigligeti-társaság évkönyvei. — Láng J., A Szigligeti- 
társaság ehö 10 éve. 



NAGYVÁRAD NAGYZERIND 509 

956. Újvárosi népkönyvtár. 

1902-ben alapította a Szigligeti-társaság. 1903-ban a mú- 
zeumok és könyvtárak orsz. tanácsa egy 1000 koronás teljesen 
felszerelt népkönyvtárral gyarapította. 

Állománya 1657 kötet, az Őr-utczai városi iskola épületében 
három szekrényben elhelyezve. 

Leltára, szaklajstroma és czédula-katalognsa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából minden kedden és pénteken d. u. 
5-től 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 1 hónap, 
azontúl heti 10 fillér büntetés fizetendő. 1903. április 15-től 
jimiu8 20-ig 654 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 450 korona fordíttatott gyarapítására. 

1903. évi költségelőirányzata: 200 korona könyvtárnoki 
tiszteletdíj, 20 korona a szolga fizetése és 500 korona folyó 
kiadásokra. 

Könyvtárnok: Bodnár János községi isk. tanító. 



957. Váraljai népkönyvtár. 

1897-ben alapította a Szigligeti-társaság. 

Állománya 1348 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára és szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés ezó Íjából minden hétfőn és csütörtökön d. u. 
6 órától nyitva áll. Á kikölcsönzés tartama 1 hónap, azontúl 
heti 10 fillér büntetés fizetendő. 1903 április 15-től június végéig 
876 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 360 korona fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata: 200 korona könyvtárnoki tisz- 
teletdíj, 20 korona a szolga fizetése és 420 korona folyó 
kiadásokra. 

Könyvtárnok : Mártonffy Zoltán községi iskolai 
tanító. 



NAGYZEKIND. (Arad vármegye.) 
958. Iskolai könyvtár. 

1874-ben keletkezett s alapítása óta népkönyvtárul is 
szolgál. 

Állománya 71 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
A kikölcsönzés tartama 10 nap. 



510 XAOYZ8ÁM — NAPKOR NASZÓD 

NAGYZSÁM. (Temes vármegye.) 

959. Az olvasó-egylet könyvtára. 

1869-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Henny Sebestyén, Pap Géza stb. gyarapították. 

Állománya 464 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap d. e. 11-től 12 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 268 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 60 korona fordíttatott gyarapítására. 



NAPKOR. (Szabolcs vármegye.) 
960. Nép- és ifjúsági könyvtár. 

A m. kir. földmivelósügyi minisztérium és dr. Szabó Fe- 
rencz alapították. 

Állománya 276 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap 
d. e. 11 -tol 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 6 nap. 
1902-ben 186 egyén 212 kötetet kölcsönzött ki. 

Könyvtárnok : Dömötör Ferencz községi isk. tanító. 



NASZÓD. (Besztercze-Naszód vármegye.) 

961. Az alapítványi főgimnázium gyűjteményei. 
aj Könyvtár. 

1868-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Dr. Szilasi 
Gergely, volt egyetemi tanár, egész könyvtárát az intézetnek 
ajándékozta. Adományával még Papp László kir. táblai biró 
gyarapította. 

Állománya 4487 kötet, két teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalp- 
gusa van. 



NASZÓD 511 

A tanárokon kivül mások is használhatják téritvény ki- 
állítása mellett. 

Évi javadalmazása 460 korona a naszódvidéki központi 
iskolai alapból, mely összegen az -1902. évben 60 kötet szerez- 
tetett be. 

Könyvtárnok: Pecurariu János; segédkönyvtár- 
nok : Pletosu Gergely. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1863-ban keletkezett. 

Állománya 13 középkori tárgy, 4 fegyver, 10 njabbkori 
emlék, 1 gipszmásolat és 665 érem, egy szobában elhelyezve. 
Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 
A közönség bármikor szabadon megtekintheti. 

A gyűjtemény őre .Pecurariu János tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1863-ban keletkezett. 

Állománya 659 állat, ezek között 14 emlős, 46 madár, 
17 hüllő, 17 hal, 226 rovar és 339 egyéb állat ; továbbá 5328 
növény, 1419 ásvány, 111 kőzet és 217 kövület, egy szobában 
elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség bármikor megtekintheti. 

Évi javadalmazása 180 korona az átalányból, mely össze- 
gen az 1902. évben 26 db szereztetett be. 

A gyűjtemény őre: Prodan (lyula tanár. 



962. A magyar társalkodó-egylet könyvtára. 

Az egyesület 1886-ban, könyvtára- 1888-ban keletkezett. 

Állománya 560 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap 
d. u. 5-tol 7 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama két hét, 
azontúl naponként 2 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 540 
kötet kölcsönöz te tett ki belőle. 

1903-ban évi költségelőirányzata 150 korona. 



512 XEMESBORI — XEMESMAGASI — NEME8VID 

NEMESBORI. (Hont vármegye.) 
963. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. Az országos tanács által rendelkezésére bocsátott 
javadalomból ennek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 323 kötet, a magyar olvasókör helyiségében 
elhelyezve. 

1903-ban 220 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Veress János, ref . tanitó. 



NEMESMAGASI. (Vas vármegye.) 
964. Népkönyvtár. 

1864-ben alapította az ág. ev. ifjúság s 1871 óta használta- 
tik népkönyvtárnak. 

Állománya 420 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 30 nap. Használati dij heti 4 fillér. 1902-ben 600 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 32 korona fordíttatott javadalmazására. 
1903. évi költségelőirányzata 43 korona 12 fillér. 

Könyvtárnok : Pap F e r e n c z ág. ev. tanitó. 



NEMES VID. (Somogy vármegye.) 
965. Rőm. kath. népkönyvtár. 

1884-ben, Sebestyén Pál plébános hagyatékából keletkezett. 
Állománya 286 kötet, a plébánián elhelyezve. 
Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 8 nap. 1902-ben 1108 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Wimraer Károly káplán. 



XÉMETBOGSÁN NÉMETFALVA 513 

NÉMETBOGSÁN. (Krassó-Szörény vármegye.) 
966. A kaszinó-egylet könyvtára. 

1869-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Póterffy László, Putnik Béla és a múzeumok és könyv- 
tárak orsz. főfelügyelősége gyarapították. 1902 óta a muzeumok 
és könyvtárak orsz. tanácsának felügyelete alatt áll, mely évi 
600 kor. segélyben részesítette. 

Állománya 1679 kötet, négy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 1435 kötet kolcsönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 140 korona. 

Könyvtárnok : Mihályfi József állami isk. igazgató. 

Statnten des Casino-Vereines in Deutsch-Bogsán. (Temes- 
vár, 1869.) — A németbog8áni kaszinó-egylet könyvtárának 
könyvjegyzéke. (Budapest, 1877.) — Statnten des Casino- Verei- 
nes in Deutsch-Bogsán. (Resicza, 1881.) — A németbogsáni 
kaszinó könyvtárának jegyzéke. (Német- Bog sán, 1898.) — Ondra 
Georg, Geschichte der N.-Bogsaner Casino-Btbliothek. (Krassó- 
Szörényer Post } 1897198. évf.) 



967. A közkönyvtár- és múzeum-egyesület nép- 
könyvtára. 

Az egyesülettel egyidejűleg keletkezett, melynek alapsza- 
bályai 1902-ben terjesztettek fel jóváhagyás végett a belügy- 
minisztériumhoz . 

Állománya 576 mű 615 kötetben. 

1903-ban 521 kötetet használtak belőle. 



NÉMETFALVA. (Zólyom vármegye.) 
968. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. 

Állománya 173 kötet, a községházán elhelyezve. 

Könyvtárnok : Fodor Kornél, körjegyző. 
Magyar Minerva HL évf. 33 



514 NÉMETÚ J VÁE — XnraCZE — N YÁBÁDSZERED A 

NÉMETUJVÁR. (Vas vármegye.) 

969. A Szent-Ferencz-rend kolostorának 
könyvtára. 

1648-ban alapította gróf Batthyány Ádám. 

Állománya 5000 kötet, köztük 50 ősnyomtatvány s 2 régi 
magyar nyomtatvány, 1 térkép és 34 kézirat, két szobában 
elhelyezve. 

Kiválóbb nevezetességei a XVI. századi németujvári könyv- 
sajtó termékei, köztük Clusius Károly Stirpium Nomenclator 
Pannonicus czimü 1583. évi munkája, a legrégibb magyar- 
országi irott misekönyv, I. Mátyás korabeli breviárium Janus 
Pannonius verseivel és egy 1470. évi magyar nyelvemlék. 

Katalógusa van. 

A rendház tagjai használják. Kölcsön csupán tartomány- 
főnöki engedélyivel adnak belőle könyveket. 

Könyvtárnok : Maitz Jáczint zárdafőnök. 

Fejérpataky László, A németujvári Ferencz-rendi zárda 
könyvtára. (Különlenyomat a Magyar Könyvszemléből : Buda- 
pest, 1883.) 

NIKINCZE. (Szerem vármegye.) 
970. Az ev. ref. egyház népkönyvtára. 

1902-ben alapította a dunántúli közművelődési egyesület. 
Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyez va. 
Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 14 nap. 1902-ben 460 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Hegedűs Ferencz ev. ref. lelkész. 



NYARADSZEREDA. (Torda vármegye.) 
971. Állami iskolai könyvtár. 

1898-ban keletkezett s kezdettől fogva népkönyvtárul 
szolgál. 

Állománya 130 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 



5YÁRÍD8ZEREDA — NYÉN — NYÍRBÁTOR 515 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 1-tol 3 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 10 nap. 1902-ben 95 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 80 kor. 60 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 70—80 korona. 

Könyvtárnok : Balogh Péter állami műfaragó-tanitó. 



NYÉN. (Háromszék vármegye.) 
972. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította az erdélyi magyar közművelődési egye- 
sület. 1902. július 11-én nyilt meg. 

Állománya 112 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
1-től 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap, azontúl 
heti 2 fillér büntetés fizetendő. 1902-ben 210 egyén használta 
a könyvtárt. 

Könyvtárnok : Huber Viktor állami isk. tanitó. 



NYÍRBÁTOR. (Szabolcs vármegye.) 
973. A kaszinó-egylet könyvtára. 

1860-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomány- 
nyal Mandel Ede gyarapította. 

Állománya 950 magyar, 300 német és franczia könyv, öt 
szekrényben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer, d. u. 5-től 6 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 1012 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 60 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 180 korona. 

Könyvtárnok : Nánássy Gyula tanitó. 
í>74. Községi népkönyvtár. 

1900 január 15-én alapította a m. k. földmivelésügyi 
minisztérium, 

Állománya 407 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Katalógusa van. 

33* 



516 NYÍRBÁTOR NYÍREGYHÁZA 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 8-tól 12 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 1902-ben 944 egyén 
használta a könyvtárt. 

Az 1902. évben 210 korona fordittatott javadalmazására. 

Könyvtárnok: Egry Bálint községi végrehajtó. 



975. A minorita-rendház könyvtára. 

1718-ban keletkezett. Tamás Marczell hagyatékából 300 
kötettel gyarapodott. 

Állománya 2600 kötet, egy teremben elhelyezve, a mely 
egyszersmind olvasó termül is szolgál. 

Csak a rendház tagjai használják. 1902-ben 74 kötet köl- 
csönöztetett ki belőle. 

Könyuiárnok : Konkolyi Barna. 



NYÍREGYHÁZA. (Szabolcs vármegye.) 
976. Az ág. ev. tanítókor könyvtára. 

1874-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mányokkal Stoffmann Lajos. Pazar István, Zverner Gy. stb. 
gyarapították. 

Állománya 520 kötet, egy teremben két szekrényben elhe- 
lyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. e. 10-től 12 
óráig nyitva áll. 1902-ben 216 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 62 kor. fordittatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 65 korona. 

Könyvtárnok: Kubacska István. 

.977. Az áll. segélyezett ág. evang. főgimnázium 
gyűjteményei. 
aj Könyvtár. 

1861-ben keletkezett, midőn Nyíregyháza városa 200,000 
koronás alapítványával uj életre keltette a megszűnt ág. evang. 
algimnáziumot. Nagyobb adománynyal Szabó Ferencz plébános 
járult gyarapításához. 



nyíregyháza 517 

Állománya 3765 kötet, köztük egy ősnyomtatvány és egy 
régi magyar nyomtatvány; továbbá 45 térkép, 10 kézirat és 
5 oklevél, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusa 
van. 

A tanárokon kivül mások is használhatják tudományos 
czélból téritvény mellett. 1902. évben 180 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Az 1902. évben 1560 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
220 kötet szereztetett be. 

Könyvtárnok : Moravszky Ferencz tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

186 l-ben keletkezett. Nagyobb adománynyal lovag Teitel- 
banm Henrik járult gyarapításához. Különösen 1883-ban gyara- 
podott, mikor a városi vágóhíd alap falainak lerakása közben 
nagy számú urna került felszínre. Ugyanez ismétlődött 1892-ben 
a vármegyeház újjáépítésekor. 1902-ben Benczúr Zsuzsanna 
gyarapította Benczúr János és Miklósra vonatkozó emlék- 
tárgyakkai. 

Állománya 608 régiség, köztük 75 őskori tárgy, 12 kegyeleti 
tárgy és 521 érem, részben az igazgatói levéltárban, részben a 
szabolcsmegyei múzeumban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség mindig megtekintheti. 

1902. évi gyarapodása 8 régiség és 6 érem. 

A gyűjtemény őre az igazgató. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1887-ben keletkezett. Kovách Gerő járásbiró ásvány gyűjte- 
ményét, dr. Holub Emil afrikai gyűjteményének egy részét 
ajándékozta az intézetnek. 

Állománya 4798 állat, ebből 50 emlős, 204 madár, 20 
hüllő, 5 hal, 2212 rovar és 2307 egyéb állat; továbbá 3072 
növény, 1696 ásvány és 157 kőzet, a természetrajzi múzeumban 
és egy teremben elhelyezve. 

Leltára van. 

A közönség kívánatra megtekintheti. 

A gyűjtemény őre : Szlaboczky Imre tanár. 



518 NYÍREGYHÁZA 

978. Az iparos ifjúság önképző-egy létének 
könyvtára. 

1883-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 636 kötet, két szekrényben elhelyezve. 
Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés ezé Íjából hetenként kétszer nyitva áll. 
Az 1902. évben 9 korona 57 fillér fordíttatott gyarapítására, 
1903. évi költségelőirányzata 50 korona. 

Könyvtárnok : Borok János. 



979. A kaszinó-egylet könyvtára. 

Az egyesület 1842-ben, könyvtára 1849-ben keletkezett. 
Állománya 3800 kötet, egy teremben elhelyezve. 
Leltára és nyomtatott katalógusa van. 
Kikölcsönzés ezé Íjából minden hétfőn, szerdán és pénteken 
d. u. 5-tol 6-ig nyitva áll. Használati dij egy évre 4 korona. 
Az 1902. évben 380 korona fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Hoffmann Ferenc z. 

Dr. Vietórisz József, A nyíregyházi kaszinó története. 
(Nyíregyháza, 1896.) — A nyíregyházi kaszinó könyvtárának 
jegyzéke. (Nyíregyháza, 1896.) 



980. A kereskedő ifjak egyletének könyvtára. 

1887-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mánynyal a nyíregyházi takarékpénztár gyarapította. 

Állománya 700 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés ez áljából hetenként kétszer, este 8-tól 9 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 520 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 50 korona. 

Könyvtárnokok : Borbély Béla és Heimovits 
Mór. 

A nyíregyházi kereskedő ifjak egyletének könyvtári jegy- 
zéke. (Nyíregyháza.) 



nyíregyháza 519 



981. A polgári olvaső-egylet könyvtára. 

1868-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 2343 kötet, egy teremben 4 szekrényben elhe- 
lyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 
3-tól 4 óráig nyitva áll. 1902-ben 1446 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Évi javadalmazása 300 korona. 1902-ben 222 kor. 18 fillér 
fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok: Stoffan Lajos. 

A nyíregyházi polgári olvasóegylet könyvtárának jegyzéke. 
(Nyíregyháza, 1895.) 



982. Szabolcsmegyei múzeum. 

Az 1867-ben br. Vócsey József főispán kezdeményezésére 
alakult szabolcsmegyei régészeti egylet alapította Nagy-Kallón. 
Br. Vécsey távozása után az egylet hanyatlásnak indult, majd 
végleg fel is oszlott. A gyűjtemény értékesebb része az 1876. 
évi budapesti régészeti kongresszuson ki volt állítva, utána 
éveken át a magyar nemzeti múzeumban maradt, majd a nagy- 
kallói reáliskolában nyert elhelyezést. 1892-ben Szabolcs megye 
Nyíregyházán díszes szókházat építtetvén, áthozatatt a gyűjte- 
ményt és a dr. Jósa András által ajándékozott gazdag régiség- 
gyüjteménynyel egyesítve, megalkotta a megyei régészeti mú- 
zeumot. Azóta a gyűjtemény rohamosan gyarapodott azon hall- 
stadti, La Tód e-, népvándorlás-, honfoglalás- és Árpádkori lele- 
tekből, melyeket Jósa András ásatásai hoztak napfényre. 

A gyűjtemény a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügye- 
lőségének ellenőrzése alatt áll, melynek közbenjárására 1898-ban 
800, 1900-ban 600, 1901-ben 400 kor. állami segélyben részesült. 

Állománya több ezer darab régiség, melyek a megyei szék- 
házban vannak elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség számára minden vasárnap d. e. 10-tŐl 12-ig 
van nyitva ; de más napokon is megtekinthető. 

A gyűjtemény őre : dr. Jósa András megyei főorvos. 

Rómer Flóris. A geszterédi ásatások és a szabolcsmegyei 
múzeum. (Arch. Értesítő. I. k.) — Értesítés a múzeumról. 



520 nyíregyháza — nyitra 

(Z7. ott. V. k.) — Hampel József, A szabolcsmegyei múzeum, 
rövid utasításul vidéki múzeumok berendezésére. (Pest, 1881.) — 
Dr. Jósa András, A szabolcsvármegyei múzeum ős- és közép- 
kori tárgyainak ismertetése. (Nyíregyháza, 1899.) 



983. Törvényhatósági közkönyvtár. 

1898-ban keletkezett. 1900 óta a szabolcsvármegyei sajtó- 
termékeknek a debreczeni kir. ügyészséghez beérkező köteles- 
példányaival gyarapodik. 

A vármegye közgyűlési határozattal a múzeumok és könyv - 
tárak, orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alá helyezte. 

Állománya körülbelől 500 kötet, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van ; ezédula-katalogusa most készül. 

Egyelőre csak a varmegye központi tisztviselői használják. 



NYITKA. (Nyitra vármegye.) 
9őb. Az egyházmegyei könyvtár. 

Néh. Roskoványi Ágoston nyitrai püspök a nagyobb pap- 
növelde számára uj palotát emeltetvén, a régi épület keleti 
szárnyát 1879-ben 100,000 koronát meghaladó költséggel 
könyvtári helyiséggé alakíttatta át. A könyvtár az alapító 
30,000 kötetnyi könyvtárából, néhai Vurum József és Palugyay 
Imre püspökök, valamint a székesegyház régi könyvgyűjtemé- 
nyeiből áll. Roskoványi alapítványt is tett a könyvtár javára, 
melynek évi kamatja 1000 korona. A könyvtár 1886 novem- 
berben nyilt meg. Adományokkal Scsaszny József plébános. 
Cryurikovits Mátyás és Zemánik Endre kanonok, végül Bende 
Imre püspök gyarapították. 

Állománya 52,566 kötet, köztük 62 ősnyomtatvány s 50 
régi magyar nyomtatvány; továbbá 4 térkép s 610 kézirat, 
egy nagy teremben elhelyezve, külön olvasóteremmel. Kiválóbb 
nevezetességei : egy Veronában 1480-ban nyomatott misekönyv 
hártyapéldánya Bornemisza Pál kéziratával ; Ács Mihály. 
Zengedező mennyei kar ez. művének (Lőcse, 1706.) egyetlen 
ismert példánya; továbbá Ács Mihály Arany Lántz-a. (Lőcse, 
1706.) 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az olvasóterem, vasárnap és ünnepnapok kivételével, minden 
d. e. 10-től 12-ig nyitva van. A helybeli papság, növendékpapok, 



NYITRA 52 1 

tanárok 8 irodalommal foglalkozók használják. A helybeliek 
téritvény mellett kölcsön is kaphatnak belőle könyveket egy 
havi határidőre. 1902-ben 581 kötet kölcsönöztetett ki. 

1902-ben 1728 korona 21 fillér fordíttatott gyarapítására, 
miből 296 kötet szereztetett be. 

Könyvtárigazgató : V a g n e r J ó z s e f, ez. prépost, kano- 
nok ; könyvtárnok : dr. Tóth János theol. tanár. 

Dezső Adolf, Adatok a nyitrai egyházmegyei könyvtárról 
(Magyar Könyvszemle, 1884. évf.) — Vagner József, A nyitrai 
egyházmegyei könyvtár kéziratai s régi nyomtatványai. (Nyitra, 
1886.) 



9ő5. A F. M. K. E. ifjúsági könyvtára. 

j 1899-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 

| egyesület. 

j Állománya 780 kötet, a Szántó-féle polgári iskolában 

elhelyezve. 

1902-ben 288 olvasó 780 kötetet használt belőle. 

1908. évi gyarapodása 120 kötet. 

Könyvtárnokok : Sáfár Kornélia tanítónő és K e- 
mény Sándor tanár. 



986. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1897-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési 
egyesület. Gyarapítási költségei az orsz. tanács javadalmából 
fedeztetnek, minek befolyásaként a tanács ellenőrzése alatt áll. 

Állománya 1216 kötet, a közművelődési egyesület köz- 
ponti irodájában elhelyezve. 

1908. évi gyarapodása 179 kötet. 

Könyvtárnok: Clair Vilmos főtitkár. 

A Felvidéki Magyar Közm. Egyesület évkönyve 1897198-ról. 
(Nyitra, 1898.) — Ű. az 1898 '/ 99-ről. (Nyitra, 1899.) — ü. az 
18991900-ról. (Nyitra, 1900.) — U. az 19001901-ről. (Budapest 
1901.) - U. az 19011902-rol (Budapest, 1902.) 



522 NYITRA 

987. A gazdasági egyesület könyvtára. 

1861-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 820 kötet, két szekrényben elhelyezve. 
Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából naponként a hivatalos órák alatt 
nyitva áll. 1902-ben 40 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 



988. A kegyes-tanitőrend házi könyvtára. 

1701-ben keletkezett, midőn a piaristák Nyitrán megtele- 
pedtek. A XVIII. század első felének végén már tekintélyes 
könyvgyűjteményük volt. A rendi növendékek kolozsvári inté- 
zete számára, midőn az 1897-ben megalakult, több száz kötet 
theologiai munkát engedett át. Miután a gimnáziumban a 
tanárok részére uj könyvtár keletkezett, a házi könyvtár gya- 
rapítása abbanmaradt. 

Állománya 11,886 kötet, köztük 20 régi magyar nyomtat- 
vány ; továbbá 128 kézirat ; többnyire régibb theologiai iskolai 
előadások diktátumai, jelenleg rendezés alatt. 

Betűrendes katalógusa van. 

A rendtagokon kivül mások is használhatják téritvény 
ellenében. Az 1902. évben 58 kor. fordíttatott gyarapítására, 
miből 14 kötet szereztetett be. 

1903. évi költségelőirányzata 60 korona. 

Könyvtárnok : Horvát Sándor házfőnök. 



989. A kegyes-tanitőrend kath. főgimnáziumának 
gyűjteményei 
a) Könyvtár. 

Az intézet 1701. évi megalapításától kezdve 1776-ig a 
kegyesrend házi könyvtárát használták a tanárok. A ratio 
educationis óta az iskolai pénzből vásároltattak a könyvek. 
Xagyobb lendületet 1867 óta vett a könyvtár az által, hogy 
a tanszerátalányból évenként egy bizonyos összeg a könyvtár 
gyarapítására fordíttatott. 1886-ig a kegyesrendi kollégiumban 
volt elhelyezve, akkor a gimnázium épületének egy kisebb 
szobájába helyeztetett át. Jelenleg van ugyan helyisége a 
gimnáziumban, de szekrények hiányában nem rendezhető. 

Állománya 5248 kötet, két szobában elhelyezve. 



XYLTRA 52$ 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalo- 
gusa van. 

A tanárokon kívül téritvény mellett mások is használ- 
hatják. 1902-ben 232 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 512 korona fordíttatott gyarapítására, 
miből 59 kötet és 22 füzet szereztetett be. 1903. évi költség- 
előirányzata 500 korona. 

Könyvtárnok : Pécsi Ottmár tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1872-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Grond Ignácz, 
Jeszenszky Alajos, br. Weisz Pál, dr. Nagy József, Cserebd 
Lajos és gr. Nyáry Simon járultak gyarapításához. 

Állománya 6397 régiség, a gimnáziumi épület újjáalakí- 
tása miatt ládákban elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A gyűjtemény őre : Cserhelyi Sándor tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1867-ben keletkezett. Dr. Nagy József, volt megyei fő- 
orvos, több száz madarat ajándékozott az intézetnek, melyek- 
nek nagy része azonban kiselejtez te tett. Megvétetett továbbá 
a Láng- féle nagy csigagyüjtemény. 

Állománya 1040 állat, köztük 40 emlős, 212 madár, 43 
hüllő, 44 hal, 756 rovar és 60 egyéb állat ; továbbá 1308 
növény, 1407 ásvány, 2000 kőzet, végül 1800 fajból álló csiga- 
gyűjtemény, az intézet két nagyobb termében elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Az 1902. évben 327 korona fordíttatott gyarapítására a 
tanszerátalányból, mely összegen 13 állat, 11 növény és 20 
ásvány szereztetett be. 1903. évi költségelőirányzata 250 kor. 

A gyűjtemény őre : Roch Gyula tanár. 

Csősz Imre, A kegyes-tanitórend nyitrai gimnáziumának 
tört. vázlata. (Nyitra, 1876 ) — Horvát Sándor, Okmánytár a 
piaristák Szent-Lászlóról czimzett nyitrai kollégiumának tör- 
ténetéhez. (1894195. és 1895196. évi értesítőkben.) 



990. Nyitravármegye múzeuma. 

A vármegye alapította 40,000 koronás alapitványnyal, 
melyből 30,000 koronát a gimnázium átépítésére fordított, hogy 
abban a gyűjtemények elhelyezhetők legyenek, 10,000 koronát 



524 



NYITRA 



pedig a múzeum berendezésére tartott fenn. A vármegyei sza- 
bályrendelet, mely 1902 elején hagyatott jóvá, a múzeum 
ügyeinek vezetését a vármegyei múzeumi választmányra, a 
gyűjtemények gondozását a helybeli kegyesrendi főgimnázium 
igazgatójára és szaktanáraira bizta. 

A múzeumok és könyvtárak oraz. főfelügyelősége a meg- 
szűnt turóczszentmártoni Maticza gyűjteményeit állami letét- 
ként a múzeumnak ajánlotta fel, mely annak elfogadása kifo- 
lyásaként a főfelügyelőség hatáskörébe vétetett fel, de a gyűj- 
temények végleges átadása csak a vármegye gondozására bizott 
gyűjtemény-anyag rendezése után fog megtörténhetni. A ren- 
dezés költségeire az orsz. főfelügyelőség 1903-ban a könyvtári 
segélyek rovatából 1000 kor. államsegélyt eszközölt ki, melynek 
felhasználása iránt azonban ez év folyamán nem történhetett 
intézkedés. 

A múzeumi választmány elnöke; Gróf Batthyány 
Vilmos kanonok. 

A múzeum igazgatója : Horvát Sándor. 



991. A nyitramegyei szabadelvű pártkör és kaszinó 
könyvtára. 

Az egyesület 1875-ben, könyvtára 1892-ben keletkezett. 
Adományokkal Szulyovszky Dezső, Gáspár Lajos és ifj. Kraj- 
tsik Ferencz gyarapították. 

Állománya mintegy 700 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és irott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés végett hetenként kétszer d. u. 
2-tol 3-ig nyitva áll. Használati dij kötetenként egy hétre 
4 fillér, azontúl 10 fillér. 



992. A püspöki nagyobb papnevelő-intézet 
könyvtára. 

Állománya 5000 kötet, köztük 51 db régi magyar nyom- 
tatvány, egy teremben elhelyezve. 
Szaklajstroma van. 

Az intézet elöljárói, tanárai és növendékei használják. 
A könyvtárnoki teendőket a tanulmányi felügyelő látja el. 



3 YITRA — N YITRAIYÍNK A 525 

,993. A rőm. kath. felsőbb leányiskola 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1895-ben keletkezett. 

Állománya 3046 kötet, 54 térkép és 13 régi kézirat, két 
teremben elhelyezve, melyek egyike egyszersmind olvasótermül 
szolgál. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Leginkább adományozás utján szaporodik, 1902. évi gyara- 
podása 426 kötet, 21 térkép és 3 régi kézirat. 

Könyvtárnok : Vágó M. Júlia testvér. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1895-ben keletkezett. 
Állománya 420 db érem. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1895-ben keletkezett. 

Állománya 1249 állat, ezek között 49 emlős (9 kitömött, 
40 szemléltető kép), 45 madár (30 kitömött, 15 szemléltető 
kép), 12 hüllő (7 db borszeszben, 5 szemléltető kép), 4 két- 
éltű (3 borszeszben, 1 csontváz), 17 hal (1 félcsontváz, 1 kitö- 
mött és 15 szemléltető kép), 62 Ízeltlábú, 27 féreg, tüskebőrü 
és 1033 db kagyló, csiga ; továbbá 213 növény : 36 természetes 
növény, 152 növény-utánzat, 25 kép ; ásvány 455, kőzet 85, 
kövület 40, ezek között dolomit 20 változatban és a műtrágya 
13 változatban. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

Évi javadalmazása 100 korona a tandíjból. 1902. évi 
gyarapodása kitömött állatokból 8 emlős, 14 madár, 2 hal, 
7 ízeltlábú. Azután 370 ásvány, 35 kőzet, 10 kövület. 

A gyűjtemény őre : Techlár E. Margit testvér. 



XYITRAIVÁNKA. (Xyitra vármegye.) 
994. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1902-ben alapította a felvidéki magyar közművelődési egye- 
sület az országos tanács által rendelkezésére bocsátott javada- 
lomból, minek kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 



526 NYITRAIVÁNK A — ÓBARS — ÓBECSE — ÓBESSENYŐ 

Állománya 323 kötet, a római katholikus iskolában el- 
helyezve. 

1902-ben 27 egyén 81 kötetet használt belőle. 

Könyvtárnok : Eútvaszer János tanitó. 



ÓBARS. (Bars vármegye.) 
995. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési 

egyesület az orsz. tanács javadarmából, minek kifolyásaként a 

tanács ellenőrzése alatt áll. 

- Állománya 218 kötet, a róm. kath. népiskolában elhelyezve. 

1903 májustól szeptemberig 86 kötetet használtak belőle. 

Könyvtárnok : Pironka István főtanitó. 



ÓBECSE. (Bács-Bodrog vármegye.) 
996. A magyar népkör könyvtára. 

Az egyesület 1868-ban, könyvtára 1870-ben keletkezett. 
Adományokkal özv. Gortva Lazámé, Szegheő Géza, Csupor 
Gyula stb. gyarapították. 

Állománya 1083 kötet, négy szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés ezé Íjából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 3204 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 647 kor. 18 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 590 korona. 



ÓBESSENYŐ. (Torontál vármegye.) 
997. Iskolai könyvtár. 

1880-ban keletkezett s kezdettől fogva népkönyvtárul is 
szolgál. 

Állománya 763 kötet, három szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 



ÓDOMBO VÁK — OD VOS — OFFENBÁX YA 527 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva all. 1902-ben 40 
kötet kölcsonöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 115 kor. 94 fillér fordíttatott javadalma- 
zására. 1903. évi költségelőirányzata 200 korona. 

Könyvtárnok: Nécsov József. 



ÓDOMBOVÁK. (Tolna vármegye.) 
998. A D. K. E. népkönyvtára. 

A dunántúli magyar közművelődési egyesület alapította 
és az országos tanácstól kapott segélyből gyarapítja, minek 
kifolyásaként a tanács felügyelete alatt áll. 

Állománya 463 kötet, a községi ipartestület kezelésében. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. 

ODVOS. (Arad vármegye.) 
999. Ifjúsági könyvtár. 

1903 januárban keletkezett s kezdettől fogva népkönyvtárul 
is szolgáL 

Állománya 147 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 2-től 6 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Használati díj két- 
hetenként 10 fillér. 

Könyvtárnok : Gerinczy Károly állami isk. tanitó. 



OFFENBANYA. (Torda vármegye.) 

1000. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1898 október 14-én alapította az erdélyi magyar köz- 
művelődési egyesület. 

Állománya 119 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Nyomtatott és irott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából mindennap nyitva áll. A kikölcsön- 
zés tartama 14 nap. 1902-ben 147 egyén használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok /Erőss Antal állami isk. tanitó. 



528 0FF8ZE5ICZA — ÓKAN1ZSA — ÓKÉC8KE 

OFFSZENICZA. (Torontál vármegye.) 
1001. Ifjúsági könyvtár. 

1875-ben keletkezett b kezdettől fogva népkönyvtárul is 
szolgál. 

Állománya 241 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 4-től 5 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 120 egyén 
186 kötetet kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 12 kor. fordíttatott javadalmazásra. 1903. 
évi költségelőirányzata 24 kor. 40 fillér. 

Könyvtárnok : Reiter Lőrincz községi isk. tanító. 



ÓKANIZSA. (Bács-Bodrog vármegye.) 
1002. A gazdakör könyvtára. 

1872-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1700 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 2-től 4 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 1406 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 192 kor. 36 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok .Szabados Lukács titkár. 



ÓKÉCSKE. (Pest vármegye.) 
1003. Iskolai könyvtár. 

1902. január 1-én alapította Faragó László tanító. 1902. 
szeptemberben nyilt meg. 

Állománya 85 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden d. e. 8-tól 11-ig és d. u. 
2-tol 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap, azontúl 
heti 10 fillér büntetés fizetendő. Használati dij naponként 1 fillér. 
1902-ben 639 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 40 korona fordíttatott javadalmazására. 

Könyvtárnok .'Faragó L á s z 1 ó ev. ref. tanitó. 



OKLÁND — OKOLICSKÓ OLÁHTOPUCZA 529 

OKLAND. (Udvarhely vármegye.) 
lOOi. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1899-ben alapította az erdélyi magyar közművelődési egye- 
sület. 

Állománya 96 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljából októbertol márcziusíg minden szerdán 
és szombaton d. n. 6-tól 10 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés 
tartama 7 nap, azontúl beti 4 fillér büntetés fizetendő. Használati 
dij évenként 40 fillér. 1902-ben 74 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyutárnok : Bedő József állami isk. tanító. 



OKOLICSNÓ. (Liptó vármegye.) 

1005. A Szent-Ferencz-rend kolostorának 
könyvtára. 

1698-ban keletkezett. 

Állománya 1996 kötet, köztük 6 ősnyomtatvány, 4 magyar 
s 52 idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány, 1 térkép és 36 
kézirat, egy teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma és betűrendes katalógusa van. 

A rendház tagjai használják. 1902. évi gyarapodása 44 kötet. 

Könyviárnok : Lincsovszky Mátyás zárdafőnök. 



OLÁHTOPLICZA. (Maros-Torda vármegye.) 
1006. Ifjúsági könyvtár. 

1900-ban alapította Gart Tivadar állami isk. tanító s 
alapítása óta népkönyvtárul szolgál. 

Állománya 83 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden hétfőn és csütörtökön d. e. 
11-től 12-ig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. Haszná- 
lati dij heti 2 fillér. 1902-ben 26 egyén 34 kötetet használt 
belőle. 

Az 1902. évben 6 kor. 80 fillér fordíttatott gyarapítására. 
1903. évi költségelőirányzata 20 korona. 

Könyvtárnok: Gart Tivadar. 



Magyar Minerva III. évf. 34 



630 ÓHORAYICZA ÓPAULI8 — ORAVICZA 

ÓMORAVICZA. (Bács-Bodrog vármegye.) 
1007. Az olvasókör könyvtára. 

1868-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állomanya 350 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltara és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 2-tol 7 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 176 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : S c h u 1 h o f Lipót tanitó. 



1008. A polgári kör könyvtára. 

1874-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 600 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóteremmel. 

Leltára és irott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából hetenként három- 
szor d. u. 2-től 5-ig nyitva áll. 

Könyvtárnok : Török Bálint. 



ÓPAULIS. (Arad vármegye.) 

1009. Nép- és ifjúsági könyvtár. 

1896-ban keletkezett. 

Állománya 680 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap és csütörtökön 
d. e. 11-től 12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. 
Használati dij havonként 40 fillér. 1902-ben 1017 kötet kölcsö- 
nöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 144 korona 60 fillér fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok .'Hoffmann Emil igazgató tanitó. 



ORAVICZA. (Krassó-Szörény vármegye.) 
1010. Az Arany-kör könyvtára. 

1882-ben. az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mányokkal a m. k. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 
gyarapította. 1902 óta a múzeumok és könyvtárak orsz. tana- 



ORLÁT — OROSHÁZA 531 

csanak felügyelete alatt áll, mely ez évben 500 kor. segélyben 
részesítette. 

Állománya 584 kötet, az óvoda egyik termében egy szek- 
rényben elhelyezve. 

Leltara és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaból hetenként háromszor, hétfőn, szerdán 
és pénteken d. e. 11-től d. a. 2 óráig nyitva áll. Használati dij 
havi 40 fillér. 1902-ben 863 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 650 kor. fordíttatott gyarapítására. 

Könyvtárnok .Exner Aranka óvónő. 
Az oraviczai Arany-kör története 1882^1896. 



ORLAT. (Szeben vármegye.) 

1011. Népkönyvtár. 

1901-ben alapította az Assocatiunea Transsilvania. 

Állománya 81 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Kikölcsönzés czéljaból mindennap d. e. 11-től 12-ig és 
d. u. 4-től 5 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 8 nap. 
1902-ben 156 egyén használta a könyvtárt. 

Könyvtárnok : (t i u r g i u János. 



OROSHÁZA. (Békés vármegye.) 

1012. Az iparos ifjak önképző-egyletének 
könyvtára. 

1877-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 601 kötet, három szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljaból minden vasárnap d. u. 2- tol 4 óráig és csütörtö- 
kön este 7-től 8-ig nyitva áll. 1902-ben 2432 egyén 3000 kötetet 
használt. 

Az 1902. évben 160 kor. fordíttatott gyarapítására. 



34* 



532 OROSHÁZA 



1013. A kaszinó könyvtára. 

1857-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1949 kötet, hat szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szerdán és vasárnap d. u. 
1-től 2 óráig nyitva áll. 1902-ben 2366 kötet kölcsönöztetett ki 
belőle. 

Az 1902. évben 205 kor. 55 fillér fordittatott gyarapítá- 
sára. 1903. évi költségelőirányzata 200 korona. 

Könyvtárnok : Fabriczy Pál tanító. 

Az orosházi kaszinó összes könyveinek jegyzéke. (Gyula, 
1899.) 



101Í. A kereskedő ifjak egyletének könyvtára, 

1882-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 470 mű 685 kötetben, egy teremben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Az egyesület tagjai használják. 

1903. évi költségelőirányzata 250 korona. 

Könyvtárnokok : Róth Frigyes és Büchler 
Henrik. 



1015. A polgári olvasókör könyvtára. 

1867-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Adomá- 
nyokkal Vangg Szilárd közjegyző, Székács József szuperinten- 
dens 8tb. gyarapították. 

Állománya 1264 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden csütörtökön és vasárnap 
d. u. 2-től 5 óráig nyitva áll. 1902-ben 513 egyén 1380 kötetet 
kölcsönzött ki. 

Az 1902. évben 212 korona fordittatott gyarapítására. 

Könyvtárnok : Szabó Antal. 



0R80VA Ó8ÓVÉ — OTTLAKA — ÓVÁR 533 

ORSOVA. (Krassó-Szörény vármegye.) 
1016. A kereskedő ifjúság egyletének könyvtára. 

1885-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 950 kötet, három szekrényben elhelyezve. 
Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. e. 8-tól 10 óráig 
nyitva áll. 

1902-ben 100 korona fordíttatott gyarapítására. 



ÓSÓVÉ. (Bác8-Bodrog vármegye.) 
1017. Népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium. 
Állománya 140 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. e. 8-tól 10 óráig 
nyitva áll. 

Könyvtárnok : Kehei István segédjegyző. 



OTTLAKA. (Arad vármegye.) 
1018. Rőm. kath. iskolai könyvtár. 

1900-ban alapította dr. Kramp János főesperes s kezdettol 
fogva népkönyvtárnak is használják. 

Állománya 63 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Leltára van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasár- és ünnepnapon d. u. 
3-tól 4 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 
40 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Barton Lajos tanitó. 



OVAR. (Bars vármegye.) 
1019. A F. M. K. E. népkönyvtára. 

1903-ban alapította a felvidéki magyar közművelődési egye- 
sület. A múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsának felügyelete 
alatt áll. 

Állománya 218 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Könyvtárnok : Szilvás István közbirtokos. 



534 ÓZD — ŐRDÖOKERE8ZTÜR — PÁKÉ 

ÓZD. (Borsod vármegye.) 

1020. A gyári felügyelő- és munkásszemélyzet 
olvasó-egyletének könyvtára. 

1884-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1336 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Leltara és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 4- tol 6 óráig nyitva 
áll. 1902-ben 4500 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben 67 kor. 80 fillér fordíttatott gyarapitására. 

1021. A tiszti kaszinó könyvtára. 

1881-ben keletkezett. 

Állománya körülbelül 1000 kötet, egy teremben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Az egyesület tagjai használják. 
Könyutárnok : M a d e r Emil. 



ÖRDÖGKERESZTUR. (Kolozs vármegye.) 

1022. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

A múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsának támogatá- 
sával tartatik fenn. 

PAKE. (Háromszék vármegye.) 

1023. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1900 február 4-ikén alapította az erdélyi magyar köz- 
művelődési egyesület s 1901 január 1-én nyílt meg. 

Állománya 115 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Kikölcsönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-től 4 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap. Használati dij évi 
40 fillér. 1902-ben 200 egyén 385 kötetet kölcsönzött ki. 

1903. évi költségelőirányzata 100 korona. 

Könyvtárnokok : Sándor József és Mircse 
Ferencz. 



PALOTAILVA — PANCSOVA 535 

PALOTAILVA. (Torda vármegye.) 
102í. Az E. M. K. E. népkönyvtára. 

1889-ben alapította az erdélyi magyar közművelődési egye- 
sület az or8z. tanács utján kapott államsegélyből. 

Állomanya 118 kötet, az állami iskolában egy szekrényben 
elhelyezve. 

Nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljaből minden szerdán és szombaton d. u. 
2-től 4 óráig nyitva áll. Á kikölcsönzés tartama 14 nap. 
1902-ben 105 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Könyvtárnok : Kakasi András. 



PANCSOVA. (Torontál vármegye.) 

1025. A m. kir. állami felső kereskedelmi iskola 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1895-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 858 kötet, egy szobában 1 szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A tanárokon kivül a tanulók is használják, külön tanári 
könyvtár nincs. A kikölcsönzés tartama 2 hét. 1902-ben 571 
kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 380 kor. a tanulók által fizetett könyv- 
tárdijakból. 1908. évi gyarapodása 65 kötet. 

Könyutárnok : Zilahi György tanár. 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

E gyűjtemény a polgári iskoláé, de a felső kereskedelmi 
iskola is használja. 

Állománya 51 állat, ebből 20 madár, 25 hüllő, 3 hal és 
3 egyéb állat ; három rovargyüjtemény, 178 ásvány és 104 kőzet, 
egy szobában 3 szekrényben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

A gyűjtemény őre: Csiszár László állami polg. 
iskolai tanár. 



536 pancsova 

1026, A m. kir. állami főgimnázium gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1852-ben keletkezett. Kezdetben mint cs. kir. határőr- 
vidéki alreáliskola könyvtára kisszámú német nyelvű művekből 
állott, s ugyanilyen irányban fejlesztetett tovább 20 éven 
keresztül. Az intézet 1872-ben a magyar kormány által át- 
vétetvén s fokozatosan állami főgimnáziummá alakíttatván, 
azóta nagyobb mérvben gyarapodott. 

Állománya 5073 kötet és 2157 füzet, két teremben 16 
szekrényben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára, szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

A könyvtárt kizárólag a tanártestület tagjai használják. 

A 1902. évben a tanártestület 14 tagja használt az olvasó- 
teremben kitett szótárakon, lexikonokon és 24 folyóiraton 
kivül 340 db könyvet. 

Évi javadalmazása 800 korona a tanszerátalányból. 1902. 
évi gyarapodása 81 kötet és 61 füzet. 1903. évi költségelő- 
irányzata 728 korona. 

Könyvtárnok : Péterfi Lajos tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1898-ban keletkezett. Nagyobb adománynyal Weifert 
Ignácz pancsovai polgár járult gyarapításához. 

Állománya 5 őskori 8 9 kÖzéj>kori tárgy, 3 fegyver, 4 gipsz- 
másolat és 491 érem, a tanári könyvtár helyiségében elhelyezve. 

Kiválóbb nevezetessége két római síremlék Kosztolacz 
(Szerbia) környékéről, a régi Viminaciumból. 

A gyűjtemény most lévén keletkezőben, rendszeresen lajstro- 
mozva még nincs. 

A gyűjtemény őre : Tordai György igazgató. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1852-ben keletkezett. Weifert Ignácz 360 dbból álló 
ásványgyüjteménynyel ajándékozta meg az intézetet. 

Állománya 1582 állat, köztük 30 emlős, 151 madár, 112 
hüllő, 28 hal. 506 rovar és 765 egyéb állat ; továbbá 3673 növény, 
2815 ásvány, 120 kőzet és 59 kövület, szekrényekben elhelyezve. 

Szakleltára van. 

Az 1902. évben 177 kor. fordíttatott gyarapítására, miből 
2 állat és 2 csontváz szereztetett be. 1903. évi költségelőirány- 
zata 198 korona. 

A gyűjtemény őre : Bezeghy Miklós tanár. 



PANC80VA — PANNONHALMA 537 



A panesovai m. k. áü. főgimnázium története. (Az 1894196. 
évi értesítőben.) — A panesovai áll. főgimnáziumi tanári és 
ifjúsági könyvtár. (Az 18991900. évi értesítőben.) 



1027. Népkönyvtár. 

és könyvtárak oroz. 1 
egyesület gondozása alatt 

Könyvtárnok : Molnár József áll. isk. igazgató. 



A múzeumok és könyvtárak oroz. tanácsa alapította. 
A Gromon Dezső egyesület gondozása alatt áll. 



PANNONHALMA. (Győr vármegye.) 

1028. A Szent-Benedek-rend központi gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Midőn Szent István a pannonhalmi apátságot alapította, a 

enczések mindjárt könyvtárt is szerveztek ott. Szent László 

rendet 1093-ban birtokaiban megerősítve, már 78 kódexről 

ól, mint a rend könyvkészletóről. (További történetét lásd a 

Magyar Minerva első évfolyamában.) 

Állománya 137,967 kötet, köztük 157 ősnyomtatvány, 152 
magyar nyelvű s 179 idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány: 
továbbá 20.151 füzet és számos kézirat, egy csarnokteremben 
elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Használók számára délelőtt 8-tól 12-ig és délután 3-tól 
5 óráig nyitva van. Intézeti tagok kölcsönvétele a nyilvántartó 
könyvbe jegyeztetik, külső tagok téritvény ellenében kapnak 
belőle könyveket. 

Évi javadalmazása 10,000 korona a főapátsági pénztárból. 
1902. évi gyarapodása 1113 kötet és 339 füzet. 

Főkönyvtárnok : dr. Récsey Viktor; segédtiszt : 
Ternyei János. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Állománya a következő: a Pannonhalma tövében léte- 
zett Pannónia és Sabaria római városok területén talált római 
feliratos kövek, bronz ékszerek, fibulák, kar pere ezek, római 
vasszerszámok, sírleletek és egy római hypocaustum marad- 
ványai: a régi román és gót templom faragott kőrészletei; 



538 PANNONHALMA 

Zrínyi Ilona vetélője, Tököly Ferencz hadi korsója, Rákóczy 
tarsolya, I. Ferdinánd ezüst tányérjai, Lenkey tábornok fegy- 
verzete, Deák Ferencz levélnyomtatója, Czuczor zsebórája stb. ; 
fegyver- és sarkantyugyüjtemény ; 1450 dbból álló pecsét- 
gyűjtemény. Az érem gyűjtemény 12,733 db éremből áll, ehhez 
járul a Kuncze Leó-féle szent-érem-gynjtemény, mely 9000 
darabot számlál s hazánkban egyedüli a maga nemében. 

Leltára van. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedelmével meg- 
tekintheti. 

c) Szépművészeti gyűjtemény. 

Alapját dr. Kovács Tamás főapát vetette meg. midőn 
1833-ban Pozsonyban a gr. Viczay-féle képtárt árverésen meg- 
vette. Nagyobbrészt a németalföldi és felsőolaszországi mester- 
iskola jeleseinek festményeiből van összeválogatva. 

Állománya 143 db olajfestmény és 1104 db metszet. 

Leltára van. 

A közönség a gyűjtemény őrének engedelmével meg- 
tekintheti. 

A bj és c) alatti gyűjtemények őre: dr. Récsey 
Viktor. 

VerzeichnÍ88 der Oelgemalde der Gráf Viczay'schen Ver- 
lassensckaft zu Pressburg in Ungarn im Verlaufe des Jahres 
1833. (Pozsony, 1833.) — Dr. Czinár Mór, Monasteriologiája 
I. kötetének elején Bibliotheca czim alatt. (1858.) — Kuncze 
Leó, A pannonhalmi könyvtár. Győr megye monográfiája. 
(Győr, 1874) — Kuncze Leó, Weih-Münzen-Sammlung, die in 
der Bibliothek des Benediktiner Erzstiftes Martinsberg am 
27. August 1876 zur Schau ausgesteüt war. (Győr, 1876.) 
— Kuncze Leó, A pannonhalmi Szent- Benedek-rend könyv- 
tárainak története és jelen állapota. (Magyar Könyvszemle. 
1ST8. évf.) — Kuncze Leó, Systematik der Weihmünzen. 
(Győr, 1885.) — Bdth György, A pannonhalmi Szt. -Benedek-rend 
nyomtatott imakönyvei. (Budapest, 1894.) — Dr. Récsey Viktor, 
A pannonhalmi főapátság könyvtára. (Magyar Könyvszemle, 
1895. évf.) — Éxemplaria duplicata bibliothecae centralis 0. 
S. B. de S. Monté Pannóniáé, quorum indicem conscripsit 
Carolus Horváth, revidit Vidor Récsey. (Veszprém, 1896.) — 
Horváth K. és Récsey Viktor, A pannonhalmi Szent-Benedek- 
rend közp. könyvtárában levő munkák Összegezése. — Dr. Récsey 
Viktor, A magyar Szent-Benedek-rend központi főkönyvtára 
Pannonhalmán, Győr és Pannonhalma nevezetességei* (Buda- 



PANNONHALMA PAP— PÁPA 539 



pest, 1897.) — Catalogu8 librorum omnium conventus 8. 
Martini de 8. Monté Pannóniáé anno 1658. Eáidit et prae* 
fatione iüustravit Dr. Vidor Récsey. (Budapest, 1902.) — 
Exemplaria duplieata bibliothecae centralis 0. S. B. etc. 
Supplementa nova. (Budapest, 1902.) 



PAP. (Szabolcs vármegye.) 
1029. Községi népkönyvtár. 

1899-ben alapította a m. k. földmivelésügyi minisztérium 
8 1900. január 28-án nyílt meg. 

Állománya 173 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából minden szombaton d. u. 4-től 8 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 14 nap, azontúl heti 10 fillér 
büntetés fizetendő. 1902-ben 116 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

Az 1902. évben Ilosvay Ágostonné 45 kötetnyi ajándéká- 
val gyarapodott. 1903. évi költségelőirányzata 40 korona a 
község pénztárából. 

Könyvtárnok: Seres Gáspár ev. ref. tanitó. 



PÁPA. (Veszprém vármegye.) 
1030. Az ev. ref. főiskola gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

A XVI. században, az intézettel egyidejűleg keletkezett, 
első írott adatunk azonban csak 1637-ből maradt fenn. Fejlesz- 
téséhez a XVII. század végén Veresmarty Mihály, 1796-ban 
Chernél Sámuel, 1813-ban Torkos Jakab szuperintendens, 
1810-ben gr. Teleki József, később Kazay Gábor, Pázmándy 
Sámuel, Deáky Gedeon, Tóth Ferencz szuperitendens, 1891-ben 
Kerkápoly Károly és 1895-ben Szilágyi József járultak nagyobb 
adományokkal. Az egyházkerület 1908-ban állami segélyért 
folyamodván, ennek alapján a könyvtár a múzeumok és könyv- 
tárak, országos főfelügyelőségének ellenőrzése alá helyeztetett. 

Állománya 25,352 kötet, köztük 9 ősnyomtatvány, 120 
magyar nyelvű s 55 idegen nyelvű régi hazai nyomtatvány, 
továbbá 33 térkép, 2321 metszet stb., 240 kézirat és 209 



540 pápa 

oklevél, egy előszobában, két teremben s egy hosszú jól fel- 
használható folyosón elhelyezve. A könyvtári termek egyike 
olvasóhelyiségül is szolgál. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

Az olvasótermet a tanárokon kiviü a város minden intelligens 
lakosa használhatja s e ozélból naponként d. u. 2 és 4 óra 
között nyitva áll. Vidéki lelkészek és tanítók egyszerű meg- 
keresésre kaphatnak kölcsön könyveket, mások csupán püspöki 
engedélyivel. A kikölcsönzés határideje tanároknál s tanulóknál 
nincs megszorítva, mások számára azonban 6 hétben van meg- 
állapítva. 

Évi javadalmazása 2400 kor. 1902. évi gyarapodása 801 
kötet és 3 kézirat. 

Könyvtárnok: Borsos István; könyvtári segédek: 
Székely István ésPongrácz József papnövendékek. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1863-ban keletkezett, a mely évben s később 1867-ben 
Sárközy József 418 db régiséget s 3832 darabból álló érem- 
gyűjteményt ajándékozott az intézetnek. Pap Gábor püspök 
1889-ben értékes magyar éremgyüjteményt, Galamb István 
több mint 900 érmet s mintegy 100 db régiséget adományoztak. 

Állománya 852 db régiség, köztük 233 őskori, 303 antik 
tárgy és 316 ujabbkori emlék, továbbá egy nagy éremgyüjte- 
mény, egy teremben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei : egy 
egyiptomi múmia szép festett koporsójával együtt, több római 
bronz szobrocska s szép antik fibulák. 

Szaklajstroma van. 

A közönség a gyűjtemény őrének vagy a gimnázium igaz- 
gatójának kiséretében megtekintheti. 

Évi javadalmazása 200 kor., melyet a filológiai gyüjtemény- 
nyel közösen kap. 1902. évi gyarapodása 30 db régiség. 

A gyűjtemény őre: Borsos István. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1863 körül keletkezett. Nagyobb adományokkal Sárközy 
József, Titius Píub, hodosi Karácsonyi Lázár, a m. földtani 
társulat, Kubinyi Ferencz, dr. Darányi Ignácz, Jókai Mór, 
Vali E., dr. Barcsi L., Farkas D., Mokos Gyula és Vágó 
János, járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 1588 állat, ezek között 92 emlős, 456 madár, 
20 hüllő, 45 hal. 1275 rovar és 720 egyéb állat : továbbá 3000 



pápa 541 



növény, 1156 ásvány, 528 kőzet és 372 kövület, egy teremben 
elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

A közönség csak kivételes alkalmakkor tekintheti meg. 

Évi javadalmazása 400 kor. a fentartó dunántúli ev. ref. 
egyházkerülettől. 1902. évi gyarapodása 16 állat. 

A gyűjtemény őre: Barcsi József. 

Kiss Ernő, A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai fő- 
iskolájának története 1531—1895. (Pápa, 1896.) — Borsos István, 
Régiségek a pápai ref. főiskola gyűjteményében. (Arch. Érte- 
sitó, 19. köt.) — Borsos István, A pápai ref. főiskola régiség* 
táráról. (U. ott, 18. köt.) — Borsos István, A pápai ev. ref. 
főiskola régiségtárának és történet-philologiai múzeumának 
katalógusa. (Pápa, 1899.) — Borsos István, A pápai ev. ref. 
főiskola könyvtárának katalógusa és rövid törtenete. (Pápa, 
1901.) — Barcsi József, A természetrajzi múzeum katalógusa. 
(Az 1900. évi értesitőben.) — Borsos István, Czim jegyzék a 
pápai ev. ref. főiskola könyvtárának többszörös példányairól. 
(Pápa, 1901.) 



1031. A Jókai-kör könyvtára. 

1893-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 203 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 
Leltára van. 
Csupán az egyesület tagjai használják. 

Könyvtárnok : dr. Hirsch Vilmos ügyvéd. 

A pápai Jókai-kör évkönyve. (Pápa, 1896.) 



1032. A kaszinó könyvtára. 

1834-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 
Állománya 3015 kötet, két teremben elhelyezve. 
Betűrendes katalógusa van. 

Tagok számára kikölcsönzés czéljából mindennap d. 
1-tol 2 óráig nyitva van. 

Évi javadalmazása 200 korona. 

Könyvtárnok: Borsos István. 



542 pápa 

1033. A katholikus kör könyvtára. 

1896-ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mányokkal Ocsovszky Kázmér, Bottka Jenő és Wachsmann 
János gyarapították. 

Állománya 670 kötet, két szekrényben elhelyezve. 

Leltára és katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 6-tól 7 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 4 hót, azontúl heti 4 fillér 
büntetés fizetendő. 1902-ben 9740 kötet kölcsönözte tett ki belőle. 

Évi javadalmazása 100 korona. 

A pápai kath. kör. 1902. évi évkönyve. 



103í. A kereskedelmi ifjúság önképző-körének 
könyvtára. 

1883- ban, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. Ado- 
mányokkal Kohn Mihály és Flenczer Pál gyarapították. 

Állománya 650 kötet, két szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel . 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden vasárnap d. u. 2-től 5 óráig nyitva 
áll. 1902-ben az olvasóteremben 220 kötetet használtak, kiköl- 
csönöztetett 118 kötet. 

Az 1902. évben 50 korona fordíttatott gyarapítására. 



1035. A m. kir. állami tanitőképző-intézet 

gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1896-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Adományok- 
kal Szováthy Lajos, Soós Antal, Hannig Gyula, Tóth Pál stb. 
gyarapították. 

Állománya 1398 kötet, egy teremben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiséggel. 

Szaklajstroma van. 

A tanárokon kivül az intézet növendékei is használják. 
A kikölcsönzés tartama négy hét. 1902-ben 1410 kötet kölcsö- 
nözte tett ki belőle. 

Évi javadalmazása 700 korona. 1901/902. évi gyarapodása 
256 kötet. 

Könyvtárnok : Kraft József tanár. 



pápa 543 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1900-ban keletkezett. Nagyobb adománynyal Schmidtmeyer 
Karoly, Soós Antal, Kardhordó László és Juhász Imre tanárok 
gyarapították. 

Állománya 268 állat, ebből 19 emlős, 57 madár, IS hüllő, 
6 hal, 163 rovar és 10 egyéb állat, továbbá 250 növény és 
364 ásvány, egy szobában elhelyezve. 

Szerzeményi naplója van. 

Az 1902. évben 119 korona fordíttatott gyarapítására, 
miből 19 állat szereztetett be. 1903. évi költségelőirányzata 
60—80 korona. 

A gyűjtemény őre : Juhász Imre tanár. 



1036. A polgári kör könyvtára. 

1867-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 800 munka 1400 kötetben, két szekrényben 
elhelyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

A tagok részére kikölcsönzés czéljából minden kedden és 
szombaton d. u. 5-től 6-ig van nyitva. 

Könyutárnok: Almersdorfer Lajos. 

A pápai polgári kor tagjainak és könyvtárának jegyzéke. 
(Pápa, 1901.) _ _ 

1037. A Szent-Benedek-rend gimnáziumának 
gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

Valószínűleg már a XVII. században megvolt, midőn az 
intézetben még a pálosok tanítottak. Kezdetben csak az elhalt 
pálosok s később a benczések után fenmaradt könyvekből 
gyarapodott. A múlt század ötvenes éveitől kezdve a rend 
évenként tetemes összeget fordít gyarapítására. 

Állománya 8826 kötet. 59 térkép ós 10 kézirat, egy 
teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Csupán az intézet tanárai használják. 1902-ben 119 kötet 
kölcsönöztetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 360 kor. a pannonhalmi főapátság 
pénztárából. 1902. évi gyarapodása 92 kötet. 

Könyvtárnok : réthei Prikkel Marián tanár. 



544 pápa 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Keletkezési éve ismeretlen. 

Állománya 17 őskori tárgy, 3 ujabbkori emlék és 1884 
érem, a tanári szobában egy szekrényben elhelyezve. Kiválóbb 
nevezetessége a helybeli gombkötő-czéhnek ládája oklevelekkel 
és jegyzőkönyvekkel. 

1902. évi gyarapodása 7 érem, egy ezüst billikom, Lehel 
kürtjének gipszből való másolata. 

Költségelőirányzat reá nincs, csupán ajándékokból szaporodik. 

A gyűjtemény őre : Serédi Dénes tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1850-ben keletkezett, midőn Rimely Mihály főapát 261 
ásványnyal megalapította. 

Állománya 1750 állat, köztük 50 emlős, 198 madár, 19 
hüllő, 10 hal, 750 rovar és 770 egyéb állat ; továbbá 391 tojás, 
999 növény, 383 ásvány, 140 kőzet és 130 kövület, két terem- 
ben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség egyes esetekben a gyűjtemény őrének kalauzo- 
lása mellett megtekintheti. 

Évi javadalmazása 120 korona a pannonhalmi főapátság pénz- 
tárából. 1902. évi gyarapodása 25 állat, 61 növény és 32 ásvány. 

A gyűjtemény őre: dr. Horváth C z é z á r tanár. 

Bakonyvári Ildeforlz, A pápai kath. gimnázium története. 
(Az 1895/96. és 1897198. évi értesítőkben.) — Serédi Dénes, 
A pannonhalmi Sz. Benedek-rend tulajdonát képező gápai 
házi és tanári könyvtár jegyzéke. (Az 1899/900. évi értesítőben.) 

1038. A Szent-Ferencz-rend kolostorának 
könyvtára. 

Mikor Esterházy Ferencz gróf és hitbuzgó neje Tökölyi 
Katalin a rendet 1660-ban Pápán megtelepítették, néhány 
kötetnyi könyvvel is megajándékozták Őket, s ez volt a jelen- 
leg fennálló könyvtár első alapja. 

Állománya 2000 kötet, köztük 5 ősnyomtatvány, egy 
teremben elhelyezve. 

Szaklajstroma van. 

Csak a zárda tagjai használják. 



| Könyvtárnok : Somogyi Cyprián házfőnök. 



papolcz — píva — PÉCS 545 

PAPOLCZ. (Háromszék vármegye.) 
1039. Iskolai könyvtár. 

1875-ben alapították Szász János, Sándor Áron és néhai 
Barabás Sámuel községi tanítók. 1900 deczember 8-án Veres 
Károly ref. lelkész olvasókört alakítván, a könyvtár nagyobb 
részét felhasználta e czélra. Most csupán az ifjúsági és tanítói 
könyvek maradtak benne. 

Állománya 92 kötet, egy szekrényben elhelyezve. 

Katalógusa van. 

Kikölcsönzés* czéljából minden szombaton d. e. 11- tol 
12 óráig nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 7 nap. 1902-ben 
30 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1902-ben 52 korona fordíttatott gyarapítására. 1903. évi 
költségelőirányzata 53 korona. 

Könyvtárnok: Szász János igazg. tanító. 



Í040. Népkönyvtár. 

A múzeumok és könyvtárak onz. tanácsa alapította 1902-ben. 

Állománya 330 mű, egy szekrényben elhelyezve. Kikölcsönzés 
czéljából minden d. e. 10-től 12 óráig nyitva áll. 1902. deczem- 
bertol 1903 augusztusig 725 egyén 877 kötetet kölcsönzött ki belőle. 

Könyvtárnok: Sándor Áron tanító. 



PÁVÁ. (Háromszék vármegye.) 
Í04Í. Protestáns egyházi népkönyvtár. 

1900-ban alapította Sándor József orsz. képviselő. 

Állománya 10 kötet. 

Könyvtárnok : Szász Mihály ref. lelkész. 



PÉCS. (Baranya vármegye.) 

Wí2. A cziszterczi-rend kath. főgimnáziumának 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

A liczeum könyvtárával 1853-ig közös volt, akkor azonban 
a rendház könyvtárába csupán az alsó négy osztály tárgyaihoz 
és a természetrajz tanításához szükséges uj tankönyvek kerültek. 

"Magyar Minerva III. évf. 35 



546 pécs 

Ezekhez járultak a zirczi apátnak adományai. 187 2- tol kezdve 
maga a tanintézet szerezte be az egyes tudomány-szakokra 
vonatkozó műveket. (A nevezetesebb adományozók felsorolását 
lásd a Magyar Minerva első évfolyamában.) Legújabban Bánffay 
Simon kir. közjegyző gyarapította nagyobb adománynyal. 

Állománya 4936 kötet és 523 füzet, ezek között egy régi 
magyar nyomtatvány, két teremben szakok szerint elhelyezve. 

Szaklajstroma és czédula-katalogusa van. 

A tanárokon kivül mások is használhatják elismervény 
mellett. 

1902. évi javadalmazása 529 kor. 62 fillér a zirczi apátság 
pénztárából. 1902. évi gyarapodása 1418 kötet. 

Köngütárnok : Légár Hugó tanár. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

1867-ben keletkezett. Nagyobb adománynyal Supka Jeromos 
zirczi apát járult gyarapításához. 

Állománya 106 régiség, ezek között 16 őskori és 37 közép- 
kori tárgy, továbbá 209 érem és 3050 régi pénz, egy szobában 
elhelyezve. Kiválóbb nevezetessége egy római kályhadiaz. 

Szerzeményi naplója van. 

A közönség előzetes bejelentés mellett megtekintheti. 

Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 1902. évi gyarapo- 
dása 1 régiség. 

A gyűjtemény őre: Nemes Tivadar tanár. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Az 1850/51. iskolai évben keletkezett. Nagyobb adományok- 
kal Hartmann Antal, Horváth Ágoston tanár, Májer Móricz, 
Xanthus János. Hegyessy Antal, dr. Kaufmann Ernő és a m. 
kir. földtani intézet járultak fejlesztéséhez. 

Állománya 6008 állat, ezek között 228 emlős, 254 hüllő 
és 4658 rovar ; továbbá 868 növény, 7172 ásvány és 2735 kőzet, 
két szobában elhelyezve. 

Szaklajstroma van. A gyűjtemény rendezés alatt áll. 

A közönség előzetes bejelentés mellett megtekintheti. 

Evi javadalmazás 300 korona a zirczi apátság pénztárából. 

A gyűjtemény őre : M a r o s i Arnold tanár. 

A pécsi cziszterczi főgimnázium könyvtárának katalógusa. 
(Az 1S93J94. évi értesítőben.) — Légár Hugó, A pécsi r. kath. 
főginmázium könyvtárának gyarapodása. (Az 1900 901. évi 



pécs 547 

értesítőben.) — A pécsi r. k. főgimnáziumi könyvtárak. (Az 
18991900. évi értesítőben.) — A cziszterczi rend pécsi főgim- 
náziumának története. (Az 1894195. évi értesítőben.) 



10í3. A kereskedelmi és iparkamara könyvtára. 

1881-ben keletkezett. 

Állománya 2967 kötet és 138 térkép, két teremben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Betűrendes katalógusa van. 

A könyvtár jelenleg rendezés alatt áll s ennek befej ez téig 
az olvasótermet idegenek nem használhatják. Kölcsön ismert 
egyének téritvény mellett kaphatnak belőle. 1902-ben 82 kötet 
kölcsönöztetett ki a könyvtárból. 

Az 1902. évben 636 kor. 28 fillér fordíttatott gyarapí- 
tására, miből 70 munka szereztetett be. 1902. évi összes gyara- 
podása 254 kötet és 9 térkép. 1903.. évi költségelőirányzata 
700 korona. 

Könyvtárnok : a kamara titkára- 
iul. A m. k. állami főreáliskola gyűjteményei, 
a) Könyvtár. 

Az 1871/72-ik tanévben keletkezett, midőn az intézet köz- 
ségi alreáliskolából állami főreáliskolává lett. Schapringer 
Zsigmond 74 kötetet, Moreau Mátyás esperes 33 értékes 
művet adományozott az intézetnek. Nagyobb adományokkal 
Náray Gyula megyei számvevő, dr. Mendl Lajos orvos, Szabó 
Ferencz plébános, Dischka Győző igazgató, a vallás- és közokt. 
m. k. minisztérium, az orsz. földtani intézet, Bánffay Simon 
kir. tanácsos, a magy. tud. akadémia és Nendtwich Andor, 
Pécs sz. kir. város helyettes polgármestere, járultak fejlesz- 
téséhez. 

Állománya 4162 kötet, egy nagy teremben elhelyezve, 
mely egyszersmind olvasótermül is szolgál. 

Szerzeményi naplója, szaklajstroma és czédula-katalogusavan. 

A tanárokon kivül mások is használhatják. A kikölcsönzés 
a kölcsönzési naplóba való sajátkezű bejegyzéssel történik. 
1902-ben 30 egyén használta a könyvtárt. 

Évi javadalmazása 800 korona a vallás- és közoktatás- 
ügyi m. k. minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 122 kötet. 

Könyvtárnok : dr. S z e g e d y Rezső tanár. 

35* 



548 pécs 

b) Természetrajzi gyűjtemény. 

1870-ben keletkezett. Czvetkovics Gyula 1437 db, a Nendt- 
vich-család 510 db, "Weber Antal 180 db, Holub Emii 66 db, 
Viertl Adalbert 2807 db, Gogh Gyula 655 db, Széchényi 
Ferencz gróf 6 db és Péter János 441 db természetrajzi 
tárgygyal járultak gyarapításához. 

Állománya 6610 állat, ebből 54 emlős, 21 testrész, 162 
madár, részei 72, hüllő 33, részei 4, kétéltű 25, részei 2, halak 
50, részei 6, rovar 5459 és 726 egyéb alsóbbrendű állat ; továbbá 
711 növény, 1638 ásvány, 522 kőzet és 209 kövület, két szobá- 
ban elhelyezve. 

Szaki aj stroma van. 

A közönség előzetes bejelentés mellett megtekintheti. 

1902. évi javadalmazása 212 korona a vallás- és közokt. m. 
k. minisztériumtól. 1902. évi gyarapodása 15 állat és 24 szemlél- 
tető kép. 

A gyűjtemény őre; Péter János tanár. 

Kosztka György, A pécsi állami főreáliskola tanári könyv- 
tárának czimj egy zeke. (Az 1893194. évi értesitöben.) — Requinyi 
Géza, A pécsi állami főreáliskola története 1857—1894. (Pécs, 
1895.) 

Í0Í5. A nemzeti kaszinó könyvtára. 

a) Kaszinói könyvtár. 

Az egyesület az 1830-as években, könyvtára 1850-ben 
keletkezett. Dömötör Zsigmond törvényszéki biró hagyatékából 
1126 kötettel gyarapodott. 

Állománya 2064 kötet, három szekrényben elhelyezve. 

Leltára és nyomtatott katalógusa van. 

Kikölcsönzés czéljából hetenként kétszer d. u. 5-től 6 óráig 
nyitva áll. 1902-ben 6274 kötet kölcsönöztetett ki belőle. 

1903. évi költségelőirányzata 800 korona. 

b) Kölcsönkönyvtár. 

Állománya 1500 kötet, egy külön teremben elhelyezve. 
Leltára van. 

Könyv tárnok : Zalai Mihály. 

A pécsi nemzeti kaszinó kölcsonkönyvtárának jegyzéke. 
(Pécs, 1897.) — Kosztka György, A pécsi nemzeti kaszinó 
tudományos és Dömötör-féle könyvtárának czimjegyzéke. (Pécs, 
1899.) 



pécs 549 



ÍObő. A polgári kaszinó könyvtára. 

1877-ben, az egyesülettel egyidejűleg keletkezett. 

Állománya 1100 kötet, 2 szekrényben elhelyezve, külön 
olvasóhelyiseggel. 

Leltára és katalógusa van. 

Az olvasóterem mindennap állandóan használható. Kiköl- 
csönzés czéljából minden szerdán és szombaton d. u. 6- tol 6 óráig 
nyitva áll. A kikölcsönzés tartama 3 hét, azontúl heti 20 fillér 
büntetéspénz fizetendő. 1902-ben 160 egyén használta a könyvtárt. 

Az 1902. évben 400 kor. fordíttatott gyarapítására. 1903. 
évi költségelőirányzata 300 korona. 



10Í7. A Porges-féle felső kereskedelmi iskola 
könyvtára. 

1875-ben, az intézettel egyidejűleg keletkezett. Fejlesztésé- 
hez Kondor Béla 300 kötet könyvvel járult. 
1 Állománya 2600 kötet, a tantermekben elhelyezve. 

Betűrendes katalógusa van. 

A tanárokon kívül az ifjúság is használhatja három korona 
könyvtári dij lefizetése mellett. 

Évi javadalmazását a könyvtárdijakból nyeri. 

Könyvtárnok: Kondor Béla. 



10Í8. A püspöki jogliczeum könyvtára. 

1833-ban, az intézettel egyidejűleg keletkezett, midőn az 
alapító, báró Szepesy Ignácz pécsi püspök, a tanszékekhez 
szükséges könyvek beszerzéséről is gondoskodott. 

Állománya 6000 kötet, két szobában elhelyezve. 

A könyvtár az 1901. év folyamán került rendezés alá. a 
mely czélra 500 korona vétetett fel a költségvetésbe. 

A tanárokon kivül a joghallgatók is használhatják leczke- 
könyvük átadása mellett. 

1901-ig évi javadalmazása 400 korona volt az intézeti alap- 
ból, ettől kezdve azonban 800 korona fordittatik gyarapítására. 

Könyvtárnok : dr. Angyal Pál tanár. 



550 pécs 

10Í9. A püspöki gyűjtemények. 

a) Könyvtár. 

Alapját a Klimó pécsi püspök által hagyományozott könyv- 
tár vetette meg a múlt század elején. Báró Szepessy Ignácz 
püspök (1828—38.) a könytárat számos művel gyarapította, 
s 80.000 frt költséggel külön épületet emelt számára, mejyben 
1857-ben nyert elhelyezést. 

Állománya mintegy 50,000 kötet, köztük néhány ősnyom- 
tatvány, továbbá több régi kézirat, egy teremben elhelyezve, 
külön olvasóhelyiséggel. 

Leltára van. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Ujabban a pécsi püspöki székesegyházból a restaurálás 
alkalmával eltávolított kőrégiségek is ott nyertek elhelyezést. 

Állománya számos régiség és érem, két teremben el- 
helyezve. 

Leltára van. 

A gyűjtemények őre : dr. S z i 1 v e k Lajos. 

1050. A püspöki tanitőképző-intézet gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

Valószínűleg 1831-ben keletkezett, midőn Szepesy Ignácz 
pécsi püspök az 1828-ban megszűnt kir. tanítóképzőt uj életre 
ébresztette. Fejlesztéséhez Szepesy L, Scitovszky János és Girk 
György pécsi püspökök járultak nagyobb adományokkal. 1887. 
decz. 26-án Döbrössy Alajos igazgató 1516 kötetnyi könyvtárát 
ajándékozta az intézetnek. 

Állománya 1766 kötet, ezek között több magyar nyelvű 
régi hazai nyomtatvány ; továbbá számos térkép, néhány kézirat 
és oklevél, egy nagy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A tanárokon kívül az igazgató engedélyével mások is 
használhatják jótállás mellett, ha a kölcsönvett könyvekről 
elismervényt adnak. 

Évi javadalmazása 200 korona az intézeti alapból. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Most van keletkezőben. Döbrössy Alajos igazgató érmekkel, 
a pécsi székesegyház-épitő bizottság gipszmásolatokkal járultak 
gyára] utasához. 



pécs 551 

Állománya kevés régiség, 7 gipszmásolat és 20 érem, a 
könyvtárhelyiségben egy szekrényben elhelyezve. 

A kik az intézetet látogatják, ezt is megszoktak tekinteni. 
Csupán ajándékozás utján gyarapodik. 

Az a) és b) alatti gyűjtemények öre : D ö b r ö s s y A 1 a- 
j o 8 igazgató. 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

Az intézettel egyidejűleg, a múlt század negyvenes évei- 
ben keletkezett. 

Állomanya 267 állat, ezek között 1 emlős, 5 madár, 30 
hüllő, 1 hal, 200 rovar és 30 egyéb állat ; továbbá 300 növény, 
200 ásvány, köztük kőzetek és kövületek, a múzeumban elhe- 
lyezve. A szaporulat, a tényleges állománynyal együtt időnként 
a tanacskozmányi jegyzőkönyvekbe iktattatik. 

A közönség az igazgató engedélyével megtekintheti. 

Évi javadalmazása a szükséglet szerint változik és ren- 
desen az intézeti alapból fedeztetik. 

A gyűjtemény őre : a szaktanár. 

Döbrössy Alajos, A pécsi püspöki tanitóképző-intézet tör- 
ténelme. (Pécs, 1896.) — A pécsi püspöki tanitóképzö-intézeti 
könyvtár. (Az 1899/900. évi értesítőben.) 



1051. A r. kath. tanitónőképző-intézet 
gyűjteményei. 

a) Könyvtár. 

1894-ben. az intézettel egyidejűleg keletkezett. Nagyobb 
adománynyal Hanny Gábor pápai prelátus gyarapította. 

Állománya 794 kötet, 20 térkép és 1 oklevél, egy nagy 
teremben elhelyezve, külön olvasóteremmel. 

Szerzeményi naplója és katalógusa van. 

A tanárokon kívül a főnöknő engedélyével mások is hasz- 
nálhatják téritvény ellenében. 1902-ben 400 kötet kölcsönöz- 
tetett ki belőle. 

Évi javadalmazása 300 korona az intézeti alapból. 1902. 
évi gyarapodása 20 kötet. 

Könyvtárnok: Raab S. Mária tanítónő. 

b) Régiség-gyűjtemény. 

Állománya 85 érem, egy szekrényben elhelyezve. 
1902. évi gyarapodása 12 érem. 



552 pécs 

c) Természetrajzi gyűjtemény. 

1894-ben keletkezett. Adományokkal Fosztl Karoly kano- 
nok, Schmidegg grófné, Dolleschall József, dr. Zimmer Julián 
és a m. k. földtani intézet gyarapították. 

Állománya 423 állat, ezek között 10 emlős, 60 madár. 
7 hüllő, 1 hal, 300 rovar és 45 egyéb állat ; továbbá 500 növény, 
153 ásvány, 114 kőzet és 110 kövület, egy teremben elhelyezve. 

Szerzeményi naplója és szaklajstroma van. 

A közönség a főnöknő engedélyével megtekintheti. 

Az 1902. évben 340 korona fordíttatott gyarapítására 
1902. évi gyarapodása 28 állat, 3 növény és 68 ásvány. 1903. 
évi költségelőirányzata 400 korona. 

A gyűjtemény őre ; Lippay M. Terézia tanítónő. 



1052. Városi múzeum. 

Az 1898. évi őszi városi közgyűlésen határozatilag kimon- 
datott, hogy a város múzeumot alapit és a Farkass-Raskó-féle 
4000 koronás alapítványt e ozélra fordítja. 1899-ben a város 
Juhász László helybeli ügyvéddel az utóbbi tulajdonát képező 
gazdag régiség-gyűjtemény megszerzése érdekében tárgyalásokat 
kezdett, melyek arra az eredményre vezettek, hogy az állam- 
kincstár Juhász László gyűjteményét 8000 koronáért megvette 
és állami letétképen a városi múzeumnak átadta. Ugy a Juhász- 
féle gyűjtemény, mint a többi múzeumi tárgy a város által 
2000 korona évi bér fizetése mellett kibérelt Maléter-féle bér- 
házban van elhelyezve. 

A tárgyak megfelelő elrendezése ez idő szerint folyamatban 
van s a városi múzeum a legközelebbi időben hozzáférhetővé 
válik a közönség részére is. A múzeum 1900 óta a múzeumok 
és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének ellenőrzése alatt áll. 
mely Wosinszky Mór orsz. felügyelőt bízta meg a múzeum 
berendezési munkálatainak vezetésével. 

A pécs-baranyamegyei múzeum-egyesület 1901 október 21-én 
alakult meg. 

Etnöke : báró Fejórváry Imre főispán ; alelnökök : 
M a j o r o 8 8 y Imre polgármester és Koszits Kamill 
alispán. 

a) Könyvtár. 

1900-ban keletkezett. Alapját a város birtokában levő 
könyveken kívül Bartosságh Imréné adománya képezte. 1900 
óta a sajtótermékeknek a pécsi kir. ügyészséghez beérkező 



pécs 553 

köteles példányaival gyarapodik. 1903-ban 600 kor. segélyben 
részesült, mely összeg a butorzási költségek fedezésére hasz- 
náltatott fel. 

Állománya mintegy 160 kötet. 

Leltára van. 

b) Régiségtár és iparművészeti gyűjtemény. 

1897-ben keletkezett. Schvarcz Károly régi festőmintákat, 
Hartl Ferencz, Irányi István és Nóvák Sándor régi báböntő- 
mintákat adományoztak a múzeumnak. 1901-ben 300 kor.. 
1902-ben 2000 kor. állami segélyben részesült, mely utóbbi 
összeg a Juhász-féle régiséggyüjtemény vételárának törlesztésére 
fordíttatott. E gyűjtemény 1903 elején adatván át véglegesen, 
vetette meg a régiségtár tulaj donképeni alapját. Zsolnay Miklós 
a világhírű pécs